Monthly Archives: november 2011

Hipermarket kontra sarki bolt, avagy olcsóbb-e a Tesco, mint a Spar?

Talán még emlékeztek pár éve arra a Tescos reklámhadjáratra, ahol összehasonlítják az áraikat a Sparral, hogy mennyivel olcsóbb náluk vásárolni.

Úgy hozta a sors, hogy a munkahelyem egy Spar mellett lett, ezért bármennyire is drágának tartottam, oda kellett járnom vásárolni.

A nagybevásárlást továbbra is a Tescoban, vagy az Auchanban ejtettük meg hétvégén.

Hétről-hétre azt vettem észre, hogy sok minden egyenesen drágább a Tescoban, mint a Sparban, ami pedig olcsóbb, nem sokkal kerül kevesebbe.

Már régóta össze akartam hasonlítani az árakat, kíváncsiságból is, de soha nem találtam rá időt.

Aztán összetalálkoztam Benőkével, aki vállalta, hogy besegít. Közösen írtuk össze az árakat a budaörsi Auchanban, ő egyedül csinálta a budaörsi Tesco árfelmérését, enyém lett egy óbudai Spar. A felmérés három egymást követő napon készült.

(Kérnék Benőkének egy hangos éljenzést a kommentekben a segítségéért. 🙂  )

Sajnos sok árat nem tudtunk összehasonlítani, mert például az Auchanban szinte minden mosószer akciós volt, az akciós árukat pedig ki akartuk hagyni a felmérésből. (A Sparban az akciós árak mellett fel van tüntetve a normál ár is, ezért azt írtam fel. A Tesconál jelezve van, ha akciós az ár.)

Ugyanígy jártunk a felvágottakkal, ott a nagyon eltérő választék miatt nem sikerült az összehasonlítás, csak pár tételnél.

Hanyagoltuk a saját márkás termékeket is, mert nagyon nem mindegy, miből van az a párizsi, vagy látott-e tehenet a saját márkás dobozos tej.

Ugyanebből az okból nem írtunk fel pékárut, vagy zöldséget, mert két sajtoskifli vagy alma között indokolt lehet a háromszoros árkülönbség is.

Így maradtak a márkás termékek, amelyek a legtöbb boltban megtalálhatóak.

Először lássuk a listát, utána a tanulságokat:

 

Auchan Börs

Tesco B.örs

Spar Óbuda

Pöttyös Óriás Túrórudi

123

AKCIÓ 109

109

Kinder maxi king

152

           169

169

Kinder pingui

113

 akció    95

119

Pombar chips 50 g

166

             171

nem volt

Lay’s sós 77g

245

  85 gr   246

nem volt

Milka Alpenmilch 100g

254

239

249

Dunakavics/franciadrazsé 70 g

132

 

149

Mars szelet 47 g

121

123

124

Snickers 51 g

115

123

124

Bounty tej

122

124

116

Sport szelet 33 g

76

AKCIÓ 65

72

 

 

 

 

Orsi Virsli 240g

299

            285

299

Selyemsonka Sága 200g

519

Nem volt

 

Selyemsonka Sága 100g

249

            249

349

Délhús karaj 90 g

349

Nem volt

 

Pontyfilé pultban

1,919

           2199

 

Csirkemellfilé csomagolt előhütött

1,399

           1398

 

Csirkemellfilé (800 grammos tálcán)

1,284

Nem volt

 

Pick szeletelt védőfóliás nem kör! 70 g

407

            499

 

Délhús bácskai csípős

349

Nem volt

 

Hertz paprikás vastagkolbász 70 g

294

Nem volt

329

 

 

 

 

Danone tejföl 20% 375 g

299

            299

299

Mizo tejföl 20% 375 g

315

            287

269

Magyar tejföl 20% 330 g

234

            249

259

Müller gyümölcsjoghurt 125 g 4 íz

107

            109

99

Könnyű és finom danone joghurt 400 g

189

            199

199

Danone görög joghurt 125 g

99

             99

99

Activia palackos 250 g

199

            199

199

Pro-x 0,1% ivójoghurt 500 g

234

            269

299

Danette puding 4 darabos 4×120 g

379

            299

379

Mili krémjoghurt 100 g

135

            149

149

Bords Eve normál margarin 500g

412

            450

479

Rama Harmonia 500g

427

            449

449

Rama kocka 70%-os 250 g

214

    nem volt

Akció 199

Mizo 2,8% 1 liter dobozos tej 269 ft

269

239

289

Magyar tej 2,8% 1 liter dobozos

244

276

275

 

 

 

 

Soproni világos sör dobozos 0,5 l

166

      179/189

215

Borsodi üveges sör világos 0,5l

190

 akció    158

199

 

 

 

 

Sió dobozos egy liter alma 12%

215

212

219

Bravo öszi dobozos 25% 1 liter

260

Nem volt

269

Hohes c sima narancs 1 liter

339

429

379

Sió dobozos egy liter szölő 12%

215

219

219

 

 

 

 

Szentkirályi ásványvíz 1,5l

99

Akció 89

99

Nestlé Aquarel 1,5 l

99

99

99

Jana gyümölcsös ásványvíz 1,5 l

254

Akció 199

279

 

 

 

 

Riceland B rízs zacskós 1kg

361

Nem volt

349

Gyermelyi 4 tojásos orsó tészta 500 g

310

             316

369

 

 

 

 

Forest Kamilla 4 tekercse wc papír

329

329

299

Zewa deluxe 3 réteg 8 tekercs

763

799

799

 

 

 

 

Venus étolaj 1 liter

425

425

479

 

 

 

 

Univer ketchup 700 g

626

639

639

Globus majonéz 400 g

587

649

649

 

 

 

 

Coca cola 2 liter

299

335

334

Pepsi cola 2 liter

299

Akció 239

319

 

 

 

 

Silan natural öblítő1 liter

625

625

499

 

 

 

 

Tschibo Family 250 g

799

799

799

Omnia Classic 250 g

832

899

899

Milford szeder-málna 50 g

599

559

559

Pickwick feketeribizli tea 30g

329

Nem volt

399

Nescafe 3 in 1 10 tasakos cap. Por STRONG

518

599

539

Nescafe 3 in 1 10 tasakos cap. Por CLASSIC

391

550

559

Amit a táblázatból ki lehet olvasni, a Spar maximum 3-4%-kal ha drágább, mint az Auchan, a (budaörsi) Tescoval összevetve nincs komoly különbség.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hipermarketekben való vásárláshoz legalább átlag 10 kilométert autózunk (5-5 kilométer oda-vissza), ez csak a benzinpénzt figyelembe véve egy 10-12 ezer forintos vásárlás összes megtakarítását elviszi az Auchan árai alapján. 

A kényelemről és az idő megtakarításáról se feledkezzünk meg a kisbolt a sarkon kontra hipermarket a távolban viszonylatban. (A hiperben persze nagyobb a választék)

Ha lesz sok időnk, vagy ti besegítetek, több áruházláncot és terméket is felvehetünk majd az összehasonlításba. Sőt, megnézhetnénk, hogy ugyanazon áruház-lácnak mennyire térnek el az árai különböző helyszíneken.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Pánik a forintárfolyam miatt? Pénzváltás helyett vegyél opciót!

A kiszámíthatatlan magyar gazdaság és a forint tartós gyengélkedése miatt sokan átváltják a forintjaikat euroba. Egy korábbi bejegyzésben már jól megbeszéltük, hogy az oda-vissza váltás költsége akár 4-5% is lehet, a forintbetét idő előtti feltörésén is bukhatsz akár 3-6%-ot, az euro betétre kapsz 2%-ot jó esetben, a forintbetétre pedig akár 7-8%-ot is, ez további 5-6% kamatkülönbség egy év alatt.

Ha pedig az árfolyam visszakorrigál a közeljövőben a 10 éves átlagához (ami valahol 270 forint környékén van), akkor könnyen további 15%-os veszteséged lesz.

Ha mindezeket összeadod, tízmillió forintnál akár 3 milliós mínuszban is lehetsz. Amit biztos buksz (betétfeltörés, átváltás költsége, kamatkülönbség), az is elérheti az 1,2 millió forintot.

De mit csinálj, ha attól tartasz, hogy összeomlik a forint árfolyama és még a biztos költségednél is többet buksz rajta?

A megoldás az opcióvásárlás.

De mi is az az opció?

Bármivel is kereskedhetünk, kétféleképpen tudjuk eladni a “termékünket”, legyen az deviza, liszt, olaj, bármi.

Az első lehetőség az azonnali adásvétel, a piaci áron eladjuk/megvesszük a terméket, átváltjuk a devizát, stb.

A második lehetőség, hogy egy adott dátumra előre megegyezünk, hogy például 6 hónap múlva akarok venni/eladni eurot, forintot, lisztet, olajat, bármit.

Ez az úgynevezett határidős kereskedés. Attól függően, hogy tőzsdén, vagy tőzsdén kívül zajlik, hívják forwards vagy futures ügyleteknek.

Miért jó ez? Ha például kekszet gyártasz és egy német üzletláncnak szállítasz, mindössze 15% a teljes profittal, nagyon érzékenyen érintene, ha akár a liszt vagy akár az euro megdrágulna és veszteségessé tenné a gyártást.

Ezért azt mondod, hogy nem érdekel, hogy mennyi lesz az euro, vagy a liszt 6 hónap múlva, megveszed most akkori szállításra. Ha drágább lesz, jól jártál, ha olcsóbb, rosszul, de legalább biztos, hogy megmarad a 15% profitráta.

A határidős ügyleteknél valaki nyer, valaki veszít.

De mi lenne, ha azt mondhatnám, hogy csak akkor akarom ennyiért megvenni, ha a pillanatnyi ára 6 hónap múlva a most kialkudott ár felett lesz?

Ez az opció. Jogot veszek arra, hogy megvehessem a lisztet, eurot, olajat bármit, ha az ára több lesz, mint a kialkudott ár.

(Van eladási jog, vételi jog, eladási kötelezettség, vételi kötelezettség, van európai, amerikai és ázsiai opció és még számtalan fontos és érdekes tudnivaló, de arról majd máskor írok.)

Amíg a határidős ügylet mindenképpen létrejön, akár én járok jól, akár a másik fél, addig az opció csak akkor kerül lehívásra, ha az opció jogosultjának megéri lehívni az opciót. Miért vegyek eurót 317 forintért, ha fél év múlva mondjuk 285 forintért adják?

Ez a jog viszont nincs ingyen. Az opciónál eldönthetjük, hogy a bot melyik végére állunk. Vehetünk jogot pénzért, vagy vállalhatjuk a botütéseket, de akkor mi kérünk ezért pénzt.

Az opció árát maradva a devizánál a futamidő, a volatilitás (árfolyam-kilengés) és az árfolyam határozza meg. Olcsóbb vételi jogot venni 400 Ft/ euró árfolyamra, mint 270 Ft/euró árfolyamra. Ha az árfolyam fél éve nem mozdult, megint kisebb a kiíró (kötelezett) kockázata, mint ha naponta 10 forintot ugrál le-fel.

Ennyi elméleti bevezető után nézzünk konkrét számokat.

Ahhoz, hogy valaki vehessen opciót, a legtöbb banknál kiemelt(ebb) ügyfélnek kell lennie, ez általában már a prémium ügyfeleknek is elérhető. Nyitni kell hozzá értékpapírszámlát, bankszámlát, ha még nincs.

A legkisebb mennyiség 50 ezer eurora szól, ami nem azt jelenti, hogy ennyi pénzünknek kell lennie, hanem hogy ennyi eurora kell ajánlatot vennünk.

A mai ár eurora 308,80 Ft, dollárra 230,70 Ft.

Ha jogot szeretnénk venni arra, hogy vehessünk eurot 311,1 Ft-on 3 hónap múlva, azért fizetnünk kell euronként 10,40 forintot, ha 6 hónap múlva szeretnénk 317,3 forinton eurovételre jogot kapni, azért 14,50 forintot kell fizetnünk.

Ugyanez dollárban 3 hónapra 230,8 Ft-os áron 12,4 Ft/dollár, 6 hónapra 238,9 forintos áron 16,9 forint/dollár.

Másként fogalmazva 3,36%-ért jogot veszünk arra, hogy bármi is történjen, maximum 311,1 forintért vehessünk eurót három hónap múlva. Ez nem kevés pénz, de talán még mindig olcsóbb, mint feltörögetni a betéteket, utalgatni és pénzt váltani oda-vissza. (Amikor nem ilyen hektikus a piac, az opció is sokkal olcsóbb. Sajnos most ennyibe kerül) Az is kiszámolható, hogy a fenti példa esetén minden esetben nyerünk, ha 321,5 forint felett lesz az euro ára 3 hónap múlva (311,1 Ft plusz a 10,4 forintos opciós díj ára), de ha 311,1 Ft felett lesz az árfolya, már jól járunk, ha élünk a jogunkkal.

Remélem, segített az információ. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Százalék, százalékpont, bázispont – Mi micsoda?

Egyre többet hallhatjátok ezeket a kifejezéseket, gondoltam érdemes tisztázni, mi mit jelent, mert sokan rosszul használják őket.

A százalékot mindenki tudja: az állampapír elvárt hozama 8% volt a múlt héten.

Ha ez most 10%-ra emelkedett, akkor a népnyelv azt mondja, hogy két százalékkal nagyobb lett a hozama. Csakhogy ez azt jelenti, hogy 8%×1,02=8,16% a jelenlegi hozam. Mert ha a fizetésed eddig százezer volt és 2%-ot emeltek, akkor most 102 ezret keresel.

Ilyenkor a helyes kifejezés, hogy 2 százalékponttal emelkedett az elvárt hozam.

A bázispont kifejezés rokon a százalékponttal, csak a legkisebb egységet veszi egynek. Ez hozamnál 0,01%, de például a devizakereskedelemben 0,0001 a bázispont mértéke.

Ezért úgy is mondhatod ebben az esetben, hogy 200×0,01%-ot emelkedett, azaz 200 bázispontot emelkedett az elvárt hozam. Vagy a magyar államcsőd elleni biztosítás 620 bázisponton van, az azt jelenti, hogy 6,2%-ot kell érte fizetni.

Igérjétek meg, hogy legalább ti nem fogjátok rosszul használni ezentúl ezeket a kifejezéseket. 🙂

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Share

Tudj meg mindent az egészségpénztárakról

Off: Egyszer mertem olyanról írni, aminek nincs közvetlen köze a pénzügyekhez, egyből többen nemtetszésüket fejezték ki. Ennyit a blogírás szabadságáról. 🙂

Mi lenne, ha havonta egyszer, maximum kétszer írhatnék arról, ami engem érdekel, vagy én tartom érdekesnek és a hónap többi napján a ti általatok megrendelt témákat írnám meg? Ígérem, igyekszek minden megrendeléseteket belátható időben teljesíteni. Na, áll az alku? 🙂

Figyelem! Négy éves cikk, az esetleges változásokról érdeklődj a pénztáradnál!

Ennyi kitérő után a mai témának az egészségpénztárt választottam, mert sokan nem ismerik és nem tudják okosan használni. Olvasd tovább

Share

Egykulcsos adó – létezik ilyen?

Szeretnék egy pár szót szólni az egykülcsos adóról.

A kormány szerint úgy igazságos, hogy valaki nem adózik többet, csak azért, mert többet keres.

Ebben van logika, hiszen nem ér ki hozzá hamarabb a mentő, se a rendőr, mert többet adózik, a katonaság sem védi jobban, ahogy a közvilágításból sem részesül nagyobb mértékben.

De vajon ugyanolyan arányban adózik-e a magasabb jövedelmű, mint a kiskeresetű társa, ha ugyanolyan személyi jövedelemadó kulcs terheli a jövedelmüket?

A válasz egyértelműen nem.

Ugyanis a jövedelemadó az adóterhelésnek csak az egyik formája és ráadásul nem is a legnagyobb mértékű.

2010-ben a személyi jövedelemadóból 1767,9 milliárd forint folyt be, ÁFÁ-ból viszont 2313,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ahogy jövedéki adóból is 856,5 milliárd forintos volt a bevétel, ennek 60%-a üzemanyag, további 30%-a a dohányáruk jövedéki adója.

(Csak az érdekesség kedvéért: a vállalkozások által fizetett társasági adóból mindössze 323 milliárd volt a bevétel.)

Mi derül ki ebből a számokból? Az, amit sokan elfelejtenek: sokkal többet adózunk a nettó fizetésünk elköltésekor, mint amennyit addig levontak jövedelemadó címén.

Nézzük meg két különböző jövedelmű ember adóterhelését. (Most felejtsük el az egyszerűség kedvéért, hogy az az egykulcsos adó tulajdonképpen kétkulcsos, “átmeneti jelleggel”)

Az első ember nettó 130 ezer forintot keres, az adókulcsa 16% volt. A másik ember nettó 800 ezret keres, ő is 16%-os adót fizetett.

A kisember kénytelen elkölteni a teljes jövedelmét, ezért a jövő évi ÁFÁ-val számolva további durván 21%-ot adózik csak az ÁFA miatt. Ha autóval jár és dohányzik is, további 5%-ot is számolhatunk. (Valamivel több, mint 7% lett volna arányosan, de abból indultam ki, hogy spórol a benzinen és a dohányárún.)

A jobban kereső társa a jövedelmének csak a 50%-át költi el, ezért az ő ÁFA terhelése az adott pillanatban csak 10,5%, a jövedéki adó terhelése is 3,35% (a teljes 7,7%-os jövedéki adóra vetítve.)

Azaz az adóterhelésük 16%+21%+5% kontra 16%+10,5%+3,35%. (Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb sarcok, mint egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj-hozzájárulás és társai.)

Természetesen a képlet nem ennyire egyszerű, mert a megtakarított pénzt is egyszer el fogja költeni a jómodú, illetve, ha bevezetik a vagyon alapú adózást, a jómodú emberünk értékesebb ingatlana várhatóan magasabb adókulccsal fog adózni.

Csak arra akartam felhívni a figyelmeteket, hogy a jövedelemadó kulcsa önmagában semmit nem árul el egy ember valódi adóterheléséről, ezért az egykulcsos adó erőltetése helyett egy kicsit nagyobb összefüggéseiben kellene vizsgálni a közös teherviselés rendszerét. 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Share

A kockázati életbiztosításokról

Többen kértétek, hogy írjak a kockázati életbiztosításokról. Ennek aktualítását az adja, hogy cafeteriában járulékmentesen igényelhető.

Az életbiztosításokról sokat beszéltünk eddig. Megtudtuk, hogy miért nem szabad kötni életbiztosítást, majd utána azt is, hogy mégis van olyan, ami megéri. Beszéltünk már az egyösszegű életbiztosításról is. Volt arról is szó, hogyan tudsz megszabadulni egy rossz biztosítástól.

Nos, ezeknek semmi köze a kockázati életbiztosításhoz. 🙂

Az első, amit tisztáznunk kell, ha szakértők akartok lenni a kérdésben :), hogy négy fő tipusa van az életbiztosításoknak, amiknek gyakorlatilag csak a nevük közös.

Az első a unit-linked, megtakarításra szolgáló biztosítás. Eddig erről volt szó a blogban, ezt csak azért hívták régebben biztosításnak, hogy igénybe lehessen venni rá az adókedvezményt.

A második a kockázati életbiztosítás, erről most fogunk beszélni.

A harmadik a vegyes életbiztosítás, ami a kettő keveréke. Mivel ez nem jó se erre, se arra igazából, túl sok szót nem érdemel.

A negyedik a cégek dolgozóira csoportosan köthető kockázati életbiztosítás, az úgynevezett csoportos életbiztosítás. Erről majd később beszélünk.

Ami fontos, a kockázati életbiztosítás nem tartalmaz megtakarítást! Úgy viselkedik, mint a lakásbiztosítás. Ameddig fizeted, addig ha kár ér, akkor az előre meghatározott összeget fizeti a biztosító, neked, vagy az örököseidnek.

Másként fogalmazva, ha baleset/haláleset ér az adott idő alatt, akkor neked bóni a biztosítás, ha semmi nem történik, akkor a biztosító nyert rajta.

Kinek érdemes kötnie ilyen biztosítást?

Mindenkinek, aki eltartó, akinek gyerekei vannak. Sajnos láttam olyat, amíg bankban hitelekkel dolgoztam, hogy a férj a házuktól nem messze autóbalesetben meghalt, a feleség két pici gyerekkel pedig az utcára került, mert nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket.

Ha van hiteled és családod egyszerre, akkor melegen ajánlom, hogy köss egy biztosítást.

Milyen összegre érdemes kötni?

Sok ügyfél büszkén újságolta, hogy neki nem kell életbiztosítás, mert már van. Amikor megkérdeztem, milyen összegre szól, kiderült, 300 ezer forintra. Nos, az nem hogy a gyerekek felnevelésére, de még egy szép temetésre sem elég. Még viccnek is rossz az ilyen alacsony összegű biztosítás.

Olyan összeget válassz, ami maradék nélkül fedezi a hiteleidet plusz marad is pár millió a társadnak. 10 millió alatti biztosítást én nem szoktam javasolni, alatta szerintem csak önáltatás egy biztosítás.

Milyen típusai vannak a kockázati biztosításnak?

Balesetbiztosítás: erre nagyon figyelj, az olcsó biztosítások általában azért olcsóak, mert csak baleseti halálra fizetnek, tehát rák, infarktus vagy egyéb betegség miatti halálra nem!

Ugyanígy a kiegészítő moduloknál sem mindegy, hogy csak baleseti rokkantságra fizet, vagy betegség miatt is, vagy csak baleseti kórházi ápoláskor térít, vagy betegség esetén is.

Életbiztosítás: ha “bármely halál” a meghatározás, akkor mindenféle halálesetre fizet a biztosító.

Betegségbiztosítás: különféle betegségek esetére szóló biztosítás. Leggyakoribb az úgynevezett “rettegett betegségek” biztosítás, ami rák, infarktus, agyvérzés és hasonló halálos betegségek esetén fizet, akkor is, ha túléled. Mivel ezek elég gyakori betegségek, elég magas a díja is az erre szóló biztosításnak.

Mi befolyásolja egy biztosítás árát?

Először is a szolgáltató. Hatalmas szórás van az árakban, gyakran négy-ötszörös eltérés is van. (hasonlóan például a kötelező gépjármű biztosításokhoz.). Érdemes megbizható és hozzáértő szakember segítségét kérni.

A nemed. A férfiakat több baleset éri és hamarabb is halnak, ezért sokkal drágább a biztosítás nekik.

Az életkorod. Ezt talán nem kell magyaráznom, az öregek egyre nagyobb számban halnak meg.

A biztosításod futamideje. Ha most vagy negyven, tíz év múlva még csak ötven éves leszel, de ha huszonöt éves futamidőre kötöd a bitosítást, lejáratkor már 65 éves leszel. Tehát a nagyobb futamidő drágább havidíjat is jelent.

A foglalkozásod. Nem mindegy, hogy irodista vagy és a legveszélyesebb eszköz, amivel dolgozol a gémkapocs, vagy ipari alpinistaként keresed a kenyered.

Dohányzol-e?

Túlsúlyos vagy-e?

A családodban halt-e meg valaki 65 éves kora előtt rákban, agyvérzésben, infarktusban?

Milyen kiegészítőket érdemes kötni a haláleseti biztosítás mellé?

Tucatnyi kiegészítőt kérhetsz a kórházi ápolástól kezdve a műtétek esetére szóló térítésig. (Emlékszel még, nem mindegy, hogy baleset miatti, vagy bármilyen kezelésre szól-e.)

Egy gond van: mindnek ára van. Minél gyakoribb eset, annál drágább.

Amit mindig javaslok: baleseti eredetű rokkantság biztosítása. Mert hiába nem halsz meg, ha 100%-osan lerokkansz egy balesetben, anyagi szempontból még többe is fogsz kerülni a családodnak évtizedeken át.

A rettegett betegségeknek nagyon kemény havidíja van, én azt szoktam mondani, ha belehalsz, úgyis fizet a biztosító, ha nem, akkor meg azért jó. De ha sok pénzed van, akkor köthetsz, mert jó dolog.

Mennyibe kerül egy ilyen kockázati biztosítás?

Egy nem dohányzó 30 éves nőnek a haláleseti biztosítása 10 millió forintra kb. 1800 Ft/hó

Egy negyven éves nem dohányzó férfinak 5150 Ft/hó, szintén 10 millió forintra.

Baleseti rokkantsági kiegészítés 10 millióra: 1200 Ft/hó

Ezek csak durva irányárak, a nagyságrend érzékeltetésére.

Mire figyelj?

Először is pontosan értsd meg, mire szól és mire nem a biztosításod.

Baleseti rokkantság: nem mindegy, hogy mikor és mennyit fizet. Van amelyik csak 51% rokkantságtól fizet (egy szem elvesztése 35% rokkantság, egy lábfej 40%, egy fül hallóképessége 25%, tehát ilyenkor ebben az esetben egy fillért sem kapsz), a másik biztosítás 10%-tól a teljes összeg százalékában (például 50%-os rokkantság=a biztosítási összeg 50%-a), a harmadik fix díjat fizet a rokkantság fokától függetlenül.

Mindig jelölj kedvezményezettet! Ha nem teszed meg, a gyerekeid fogják örökölni a pénzt, amire a gyámügy ráteszi a kezét, a feleséged/férjed nem fog hozzáférni az összeghez. Úgyhogy a házastársad legyen mindig a kedvezményezett.

Ne felejtsd el tudatni a rokonaiddal, hogy van biztosításod! Mert ha csak te tudsz róla, esetleg a feleséged is, senki nem fog utánajárni, ha mindketten meghaltok egy autóbalesetben. Fénymásold le a kötvényt és add oda a testvérednek/szüleidnek, hogy tudják, hogy van élő biztosításod.

A biztosító mindent elhisz. Nyugodtan hazudhatod azt, hogy nem volt még daganatod, hogy nem építkezésen dolgozol, hanem irodában és hasonlóak, hogy olcsóbb legyen a díjad.

A gond csak az, hogy egész addig hiszékeny a biztosító, ameddig neki nem kell fizetni. Amint fizetni kellene, egyből bekér minden leletedet születésedtől fogva és azt is nehéz lesz megmagyaráznod, mit kerestél egy építkezésen munkaruhában és miért ott dölt rád az állvány.

Úgyhogy hazudni lehet, csak felesleges, mert a biztosító mentesül, ha te szándékosan fontos tényeket elhallgattál.

Remélem, kielégítettem a kíváncsiságotokat a témával kapcsolatban. 🙂

Ha tetszett a cikk, ne felets el bejelölni a facebookon, így mindig értesülsz az új cikkekről: www.facebook.com/kiszamolo

És olvasd el a többi hasonló cikket is a pénzügyekről: http://kiszamolo.postr.hu/

Share

Akik olvassák a blogot

A Facebook csinált egy profi elemző programot, hogy kik, mikor, honnan követik a blogot, vagy beszélnek róla.

Ebből kiderül, hogy a követők bő egyharmada budapesti, de vannak szép számmal Angliából, Usából, Németországból, sőt Új-Zélandról és Kanadából is.

77%-uk férfi, ennek több, mint a fele 25 és 34 év, negyede pedig 35 és 44 év közötti.

Ha az összes követő nyomna egy like-ot egy cikkre, akkor 31 ezer embert érne el az oldal.

A nem rendszeres követők között meglepően felülreprezentált Szeged (senkinek nem mondtam, hogy ott születtem 🙂  ), de Törökbálintról is sokan vannak, többen, mint sok megyeszékhelyről. Az egrieket viszont például még a londoni olvasók is túlszárnyalják, de a debreceniek sincsenek sokkal többen a londoni olvasóknál. Hogy Indonéziából és Kínából ki olvas, arra tényleg nagyon kíváncsi lennék. 🙂

A legnagyobb utóélete a mindenkit érdeklő témáknak volt, mint például átváltsuk-e a forintunkat, mi lesz a nyugdíjunkkal, illetve a devizahitel kiváltásról szóló cikkeknek. De köztéma lett a gazdasági viharról szóló bejegyzés is.

Egyébként szépen nő a napi látogatottság, 300 és 600 közötti egyedi látogató van, akik átlag négy cikket olvasnak el fejenként.

Ha nyomnátok legalább néha-néha egy like-ot, vagy e-mailben körbeküldenétek egy-egy cikket, gyorsabban fejlődnénk. 🙂

(Egyébként jellemző, hogy egy 12-egy-tucat vicces kép kap 5-10 ezer like-ot legalább, egy gazdasági cikk örülhet ha öt ember like-olja)

Na, gondoltam esetleg ti is kíváncsiak voltatok, kik olvassák a blogot.

Share

Így változik a cafeteria jövőre

Gondoltam, összefoglalom nektek, amit a hírekből ki lehet bogozni, hogyan változnak a béren kívüli juttatások jövőre. 

Az első “nem-megszorítás”, hogy a béren kívüli juttatások után a 16% adón kívül 10% egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni. A tervek szerint az évi 500 ezres kereten felüli összeg után 27% lenne az egészségügyi hozzájárulás. (Az egészségügyi hozzájárulást papíron a cégeknek kell fizetni, nem a munkavállalóknak, de nyilván kihatással lesz a cafeteria keretre.)

Örvendetes hír, hogy az éves limit 500 ezer forintra emelkedik. Mielőtt nagyon örülnénk, ez a SZÉP kártya (Széchenyi Pihenőkártya) keretének emelkedéséből következik. A SZÉP kártya keretében maximum évi 150 ezret költhetünk vendéglátásra, szálláshelyre évi 225 ezret, illetve rekreációs szabadidő tevékenységre évi 75 ezer fordítható. Tört évre természetesen az összegek tört része jár.

A legnagyobb érvágás, hogy az étkezési jegyre fordítható összeg havi 5.000 Ft-ra süllyed, illetve amennyiben van üzemi étkezde a munkáltató telephelyén, havi 12.500 Ft további utalvány adható, amit kizárólag a helyi étkezdében lehet elkölteni. Egyéb vendéglátásra ott a SZÉP kártya vendéglátós kerete, de az sajnos élelmiszerre nem költhető. (Azon, hogy 5.000 és 12.500, vagy 5.000 vagy 12.500 Ft adható, még vitatkoznak a szakértők.)

A kormány egy huszárvágással gyakorlatilag kitiltotta az összes étkezési utalványt forgalmazó céget Magyarországról, mert január egytől csak a kormány által kitalált Erzsébet-utalvánnyal lehet fizetni. Persze ez már a kompromisszum jele a kormánynál, mert eredetileg elektronikus kártyát akartak bevezetni, aztán még ők is rájöttek, hogy két hónap alatt nem lehet kiépíteni a teljes rendszert az egész országban. Persze hogy hogyan lehet alig több, mint egy hónap alatt leszerződni több ezer elfogadóhellyel, azt sem tudom.

Ezzel a húzással elkaszálták az összes magyarországi utalványos cég 20 éves munkáját, úgyhogy csodálkoznék, ha nem lenne per és ha nem fizetnének a magyar adófizetők újabb százmilliárd kártérítést. Persze ez már többé nem gond, a kormány becsempészte az Alkotmányba 28. cikkelyként, hogy különadó vethető ki minden az országot sújtó kártérítési kötelezettség miatt. Eddig kb. 1.000 milliárd forintnál áll a ceh a nyugdíjpénztárak nélkül (telekom adó, bankadó, végtörlesztés, stb.) További százmilliárd már fel sem fog tűnni senkinek.

Az internet támogatás megszűnik 2012-től.

Az alábbi cafeteria elemek maradnak meg és az összegük sem változik 2012-től:

Önkéntes Egészségpénztári Munkáltatói hozzájárulás: maximum a minimálbér 30 %-a

Önkéntes Nyugdíjpénztári Munkáltatói hozzájárulás: maximum a minimálbér 50 %-a

helyi bérlet: maximum a bérlet ára

iskolakezdési támogatás: maximum a minimálbér 30%-a/év/gyerek

Adómentes juttatások:

kockázati életbiztosítás: korlátlan

sporteseményekre belépők: maximum évi 50 ezer Ft.

lakáscélú támogatás: maximum 5 millió Ft/5 év

Na szóval,. ezek várhatóak.

 

Ha tetszett az írás, ne felejts el csatlakozni hozzánk a facebook-on, így értesülhetsz az új cikkekről: www.facebook.com/kiszamolo 

Share

Így olvass gazdasági híreket

Többen idéztek mindenféle újsághíreket, miszerint mindjárt itt a világvége, elbukik a forint, vagy éppen kilábalunk a válságból, most kell részvényt venni és a többi.

Amit fontos megértenetek: a gazdasági újságírás semmiben nem különbözik a hagyományostól. Itt is a bulvár és a szenzáció az érték, az ad sok kattintást, vagy eladott példányszámot.

Abból soha nem lesz hír, hogy a közgazdászok 95%-a szerint várhatóan semmi nem változik a következő 3 hónapban. Kizárólag a szélsőségeknek van hírértéke.

Ezért aztán nem kell túl komolyan venni a véres kijelentéseket, ahogy a válság végét jelző túl optimista jóslatokat sem.

Aki olvas ilyen híreket, hamar rájön arra is, hogy délelőtt megjelenik egy hír, délután annak a szöges ellentéte.

Úgyhogy érdemes egészséges szkepticizmussal fogadni ezeket a világrengető híreket.

Ahogy azt sem kell túl komolyan venni, hogy az euro meg sem áll 350 ft-ig, mert még ma, vagy holnap meg fog jelenni ugyanott egy másik hír, hogy februárra az elemzők 290 Ft-os eurot várnak. Ezek okoskodások, találgatások, illetve csak egy-egy ember véleményei.

Share

Vesszenek a bankok?

Internetes hozzászólásokban gyakran olvasok olyan okos véleményeket, hogy a bankok rablók, be kellene zárni az összeset, el kellene zavarni őket, mert csak az embereken élősködnek, jobb lenne nélkülük és a többi.

Ezt szeretném egy kicsit helyre tenni a fejekben, ha megengeditek. 

Először egy rossz hírrel kell kezdenem: bármennyire is rosszul esik némelyeknek, a piac összes szereplője az egyszerű vízvezeték-szerelőtől a multinacionális cégekig azért dolgozik, hogy profitot érjen el.

A mobiltelefon társaság nem azért ruház be több százmilliárd forintot, hogy te kényelmesebben fel tudjál hívni valakit, vagy téged egyszerűbben elérjenek.

A hipermarket-láncok nem azért építenek több tucat, vagy több száz áuházat és nem azért töltik fel mindet többmilliárdos árukészlettel, hogy te kényelmesebben és olcsóbban tudj vásárolni.

A közgazdaság egyik alapeleme, hogy a cégek legfontosabb célja a tulajdonosi vagyon lehető legnagyobb mértékű gyarapítása. Ahogy te sem azért dolgozol csak, hogy estére kellemesen elfáradj, ezzel más is így van, legyen bár egyszerű autószerelő, telefontársaság, vagy bank.

Tehát ostobaság azért ostorozni akármelyik céget, beleértve a bankokat is, mert profitot akar elérni.

Mit gondoltál, miért kerül egy perc hálózaton belüli telefonálás 80 forintba perc alapú számlázással?

Azt tudtad, hogy a non-food termékekre nagyon gyakran 70-100% hasznot tesznek a nagy áruházláncok?

A túl nagy piaci erővel bíró cégeket az állami felügyeleti szerveknek kell szabályozókkal kordában tartani. Európai szinten szabályozzák és évről-évre csökkentik a mobiltelefon-társaságok által fölszámolható roaming és hívás-végződtetési díjait. A nagy láncokat törvénnyel kell arra kötelezni, hogy ne 270 napos fizetési határidőket szabjanak és tovább is adják a vásárlóknak azokat a kedvezményeket, amit a beszállítóiktól kicsikartak. 

Ha úgy érzed, hogy a bankok visszaéltek az erejükkel, akkor ne a bankokat hibáztasd, hanem az állami felügyeleti szerveket, akik még mindig csak kullognak az események után. Ha a főnök rád bízná, hogy annyi fizetést vegyél ki a kasszából minden hónapban, amennyit csak akarsz, akkor te se sok önmérsékletet tanúsítanál pár hónap múlva.

Tehát a bankszektor semmivel nem rosszabb, mint bármelyik multinacionális cég akár a kereskedelemben, akár a szolgáltató szektorban.

Mielőtt megnéznénk, milyen lenne az élet bankok nélkül, még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet: az az adat, hogy egy cég elért egy év alatt mondjuk 15 milliárd forint profitot, önmagában teljesen értelmezhetetlen. Van egy kifejezés, a tőkearányos megtérülés. Ha a fenti profitot a cég kétmilliárdos befektetéssel érte el, akkor ez igen szép profitot jelent. Ha viszont háromszázmilliárdos tőke mellett érte el ezt a profitot, azért kár volt dolgozni, mert ha a tulaj berakta volna a bankba a pénzét, több kamatot kapott volna, kevesebb fejfájás és rizikó mellett. Ezért soha ne dőlj hanyatt a székkel, ha azt olvasod, hogy egy gonosz multi x milliárd forint haszonra tett szert. Először nézd meg, mennyi a befektetett tőkéje és annak hány százaléka az éves profit. Utána gondolj bele, mennyi rizikója és fejfájása van egy sokezer fős cég vezetésének és döntsd el, hogy te elégedett lennél-e ezek után ennyi haszonnal.

Na szóval, egy ilyen hosszú bevezetés után nézzük meg, hogy milyen szerepet játszanak a bankok a gazdaságban, illetve hogyan is élnénk bankok nélkül.

Egy kis történelmi áttekintés: Sokan azt gondolják, hogy az angol ipari forradalom motorja a mindenféle ipari találmány volt, pedig az igazi ok az angol tőkepiac létrejötte. Hollandia a 16 század végén kialakította a maga tőkepiacát, ami elindította a Németalföld gazdasági virágzását, ez a korszak volt Hollandia fénykora. Több mint száz évvel később, a holland Orániai Vilmos lett Anglia királya, aki egy az egyben átvette a holland pénzügyi modellt, ez indította el az angol ipari forradalmat, illetve ez emelte fel Angliát világbirodalommá. Ezzel szemben állt a kontinentális Európa, ahol csak jó száz éves késéssel alakult ki a bankszektor, így leszakadtak a fejlődésben.

A bankszektor a világon mindenhol a fejlődés motorja, a gazdaság növekedése elképzelhetetlen külső tőkebevonás nélkül. Külső forrás nélkül minden vállalkozás megáll azon a szinten, amennyi vagyona a cég tulajdonosának van. Nagy általánosságban elmondható, hogy a vállalati hitelállomány két százalékos növekedése a GDP egy százalékos növekedését eredményezi. Ezért is volt mérhetetlen ostobaság az, amit a bankokkal műveltek Magyarországon az elmúlt másfél évben. Az a tőke, amit a külföldi bankok kivontak az országból, illetve amit befizettek a költségvetésbe az egykulcsos adó okozta károk miatt, nagyon fog hiányozni a magyar vállalatok életéből a következő években. Forráshiányos, fejleszteni képtelen cégek nem tudnak új munkahelyeket és gazdasági növekedést létrehozni.

Nézzük át, milyen fő szolgáltatásokat végeznek a bankok:

Elszámolási rendszerek fenntartása: nem is olyan régen minden cégnél fizetésnap előtt beszereztek több zsák pénzt mindenféle címletekben, majd két-három ember napokon át borítékolta, illetve ellenőrizte a fizetéseket. A dolgozó lement a fizetésért a pénztárba, utána izgult, hogy haza is érjen vele. Otthon keresett egy helyet, ahol sem a betörők, sem a büdös kölök nem találta meg. Ezután nyakába vette a várost és ellátogatott az összes szolgáltatóhoz, hogy sorban állhasson és befizethesse a számlákat, szigorúan munkaidőben persze. (A postai sárga csekk is közönséges banki átutalás, csak annyi a különbség, hogy készpénzben fizetjük be). A cégek életében ez úgy nézne ki, hogy minden áruvásárlást, vagy szolgáltatást azonnal készpénzben ki kellene egyenlíteni. Ha Kínából rendelsz árut, akkor felfogadsz két testőrt, belepakolsz egy bőröndbe 30-40 millió forintnyi dollárt (amit szintén bankban váltasz ugye), majd felülsz a repülőre és kirepülsz Kínába, kifizetni az árut. Nos, valahogy így nézne ki a pénzforgalom bankok nélkül.

Források összegyűjtése: Ha egy cégnek kellene négymilliárdnyi hitel egy fejlesztéshez, akkor találnia kellene negyvenezer kisbefektetőt, aki a kis százezer forintját hajlandó lenne kölcsönadni a cégnek. Ezek után negyvenezer emberrel kellene a kapcsolatot tartania és újabb és újabb kisbefektetőket találnia azok helyett, akik vissza akarják vonni a pénzüket a cég finanszírozásából. Ezt is a bankok végzik, szép idegen szóval ezt hívják denominációs transzformációnak, amikor a sok kis befektetést összegyűjtik és alkalmassá teszik nagyösszegű hitelkihelyezésre.

Időbeni lejáratok összehangolása: Ha lakáshitelt akarunk felvenni, találnunk kellene valakit, akinek nincs szüksége a pénzére 20-30 évig. Nem sok ilyen embert fogunk találni. Ez is a bankok feladata, hogy a sok rövidtávú megtakarítást áttranszformálják a szükséges időtávra.

Fogyasztás-megtakarítás kiegyenlítése: az elektromos árammal az a baj, hogy nem lehet tartalékolni. Akkor kell megtermelni, amikor felhasználják. Hiába tudjuk, hogy mennyi lesz a holnapi csúcsfogyasztás, nem tudjuk előre megtermelni éjszaka a szükséges plusz áramot. A bankok nélkül ugyanígy járnánk az egyéni anyagi életben is. A pillanatnyi feleslegünket fel kellene élnünk, illetve a pillanatnyi hiányunkat sem tudnánk mivel pótolni.

Kockázatok vizsgálata és porlasztása: Minden hitelnél fennáll a nemfizetés kockázata. Ha nem lenne bankszektor, nekünk kellene eldöntenünk, hogy oda adjuk-e a pénzünket Szabó János úrnak, vagy az ExportImport Kft-nek kölcsönbe. Ha tennénk is ilyen butaságot, egy élet munkája menne kárba, ha Szabó úr, vagy a Kft. nem fizetné vissza nekünk a pénzt. A kölcsönadás pillanata után járhatnánk hónapról-hónapra Szabó úr nyakába, hogy van-e még munkahelye, illetve meg kellene győződnünk arról, hogy a Kft. tényleg arra költötte a pénzt, amire kölcsönkérte. A bankok profi kockázatkezelést folytatnak és a nagy számok miatt a rendszer el tudja viselni a mindenkor létező nem fizetési problémákat is. Bankszektor nélkül egyszerűen nem lenne hitelpiac (az uzsorásoktól eltekintve).

A bankokra egész egyszerűen szükség van. Lehet nem szeretni őket, ahogy lehet nem szeretni a távközlési cégeket, vagy az áruház-láncokat sem, de élni nagyon nehéz lenne nélkülük. Ahogy a gazdaság megállna távközlés nélkül, ugyanúgy megállna bankszektor nélkül is.

Lehet, sőt fontos is arról vitatkozni, hogyan szabályozzuk őket, de ostoba az az ember, aki azt gondolja, hogy nincs szükség egy erős és jól működő bankszektorra Magyarországon, vagy hogy nem üt azonnal vissza a gazdaságra és az ország jólétére a bankszektor ellen elkövetett ostoba intézkedések sorozata.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

A magyar kötvénypiac

Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂

Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.

Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.

Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.

A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.

Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.

A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.

Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.

Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.

Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.

A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.

Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.

Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.

A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.

Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.

A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.

Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.

Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.

Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂

Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.

A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.

Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.

Na, ennyit mára, mentem dolgozni.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Egy kis számtan- alapok

László szerint jó lenne a blogon egy kis értékpapír-számtan órát is tartani. Ennek nincs akadálya, főleg, hogy a régi oldalamon már egyszer írtam erről. Ezért ezzel a poszttal hamar megleszek, remélem hasznotokra lesz.

Mennyi lesz 10.000 Ft egy év múlva, ha nettó 7% kamatot kapunk rá?

A válasz egyszerű: 10.000×1,07 azaz 10.700 Ft.

És 5 év múlva?

10.000×1,07×1,07×1,07×1,07×1,07 vagy egyszerűbben 10.000×(1,07)5 azaz 14.025 Ft ezt hívják kamatos kamat számításnak, mert az évforduló után már a megkapott kamat is a tőke része lesz, ezért az is elkezd kamatozni.

És ha a kamat csak az első évben 7%, utána két évig 6%, majd két évig 5%?

10.000×1,07×1,06×1,06×1,05×1,05 vagy egyszerűbben 10.000×1,07×(1,06)2×(1,05)2 azaz 13.255 Ft

Olvasd tovább

Share

Erste lakástakarékpénztár és nyitási akciók

A két fős (OTP és Fundamenta) piac az Erste Lakástakarékpénztár piacra lépésével három fősre “duzzadt”. 

Ennél több hírem nincs ezzel kapcsolatban, mert az új belépő sem vitt semmi új színt a kínálatba. Annyit esetleg érdemes tudni, hogyha most nyitunk Erste lakástakarékot, akkor nulla forint a nyitási díj, ha vállaljuk, hogy két évig nem nyúlunk hozzá és csoportos beszedéssel fizetjük a díjat. Bővebben itt. Ha akciós lekötést keresünk és lakástakarékot is nyitunk, akkor is szóba jöhet az Erste, mert 8% kamatot kaphatunk 12 hónapra, ha most nyitunk lakástakarékpénztári számlát náluk. Bővebben itt.

Azt gondolom tudjátok, hogy az OTP-t is ingyen lehet nyitni, ha vállaljátok, hogy a négy év végéig nem mondjátok fel a szerződést. Bővebben itt.

A Fundamentánál bögrét adnak most ajándékba, de ehhez talán nem kell link.

A Nagy Lakástakarékpénztári Mindentudó poszt benne van a csőben, ha lesz egy szabad napom, meg fogom írni. Ez nem az volt. 🙂

Share

Életbiztosítások: újratöltve

A blogban korábban már megbeszéltük, hogy a legtöbb életbiztosítás a rengeteg költség miatt felejtős, hogy ha beszálltunk egy életbiztosításba, akkor bármit is csinálunk, a kezdeti költséget mindenképpen elbukjuk. Ellenben a nyugdíjmegtakarításról szóló írásban azt mondtam, hogy mégis érdemes életbiztosítást kötni nyugdíjcélra.

Ezt szeretném ma kifejteni nektek, hogy ne örlödjetek kétségek között, hogy akkor most jó az életbiztosítás, vagy sem. 🙂

Ennek megértéséhez meg kell ismerkednetek a TKM mutatóval. Ezt a mutatót a biztosítók vezették be, megelőzendő a PSZÁF sokkal szigorúbb terveit. A TKM jelentése a Teljes Költség Mutató és egy unit linked biztosításhoz kapcsolódó összes költséget tartalmazza százalékos formában 10, 15 és 20 éves futamidő mellett.

Mivel a mutató csak egyetlen értéket vizsgál (35 éves férfi, éves díjfizetés, átutalással, évi 232 ezer Ft díjfizetés, minimálisan előírt kockázati elem), ezért torzít, hiszen sok biztosításnál a havi díjfizetés drágább, mint az éves, a nagyobb havi/éves befizetésnél adnak kedvezményt és a minimálisan előírt kockázati elemek sem ugyanazok.

Ezektől a hibáktól eltekintve viszont jó összehasonlítási alapot kínál az egyes biztosítások között, mert az összes költséget tartalmazza, beleértve az alapkezelői díjakat is.

A költséget százalékosan fejezi ki, ami azt jelenti, hogyha 7% a TKM és adott biztosítás hozott 9%-ot, akkor igazából 2% a valódi hozamunk a költségek levonása után. Nominálisan, mert az infláció miatt tulajdonképpen buktunk 3%-ot.

Nézzünk néhány elrettentő példát életbiztosítások TKM-jére a MABISZ honlapjáról:

Nagyon sok biztosítás 10 éves futamidőnél 9-11% TKM-mel fut, de van 12% feletti mutató is! Azaz, ha az infláció 5% és a biztosításunk hoz 16%-ot minden évben, akkor vagyunk a még csak a pénzünknél, azaz minden évben, amikor nincs 16% hozam, csak bukunk a befektetésen.

Hát, ezt elég nehéz lesz kigazdálkodni….

Aki szörnyülködni akar itt megteheti.

De ezt a táblázatot vizsgálgatva azért fel kell annak is tűnnie, hogy van egy kevés kedvező költségű biztosítás is a piacon, főleg az Allianz és az Axa kínálatában.

Fontos új infó! Kérlek, olvasd el ezt az új cikket az Axa költségeiről!

Hasonlítsuk össze ezeknek a költségeit az egyéb lehetőségekkel (most nyugdíj célú húsz éves távlatban gondolkodunk).

Amit fontos tudatosítani magunkban, hogy a biztosítás költségei már magukban foglalják az alapkezelői díjat is! (Ezért is van tól-ig megadva a TKM értéke. Mert egy pénzpiaci alap kezelési költsége jóval kevesebb, mint egy ázsiai részvényalap kezelési költsége.)

Mi lenne, ha csak simán alapkezelőnél gyűjtenénk a pénzt?

Ott is kellene értékpapírszámlát nyitni, ami legtöbbször havi 500-1000 Ft vagy az alap 0,11%-a közül a nagyobb érték. Ott is kellene alapkezelői díjat fizetni, ami 1,2-3%!! Ennek mértékéről az alapok szép színes prospektusai gyakran mélyen hallgatnak. Találomra kerestem egy alapkezelői díjat, kizárólag a tájékoztató 142. oldalán találtam meg, azt is csak azért, mert tudtam, hogy mi az a tájékoztató és mit és hol kell keresnem. Ebből kiderül, hogy az adott alap kezelési díja maximum évi 2,55% plusz maximum évi 2% egyéb díj. Gyakori a forgalmazási jutalék is, ami akár 5%-is lehet. A befektetési alapokról egyébként itt már írtam.

(Gyakorló feladat: ennek a befektetési alapnak ezt a tájékoztatóját kapod meg a privátbankárodtól. Keresd meg az alapkezelői díját a fenti segítség felhasználásával. Akinek először meglesz, kap egy dicsőségtáblán való elhelyezést. 🙂 )  Segítség: ugyanazon a weboldalon fogod megtalálni.

A példákat teljes hasraütéssel választottam, se a cég, se a példák semmit nem jelentenek, bármelyik céget választhattam volna.

Ilyen alapkezelői díj mellett (amiben nincs benne a számlavezetés és az oda-visszaváltás sem!) soknak tűnik-e az Allianz 0,97% – 1,72%-os költségmutatója, vagy az Axa 0,75% – 1,94%-os költségmutatója? Továbbá a biztosításban gombokért átrendezhetjük a portfoliónkat bármikor, ez az alapkezelőnél elég combos kiadást jelentene. Az alapkezelőnél általában fizetünk kamatadót, a biztosításnál 10 év után nem. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek az életbiztosítások simán verik a legtöbb alapkezelő díjait.

Hoppá.

Hasonlítsuk össze a nemrég bemutatott Malacpersellyel.

A Malacpersely egy likvid megtakarítás, költségek nélkül, éves 6-6,5% kamat mellett. A biztosításnak vannak költségei, 1-1,5%, de 10 év után kamatadó mentes! A 6,5% a kamatadó miatt tulajdonképpen 5,46%, tehát ugyanott vagyunk, mint a biztosítással. A biztosítás kockázatosabb alapjaiban hosszú távon várhatóan nagyobb hozamot is elérhetünk.

A Malacpersely előnye és hátránya is egyszerre a likviditás. Sajnos sokkal hamarabb fog az itt spórolt pénzünk átlényegülni lakásfelújítássá, vagy új autóvá, mint egy biztosításban.

Na, remélem mindenkit kellően összekavartam. 🙂

Amit tudnotok kell, ezek az olcsó biztosítások azért is olcsók, mert az ügynök alig keres rajtuk. Ezért könnyen lehet, hogy mást akar majd rátok dumálni.

Ha akarsz kötni jó életbiztosítást, ismerek alkuszt, akit megbízhatónak tartok. Ha majd hozzájárul, esetleg megadom itt a telefonszámát, ha van rá igény.

Remélem, ma is sikerült valamit átadnom. 🙂

Ha igen, nyomj egy kövér lájkot, hadd olvassák az ismerőseid is. 🙂

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
1 2