Monthly Archives: november 2014

Ingyen koncertek decemberben

Tavaly decemberben délelőtt elmentünk a gyerekekkel egy Alma koncertre a helyi művházba, a belépő valami 5-6 ezer forint volt négyünknek.

Aznap délután beugrottunk a Tescoba, ahol szintén az Alma együttes adott koncertet, csak éppen ingyen, a Tesco szervezésében. Ugyanaz volt a program, még a poénok is ugyanazok voltak, a tömeg pedig kisebb volt, mint a művelődési házban délelőtt.

Akkor jöttem rá, hogy teljesen felesleges elvinni a gyerekeket fizetős koncertekre, rengeteg áruházban mindazt ingyen is átélhetik, amiért elég sokat kellene fizetni.

Olvasd tovább

Share

Hogyan spórolj a nyugdíjadra?

Rendszeresen kérdezitek, hogy én mit ajánlok nyugdíjcélú megtakarításra.

Az, hogy nyugdíjad nem lesz, már mindenki belátta, aki egy kicsit is tud számolni. 2050-ben, ha semmi nem változik, az átlagnyugdíj 40 ezer forint lesz mai értéken. Vagyis a nyugdíj visszatér oda, amiből keletkezett: újra csak éhenhalás elleni szociális segély lesz. Szó sem lesz a nettó bér 80%-át elérő állami támogatásról. (Cikk: A nyugdíjrendszer története.)

A kérdés csak az, hogyan és mennyit tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre. A mennyit kérdésre a választ könnyedén ki tudod számolni (kalkulátor).

A hogyan kérdésre szeretnék most választ adni ebben a cikkben. Pontosabban a hogyan ne kérdésre.

Ha nyugdíjra tennél félre, három államilag támogatott lehetőség közül választhatsz: NYESZ számla, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjcélú unit linked biztosítás.

A nyugdíjcélú unit linked biztosításról már megbeszéltük, hogy a magas költségei miatt  még az állami támogatás mellett sem éri meg fizetni, mert nem tudja kompenzálni a támogatás a költségeket. (Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?)

A NYESZ számlánál (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) neked kell megmondani, hogy milyen értékpapírokba, vagy befektetési alapokba akarod helyezni a pénzed. A számlából nem vehetsz fel pénzt, csak nyugdíjba vonuláskor, ha előtte hozzányúlnál, nagyon csúnyán megadóztatnák a felvett összeget.

(Jelenleg van egy lehetőség, hogy a NYESZ számládat átalakítsd TBSZ számlává lejárat előtt és úgy menekülj meg, de ez egy olyan nonszensz, hogy senki nem érti, ezt miért lehet megtenni egy nyugdíjcélú megtakarítással. Úgyhogy hosszú jövőt én nem jósolok ennek a kiugrási lehetőségnek.)

Olvasd tovább

Share

Ingyen biztosítás a Viennától

A Vienna biztosító nem új a magyar piacon, de most saját nevén is be akar törni a piacra. Ezért komoly reklámhadjáratba kezdett, ennek keretében ingyen biztosítást ad egy évre azoknak, akik regisztrálnak az oldalukon.

A biztosítás csak és kizárólag arra szól, ha MR vagy CT vizsgálatra van szükséged a következő egy évben, akkor a biztosító vállalja annak költségét, így soron kívül elvégzik rajtad a vizsgálatot.

Az akció nem titkolt célja az adatbázis-építés, de mivel vásárolnod nem szükséges, talán érdemes élni lehetőséggel. Apróbetűt nem tartalmaz, a lejárat után sem kell venned semmit.

A sajtóközlemény szövege alant, regisztrálni itt lehet.

Olvasd tovább

Share

Allianz Worldwidecare

Sokan utaznak munka vagy szórakozás miatt pár napra-hónapra-évre külföldre. Gyakran nincs megfelelő egészségbiztosításuk, az utasbiztosítás pedig nagyon sok mindent nem térít, illetve kizáró ok, ha munkavégzés miatt vagy ott és/vagy 2-3 hónapnál többet tartózkodsz külföldön.

Mások nem utaznak sehová, de szeretnének a magyar átlagnál jobb ellátást kapni a kórházakban, illetve maguk szeretnék megválasztani, hol és ki kezelje őket.

Nekik lehet megoldás az Allianz Worldwidecare biztosítás.

Az érvényessége független attól, hol élsz, hol dolgozol, mennyit utazol. Ha akarod, odahaza használod, ha akarod, Ugandában.

Olvasd tovább

Share

Külföldi utalások: két lehetőség

Az olcsó pénzváltásról és külföldi utalásról szóló cikket folytatva, két további esetet szeretnék bemutatni, amikor jól jársz a transferwise-os vagy hasonló utalással és esetleg nem gondoltál rá.

Cégeknek: Az egyik ügyfél exportra gyárt termékeket, főleg hazai alapanyagból. A vásárlók euróban fizetnek, néha neki is van eurós kimenő utalása, de zömében forintra váltja át a bejövő pénzeket és ebből fizet utalással a magyar beszállítóinak.

Olvasd tovább

Share

Magánnyugdíjpénztárak: ennyi volt

Felkerült ma egy törvényjavaslat a parlament honlapjára, ami az alábbi szöveget tartalmazza (177. oldal): “A még meglévő magánnyugdíjpénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70%-a alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre.”

Mivel a tagdíjfizető tagok száma minden pénztárban 10% körüli (a többiek támogatást fizetnek, ha egyáltalán bármit is fizetnek), ezért ez a törvénytervezet tulajdonképpen egy tollvonással megszünteti az összes magánnyugdíjpénztárat. Egyetlen pénztár sem felel meg ennek a kritériumnak.

A tervezet természetesen újfent a vagyon védelméről beszél. Ugye mindenki emlékszik még, menyire megvédték a gonosz pénztáraktól a többi 3000 milliárd forintot? Ha nem, segítek: az utolsó fillérig eltapsolták, mindezt úgy, hogy az államadósság ettől nem csökkent, hanem egyenesen nőtt.

Nos, a kormány a maradék 200 milliárdot is ugyanígy meg fogja védeni. Nem mondja ki szokása szerint, hogy megszűnik, csak húz egy határt, aminek senki nem tud megfelelni. De ezt a törvényalkotási módot már nem először látjuk.

Dohánycégek különadója? 4,5%? Kit nem érint az új adó? Ja, csak egyetlen céget nem, ami véletlenül Lázár János személyes barátjáé. Mindenki mást igen. De ez csak véletlenül alakult így, hogy pont 30 milliárd lett a határ. Éves 30 milliárd forgalom alatt nem káros a dohányzás. Államosítják a dohánynagykereskedelmet. Akarsz fogadni, kinek fogják odaadni? Akár 6% büntetőadó az árbevételre(!!!!) az összes élelmiszerboltban? Ja, pont a CBA-t nem érinti, az összes konkurenciáját igen? Vasárnapi nyitva tartás? Csak a véletlen műve, hogy a legtöbb CBA nyitva lesz vasárnap, mindenki más zárva? Hát tehet arról valaki, hogy pont 400 négyzetméter lesz a határ és nem mondjuk 2 fő alkalmazott, vagy 30 négyzetméter alapterület, aminek egyetlen CBA sem felelne meg? A CBA-s eladó boldog, ha dolgoznia kell vasárnap, a tescós ki van zsákmányolva ugyanezért. Minden élelmiszerüzletet fel kell számolni, ha két éven át veszteséges és 50 milliárd feletti a forgalma? Csak a véletlen műve, hogy egy CBA sem esik bele az 50 milliárdba, ezért nyugodtan lehet veszteséges. (Mindez a felsorolás csak az elmúlt egy hónap kormányzati intézkedéseit érinti.)

Fel vagy háborodva? Mostanában a Facebookon szokták szervezni a felháborodott tömegek az összejöveteleket. Hatvanezer ember, aki most magánynugdíjpénztár-tag, jól mutat a Kossuth téren meg a tévéadókon is. Ha napokon át ott van, az még jobban mutat.

Lelkesen fizeted az önkéntes nyugdíjpénztáradat, mert jó lesz az öreg éveidre, na meg ott az állami adójóváírás is? Nos, ott sem éri el a 70%-ot a tagdíjfizetők aránya, csak szólok. Látod, ennyi elvenni azt is. (Most ahhoz még nem nyúlnak, nehogy félreértsd. De ki tudja, jövőre mire kell pénz.) Ja, nem elveszik a pénzed, hanem megvédik, mint eddig mindig. Csak te nem fogsz látni belőle egy fillért se. Nehogy te legyél a következő, akit megvédenek, mert az nagyon sokba kerül.

(Kedves Olvasók, nem, továbbra sem fogok politizálni. Csak eljutottunk egy olyan pontra, ahol mindenkinek fel kell emelnie a hangját, mert már az ország jövője a tét. Nem szabad, hogy akármelyik hatalom azt gondolja, bármit megtehet, mert úgyis egy birka a nép. Mondjunk abban igaza van a hatalomnak, hogy ez az ország az egyetlen, ahol még egy kormány sem bukott bele, akármekkora disznóságot csinált. Nem szoktam ilyen témákról írni, mert van ennek egyéb fóruma, de lassan már minden határon túlmegy, ami itt folyik országvezetés helyett. Elnézést kérek, ha bárkit ez megbotránkoztat, de úgy éreztem, már képmutatás lenne tovább hallgatni.)

Share

Aldi vagy Lidl: melyik az olcsóbb?

A Nagytétényi úton van egy Aldi és egy Lidl üzlet egymással szemben. A Lidlben szinte mindig tömött sorok vannak, két-három pénztár üzemel gőzerővel, a parkoló is szinte teljesen tele van.

Az Aldiban ehhez képest csak lézengenek a vásárlók, az egy nyitvatartó kassza szinte egész nap ki tudja szolgálni a vásárlókat, a parkolóban is nyugodtan gyakorolhatnád a kézifékes fordulást.

Nagyon érdekelt, vajon miért lehet ez. Természetesen tudom a választ: az emberek szerint a Lidl sokkal olcsóbb, mint az Aldi. A választék és a minőség szinte ugyanaz, így nyilván csak a vélt alacsonyabb árszint miatt választják az emberek a Lidl-t.

Azt néztem, hogy a legtöbb dolog, amit veszek napi szinten, fillérre ugyanaz mindkét boltban, legyen az felvágott, pékáru, tejtermék, energiaital, stb.

Mivel kíváncsi voltam, tényleg annyival olcsóbb-e a Lidl, hogy az emberek egymás sarkát tapossák a boltban, összeírtam ötven termék árát mindkét helyen, igyekeztem minél több termékkörből felírni valamit.

Olvasd tovább

Share

Legolcsóbb átutalás külföldre: Currencyfair és Transferwise

A külföldre utalás, vagy az onnan fogadott összeg nagyon drága mulatság. Nem csak az utalásért, vagy a bejövő pénz fogadásáért fizetünk sokat, hanem a pénzváltásnál is keletkezik komoly, 1,5-2%-os veszteségünk.

Ennek már nem kell többet így lennie.

Mostantól legfeljebb 0,5%-os költséggel tudsz külföldre utalni, amiben már a pénzváltás költsége is benne van! Ezt a lehetőséget először a Transferwise hozta el, az úgynevezett peer-to-peer rendszerrel. (Hogy pontosan hogyan működik, arról itt már írtam, olvasd el: A Transferwise-ról)

Szerencsénkre megjelent a konkurencia is, akik igyekeznek aláígérni a piacvezetőnek. Ezek közül egy vehető komolyan, a Currencyfair.

(Update: a magyar tranzakciós adó miatt a Transferwise ezt a költséget 0,7%-ra emelte 2015 májusától. Csak nekünk, magyaroknak.)

Használhatják magánszemélyek és cégek is külföldi utalásra, akár a saját számláik között is. (Néhány tipp, hogy mire használható ebben a cikkben.)

Hogyan működnek ezek a lehetőségek?

Olvasd tovább

Share

Kiszámoló Akadémia december elsejétől

A nagy érdeklődésre való tekintettel újra lesz Kiszámoló Akadémia, a most már szokott helyen.

A karácsony közelsége miatt nem heti egy, hanem két este lesz, hétfőn és szerdán, 18:30-tól 21:00 óráig. (Tehát december 1, 3, 8, 10, 15, 17 este fél héttől.)

A tematika nem változott, a hat alkalom alatt átveszünk mindent, amit alapfokon tudni érdemes. Bővebben itt.

Az ára továbbra is 25 ezer forint/hat alkalom. Fizetni a helyszínen kell, számlát egyéb oktatásról kapsz, a számla áfamentes.

A helyszín a Nyugati pályaudvartól öt perc gyalog, így bármivel jössz, maximum egy metrójegy árával bármelyik busz vagy vonatpályaudvarról odaérsz (metróátszálláskor nem kell új jegyet lyukasztani).

A pontos cím: 1066 Budapest, Lovag utca 9-11. Ez egy régi iskolaépület, a termet a portán megmondják. Térképen itt találod.

Aki írt, hogy jönne, annak hamarosan írok, de ettől függetlenül is jelentkezhetsz a kiszamolo kukac gmail pont com címen.

Ha neked lennék, én ezt kérném karácsonyra. 🙂

Share

Költekezz!

Közeledik a karácsony, a vásárlási láz és a fogyasztói társadalom ünnepe.

Ezért időszerű egy kicsit áttekinteni, hogyan akarnak rávenni bennünket, hogy a lehető legtöbbet költsük el egy adott üzletben. A vásárlás ugyanis sokkal inkább érzelmi, mint racionális döntés és ezt tudják jól az áruházak tulajdonosai, akik az érzelmedre akarnak hatni, hogy nehogy azon gondolkodj, megér-e egy nyakkendő 15 ezret, még akkor is, ha selyemből van, vagy egy arckrém tízezret, amiben csak remény van, nem az örök fiatalság széruma.

Komoly kutatásokat végeznek, hogy megtudják, miért és hogyan lehet befolyásolni a vásárlók érzelmeit, hogy több időt töltsenek egy-egy boltban és több (meggondolatlan) vásárlást vigyenek végbe. Követik, hová néznek a vásárlók és mennyi ideig, mérik a kutatásban részt vevők pulzusát, sőt az egyes agyi területek aktivitását is(!!!) Úgyhogy nem kispályás módon igyekeznek kideríteni, hogyan lehet az embereket arra rávenni, hogy minél többet költsenek. (A tudományág neve neuromarketing, tervezek írni a témáról egy cikket később.)

A Kiplinger’s olyan példákat hozott, mint hogy a kirakati babák soha nem előre néznek, hanem jobbra, vagy balra, a megálló nézelődőkre, így teremtve velük “szemkontaktust”. Sokkal inkább megszólítva érzed magad, mintha a semmibe merednének a bábuk.

Abban a boltban, ahol virág, vagy citrus illat van a levegőben, sokkal tovább nézelődnek a vásárlók, mert biztonságban érzik magukat, a  levendulától és a vaníliától pedig elengedi magát az ember. De ha babahintőpor illatát érezzük, akkor is mindaz a kellemes érzés elönt bennünket, amit egy baba közelében szoktunk érezni.

Olvasd tovább

Share

Subprime válság újra?

A 2000-es évek elején a pénzintézetek kifogyva a jó adósokból, elkezdték hitelezni a másodrangú, vagy kockázatos adósokat is. Sok kockázatot nem vállaltak, mert az így kihelyezett hiteleket értékpapírosították azaz kötvényeket csináltak belőle, szereztek rá egy AAA, vagyis legjobb hitelbesorolási értékelést és eladták a gyanútlan befektetőknek.

A befektetők pedig elkezdték keresni ezeket az átlagnál nagyobb kamatokat fizető kötvényeket. Minél kockázatosabb portfólió volt a hitelkihelyezés mögött, annál több kamatot tudtak fizetni a befektetőknek. (A rosszabb adós ugyanis magasabb kamat mellett is hajlandó volt eladósodni, hiszen alacsony kamatra nem is kapott hitelt.)

Aztán egyszer csak vége lett a varázslatnak, kiderült a rossz adósok tényleg rossz adósok, sőt, bár ez sokakat meglepett, az ingatlanárak sem nőnek az égig.

2007-ben eljött az igazság pillanata, az így kitört pénzügyi vihar a subprime válság néven vonult be örökre a pénzügyi történelembe. Csak a subprime lakáshiteleken 450 milliárd dollárt buktak a befektetők.

Erre azt gondolnánk, mindenki megtanulta a leckét a túlzott eladósodásról és a hitelképtelen embereknek való hitelezés ostobaságáról.

Ha így gondoljuk, rosszul gondoljuk.

Olvasd tovább

Share

Megvan a devizahitelek forintosítási árfolyama

Vasárnap kiadott egy közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium, miszerint megállapodtak a Bankszövetséggel, hogy vagy a pénteki devizaárfolyamon, vagy a Kúria döntése óta eltelt idő átlagárfolyamán váltják át a devizahiteleket, azt kell alkalmazni, ami az adósnak kedvezőbb.

Mivel az elmúlt hónapokban tartósan elég magasan tartózkodott az árfolyam, nem térhet el lényegesen a pénteki záróártól, ami 308, 97 ft/euró és 256,6 Ft/svájci frank volt.

Ez jó hír a bankoknak és rossz a kedvezményes árfolyamban reménykedő adósoknak.

A devizát az MNB adja a tartalékaiból, így az átváltás várhatóan nem fogja megtépázni a forint árfolyamát.

Tudtommal még nem született meg a jogszabály, hogy is képzelték ezt a forintosítást pontosan, de hamarosan úgyis minden kiderül. (A forint miatt a magasabb átlagkamat már most borítékolható, bár ebben az országban minden megtörténhet.)

Share

Változás a külföldön történő végrehajtásában

Eddig viszonylag könnyű volt elszaladni a végrehajtás elől, mert a magyar végrehajtást nem fogadták el automatikusan külföldön, hanem csak külön eljárás után lehetett érvényesíteni az igényt.

Nos, ez most megváltozik az Unión belül. A Parlament honlapján olvasható az új törvénytervezet, ami automatikussá teszi a végrehajtást, ha azt egy másik uniós országban elrendelték.

Az indoklás szerint: “Az új Brüsszel I. rendelet célja a határon átnyúló polgári, kereskedelmi igénye érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése a korábbi szabályozáshoz képest….Az új Brüsszel I. rendelet következtében a jövőben a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti EU -tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek.”

Ha téged érint, érdemes lesz ezzel számolnod mostantól. Nem tudom, ez kiterjed-e például a bankszámlák külföldi inkasszójára, de majd ha jár erre egy jogász, remélem megmondja.

Share

Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer ellehetetlenülésével sokan szembesülnek a majd azzal, hogy az életük utolsó pár évtizedét a saját megtakarításaikból kell fedezniük.

(Arról már többször volt szó, hogy a nyugdíjas évek számát sokan nagyon alábecsülik, pedig minimum két évtizedről van szó, de harminc-harmincöt év sem elképzelhetetlen. Utoljára itt foglalkoztunk vele. Arról is már sok szó volt, hogy miért nem fogsz kapni az államtól nyugdíjat 2050-ben. Olvasd el ezeket a cikkeket, ha még nem tetted.)

Azt könnyen ki lehet számolni, hogy mennyit kell eltenned egy feltételezett hozam mellett (kalkulátor), hogy a statisztikailag várható élettartamot legalább fedezni tudd a nyugdíjas éveidben. (Persze egy öt-tízéves nem várt hosszabbítás komoly gondokat okozhat, ha kicentizted az éveket.)

Azt is könnyű belátni, hogy vagy nagyon sokat gyűjtesz és rakhatod ultrakonzervatív befektetésekbe a pénzed alacsony kamat mellett, vagy kockázatot vállalsz a magasabb hozam reményében és így kevesebb tőke is elég lesz.

Csak egy példa: Ha havi 250 ezerből akarsz megélni úgy, hogy 30 év alatt teljesen elfogyjon a pénzed, akkor infláció feletti 1% hozam esetén 78 millióval kell nekivágnod a nyugdíjas éveidnek, míg infláció felett 4% hozam esetén elég 52 millió is.

Ebben az esetben jön be a címben található állítás, miszerint nem csak rajtad múlik, hogy hány évre lesz elegendő a félrerakott pénzed, hanem a tőkepiac aktuális teljesítményétől is.

Olvasd tovább

Share

Bajban a Széchenyi Bank

Mindig kérdezitek, mi a bajom a picike bankokkal és egyéb kezdeményezésekkel, miért nem szoktam közzétenni az ő ajánlataikat, amikor milyen sok kamatot adnak és semmiért nem kérnek pénzt, ami milyen jó ugye.

Nos éppen azért nem, mert ha valaki magas kamatot ad és semmiért nem kér pénzt, akkor hamar csődbe kerül.

Ahogy most a Széchenyi Bank is.

Az MNB a mai naptól “a befektetők halaszthatatlan védelme érdekében” átvette a bank irányítását és korlátozza a kifizethető pénzek nagyságát.

Ez a csőd előszobája, nem emlékszem olyan pénzintézetre, amelyiknél nem jelentették volna be a csődöt ezek után maximum pár héten belül. (Igaz, itt az állam is beszállt a bankba 49%-ban, ez kicsit árnyalja a képet.)

Bővebbet az MNB közleményében olvashattok itt.

Share
1 2