A negyven éve működő titkos fegyver: a permanent (állandó) portfolió

Harry Browne több évtizede kitalálta az állandó, azaz permanent portfoliót, amit utána mások kicsit finomítottak. Ez egy nagyon ismert konstrukció, aki elkezd befektetésekkel foglalkozni, hamar találkozik vele.

Az alapelv az volt, hogy olyan portfoliót kell találni, amely az összetétele miatt minden időben jól teljesít, alacsony volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett. Az árfolyam kilengésének csökkenteni több, lehetőleg egymástól függetlenül mozgó értékpapír és egyéb termék portfolióba való bevonásával lehet.

A permanent portfolió kitalálója szerint egyenlő arányban (25-25%) kell tartani a portfolióban amerikai részvényindexet, amerikai hosszúkötvényt, pénzpiaci alapot, vagy rövid futamidejű államkötvényt és fizikai aranyat. Az elmélet szerint a részvény fellendülés idején teljesít jól, a készpénz negatív hangulat esetén, a kötvény recesszió idején és az arany az inflációs környezetben. Így minden időben védve vagyunk a negatív hatásoktól.

A portfolió úgy tűnik, remekül teljesített, negyven éves hozama alig marad el az amerikai részvények 40 éves hozamától (9,5% kontra 9%), miközben a volatilitása (árfolyam-kilengése) sokkal kisebb a részvények volatilitásánál. A kicsit alacsonyabb hozamért bőségesen kárpótol a sokkal kisebb kockázat. Az alábbi ábrán is ezt láthatjuk, a kezdeti befektetés 10 ezer dollár volt:

Úgy tűnik, megtaláltuk a kincset érő, mindig működő portfoliót. Nem véletlenül írnak ennyien erről a szuper portfolióról a neten, ezzel minden gondunk örökre elillant.. Vagy mégsem leltünk rá a bölcsek kövére?

Ahogy az aranyról szóló cikkemben is leírtam, 1971 végén szabadult ki az arany a 100 éves rögzített ár fogságából, így az ára a hetvenes években hatalmas mértékben megugrott. Nem véletlenül választották a portfolió hívei 1972-es évet kiindulási évnek. (Az csak véletlen, hogy idén pont 40 éves időtávot ölel fel.)

Hogyan teljesített volna a portfoliónk, ha 1972 helyett 1975-tól nézzük a teljesítmény alakulását? (Ez is 37 év, egy ember életében hatalmas idő.)

 

Nos, a kezdeti dátum három évvel való eltolása azt eredményezte, hogy a portfoliónk hozama sehol sincs a részvényekhez képest (majdnem harmada a végeredmény), pont annyit hozott, mint az amerikai 20 éves államkötvények hozama, nagyjából hasonló szórás (kockázat) mellett.

(Ha az időben hátrafelé mennénk, mondjuk 1970-be, megint csak verné a részvény a permanent portfoliónkat, hiszen a S&P 93 pontról 103 pontra erősödött, míg az arany ára fixálva volt 1971 végéig. 1950-től meg még csúfosabb eredményt kapnánk az államilag fixált aranyár miatt.)

Hogyan teljesített volna a portfoliónk, ha 1980-tól nézzük a teljesítmény alakulását?

 

Hát, itt már nemcsak a részvényeknél hoz sokkal kevesebbet (a felét), de még a hosszúkötvények hozamai is messze meghaladják a permanent-portfolió hozamát. (Ennek oka a kezdeti év magas aranyára és az akkori magas infláció.)

1990?

2000?

Hmmm. Azt látjuk, hogy ha egy kicsit megváltoztatjuk a dátumot, már nem is működik a portfolió annyira szépen, mint ha ragaszkodunk a szerző dátumaihoz. A 25-25%-os felosztás is elég hasraütés jellegűnek tűnik, mintsem megalapozott portfolióépítésnek.

Van még két gond a portfolióval, mindkettő a „permanent”, azaz állandó jellegéből származik. Az egyik, hogy a leírás szerint mindig tartanunk kell a 25-25-25-25% arányt, amit csak úgy tudunk megtenni, hogy negyedévente újra kell súlyozni az arányokat a porfolióban, hiszen ha az arany ára egy év alatt nőtt 30%-ot, a részvényé csökkent 20%-ot, az arányaik a következő évben már nagyon messze lesznek az eredeti súlyozástól, öt év múlva pedig már nyomokban sem lehet felismerni a 25-25%-os arányt.

Ezért negyedévente sok részvényt, aranyat, kötvényt kell eladnunk, vagy vennünk, hogy újra helyreállítsuk a 25-25%-os arányokat, aminek nagyon komoly tranzakciós költségei vannak, ez kimaradt a grafikonból, pedig nagyon csökkentené a hozamokat.

A másik gond az adózás. Az átvariálások miatt rengeteg hozamot realizálunk évente (hiszen a felülteljesítő termékből adunk el és a veszteségesekből veszünk), ami után le is kell azonnal adóznunk, míg ha mondjuk tartanánk a részvényeket, az évek veszteségeit és nyereségeit szembe állíthatnánk egymással és csak a végén kellene adóznunk a tiszta nyereségből.

Újabb probléma, hogy ha valaki most akar beszállni ebbe a portfolióba, nagyon rosszul járna a hosszú kötvényekkel és valószínűleg a részvényekkel és az arannyal is. Erről itt írtam, az aranyról itt.

A tanulság? Ne higgy el mindent fenntartás nélkül, csak azért mert az interneten sokan írnak róla. Ha kicsit megvizsgáljuk ezt a portfoliót, kiderül, hogy semmivel nem jobb, mint egy akármilyen másik portfolió, a trükkös és gondosan kiválasztott indulódátum miatt tűnik csak annyira sikeresnek.

Arról, hogy miért nem kell felülni az átlaghozamoknak, itt írtam.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

13 hozzászólás

  • Kiszamolo

    Annyira volatilis az arany és a részvény (sőt a hosszú kötvény is), hogy egy év eltérés is zatalmas eltérést jelent. Pont erről szól a cikk.

  • EnGé

    Nem bagatelizálva a pénzügyi “szakmát”, de valahogy azt olvasom ebből ki, hogy vagy rendelkezel hatalommal a jövő befolyásolását illetően, vagy legalább a jövőbe látsz (kisebb-nagyobb időtávra) vagy belenyugszol abba, hogy átlagemberként megmaradsz a szerencsejátékokhoz hasonló eredményességű befektetéseknél.
    Persze nem kétlem, hogy jönni fog tucatnyi poszt, ami óriási és stabil hozamokról fog beszámolni, de ez a blog már csak ilyen.

  • Jenő

    Azt még elárulod, honnan érdemes 40 évre visszamenőleg az adatokat kiszedni egy visszateszteléshez?

  • Jenő

    Ennek a posztnak az előzménye – hogy értelmes legyen -, beszorult a moderáción. Köszönöm

  • mesterséges unintelligencia

    europeanpermanentportfolio.blogspot.hu/p/permanent-portfolio.html

  • Jenő

    Ez fontos kérdés, úgyhogy több figyelmet szentelek neki. A nyugdíjam múlik rajta!

    Gondolkodtam, mi lehet a különbség Crawling Road és a te számításaid között.

    “Az átvariálások miatt rengeteg hozamot realizálunk évente (hiszen a felülteljesítő termékből adunk el és a veszteségesekből veszünk)”
    Az átvariálás nekünk egyértelmű, de nem írtad le egy kezdőnek, hogy egyáltalán mit is takar.

    Ezek után abban sem vagyok biztos, hogy a backtesztjeidben is átvariáltál-e?

    Egyébként van valami frankó backteszt szoftvered ami ilyen nem triviális műveleteket is simán tud? Komolyan érdekel.

    És ha éppen a te számításaid is a jók, és az egész internet rajtad kívül rosszul számolta – erre mennyi az esély? Vagy van külső referenciád, akinek ugyanez jött ki, mint neked?

  • Kiszamolo

    A neten található számokkal számoltam és azokra az évekre, amit a rajongói szeretnek, nekem is az jött ki. Az 1972-es grafikont is a saját táblázatom alaphán csináltam, ugyanaz, mint másoké. Ha a leghosszabb periódusban stimmel, akkor közte is jónak kell lennie, ugye.

    Csak amikor ennyire volatilis termékektől függ a siker és a kudarc, nagyon meg kell válogatni a kezdő évet a sikerhez.

  • Kiszamolo

    Miért nem? Nézd meg, csak az arany mekkorát zuhant egy év alatt. Ha a másik három is változott, simán lehet hatalmas eltérés. Nem véletlenül 1974-et választotta, ahogy én se véletlenül 1975-öt.

  • Jenő

    Hát épp arról van szó, hogy ez egy totál hedge portfólió, a lehető legfüggetlenebbül mozgó instrumentumokkal. Ha azt mondod, 74-től 75-ig az arany annyit esett, akkor valamelyik cash instrumentum meg annyit nőtt az aranyhoz képest. Az inflációt meghaladja és stabilan, kis szórással emelkedik hosszú távon? Igen. Ez a lényeg.

    Azért a te grafikonjaid is egy kicsit hatásvadásznak tűnnek, hogy oké, hogy egyik időintervallumban az arany drágul 2x annyit, másszor a részvény (igaz, kommentár nélkül, de nekem azt sugallja, miért nem vetted ezt vagy azt), de ezeket nem tudod előre, úgyhogy még mindig a permanens portfólió valamely formája (nem feltétlenül az USA specifikus) tűnik a legjobb dealnek. A magas országkockázatú egzotikus magyar bankbetétek helyett. 😉

    Köszönöm a tippeket. Majd még számolgatok 74-75′ körül.

  • “a permanens portfólió valamely formája (nem feltétlenül az USA specifikus) tűnik a legjobb dealnek”
    europeanpermanentportfolio.blogspot.hu/p/permanent-portfolio.html

    Ebben van USA, Japán, Nagy-Britannia és az Euró-zóna, sőt még Izland is 🙂

  • mesterséges unintelligencia

    itt aztán lehet szimulálni:
    peaktotrough.com/hbpp.cgi

  • Jenő

    Szuper! Köszönöm.

  • Kiszamolo

    Miután kb. egy egész napom ráment és fogalmam sincs, hol vannak az exceltáblák, pofon egyszerűen tudod ellenőrízni: csináld meg 1974-től.

    Hiába magyarázom: az egész permanent portfolió sikere és kudarca csak azon múlik, mit választasz kezdő évnek.

    Ránézésre látod, mekkorát zuhant az arany 1975-ben, de ezt már mondtam