Az offshore cégek magyarországi megítélése 2017-től

A nagy offshore-ellenes küzdelemben meglepő módon olyan jogszabályi változások születtek most év végén, hogy soha nem volt még könnyebb legálisan offshore cégeket használni adótervezésre, mint 2017-től.

(Ettől még persze fennmaradnak azok a szabályok, amik eddig voltak, vagyis ha te Magyarországon magyar embereknek árulsz valamit egy külföldi offshore cégen keresztül, aminek te vagy a tulajdonosa, akkor ahhoz lesz pár szava az adóhivatalnak. Erről néhány eddigi cikk: Külföldi cégalapítás, Külföldi cégek használata, Hol vagy otthon?)

A Crystal Worldwide már eddig is írt cikkeket a témában ide a blogra, következzen az ő cikkük a témában:

Az Országgyűlés 2016 utolsó ülésnapján fogadta el azt a törvény, amely bevezeti az új adóamnesztiát és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Érdekes fejlemény, hogy a legújabb adóamnesztia miatt azt várhatnánk, hogy az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz “offshoreozni” 2017-től.

A társasági adóról szóló törvény amerikai mintára „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezéssel illeti az offshore cégeket. A vonatkozó szabályozás ennél némileg összetettebb, de nagyjából úgy lehet összefoglalni a lényegét, hogy amennyiben egy magyar magánszemély (tényleges) tulajdonos legalább 10%-os érdekeltséggel bír egy külföldi társaságban, amely nem fizet legalább 10%-os mértékű társasági adót, akkor ez a cég bizony ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (továbbiakban: offshore cég) Abban az esetben, ha egy magyar társaság egy ilyen céget tulajdonol, illetve ilyen társaságtól kap bevételt vagy származik költsége, akkor számos negatív adókövetkezménnyel kellett számolni.

2017-től ez a szabályozás “enyhül”, ugyanis a magyar magánszemélynek ezentúl már 50%-ot meghaladó érdekeltséggel kell rendelkeznie a cégben, továbbá a külföldi társaságnak elegendő csak 4,5% társasági adót fizetnie. Ez a könnyítés két körülménynek köszönhető. Egyfelől az Európai Unió offshore cégekre vonatkozó szabályai lazábbak és ezt Magyarországnak is át kell vennie, másfelől hazánkban a társasági adó kulcsa 9% lesz jövőre (az új szabály szerint az offshore cégnek elegendő csak a magyar adómérték felét elérnie).

Fentieken kívül fontos kiemelni, hogy nem csak a társasági adóról szóló törvény rendelkezett az offshore cégekről, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény is. Eszerint 2016 végéig minden offshore cégtől kapott bevétel után a magyar magánszemélyeknek 33%-os adóteherrel kellett számolnia. Ezt jelentős mértékben súlyosbította az a körülmény, hogy a magánszemély tulajdonosnak az offshore cég éves profitja után is fennállt ez az adófizetési kötelezettsége, anélkül, hogy azt ténylegesen felvenné például osztalék formájában. Ez azt jelentette, hogy a cégben ott maradó nyereség után is adózni kellett a magyar magánszemélynek, hiába nem vette kézhez a profitot. Sokáig nem vették komolyan ezt a szabályozást arra gondolva, hogy az adóhatóság úgysem lát rá ezen külföldi cégek bankszámláira és tulajdonosi hátterére. Ez a helyzet 2017-től ugyancsak változik, ugyanis közel 100 ország fog banki információkat gyűjteni és automatikusan kicserélni 2018-tól az offshore cégek számlaegyenlegei és tényleges tulajdonosai tekintetében is.

2017-től azonban megszűnik az offshore cég fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ezáltal megszűnik az a fent említett korlátozó szabály is, hogy önmagában egy offshore társaság tulajdonlása esetén is adókockázat merüljön fel annak magánszemély tulajdonosánál. Egyedül egy rendelkezés marad érvényben ezen a területen, amely az alacsony adókulcsú államból származó jövedelmekre vonatkozik. Ennek az adóterhelése ugyancsak 33%, azonban alapból nem tartoznak ide azok az államok, amelyekkel Magyarország adóegyezményt kötött.

Ily módon a jövőben a magyar társaságtól származó osztalékkal egyenlő feltételek mellett adózik egy olyan külföldi cégtől származó osztalék is, amelynek államával Magyarország adóegyezményt kötött, még abban az esetben is, amennyiben az adott cég nem fizet vagy fizetett egy fillér társasági adót sem. Ezáltal több helyszín esetében is elmondható, hogy az eddigiektől eltérően nem sújtja negatívan a magyar szabályozás a külföldi cégtől származó osztalékot és egyéb kifizetéseket. Ebbe a körbe sorolható például az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Hongkong, Malajzia, Liechtenstein és még sokan mások.

Összefoglalva megállapítható, hogy jövő évtől sokkal könnyebb lesz „offshoreozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33%-os adóteherrel számolni). Ha az adott adóparadicsom nem kötött Magyarországgal adóegyezményt, akkor sem vészes a helyzet, ugyanis, a korábbiaktól eltérően nem merül fel adófizetési kötelezettsége a magyar magánszemélynek, amíg nem vesz ki belőle osztalékot. Végeredményben ez azt jelenti, hogy, aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.

Share

8 hozzászólás

  • Családfő

    Ez gyönyörű…

  • ügyvéd

    Szerintem is 😀

  • Bogrács Rézi

    A szabályozókon keresztül meg kellene tiltani minden banki utalás indítását Offshore-országnak titulált országba mindenféle nem offshore országból.

  • Zoli

    Yeah! 🙂
    A jogharmonizáció, az jogharmonizáció.

  • ügyvéd

    @Bogrács Rézi

    Akkor pl. Singapore, Ciprus, stb azonnal tönkre menne… 😀
    Mondomén ezredszer is, hogy a joghoz, meg a focihoz minden magyar ért… 😀

  • Bogrács Rézi

    Igen, jogharmonizálni kellene, amennyiben egy fikarcnyi szándék is lenne erre a politikusokban. Miután a képviseleti demokráciában ők vannak feljogosítva a jogalkotás lehetőségével, így ez tőlük nem elvárható. Hatalmuk – döntések a társadalmi vagyon felhasználása fölött – gazdagodásuk – korrupciós csatornák nyitvatartása és bennfentességük okán.

  • Garry

    Miért kell(ett?) társasági adót fizetnie itthon egy külföldön bejegyzett cégnek, ami Magyarországon nem végez tevékenységet ? Csak mert magyar tulajdonosa (is) van ?

  • Harmati Zoltán

    Igaza van Garry, miért? – Ahol, beruház, bért fizet, ahol termék és/vagy szolgáltatás értékesítést végez egy adóalany, ott illene valamicske adót fizetnie (adónemfüggő).
    Persze kérdés, hogy ha irtózik a jogalkotó attól, hogy bárki is elkerülje a törvények szerinti adó megfizetését, – mert kell a költségvetésbe a bevétel – , akkor miért nem teszi rá a kezét pl. a betelepedési kötvény-üzletre az állam a kezét? De bárki, aki valamit is hallott erről a magyaro’sch’ kötvény-sztoriról, annak egészen biztosan elképzelése is van erre vonatkozón, hogy miért is. A döntéshozók állításai viszont egészen biztosan hazugok. Ha ugyanis minden pénz szabályosan, számlákon keresztül “mozog”, akkor nyomkövethető. Abból minden kiadás, bevétel, és ki van a végén, az pontosan végigkövethető. Csak ebbe belelátni nem engedi a jogalkotó, mert érdekével ellentétes. A prúdenciára való “nem törekvés” is gyanús…