Befektetés svájci frankban

Vannak ügyfelek, akik svájci frankban tartják a pénzt, mert az “biztos menedék”, olyan mint az arany és egyéb menekülő devizák.

Azonban gyorsan belefutnak abba a problémába, hogy nem tudják befektetni a pénzt, az így csak áll a számlán évek óta, rengeteg veszteséget okozva ezzel. (Euróban és dollárban még egy alacsony-mérsékelt kockázat mellett is hozna évi 2-3%-ot a pénzük. Van az az összeg, ahol ez már érzékeny veszteség éveken át.)

Nekik szeretnék segíteni ezzel a cikkel.

Elöljáróban érdemes átgondolni, miért is van svájci frankban a pénz. Valószínűleg egy szó a válasz: félelem. Félelem a piaci változásoktól, az eurótól, a dollártól.

Ilyenkor kimondatlanul azt gondoljuk, hogy a svájci frank árfolyama gránitszilárdságú, ezért nem érhet minket kellemetlen meglepetés.

Azonban rengeteg hozzánk hasonló befektető választotta ugyanezen ok miatt a svájci frankot, ezzel is felhajtva a frank árfolyamát. Ők ugyanazzal a problémával szembesülnek, mint mi: nem hoz semmit a pénzük.

Ha alábbhagy a rettegés és a pánikhangulat, sokan fogják végiggondolni, hogy nem lenne-e érdemes inkább euróra vagy dollárra váltani a pénzt, ahol valami hozamot is el lehet érni. Ekkor a svájci frank árfolyama akár komoly esést is elszenvedhet, ráadásul ez ugyanolyan öngerjesztő folyamat lesz, ahogy az emelkedésé is az volt. (A svájci frank biztos menedék, ezért mindenki veszi, tehát drágul. Mivel drágul, tehát megéri nekem is befektetni a svájci frankba. Azonban ha elkezd majd esni az ára, sokan szeretnének minél gyorsabban megszabadulni tőle.)

Ezért érdemes óvatosan bánni a svájci frankkal is, nem ajánlatos csak abban tartani a teljes megtakarítást. (Főleg, hogy a svájci jegybank továbbra is bármi áron gyengíteni szeretné a svájci frankot.)

Milyen befektetési lehetőségeink vannak?

Ha a svájci frankodért veszel a példa kedvéért amerikai tőzsdeindexet, azonnal átváltottad a pénzed amerikai dollárra, mert lényegtelen, hogy forintért, euróért, svájci frankért vagy dollárért vettél amerikai tőzsdeindexet, a pénzed amerikai dollárban nyilvántartott amerikai részvényekben lesz. (Ezt sokan elfelejtik, ezért is volt menő egy időben az eurós unit linked életbiztosítás, mintha nem volna teljesen mindegy, hogy eurót fektetsz orosz részvényekbe vagy forintot.)

550x104-cikkekbe

Tehát ha nem akarjuk átváltani a pénzünket más devizába, kénytelenek vagyunk a pici svájci piacon befektetést keresni magunknak, mint oly sokan mások.

A svájci frankos bankbetét nem fizet semmit, ezért ezt kizárhatjuk.

A svájci állampapír is mínuszos hozammal bír, ezért ezt sem az évszázad üzlete. Ha mégis szeretnél venni állampapírt, legegyszerűbben ETF-ben tudod megvenni. Itt találod a 3 év alatti futamidővel rendelkező svájci állampapírokat.

Amint látod, az éves hozam mínusz(!) 0,1-0,7% között váltakozik, vagyis te fizetsz azért, hogy vehess svájci állampapírt. 2009 óta a nettó hozamod combos 0,03% volt évente, azonban a számlavezetési díj és a vételi-eladási költségek előtt.

Ennél még a készpénz tartása is fényévekkel jobb üzlet.

Ha 7-15 év futamidővel rendelkező svájci állampapírokból összerakott alapra vágysz, azt itt találod. Elsőre vonzónak tűnik az évi 3,5%-os éves hozam, azonban egy dolgot ne felejts el: ennek az alapnak a duration-e majdnem 10 év. Ez azt jelenti, hogy ha bármikor egy százalékponttal nő a jelenlegi nulla kamat svájci frankban, akkor a meglévő befektetésed értéke 10%-kal csökken. Ha 3 százalékponttal nő az állampapírok kamata, akkor közel 30%-kal fog kevesebbet érni a meglévő kötvényeid értéke. (Mi a százalékpont? Cikk itt)

Minek látod nagyobb esélyét? Az amerikai tőzsde esik 30%-ot , úgy hogy nem korrigál vissza, vagy hogy a svájci kamatkörnyezet tér vissza valamikor a közeljövőben a normálisabbnak mondható 3-4%-os szintre?

Vigyázni kell a kötvényekkel, mert jelenleg azok majdnem annyira veszélyesek, mint a részvények, csak ebben az esetben a kamatkörnyezet változása jelenti a legnagyobb kockázatot.

Márpedig nagy bátorság kellene ahhoz, hogy kijelentsd, hogy a következő években nem lesz kamatemelkedés és/vagy növekvő infláció.

Következő lehetőséged a vállalati kötvények, például ez az ETF.

Ha eddig figyeltél, egyből rájöttél, hogy az átlagos futamideje a kötvényeknek 5 év, ami bár sokkal jobb, mint a 10 év az előző példában, de azért ez sem kevés, főleg, hogy az éves hozam csak 2,07%.

Amit még szintén észrevehetsz, hogy mindössze a cégek 44%-a svájci, a többi külföldi cég.

Választhatod még a svájci tőzsdét is, mint svájci frankos befektetés természetes helyszínét. Ebben az esetben a tőzsdei  befektetések kockázatát futod azzal megfejelve, hogy egy világviszonylatban kicsinek számító tőzsdén fektetsz be. Ha megnézed a megfelelő ETF adatlapját, észre fogod venni, hogy 10 cég teszi ki az alap 93%-át.

Vagyis nagyjából mindössze 10 cégbe fektetsz pénzt és ráadásul mind svájci cég.

A hozamoktól sem kapsz szívdobogást, mostanában az évi 1,5-3,5% sem az a haszon, amiért részvényben szeretnéd tudni a pénzed.

Amit még megtehetsz, hogy olyan alapokba fektetsz pénzt, amelyek amerikai tőzsdére, japán tőzsdére viszik a pénzed, vagy úgynevezett nemzetközi high yield bondokat vesznek, de a pénzt lefedezik svájci frankra.

Ezeket hívjuk “hedged” alapoknak. Ilyenkor bár az amerikai tőzsdére fektettél be, annak minden kockázatával és esetleges hasznával, de ha elmozdul az amerikai dollár és a svájci frank árfolyama, neked fixen marad a keresztárfolyam.

Persze üröm az örömben, hogy akkor is fixen marad az árfolyam, ha te járnál jól vele, vagyis ha a dollár gyengülne a frankhoz képest, azon sem nyersz semmit.

Az ilyen hedged, vagy lefedezett alapok nyújthatnak segítséget, ha fel mered vállalni az amerikai részvények kockázatát, de ragaszkodnál ahhoz, hogy mindenképpen svájci frankban maradjon a pénzed.

Néhány példa ilyen fedezett alapra: amerikai S&P 500 itt, MSCI World itt, High Yield Bond itt.

Amit itt figyelmes befektető észrevehet, hogy míg például az S&P 500 amerikai tőzsdeindexbe dollárban évi 0,05-0,1%-ért lehet befektetni, addig ugyanez lefedezett alapban évi 0,45%-ba kerül.

Nagyjából ilyen lehetőségek közül választhatsz, vagy esetleg azt választod, hogy a pénzedet diverzifikálva átváltod más devizákba, például euróba, dollárba, ausztrál dollárba és azokon a piacokon fektetsz be.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

63 hozzászólás

  • maveryck

    Nem teljes a cikk!!! Szinte bárhova befektethetsz CHF-es ETF-ek (Vanguard, iShares, stb.) segítségével, amiket a svájci tőzsdén tudsz megvenni. six-swiss-exchange.com/funds/etf/productprovider_list_en.html

  • Kiszamolo

    maveryck, a cikk teljes, csak te nem olvastad végig.

    Ha a svájci frankodért veszel a példa kedvéért amerikai tőzsdeindexet, azonnal átváltottad a pénzed amerikai dollárra, mert lényegtelen, hogy forintért, euróért, svájci frankért vagy dollárért vettél amerikai tőzsdeindexet, a pénzed amerikai dollárban nyilvántartott amerikai részvényekben lesz. (Ezt sokan elfelejtik, ezért is volt menő egy időben az eurós unit linked életbiztosítás, mintha nem volna teljesen mindegy, hogy eurót fektetsz orosz részvényekbe vagy forintot.)

    Ha amerikai részvényeket veszel tökmindegy miért (CHF, euró, forint, rubel), a pénzed azonnal dollárban lesz.

  • maveryck

    Te csak a hedged alapokat említetted, és ez így nem teljes. Persze, hogy fontos a célterület devizája, de nem mindegy, hogy USD/CHF vagy USD/HUF az árfolyampár. Gondolj arra, hogy sokan külföldön élnek, de nem tudják, hogy végleg hazajönnek-e. Mondjuk, kint dolgoznak Svájcban, és be szeretnének fektetni:)

  • Kiszamolo

    A cikk arról szól, mit csinálj, ha svájci frankban szeretnéd tartani a pénzed, nem arról, hol lehet svájci frankért európai vagy amerikai befektetési alapokat venni.

  • reader

    “Euróban és dollárban még egy alacsony-mérsékelt kockázat mellett is hozna évi 2-3%-ot a pénzük.”

    Engem dollár érdekelne, hogy az abban tartott pénzt mibe lehet tenni 2-3%-ért alacsony kockázat mellett? Alacsony kockázaton természetesen nem tőzsdeindexet értek, mert az ingadozik, tehát nem tudom, hogy ha évek múlva kelleni fog a pénz, akkor hol fog állni éppen a befektetés értéke. Ha nem tőzsdeindex, akkor mi az az alacsony kockázatú befektetés, ami dollárban hoz évi 2-3%-ot úgy, hogy hozzá is nyúlhatok, ha kell (tehát nem 5-10 éves átlagban hoz ennyit évente, hanem rövid távon is)?

  • maveryck

    Olvasd el, hogy TELJES legyen a kép:)advisors.vanguard.com/VGApp/iip/site/advisor/researchcommentary/article/IWE_InvResCurrencyExp

  • realestate

    @Kiszamolo
    Csak az ütött szöget a fejemben, hogy vajon hány embert érinthet a “probléma” hogy CHF-ben tartsa a pénzét (illetve egy részét) és azt hogyan fektesse be? Ahhoz bődületesen nagy vagyon kell szerintem, hogy egyáltalán megfogalmazódjon az igény erre mégcsak gondolati szinten is. Nem? Te mekkora vagyonnál tanácsolnád, hogy CHF-ben is tartson valaki belőle? Köszi a választ előre is!

  • maveryck

    Az igazi menedék az, ha Svájcban (is) van számlád. Egyébként a CHF is csak egy deviza az EUR, USD, AUD, stb. mellett.

  • Ivan Olsen

    @Kiszamolo: Bocs az offolásért, csak azt akartam mondani, hogy a Kiszámoló Akadémiás kép-hirdetés, ami a bejegyzésnél feljön, nem működik link-ként (tudom, hogy a post alján ott a link, csak gondoltam szólok).

  • Balage

    @realestate:

    Szerintem nem kell bődületesen nagy vagyon, elég ha van 15+ M forintod, és diverzifikálni akarsz. Pl. nekem van valamennyi pénzem CHF-ben. Szívtam a fogam kicsit, amikor évekig 0 közelben kamatozott, viszont jólesett, amikor hirtelen vagy 25%-ot erősödött (pedig ugye úgy volt, hogy a svájci jegybank ‘sose’ fogja elengedni a rögzített árfolyamot).

  • sporolos

    Kiszamolo,

    en mar többször tettem fel ilyen iranyu kerdesem – eddig Töled valasz nelkül:
    Mo.-on elve, de nem kizarva kesöbb Europaban vagy USA-ban elest, Te milyen aranyban diverzifikalnad deviza szerint a befekteteseidet ? cel a riziko csökkentese es nem a hozam maximalizalasa.
    nem feltetlenül azt varom, hogy ebben 32.4%, amabban 23,7%, hanem gondolatokat es nagyjabol arány-tartomanyokat.
    köszi.

  • Janika

    Off: mi lesz a beforintosított devizahitelesekkel, ha lecsökken a CHF árfolyama? Kósa majd megmagyarázza, vagy a bankok kell “visszaadják” a külömbséget?

  • realestate

    @Balage
    Értem mire célzol, mindig jó “nyerni” valami más befektetéssel szemben, de szerintem még egy erősen átlag feletti vagyonnal rendelkező ember esetében sem nagyon merül fel, hogy komolyabb pénzt tegyen más devizába…. Illetve az a gond, hogy akinél fel is merül a gondolat, általában pont akkor amikor “gáz” van és gyenge a forint. Pl pár éve amikor elpattant 315-320-ig a Ft, rohantak sokan EUR venni hogy itt a világvége, a többi ismerjük… most 306 az árfolyam és közben is jobban kamatozott a Ft.

    Ennyi erővel nyisson bárki egy Forex számlát, tegyen be pár millát és abból simán tud nyitni jelentős pozit bármely devizára. 6 Milláig van rá OBA. A lényeg, hogy ne essél csábításba túl nagy pozira a tőkéhez képest (a tőkeáttétel miatt).

  • Omnisapient

    Emlékeim szerint 2011 vagy 2012? augusztus-szeptember táján vezetett be a svájci jegybank árfolyamkorlátot. Volt nagy csapkodása az árfolyamnak és utána sírás-rívás. Aztán kezdtek a népek hozzászokni, hogy a svájci jegybank egy bizonyos szintnél erősebb frankot nem tolerál. Kevesebben tudják, hogy ez elég sokba került a svájci jegybanknak. Ha jól tudom, ezt a veszteséget nem akarták tovább gyűjteni, ezért is oldották fel az árfolyamkorlátot tavaly januárban, amit megint csak hatalmas árfolyam-ingadozások, következésképp bukók és anyázások követtek.
    Már az árfolyamkorlát bevezetése sem tetszett, de a kivezetése még inkább megerősítette azt a hitemet, hogy a svájci frank nem csak véges mennyiségű, de túl kicsi mennyiségben elérhető valami, aminek az árfolyamát globális viharok nagyon meg tudják hullámoztatni, ezért akármennyire is “biztonságos” én nem tekintem annak.
    Folyt. köv…

  • Omnisapient

    Több, mint 20 éve, amikor még nem volt EUR, (és pénzem se nagyon), valamennyire követtem a svájci frankot, de a fent említett -szerintem- black swan miatt már inkább csak azért nézek rá, hogy mosolyt csaljak az arcomra. Sajnos a CAD, AUD, NZD, NOK hasonló cipőben járnak. Lehet, sőt biztos, hogy nagyon jók (nagyon tökös gazdaságok pénzei) és értékesek, de olyan kicsik, hogy globális viharok nagyon megtéphetik őket.
    Amíg valakinek nem kell egy lakás vagy ház 20-50 milliós árának megfelelő szabad összegnél nagyobb vagyon számára befektetést találnia, addig EUR, USD, HUF -szerintem- megfelel.

  • Kiszamolo

    spórolos, van dollár, euró, ausztrál dollár és forint. Ezeken belül kötvények, high yield bondok és tőzsdeindexek.

    Brazil részvény, orosz részvény is van, de csak a játék kedvéért.

  • Omnisapient

    gugliztam egy kicsit és ezt találtam:
    Ország Népesség/ m fő GDP/billió USD
    USA 316 16,77
    EU 507 16,2
    Kína 1357 9,24
    Japán 126 4,92
    India 1252 1,878
    Kanada 35 1,827
    Ausztrália 23 1,56
    Svájc 8 0,685
    Ezeket a számokat én így értelmezem:
    1. USA és EU népessége és gazdasága nagyjából egy súlycsoport
    2. Jócskán lemaradva jön Kína, majd tisztes távolból Japán
    3. Nagy szünet, majd India, Kanada, Ausztrália. Ezek gazdasága alig több, mint 10%-a az USA-énak vagy az EU-énak.
    4. Ebbe a listába Svájc már csak a futottak még kategóriába fér bele, gazdasága Kanadáénak harmada, az USA-énak kevesebb, mint 5%-a.
    Szóval akármilyen szépen is fénylik a svájci frank, elfújja a szél.
    Ettől még megfontolom, hogy fektessek-e svájci cégekbe, de a CHF nem safe haven.

  • Janos82

    az opcio mint befektetes miert maradt ki? Vagy az itt tul draga lenne?

    Azzal vegulis tudom fedezni magam arra az esetre, ha egy deviza sokat erosodne egy masikkal szemben. Ha meg megse kovetkezik be, akkor se jarok rosszabbul mintha atvaltom a penzem.

  • Kiszamolo

    Janos, opció fél évre vagy 3%, de lehet, hogy több. Nem biztos, hogy ér annyit.

  • NAR

    “svájci kamatkörnyezet tér vissza valamikor a közeljövőben a normálisabbnak mondható 3-4%-os szintre?”

    És mi van, ha nem tér vissza? Japánban 20 éve van 0.5% alatt az alapkamat, az európai demográfiai helyzet is oda tart, ahol a japánok vannak. Mert ugyan lehet ismételgetni, hogy “ez a normális”, meg “eddig mindig visszatért”, csak éppen közben megváltozott a világ…

  • Eltévelyedés

    De most akkor megmondod a frankót Kiszámoló? A nép követeli a tuti befektetés receptjét:)
    Tudjuk, hogy nálad a bölcsek köve, csak nem árulod el nekünk:)

    A kérdezőknek meg szerintem leginkább “attó függ” Ha jól körülnézünk, biztosan találunk 10-10 befektetési gurut aki mellette és ellene is tud érvelni.

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos

    Ausztrál miért?

  • mage

    @Omnisapient

    Ez a sokba került a svájci jegybanknak az árfolyamgát, csak a gyenge magyarázata volt amit kitaláltak mikor rájöttek mekkora hülyeséget csináltak. Az árfolyamgát fenntartásához frank kellett. A svájci jegybank ugyan úgy, mint minden más jegybank annyi saját devizát teremt amennyit akar, tehát ingyen van neki.

    Árfolyam gátnál ráadásul mivel tartja az árfolyamot az eurohoz képest a jegybank még technikailag se keletkezik vesztesége, vagy nyeresége a deviza hatás miatt. Tehát a svájci jegybank ingyen növelte a deviza tartalékait. Ha túl soknak minősítették volna a deviza tartalékot, akkor annyi dolguk lett volna, hogy elkezdik a vásárolt €-t tőzsde indexekbe, vagy reál befektetésekbe fektetni. Tehát úgy nőt volna Svájc vagyona, hogy pénz nyomtatnak aminek nincs nem várt negatív hatása a devizaárfolyamra. Japán már jó ideje ezt csinálja…

  • sporolos

    en ezt nem érzem válasznak.

    nekem – mert sokat dolgoztam €-ert – 64%-nyi van HUF-ban, 34%-nyi €-ban, a maradek USD es CHF.

    Te csak HUF-ot (abban jegyzett ertekpapirt) tartanal ? vagy mast is ? miert ? kb. mennyit ?

  • MrUrban

    Indulhatnánk a kályhától? Miként, hol, hogyan lehet magyar állampolgárként, sviccer bankszámlát nyitni?

  • gaborr

    @nar teljesen egyetértek veled ebben a témában, megváltozott a világ. és őszintén nem tudom felfogni, hogy miért nem emelnek kamatot japánban. ezzel a 0% körüli kamattal eddig is kinyírták az ország jövőjét, és ha ez továbbra is így marad, akkor totál tönkre fognak menni a japánok. remélem nagyon hamarosan rájönnek a japánok, és a többiek is hogy az ennyire alacsony kamat nem egészséges. hiszen mi történik most? olyan alacsony a kamat, hogy félretett tőke kamatából nem lehet megélni. ez ugye akkor fontos mikor előtakarékoskodásról beszélünk. japánban alacsony volt a kamat ezért most akkora nyugdíjmegtakarításuk van, mint kevés másik országnak. viszont a megtakarított tőke úgy tűnik fordított arányban áll a gyerekek számával, nem csak japánban. ha magyarország is erre a jövőre számíthat, akkor azt hiszem elkapálhatjuk magunkat. kamatemelés nem csökkenti a költekezést, hanem növeli.IMHO.

  • gaborr

    ja és visszatérve a chf-re. szerintem nem az a fontos, hogy chf-ben legyen, hanem hogy svájcban. el is kezdtem utánajárni, hogy mi a módja, hogy svájci befektetési számlám legyen. találtam egész kedvező ajánlatot, viszont a svájciak (is) nagyon bunkó módon büntetik a megtakarításokat, és állományi díjuk van. 0.075% ha sváci kibocsájtású papírokat tartasz, és 0.15% ha egyéb. szóval elgondolkodtam, hogy megéri-e nyitni. szerencsére nem 1-2% hozamokra hajtok, tehát nem terhelne meg, de akkor is. igaz a cib 0.1% állományi díjat számláz.

  • senkifia

    @gaborr

    “olyan alacsony a kamat, hogy félretett tőke kamatából nem lehet megélni. ”

    Es mikor volt hosszu idon at akkora kulonbseg a kamat es inflacio kozott, hogy kamatbol meg lehetett elni?

  • Családfő

    @sporolos

    A valódi válaszhoz lehet, hogy nem spórolhatod meg a személyes tanácsadást. 😉

  • mgpx

    @mage

    A svájci jegybank a felvásárolt euróra EUR kamatot kap, miközben a teremtett CHF-re a saját maga által meghatározott kamatot fizeti, a kettő eltérése a jegybank nyeresége/vesztesége. Ha a gazdaság méretéhez képest a devizatartalék extrém mértékűre nő (mint Svájcban), akkor az esetleges kamatveszteséget már nem viselné el, ergo a jegybank elvesztené a mozgásterét a kívánatos CHF kamatszint beállításához (csak hatalmas veszteségek árán tudná az EUR kamatszint felé vinni). A monetáris politika önállóságának az az ára, hogy nem lehet a devizatartalékot extrém szintre felfuttatni.

    Japánt ne keverd ide, teljesen más helyzet, ott belföldi állampapírt (és nem külföldi devizát) vesz a jegybank.

  • mgpx

    @gaborr

    Japán eladósodottsága jelenleg az éves GDP 229%-án áll. A kamatszint 1%-os emelése az államadósság után fizetendő kamatkadásokat évente a GDP 2.29%-val növelné meg, ami aztán csak még tovább növelné az eladósodottságat stb. Ördögi kör.

  • bklement

    @mgpx Az adósság harmada a jegybanknál van, és ez az arány meredeken emelkedik, miközben a mindenki más által tartott adósság nominálisan is csökken. A jegybank meg simán visszaadja a kamatokat a költségvetésnek osztalék formájában, a maradék nagy része pedig a lakosság kezében van, így a kifizetett kamat nem veszteség lenne a nemzetgazdaságnak, hanem fiskális stimulus. Amit finanszírozhatnak újabb, a jegybanknak eladott államkötvényekkel.

  • bklement

    @MrUrban: UBS-nél néztem kondíciókat, kb havi 10 ezer forint, ha x százezer frank alatt vagy. Gondolom kimész, és bepróbálkozol egy fiókban.

  • shylock

    Duration egy erdekes fogalom, az arny oldalat kiszamolo valoban emlitete. Azaz ha a duration 10 ev, es holnap a kamat 1% none, akkor te azzonal elvesztenel 10%-ot. Viszont ez csak akkor igaz ha a befektetesedet azonal eladod.

    Viszont ha a hosszabb tavu befekteto vagy, es fix 10 ev mulva szeretned eladni akkor a kamatvaltozas nem erdekel, hisz a mar meglevo befektetesed eves hovama jobb kamattal lesz ujrabefektetve es emiat 10 mulva az osszhozamod ugyanaz mintha nem is valtozot volna a kamat.

    Ha 10 evnel hosszabb ideig tartod az alapot, akkor mar paradoxalis modon orvendhetsz a kamatemelkedesnek, hiszen az azonali ertkekcsokenest a jovobeli ujrabefektetesek boven kompenzaljak.

  • shylock

    Szinten ne keverjuk a penzt, kotvenyt, valamint a reszveny fogalmat. Ezek lenyegebben kulon kategoriat kepeznek. Ha rovid tavu biztonsagi tartalekodrol beszelunk, azaz felretet 9 havi megelhetest biztosito penz surguseg eseten akkor erre a penz (legyen az valuta vagy akar penzszeru kincstarjegy) jo dolog.

    Ha hosszu tavu nyugdij befeketetesrol van szo, azaz 25-40 ev akkor a reszveny jo hisz a mindenapi ingadozasoktol eltekintve ennek a legjobb a hozama.

    Persze a mindenapi ingadozastol nehez eltekinteni, es ezert hasznalunk fix hozamu eszkozoket mind a kotvenyek ugymond stabilizatorkent meg akkor is ha pont most a hozamok siralmasak. Minel rovidebb a befektetesi tavod, annal elonyosebb a reszvenyhanyadot csokenteni.

  • AAA

    Bár nekem csak USD van az IB-nél Reg-T margin számlán, de úgy tudom bármilyen devizát használhatsz fedezetnek (akár Ft-ot is). Tehát tarthatod CHF-ben a pénz egy részét, veszel SPY-t, nem váltják át USD-re, hanem csak fedezetként ott kell lennie a számlán.

  • shylock

    Apropo duration, tobbfele kotvenyalap letezik, azaz a duration nem egyforma. Okos dolog hosszu duration alapot hosszu tavra, illetve rovid durationu alapot rovid tavra venni.

    De meg ennel is cifrabb. Habar a kamatok mindig is valtoznak, a hosszu tavu kamatok joval kisebb valtozasoknak vannak kiteve mind a rovid tavuak. Azaz 1% valtozas a kovetkezo 1 evben az 1 eves alapon, joval valoszinubb mind egy 1% valtozas a kovetkezo 1 evben a 10 evesen. Ezert a rizikot sem lehet egy az egyben osszehasonlitani.

    Joval praktikusabb ha a durationt pusztan a befeketesi tavunkal valo osszehangolasra hasznaljuk. Arra jol mukodik.

  • Kérdező

    Ti mernétek nagyobb összeget (>10M) CurrencyFair-el küldeni egyik országból a másikba?
    Mennyire megbízható ez a szolgáltatás? Tapasztalatok?

  • gaborr

    @senkifia pl usa 2008ig, australia

  • Kiszamolo

    Kérdező: miért nem küldöd több részletben?

  • Kérdező

    Gondolom úgy rosszabbul járok (többször számolnak fel fee-t).

  • mage

    @mgpx

    A svájci jegybank nem hiszem, hogy felé akar menni az eu-s jegybanki kamatnak, mert gyengíteni akarják a saját devizát, mint minden ország. Ha még is ez a helyzet állna fent, akkor is egyszerűen megoldható, mert bevezetik amit most a magyar jegybank tett, tehát maximalizálják a jegybanknál elhelyezhető betét nagyságát, tehát nem hagyják a bankoknak, hogy minden betétet jegybanki kamatra helyezzenek el. Arról nem is beszélve, hogy a jegybanki tartalék egy részét elhelyezhetik reál befektetésekben, tőzsdei indexekbe, amiknek hosszútávon verni kell a svájci kamatot.

    Japán nem csak állampapírt vesz, mivel a lejárókból kapott összeg és az éves keretösszeg együttes értéke meghaladja a kibocsátott állampapír mennyiséget. Egy ideje etf-kbe is fektet és ismerve a japán titkolózást, könnyen lehet, hogy külföldi etf-t is vesznek.

  • pitcairn2

    a 2009-ben megindult rali 87. hónapjában nem hinném, hogy túlzottan szerencsés S&P 500 longban gondolkodni, az S&P 500 2008-ban is jóval többet esett 30%-nál, és a dollár is eshet még szépen (a 2008-ban megindult dollár-rali már több mint 90 hónapja tart)

  • pitcairn2

    @Omnisapient

    a CHF történelmi perspektívában nézve toronymagasan a legértékállóbb valuta a világon, bár ez jórészt annak is köszönhető, hogy az 1999-es svájci alkotmánymódosításig aranydeviza-standardon maradt

    Swiss Narrowly Vote to Drop Gold Standard
    By THE ASSOCIATED PRESSAPRIL 19, 1999
    nytimes.com/1999/04/19/world/swiss-narrowly-vote-to-drop-gold-standard.html?_r=0

    2003-ig különben a BIS is aranyfrankban intézte az elszámolásait

    SDR to replace gold franc at the BIS
    10 March 2003
    bis.org/press/p030311d.htm

  • Petya

    És mi a helyzet az angol fonttal?
    Nem gyengülhet örökké!
    Lassan már érdemes lesz fontban webshopból rendelni ingyen kiszállítással .

  • gaborr

    @kérdező ekkora összegnél már a bankok is adnak sepciális árfolyamot és felesleges currencyfairt és társait használni. csak fel kell őket hívni telefonon.

  • Koppány

    Bár nagy a árfolyamkockázat részvényekben, de biztos vannak svájci cégek, akik elfogadható osztalékot fizetnek. Az azért hozamként lehet szép %. Sztem. 😉

  • Kérdező

    @gaborr

    Egy telefont megér. Bár őszintén szólva nem hiszem, hogy hasonló áron utalhatok így, mivel nem csak a váltáson bukik az ember a bankban, hanem a mindenféle költségeken is.

  • V

    @Koppany igen biztos szep % … CHF-ben, mindaddig mig at nem probalod valtani. Mostanaban mindenki az osztalektol van lehidalva, majd lesz siras ha a FED elkezd kamatot emelni es a sok haziasszony visszavandorol a bankbetetbe

  • Leci

    Én tartok régről bankban CHF-et, régi lekötési megbízáson veszthettem már ahhoz képest, hogy áttettem volna euróba vagy forintba (mindig erre akarna rábeszélni a banki ügyintéző).
    Tervem nincs azzal a pénzzel egyelőre – majd ha olyannak látom a helyzetet, akkor készpénzben kiveszem (és az állam megkapja a tranzakciós illetéket forintban).

    Alternatíva a NOK lenne, ha tudnék valamit Norvégiáról (azon túl, hogy hideg van arrafelé).
    Mindkettő mellett az szól, hogy a jegybankjuk nagy mennyiségben növelte a nemesfémbánya részvényeinek a mennyiségét. És valószínűleg nemesfémet is tart.

    A frank és a NOK is fiat money, pláne amíg nem veszed ki a bankból.