A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló

Már régóta ígérek egy összefoglaló írást a lakástakarék-pénztárakról, ezért nekiszántam magam és megírtam nektek a Nagy Lakástakarékpénztári Összefoglalót.

Mivel elég nagy a téma, pontokba szedem, hogy könnyen érthető legyen.

Mi az a lakástakarék-pénztár, vagy LTP?

Egy államilag támogatott megtakarítási forma, ahol az éves befizetésünket az állam 30%-kal megtoldja, de maximum évi 72 ezer forinttal. Ebből következik, hogy havi 20 ezer, vagy évi 240 ezer forint a befizethető maximum a lakástakarék esetén. (A havi minimum cégenként eltérő, 1.000 és 5.000 között változik.)

Lakástakarék felhasználhatósága:

A támogatásért cserébe azonban csak lakáscélra lehet felhasználni az itt összegyűjtött pénzt. Ez lehet lakásvásárlás, építési telek vásárlás, nyugdíjasházba való beugró megvásárlása, meglévő lakáshitel elő vagy végtörlesztése, illetve meglévő ingatlan felújítása, korszerűsítése, bővítése.

Idei változás, hogy most már nemcsak lakáshitelbe, hanem lakáscélú lízingbe is fel lehet használni az összegyűlt összeget, illetve, ha már kiváltottuk a lakáshitelünket egy szabadfelhasználású hitelre, akkor azt is előtörleszthetjük belőle. De ha már azt is kiváltottuk, vagy eleve szabadfelhasználású hitelt vettünk fel, akkor az nem megfelelő.

(2009 júliusa előtt kötött 8 éves szerződések még szabadon felhasználhatóak a futamidő végén. Ez a lehetőség azóta megszűnt.)

Felújítás, fejlesztés címszóba nagyon sok minden belefér. A klasszikus festés, ablakcsere, tetőtér-beépítés és hasonlókon túl minden olyan tárgy, amit nem tudsz elvinni az ingatlanból. Beépített konyhaszekrény lehet, mozgatható hálószobabútor nem. Légkondi, beépített háztartási gépek, járda, kerítés, gáz bevezetése, jakuzzi, napkollektor, napelem és sok hasonló is elszámolható. Felállított medence az udvaron nem jó, de ha már be van ásva és van neki alapja, mindjárt mehet ugyanaz a medence.

Csak a saját tulajdonosban lévő ingatlanra használható fel, kivéve ha a másik ingatlan hivatalosan is a te használatodban van, például haszonélvezeti jogod van rajta. (Egyenesági rokonok közötti átruházhatóságról később.)

Csak papíron is lakóingatlanra lehet felhasználni az összeget. Sokan élnek külterületen épült lakóházban, ami a telekkönyvben ipari, vagy mezőgazdasági épületként lett feltüntetve. Arra nem tudod felhasználni ezt az összeget, hiába lakóházként van használva.

Milyen adóból kell visszaigényelni az évi 30% állami támogatást?

Semmilyenből. Szemben az összes többi támogatott pénzügyi termékkel, itt nem adóvisszatérítés van, hanem mindenki “alanyi jogon” kapja meg az éves befizetésének a 30%-át. Akkor is, ha nem fizet adót (nyugdíjas, gyerek, stb.)

Mi történik, ha menet közben változtatják az állami támogatások feltételeit?

Elvileg az a már megkötött szerződéseket nem érinti, csak a változás után nyitottakat. Eddig még mindig így volt.

Melyik lakástakarékpénztárt érdemes választani?

A lakástakarékpénztári törvény  még azt is leszabályozza, mennyit lehet felszámítani havidíjként, ezért olyan hatalmas különbség nincs és nem is lehet a lakástakarékpénztárak között. Azonban a betéti és hitelkamatokban vannak eltérések, például az OTP lakástakaréknál 0,5%-os a legkisebb betéti kamat, 3% a legmagasabb, a Fundamentánál 1% és 3%, az Aegonnál 0,75% van csak, az Ersténél 1 és 2%-os termékek vannak. (Ez a négy szereplő van a piacon, ezek közül az Erste és az Aegon a két újabb motoros.)

A futamidőben is lehet különbség, például az OTP 4 éves szerződése 45+3 hónap, a Fundamentáé 49+3 hónap. Ha a legfontosabb szempont, hogy minél hamarabb pénzt kapj vissza, akkor ebben az esetben az OTP a nyerő. Más szempont esetén másik cég jöhet ki győztesnek.

Használhatjátok a lakástakarékpénztári kalkulátort, több szempont alapján tudtok eredményt listázni.

 

Milyen költségei vannak a lakástakarékoknak?

A legnagyobb érvágás a nyitási díj, ez általában a szerződéses összeg egy százaléka. A szerződéses összeg a teljes futamidő alatt befizetett pénz, az állami támogatások összege, az összes kamat plusz a felvehető hitel teljes összege (attól függetlenül, hogy akarsz-e hitelt felvenni.)

Gyorsan rájövünk, hogy minél nagyobb a havi befizetés, minél hosszabb a futamidő és minél több hitelt lehet utána felvenni, annál drágább a nyitási díj.

Forintosítva a nyitási díj összege kb. 25 ezer és 85 ezer forint között változik szerződésenként, ha havonta 20 ezer forintot akarsz megtakarítani.

Ezen a táblázaton megcsodálhatjuk, mennyire számít az a megtérülésnél, hogy a nyitási díjat elengedi-e vagy sem:

lakástakarék

(Havi 20 ezer forint, 1%-os kamatozású “hitel” termék.)

Ezen túl fizetsz havi 150 forint számlavezetési díjat és ha valami módosítást kérsz, az általában 2.000 forint alkalmanként.

Milyen futamideje van a lakástakaréknak?

A törvény szerint minimum 4 év maximum 10 év. Ha 4 év előtt felmondod, az addigi állami támogatásokat kamatokkal együtt vissza kell fizetned, de a tőkédet és annak kamatait megkapod. Ha hosszabb időre kötötted, de 4 év után felhasználod, az állami támogatás jár, ha igazolod a lakáscélt. Ha kötöttél egy 10 éves szerződést, de már megbántad, kérj egy szerződésmódosítást és használd fel négy év után lakáscélra a lakástakarékodat.

A lejárat után még van egy 3 hónapos várakozási idő, mielőtt kifizetnék ezt az összeget. Azonban ez idő alatt is lehet befizetést tenni, arra is jár az állami támogatás.

Milyen típusai vannak a lakástakarékpénztári szerződéseknek?

A lakástakarékpénztárak nem csak betétgyűjtésre alkalmasak, hanem utána alacsony kamatozású hitelt is vehetünk igénybe pár évre lakáscélra, ha akarunk.

Ennek a hitelnek az összege és a kamata attól függ, hogy mennyit és milyen kamat mellett takarékoskodtunk.

Ezért megkülönböztetünk “hozam” és “hitel” termékeket, mindegyiknél van több futamidő.

A “hozam” termékek magasabb kamatozásúak (cégtől függően 2-3%, az Aegonnál csak 0,75%-os termék van), az esetleges hitel ugyanannyi lehet, mint amennyit összegyűjtöttünk betétben a futamidő alatt. A hitel kamata is annyival nagyobb a “hitel” termék kamatánál, mint amennyivel több kamatot kaptunk a gyűjtési időszak alatt a saját pénzünkre.

(A pletykák szerint meg akarják szüntetni a 3%-os termékeket, mert a jelenlegi kamatkörnyezetben nem éri meg a pénztáraknak.)

A “hitel” termékek sovány kamatozásúak (0,5-1%), cserébe ennyivel alacsonyabbak a hitelkamataik plusz általában nem csak annyi pénzt kapunk hitelre, amennyit mi magunk is összegyűjtöttünk, hanem annak általában a másfélszeresét.

Amennyiben várhatóan nem kell hitel, vagy nem biztos, hogy kell, csak a hozam terméket válasszuk, hiszen magasabb kamatozású a megtakarítási része, a felvehető hitel kamata is annyival magasabb csak, amennyivel mi magunk is többet kaptunk.

Ha biztos kell hitel és minél több, akkor válasszuk a hitel terméket.

(Vigyázzunk, gyakran igyekeznek minket a hitel termék felé terelni, mert ez természetesen jobb a cégeknek, ha nem veszünk fel hitelt utána.)

A szerződés megkötése után a futamidő módosítható, de a típus (hozam vagy hitel) már nem, ezt tartsuk szem előtt.

Mennyi a kamata a lakástakarékpénztárak hiteleinek?

Első megjegyzés: felejtsük el a hangzatos kamatokat, mindig a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) értékét nézzük. Jól hangzik a 3,9% kamat, csak ha éppen van még mellette 1% kezelési költség is, ráadásul nem az aktuális tőketartozásra, hanem az év eleji összegre vetítve, akkor gyorsan kiderül, hogy ennél jóval többet kell fizetnünk.

Megkülönböztetjük a lakástakarékpénztárhoz automatikusan járó hitelt, aminek a kamata rögzített és nem változhat, illetve a lakástakarékok által kínált egyéb hitelek kamatai, amelyek bármikor változhatnak, ha a mögöttes referenciakamat változik. (Hitelbírálat mindig van, ezért csak akkor “automatikus” a hitel, ha hitelképes vagy.)

A rögzített hitel összege a teljes megtakarításunkkal megegyező összeg, vagy annak a másfélszerese, amint erről volt szó kicsit fentebb. (Vagyis nem túl sok pénzről beszélünk.) Ezen hitelek THM értéke 5,23 és 7,8% között szóródnak.

Ezeknél a hitelajánlatoknál most vannak jobbak a piacon normál hitel esetében is, de ne felejtsük el, hogy míg azok bármikor megváltozhatnak, ezek fix értékek. (Jelenleg történelmi mélyponton vannak a kamatok, amik bármikor emelkedhetnek. Ez jó lesz a betéteseknek, de nagyon rossz a hiteleseknek.)

A Fundamenta ad egyéb hiteleket is, amiket nem lejáratkor, hanem akár már az induláskor igénybe vehetünk. Ezek kamata magasabb és bármikor emelkedhet is. Ezeknek a hiteleknek a THM-jeibe úgy tűnik, beleszámolják az állami támogatást is, mert másként nem lehet, hogy alacsonyabb a THM érték, mint a fizetendő kamat, márpedig ez van írva a Fundamenta oldalán. Mivel van kezelési költség is, kezeld óvatosan a hitelkamatok értékét.

Hány évre érdemes lakástakarékot kötni?

Na ez az. Sokan leakadnak annál, hogy az éves befizetésekre kapnak 30% támogatást. Igen ám, de ez csak addig nagy bóni, amíg a szerződés elején vagy. (Csak hogy értsd: nem a bennlévő pénzedre kapsz állami támogatást, csak az éves befizetéseidre.)

Az első évben befizetsz 240 ezret összesen, erre kapsz egy halvány kis kamatot, plusz 72 ezer állami támogatást. Ez eddig szuper.

Azonban amikor már benn van 2 millió forintod, akkor is csak 0,5-1% vagy 3% kamatot kapsz és abban az évben is csak 72 ezer az állami támogatás, ami már a kétmillióra vetítve csak egy igen szerény 3,6%. Ehhez hozzácsapod a 0,5-3% kamatot, még mindig nagyon halvány.

Ezért van az, hogy a négy éves, 1% kamatozású termék hozama (EBKM) tokkal-vonóval 10,56%, 10 évre már csak 4,99% és ráadásul még lakáscélra is kell felhasználnod. (Az EBKM azt jelenti, hogy ha ennyit kamatozna máshol a pénzed, ugyanott lennél, mint a lakástakarékkal, csak éppen nem kellene lakásra felhasználnod. Azért az a 4,99% nem túl combos ajánlat így megvizsgálva. Most a prémium állampapír is ad 4,7%-ot, TBSZ számlán szintén kamatadó-mentesen és még a felhasználása sincs megkötve.)

Tehát lakástakarékot csak négy, esetleg öt évre érdemes kötni (9-14% kamatnak megfelelő hozam, kamatadómentesen), utána már radikálisan esik az előnye az egyéb megtakarításokkal szemben, miközben a kötöttsége nem változik.

Na de még a 3% kamat is szép, állami támogatás nélkül.

Ez egy gyakori hiba. Ne abból indulj ki, hogy ma mennyi a banki kamat, hanem hogy 5-10 év átlagában mennyi várható. Ha szerinted ilyen alacsony marad éveken át, akkor vágj bele nyugodtan egy lakástakarékba csak a kamat miatt. Ugyanaz igaz rá, mint a lakástakarék hitelére. Ebben a pillanatban nem túl versenyképes a lakástakarék hitele és vonzó a betéti kamata. De egy várható kamatemelési sorozat után már nem lesz vonzó a betéti kamat, ellenben újra versenyképes lesz a lakástakarék hitele.

Lakáshitel mellé is érdemes kötni lakástakarékot, kihasználva az állami támogatást

Ez egy újabb hiba. Ugyanis nem a maximum 10-14%-ot nyered meg, hiszen azt a pénzt, amit a lakástakarékba fizetsz, fizethetnéd a hiteledbe is, így csökkenne a tőketartozásod és ezzel a banknak fizetendő kamatodat.

A te hasznod csak az általad fizetett banki kamat és a lakástakarék hozamának a különbsége, ami nem több, mint pár százalék. Ha sikerült egy 4,99%-ot hozó 10 éves szerződést kötnöd a hiteled mellé, aminek a kamata 7%, akkor egyenesen csúnyán ráfizetsz arra, hogy van lakástakarékod. Erről már írtam bővebben itt: Lakástakarék, az évszázad üzlete.

Tehát megérheti, de általában fillérekről van szó, ha egyáltalán, messze nem annyi pénzről, mint az emberek gondolják. (Mert elfeledkeznek arról, hogy közben ugyanarra a pénzre kamatot is kell fizetniük a banknak. Tulajdonképpen a hitelből fektetnek be a lakástakarékba.)

Mi az előnye a lakástakaréknak?

Az állami támogatás miatti magasabb hozam, a kiszámíthatóság, a kamatadó-mentesség, az OBA betétvédelmi alap garanciája.

A lejárat után nem túl magas, fix kamatú kölcsönt vehetünk még fel a lakástakarékból, ha hitelképesnek találtatunk.

Mik a hátrányai a lakástakaréknak?

Csak rövid futamidő mellett éri meg, de négy év alatt nagyon szerény összeg gyűlik össze, 1,3-1,4 millió forint. Ez ahhoz édeskevés, hogy bármi értelmeset is kezdjünk vele, ahhoz meg rengeteg, hogy csak úgy parlagon álljon.

Visszatérő kérdés a tanácsadások alkalmával, hogy “de mi a csodát csináljak a lakástakarékommal?!” S bizony erre gyakran nincs jó válasz. Ha nem tudod elsütni a rokonaid körében az összegyűlt pénzt, akkor csak vakarod a fejed, hogy most mi legyen vele, ha se lakásod, se lakáshiteled nincs, az összegyűlt egymillióból pedig nem is lesz saját lakásod.

Ezért a “30% állami támogatás” bűvöletéből essél ki és józanul gondold végig, hogy lesz-e értelmes felhasználási célod 4-5 év múlva, vagy csak bajnak lesz a nyakadon a szerződésed. Természetesen ha például egy tervezett házfelújításra gyűjtesz, vagy van annyi önerőd még pluszba, hogy 4 év múlva meg is vedd a lakásod, akkor minden rendben van, de ez a ritkább eset. A legtöbben úgy vágnak bele, hogy fogalmuk sincs, mi lesz a pénzzel négy-öt év múlva.

Másik probléma, hogy az állami támogatások egyre többe kerülnek, már évi 35 milliárd felett van ez az összeg.

Hamarosan egymillió család rendelkezik lakástakarékpénztári szerződéssel a durván négymillió háztartásból. Ha minden családban lenne már szerződés, akkor az állam mindenki egyik zsebéből kivenné adózáson keresztül, amit a másik zsebébe betesz állami támogatás címén. Az emberek a saját pénzüknek örülnének és annak, hogy ezért cserébe 1%-os kamatot kapnak plusz még lakáscélt is kell igazolni. De hát ezt nagyon kevesen gondolják így végig.

Állami támogatások nélkül a lakástakarékok hozama évi mínusz(!!) 1-1,5% is lehet a költségek miatt. Vagyis kizárólag az állami támogatások miatt van pluszos, vay értelmezhető hozamuk.

Mi történik, ha nem lakáscélra használom, vagy nem tudom igazolni a cél megvalósulását?

Ha még kiutalás előtt rájössz, hogy nem fog összejönni a lakáscél, akkor az állami támogatásokat és azok kamatait levonva, csak a saját tőkédet és kamatait kapod meg.

Ha már felvetted a pénzt az állami támogatással együtt, de határidőn belül nem mutatod be az iratokat (hiteltörlesztésről, számla a felújításról, stb.), akkor felszólítanak, hogy fizesd vissza az összeget. Ha nem teszed meg, adók módjára hajtja be az állam.

Mivel tudod igazolni a felhasználást?

Tulajdonlap a vásárlás tényéről, építési engedély, hitelintézet igazolása az előtörlesztésről, illetve saját névre szóló számlák a felhasználásról. A számla keltezése nem lehet régebbi, mint a lakástakarék lejárata, erre vigyázz. Ha az elvégzett munkáról nincs számla, lehet kérni, hogy értékbecslő állapítsa meg, hogy mennyibe került a munka, anyagköltség nélkül.

A magyar rögvalóság az, hogy ha számlát kérsz a mestertől a festésről, ablakcseréről, bármiről, mindjárt legalább 30%-kal drágább lesz a munka, úgyhogy mindjárt nem éri meg az egész lakástakarékos gyűjtögetés. Ilyenkor vihetsz a saját nevedre szóló számlát az alapanyagokról és kérhetsz valami 12 ezer forintért értékbecslést a munkadíjról.

Hogyan ellenőrzik, hogy a számlán benyújtott felújítás valóban megtörtént-e?

Sehogy. Bár elvi lehetőség lenne rá, de a lakástakarékoknak ez nem érdeke és embert sem alkalmaznának ilyen célra. Én még nem hallottam olyan esetről, amikor bárhová is kimentek volna ellenőrizni.

Persze ha egy 49 négyzetméteres panelra nyújtasz be egy 5 milliós csempevásárlásról szóló számlát, lehet, hogy kíváncsiak lesznek, hová sikerült ennyi csempét felhasználni.

Hogyan tudod megtöbbszörözni a havi 20 ezres maximális megtakarítást a lakástakarékkal?

Egy ember egyszerre csak egy szerződésnek lehet a kedvezményezettje, ezért ilyenformán elég limitált a lehetőséged. Azonban senki nem tiltja meg, hogy ne csak magadnak kössél szerződést, hanem minden olyan egyenesági hozzátartozódnak, aki még nem rendelkezik lakástakarékkal.

Ugyanis egy pár éves változás szerint most már az egyenesági hozzátartozók egymásnak felajánlhatják a szerződéseiket lejárat után. Lehetsz te az összesnek a szerződője és csak a rokonaid a kedvezményezettjei.

Azonban nagyon vigyázz, ha a gyerekeidre kötnél, akik lejáratkor nem érik még el a 18 éves kort. Itt ugyanis több lakástakaréknál gyámügyi engedélyt kérnek, hogy felhasználhasd a pénzt, amit vagy megkapsz, vagy nem, vagy úgy kapsz meg, hogy a gyerek is kapjon tulajdonrészt az ingatlanban, ami később lesz szívás, amikor eladnád a házat, vagy hitelt vennél fel rá.

“Kiskorú vagy gondnokság alá helyezett lakás-előtakarékoskodó vagy kedvezményezett javára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét vagy a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó mértékű megtakarítás kifizetésére csak az illetékes gyámhivatal határozatának megfelelően kerülhet sor”

Érdekes módon tudtommal a Fundamenta nem kéri ezt az igazolást lejáratkor. Ezért lehetőleg ne a gyerekre kössél lakástakarékot, hanem a szüleidre és testvéreidre, ha mégis, akkor Fundamentát válassz.

Akciós nyitási feltételek

Több lakástakarék szokott akciózni időszakosan, azonban érdemes tüzetesen átolvasni a feltételeket. Gyakran előfordul, hogy az akció:

– Csak a rosszabb, alacsonyabb kamatozású termékre vonatkozik, amivel rosszabbul jársz, mint a magasabb kamatozású termékkel akció nélkül.

– A cég egyéb termékeiből is be kell vásárolnod (bankszámla, egészségpénztár, stb.) és a szerződésed futamideje alatt azt sem mondhatod fel. Nyitni csak azért egy bankszámlát havi 400 forintért, hogy spórolj öt év alatt 20 ezret, nem biztos, hogy nagy befektetés.

– Kiemelt kamatot kapsz, de csak egy évig. Pont az első évben, amikor még semmi pénzed nincs bent. Az első évben még a magas kamatozású termékre is csak 3.600 forint kamatot kapsz összesen. Ha ezt megtriplázom egy évig, attól sem kell nagyon hanyatt esni, ha közben kifizetsz 50 ezret nyitási díjra.

– Az akció csak online érhető el, vagy csak a bankfiókokban.

Na, remélem most már okosabbak vagytok lakástakarékpénztár ügyében.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Share

284 hozzászólás

  • Balázs

    Még egy buktató a fundamentán.
    Hogyha a rokonodhoz vagy bejelentve és ő adja a munkáltatóit, akkor megtagadják a hiteladást, és kereshetsz eg adóstársat…

  • Garbo

    Szerintem nem csak saját néven lévő ingatlanra használható fel, hanem tulajdonrész nélkül egyenesági rokon ingatlanára is. Korábban valóban nem lehetett így, de történt ebben valami változás.

  • mzsombor

    Ha a feleségemnek és édesanyjának van LTP-je, akkor azt felhasználhatjuk majd felújításra, ha csak nekem van tulajdonrészem a lakásban, amiben lakunk?

  • Kiszamolo

    garbo, ezt írtam is kicsit lejjebb.

  • Kiszamolo

    Szerintem az anyósodé nem, mert nem egyenesági rokon, de ez csak az én véleményem, majd jön valaki, aki pontosan tudja.

  • Cherry

    Ebben az esetben a feleségem egyenesági rokonai az én egyenesági rokonaimnak is számítanak?

  • Tesla

    Nagyon jó cikk, köszönjük szépen.

    Ahogy eddig tapasztaltam, az ügynökök/értékesítők nagy része nem világosítja fel a leendő ügyfelet a 30%-os ÁT tulajdonságairól, így sokan azt hiszik – már ügyfélként – , hogy az az összes bent lévő pénzükre jár :).

    További érdekesség, hogy az EBKM értéket a havi maximális (20 ezer forintos) befizetésre számolják. Nyilván nem nagy különbség, de pl. egy havi 5 ezres szerződésnél az EBKM kisebb (pl. a fix számlavezetési díjak miatt).

    Szerintem meglévő lakáshitel mellé nagyon rossz konstrukció, mivel a lakástakarékpénztári összeg legkorábban 4 év 3 hónap múlva tudja csökkenteni a tőketartozást. Nagy valószínűséggel jobban megéri az LTP-re szánt pénzzel minél előbb előtörleszteni, hogy a tőketartozás minél korábban apadjon.

    Persze tudom, hogy sokan elszórnák a pénzüket, ha nem lenne az LTP jelentette “megtakarítási kényszer”.

  • Sanyika

    “Mi történik, ha menet közben változtatják az állami támogatások feltételeit?
    Elvileg az a már megkötött szerződéseket nem érinti, csak a változás után nyitottakat. Eddig még mindig így volt.”

    Mint például a Unitlinkek adókedvezményénél?

  • Petz Kálmán

    Tesla hozzászolása a legjobb. “megtakarítási kényszer”: igen mert, én mint Fundás azt látom, ha az ügyfél otthon tartja a pénzét akkor elkölti, mert kényszeresen költ és nem kényszeresen tartalékol. Ha otthon tartja a pénzét akkor 30%-ért csak jobb Fundában ahol nincs rizikó. Ha kell, fel lehet törni, nincs extra levonás a pénz visszajár.
    Én mindig elmondom az ügyfélnek, mi mivel jár. Nem lehet minden egyes alkalommal pénzügyi alapképzést tartani. Ha van kérdés bármikor válaszolok rá! Az ügyfélnek tudnia kell hogy mit szeretne és ez szerint kell kérdeznie és választania!

  • Illye

    Nem régen szerettünk volna árverés alatt álló ingatlant venni, amire ugye hitelt nem lehet felvenni, csak “készpénzzel” lehet megvásárolni. Mivel Fundanmentával együtt meg lett volna az összeg rá, ezért megkérdeztem a tanácsadónkat, hogy mit tegyünk? Ő azt mondta, hogy nekik erre van egy külön bejáratú megoldásuk, amivel még hitelt is kaphatnék az önrészen felül, árverés alatt álló ingatlanra. Az adás-vétel végülis más ok miatt meghiúsult, de jó tudni, hogy erre is jó lehet az LTP..

  • vViktor

    “nem tudod elsütni a rokonaid körében az összegyűlt pénzt”
    Ez mit jelent bővebben?
    Ha nincs a nevemen még ingatlan, akkor mehet a lakástakarék rokon ingatlanának felújítására vagy hiteltörlesztésre?

  • Kiszamolo

    Sanyika, nem úgy. 🙂

    Már többször volt, hogy például csökkentették az állami támogatást 40%-ról 30%-ra és növelték a havi összeget, de a régiek még a régi feltételek szerint futottak ki. Vagy a 8 éves régen szabadon felhasználható volt (más kérdés, hogy nettó ráfizetés volt az akkori betéti kamatok mellett), ez sem változott.

  • Kiszamolo

    vViktor: igen, pontosan ezt jelenti. Átadhatod a szüleid, testvéred részére, hogy ők használják fel.

  • Petz Kálmán

    Egyenes ági rokonok Fundamentáját fel lehet használni a saját vagy családban lévő ingatlanra! Ezt egy ideje könnyítette egy kormányrendelet!
    Anyósét is mert, az a feleség egyenes ági rokona!
    Kedves Balázs: a te esetben ez nem buktató, mert a Funda elfogadja azt is ha rokonnál dolgozol, csak egy NAV igazolás kell!

  • Fhunter

    Ismét remek összefoglaló, köszönjük!
    Jelenleg 2 lakástakarékot fizetek, bár csak az egyiknek vagyok a szerződője, a másiknak a szerződője és kedvezményezettje is az édesanyám. Lehet ebből később valami hátrányom vagy érdemes lenne úgy módosítani, hogy mindkettőnél én legyek a szerződő, és csak a kedvezményezettek térjenek el? Hitelfelvételnél később lehetek mindkét szerződésnél én az adós?
    Érdemes arra is figyelni, hogy negyedéves időszakokra mindig legyen rendezve a befizetés, mert ilyen időközönként nézik az állami támogatásra való jogosultságot, és késedelmes fizetés esetén akár el is eshetünk a támogatás egy részétől. (Az egyes LTP-ak máshogy nézik a negyedévet, ha jól tudom, ezt is érdemes megérdeklődni.) Persze a legjobb, ha fizetjük minden hónapban rendesen, de az élet néha máshogy alakul…

  • Kiszamolo

    Kálmán, légy szíves, se magadat, se a cégedet ne reklámozd direktben. Köszi.

  • Laci

    Három szempontot érdemes még figyelembe venni:

    1. ha jól tudom, lejáratkor egy 6 hónapos intervallumon belül kell elhasználni a pénzt. Magyarul lejáratkor rá vagy kényszerítve, hogy beleugorj VALAMIBE, akár akarod, akár nem. Mindezt négy évre előre kell eldöntened.
    2. Lakás vásárlásakor többet tudsz úgy alkudni, hogy “kézben” van a pénz, és akár egy hét múlva utalhatsz, nem pedig még fundamentázni kell. Ehhez kapcsolódik; létezik az indexen a “Fundamenta – az idegek harca” topic.
    3. Felújításról számla kell.

  • Garbo

    Igazad van, Miklós, én siklottam át fölötte. Egyébként köszi az összefoglalót! Nekünk is van pár lakástak. szla kötve, későbbi házbővítéshez előtakarékosság gyanánt. Szigorúan 4 éves konstrukciók 🙂

  • Kálmán

    Kedves Laci.
    1. Nem kell elkölteni lejáratkor a pénzt! Ha akarod addig parkoltatod ameddig ráér. De ha tervezel és 4 évig rakod a pénzt akkor csak elgondolkodsz rajta, hogy miért is csinálod!
    2. Én egy forinttal sem adom oda a lakásomat ha készpénzzel fizetnek. Persze vannak helyzetek. De nem ez a jellemző. Te olcsóbban kapod a Tescoban a dinnyét, ha képéra veszed? Egy hónap alatt utal a funda is! Ja és persze, pont ott van a legnagyobb VALAMIBE beleugrás esélye ha kápével alkudsz és fizetsz. Mert van pénz és nem nézel körül csak beleugrasz egy vásárlásba, később meg jönnek a hibák meg a gondok…
    3. Felújításról számla kell! Igen kell! Te nem kapsz számlát az IKEÁban, meg a Baumaxban? Pedig adnak! És az pont elég!

  • Géza

    @petz-kalman A tulajdonos közeli hozzátartozójának a szerződését lehet felhasználni, tehát mivel a fenti példában csak a férj tulajdonos, a feleség szerződését fel lehet használni, de az anyósét nem. Haa feleség akár csak 1%-ban tulajdonos (így a tulajdon értéke kevesebb, mint a lejáró LTP), az már elég.

  • Woo

    En ugy sporoltam a nyitasi dijon, hogy a legalacsonyabbra nyitottam es szepen fizettem a havi 20k-t (mivel nem tilos tobbet fizetni). Igaz igy a hitelfelvetel nem az igazi, de nem is akartam felvenni ra, szoval igy nagyon megerte.

    Aztan egyszer jott a fundas ugynok h hat meg kell valtoztatni a szerzodest, mert en 20k-t fizetek es nem annyira szerzodtem, erre elmeseltem neki h en a nyitasi dijon akartam sporolni. 1 percig hidegen nezett ram, majd a fogai kozt mondta, hogy “ezt ki mondta onnek?”. Nem volt boldog, de az en penzem lehetoleg engem boldogitson ne ot 😀

    Szoval aki nem akar hitelt venni ra csak ugy gondolja ezt az allami tamogatast erdemes meglovagolni az nyugodtan nyithat minimalisra 😀

  • Kiszamolo

    Woo, a másik trükk: négy év után nyugodtan lehet tovább fizetni. Amíg nem nyilatkozol, mit akarsz csinálni a pénzzel, fizetheted a havi díjakat és jár rá az állami támogatás, akkor is, ha már letelt a négy év.

  • Dénes

    Egy ismerősömtől hallottam a trükköt, hogy hogyan lehet az induló költségeket minimalizálni: a legkisebb összegre kell szerződni, aztán minden alkalommal a maximálisat utalni. Ugyanis a támogatás (és a kamat is talán) a befizetett összegre vonatkozik, nem a szerződött összegre, míg az induló költségek nyilván a szerződött megtakarítási összegre vonatkoznak. Igaz ez?

  • Varázspálca

    Csak pontosítás: nem egyenesági rokon, hanem az új Ptk-ban definiált közeli hozzátartozó számít. A tulajdonos közeli hozzátartozója.

    A hitel mellé ltp részhez: általában nem tudsz kicsit magasabb törlesztőt fizetni, mert nem egyrészt marha drága a szerződésmódosítás, másrészt nem hagyja jóvá a bank, mert a magasabb törlesztővel nem férsz bele a hitelezhetőségi limitbe / nem éri meg neki. Ezért jó mégis az ltp a hitel mellé. Persze, csak 4 évre, és érdemes meggondolni, hogy 4 év múlva elő tudod-e törleszteni az esetleges alacsonyabb kamatozású ltp hitellel.

    A harmadik megjegyzés: árfolyamrögzítés mellé is érdemes lehet ltp-t kötni. A megtakarított törlesztőt ltp-be fizetve és lejáratkor előtörlesztve optimalizálható a kedvezmény mértéke. Persze, jó kérdés, hogy mi lesz ezekkel a hitelekkel egyáltalán.

  • Woo

    Most fog letelni 🙂 Oktoberben elotorlesztes lesz belole 🙂

  • Kálmán

    @geza csak simán át kell ruházni az anyós szerződést a feleség nevére és ö már egyenes ági rokon! 😉

  • Zabalint

    @petz-kalman
    Ha nem lenne “megtakarítási kényszer”, csak annyi lenne a lényeg, hogy évente befizessem a 240 ezret (12*20 ezer), akkor én júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben 0-t fizetnék be, januárban, februárban, márciusban és áprilisban meg 40 ezret havonta, de lehet, hogy inkább júniusig befizetném az egész évest.

  • Géza

    @kalman ez az átruházás ez hogy van? Ez ugye valójában azt jelenti, hogy a szerződő megváltoztattja a kedvezményezettet? Ezt megteheti akár az utolsó pillanatban is?

    Tehát mielőtt a kiutalást kéri, megváltoztatja a kedvezményezettet, és akkor már azt vizsgálják, hogy az új kedvezményezett tulajdonos-e? És hogy évekig (ez esetben a teljes megtakarítási időszakban) olyan névre ment az állami támogatás, aki végül nem felhasználója az összegnek? Miközben az új kedvezményezett meg esetleg párhuzamosan másik szerződésre vette fel a támogatást? Ez tényleg működik?

    Ha ez így van, akkor viszont a kiskorú gyerekkel sincs probléma…

  • mzsombor

    Kálmán:

    A feleségem a szerződő mindkét LTP-nél, az egyiknek ő, a másiknak anyósom a kedvezményezettje. Még azelőtt kötötte, hogy összeházasodtunk volna. A lakás az enyém, szintén még azelőtt vettem, hogy összeházasodtunk volna. Egyelőre ezen nem változtattunk. Kell-e, hogy tulajdonostárssá váljon a feleségem, akár ajándékozással (ennek milyen költségvonzata van?), hogy felhasználhassuk mindkét LTP-t, amit amúgy is mi fizetünk, a felújításra (konkrétan tetőtér beépítésére)?

  • Zabalint

    Persze mindezt csak akkor, ha addig is számolódna a kamat, meg az állami támogatás kamata is (de nyilván így is lenne).

  • Kiszamolo

    Zabalint,

    Mivel mindenki azt csinálta, hogy a legutolsó napon fizette be az 1%-os kamatozású számlára az egész éves díjat utólag, előtte meg valami jó kamatozású helyen kamatoztatta, ezért változtatták a szabályokat.

    Először a félév végén, aztán negyed és negyedév végén nézik meg a számlán lévő összeget és az alapján adják az állami támogatást.

    Hogy miért félév-negyedév-negyedév az ellenőrzési pont? Azt nem tudom.

  • Kiszamolo

    Zsombor, kérj a lakástakaréktól állásfoglalást, szigorúan írásban.

  • Körtefa

    @Woo Ez csak a Fundánál működik, hogy a lehető legkisebbre kötsz és 20k-t fizetsz, vagy bármelyiknél?

  • wade

    Egy valamit nem értek. Ha lejár mondjuk a 4 év és nem akarok hitelt felvenni, hanem csak a megtakarítás töredékét akarom felhasználni pl. felújításra / kerítés építésre pl. 1 milliót akkor mi a helyzet? Előre kiutalják a teljes összeget, de a különbözettel mi lesz?

  • Laci

    “1. Nem kell elkölteni lejáratkor a pénzt! Ha akarod addig parkoltatod ameddig ráér.”

    Nekem a Fundamentás ügynök 6 hónapot mondott.

    “2. Én egy forinttal sem adom oda a lakásomat ha készpénzzel fizetnek.”

    Pedig az komoly alkupozíció, különösen manapság.

    “Te olcsóbban kapod a Tescoban a dinnyét, ha képéra veszed?”

    Ez hamis párhuzam, de ha akarod, legyen: igenis, olcsóbban kapod meg a termelőtől a dinnyét, ha még szezon előtt, egyben előre kifizeted.
    De a lakás nem dinnye, és komoly alkutényező, hogy már a jövő héten tudsz-e fizetni, vagy csak hónapok múlva.

    “3. Felújításról számla kell! Igen kell! Te nem kapsz számlát az IKEÁban, meg a Baumaxban? ”

    Ott igen, de a vállalkozótól ha számlát kérsz, az +27%.
    Én persze mindig kérek, ahogy itt mindenki, de sokszor ez komoly hendikep.

    Te nagyon egyoldalúan adod elő a fundamentát, ügynök vagy ?

  • Kiszamolo

    Körtefa, limitáltan az otp-nél is működik, de ott nem lehet több a befizetés, mint a szerződéses összeg lenne a hitellel együtt. Vagyis durván a fele-harmad összeggel megy.

    De szerintem egyszerűbb egy akciót kivárni.

  • jurta

    “A szerződés megkötése után a futamidő módosítható, de a típus (hozam vagy hitel) már nem, ezt tartsuk szem előtt.”

    De ne átkozzátok magatokat túlzottan, ha elszúrtátok (mint én). A buli az állami támogatás, a betétkamat szinte lényegtelen. Számoltam magamnak EBKM-et (Fundamenta, 49 hónapos szerződés – 49-edfokú egyenletet kellett megoldani 🙂 ): az alacsonyabb betétkamatúra ~11% a hozam, a magasabbra ~13% lett volna.

    “Márpedig a józanabb emberek tudják, hogy az állam csak azt tudja támogatásba adni az egyik kezével, amit a másik kezével kiemel a pénztárcánkból adó címen.”

    Na de ezt tudjuk. A lakáskassza gyakorlatilag egy limitált összegű és kötött felhasználású állampapír, vagy adó-visszaigénylés, ahogy tetszik. (Ha valamiért nem fizetsz adót, akkor persze neked ezeknél nagyobb üzlet.)

  • Kiszamolo

    Laci, akkor van 30-180 nap határidő az igazolás vagy számlák benyújtására, ha már kiutaltattad a pénzt. Szerintem ezzel kevered.

    A lejáratkor nyilatkoznod kell, mi történjen a pénzzel. Amíg nem nyilatkozol, mehet tovább a dolog. (Persze hónapról-hónapra egyre kevésbé éri meg ugye, mint írtam is.)

  • Crimson

    Miklós, azt írod: “A számla keltezése nem lehet régebbi, mint a lakástakarék lejárata”.

    Ezt hogy kell érteni? A lejárat nem azt jelenti, amikor ténylegesen megkapom a pénzt? Ezek alapján úgy tűnik, mintha az ltp UTÓLAG térítené meg a számlával igazolt költségeimet. Ez most tényleg így van, vagy csak én értek félre valamit?

  • Laslow

    Kb. két év múlva tervezek ingatlanvásárlást hitelfelvétellel.
    A dilemmám: nyissak most LTP-t, amit 4 év múlva a lakáshitelem előtörlesztésére használnám, vagy nem érdemes, hanem két év múlva egyszerűen annyival kevesebb hitelt vegyek fel, mint ami a félidőn járó LTP-ben állna, és csak a második két év LTP-re szánt összegeivel előtörlesszek? Érzésre kb. ugyanott lennék bármelyik választással. Szerintetek?

  • Gábor

    Érdekesség, hogy a Fundamentától akartam 2 év után felvenni hitelt a szerződéses összegre. Adtak volna a hitelt, 2.418.000Ft, THM 4.31%. Összesen kb havi 28.000HUF-ot kellett volna törlesztenem az ltp futamidő végéig, és utána 56 hónapig. Ehhez, mivel nem tudok felmutatni adóstársat (nem is akarok senkit bevonni hitelügyletbe), kértek nettó 400.000Ft-os fizetést. Nonszensz.

  • Cluser

    Még 1 fontos. Egyenesági leszármazottak között hiába adogatjátok át egymásnak, egy adott embernek csak egy adott időszakra jár állami kamattámogatás. Ez nagyon fontos!!!!!

  • Kálmán

    @zabalint Egy évet ki lehet fizetni előre azzal nincs baj le kell egyeztetni előre a Fundával. Úgy tudom, csak az év elején van lehetőség arra hogy éves teljes befizetés legyen.
    Az megkezdett szerződések első hat hónapjában be lehet utólag pótolni a megtakarításokat de csak az első 6 hónapban.

  • Kálmán

    @geza Igen, kedvezményezettet és szerződőt is lehet bármikor cserélni. Pontosan ahogy írtad még kiutalás előtt kell változtatni. Az egyenes ági rokonnak nem kell tulajdonosnak lennie az ingatlanban!
    Családon belül bármennyi funda felhasználható a rendszer nem nézi ki hány éves.

  • Kálmán

    @laci
    1. Nem kell elkölteni lejáratkor a pénzt! Ha akarod addig parkoltatod ameddig ráér.”
    Rosszul mondta. A 3 hónapos kiutalási időszak annyiszor indul újra ameddig nem döntesz!

    “2. Én egy forinttal sem adom oda olcsóbban a lakásomat ha kápéval fizetnek.” Ez az én véleményem! Ha te oda adod olcsóbban az meg a tied!
    Nekem nem ér meg pl 1 milla bukót ha egy hónappal hamarabb van pénz! Neked igen?
    “Te olcsóbban kapod a Tescoban a dinnyét, ha képéra veszed?” Nemkapod meg olcsóbban!
    “3. Felújításról számla kell! Igen kell! Te nem kapsz számlát az IKEÁban, meg a Baumaxban? ”
    Ott igen, de a vállalkozótól ha számlát kérsz, az +27%.
    Én persze mindig kérek, ahogy itt mindenki, de sokszor ez komoly hendikep. Itt kell változtatni és nem dolgozni olyannal aki nem ad számlát! Mert azt az áfát amit a vállalkozó lenyel azt mi fizetjük meg!

    Nem vagyok egyoldalú csak más szemszögből próbálok segíteni

  • Zsolt

    Csak egy apró megjegyzés, ha már köztudottan leleményes ember a magyar.

    A “csak lakáscélra fordítható” rész könnyen kiiktatható egy olyan fordulattal, hogy a lejáratkor a szerződő hozzájut pl. 3millió forinthoz, ebből az összegből megveszi a szülei házának egy részét -> le lett igazolva a lakáscélja, majd később illetékmentesen visszaajándékozza nekik, mivel egyenes ági rokon, anyuka meg visszatolja a zsebébe a 3 milliót.

  • Kiszamolo

    Crimson: a lejárat mondjuk a negyedik év vége, onnan még van 3 hónap kiutalási idő. Csak azok a számlák jók, amik a negyedik év vége után keletkeztek, akár a kiutalás előtti 3 hónapban, akár utána.

  • Kiszamolo

    zsolt: s fizeti a 4% vagyonszerzési illetéket, mindjárt rájött, hogy így nagyjából egy fillért sem nyert a lakástakarékkal egy bankbetéthez képest, sőt. Ja és a pénz utalgatásán is bukott minimum 2×0,3% tranzakciós illetéket (csak bankszámlán keresztül illetékmentes a készpénzajándékozás.)

  • Devians

    Kedevesem a lakáskasszáját akarta módosíttatni havi 5 000 ről 20 000 Ft.-ra, erre elég szép díjat el akartak tőle elkérni a módosításért, úgyhogy hagyta az egészet, nem módosította. Kérdezte, miért lehet ez így. Mondtam neki, hogy gyakorlailag a veled szemben ülő bankos kisasszony jutaléka lett volna.
    Ezek szerint simán megtehet az ember, hogy egyszerűen havi 5 000 helyett 20 000 Ft.-ot fizet?

  • Körtefa

    @devians Ha nem kell hitel, és 20000-rel sem futsz túl a szerződéses összegen a teljes futamidő alatt, akkor úgy tűnik, igen.