Amit a hitelekről mindenkinek tudni kellene

A magyar lakosság pénzügyi ismerete tragikusan hiányos. (Hogy mennyire, arról például itt írtam.) Mindent megtanulunk az ostoros moszatokról, de semmit nem tudunk a legalapvetőbb pénzügyi kérdésekről.

Nincs ez másként a hitelek területén sem. Ezen szeretnék egy kicsit változtatni ezzel az írással.

(Először akartam egy összefoglalót írni mindenről, amit a hitelekkel kapcsolatban tudni érdemes, aztán rájöttem, hogy ez túl nagy téma egy bejegyzésnek. Ezért ez a bejegyzés egy bevezető lett a hitelről és a kamatokról, a következő részben pedig arról fogok írni, mi is az annuitás és érdemes-e visszafizetni idő előtt a hitelt, tényleg devizás-e a devizahitel és ehhez hasonló témák.)

A pénznek is van ára

Nagyon sokan azért akarnak-akartak saját lakásba költözni, hogy ne kelljen valakinek albérleti díjat fizetni a lakása használatáért. Inkább vesznek egy sajátot hitelből, csak éppen egy dolgot felejtenek el: ahogy fizetnek a lakástulajdonosnak, hogy a lakását használhassák, fizetnek a banknak is bérleti díjat, hogy a pénzét használhassák. Ezt hívják kamatnak.

Vajon mennyit is fizetsz a pénz használatáért? Ezt a kérdést minden hitelt felvenni szándékozónak feltettem banki pályafutásom alatt és senki még csak nagyjából sem találta el.

Kedves Olvasóm, szerinted a jelenlegi 12%-os lakáshitel kamatok mellett 10 milliós hitelre mennyi kamatot fizetsz havonta a banknak, hogy a pénzét használod? (A havi törlesztőd a tőketörlesztésből és a tőkére fizetendő kamatból áll. Most csak a kamat részét kérdezem.)

Ha te is 20-25 ezer forintra tippeltél, akkor hoztad az átlagot. Az igazság ezzel szemben az, hogy 10 millió forint 12%-a 1,2 millió forint. Ezt fizeted évente kamatként. Ezt elosztva 12 hónappal, kiderül, hogy havonta 100 ezer forintot fizetsz a banknak a pénze használatáért. (Még egyszer: ez csak a kamat, ettől még soha nem lesz tiéd a lakás. Ahhoz még kell a tőketörlesztés is.)

Ezt minden harmadikos általános iskolás ki tudja számolni és egyetlen felnőtt sem. Pedig egy egyszerű szorzás és utána egy osztás.

Ezek után drágának tűnik a havi 60 ezer forint albérleti díj egy tízmilliós lakás használatáért? Ugye? (A kérdés kicsit összetettebb, hiszen az ingatlan áremelkedése és az infláció is befolyásolja a végeredményt. Erről itt írtam, kalkulátorral. De olvasd el ezt is.)

Természetesen ahogy csökken a tőketartozásod lassanként, az arra fizetendő kamat is kevesebb lesz. Azonban egy 25 éves, 10 milliós hitelnél öt év után még mindig 9.565.320 forint a tőketartozásod, azaz havonta még mindig 95.653 Ft kamatot fizetsz a nálad lévő pénz után.

Öt év alatt kifizettél 6.319.320 Ft-ot a banknak, ebből mindössze 434.680 Ft a tartozásodat csökkentette, 5.884.640 Ft pedig a pénz használatának az ára volt. Azaz az első öt évben a banknak fizetett pénzhasználatért kifizettél minden hónapban átlag 98.077 Ft-ot. Még egyszer: drága egy 10 milliós albérletért 60 ezer forint?

Bónuszkérdés: Vajon mennyi pénzt fizetsz vissza 25 év alatt a fenti hitelre? A 10 milliós tőketörlesztésen kívül további csekély 21,6 millió forint megy el a kamatokra.

Most jön a “dögöljenek meg a szemét bankok, akik kirabolják az embereket”. Ugyanezek a bankok mindjárt nem szemetek, amikor a megtakarításodra adnak kamatot, de egyből dögöljenek meg, ha a hitelért mernek kamatot kérni.

A bank nem csinál mást, mint a betétesek pénzét kiadja olyanoknak, akiknek hitelre van szükségük. A betéti kamatokat megfejeli 2-4%-kal és úgy adja tovább a pénzt. A különbség az ő haszna, ezért dolgozik. Ha nem akarsz kamatot fizetni másnak a pénzéért, akkor ne hitelt vegyél fel, hanem havonta takaríts meg pénzt helyette. Erről itt írtam egy cikket: Így szabadulj meg a hitelektől

Egy másik kérdés, ami bevezetőként fontos lehet:

Ki a felelős a kialakult hitelválságért?

Véleményem szerint mindhárom szereplőt egyformán terheli a felelősség. Az államot, aki agyament állami támogatásokkal, kezességvállalásokkal és kedvezményes hitelekkel nincstelen és hitelképtelen tömegeket tett hitelfelvevővé. Olyanokat, akiknek még egymillió forint megtakarításuk sem volt, így vettek 20-30 milliós új lakásokat.

A bankokat, akik a profitéhség miatt boldog-boldogtalannak adtak hitelt, jóformán válogatás nélkül.

És igen, a hitelfelvevők éppen olyan felelősek, nagyon sokan közülük üres zsebre, magukat túlvállalva ugrottak bele a saját lakás illúziójába és adósodtak el 20-30 évre úgy, hogy még egy havi megtakarított pénzük sem volt. Ezek a hitelek akkor is bedőltek volna, ha nem jön egy világválság.

Akkoriban lakáshitelekkel foglalkoztam, amikor azt mertem mondani a hitelfelvevőknek, hogy rendelkezzenek legalább hathavi megélhetéssel tartalékban, ha hitelt akarnak felvenni, az összes úgy nézett rám, mint akinek elment az esze. Nagy részük még nem is látott annyi pénzt egyben, az önerő helyett is csak a szocpol volt, meg az állami kezességvállalás.

(Ha kíváncsi vagy rá, hogy kellene hitelt felvenni, olvasd el itt a személyes pénzügyekről szóló írásokat.)

Az állami felelősség kérdéséről itt írtam bővebben.

Na, ennyi éppen elég lesz gondolatébresztőnek. A következő rész tartalmából: mi az az annuitás, miért szívás az életbiztosítással kombinált hitel, megéri-e visszafizetni a meglévő hitelünket, mindig megéri-e a lakástakarékkal kombinált hitel, érdemes-e belépni az árfolyamgátba kombinált hitellel.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

 

Share

39 hozzászólás

  • Balogh Ádám

    Köszönjük, mikor jön a folytatás?

  • Gábor

    Youtube-on láttam “A pénz mint adósság” című videót.
    Ebben olyasmiről van szó, hogy nem csak a betétesek pénzét adják ki a bankok, hanem annak a többszörösét, és ez meg is van magyarázva.

    Ennek mekkora a valóságtartalma?

  • Kiszamolo

    nem sok, arról is már egy éve akarok írni

  • Peter

    Akkor hajrá engem is érdekelne 🙂

  • vikbhun

    technikai jellegu kerdes: a cimnel szereplo font felkover, de ugy tunik hogy az ekezetes betuk nincsenek benne a fontkeszletben, az o” betut vekonnyal szedi. lehet csak nalam van igy, de az is lehet hogy erdemes lenne mas fontra valtani?

  • Rebel

    “A pénz mint adósság” filmnek nem sok köze lenne a valósághoz?!
    Akkor dobjam a kukába a Corvinus-os Pénzügytan tankönyvemet, mert “A pénzteremtés folyamata” is hazugság?
    Vannak tévedések a filmben, és elég egyoldalú a megközelítés valóban, de a lényeget megfogja, legfeljebb a tálalás nem szokványos.

  • Kiszamolo

    Az a “film” összemossa a pénzmultiplikációt a mesével. Látványosan tálalt csúsztatás au egész. ( Ha egyről beszélünk)

  • Rebel

    “…nem csak a betétesek pénzét adják ki a bankok, hanem annak a többszörösét…”

    Ennek mekkora a valóságtartalma?”

    Ez az alapállítás és ez így van, ma kereskedelmi banki pénzteremtéssel így kerül pénz a rendszerbe.
    A film csak azt felejti el, hogy banki terminológiában:”kötelezettségvállalási hitel”-lel létrehozott hitelköveteléssel szemben kötelezettség jelenik meg.
    Utóbbi után a banknak kell kamatot fizetnie, előbbi után kamatot kap. A bank haszna a két kamat különbsége, mínusz a hitelezési veszteség.

    Miután így működik a pénzteremtés rendszere, a pozitív kamatkülönbözethez is pénzt kell teremteni. A hitel ugyan visszafizetéskor megsemmisül, de a kamatkülönbözethez szükséges pénzt valakinek meg kell teremteni. Ha az nem jegybanki forrású, márpedig a jegybank szerepe ilyen értelemben technikai(vagy külföldi, de a rendszer egészét nézve nincs külföld), akkor ez a kereskedelmi banki szektor. Ezért újabb és újabb hitelek szükségesek a rendszer fenntartásához.
    Tehát a film adósságszörnye is tulajdonképpen helytálló.

  • Vendo

    Én 2006 táján nézelődtem utoljára lakáshitel témájában, de amikor (asszem) az FHB honlapján talált havi kimutatást készítő programba beírtam, hogy 7 millió Ft lakáscélú hitel, havi 60.000 Ft törlesztéssel 25-30 évig, és a kiszámolt n+1 havi törlesztőrészlet oszlopot Excelben szummázva 24 millió Ft jött ki!!!, na akkor egyszer és mindenkorra leszámoltam a banki hitelfelvétel eshetőségével…

  • KZoltán

    A magyarok pénzügyi ismeretei semmivel sem rosszabbak, mint a magyarországi pénzintézeteké, pénzügyi hatóságoké. Itt elég csak a nulla önrésszel, 10 évre adott autóhitelekre gondolni.
    Amikor az új autóra fölteszik a rendszámot, abban a pillanatban zuhan az ára 10%-ot; tehát a tőketartozás alá esik, amikor még egy centime-ot sem törlesztettek. ‘Komoly’, nagy, nemzetközi pénzintézeteknek sem tűnt föl, hogy ez нихорошо.
    Nem ok nélküli, ahogy Róna Péter kibukott.

  • tip

    A “bank a betett pénznél többet hitelez” kezdetű konteók általában ügyesen csúsztatnak. Kiindulnak abból, ami közismert tény, hogy a résztartalékos bankrendszerben a jegybankpénz mennyiségénél több számlapénz forog, és eljutnak odáig, hogy a bankok több pénz után szednek hitelkamatot, mint amennyi pénz után betéti kamatot fizetnek, márpedig ez nem igaz. A bank mérlegében a betétesek pénze van az egyik oldalon, a kihelyezett hitelek és a tartalék a másikon. Igazából tehát mindig egy picit kevesebb pénz után szed a bank hitelkamatot, mint amennyi után betéti kamatot fizet. A látszólagos ellentmondás feloldása a “pénzteremtéssel” abban rejlik, hogy a bank a multiplikált pénzből eredő betétre is természetesen fizet kamatot. Ezért is kell a hitelkamatoknak magasabbnak lennie a betéti kamatoknál. Azon elgondolkoztak-e az összeesküvéselmélet hívei, hogy miért nincs olyan bank, ahol mondjuk közel ötödakkora kamatért lehetne hitelt kapni, mint amennyit a betétre fizet a bank, hiszen ötször annyi pénzt tudna hitelezni, mint amennyi betétje van? Miért nem éri meg ez egy banknak sem? Akik az efféle konteókat terjesztik, vajon miért nem alapítanak inkább egy ilyen bankot, hiszen látható, hogy tuti biznisz?

  • anyegin

    Engem majd a “mindig megéri-e lakástakarékkal kombinált hitel” érdekelne!

  • Kiszamolo

    Ha türelmetlen vagy, itt fenn van már közel két éve: http://kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/

  • nuuk

    Igen, sajna bármilyen rosszul is hangzik, az “ez nekem jár!”-ok világában, egy csomó embernek nem “jár” hogy saját autója legyen, nem “jár”, hogy külföldre menjen nyaralni, és vélhetően kisebb lakás “jár”, mint amekkorát elképzelt magának.

  • Ariadne

    Volt lakáshitelem, és már akkor is kiszámoltam, hogy kb. a felvett összeg dupláját fogjuk visszafizetni, de ettől még szükség volt rá és most is szükség van. A lakás tulajdonlás ugyanis csak azoknak tűnik felesleges dolognak, akik nem éltek sok-sok évig bérelt lakásban. Részemről tizenvalahány évig éltem így, és bár kifejezetten jó bérbeadókat sikerült választotani mindig (kb. 90% teljesen normális volt), mégis kell a saját lakás. Egy béreltben sokszor egy polcot sem tehetsz fel a falra, nem jelentenek be, a tulaj bármikor meggondolhatja magát és felmondhatja a szerződést, mert pl. ő akar beköltözni, és akkor hurcolkodhatsz. Gyerekkel, családdal meg külön nehéz, sokan nem is adnak bérbe lakást kisgyerekesnek. Iszonyúan kiszolgáltatott dolog, aki nem lakott így hosszabb ideig, az nem is tudja, mennyire… Külföldön más a helyzet, franciáknál pl. van egy stabil réteg, akinek kifejezetten bérbeadásra van több lakása, amit ügynökségek útján ad ki, ott sosem akar a tulaj maga beköltözni, évtizedekig is használhatod ugyanazt a lakást – na ez az, ami nálunk kb. nem létezik.

  • jurta

    “Iszonyúan kiszolgáltatott dolog, aki nem lakott így hosszabb ideig, az nem is tudja, mennyire…”

    4 és fél év már “hosszabb idő”, hogy megszólalhassak?

    A saját lakás nem kiszolgáltatottság? Ha bármilyen életkörülményed megváltozik (nem kell, hogy munkahelyet válts vagy ikreid szülessenek, Kiszámoló kedvenc példája az alkoholista család beköltözése a szomszédba), nem egy gyors és könnyed felmondás + költözés vár rád, hanem a mai piacon egy kínszenvedés, hogy most eladd-e a családi vagyon egy tetemes összetevőjét “áron alul”, ha egyáltalán úgy megveszi valaki, vagy bérbe add és bérelj máshol, annak minden kockázatával, amit az előbb még úgy elátkoztál.

    A “nem jelentenek be” a kedvencem. 🙂 Ha visszatérsz elolvasni, leírhatnád, pontosan mire gondoltál…

    “ott sosem akar a tulaj maga beköltözni, évtizedekig is használhatod ugyanazt a lakást – na ez az, ami nálunk kb. nem létezik.”

    Én meg évek óta keresgélek embereket meg lehetőségeket, hogy egy-két évtized alatt ezt, ha tudjuk, megváltoztassuk.

  • jurta

    Ja, és akkor még csak a lakástulajdon kiszolgáltatottságát írtam le, a lakáshitel kiszolgáltatottságáról nem szóltam semmit!

  • Ariadne

    jurta:

    Nagyon nem mindegy, hogy saját lakásban lakva beköltözik valami idióta szomszéd és saját döntésem alapján költözök ahogy tudok, mint ha hipphopp jön a tulaj és felmondja a szerződést, ezért nincs választás, tuti költöznöm kell egy hónap múlva.

    Élénken emlékszem arra a szomszéd párra, akik az épülő házuk miatt laktak ideiglenesen bérelt lakásban, de amikor a lány terhes lett, az addig normálisan viselkedő tulajuk azonnal felmondta a szerződést és kitette őket. Saját lakásnál lehet, hogy több macera (bár áthidaló hitelek léteznek, ahol van 2 éved eladni a lakást), de legalább a saját döntéseimen múlik minden.

    Ezért tartom fenn továbbra is, hogy kiszolgáltatott dolog a bérelt lakás. Felőlem aki szereti, lakjon így, nem akarok senkit meggyőzni, de nekem nem opció hosszú távra, még ha pénzügyileg esetleg jobb választás is lenne. Arról nem is beszélve, hogy ha munka nélkül marad az ember, saját lakásnál (ha már nincs hitel) csak a rezsit kell fizetni, míg bérlet esetén a bérleti díjat is.

    Azt azért hozzátenném, hogy anno lakáshitelt is ésszel, nagyon körültekintően választottam (CIB :)) és korrektek is voltak végig, plusz sok évvel ezelőtt is volt (és most is van) LTP-m, sőt malacperselyem is talán 2004 óta van. Nem mindenki őrült és meggondolatlan, aki lakáshitelt vesz fel.

    A “nem jelentenek be” annyit jelent, hogy speciel budapesti lakcímem nem volt sok évig, amíg bérelt lakásban laktam, ami pl. orvosi kezelésnél volt, hogy gondot okozott. Sajnos a hivatalosan, számlával lakást kiadó tulajokból igen kevés van, és általában jó drágák is.

    Ha lenne itthon is olyan, hogy sokan tényleg nem csak egy-két évre adnának ki lakást, hanem hosszú távon ebben terveznének, az persze egészen más lenne. Nem vagyok optimista ezzel kapcsolatban, mivel “tisztán” adózni lakáskiadás után nem igazán éri meg, anélkül pedig ez nem működik szerintem.

  • mikve

    A kiadó lakással három gond van:

    – hosszú távon nem éri meg (ld. részletekben kifizetted a teljes vételárad, még sincs semmid, és vigyázat, itt nem jó az a példa, hogy a pénzért mennyi kamatot kapna a bankban, mert az a pénz NINCS meg egyben soha);

    – itthon nincs kultúrája, a bérlő a tulajnak adómentes bevételt nyújt, vita esetén nem nagyon van hova fordulni;

    – lakcímbejelentés hiánya számos hivatali ügyintézést, eü. ellátást nehézkessé tesz.

    Kétségtelen előnye, hogy az anyagi helyzet megbillenése esetén gyorsan eldobható a lakás (már, ha van hova menni). A vásárlással valóban nagyon óvatosnak kell lenni, sok szép környék van például Budapesten, de még több helyen nem szabad vásárolni – ilyen pl. a majdnem teljes VII. kerület, és még lehetne sorolni. Sokan ott követik el a hibát, hogy “beleszeretősen” vásárolnak, és nem mérik fel, hogy szükséghelyzetben a lakás eladható-e.

    Mellesleg hitelre vett lakásból azért már nagyon nehezen teszik ki az embert manapság.

    Lakáshitel nem ördögtől való, máshol is működik, sokszor generációkon át fizetik. Sokan szeretik szidni a devizás hiteleket, de bizony ha ezek nem lettek volna, ma még családok százezrei csak álmodoznának a lakásról. (Tetszenek emlékezni mennyi volt a lakáshitel kamata a 90-es évek végén, és kinek adtak, khmm…) Az árfolyamveszteség ilyen módú realizálása persze más kérdés…

    Róna Péter biztos nagyon okos, de nekem olyan “messziről jött ember azt mond amit akar”-nak tűnt, idejött, elkezdett okoskodni, majd megunta, és lelépett. Hogy az ő szereplésének mi volt a társadalmi hasznossága némi indulatkeltésen kívül, azt talán csak ő tudja :)))

  • Ariadne

    Plusz jut eszembe, egyik ismerős család két kisgyerekkel (kicsi kb. fél éves, nagy 4 körül) épp most szólt, hogy keresnek új bérelt lakást, mert a tulajjal nézeteltéréseik támadtak, persze az ovi miatt csak azonos kerület jöhet szóba. Ez nekem nem látszik nagyobb szabadságnak, mint a saját lakás, sőt…

  • Ariadne

    – hosszú távon nem éri meg (ld. részletekben kifizetted a teljes vételárad, még sincs semmid, és vigyázat, itt nem jó az a példa, hogy a pénzért mennyi kamatot kapna a bankban, mert az a pénz NINCS meg egyben soha);

    Épp most gondolkodtam azon, hogy aki bérelt lakásban lakik, annak az aktív kereset utáni éveire (nyugdíjast nem mondok, mivel nyugdíjjal már nem számolhatunk) nem csak a rezsi + megélhetés költségeit kell előre kigazdálkodnia, összegyűjtenie, hanem a bérleti díjét is – míg egy ésszel felvett (= nem 20-30 évre) lakáshitel addigra régesrég lejár, sajátban pedig nem kell bérleti díjat fizetni. Aktív keresőként még rendben lehet a bérelt lakás, de kisgyerekes családdal, illetve később nyugdíjasként már nagyon nem bejövős.

  • mikve

    Ariadne: bizony! 60 évesen rájönni, hogy nincs semmi, az nem egy jó érzés. Rövid távon – pár évre, amíg az ember kitalálja mit akar, merre induljon, addig jó a bérelt lakás. De hosszú távon egyszerűen nem tudja megérni.

  • bobita

    kiszámoló!
    cáfolod v nem tudod??? 🙂

  • bobita

    Rebel kommentjére írtam… igenis rengeteg virtuális pénz mozog a világban, nem értem ezt miért kell tagadni

  • Kiszamolo

    Micsodát kéne cáfolnom?

  • bodesco

    ott a pont

  • AF

    Úgy vélem, a “csak a rezsi + megélhetés költségei” kitétel csak addig áll meg, amíg nincs vagyonadó, aminek bevezetése reális és a közeljövőben várható. Ez lényegesen fel fogja borítani a jelenlegi felállást, lévén, hogy jelentős többletterhet ró majd azokra is, akik saját tulajdonban laknak. Ezt pl. a bérleti (és nem ALbérleti!!) díjakban nem lehet majd egy az egyben érvényesíteni, ami a lakásbérleti konstrukciót fogja erősíteni. Ennek az fog ellene hatni, hogy újabb és jelentős eladó lakásállomány jelenik meg a kínálati oldalon, igaz, az érintettek bérlőként jelennek majd meg.

    Tovább rontják az összképet az ingatlan fenntartásával kapcsolatos, itt figyelembe nem vett kiadások, amelyek havi bontásban szintén lakbérrel összevethető összeget jelentenek – már ha a tulajdonos kellő gondossággal óvja ingatlanát.

  • srb

    hát igen, de amíg egy amerikai típusú jelzálog hitelnek maga a hitel tárgya a fedezet, addig a bankok tényleg törődnek, vele, hogy meg is legyen az a fedezet, hiszen legfeljebb visszaviszed az autót, csődöt jelentesz és agyő. Építheted nulláról a credit historydat, de nem kísér a sírig az adóságod mint itt..

  • Nagypapa

    Nem akarok kötekedni, de a havi kamat kiszámításánál azért nem érzem teljesen helyesnek az első hónapban (az első évben) fizetett havi kamat mértékét megadni. Egyszerűen arról van ugyanis szó, hogy az embernek nem az számít, hogy az elején mennyi kamatot fizet (ugyanúgy, ahogy nem az utolsó havi törlesztőrészletben fizetett, a példaként szereplő hitelt tekintve, a törlesztőrészlet kevesebb, mint 11%-át kitevő kamatrész) számít. Hanem az, hogy a 25 év alatt átlagosan mennyi kamatot fizet egy hónapban. Így a 21,6 millió kamattal átlagosan havi 72.000 Ft kamat jön ki. Ami még mindig több, mint a 60.000-es albérlet, de cserébe nem lehet kitenni a házból az embert, csak ha nem fizet, és a végén van egy háza (aminek az árát persze e mellett fizette ki). Szóval az emberünk kifizetett az albérleti díjon és a lakás 10milliós árán felül 12.000*12*25=3,6 millió forintot, cserébe biztosabb volt a lakhatása, én nem kellett élete hátralévő, mondjuk rossz esetben 15 évére havi 60ezer albérleti díjat (60.000*12*15=10,8millió) kifizetnie.
    Azért így már nem is hangzik olyan rosszul.

    (Tökéletesen egyetértek a Szerzővel abban, hogy az emberek nagyon nem ismerik a saját pénzügyeiket, és hogy sokszor ez vezet a végletes eladósodáshoz. Nem is akarom kétségbe vonni a fenti cikk állításait. Csak gondoltam, a korrektség kedvéért érdemes lehet megvilágítani, hogy a hitelfelvétel, mint hosszútávú, végiggondolt befektetés a kockázat ellenére, azért jelentős hasznot is hozhat az embernek.)

  • “A bank nem csinál mást, mint a betétesek pénzét kiadja olyanoknak, akiknek hitelre van szükségük.”
    Ez nem teljesen igaz. Ugyanis a bank betétesei által összeszedett pénz 50-szeresét tudja kihelyezni hitelként és érte kamatot szedni.Így azonos mértékű betéti és hitelkamat szinten is 50-szeres a haszna. /Dögöljenek meg a bankok/. ( Kis segítség: kötelező banki tartalékráta )

  • Kiszamolo

    ez egy marhaság, de annyian vannak eltévedve, hála pár hülye videónak a neten,.hogy hamarosan írok róla.

    nézz utána addig is, mi valójában a banki tartalékráta. Segitségül Bázel III

  • Pontifiex Maximus

    Uraim,

    A közgázon azonnali fejvesztés terhe mellett ki volt adva, hogy különbözö idöpontra vonatkozó pénzáramokat összeadni tilos!

    A fentebb emlegetett 21.6 milliós kamat az ilyen összeadás eredménye. A jelenértéket kellene kiszámolni, az adhatna valamiféle iránymutatást

    Például a 60.000-es törlesztö utolsó részlete 3%-os belsö kamat melletti jelenértéke : 28.708 HUF

    Nem véletlen, hogy normális országokban a bedölö jelzáloghitelek jó része az elsö 6-7 évben döl be…

    Pontifex Maximus

  • Janos

    Az elmaradott nemetorszagban is vannak akik hosszutavra(20-30-40 evre ) berelnek ingatlant.

    El kene magyarazni nekik, hogy ez mekkora butasag. Bar lehet, hogy ok inkabb ugy vannak vele, hogy ha kell koltoznek, meg lehet, hogy az alberleti dij mellett eltesznek par%ot meg az insegesebb idokre ( igy a felretett penzzel megfejelt alberleti dij mindig kevesebb mint a hiteltorleszto lenne ) , es cserebe megvan a biztonsag es a rugalmassag.

  • Rob-rt

    Üdvözlet! Nagyon sok igazság van a cikkben, azonban egy dolog kimaradt. A bérbeadónak is kifizeted ugyanezt a sok pénzt évek alatt, csakhogy van egy óriási különbség. A hitel lejártakor a TIÉD LESZ a lakás, az albérlet pedig sohasem.

  • Kiszamolo

    Ezt a témát is már tucatszor körüljártuk. A kamatfizetéstől soha nem lesz tiéd a lakás. Csak a tőketörlesztéstől.

  • GAbenHUN

    @Rob-rt
    A tiedbol meg az maradt ki, hogy lakasvasarlaskor rendelkezned kell kb. a vetelar 30-50%-aval. Alberletnel meg 2-3havi dijjal…
    Utana meg a torlesztoreszleted valoszinuleg magasabb lesz, mint az alberlet. Vagy nem, de akkor eleg sok penzzel kell inditanod.

  • Pumpa

    Az összes ilyen, hosszútávú (25-30 éves távlatú) elmélkedésből kimarad, hogy a saját lakás igen csak kézzelfogható előnyt biztosít a gazdasági összeomlás (amikor a megtakarításaid hirtelen köddé válnak) és a teljes anarchia állapota (amikor a magántulajdon birtoklása nehézzé válik) közötti állapotban.