Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, a Librát, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.
Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.
Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.
Azért ilyen komplikált a megfogalmazás, mert ha akarod, indexálhatod az a biztosítást, vagyis évente növelheted a havi díjadat. Ha kellően sok évben indexáltál, az utolsó hónap befizetése szorozva a hónapok számával még több is lesz, mint amit befizettél. Vagyis nem csak ingyen volt a biztosításod, de még többet is kapsz vissza, mint amit befizettél összesen.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ezeknél elgurult a gyógyszer? Nézzük meg hát, hol a trükk.
Nézzünk például egy 40 éves dohányos férfit, aki 10 millióra akarja biztosítani magát. Az ő éves díja 331.440 Ft. Ha nem indexálja (inflációval nem növeli) a biztosítását, a futamidő végén visszakap 6.628.800 Ft-ot. (Ha nem dohányozna, 195 ezer lenne az éves díj, de akkor annyival kevesebbet is kapna vissza.)
Ha ugyanez a férfi az Aegon másik kockázati életbiztosítását köti, a Vital-t fizetne évi 125.640 Ft-ot (65.520 Ft évente, ha nem dohányzik). Vagyis közel a harmada a díj, ha nem a Librát választja, hanem a Vital-t. Azonban ott nincs visszatérítés a futamidő végén.
Nézzünk egy harmadik lehetőséget. Az emberünk a CIB Banknál nyit egy ingyenes Malacperselyt és az mellé köt egy kockázati biztosítást. Ez 2.490 Ft-ba kerül havonta, igaz, csak 8 milliót térít halál esetén. Tehát ha felszorozzuk ezt a díjat 1,25-tel (hogy össze tudjuk hasonlítani a két ajánlatot), akkor itt 37.350 Ft lenne az éves kockázati díj, akár dohányzik, akár nem.
Az emberünk a Libra havi díjából vonja le a CIB kockázati biztosítás díját és a maradékot fizesse be egy akármilyen 5%-os kamatozású megtakarításba minden hónapban, például az Erste Előrelátó betétszámlába. (Vagyis hozza létre szintetikusan a Librát.)
Így ugyanolyan biztosítási fedezet mellett visszakap 9.911.815 Ft-ot. Vagyis 3,3 millióval többet, mint az Aegon Librából. (6%-os kamat esetében már 11,1 milliót kapna vissza, azaz 4,5 millióval többet. Ezen túl, ha meghalna, nem csak a biztosítási összeget hagyná hátra, hanem a megtakarításait is. Tehát mindenképpen jobban járnak, hiszen a Libránál vagy egyiket fizetik ki, vagy a másikat. Arról a rugalmasságról nem is beszélve, hogy az anyagi helyzete szerint bármikor növelhetné, vagy éppen csökkenthetné a megtakarítások havi összegét.)
Hogyan lehetséges az, hogy ennyivel többet kap vissza? Hát igen, a kamatok! Ugyanis nem fizet kamatot a pénzre a biztosító, ebből kijön bőven a kockázati biztosítás költsége, még marad is szépen. Egy százalék kamatnál lenne nullszaldós az ügylet.
Nem véletlen, hogy minimum 15 évre, maximum 40 évre lehet csak kötni a Librát. Minél nagyobb a futamidő, annál nagyobb a nyereség a kamatmentes havi díjakon. Ha valaki pár évre akarna Librát kötni, arra már ráfizetne a biztosító. De szerencsére nem lehet.
Azonban ha valaki minden évben él a maximális indexálás lehetőségével, már nem ennyire egyértelmű a képlet. Azért nem, mert ebben az esetben az utolsó havi díj is magasabb lesz, ami alapján kiszámolják a teljes visszatérítést visszamenőleg.
Ebben az esetben már nem jön ki a CIB biztosítás díja sem a különbségből, ha nem tudjuk az indexálás mértékénél nagyobb hozammal befektetni a pénzünket.
Persze ha élünk azzal a bátor feltételezéssel, hogy infláció felett 3%-kal be tudjuk fektetni a pénzünket, még mindig lenne 3 millió előnyünk a CIB-saját befektetés kombóval a huszadik év végén. (Például egy 2018/I állampapír még öt évig biztos, hogy infláció plusz 3%-ot fizet évente.)
De erre azért ne építsünk húsz éven át és igazán a nagy kérdés az, miért éri meg a biztosítónak ez a termék? Nyilván nem azért csinálja, hogy ráfizessen.
Azt látjuk, hogy közel háromszoros áron méri a kockázati biztosítást, mint a másik termékénél. Tehát ha csak az esetek kisebb részében nem kell visszaadnia a pénzt, vagy ha az emberek egy része nem indexálja a szerződését minden évben, már haszna van a dolgon. (Bréking nyúz: egyik kedves olvasónk szerint a biztosító nem az infláció szerinti indexálást ajánlja fel, hanem annál jóval kevesebbet, például tavaly az 5,6%-os infláció helyett csak 2%-ot. Ha ez igaz, csak nyerni tud a biztosító a dolgon.)
Ha kiindulunk abból, hogy a unit linked biztosítást sem fizetik az emberek átlagban 7 évnél tovább, jó esélye van annak, hogy egy 15-40 évre megkötött biztosítást sokan abbahagyják idő előtt.
Akkor viszont bejön a nagyon szigorú visszavásárlási szabály:
- A futamidő első negyedében semmit nem fizetnek vissza, vagyis egy 20 éves szerződésnél 5 év előtt, egy 40 éves szerződésnél 10 év előtt egy fillér sem jár vissza.
- Ha ez már elmúlt, akkor is az eltelt évek/szerződés szerinti évek összegét 25%-kal csökkentve: ezt szorozzák meg az eddig befizetett díjakkal. Tehát egy 20 éves biztosítás a 10. évben az addigi befizetett díjak negyedét adja vissza, miközben az Aegon Libra havi díja közel háromszorosa volt a normál Vital kockázati díjanak.
Vagyis a biztosító mindenképpen jól jár azokkal is, akik idő előtt felmondják a szerződést és azokkal is, akik nem indexálnak minden évben az inflációnak megfelelően. Ha pedig valaki meghal idő közben, azzal is jól jár a biztosító, hiszen a normál díj háromszorosáért biztosította addig is. (Persze csak a Vitalhoz viszonyítva jár jobban a halálával, mert addig is háromszoros összeg folyt be a díjakból.)
Akik ilyen szempontból rossz ügyfeleknek számítanak, vagyis végig kitartanak, minden évben indexálnak és még meg sem halnak, azokra is csak annyit fizet rá, hogy áron alul volt őket kénytelen biztosítani. De mivel nem haltak meg, az is csak talált pénz, ugye.
Tehát ez egy zseniális termék, amit remekül el lehet adni az embereknek, miközben szép nyereség van rajta. Olyan embereket tudnak vele megszólítani, akiknek esze ágában sem lett volna kockázati biztosítást kötni, vagy unit linket akart, de itt biztos a futamidő vége utáni kifizetés összege.
Kalapot le az előtt, aki kitalálta, azon csodálkozok, hogy a többi biztosító még nem hozta ki a saját Librá-ját.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
