Monthly Archives: július 2011

Most már aztán like-olhattok

Drága Rajongótáborom,

Bekapcsoltam a facebook és egyéb gombokat, most már nyugodtan lájkolhatjátok az írásaimat, hadd olvassák mások is. Előre is köszi a nyomkodást.

ui: egyébként hiába sunnyogtok, látom ám a statisztikában, hogy napi 120-140 ember jár ide. 🙂 Úgyhogy tessék csak bátran lájkolni meg +1-ezni.

Share

A banki tanácsadókról

Ebben a bejegyzésben azokról szeretnék pár szót szólni, akikkel naponta találkozunk a bankfiókokban. Remélem, fog segíteni némelyeknek, hogy megértsék, hogyan működnek ezek a dolgok.

Így ezután majd érteni fogja, mit jelent az a mondat, mikor a privátbankára felhívja, hogy Kovács úr, jöjjön be, nézzük át a portfólióját, vagy a brókere egy tuti tippel keresi. 🙂

Kicsit nézzük át az elnevezéseket. A bankok bevezették az ügyfél-szegmentációt, melynek célja az emberek vélekedésével szemben nem az ügyfelek jobb kiszolgálása, hanem, hogy a jobb ügyfeleken többet lehet keresni, ezért érdemesebb kiemelten figyelni rájuk. Olvasd tovább

Share

Tudnivalók a bankkártyákról

Pár gondolatot leírnék a bankkártyákról, hátha valakinek segítség.

Két cég van jelen komolyan Európában, a Visa és a Mastercard, amelyik felvásárolta a Cirrus/Maestro-t is.

A mi szempontunkból a különbség a két cég között, hogy a nem chipes Visa USD elszámolású, a Mastercard és a chippel ellátott Visa kártya euro alapú, illetve Európán kívül a PIN-kód köteles vásárlások esetén a MasterCard dollárelszámolású.

Ha forintban vásárlunk, ennek nincs jelentősége, de ha euróban, akkor a Visa kártyánkkal költött összeget először dollárra váltják, majd utána forintra. Ugyanez igaz, ha Mastercarddal vásárlunk dollár alapon az interneten.

Olvasd tovább

Share

A magyar közigazgatás bugyrai 2011

Ez a bejegyzés egy kicsit off, de ha már van blogom, hadd dühöngjem ki magam itt. 🙂

Vettem egy autót, így sajnos újra testközelből kellett találkoznom a magyar közigazgatással.

Én naív elmentem pénteken munkaidőben, hogy átíratom az autót, miután egy újabb munkaidőben már átestem a kötelező eredetvizsgálaton.

Mondták hehe, vagy foglaljak időpontot, vagy jöjjek hétfőn nyitás előtt két és fél órával, hogy még legyen sorszámom arra a napra. Olvasd tovább

Share

Albérlet, vagy saját lakás? Melyik az olcsóbb?

Régóta adós vagyok ezzel az írással.

Örök dilemma, hogy melyik az olcsóbb: a banknak kamatot fizetni, amiért a pénzét használhatjuk, vagy egy lakástulajdonosnak albérleti díjat fizetni, hogy a lakását használhatjuk.

Gyakran találkoztam azzal az érveléssel a munkám során, hogy azért jobb a banknak fizetni, mert akkor az enyém lesz a lakás, míg az albérletben soha nem lesz az.

Kedves Olvasó, SOHA nem lesz az Öné a lakás, ha kamatokat fizet a banknak. A lakás azért lesz az Öné, mert a kamatokon TÚL apránként a tőkét is kifizeti a banknak. Olvasd tovább

Share

Mi lesz a bedőlt, államilag támogatott hitelekkel?

Amint azt egy korábbi bejegyzésemben írtam, az állam két kézzel szórta a támogatásokat az embereknek, hogy lakást vegyenek.

A válság kitörése óta, de különösen a kormányváltás óta az állam szorongatja a bankokat a bedőlt hitelek miatt.

Amiről egy szót sem hallok sehol, hogy vajon az állam behajtja-e a bedőlt hitelekbe beleölt állami támogatásokat?

Ugyanis az állami támogatásokról szóló 2001/12-es törvény szerint ha az állami támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonosa 10 éven belül (fiatalok otthonteremtésénél 5 éven belül) eladja, vagy bérbe adja, köteles az összes igénybe vett állami támogatást visszafizetni. Ilyenek például a szocpol, pl. 3,6 millió forint, az állami kezességvállalás (10% önerőtől lehetett lakást venni, miközben a bank csak 25%-tól adott) és a kamattámogatás, ami 4-6% évente (az öt éves állampapír kamatának 60%-a). Olvasd tovább

Share

A pénzügyi tanacsadokról

Sokat gondolkodtam, megírjam-e ezt a posztot, számítva az érintettek felzúdulására. Mivel várhatóak a személyeskedések, előre szólok, hogy évekig jómagam is dolgoztam életbiztosítási ügynökként, majd hitelközvetítőként és mobilbankérként, úgyhogy belülről ismerem ezt a világot.

Szeretném az elején leszögezni, nem célom, hogy bárkit megsértsek és semmi bajom azzal, ha valaki pénzügyi termékeket árul. Csak szeretném, ha az alább leírt dolog a helyére kerülne Magyarországon. Olvasd tovább

Share

Ha túl szép, hogy igaz legyen

Sokan belefutnak csábító banki ajánlatokba és ott a helyszínen gyorsan el kell dönteniük, mibe fektetik a pénzüket akár hosszabb távra is.

A döntéshez adott egy kisasszony, akinek véres tervszámai vannak, hogy miből mennyit adjon el, bármi áron, ezért buzgón igyekszik bennünket meggyőzni az aktuális termék megvásárlására és egy szép színes prospektus, ami csak pont a lényeget hallgatja el (költségek, kockázat és hasonló apróságok). Olvasd tovább

Share

A pénzpiaci alapokról

 Bence levelén felbuzdulva írok pár szót a pénzpiaci alapokról.

(A táblázat az ő keze munkája, köszönjük.)

Mi az a pénzpiaci alap? Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.

Ezáltal három jellemzője van a pénzpiaci alapoknak: alacsony kockázat, likviditás és sajnos alacsony hozam.

Nézzük sorrendben:

– alacsony kockázat: mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés nem érhet bennünket. (Természetes ma már figyelni kell az államcsődökre és a bankcsődökre is, ezért ne higgyük, hogy nincs semmi kockázata az alapnak.)

– likviditás: talán ez a legnagyobb előnye a pénzpiaci alapnak. Bármikor betehetjük és kivehetjük a pénzt, az eltelt napokra kapunk kamatot.

– alacsony hozam. Ez két részből tevődik össze. Az egyik, hogy az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez mindig el fog maradni az ügyfelek által elérhető akciós bankbetét-ajánlatoktól.

(Egyébként ez az alkupozíció legtöbbször csak elméletben működik, mert a legtöbb alapkezelő egy-egy anyabankhoz tartozik, ezért csakis az anyabankba fekteti a beszedett pénzt. Senki nem hallott még olyat, hogy az O. bankhálozatán keresztül összeszedett pénzt az O. tulajdonában lévő alapkezelő az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva az E. bank bankbetéteibe fektette volna a pénzt. Ilyen sajnos csak a mesékben vannak, az alapkezelők csak papíron függetlenek az anyabankjaiktól.)

A másik probléma a költségek: egyrészt az alapkezelői díj, másrészt a beváltás költségei. Az alapkezelői díj 0,5-1% (a közzétett hozamokból már általában le van vonva), a beváltási díj általában oda is és vissza is 500-1000 Ft között van. Ezen kívül értékpapír számlát is kell nyitnunk, aminek díja van (több helyen 0,11%, de minimum 400 Ft/negyedév)

Nézzük az elérhető hozamokat, collected by Bence:

Alap Hozam (1 éves)
ERSTE Tőkevédett Kamatoptimum 6,55 %
Allianz Pénzpiaci 5,74 %
Raiffeisen Pénzpiaci 5,72 %
Takarék Likviditási 5,65 %
K&H Forint Pénzpiaci I 5,25 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci I 5,23 %
Futura Pénzpiaci I 5,12 %
Budapest Bonitas Plus 5,05 %
Erste Tőke- és Hozamvédett 5,01 %
AEGON Pénzpiaci 4,93 %
Generali Cash A 4,86 %
Generali Cash B 4,86 %
CIB Betét 4,83 %
CIB Pénzpiaci 4,83 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci A 4,83 %
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci 4,81 %
Futura Pénzpiaci B 4,70 %
Magyar Posta Tőkevédett Pénzpiaci 4,69 %
Raiffeisen Likviditási 4,69 %
Budapest I. Állampapír 4,66 %
QUANTIS HUF Likviditási A 4,65 %
Erste Likviditási 4,60 %
Concorde Pénzpiaci 4,58 %
DIALÓG Likviditási 4,58 %
ING Pénzpiaci 4,57 %
MKB Prémium Pénzpiaci 4,55 %
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci 4,41 %
QUANTIS HUF Likviditási N HUF 4,38 %
BP Bonitas 4,31 %
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci 4,28 %
Budapest Aranytrió 2. 4,09 %
Budapest Dupla Trend 4,05 %
Budapest Aranytrió 3,95 %
Volksbank Pénzpiaci 3,75 %
Quaestor Kurázsi 3,67 %
Budapest Pénzpiaci 3,28 %
Access Pénzpiaci 2,57 %
Budapest MetálMix Pénzpiaci
Budapest Világválogatott
K&H tőkevédett forint pénzpiaci E

A legelső versenyző kicsit kilóg a sorból, mert vállalati kötvénybe és jelzálog-levélbe is fektet, a kockázata nem a “minimális”, hanem az “alacsony”, legalább 6 hónapra ajánlják csak, a tőkegarancia csak két év után él, valamint a saját tájékoztatójuk szerint az eddigi maximális hozamuk 6,4%-volt, nem 6,55%. A hozamgrafikonon látszik, hogy jó párszor esett az árfolyama.

Bővebben itt:http://www.erstebroker.hu/file/Erste_Tokevedett_Kamatoptimum_Portfoliojelentes110531.pdf

Amit fontos tudni: a pénzpiaci alapoknál a visszamenő hozamokat látjuk!!!Ebbe a csapdába a legtöbb ügyfél belesétál. Ne hasonlítsuk össze az elmúlt év pénzpiaci alap hozamait a jelenleg elérhető bankbetéti hozamokkal! Azt nézzük meg, hogy az elmúlt évben mennyi kamatot kaptunk volna a bankbetétben és mennyit az alapban. Ez főleg tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor nagyon csökkentek a banki kamatok, de a pénzpiaci alapok hozamai hatalmasnak tűntek, mert azok még az előző évre vonatkoztak, amikor magasabbak voltak az elérhető banki kamatok. Ezért aztán sokan ezekbe tették a pénzt.

Kinek ajánlom? Magánembernek nem. Több banknál kapunk látraszóló kamatot a lekötetlen pénzünkre, jelenleg például az A. banknál 5,25%-ot, egyéb költségek nélkül. Ez a legtöbb pénzpiaci alapnál több.

Kinek lehet jó? A cégeknek, akinek a szemét a bankok 3-3,5%-os kamattal szúrják ki.

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share