Ami a matekórán kimaradt

Egy középiskolai matektanár fejtegette, hogy mennyire szomorú amiatt, hogy a rengeteg fontos és kevésbé fontos tananyag mellett nincs hely egy kevés pénzügyi matematikának.

Szerinte nem szabadna kiengedni a gyerekeket úgy középiskolából, hogy legalább a kamatos kamat fogalmával és hatásával nincsenek tisztában.

Ugyanis a kamatos kamat az egész életeden át elkísér. Csak az a nem mindegy, hogy a legjobb barátod, vagy a legádázabb ellenséged lesz-e.

A legtöbb ember még csak megtippelni sem tudja, mennyibe kerül neki a kamatos kamat, vagy mennyit hozna neki, ha barátja lenne és nem az ellensége.

Ami kimaradt a középiskolában, most bepótoljuk. 🙂

Tippeld meg a választ a következő kérdésekre:

– Az egyetem alatt dolgoztál nyaranta és a kapott félmillió forintot beraktad a tőzsdére nettó 8%-os éves hozamra. Vajon mennyi pénzed lesz nyugdíjba vonulásodkor 45 év múlva, ha egy fillért sem tettél ehhez a megtakarításodhoz egész életedben, de el sem vettél belőle?

– A félmilliót sajnos elverted, de helyette minden fizetésedből elteszel 50 ezer forintot 23 éves korodtól 65 éves korodig, infláció felett 5% hozamra. (A havi 50 ezer forintot is növeled inflációval).

Mennyi pénzed lesz mai értéken 65 évesen? Mennyivel tudod kiegészíteni a nyugdíjadat ebből a pénzből, ha még 20 évig leszel nyugdíjas?

Mennyit kellene félretenni havonta ugyanehhez a végeredményhez, ha 35, 45 vagy ha 55 évesen látsz hozzá?

– A fenti 500 ezer forintot nem elteszed, hanem személyi kölcsönt vettél fel ilyen összegben 23% kamatra. Hány hónap alatt fogod visszafizetni a pénzt, ha havi 11 ezer forintot törlesztesz? (Segítség: 45,5×11.000 Ft= 500.000 Ft)

– S vajon mikor tudod le a tartozást, ha 38%-os hitelkártya-adósságod van? (Most nagyvonalúan tekintsünk el a hitelkártya mindenféle egyéb költségétől és büntetésektől.)

Akkor a válaszok:

– Az 500 ezer forintod 45 év alatt 15,96 millió forintra, vagyis a 32-szeresére hízik. Természetesen ezt érdemes inflációval korrigálni, hogy a mai vásárlóértékét is lássuk. Évi 3,5%-os inflációval számolva ez az összeg 3,4 millió forintot fog érni mai értéken. Ez már “csak” közel hétszeres érték, vagyis hétszeresét fogja érni minden forintod a nyugdíj küszöbén, amit nem költöttél el huszonévesen.

– Ha havonta elteszel 50 ezer forintot 23 éves korodtól infláció feletti 5% hozamra, 83,3 millió forintod lesz mai értéken 65 éves korodban. Ha ezt 20 év alatt akarod felélni, havonta 549.743 Ft-ot verhetsz el. Ha a tőkédet nem akarod felélni, csak a kamatokat, havi 347 ezret költhetsz úgy, hogy a tőkéd végig megmarad.

Ahhoz, hogy 65 éves korodra legyen ennyi pénzed hasonló hozam mellett, 35 éves korodtól ennek a dupláját, havi 102 ezret kellene félretenned, 45 éves korodtól megint dupláznod kell, havi 205 ezret kell eltenned, 55 éves korodtól már az újabb duplázás sem segít, mert már havi 540 ezret kell(ene) félretenned a fizetésedből.

(Az amerikai tőzsde 50 éves átlaghozama 9,5% volt, az elmúlt 30 éves átlaga 11,1%. Ezért számoltunk 8, illetve 5%-os hozammal.)

– Havi 11 ezer forintos törlesztéssel 9 év alatt tudod le az 500 ezres tartozásod, ennyi idő alatt a tőketörlesztésen túl további 688 ezer forintot fizetsz ki kamatokra. De még ha többet is fizetnél havonta, hogy 5 év alatt letudd a tartozásod, akkor is a felvett összeg további 68%-át kifizeted kamatra.

– Ha hitelkártya-adósságod van, akkor sajnos soha nem fogyna el az adósságod havi 11 ezres törlesztővel, mert a havi kamatod jóval több ennél. Havi 16 ezer forinttal fizetve több mint 12 évig fogod törleszteni, az 500 ezer forinton túl további 1,8 millió forintot fizetsz ki kamatokra.

Amint látod, nagyon nem mindegy, hogy a bot melyik végén állsz: te fizeted a kamatos kamatot, vagy neked fizetik. Az sem mindegy, hogy 23 évesen kezdesz el félrerakni a nyugdíjadra, vagy csak 45 évesen.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

164 hozzászólás

  • tnt

    igen ezeket vastagon kéne tanítani életszerű példákkal szemléltetve… annuitás, jelen – és jövőérték stb. csak néhány fogalom és példa lenne, azonban a gyereknek életszerű példával alátámasztva elég alapot adna, hogy az értelmesebbje elgondolkodjon rajta, főként excel csili-vili színezéssel látványosan tálalva biztos jó dolog lenne és le is kötné őket…

  • maveryck

    “‘Compound interest is the eighth wonder of the world. He who understands it, earns it … he who doesn’t … pays it.” Albert Einstein

  • Stiel

    “nagyon nem mindegy, hogy a bot melyik végén állsz” – ja, bot, persze. 🙂

  • sft

    Azért az igazsághoz ez is hozzátartozik, amit szintén középiskolában kellene tanítani, nehogy téves következtetéseket vonjanak le a diákok:
    zsiday.hu/blog/takar%C3%A9koskodj-%C3%A9s-nyugd%C3%ADjba-mehetsz

  • hunyadym

    “Az sem mindegy, hogy 23 évesen kezdesz el félrerakni a nyugdíjadra, vagy csak 45 évesen.” Igen, de az se jó megoldás, hogy 20 évesen valaki már a nyugdíjra tesz félre, de még felvesz mellé egy lakáshitelt 25 évesen, és nyögi annak a kamatait; jobban járna, ha a nyugdíjra félrerakott pénzéből venné a lakást és a későbbi törlesztőrészletekből (vagy annak csökkentéséből) rakna majd félre a nyugdíjas éveire.

  • nagyf

    26 leszek hamarosan, nekünk a kamatos kamatot tanították matek órán.
    Manapság már nincs benne a tantervben? Annyira nem volt rég amikor én még az iskolapadot koptattam 🙂

    Az mondjuk tény, hogy sokkal több pénzügyi dolgot kellene tanítani az iskolában, meg úgy általában még egy csomó olyan dolgot, ami a mindennapi élethez kell.

  • Kiszamolo

    Hunyadym, ezt a kérdést máshol már sokszor megbeszéltük. Hogy felesleges 3%-on takarékoskodnod, ha közben a banknak 8% kamatot fizetsz.

    De ez a cikk nem erről szól.

  • Kiszamolo

    Sft, ebben a cikkben sok tévedés van, de olvass vissza, már itt is sokan szétszedték a hozzászólásokban.

  • yimshagin

    nekem is egyből Einstein gondolata jutott eszembe, de maveryck megelőzött. 🙂

  • Én is akarok kommentelni

    @nagyf
    A gond az, hogy tanítani tanítják… De mivel annyi idő van rá összesen, hogy meg nem értik.

  • uzsolt

    Szerintem se szabadna kiengedni kamatos kamat ismerete nélkül.
    Viszont olyan tanár se tanítson, aki nem tudja, hogy mi az, amit meg kell tanítani. Ui. a kamatos kamat már nagyon régóta KÖTELEZŐ tananyag (gimiben mi is tanultuk, illetve 11. éve tanítok és tanítom is, mert kötelező anyag, mint pl. a Pitagorasz-tétel), középszintű érettségin is sokszor megjelenik.

    A Magyar Közlöny 66. száma (2012. június 4.) tartalmazza a “Nemzeti alaptanterv” rendeletet ( ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf ). A pdf fájl 74. oldalán (a Közlöny 10706. oldala) a 4.1-es pontja a sorozatok, abban benne is van a “Kamatos kamat, befektetés és hitel.” ). Ha a régebbi “Nemzeti Alaptanterv” (ez nagy “a” betűvel 🙂 ) kerül elő, abban is benne van.

    Szóval nem marad ez ki matekórán, ha a tanár tartja magát ahhoz, amit a törvény/rendelet előír.

  • Bea

    Nem lehet elegszer ismetelni!
    Hiaba tanitjak, mert teny hogy benne van a tanyanyagban, a legtobben nem tudjak a gyakorlati eletbe atultetni, mint a legtobb hasznos tanult dolgot sem, mert az oktatas nem gyakorlatias, nem eletszeru. Tisztelet azoknak a kiveteles tanaroknak, akik tudnak ezekre is idot, energiat szanni.

  • KZoltán

    A kamatos kamat fogalmával legkevésbé a magyar ‘köz’gazdászok vannak tisztában Feketééktől kezdve. Különben miért vetették volna fel az a töménytelen hitelt az országgal.
    Silvio Gesell!

  • sft

    @kiszamolo
    Mindegy, tévedni emberi dolog, Zsidayt én is sokszor megmosolygom, de hát a közgazdaságtan nem egzakt tudomány, főleg miután elég sok köze van a politikához. Sok hasznosat is elejt időnként.
    Egy diáknak mindenekelőtt azt kéne megtanulni, hogy befektetések terén nincs mindig működő modell, és nehogy azt higgye, hogy elég, ha előveszi a számológépét, akkor pontosan kiszámolhatja, mennyi lesz 5 év múlva a megtakarítása. Léteznek ugyanis ismeretlen faktorok, amelyek veszélyeztetik a megtakarítását. Hazai piacon olvasnivalónak pl. ott a Bszt, gyakorlatban pedig lehet a Keler, a kibocsátók és a befektetési szolgáltatók közötti viszonyt elemezni. Sok akna van…Karácsony Miklós is.

  • Gábor

    Amit az iskolában nem tanítanak, azt otthon kell pótolni….

  • nnk

    szerintem mi is tanultuk általánosban ’92 körül 🙂

  • NAR

    “Az amerikai tőzsde 50 éves átlaghozama 9,5% volt, az elmúlt 30 éves átlaga 11,1%. Ezért számoltunk 8, illetve 5%-os hozammal.”

    Hogy is szokták mondani – a múltbeli teljesítmény semmilyen garanciát nem jelent a jövőre vonatkozóan? Alapvetően változik a demográfiai helyzet, a baby boomer-ek nyugdíjba mennek, a fejlett államok rettenetesen el vannak adósodva – több, mint optimista ilyen számokkal számolni.

  • Z a hegyről

    Ahhoz képest, hogy mint mondja a Kommentelő tanítják, a TéVé-nek csúfolt fekete dobozban egymást érik a személyi hitel reklámok, gondolok itt az egyik legpofátlanabbra, a tévés-űrhajós-szkafanderosra….
    Ha valóban “sikeres” lett (lett volna) ez az oktatás szintjén, akkor ezek a cégek nem élnének meg a piacon. Vagy nem ennyire jól.

  • Calmarius

    Sem a banknak, sem a kormánynak nem érdeke, hogy az emberek tájékozottak legyenek, mert akkor nem lehetne olyan könnyen lehúzni őket.

  • El Presidente

    sft

    A választás a tiéd. Nosza rajta. Persze a német / amerikai / japán dolgozó sem tesz férle, épít befektetést. Mint tudjuk minden Hans / Bob / Chen kényszer vállalkozó, egyis sem vesz állampapírt.
    Tanítani kell hogy nem érdemes takarékoskodni, így van, csak a spekuláció az egyetlen út.

    Következtetés: A pénzügyekben nincs olyan hogy tuti módszer! Minden módszer egyvelege -> befektetés, takarékosság, vállalkozás, tanulás, stb. a kívánatos.

  • Janos82

    az a baj, hogy ezt hiaba tanitjak, ha a diakok tobbsegenek az egyszeru % szamitassal is gondjai vannak. Szerintem sok olyan diak van, aki nem tudja megmondani, hogy 20nak mennyi a 45%-a.

    De amugy az emberek fejebol a mentalitas hianyzik, nempedig a matematikai ismeret. Ismerek nagyon sok olyan embert, akik ezeket a peldakat siman meg tudjak oldani, es meg keresnek is annyit, hogy havi 200e ft megtakaritasa ne jelentsen problemat. Nehanyukkal az a gond, hogy nem terveznek fel evnel elobbre, mert mi van ha eluti a villamos? Vagy egyszeruen nem erdekli ot, mert o most el, nem pedig 30 ev mulva, ugyhogy lesz ami lesz.

  • sft

    El Presidente @ kiszamolo szelektíven jelenít meg hozzászólásokat tetszik-nem tetszik alapon.
    Az utolsót törölte. Következtetés: itt nem érdemes kommentelni.

  • Kiszamolo

    Sft mi van?

  • rm

    Az első egy sima hatványozással leírható, iskolában elég hosszan tanítják ezt.

    Viszont a másodiknál nem tudok összerakni egy egyszerű képletet. Csak végeláthatatlanul hosszú szorzás és összeadás kombóját látom magam előtt. Nem akarok Excelt használni, annak nincs köze a matematikához. Szóval bedobná valaki a rövid képletet ide?
    Köszi.

  • Lui

    Inkább az a kérdés, hogy mibe kellene fektetni éves 5-8%-os hozamért…? Tipp???

  • Vitor

    Janos82, micsoda utópia 🙂 havi 200K megtakarítás? A 200K-s kereset is távoli vízió 🙂

  • hemond

    @rm

    Annuitási számítással tudod meghatározni:

    hu.wikipedia.org/wiki/Annuit%C3%A1s_(p%C3%A9nz%C3%BCgy)

  • hemond

    akit részletesen érdekelnek az ilyen jellegű számítások, azoknak ajánlom a következő tanfolyamot:

    coursera.org/course/whartonfinance

    illetve ezt (ez sokkal könnyebb, de ebben is nehezek a feladok, de a bácsi nem magyarázza olyan jól el mint a másikba + főleg az excelt használja szemléltetésnek, viszont a jövőhéten indul):

    coursera.org/course/timevalueofmoney

    (a fentiek elvégezhetők ingyen is, csak akkor kell fizetni érte, ha certifcatot akarsz, ha nem fizetsz akkor is javítják a házikat és a vizsgát)

    Kérdések között pl. van ilyen.
    30 éves jelzálogod van 5 éve fizeted, de csökken a kamat 2%al, megéri e kiváltani, ha a kiváltás költsége X ezer USD.
    Melyik finanszírozással érdemes megvásárolnod egy autót? (kp vagy hitel)

    A második egyébként egy alap értékelő kurzussorozat első tanfolyama.

  • Andzol

    Azért a 8%-os kamathoz kérnénk linket is, mert a tőzsdézésben igen komoly kockázat van, sok éves átlagba beletartozik az is, hogy sokan bizony a rossz részvénybe fektetés miatt komoly minuszt értek el, nem 8%-ot.
    Ha bankbetéted kötöd le mondjuk a K&H-nál akkor arra 0,1% kamatot kapsz ma.
    Mo-on a legjobb kamat, amit biztonsággal elérhetetsz talán max. 3% napjainkban, de én már ehhez se tudnék pénzintézetet. Ha lakásra gyűjtesz talán a legjobb a Fundamenta 3,9%, de az is csak azért mert az állam támogatja

  • End

    Miklós,
    Az ‘Oktatás cégeknek’ menüpont alatt az email címed el van írva:
    gmail.hu van gmail.com helyett.

    Gondoltam jelzem 😉

    PS: A blogod nagyon jó, rendszeres olvasója vagyok.. etc, etc.. 🙂

  • hemond

    Egy dolgot elfelejtettem: van angol felírat hozzájuk 🙂

  • Kiszamolo

    Andzol keress rá: fejlett piaci tőzsdék elmúlt 20 30 50 éves hozama.

  • Csillag V

    Értem én ,hogy tanítják csak a nebulók többsége nem érti. Ha gyakorlati lenne az oktatás és a tanár bevinné az iskolába a kötegekbe ingyen bedobott reklámújságot és az ájfón meg a plazma tv meg csilli – villi tablet árában levezetné ,hogy mennyi az annyi akkor talán megértené. Mivel minden másolódik ,ezért be kell vonni a gyerekeket is a maguk szintjén a családi pénzügyekbe és jó példát kell nekik mutatni. Én a 3 és 4 évesnek megmutatom mennyi pénz van a pénztárcában és előre megbeszéljük ebből mit veszünk a boltban. Tudják ,hogy vannak szegény emberek akiknek nincsen fürdőszobájuk ,nincsen lakásuk ” fúj anya kosos, bügyös ” és nekik is kell adni a mi pénzünkből és ezért sem lehet mindent megvenni amit kiraknak a boltba.Ausztriába az oviba jött a bankos néni (mindenkinek van már sparkasse-ja) és amit készítettek a gyerekek a nénivel, abból vásárt rendeztek és betették a számlára.

  • sft

    Most már olvasható a hiányolt hozzászólásom.
    Viszont a konkurens oldal (penzugyi-tudakozo.hu) tényleg azt jelenít meg, amit akar. Nyilvános szakmai párbeszédre nem hajlandók feltehetően azért, mert nem tudnának helytállni, és különben sem én vagyok a célközönség. Csak odaröfögték, hogy “Akkor költs el mindent, nehogy ellopják!”

  • Kiszamolo

    Csak várni kell. Gyakran nem érek rá 2-3 órát sem moderálni, nem kell tőle megijedni.

  • Gyula

    Sajnos a mindenkori magyar kormanyoknak (sem) semmikeppen nem erdeke a penzugyileg onallo, magarol gondoskodni tudo allampolgarok lete az orszagban.
    Vajon, mekkora sikere lenne egy, az allami nyugdijan kivul a megtakaritasai kamatanbol havi 1 millio forintot kapo nyugdijasnal az a valasztasi “igeret”, hogy csunya rossz masik fel altal “elvett” 19000 HUF-t majd “OK” “visszaadjak”?
    Es, ez sajnos igaz az osszes politikai szereplore.

  • szocske

    @andzol “. Ha lakásra gyűjtesz talán a legjobb a Fundamenta 3,9%, de az is csak azért mert az állam támogatja ” – itt keverednek erősen a fogalmak, a 3,9% a fundamentánál a hitelkamat, nem a befektetés kamata.
    Az éves hozam (persze állami támogatással) futamidőtől és trükköktől függően olyan 5-15% között van, de komolyabb trükkökkel akár 30% feletti hozam is elérhető náluk 😉

    Sima lekötött betét kamataként tudtommal az axa a legjobb most, 3% a kamat 3 havi lekötésre (mínusz kamatadó persze).

  • rm

    @hemond Köszi, de nekem csak nem akar kijönni az a 83,3 milla. Ha éves kamatozással számolok, akkor kb 81, ha havival, kb 85 milla jön ki.

    “Ha havonta elteszel 50 ezer forintot 23 éves korodtól infláció feletti 5% hozamra, 83,3 millió forintod lesz mai értéken 65 éves korodban.”

    Feltételezem, nekem a FV értéke kell. Így éves kamatozással számolva nekem ez jön ki.
    A: 12 hó * 50.000 HUF = 600.000 HUF/év
    n: 65 – 23 = 42 év
    r: 0,05
    FV = 600.000 * (1,05^42 – 1) / 0,05 = 81.139.050 HUF

    Ha meg havi kamatozással számolom (ahogy az a leírásból is kiderül):
    A: 50.000 HUF/hó
    n: 12 hó * 42 év = 504 hó
    r: 0,05 /12 hó = 0,0041666
    FV = 50.000 * (1,0041666^504 – 1) / 0,0041666 = 85.565.537 HUF

    Mit rontok el? Ez infláció feletti kamat, azzal nem kéne foglalkoznom. Ha mégis belekeverem, pl. 50k helyett 48.250 forinttal számolok, az sem 83,3 végeredményt ad.

  • Akciós Áron

    @rm
    ha a 85.565.537 Ft-ból kivonod a 83.300.000 Ft-ot, akkor megkapod Kiszámoló honoráriumát a nagyszerű befektetési ötletért… 🙂

  • tgwh

    Az elsőt 16 mínusz kamatadóra tippeltem álomországban 😀
    Ki lehetne egészíteni, pl. 10 év múlva a felét lenyúlja a kormány, mennyi marad? 😀

    Igen, kellene tanítani, de nem érdek. Történelemtanárunk 2000 körül félt, és csak halkan mondta, no meg ne híreszteljük, de nem egészen úgy volt, ahogy a tankönyvek írták…
    Na most akkor a pénzügy oktatása egyértelmű, hogy nem érdeke a kormánynak.

    Egy kérdésem lenne, havi 10-20 ezer forintot hová tegyek félre? Tippnek adták a szabadfelhasználású életút vagy milyen programokat, 8-9% kamattal. Ami így hááát… igaz lehet?

  • Rissa

    Nekem anno szerencsém volt a középiskolával, ugyanis közgazdasági szakközépbe jártam. Már elsőben valami gazdasági ismeretek óra keretében megtanítottak költségvetést készíteni, soha nem is volt gondom a pénzem beosztásával. Igaz, ehhez nem árt némi érzék és a jó családi példa sem. 🙂

  • szocske

    @tgwh szerintem vegyél egy malacperselyt. havi 10-20 ezren olyan kevés a jelenleg elérhető kamat, még rizikós befektetéssel is, hogy azért a párezer forintért kár kockáztatni a tőkét.
    persze attól is függ, hogy mikor lesz szükséged rá és mire tervezed felhasználni…

  • Janos82

    @tgwh :

    Ha van gyereked, vagy tervezel gyereket a 3-5 even belul, es fizetsz szemelyi jovedelemadot, akkor: Onsegelyezo penztarak. Relative magas hozam az adovisszaterites miatt, igaz elsosorban gyerekkel jo.

    Ha nincs gyerek, es nem is tervezel vele, de van lakascel, max 5 even belul, akkor lakastakarek.

    Mondjuk a lakastakarekkal az a baj, hogy csak az elore tervezett lakascel johet szoba, de az onsegelyezo eleg rugalmas szerintem, es havi 40-50e ftig par evre megtudja oldani, a penz befekteteset:)

  • Dani

    @tgwh
    Gépkocsinyeremény betétkönyv? 🙂 Havi 10-20 ezreknél végül is ideális, mert nagyjából annyi (nulla) hozamot fizet, mintha lekötnéd. És akár nyerhetsz is vele 🙂

    Esetleg vehetsz ezüst emlékérméket a Pénzverő Zrt-től (névértéken, 10 000 Ft-ért), és pár évvel később eladhatod őket némi haszonnal. Nem bukhatsz rajta, mert törvényes fizetőeszközök. Mondjuk vicces lenne, ha valami nemzetiparkos-hőscincéres ezüstpénzzel fizetnél a boltban 😀

  • uzsolt

    Nem oktatási fórum, de páran szóbahoztak néhány dolgot, ami mellett, mint tanár, nem mennék el szó nélkül.

    Először is: a matematika tantárgy az matematika, nem pedig pénzügyi ismeretek. Tudjuk érinteni (és szoktuk is) a pénzügyek területét (hitelek, betétek, stb.), de csak a legalapvetőbb szinten. Ne keverjük a tudományterületeket!
    Másodszor: a legtöbb matematikatanár nem képzett pénzügyi szakember. Az alapvető példákon kívül sokan elvéreznének a pénzügyi feladatokon.
    Harmadszor: amíg sikk a nem-tanulás, és az a menő, hogy a tanárt megalázzuk (mert gyakorlatilag nem tehetünk semmit, ha meg mégis, akkor feljelentés, meghurcolás a vége), a pedagógus társadalmat szidjuk/irigyeljük, addig hiába van matekórán (vagy bármely más órán) bármi is. És ezekben nem csak a média a hibás, hanem nagyon sokszor a szülők is.

    (folyt. köv.)

  • uzsolt

    Negyedszer: az, hogy sok embernek a százalékszámítás egy elvont valami, nem feltétlenül a matematikatanárok tehetnek. Pont úgy, ahogy arról sem a testnevelő tanárok, ha nem mindenkiből lesz élsportoló/olimpiai bajnok. Vannak olyanok, akiknek van érzékük a matematikához és vannak olyanok, akiknek nincs. Elismerem, sokszor az oktatás módszere se hibátlan (és még finoman fogalmaztam).

    A különböző “hitelek”: nem hiszem, hogy azon múlik a cégek sikeressége, hogy mennyire lett megtanítva a kamatos kamat. A sikerességük inkább az emberek természetén múlik (amit ki is használnak): hiszékeny, lusta gondolkodni, mindig nagyobbat és újabbat (azaz drágábbat) akar (mint ami a szomszédnak van).

    Ha sokan nem tudják megítélni, hogy meddig nyújtózkodhatnak (amíg a takaró…), akkor a (volt) matektanára a hibás, mert nem tanította meg jól, hogy melyik szám a nagyobb és melyik a kisebb?

  • uzsolt

    Kiegészítés a “másodszor”-hoz: nem azért vérezne el sok matematikatanár a pénzügyi feladatokon, mert nem tudják a matematikáját, hanem azért, mert nem ismerik a fogalmakat, és nem tudják, milyen matematikai háttér van mögötte.

    Munka mellett végeztem pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ-t (és most mérlegképes könyvelőit), és bátran állíthatom, hogy ha az ember megismerte a fogalmakat, akkor a pénzügy “számolásos” része matematikailag gyakorlatilag semmi, különösebb kihívás nélküli “favágás”.

  • Kiszamolo

    Nem a tanár, hanem a tanterv a hibás, de az nagyon. A magyar tanítás a XIX. századi alapokra épül, elméletek és ismeretek magolására, olyan informmációk bemagolására, amit az interneten bárki megtalál egy egérkattintásra.

    Az oktatás elvont és még picit sem életszagú. A tananyag harmadát minden szívfájdalom nélkül ki kellene kukázni és helyette valami értelmes dolgot tanítani a diákoknak.

    Ez a tanár sem úgy gondolta szerintem, hogy nincs benne a tantervben a kamatos kamat, mert biztos ott van a deriválás és a másodfokú megoldóképlet között valahol.

    Csak ahogy azok is csak felesleges tananyag mindenkinek, ezt sem tudják, mire és hogyan kellene alkalmazni.

  • Hujber Tünde

    Az mennyire életszerű, hogy egy egyetemista _csak_ nyári munkával keres nettó félmillát, tekintve, hogy nem fogja a nyár minden napját végigmelózni? Ha már életszerű példákat akarunk, legyen tényleg életszerű!

  • hemond

    @uzsolt
    Ez azért elég erőteljes csúsztatást:

    “Negyedszer: az, hogy sok embernek a százalékszámítás egy elvont valami, nem feltétlenül a matematikatanárok tehetnek. Pont úgy, ahogy arról sem a testnevelő tanárok, ha nem mindenkiből lesz élsportoló/olimpiai bajnok. Vannak olyanok, akiknek van érzékük a matematikához és vannak olyanok, akiknek nincs. Elismerem, sokszor az oktatás módszere se hibátlan (és még finoman fogalmaztam).”

    A matematika tanár és tanítás tehet arról, hogy a százalékszámítás elvont fogalom sok embernek, arról nem tehet, hogy valaki nem kap Fields-érmet. A testnevelő tanár is igazán tehet róla, hogy a diákok nem tanulnak meg tisztességes stílusban futni, arról hogy nem lesz élsportoló természetesen nem tehet.

    @rm: nem számoltam ki, az biztos, hogy FV-t kell számolnod, igazából szerintem nagyságrendi tévedés nincs, így meg elfogadható 🙂