7 lecke, amit érdemes megtanulnod

India a Saradha Group csődjétől hangos. Az ismert cégcsoport, amelyik érdekelt volt ingatlanépítésben, utazási irodában, műsorszórásban, pénzügyi szolgáltatásban és hotelokban is, egy jól felépített piramisjátékot űzött a befektetőkkel.

A cégcsoport nevét és ismertségét felhasználva gyűjtött betéteket és bocsátott ki kötvényeket a piaci átlagnál magasabb hozamok mellett, a régi lejáró betéteket és kötvényeket az újonnan befogadott pénzből fedezve.


Az átverést olyan magas fokon űzték már a végén, hogy például felvásároltak egy komplett autógyárat, ahol a valódi termelést ugyan leállították, azonban a dolgozókat megtartották, így ha az érdeklődő befektetőkkel teli buszok érkeztek, láthatták a serény munkát az autógyárban.

Azonban a piramisjátékra épülő cég sok év működés után nem kerülhette el a sorsát, 2013 áprilisában összedőlt a jól felépített rendszer, 6 milliárd dolláros kárt okozva a cégbe fektetőknek. Annyi kisbefektető volt érintett az ügyben, hogy a nyugat-bengáli kormányzat kénytelen volt felállítani egy 92 millió dolláros alapot a kisbefektetők részleges kárpótlására.

Az indiai gazdasági magazin, az Outlook Money egy négyoldalas cikket szentelt a témának a legutóbbi számában, hogyan kerülheted el, hogy te magad is hasonló átverés áldozata legyél.

Ennek a cikknek a lényegét foglalom össze röviden, mert szerintem tanulságos és nem csak Indiában vannak olyanok, akik a pénzedre utaznak:

Nehezen megszerzett vagyonok váltak egy pillanat alatt semmivé a Saradha cégcsoport csődjével. Az emberek most az utcán tüntetnek, hogy miért nem csinált semmit a kormányzat és a pénzügyi felügyelet, hogy megakadályozza ezt a példátlan átverést. De valóban példátlan átverésről van szó? Nem ugyanolyan volt ez, mint az összes többi az elmúlt két évtizedben, az engedély nélküli betétgyűjtések, az emufarmok, a tíkfa ültetvényekbe fektetés és a többi hasonló eset? Miért van, hogy ezek az átverések újra és újra megtalálnak bennünket és mindig rengetegen károsultak lesznek?

Igen, biztos, hogy a jogalkotók és a kormányzat is javíthat az eredményességén, de vajon mi tanultunk-e ezekből az esetekből valaha is?

Íme, néhány lecke, amit érdemes megtanulnod, ha nem akarsz a következő átverés áldozatává válni:

Első lecke: Ne kövesd a csordát. 

Gyakran vakon követjük a rokonainkat, vagy szomszédainkat, akik ódákat zengenek egy-egy befektetésről, ahová ők tették a pénzüket. Ennyi nekünk elég is, hogy mi is befektessünk. Pedig ahogy a vakbelünket sem operáltatjuk meg a szomszédunkkal, a pénzügyekben is jobban tennénk, ha nem hagyatkoznánk a szakértelmére. Ehelyett inkább keressünk információt az interneten, olvassunk fórumokat, más befektetőknek mi a véleménye. Keressük fel a pénzügyi felügyelet oldalát, nem tartja-e számon csalóként a pénzt gyűjtő vállalkozást. (A PSZÁF ellenőrző oldalát itt találjátok)

Második lecke: ne vakítsanak el a hozamok.

Befektetés előtt az átlagbefektető csak egy dolgot kérdez: mennyi a várható hozam. Ha a hozam meglepően nagy is, akkor sincs további kérdése, pedig ilyenkor már illene gyanakodni, főleg, ha az ígért hozam felülhaladja a hivatalos pénzügyi termékek hozamait.

Tedd fel a kérdést magadnak is és a cégnek is, hogyan kívánja a cég kitermelni a magas hozamokat? Mi történik, ha a cég nem lesz képes fizetni? Hogyan és milyen mértékben biztosított, hogy visszakapod a befektetett tőkédet? Milyen fedezet van az általad nyújtott hitel mögött?

Harmadik lecke: Ne ítélj meg egy könyvet a borítója alapján.

A befektetés valódi adataira fókuszálj, mint várható hozam, kockázat és hasonlóak és felejtsd el a mókusvakítást, a hype-ot és a reklámokat. Attól még nem lesz jó egy befektetés, hogy minden második villamos oldalán olvasod a reklámját, vagy egyenesen a tévében hirdetik.

Negyedik lecke: Ismerd meg a szükségeid.

Mindenki szeretne gyorsan meggazdagodni, de a befektetéseidnek célja kell hogy legyen, méghozzá a jövőbeli szükségeid. Az esetleges veszteségek és késedelmek befolyásolják-e, vagy ellehetetlenítik-e a szükségeid betöltését? Ha igen, mindenképpen kerüld el a kockázatos befektetéseket.

Ha nem értesz egy befektetéshez, felejtsd el. Ha szeretnél befektetni számodra ismeretlen területen, előtte képezd magad könyvekből, vagy internetes forrásokból. (Vagy gyere el az Akadémiára, júniusban is indul egy. 🙂 )

Ötödik lecke: Soha ne blicceld el a házi feladatot.

A lusta és információval nem rendelkező befektetők az átverések legideálisabb célpontjai, akik azután a kormányt és a pénzügyi felügyeletet szidják a veszteségükért, miközben ők voltak trehányak és lusták utánajárni, mibe is akarják belefektetni a pénzüket.

Mielőtt bármibe is fektetnél, a te kötelességed utánajárni a cégnek, ellenőrizni a pénzügyi eredményeit, mérlegelni, hogy valódi teljesítmény van-e mögötte, képes lesz-e fizetni a pénzügyi kötelezettségeit, a lejáró hiteleit.

Ha nem értesz a vállalatértékeléshez, bízz meg valakit, aki igen. Ha a befektetés nem ér annyit, hogy ennyit kifizess, akkor inkább gyorsan felejtsd el az egészet.

Hatodik lecke: Ragaszkodj a biztos és bejáratott dolgokhoz.

Erről szól az előző cikkem, ezért ezt nem ragoznám tovább.

Hetedik lecke: Maradj mindig jól értesült.

Ha befektettél egy cégbe, kötvényt, vagy részvényt vettél tőle, esetleg pénzt helyeztél el nála, ne dőlj hátra, hanem maradj naprakész a céggel kapcsolatban, hiszen a futamidő alatt (ami akár 5-10 év is lehet) nagyon sok minden megváltozhat a cég körül, amire neked azonnal reagálnod kell. Lásd például az E-star csődjét a magyar közelmúltból. Ott is azok bukták a legtöbbet, akik el is felejtették, hogy nekik van kötvényük a cégtől.

Ha a fentieket megfogadod, sokkal nehezebben válsz a következő átverés áldozatává.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

15 hozzászólás

  • NxAlex

    Mondjuk valamilyen szinten én sem értem, hogy miért nincs olyan szerv, ami aktívan ellenőrzi a pénzügyi cégeket. A sütödéket, főzdéket, vagy bármilyen kajáldát olyan szigorral és rendszerességgel ellenőrzik, mintha terroristák lennének. De pénzügyi cégeket, akik több milliárdot elsikkasztanak gyakran, azzal a kutya sem törődik, mintha ez teljesen természetes lenne, meg a rendszer egészséges ökológiájához hozzátartozna, hogy a csaló cégeknek nehogy véletlenül valami baja eshessen. Mondjuk részben megértem. A korrupt politikusok is gyakran ilyen cégeken keresztül menekítik külföldre a nehezen összelopott pár koszos milliárdot. Saját magukkal tolnának ki, ha lenne bármilyen “jól működő” szerv erre.

  • Stiel

    Az a baj, hogy úgymond mindenkinek jogában áll egy céget rosszul vezetni. Pl. az, hogy megvesznek egy autógyárat, aztán leállítják az érdemi termelést – honnan tudjuk, hogy ez gazdaságilag jó vagy rossz döntés? Ez előre egyáltalán nem evidens. Utólag, ha már megvolt a baj (pl. csőd), akkor lehet próbálkozni azzal, hogy rosszhiszeműséget bizonyítanak, de ez sem egyszerű eset: lehet, hogy a vezetőség nem szándékosan hozott rossz döntéseket, csak béna volt; esetleg még csak különösebben béna sem, csak pechjük volt valami külső körülménnyel.

    Mint befektető, tényleg annyit tehetsz, hogy tájékozódsz rendszeresen, és rossz előjelek esetén időben lépsz (fent 5. és 7. lecke :)).

  • Janos

    Itt inkabb az a gond hogy ezek a cegek a hataron mozognak. Igy megbuntetni es elkapni is nehez oket. Az ilyen nagy nyilvanossag elott mozgo cegeknek van nemi fedotevekenysege es igy az emberek el fogjak hinni, hogy jol mukodik a cegcsoport. Raadasul ha 1 ceg jol mukodik a csoporton belul, akkor annak az eredmenyeit toljak az emberek kepebe..

    A masik verzio a fortress magyarorszag… Akik meg az oldalukra is kiirjak, hogy magyarorszagon nincsenek befekteteseik, de az ugynokeik azert vannak:)

  • KZoltán

    Ezt már a ‘zseniális’ Fekete János is kitalálta: 74-es hitelét mindig újabb és újabb hitelből törlesztette. Így lett a rendszerváltozásra az országnak 14 MM$ nettó külső adóssága, amiből a nettó forrásbevonás nem volt 1 MM$, a többi felhalmozódott kamat és árfolyamveszteség.

  • Jenő

    PSZÁF amúgy minek van? Írj erről – hálás téma!

  • mesterséges unintelligencia

    Idézet a cikkből: “ő is befektetett egy körülbelül százezres nagyságrendű összeget, elmondása szerint a maradék megtakarított pénzét”
    Most sírjak vagy nevessek?

  • Kiszamolo

    Már írtam a blog.hu-ra, aztán felhívtak, hogy nem kellene tippeket adnom a rosszfiúknak, ezért ezt-azt húzzak ki belőle.

    Ettől aztán érdektelen lett a cikk, úgyhogy fel sem raktam ide.

    Ha nagyon érdekel, itt találod a kimiskárolt változatot: http://kiszamolo.blog.hu/2013/05/08/atveresek_miert_nem_csinal_senki_semmit

  • Jenő

    Köszönöm!

    Ha már, esetleg érdekes lenne egy összehasonlítás, kulturáltabb/európai országokban hogy megy ugyanez?

  • Nagy Pál

    KZoltán. “Ezt már a ‘zseniális’ Fekete János is kitalálta: 74-es hitelét ”
    Egy kis múlt idézés az említett időszakról: – http://archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_az_imfhez_es_a_vilagbankhoz__ii._resz.html

    Előtte időszak: – http://archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_az_imfhez_es_a_vilagbankhoz_i._resz.html

    Utána: – http://archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_az_imfhez_es_a_vilagbankhoz__iii._resz.html

    Nagyon bonyolultak voltak akkor a helyzetek. Már a múlt, de tanuljunk a hibákból:)

  • Csaba

    Hehe, én is ezen akadtam fel. Én a nevetést választottam 🙂

  • Gábor

    Kedves szerző!

    Nagyon tetszik a blog, pár nap alatt januárig visszaolvastam, de még van belőle elég.
    Azt már tudom, hogy csökkenő alapkamat és javuló (vagy stagnáló) inflációs környezetben a kötvényalapok jól teljesítenek. Arra viszont sem itt, sem máshol nem találtam elméleti választ, hogy amikor egy kamatcsökkentési időszak véget ér, és az ember kiszáll a kötvényalapból, akkor mihez tudna kezdeni a megtakarításával az esetleges kamatemelési ciklus végéig.
    Az alapkamat mélypontján ugyebár a betétek sem teljesítenek jól, a kötvény alapok a korábbi cikkekből megismert okokból negatívba is válthatnak, a részvények pedig egy ilyen idegesebb időszakban még rizikósabbak talán.

    Vagy erre nincs is ilyen egyértelmű megoldás?

    Üdv
    Gábor

  • mesterséges unintelligencia

    “a részvények pedig egy ilyen idegesebb időszakban még rizikósabbak talán”
    Ezt azért nem lehet így biztosan kijelenteni. Pl. az amerikai alapkamat 2003-tól 2006-ig 1%-ról 5,25%-ra nőtt. Aztán mégiscsak nőtt a tőzsde, nem is akárhogy.
    http://www.newyorkfed.org/markets/statistics/dlyrates/fedrate.html

  • Wnprt

    Elnézést h ezt is megemlítem, csak folytatom a Quaestor blognál említett gondolatmenetem. Mért van az, h a Quaestor fent van a tőzsdén, a B kategóriában, amely negyedévente ad ki jelentéseket, a teljes cégcsoport, amely a QPT, az azonban csak félévente, azt is fél évvel később, mint az üzleti év vége.

  • Wnprt

    Egy utolsó gondolat, véleményem szerint a Q kötvényeket úgy is lehet tartani, hogy mindig 2-3 hónappal később lejáró eszközöket venni, mert nagyon sok kötvényük van és ha vmi gyanús lenne, akkor gyorsan kivenni.