Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

A befektetési alapokról már itt írtam egy rövid összefoglalást (itt).

Amit fontos tudni, hogy minden befektetési alapnak szigorú befektetési politikát kell követnie. Ennek oka, hogyha például én magyar részvényekbe fektető alapba teszem a pénzem, biztosnak kell lennem benne, hogy tényleg abban van a pénz és nem maradok le egy esetleges gyors részvény-áremelkedésről.

Ezért minden befektetési alapnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mibe fektet és milyen arányban. Maximum annyi szabad kezet kap az alapkezelő, hogy tól-ig határt szabhat meg: magyar részvények 60-90%, magyar állampapírok 0-40%,  készpénz 0-10%.

Mint befektető, ezen előre közzétett politika alapján (és a költségek ismeretében) döntök egy befektetési alap mellett.

Ezért fontos, hogy ettől ne térhessen el az alap kezelője. Sokan kérdezték, amikor másfél éven át zuhant a magyar tőzsde és ezt nagyjából mindenki látta előre, hogy miért nem léptek az alapkezelők és vonták ki a magyar tőzsdéről a pénzt. Azért, mert nem tehették. Ellenben téged semmi nem akadályozott meg, hogy te magad kivond a részvényalapból a pénzed és átrakd máshová.

Ezen szigorú szabályozás alól egy kivétel van: az abszolút hozamú alapok. Ebben az esetben szabad kezet adunk az alapkezelőnek, hogy a saját belátása szerint döntsön és alakítsa úgy a portfóliót, ahogy neki tetszik. Egy ilyen alap nyugodtan shortolhat (a részvények, vagy egyéb értékpapírok árfolyamesésére spekulálhat), vehet mindenféle vad származtatott terméket, devizapiaci tranzakciókkal próbálhat meg pénzt keresni, és a többi.

Közös még általában ezekben az alapokban, hogy sikerdíjat kérnek, ha sikerül megverniük egy kockázatmentes hozamot, általában magyar rövid futamidejű állampapír-hozamot, vagy pénzpiaci alapot, akkor a többlet hozam 20-30%-át az alapkezelői díjon felül is elkérik.

Látnunk kell, hogy az “abszolút hozamú alap” kifejezés csak egy gyűjtőfogalom  egy egyre divatosabb gyűjtőfogalom. Megannyi, egymástól teljesen különböző alapot találunk a magyar piacon, amelynek mind a céljai, mind az eszközei, mind az eredményei szöges ellentétben állnak egymással. Ezért soha ne “abszolút hozamú alapot” keressünk, hanem olyat, amely befektetési elgondolásaival, kockázataival azonosulni tudunk.

Például a Concorde VM alap leírásában szerepel, hogy kifejezetten a biztonságra törekszenek és ezt szem előtt tartva akarják túlteljesíteni az Rmax (egy évnél rövidebb magyar állampapírok) hozamát. Ennek megfelelően az elérhető hozam alig több ennél (például az elmúlt 12 hónapban 5,66%), de az árfolyam-kilengésektől sem fogunk szívdobogást kapni.

Az elmúlt években rendkívül sikeres OTP Supra  ezzel szemben sokkal merészebb húzásokat tett, ennek eredménye a közel átlag 30%-os éves hozam az elmúlt években. Azonban ehhez egy elég jelentős, 15-20% körüli éves szórás járult, vagyis a kockázat is sokkal jelentősebb, mint az előző esetben.

Ha a két alapot akarnánk összehasonlítani, akkor nagyjából az almát a görögdinnyével hasonlítanánk össze. Ezért soha ne válasszunk a divatos hívószó, az abszolút hozamú alap hallatán befektetést, hanem nagyon járjuk körbe, hogy az adott alap pontosan mit is szeretne és mit ért el az elmúlt években. A kockázat, amit fel kell vállalni az alapba fektetőnek, megfelel-e a mi kockázattűrő képességünknek és az időtávnak, amennyi ideig be szeretnénk fektetni a pénzünket?

Ezeknél az alapoknál kiemelten igaz, hogy a múltbeli hozam semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve.

A Supra alap kezelője minden egyes interjújában elmondja, hogy bár nagyon bejöttek az elmúlt évek meglátásai, senkinek nem ígérik az ilyen magas hozamok folytatódását a jövőben is. (Legutóbbi interjút vele itt olvashatjátok.)

Ha most hoz pár rossz döntést, akkor azt az alap vagyona nagyon megsínyli. Ettől még mindig ő lesz az egyik jelenlegi legsikeresebb alapkezelő, csak te fogsz hatalmasat csalódni, mert azt gondoltad, hogy csak nyerni lehet vele és azt is nagy tételben. Nem, ez egy “számottevő kockázattal bíró”, kifejezetten közép és hosszú távra ajánlott alap, amellyel bármikor bukhatsz egy jó nagyot.

A Bamosz honlapja szerint (kattints az “abszolút hozamú” gombra a szűrésért) már 60 abszolút hozamú alap van hazánkban, ennek nagy része még nem rendelkezik 3-5 éves múlttal sem.

A három éves hozamokat végignézve elvétve találsz évi 10% feletti hozamot, a jellemző a 4-8%, de nem egy mínuszos még három év távlatában is. (Ilyen alapnál egy éves hozamot végképp nem szabad nézni, arról ne is beszélve, hogy tavaly minden jól hozott, akármibe fektettél. Ennek oka a pénznyomtatás volt, ahogy azt már többször megbeszéltük.)

Vagyis volt egy pár sikertörténet (OTP Supra, OTP EMDA, Platina Alfa és Pí, Concorde Columbus és Rubicon), az összes többi azonban még a kockázatmentes hozamokat sem hozta, vagy maximum alig teljesítette túl azokat, miközben sokkal nagyobb kockázatot jelentett az alapba fektetni. Aztán vannak olyan alapok is, amelyek -10%, vagy akár -20%-os éves hozamokkal sokkolták a befektetőket több éven át.

Mindez nem azt jelenti, hogy ne fektess ilyen alapokba, vagy hogy ha az OTP Supra négy évig túl jól ment, akkor biztos, hogy 4 rossz év következik.

Nyugodtan fektess ilyen alapokba, ha gondosan felmérted az alap összetételét, céljait, költségeit(!!!), a saját kockázattűrő képességedet és céljaidat. Az is lehet, hogy az OTP Supra alapkezelőjének a következő négy évben is zseniális meglátásai lesznek. (De az is lehet, hogy mellényúl valamikor, erre is készülj fel lelkileg és anyagilag is.)

Amire kérlek: ne ülj fel a divatnak, hogy most abszolút hozamú alapba kell fektetni. Nem kell, csak lehet és csak akkor, ha tényleg jó döntésnek tűnik a számodra és az ilyen alapok között hatalmas különbségek vannak minden tekintetben, ezért körültekintően válassz.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

 

Share

27 hozzászólás

  • Bence

    Egyszer beszéltem az egyik cég vagyonkezelőjével. Sok alapot abszolút hozamúként jegyeztetnek be, mert így kevesebb a megkötés, de valójában sok ilyen alap nem abszolút hozamú stratégiát követ. Tehát név alapján nem szabad ilyet választani, el kell olvasni a tényleges befektetési politikát.

    Én egyáltalán nem fektetnék ilyen alapba. Egyszerű az ok: túl magasak a költségek. Nincs olyan sztár alapkezelő, aki HOSSZÚ TÁVON ki tudná termelni ezeket a költségeket. Néhány szerencsés év persze becsúszhat, de hosszú távon egy 0,1-0,5% / tőke / év költségű részvény ETF simán veri ezeknek az alapoknak a döntő többségét, mivel átlagban mindig a kisebb költségű befektetési alap győz.

    A Morningstar amerikai befektetési alapokat vizsgál, mindig az jön ki, hogy a legkisebb költséggel működő alapok átlagban megverik a magasabb költségűeket.

  • mesterséges unintelligencia

    “Sok alapot abszolút hozamúként jegyeztetnek be, mert így kevesebb a megkötés, de valójában sok ilyen alap nem abszolút hozamú stratégiát követ.”
    Imádom az ilyen, “Mari néni pletykapadja”-féle sokat sejtető, de semmit sem mondó hozzászólásokat. Konkrétan melyik alapokra is gondolsz, hogy közelebbről is meg tudjuk őket vizsgálni?

    “részvény ETF simán veri ezeknek az alapoknak”
    Csakhogy ők nem a részvényindexet akarják megverni.

  • Zabalint

    Ilyen pl. az Erste Abszolút Hozamú Válogatott Alapok Alapja, amely nem igazán változtat az összetételen, egyszerűen csak alapok alapja, csak mivel menő az, hogy abszolút hozamú, ezért így nevezték el. Vagy szintén ilyen az OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap. Ezeket egyébként úgy tudod legjobban felismerni, hogy a válságot lekövették, és jellemzően a long-only vegyes (részvény + kötvény) alapokhoz hasonló a hozamgörbéjük.

  • tgwh

    No akkor most próba 😀
    Ebből mit lehet kiolvasni?
    https://www.otpbank.hu/OTP_ALAPKEZELO/hu/A_penzpiaci.jsp
    Alacsony kockázat, alacsony hozam. Mást?
    Kíváncsi vagyok, lehetünk-e kicsit gyakorlatiasabbak, ebből pl. mit lehet látni egy hozzáértőnek, és mit egy kezdő befektetőnek? 😀

  • kp

    Ami szerintem még fontos – és a listán nincs rajta – az alapkezelő személye. Én pl komoly kockázat növekedésnek élném meg, ha az alapot ahol a pénzem negyede van holnaptól valaki más kezelné. Bár a “múlt nem garancia”, azért ha valakiről tudom, hogy 3-5 éve érzi a piacot és több jó döntést hoz mint rosszat (ergo magas hozamot csinál) az szerintem igenis számít.

    Én pl anno azért nem tettem NY. Attila alapjába – annak ellenére sem, hogy a “privát hedge fund” jól ment, mert tudtam, hogy makacs. Olvastam pár100 hozzászólását. Ugy gondoltam nála könnyen előfordulhat, h. bennragad valami bukóban, csak mert igaza van. Eddig bejött.
    Szalma Csabáról megnyilvánulásai – nem csak a linkelt cikk – úgy vélem tudja mit csinál (és nem csak szerencséje volt eddig.)
    Ami igazán zavar, hogy a 10(+) éves track recorddal folyamatosan 20% feletti HF-ekhez nem lehet csak úgy besétálni…ERRE valakinek 5let?

  • Ordas

    Ma egy új fogalommal lettem gazdagabb: hozam garantált befektetés.
    Ez meg mi? A szavakat értem, de a pénzpiacon ez mit takar?

    Tőke garantáltat értem és tudjuk, nem jó.

    Hozam garantáltnál pl. asszongya: 6 éven át évi 6%-t garantálok. Ha az infláció 2-3% akkor nyertél. Ha 8%, akkor abban az évben vesztettél. Persze, ha én, az alap kezelője 10%-t hozok az ávben, akkor is csak 6%-ot fizetek ki neked, a többit lenyelem. Ha meg csak 3%-t hozok, akkor elszomorodom és a zsebembe nyúlok.
    De tényleg forgalmaz vki ilyet? Vagy azért más a konstrukció?

  • Kiszamolo

    6% hat évre és nem 6% évente.

    Ugyanaz, mint a tőkevédett, vagy tőkegarantált, csak még az igért kamatért is vesznek állampapírt, vagy valami egyebet, így még kisebb lehetősége van az alapkezelőnek valami okosat és nagyot domborítani a maradék pénzzel.

    Ha lehet, még a tőkevédettnél is rosszabb.

    Ha pedig 6% évente garantáltan, de akár 15% is lehet, akkor az pedig nettó átverés, semmi több.

  • Ordas

    Iagzából létezik oylan befektetés, aihez bármikor hozzá lehet kötni, néha-néha kivenni, de legalább infláció felett 3%-kal hoz?

    Erste Aktív betét jó lenne, ha nagyobb lenne a kamata. De van még ilyen?

  • tgwh

    OTP-nél nekem a példálózott Tőkegarantált Pénzpiaci Alap-ot mondták, amikor pár százezret úgy kellett volna lekötnöm, hogy vagy kell, vagy nem…
    Azt nem mondom, hogy nagyon ajánlott, mert biztos van jobb is, de akkor hirtelen ez volt… két éve… Most hogy kérded, lehet át kellene pakolnom másba, talán már tudom nélkülözni akár egy évre is 😀
    Igazából azért vannak a fix 1-2-3-6 hónaposak, hogy ne nyúlj hozzá, mert bukod a kamatot, viszont ha kell, kiveheted, de nagy ritkán olyan kegyesek, hogy még kamatot is kapsz rá – hónaposokra szerintem ilyen nincs is -.
    Pl. ha egy évig nem kell, ott a kötvény, ezért volt jó régen, volt kötvény, 3-5 éves, meg x hónapos oszt csókolom… ma meg már minden féle van…
    Kiszámoló majd megmondja.

  • tgwh

    De azt mondod, ki tudja mit hoz a jövő. Megy felfele, majd lesz bukta, de én egyszerű átlagparaszt, aki nem szeret sok tíz-húsz oldalt olvasni darabonként, meg van vagy 5 féle minimum ami ilyen, az honnét tudja? 😀
    Egyébként megnéztem már amikor írtam, de okosabb nem lettem.
    T-napos elszámolás, ez tetszik, ezeket szeretjük 🙂
    De ugyi a grafikont hiába lesem, emelkedik, visszaesés, emelkedés, de hogy mikor lesz a pukk… várjak egy évet, ez alatt mind helyre szokott jönni, jah… 😀

  • mesterséges unintelligencia

    Prémium államkötvény?

  • Ordas

    De mondjuk 10-20-30 évig egy huzamban, hogy ne kelljen ide-oda pakolgatni és rettegni egy válságtól, ami lenulláz?

  • mesterséges unintelligencia

    Nem túlzás ez egy kicsit? Mindig hozzon infláció+3%-ot, legyen likvid és tuti biztos, hogy ne menjen csődbe? Az államkötvényt 10-20-30 évig egy huzamban tudod venni (mindig az új sorozatot kell megvenni), nem kell ide-oda pakolgatni. Ha lenullázós válságtól rettegsz, akkor kár bele is kezdeni bármibe, azt mondom (legfejlebb lőszer, ivóvíz, konzerv).

  • janoka

    “Morningstar amerikai befektetési alapokat vizsgál, mindig az jön ki, hogy a legkisebb költséggel működő alapok átlagban megverik a magasabb költségűeket.”

    Ennek azonban pont itt nincs semmi értelme. Körtét hasonlítunk össze az almával…

    Egy pénzpiaci alap általában kisebb költséggel dolgozik, mint egy részvény v. absz.hozamú alap. Akkor fektessünk pénzpiaci alapba, mert akkor az a jobb az elemzés tükrében?

    Két absz.hozamú alap vagy ETF is eltérhet egymástól annyira, mint egy pénzpiaci és egy absz.hozamú alap egymástól. Hiába kisebbek a költségek, ha az alapkezelő személye ill. stratégiája mit sem ér…

  • janoka

    Az ETF-ekkel meg az a gond, hogy egy átlag kispénzű magyar számára nem nagyon érhetőek el absz.hozamú ETF-ek kellő számban és minőségben.

    Az ETF-ekkel bármilyen piacot elérhet az ember (olaj, arany, indexek, devizák, stb., long és short, amit akarsz), csak éppen egy átlag ember nem ért ahhoz, hogy mikor, mibe, milyen irányba fektessen be. Erre szolgálna az absz.hozamú alap.

    Szerintem kp jól megragadta a lényeget. Az alapkezelő személye a lényeg, azt kell figyelni. Egy Szalma Csaba vagy Zsiday Viktor által vezetett alapba inkább fektetek (még ha a költségek nem is kicsik), mint egy fogalmam sincs kicsodák által vezetett jó ég tudja miféle hedge fund-ba.

  • mesterséges unintelligencia

    A költségvizsgálat mögött szerintem ott van két ki nem mondott feltétel:
    1. Természetesen azonos kategóriákat kell összehasonlítani, azaz az amerikai részvényalapot az amerikai részvényalappal, vagy a pl. a informatikai szektoralapot informatikai szektoralappal (vagy ETF-et ETF-fel)
    2. Ez leginkább az aktívan kezelt alapokra vonatkozik, amelyekre ugyan mondhatjuk, hogy “menedzseltek”, de többnyire mégiscsak szorosan követik az indexet.

  • Wnprt

    A Richter felaprózásáról mit gondoltok?

  • Zsolt

    Sziasztok!

    Itt valami tévedés van. A Concorde VM alap
    1 éves hozama jelenleg:8,58%
    3 éves visszatekintésben az éves hozam:8,57%
    5 éves visszatekintésben az éves hozam: 11,31%
    Ami még fontos, hogy a 2008-as válság idején sem esett vissza!!!!
    2008-évi hozam: 6,6%
    Számomra ez referencia, hogy jól dolgoznak.
    Zsolt

  • Kiszamolo

    Akkor szóljál a Concorde-nak is, mert ők 5,66%-ot írtak a legutolsó jelentésükben (igaz, az áprilisi): http://www.privatvagyonkezeles.hu/images/alapok/havi_tajekoztato/Concorde-VM.pdf

  • Zsolt

    Szia!

    Igen közben én is rájöttem, mert én az aktuális állást néztem, Te meg a tájékoztatót, ahol elmaradás van.
    Valóban volt olyan időpont, amikor csak ennyi volt.
    Én ezt használom
    http://www.con.hu/concorde/befektetesi_alapok.html

  • Zsolt

    Szia!

    Magas fix hozamú állampapírban /2020/ ülök. Ennek másodpiaci értéke most több mint egy éves hozammal magasabb a névértéknél.
    A többletet kivenném, és befalapban megforgatnám. Kivárnám, hogy a jegybanki alapkamat újra nőni kezdjen. Ettől az árfolyamom esne. Úgy 80-90%-os másodpiaci árfolyamon visszaszállnék az állampapírba.
    Politikusainkat ismerve erre van esélyünk….
    A gondjaim:
    1. Olyan befalap kéne, ami nem ül állampapírban. Mert az nekem nem segít, ha átrakom és itt meg lecsökken az árfolyam.
    2. A bank 7-8% jutalékért teszi vissza állampapírba. Ezért 85% másodpiaci árfolyam felett nem éri meg visszaszállni.
    3. Ha visszaesik 80%-ra, akkor mekkora csődkockázatot vállalok, ha visszaszállok? Nem menekülni kellene inkább?

    Kösz: Zsolt

  • Kiszamolo

    Ami segíthet rajtad: szállj ki a hosszú alapból és tedd át rövid állampapír alapba.

    Minél hosszabb a hátralévő futamidő, annál többet emelkedik a kötvény értéke, ha csökken az elvárt hozam, viszont annál nagyobbat zuhan is, amikor megfordul a trend és nő az elvárt hozam.

    Azonban a rövid alap ennél sokkal kisebb mértékben érzékeny erre. Hiszen ha már csak pár hónap van hátra, akkor a hozamváltozás egyik irányba sem rengeti meg az alap árfolyamát.

    Most nyertél a csökkenésen a hosszú alap miatt. Ha úgy gondolod, lejjebb már nem megy, akkor cseréld le rövid alapra, így csökken a kockázatod.

    Bövebben: http://kiszamolo.hu/befektetesi-alapokba-aramlik-a-penz/

    Miért fizetsz olyan rengeteg banki jutalékot? Nem a legjobb helyen vagy akkor.

    Az, hogy nő az elvárt hozam, még semmit nem jelent, államcsődöt végképpen nem. A jelenlegi hozamok túl alacsonyak.

    Bővebben itt: http://kiszamolo.hu/honnan-fogod-felismerni-az-allamcsodot/

  • Zsolt

    Szia!

    Köszönöm! Jelenleg a hosszú alap hozama 7.5%. Ezt rövid alappal nem tudom megcsinálni. Viszon egy jó időben meglépett ki, majd belépéssel ezt még el tudom vinni 8%-ig.
    Csak akkor lépek, ha ennél jobb hozamot tudok kihozni befalapból.

    Zsolt

  • Kiszamolo

    Ebből a 7,5%-ból 3%-ot a kamatesés okozott, 4,5% plusz a költségek az, ami tényleges hozam. De ez már a múlt, jövőre nyilván nem lesz ennyi kamatesés.

  • Zsolt

    Szia!

    Bocs rosszul írtam. Az állampapír fix kamata 7,5% 2020-ig.
    A jelenlegi nettó ára 108,4%.Bruttó 113%

    Ez azért most kellemes

    Zsolt

  • Andris

    Üdv.
    Több írást is látok itt a befektetési alapokról.
    Érdekelne kinek mi a véleménye a Concorde alapokról ?
    Ismerősöm ajánlotta, Raiffeisen prémium ügyfélként meg tudnám venni,
    de mostani hírek szerint a Raiffeisen kivonul, ezek után milyen biztonsággal tudom ezeket a befektetéseket kezelni, a Raiff. TBSZ számlán?
    A Concorde 2000, Concorde Hold, Concorde PI, Concorde VM, Concorde Citadella, Concorde Colombus tavaly mind 10 % felett hozott.
    Ha a mostani viszonyok közt 5-6 % ot hozna már meg lennék elégedve.
    Milyen kockázatúak ezek az alapok, illetve maga Concord alapkezelő?
    Milyen más lehetőség lenne 2-3 éves befektetésre most, ami az állampapírok felett hoz, és viszonylag biztonságos ?
    Köszönöm