A kinai export számokban

Gyakran előjön a blogon a hozzászólásokban a gépesítéstől való félelem, ami elveszi az emberek munkáját. Amikor egy-egy csomagológép 10 ember munkáját kiváltja, vagy az autógyári hegesztőrobotok, amelyek több tucat ember munkáját teszik feleslegessé, akkor sokan aggódnak, mi lesz a munkahelyekkel.

Azért érdekes ez a gondolatmenet, mert az emberi erőforrás-igényes munkák már réges-régen átköltöztek Ázsiába. Munkahelyek százezrei, de inkább milliói szűntek meg Európában az elmúlt 25 évben a globalizáció miatt. Ma már varrodát, cipőgyárat és sok mást nem nagyon lehet találni az egész kontinensen, három termékből legalább kettőt Ázsiában gyártottak.

Elég ha vetünk egy pillantást a kínai export számaira. A kínai export 1990 óta hússzorosára nőtt inflációval korrigáltan, jelenleg eléri az évi 2,2 billió dollár értéket. (Ez 594 ezer milliárd forint, közel negyven évnyi teljes magyar költségvetés.) Csak az utolsó három évben 24,44%-kal nőtt az export mértéke.

A Businessweek legutóbbi számában mutatta be, hogyan áll össze ez az irdatlan mennyiségű export.

– Állati és növényi zsiradékok 584 millió dollár.

– Üdítőital és dohány 3 milliárd dollár.

– Nyersanyagok 15 milliárd dollár.

– Gépolaj és üzemanyag 34 milliárd dollár.

– Étel és élőállat 56 milliárd dollár.

– Kemikáliák 120 milliárd dollár

– Öntvények, szerszámok, csiszolóanyagok, ipari textíliák 361 milliárd dollár.

– Cipők, ruhák, órák, bútorok, és egyéb használati dolgok 581 milliárd dollár.

– Gépek, szállítóeszközök, telefonok, számítógépek, erőművi berendezések, járművek ezer milliárd dollár.

Ha figyelembe vesszük azt is, hogy mennyivel nő még mindig a kínai gyárak kapacitása, nem valószínű, hogy az export mértéke csökkenne az elkövetkező években. Csak egy példa: már most is évi 10,8 millióval több autógyártói kapacitás van Kínában, mint ahány autót a helyi piac felszív és még újabb gyárak nyitása várható. Az ilyen mértékű kapacitásfelesleg önmagában külföldi értékesítésre kényszeríti a kínai gyártókat. De ez igaz a napelem-gyártókra és rengeteg más területre is.

Megemlékezhetünk Indiáról (évi 465 milliárd dollárnyi export, három év alatt 22,2% növekedés), Malajziáról (évi 435 milliárd dollár, szintén hasonlóan dinamikusan növekszik), de akkor sincs okunk örülni, ha a bangladesi évi 13%-os exportbővülésről olvasunk.

Ez az évi 4-14%-os éves ázsiai exportbővülés sokkal több munkahelyet veszélyeztet Európában, mint amennyit az automatizálás valaha is fog. (Arról nem is beszélve, hogy az automatizálás folyamata már évtizedek óta tart Európában, tehát ezért is kár rettegni a jövő miatt. Mert az már a jelen évtizedek óta.)

Ezért úgy gondolom, felesleges aggódni az automatizálás miatt, méreteiben ez messze nem akkora gond, mint az ázsiai termelés. Természetesen érdemes átgondolni, miért akarunk pont most Európa összeszerelő üzemévé válni, amikor éppen a kétkezi fizikai munka veszíti el az értékét, hiszen azt a legkönnyebb Ázsiába vinni, vagy automatizálni.

Share

39 hozzászólás

  • preocupada

    nem tudom, én még ott tartottam, hogy az irányelv kutatás-fejlesztést erősítjük, meg gyógyszert próbálunk feltalálni és gyártani, de ezt csak a debreceni naplóban olvastam. nem tudom mások közben mivel foglalkoznak…

  • hungaroborg

    A vas és acéllal is csak 100 évet késtünk. Egyszer csak bejön. 🙂

  • w

    Lehetne még beszélni a sofőr nélküli közlekedésről amihez a technológia már kész. Rengeteg munkát fognak elvenni az emberektől, mint az ipari forradalomban is tették a gépek. De mégsem a legfejlettebb országokban a legmagasabb a munkanélküliség. Erre fel lehet készülni és ki lehet használni. Vagy csak nézni ahogy a szaktudásunk elinflálódik.

  • Mreg

    Mindig azt mondjuk, hogy kínai olcsó, kínában olcsó a mukaerő, stb. De pontosan miért is van ez így? És miért jó ez nekik? Miért engedik, hogy ott gyerekek dolgozzanak éhbérért egészségtelen környezetben a nyugat számára? Ez csak politika, vagy van gazdásági oka? Vagy épp fordítva?

  • Panasonic

    Kicsit szelesebb perspektivaba helyezve: a keleti ipari forradalom miatt van deflacio a fejlett vilagban ( a berek es a termekek ara nyomas alatt) ezert no az eladosodottsag, mert van olcso penz dogivel a keleti megtakaritasokbol, es mert az allamok hitelbol finanszirozva, a lakossagot is hitelbol torteno fogyasztasra osztonozve probaljak meg lelassitani, elfedni a valasztok elott a realitast, miszerint a jolet jelenlegi szintje nyugaton (fokepp EUropaban) hosszutavon illuzio.

  • szárnyas freivadász

    Csakhogy már réges rég nem a hadverről van szó, hanem a szoftverről.
    Még pár évecske és egy program is meg tud írni majd egy ilyen elemző cikket a kínai külkereskedelemről.
    theverge.com/2015/1/29/7939067/ap-journalism-automation-robots-financial-reporting

    A pénzügyi tanácsadásban is például: en.wikipedia.org/wiki/Robo-Advisor

  • Jenő

    Pár adalék: az megvan, hogy Kína válsága strukturális: a parton jól élnek, kb. magyarországi színvonal, a belső részeken meg afrikai a színvonal? Ezt a kettősséget Kína több ezer éves története során soha nem nem tudta megoldani. Forrás: investorsinsight.com/blogs/john_mauldins_outside_the_box/archive/2008/06/12/the-geopolitics-of-china.aspx

    Emiatt ugye nincs is komoly belső piac, exportálniuk kell, ami nem annyira megy most, mivelhogy a legfőbb piac, az EU válságban van. Már a NY Times is lehozta vagy 2 éve, hogy a kínai csodának vége.

    Kínában már drágább termelni, mint sok más országban, alacsonyabb hozzáadott értékhez (ruha, cipő) keress rá arra, hogy ‘post-China 16’, ill. magasabb hozzáadott értékű dolgok, pl. repülőgépgyártás visszakerül Mexikóba (közelebb is van a célpiachoz), ahol már olcsóbb termelni (1000 helyen hallottam), legutóbb ebben a videóban: MIdUSqsz0Io

  • Kiszamolo

    Jenő, mégis nő a kínai export és minket az sem vigasztal, hogy Kína helyett Vietnamból ömlik az áru.

  • El Presidente

    Kiszámoló fejtegetése helytálló, de lehet folytatni. Mivel a keletiek USDt EUROt és ny-i állampapírokat vesznek, nem érdekük, hogy az ezekben letárolt vagyont, röpke pillanat alatt wc papírrá változtassák. Tehát érdekük, hogy a megszerzett zsetonokat idöröl – idöre visszaosszák, befektessék, vagyis fenntartsák a fizetöképes keresletet. Ennél a pokerasztalnál minden nagy játékos rá van utalva a másikra, az egyik léte a másik lététöl függ ( és viszont ).

  • Fade

    Drága munkaerőköltséggel rendelkező Europai országok számára már ahol a megfelelően képzett mérnököt a folyamat mögé tudják rakni igazi főnyeremény is lehet, hogy töredékére esnek a munkerő költségek.

    Korábban 250-300 főt foglalkoztató üzemek működnek el 20-50 emberrel, szállítatással is számolva jobban megérheti helyben gyártani -> iparágak települhetnek “haza”.
    Eközben Kína féle termelő-olcsó országokban jelentkezik a munkanélküliség piacok közelségében sok esetben még bővülhet is a foglalkoztatottság.

    Ettől még a helyzetet majd kezelni kell, de a termelékenység robbanásának nem szokott nagy probléma lenni, max bevezetik a 6hs munkarendet vagy 2naponkénti munkát. Máris kisebb a munkanélküliség miközben az elérhető javak mennyisége nem csökkent. Uígy nagy változásokat generrálhat a munkerőpiacon. Sokkal több technikus mérnökre lesz szükség és jóval kevesebb kétkezi munkásra. …

  • Gábor

    Azt látom, hogy a szállítási költségek annyira alacsonyak a világban, hogy gyakorlatilag nem kell velük számolni.
    Csak két példa: Az alma és a narancs ára azonos szinten van Mo-n. Ázsiai webáruházból szinte mindent ingyen szállítanak bárhová a világon.

    Miért éri meg kínának olcsó termelés? Eddig (1970-es évekig) a mezőgazdasági termelés olyan alacsony hatásfokú volt, hogy az 1,2 Milliárd ember élelmiszerét 900 millió ember tudta kitermelni. Aztán a hatásfok a duplájára nőtt, egyből felszabadult 450 millió munkás. Azóta megint a duplájára, ha nem jobban, újabb 200 millió. Ez a fél milliárd ember bármit elvállal bármennyi bérért. Ugyanez India, Banglades, Indonézia, stb.

    Egy afrikai – de magyar is – is boldogan elvállal egy buszvezetői állást Angliában, amit a helyiek már annyiért nem.

  • preocupada

    majd Janisz Varufakisz megmondja, hogy mi legyen.

    legalábbis elég sokan bíznak ebben

  • Cas

    Valójában a nagy ázsiai exportdömping már meglehetősen a vége felé közeledik, azon belül a kínaié meg különösen. Ami minket illet: tavaly már jobban nőtt a magyar export mint a kínai. A kínai importunk aránya 5% körül van és nagyrészt névtelen biszbaszokra korlátozódik (ócska cipők, karácsonyfadíszek, gagyi telefonok, filléres elektronikus szarságok). Részarányuk az importon belül évek óta stagnál vagy csökken. Kína belsőbb vidékein egy fizikai dolgozó fele annyit sem keres, mint nálunk egy közmunás, nincs miért irigyelnünk az ipari termelésüket.

  • Chemist

    Nevetséges ez a “gépek/kínaiak/bevándorlók elveszik a munkát”. Mindaddig, amíg nem él mindenki teljes boldogságban, addig valamire szüksége lesz. Ezt a valamit munkával lehet előállítani, tehát lesz munka.

    Legfeljebb át kell képződni, lejjebb kell adni a fizetési igényt vagy odébb kell menni két faluval. De munka mindaddig lesz, amíg nem jön el a teljes boldogság kora.

  • Zabalint

    Pont az a sztori lényege, hogy a 80-as évektől kezdve egy olyan folyamat indult el a világban, hogy az automatizálás fejlesztése helyett a nyugati nagyvállalatok inkább elkezdték az olcsóbb munkaerővel rendelkező országokba költöztetni a gyártást, ez pedig hosszútávon visszaveti a fejlődést, mert pont hogy jó lett volna, ha inkább az automatizálás fejlődik gyorsabban.

    Másrészt azért azt is látni kell, hogy a gyártás maga egyre kisebb részét teszi ki a világgazdaságnak, a nagyobb hozzáadott értékű munkák, K+F vagy valamilyen szolgáltatás területén vannak (szolgáltatás is lehet export). Szóval nekünk nem a munkánkat kellene félteni a kínaiaktól, hanem képezni magunkat, hogy olyat tudjunk, amit sokszorosan megfizetnek a gyártósori melóhoz képest.

  • Az ipari forradalom alatt is voltak ludditak es tarsaik – szerintem akik jelenleg felnek az automatizalastol, nagyjabol olyan konzervativok es technologiailag szuk latokoruek, mint azok. Es/vagy hianyos tudasuk miatt veszelyeztetve erzik a munkajukat, ezert vannak ellene. Abban ma mar mindenki egyetert, hogy az ipari forradalom (forradalmak) volt a legfobb megagyazoja a modern gazdasagnak es joleti tarsadalmaknak. A automatizalas ezzel analog szerintem. Abba meg ne is menjunk bele, hogy mennyire sokkal tobb automatizalas van a gepeken/robotokon tul, amik nem latvanyosak, ezert nem is hozongenek miatta (raklap papir meg aktatologatok helyett algoritmusok, stb).

    Van egy tok jo konyv, “Why Nations Fail”, abban is kiternek erre, erdekes olvasmany.

  • shiwnouk

    @zabalint Egyetértek azzal amit írsz, csak a légvégével van egy kis gondom. Nincs hova képezni magát az embereknek, mert nincs szükség túlzottan sok mindenkire. Mire is van ma szükség nagy mennyiségben, ami ténylegesen sok embert tud(na) felszívni? Nekem az jön le, hogy: programozókra, orvosokra, salesekre, bolti pénztárosokra és kamion sofőrökre… nekem a világból begyűjtött információm alapján ez jön le, ennyi! (nem a mérnököt direkt nem írtam, mert rájuk nincs akkora kereslet, mint a fentiekre és ha még van is, sokszor már nem akaródzik őket megfizetni korrektül, szemben a programozókkal)

  • Flimo

    A szolgáltatások (vendéglátás, turizmus, idősgondozás), K+F, rendvédelem(!) területén egyre több munka lesz. Ugyanakkor az automatizálás miatt aki ma buszvezetőnek, kamionsofőrnek áll, mire nyugdíjba menne, már kényszerből mást fog csinálni. Hogy ennek mi lesz az egyenlege, azt nehéz megjósolni, de a katasztrófától sem kell félni, ha túl sok munkanélküli lesz, bevezetik a fiskális alapjövedelmet (és egyéb okokból talán monetárist is), mert annak nincs értelme, hogy a gépek által megtermelt javakra nem lesz kereslet. A dolgozók meg ugranak egy szintet (alapjövedelem + fizetés), ahol megoldható (pl felszolgálók) valószínűleg a heti munkaidő fog feleződni, ahol meg kell a folyamatos munka (fejlesztők, managerek) a munkával töltött évek fognak lecsökkeni, mert a tapasztalattal együtt a bérigény akkorára nő, amit már nem fognak tartani. Szerintem.

  • Jenő

    @chemist : A legjobb dolgok ingyen vannak.

  • szárnyas freivadász

    “Chimerica is a neologism and portmanteau coined by Niall Ferguson and Moritz Schularick describing the symbiotic relationship between China and the United States, with incidental reference to the legendary chimera.”
    en.wikipedia.org/wiki/Chimerica

  • Gábor

    Én azt olvastam, hogy a jövő a 3D nyomtatásé, amível mindenki az otthonában is elő tudja magának állitani a legtöbb teméket, vagy akrá az ételt.
    Ezzel is az önfentartás, ön ellátást felé kivánják terelni az embereket.
    (saját kútról saját víz ellátás, saját naplemek – szél kerékről az áram, geotermikús fütés, és végül 3D nyomtatással a legtöbb termék otthoni előállitása).
    Én nem is bánnám, de hazánkban pont nem az önellátást támogatják.

  • Gábor

    Német érdekeltségű gyárban dolgozom, kétkezi munkával gyártunk drága piaci terméket. Pontositok, 2015 szinvonalat gyártunk az 1970es technologiával.
    Kétkezi munkás mindig kell, aki karban tart, megjavit, kicserél..stb, legyen az autó szervíz, tesztberendezés, vízvezeték vagy villanyszerellő..stb.
    A kersekedelmi dolgozók létszáma csökkeni fog az autómatikus árufeltöltés és az ömnkiszolgálló kasszák által, bár ez utobbi talán több biztonsági szolgálatos embert igényel, a lopások megelőzése végett.
    Viszont mindne el fog menni az online vásárlások felé, ahogy az ügyintézés is.
    Szerintem túl sokan élünk a földön ahoz, hogy mindenkinek legyen állása.

  • Szalkai

    Nem hiszem, hogy a távol-keleti, kínai ipari munkahelyeknek feltétlenül munkahelyeket kell megszüntetni a fejlett országokban.
    Egyrészt a bérek ott is folyamatosan emelkednek,ez drasztikusan növeli a belső keresletet. Az IHS becslését a 10,8 milliós többlet autóipari kapacitásról túlzónak tartom, tény, hogy Kína nettó autó importőr, és az import gyorsabban nő mint az export. A többlet kapacitás nem egyezik meg a kereslettel, inkább csak “virtuális”.
    Másrészt a kínai cégek erősödésével előbb-utóbb munkahelyeket hoznak létre az export célpiacokon, így (utolsóként) Európában is. Autóiparnál maradva: K+F központok,összeszerelő üzemek,vevőszolgálat, szerviz, szállítmányozás stb
    Vegyük példának a napelemeket: az olcsón nagy tömegben előállított napelemrendszerek forgalmazása, telepítése, szervizelése sokkal több munkahelyet jelent mint a gyártáshoz szükséges párezer ember.

  • Gabor30

    Említve voltak az autóipari robotok, az autöiparban nem lelhet minden munkát robotokkal kiváltani, mert van olyan munka amit nem bíznak robotra és valamit meg nem bíznak emberre, a robotok munkáklyát is emberek ellenőrzik + emberek tartják karban a robotokat, sok esetben olcsóbb az embert megfizetni.

    A másig dolog hogy az ázsiaiak hatalmas környezetszennyezéssel fizetnek ezért a nagy iparosításért ami szerintem nem hiányzik ide nekünk.

  • jani

    jo cikk, es a kommentek is jok. akartam ertelmeset hozzaszolni, de atolvasva nem tudok ujabbat hozzafuzni. ezert jo ez a blog – egesz ertelmesek a kommentek is.

  • Calmarius

    Ma még csak a telefonunk okos. De a jövőben simán elképzelhető, hogy majd potom pénzért lehet majd olyan robotokat, és drónokat venni, amelyek dolgoznak az embernek: így nem őneki kell majd.

    Érdekes világ lesz majd effektíve a nagy többség tőkés lesz majd és nem kell majd dolgoznia senki sem (csak annak aki akar). Szép világ lesz szerintem…

  • L70

    Még a tömeggyártásban sincsenek mindenütt robotok, nagyon sok munkafázist szándékosan nem robotizálnak. Ennek oka, hogy túlságosan gyors a termékváltásra az igény, és ezt nem képesek ilyen gyorsan követni a gépekkel. Magyarán, megéri foglalkoztatni a minimálbéres sori munkást is, mert félévente mást kell és másképp kell összeszerelni.

    A robot is “ember”, néha “megbetegszik”, és nem állhat le az egész termelés egy üzemzavarnál. Mindenhol vannak komoly szűk keresztmetszetek ilyen téren is.

    Komoly értékű terméknél pedig a MEO után egyedileg is előfordul, hogy javítani lehet valamit, amit még utána hibátlanként majd el lehet adni (és nem kell selejtezni a drágán előállított készterméket), ilyenkor többnyire ember fogja szétszedni, és egy szintig javítva ismét összerakni.

  • Nagy Zoltán

    Nem veszed figyelembe, hogy a technológia exponenciálisan fejlődik. Hamarosan minden automatizálva lesz, nem csak a kétkezi munkák. Sokkal hamarabb, mint gondolnátok.

  • Summit

    Hozzátennék pár dolgot: az ipari forradalom idején volt lehetőség a mezőgazdaságból az iparba, jóval később volt lehetőség az iparból a szolgáltatásokba mozdulni. Most úgy néz ki, a szolgáltatásokban válik lehetővé az emberi munka kiváltása, és nem látszik, hogy hova tudna mozdulni az emberi munkaerő – nyilván vannak még területek, pl. a génsebészet valószínűleg fel fog futni egy évtizeden belül, a kérdés csak az, hogy ez mennyi embert tud felszívni, mennyi ideig, és mi jön utána.
    Az szerintem nem igaz, hogy túl magas gépesítésnél már az emberi munkaerő ára is lecsökken annyira, hogy versenyképes legyen a gépesítéssel – van egy minimumár, ami alatt éhenhal az ember, nagy volumenű gépesítéssel pedig könnyen ez alá lehet menni – ez egy egyirányú út.
    Azt kell látni, hogy itt szerintem elosztási problémáról van szó – nyersanyag van, energia van, gépek vannak, innentől a kérdés, folyt. köv:

  • Summit

    hogy hogyan fog eljutni a termeléstől a profit a vásárlóhoz.
    Mivel minden termelőnek a célja az, hogy minél kevesebb embert foglalkoztasson, minél nagyobb volumenű gyártás mellett, egyre jobban szűkülni fog a termelésben részt vevők száma, ez azt jelentené, hogy egyre magasabb adókat kellene szedni, hogy a pénzt szét lehessen osztani az emberek között, hogy tudjanak vásárolni, viszont a termelés és az adózás most a legmobilabb, így a régi módszerek (pl. a sztrájkok) mára hatástalanok. Szerintem ez a közgazdasági probléma lesz a legfontosabb a közeljövőben, és a 2008-as válság is arról szólt, hogy már kétfelől (termelők és fogyasztók) kellett a pénzt önteni a rendszerbe, hogy működjön, ami nyílvánvalóan nem mehet örökké.

  • Saskal

    L70 egyetértek veled, multinál dolgozom, kézi szerelő részleget felügyelek. Eddig pl. mobilból megérte céleszközöket gyártani, mert pár éve még 12…18hónap volt a gyártási periódus, mostmár 6 hónap alatt van, olyan gyorsan kell az új model (meg is látszik sokszor a szoftveren). Éljen a mindig többet jobbat, egyedit akaró fogyasztói társadalom! Amire a robot megfelelő hibával gyártana és elérné a megtérülési időt, újabb átállás szükséges, mert már új terméket kell gyártani. Egyre több a high mix gyártás, majdnem mindenből 1-2 darab kell és széles paletta, gyártok 5000 fajta terméket, mindenkinek kielégítem az igényét az egyedire, közben több lábon állok mint cég, mert így biztosítom a túlélésem hosszú távon (bármi bebukik ott a többi termék). Ezt még nem tudják gazdaságosan a robotokkal, persze biztos fejlődni fog.

  • Saskal

    Magyarországon olcsó és képzett a munkaerő, EU-n belül gyárt, szemben Kínával ahol nem is szállítási költség a gáz, hanem az idő, hajóval több hét egy konténernyi áru szállítása, a vevőnek pedig minden azonnal kell. Első a vevő. Kínában olcsó de buta a munkás, egy csavaros szereléseket lehet rábízni az emberekre, míg itt koplex termékeket legyárt a Magyar kicsi pénzért a nyugathoz képpest. Szerintem nem a robotokon van a hangsúly, hanem a komplexitáson a termékeknél. Pl. pár éve, ha egy TV szériába nem jó értékű ellenállás került, e miatt utólag vissza kellett hívni a szériát, vagy ingyen javították a készüléket. Most kiadnak egy új firmware-t, azt hiszed, hú kaptál egy új funkciót, vagy jobb értékesebb lett a készülék ez által, közben pl. aktív elemekben a programozással referenciértékeket tolnak el, hogy kopenzálják a beépített hibás alkatrész értéket.

  • Saskal

    Nem is beszélve a presztizsről, nem kell szervízbe vinni a tévét. Szerintem ilyen költségmegtakarítások sokkal fontosabbak jelenleg mint a gépesítéssel nyert előny. Írtátok a hibamentesebb gyártást is, biztos tudjátok Japánban összehoztak egy gyárat gépesítve és teljes minőségügyi kontrollt tartva. Gyár 0 hibával. Bezárt rövid időn belül, nem tudta visszahozni a belefektetett és fenntartási költségeket. Bocs, hosszú lett.

  • Saskal

    +1: mai trend a folyamatos fejlődés, azaz holnap jön egy ötlet és kicsivel olcsóbban gyártunk, kicsit másképp. A termék nincs normálisan kifejlesztve, holnap kiderül egy baki és máshogy gyártunk. Jön egy másik termék, máshova csoportosítják ezt a terméket, máshol kell gyártani, máshogy gyártunk. Erre nehéz gépeket fixen beállítani.

  • Attila

    En Kinaban elek , most voltam egy butorgyarto cegnel ahol eladasi igazgatot keresnek . Akarmennyi uj embert felvehetsz ( uj csoportba hozzad ) , akarmennyi fizetest kerhetsz , Kinaiul nem kell tudni ; ingyen etel , ingyen lakas . A cegben most 1400 ember dolgozik , es naponta 9 db 40es kontenert kuld ki . Neked csak meg kell duplazni az eladast . Hasznot sem kell okvetlen produlkalni , a ceg a meglevo piacokon mar keres eleget . Neked nullszaldosan eleg emelni napi 9 kontenerrel egy even belul .

    Sajnos az EU cegek nem tudjak a koltesegeket es a nyersanyagot lennt tartani . A gond ott van hogy elobb utobb szinte mindent importalni fog az EU , azaz az EU emberek nagyresze az Azsiai embereknek fizet .

  • Attila

    A cikkeben említésre kerül a napelem gyártás. Ezt a területet elég jól ismerem, mivel évek óta megújuló energia területen dolgozunk.

    Tényeket mesélek el, első kézből, a kommentet másokra bízom:
    – Idén csődbe ment a Solarfabrik (német, hatalmas cég, Merkel asszony nyitotta meg pár éve)
    – A Solarpeace (koreai, kínai, amerikai cég) a napokban jelentette be, hogy csődben van, talán kap hitelt.

    Egyéb gyártók is sorban zárnak be, legalább 10-20 kínai zárt be tavaly…

    Az erős USD nagyon csökkentette az EU-n kívüli gyártók korábbi versenyelőnyét.

    Egy szubjektív tanács: ha napelemet vásárolsz, akkor mindig márkásat vegyél pl. Recom, Schott film, Sharp. Sajnos a kis gyártók, így a magyar gyártók mind, nem fognak 25 évig működni, pedig eddig kell a garanciát biztosítani.

  • jurta

    @gabor 02-24 9:08

    “Azt látom, hogy a szállítási költségek annyira alacsonyak a világban, hogy gyakorlatilag nem kell velük számolni.
    Csak két példa: Az alma és a narancs ára azonos szinten van Mo-n.”

    Bocs, de itt aztán szó szerint igaz, hogy almát az almával kell összehasonlítani. 🙂 A narancs kb. 1,6-szor annyiba kerül Mo.-n, mint az alma: ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005j.html (az utóbbi fél évben, korábbra hadd ne kutassunk), de ebből nem is következik semmi. A magyar alma és a görög, spanyol, portugál észak-afrikai alma áraránya már érdekesebb lehetne, de még akkor sem tudnánk, hogy az egyes régiók gyümölcstermelő technológiájának, munkaerőpiacának, üzleti kultúrájának stb. hatását látjuk, vagy a szállításét.

  • S.E.

    “érdemes átgondolni, miért akarunk pont most Európa összeszerelő üzemévé válni,”

    Azért, hogy ne legyenek gondolkodó emberek. Mert aki havonta azért küzd, hogy a fizetés előtti napon is tudjon enni adni a családjának, az nem fog belepofázni a politikába. Ez Orbán Viktor elemi érdeke, akit a pénznél csak a hatalomban maradás érdekel jobban. Minden ennek van alárendelve, semmilyen rombolás nem számít, ha azzal egy centit is előrébb jut ezen az úton a vezér. Ilyen egyszerű. Szerintem.

  • S.E.

    Kiszámoló, értem (érteni vélem), hogy nem akarsz politizálni, de ennyi erővel inkább dobtad volna vissza teljesen a kommentemet, minthogy így kiheréld. Persze a te blogod, azt csinálsz, amit akarsz, ez csak a véleményem.
    Szóval ha nem jelenhet meg a kommentem, akkor légyszi dobd vissza, ne szerkessz bele, ha megoldható. Köszi!