Monthly Archives: július 2013

Az eurós állampapírra is kell EHO-t fizetni

Csak szólok, hogy bár a magyar állampapír, illetve a legalább 80%-ban magyar állampapírt tartalmazó befektetési alapokra nem vonatkozik a 6%-os kiegészítő sarc (EHO), az Államkincstár közleménye alapján ez csak a forintos állományra igaz.

Vagyis ha euró alapú magyar állampapírod van (PEMÁK), vagy augusztus elseje után nyitnál TBSZ számlát az ilyen állampapírjaidnak, akkor sajnos ugyanúgy fizeted a 6%-os EHO-t, mintha bankbetéted, vagy bármi egyebed lenne.

Share

Adózás a külföldön szerzett kamatjövedelmek után

Miután a magyar tranzakciós és egyéb banki adók miatt egyre többen viszik külföldre a pénzüket, hogy valami kis kevés nekik is maradjon a sok adó után, nem árt, ha tisztában vagy az adózási kötelezettségeiddel.

Alapszabály szerint ha magyar adóilletőségű vagy az állandó lakcímed, állampolgárságod, az évente fél évnél hosszabb magyarországi tartózkodásod okán, akkor a magyar szabályok alapján kell adóznod. (Ha a te eseted ennél cifrább, olvasd a NAV tájékoztatóját erről a témáról.)

Ebben az esetben a külföldön elért kamatjövedelmed után a magyar szabályok szerint kell lerónod az adót, vagyis 16% plusz 6% EHO-t kell befizetned a külföldi bankban tartott tőkéd kamata után. Ezt az SZJA bevallásban kell feltüntetned és megfizetned az adóterhet. Olvasd tovább

Share

Érdemes TBSZ számlát nyitni még júliusban?

Mivel sokan teszitek fel ezt a kérdést, inkább itt válaszolok rá.

Miért éppen júliusban? Augusztus elsejétől a kamatadó mellé bevezetik a további 6% EHO (egészségügyi hozzájárulás)-t is, így tulajdonképpen az eddigi 16% adó helyett 22%-ot kell fizetni. Mivel a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) csak a kamatadó alól ad felmentést, így arra is fizetni kell majd a 6%-os EHO-t.

Ez alól az a kivétel, ha még a törvény életbe lépése előtt megnyitod a számlát, így ha kivárod a futamidő végét (az idei, úgynevezett gyűjtőév után kezdődő teljes 3 vagy 5 évet), akkor mentesülsz az EHO alól is. Olvasd tovább

Share

Bankbetétek: neked szinte semmi nem marad

A megemelt tranzakciós adó és a szintén megemelt kamatadó a jelenlegi alacsony kamatkörnyezettel párosulva egy igen keserű kombót hozott létre: az esetek igen nagy részében kevesebb pénzt viszel haza a bankból, mint amit betettél oda.

Eddig azon kellett gondolkodni, hogy érdemes-e átutalni másik bankba a pénzt a magasabb kamatért, most már azon is, hogy be szabad-e tenni egyáltalán a bankba a pénzt, ha csak pár hónapig-fél évig akarjuk kamatoztatni.

Egy évi 4 százalékos betéti kamat fél évre 2 százalékot jelent. A megemelt kamatadó után ez már csak nettó 1,56%. Ha kivesszük a pénzünk a hat hónap után, bukunk a tranzakciós adón 0,6%-ot. Ha a számlavezetésért fizetünk havi 500 Ft-ot, az 3 ezer forint a hat hónapra. Még egymillió forintnál is igen combos 0,66% az összes nettó kamata, amit kapunk a pénzünkre. Ha fél évnél rövidebb időre tesszük be a pénzt, vagy egymilliónál kevesebbet teszünk be, esetleg egy másik bankból utaljuk át a pénzt, akkor gyakran kevesebb pénzt viszünk haza, mint amennyit betettünk. Olvasd tovább

Share

Emel az Axa is

Nincs nagy meglepetés, az Axa Bank is áthárítja a megemelt tranzakciós adót, itt találjátok az erről szóló hirdetményt.

Az utalás hűen követi az adóemelést, 0,3% lesz interneten, a készpénzfelvétel belföldön ATM-ből 420 Ft, bankfiókban, vagy Postán pedig 1.430 Ft. Vagyis minden felvétel esetén ATM-nél 70 ezer forint után fizetünk tranzakciós adót, a Postán 238 ezer forint után. Ha ennél többet akarsz kivenni, akkor spórolsz az Axa kártyával.

Az Axa World MasterCard ingyenes pénzfelvétele nem változott, úgyhogy ha sokat költesz kártyával és szoktál is pénzt felvenni, ez továbbra is az egyik legjobb ajánlat lesz a számodra. Erről itt írtam még régebben.

Share

A vakmajom visszatér

Burton Malkiel a híres “Bolyongás a Wall Street-en” című könyvében kifejtette, hogy szerinte a befektetési alapkezelők a nagy semmit adják el tudás címszó alatt. Szerintük azért jár nekik az aktív menedzselésért 1,5-3% évente az alap teljes állományából, mert az ő tudások és jó döntéseik ennél sokat többet hoznak az alap számára.

Burton Malkiel szerint ha egy majom szemét bekötjük és a kezébe egy dobónyilat adunk, hogy a Wall Street Journal újság részvényeket felsoroló oldalára dobálja azt, majd a véletlenszerűen eltalált részvényeket megvesszük és megtartjuk, legalább ugyanilyen eredményt érhetünk el, mint a profik. Olvasd tovább

Share

Miért nem csökken az aranyékszerek ára?

Az arany ára meredek esésbe kezdett 2011 ősze óta, majdnem 40%-ot veszített az akkori csúcsárához képest.

Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az aranyékszerek ára is hasonló mértékben esett.

Ám ha bemegyünk egy ékszerboltba, sajnos nem ezt tapasztaljuk. Vajon mi ennek az oka?

A magyarázat elég egyszerű: egy aranyékszer árában az arany ára a vételár kicsit több, mint ötödét teszi csak ki. Egy átlagos boltban egy átlagos, 14 karátos jegygyűrű 25-26 ezer forint/gramm árban kapható, azaz egy nyolc grammos gyűrű ára 200-208 ezer forint.

A 14 karátos aranyban az arany csak a 14/24-ede a súlynak, azaz 42%-a valamilyen idegen ötvözőanyag, ezüst, réz, vagy hasonló fém.

Tehát a példában említett 8 grammos gyűrű aranytartalma mindössze 4,64 gramm. Ez mai áron 46.032 Ft, a maradék 150-160 ezer forint a megmunkálás, az adó, a rezsi és a kereskedelmi haszon.

A kanadai Money Sense magazin utánajárt, hogyan oszlik meg egy ilyen gyűrű árában a különböző tételek. (Egy kanadai dollár 218 forint jelenleg.)

Ezért van az, hogy az aranyékszerek ára alig követi az arany árának piaci változásait.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára. Részletek itt.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Számlanyitás és bankbetétek Ukrajnában

A kormány mindent elkövet, hogy a vállalkozói számlák külföldre űzése után a bankbetéteket is a határon túlra száműzze. Mivel azonban a dolog lassabban halad a vártnál, ezért megduplázta a tranzakciós adót és a kamatadót is felemelte 22%-ra.

Így már biztos, hogy mindenki, aki szeretne kamatot kapni a pénzére, kénytelen lesz elhagyni az országot. Ugyanis ha elutalod a pénzed egy bankba, hogy megkapd az új pénzre járó 4%-os kamatot, lekötöd fél évre, majd  utána kiveszed onnan a pénzt (mivel a következő félévre már semmi kamatot nem fogsz kapni a régi pénzedre), akkor hála a megemelt tranzakciós adónak és a szintén megemelt kamatadónak, combos 0,76%-os kamattal leszel gazdagabb. Ha ebből levonod a számlavezetés díját és az egyéb banki költségeket is, akkor tulajdonképpen ingyen vigyázott a bank a pénzedre. (Három hónapos futamidőnél kevesebb pénzt viszel haza, mint amit beraktál.) Olvasd tovább

Share

Az amerikai tőzsde teljesítménye az ezredforduló óta

Tanácsadás alkalmával meg szoktam kérdezni, hogy a kedves ügyfél szerint mennyit hozott az amerikai tőzsde az ezredforduló óta?

(Mert mint tudjuk, a tőzsde mindig jól hoz, csak türelmesen ki kell várnunk és ha valódi hozamot akarunk, akkor mindenképpen a tőzsdére kell mennünk.)

A válaszok évi 15 és 25% között szoktak szóródni.

Ezzel szemben a valóság ez: Olvasd tovább

Share

Vége az Erste Szupernullának (is)

A bank szeptember 2.-ától áthárítja a teljes tranzakciós adót, azaz az eddigi ingyenes utalás 0,3% lesz, a készpénzfelvétel automatából 0,6%, felső korlát nélkül. (Amennyiben teljesíted a havi 150 ezres jövedelemérkeztetést, a netes utalás ingyenes marad.) Némileg emelkednek a havi díjak is. Vagyis már a nullás csomag is erősen fizetős lesz.

Hirdetmény itt.

Ugyanitt áthárítja az adót az MKB, a Budapestbank és a Volksbank is, a többiek még nem jöttek ki az új hirdetménnyel, de nem kell aggódni, az is meglesz hamarosan.

Ha teheted, nyiss számlát külföldön, mert ezek az adókulcsok már az agyrém kategória.

Share

A legolcsóbb mobil percdíj: 3 Ft/perc

Újabb cikk a témában itt. Olvasd el, változtak a tarifák.

A jövő hónaptól újból emelik a telefonálás különadóját a céges ügyfeleknek, percenként 3,81 forintra. Így már egy átlagos bruttó 18 forintos üzleti percdíjból 7,83 forint ÁFA lesz és különadó. Plusz a telekom-különadó, a frekvenciahasználat díja, a megnyitott számmezők után fizetendő adó és a többi, a telefonálást közvetlenül és közvetetten terhelő sarc. A percdíj mintegy 60%-a a végén az államnál köt ki ilyen vagy olyan címszóval.

De szerencsére ez minket már többet nem érdekel. Itt az idő, hogy átszokj az internetes telefonálásra. Olvasd tovább

Share