Amit a váltóról tudni kell

A váltóról a legtöbben semmit nem tudnak, noha egy elterjedt és hasznos, több évszázados, sőt évezredes értékpapír. A második világháború előtt teljesen általános volt váltóval fizetni, de jelenleg is akár milliárdos üzletek mögött is gyakran váltó van. Bár a nyolcvanas években volt igen elterjedt, de ma is használhatod, vagy találkozhatsz vele. Ezért gondoltam, hogy érdemes röviden írni róla.

A váltó egy tartozást elismerő értékpapír, egy ígérvény, vagy fizetési felszólítás egy harmadik félnek. Ezt egy kicsit érdemes megmagyarázni:

Alapesetben az áruhitelt igénybe vevő a saját tartozását ismeri el és kötelezi magát, hogy a megjelölt időben a bemutatónak kifizeti a váltón szereplő összeget. Ezt hívják saját váltónak. Ilyenkor a váltó egy fizetési ígérvény, hogy a megjelölt helyen és időben a kötelezett fizetni fog.

Azonban váltóval egy nekem tartozó harmadik felet is felszólíthatok, hogy fizessen a váltó bemutatójának egy meghatározott összeget. (Ezzel természetesen letudta a felém való tartozásának adott részét.) Ilyenkor idegen váltóról beszélünk. Az idegen váltó tehát fizetési felszólítás. (A váltó kibocsátója természetesen felel, ha a felszólított nem fizet.)

Miért jó a váltó? A váltó egy rövid lejáratú és egyszerű értékpapír, a tartozás elismeréséhez sem közjegyző, sem ügyvéd nem kell.

Amiért nagyon szeretik a cégek, az a váltójog. Ugyanis, ha a törvényben előírt kellékek (saját váltónál  a váltó elnevezés az okirat szövegében; a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás; az esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kiállító aláírása) megtalálhatóak a váltón, akkor kifogásnak helye nincs, a váltót ki kell fizetni.

Vagyis hiába hivatkozik bármilyen kifogásra a kibocsátó, hogy a leszállított áru selejtes volt, nem kapta meg időben, visszaküldte, bármi, ez nem befolyásolhatja a váltó kifizetését. A váltót ki kell fizetnie, majd utána ha akar, perelhet a hibás teljesítésért. Ha nem fizet, a váltójog alapján a bíróság villámgyorsan megítéli a tartozás kifizetését, ha egyébként a váltó tartalmazza az összes kötelező kelléket. (Ha ebből bármelyik hiányzik, vagy nem értelmezhető, akkor a váltó nem minősül váltónak.) A keresetlevél beérkezésétől 8 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást, az elmarasztaló ítéletet 3 napon belül teljesíteni kell, a fellebbezésre is csak 3 nap áll rendelkezésre. A váltó bemutatásával a hitelező a bizonyítást letudta a maga részéről, az adósnak kell bizonyítania, ha a váltóért nem kapott ellentételezést, vagy az alapjogviszony érvénytelen.

Ez az egyik ok, amiért a cégek szeretik a váltót. A másik, hogy mint más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a váltót is el lehet adni lejárat előtt (ez a leszámítolás, amikor mondjuk egy bank megveszi tőlünk X forintért a váltót), vagy akár fizetni is lehet vele egy harmadik személynek, ezt hívják forgatásnak. (Ez az értékpapír lét miatt is ilyen szigorú a váltótörvény, hiszen mi köze a harmadik személynek ahhoz, hogy hibás volt-e a leszállított áru.)

A forgatásnál az összes továbbadó ugyanúgy felel a váltó kifizetéséért, mint az eredeti adós, hiszen ő is egy tartozása fejében adta tovább a váltót.

Írhatnék még az üres és teljes forgatásról, meg hogy a váltót ki lehet állítani adott dátumra, vagy bemutatáskor fizetendőre, de akit igazán érint, úgyis utánanéz, akár a fentebb belinkelt törvényben is.

A lényeg: ha cégeknek nyújtasz áruhitelt, érdemes meggondolnod a váltó használatát, nagyon megkönnyíti az életedet a váltószigor, vagyis hogy a bíróságon nem lehet megtámadni a fizetési kötelezettséget mindenféle indokkal. Nem véletlen, hogy milliárdos áruhiteleket is váltóval adnak, noha az kinézetre nem több egy sajtpapírnál. Természetesen a rosszhiszemű, csaló ügyfelekkel szemben a váltó sem ér semmit, de egyébként egy egyszerű, olcsó és jól használható értékpapír áruhitel nyújtása esetén.

Közkívánatra: A váltó egyik nagyszerűsége az egyszerűsége. Nem attól váltó a váltó, hogy egy füzetből kitépett lapra tollal, vagy egy zsíros csomagolópapírra szemceruzával írtad-e, mert mindkettő érvényes váltó, ha az összes fentebb felsorolt kellék megtalálható rajta. Bár kapható előre nyomtatott váltótömb is, annak semmi szerepe, mindössze annyi, hogy segít abban, lehetőleg ne maradjon ki semmi.

Tipikus hibák, hogy nincs megjelölve a devizanem (“fizetek 300 ezret” Mit? Forintot, eurót, vagy zsák krumplit?), nem létező dátumkor jár le a váltó (június 31.-én), nincs feltüntetve a teljesítés helye, a váltó szó nem szerepel, vagy nem a váltó kiállításának a nyelvén szerepel.

Update: most beszéltem egy értékpapír-joggal foglalkozó iroda vezetőjével, egy kicsit árnyalta a képet, hogy a magyar bíróság gyakorlata némileg eltér a törvényben előírtaktól, főleg a határidők tekintetében. Hiába lenne 8 nap a határidő, ha például fuldokolnak a devizaperekben a bíróságok, akkor a fővárosban 3 hónapra tűzik ki a tárgyalást, illetve bár nem lehetne, mégis vizsgálgatják az alapügylet megvalósulását, ha a felek ugyanazok, mint az alapügyletnél. Ha a váltó már tovább lett adva, akkor könnyebb a helyzet. Kértem, hogy írja le röviden, amint megérkezik, közzéteszem.

Megjött a levél az ügyvéd úrtól:

“A mai váltós írásod jól ismerteti a váltó szabályait. A gond az, hogy a bíróságok leterheltsége miatt a szabályok betartása nem mindig lehetséges. Ez azt jelenti, hogy például a devizaperekben fuldokló bíróságok gyakorlatilag képtelenek 8 napra kitűzni az első tárgyalást. Nem ritka, hogy váltóperben is csak hónapok múlva kerül sor erre. A per sem mindig gyorsabb, mint egy „normál” eljárás. Ez főleg akkor van így, ha az alapügylet felei (pl. egy adásvétel esetén a váltóra, mint biztosítékra szállító eladó és a vételárat ki nem fizető vevő) lesznek a váltóper alanyai (az eladó a váltóbirtokos a vevő a váltóadós). Ilyenkor a bírói gyakorlat sajnos a váltó ellenére helyt ad az alapügylettel kapcsolatban előadott kifogások (pl. hibás volt az eladott dolog, érvénytelen volt a szerződés, nem is létezett alapügylet) alaposságának igazolására felajánlott bizonyítási indítványoknak, azaz tanúkat hallgat meg és adott esetben szakértőt rendel ki. Kicsit jobb a helyzet, ha a váltóbirtokos nem volt fél az alapügyletben (pl. az eladónk a váltót arra a harmadik személyre forgatta, akitől ő szerezte be az eladott dolgot). Ilyenkor már nem mindegyik bíró ad helyt a bizonyítási indítványoknak, de sajnos nem egy esetben ilyen felállás esetén is bizonyítani kell, hogy ténylegesen jár a követelt összeg. A távolságtartó hozzáállásra talán az a magyarázat, hogy a váltó valóban kockázatos instrumentum és lehetőséget ad visszaélésre. Pl. a vevő tényleg kifizette már a vételárat, de a váltót nem kapta vissza és a harmadik fél a váltójogviszony alapján a váltóra is fizetést követel tőle. Ilyenkor csak úgy lehet megúszni a kétszeri fizetést, ha bizonyítani lehet, hogy a harmadik fél a váltó megszerzésével tudatosan a váltóadós hátrányára cselekedett. Ez azonban szinte lehetetlen feladat.”

Ha szeretnél többet tudni a váltókról, mert használnád az ügyfeleiddel való kereskedésben, szerintem fizess be az ügyvédi irodában egy órára, ahol elmondják mire figyelj és mire készülj fel. Nem tudom az óradíjukat, de egy érzésre egyszeri 20-30 ezer forintot mindenképpen megér, hogy segítsenek. (Természetesen máshová is mehetsz, arra figyelj, hogy az ügyvéd ne válóperes ügyvéd legyen, hanem kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozzon.) Az ügyvédi irodát ezen a linken tudod elérni.

Share

24 hozzászólás

  • Közösségi pénz

    A váltóról bővebben is jöhetne, persze, ha nem közérdeklődésre számot tartó, akkor privátba is, mondjuk a lényeget kiragadva, akár privátba is

  • Bence

    Erről eszembe jutottak a Tomori Erika-féle pénzügyi jog órák. A váltó kellékeit kellett nagyon tudni a dolgozatnál. Ki kellett állítani egy érvényes saját vagy idegen váltót. Ha csak egyetlen kelléket kifelejtett valaki, vagy hiányosan írt le, akkor egyest kapott, mert “nincs majdnem érvényes váltó”.

    És voltak jó sztorik váltókkal kapcsolatban az órán. Az egyik azzal kapcsolatban, hogy bármire lehet írni a váltót, nem csak papírra. Valaki egyszer egy élő tehénre írta a váltót, és elfogadták érvényesnek (állítólag) 🙂

  • SzalaiT81

    Köszi a cikket. Ha még nem volt téma, akkor a magánszemélyek egymás közti hitelezésről is írhatna.

  • Laca

    Tetszik… és a körbetartozás is megoldható könnyeben.

  • Vásároljunk Magyar Terméket

    Szia! Engem is érdekelne a váltózás bővebben! Köszi a cikket!

  • barna

    jó volna többet olvasni róla.
    esetleg egy minta szerződés?

  • Xyz

    Amit a váltóperről írtál, az papíron tényleg úgy van, de a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy legalábbis budapesten a bíróságok leterheltsége felülírja ezeket a határidőket és alig gyorsabb, mint más perek. Plusz hiába lehet váltóval szinte biztosan nyerni a pert, ha utána az adós nem fizet és a pénz eltűnik a teljesen működésképtelen és átláthatatlan felszámolási vagy végrehajtási eljárásban…

  • Kiszamolo

    Na, pont most írtam én is bele a cikkbe. 🙂

  • jurta

    Jó, hogy leírtad, én eddig azt hittem, hogy ez egy kb. olyan elavult dolog, mint az offline bankkártyás fizetés vagy a papíron kiállított repülőjegy, és a bankok még ismerik, de igazi jelentősége csak a Mikszáth-regényekben volt. Most már tudom, hogy szó sincs erről. Köszi!

  • Kiszamolo

    Már nem éri a virágkorát, de attól még van. Az ügyvéd szerint is visszaszorul, egyik fő oka, hogy a bíróság nem annyira a váltójog alapján működik.

  • Dörnyei József

    Jó cikk. Nekem a váltó valami két évszázaddal ezelött használatos cucc volt mindig, de ez felhomályosított.

    Lehet, hogy egyszer majd kelleni fog nekem is.

    A fizetési fegyelem sajnos nem tökéletes sehol sem.

  • milyen feri?

    altalanos iskolaban vagy egy tucatnyi költöröl, irorol tanultunk (igen, mi mindannyian), akiknek a faterja valami valtoval bukott meg, evekre-evtizedekre nyomorba taszitva az egesz csaladot. en mar akkor tudtam, hogy ilyenem nem lesz soha.

  • Imre

    Köszönöm, ez is hiánypótló cikk volt számomra. Pár apróságot tudtam belőle, de azt, hogy pontosan ez a váltó, nem. Hasznos volt!

  • Konkav

    SzalaiT81: erről a P2P és P2B hitelezésről én is szívesen olvasnék.

  • Oscee

    @jurta OFFtopic, de multkor mentem Zagrabba vonattal es KEZZEL irt jegyet kaptam, amit valami nagykonyvbe vezetett fel a penztaros holgy, tehat az o oldalukon is kezzel kerul be a renszerbe. 2014-ben…

  • Bindi

    @konkav: P2P-re vannak mar kulfoldon valo megoldasok. En pl a lendico.de -vel kiserleteztem. Ez az amcsi valtozata: lendingclub.com

    Hogy otthon mikor lesz P2P vagy P2B elerheto a nagy bizalmatlansag miatt az jo kerdes.

  • V

    @bindi lendingclub-ot mar emlitettem kiszamolonak privat email-ben, befektetes cellal nezegettem csak utanna kellene nezni a kockazatoknak pontosabban, illetve az adovonzatat sem tudom a dolognak, illetve hogy egyaltalan EU allampolgarkent lehet-e kezdeni vele valamit. A lendico-rol nem hallottam, de akkor az kozelebbi lenne

  • V

    lendico-hoz: “Über Lendico kann grundsätzlich jeder Geld anlegen, der einen deutschen Wohnsitz hat, volljährig ist und außerdem über ein Konto bei einer deutschen Bank verfügt.”

    tehat kell nemet lakcim is, nem eleg a nemet bankszamla

  • Konkav

    @bindi itthon legfeljebb P2B-ben mernék befektetni, de azt is csak megfelelő kamatra 🙂 viszont észak-eu-s országokban equity based lending-elnék szívesen, csak ahhoz nekem kevés a pénzem: D

  • Zsolt

    Váltóról csak azóta lehet beszélni, mióta az utalványnál a kiállító felelőssé vált a fizetés teljesítéséért úgy, hogy ennek elmaradása esetén ellene visszkereset keletkezik a kár megtérítésére. A váltó a XII-XIII században Olaszországban fejlődőtt ki, az É-Itáliai Lombardiában.

    A váltó lényege, hogy mint követelést megtestesítő értékpapír, független az alapügylettől.
    Önállóan forgalomképes értékpapír.
    Mi a svájci váltójogot vettük át. 1930-bsn volt Genfben a váltójogi konferencia.
    Mi 1965-ben kodifikáltuk a váltójogot az egyes számú törvénxerejű rendeletben.
    Ennek felhatalmazása alapján született az

    1/1965. (I. 24.) IM rendelet, melyet 2008-ban módosítottak utoljára.

    Ez írja le, amit tudni kell. jelenleg is hatályos.

    Zsolt

  • Uff

    ezt nem sikerült megemésztenem: mit jelent az, hogy ” …egyik fő oka, hogy a bíróság nem annyira a váltójog alapján működik.”

    A bíróság tudtommal jogalkalmazó, így nincs mérlegelési joga, hogy az írott jogszabályban foglaltakat átértelmezze jogalkalmazóként. Tudom, hogy Te sem jogász vagy, de sokaknak segítene ennek érthetőbbé tétele.

  • x5z7

    A váltó olyan mint egy kibocsátott értékpapír, csak nem olyan nagy összegű a névérték mint a kötvény esetén.

  • brigantin

    Uff, teljesen igazad van, a bíróság jogalkalmazó.

    Az egy más dolog, hogy Magyarországon élünk és hallottunk, megéltünk cifra dolgokat már a bíróság előtt is.

    Az megint egy másik kérdés, hogy ma Magyarországon mennyire ismert, használt a köztudatban, de a jogászi hivatásrendekben (így a bíróságokon is) a váltó és váltójog.Ne várjunk “csodát” olyan bírótól, aki életében elősször találkozott váltóval.

    Konkrét esetben az ügyfelünk váltóperében a ” bíróság nem annyira a váltójog alapján működött” ezért felhívtuk a tisztelt bíróság elnökének a figyelmét a jogszabály által előírt határidők betartására,és a bírósági jogszabályszegésből esetlegesen felmerülő károk utólagos érvényesítésének lehetőségére.
    Ezt követően a határidőket betartotta a bíróság.
    Félreértés ne essék, azt gondolom, hogy ehhez hasonló sztorit bármilyen hivatás esetében meg lehetne írni és sok kiváló bíró ítélkezik.

  • x5z7

    A mai üzleti életben megoldás lenne az elektronikus módon kibocsátott váltó,