Befektetési alap vagy ETF?

2014-03-24
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Régóta adós vagyok az ETF-ekről szóló cikkel és ha már írok róla, össze is hasonlítom a befektetési alapokkal, mikor melyiket érdemes választani.

Arról már volt szó, hogyan alakult ki a méregdrága aktívan kezelt befektetési alapokból az indexkövető alap (cikk itt), illetve,  hogy befektetési alap és befektetési alap között is milyen nagy különbség van költségek tekintetében. (cikk itt). Ha magával a befektetési alappal sem vagy tisztában, akkor egy cikk itt.

Mi az az ETF?

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, azaz Tőzsdén Kereskedett (befektetési) Alap. A hagyományos befektetési alaphoz képest, amelyik naponta egyszer közöl árat, az ETF-ek ára a többi részvényhez hasonlóan percről-percre változik, attól függően, hogy a benne található értékpapírok vagy nyersanyagok ára hogyan változik a piacon. Ugyanúgy vesszük meg, mint egy részvényt, annyi a különbség, hogy nem egy részvényt veszünk ezáltal, hanem mondjuk a teljes S&P 500 indexet alkotó összes részvényt vesszük meg egyszerre. Így az ETF pillanatnyi ára is a S&P 500 index változását fogja követni. Ezt a legtöbb esetben úgynevezett árjegyző garantálja, aki biztosítja, hogy a pillanatnyi kereslet-kínálattól függetlenül mindig jegyez vételi és eladási árat az adott ETF-re. Az ő haszna az eladás és a vételi ár közötti spread, vagyis eltérés.

Jelenleg mintegy 1400 ETF elérhető a piacon, a hagyományos részvényindexeket követő ETF-eken kívül vannak kötvénybe fektető ETF-ek, az arany árát leképező ETF-ek, magas osztalékot fizető részvényekbe fektető ETF-ek, árfolyamesésre játszó ETF-ek és a többi. Gyakorlatilag szinte mindent megtalálunk az ETF között, amibe fektetni szeretnénk.

Évente számtalan új ETF-et mutatnak be, néha a legelképesztőbb területekről, legyen szó a kakaóbab árát követő ETF-ről, Globális Szélerőművekbe Fektető ETF-ről, vagy halászattal foglalkozó cégeket tartalmazó ETF-ről.

Tavaly több mint 140 új ETF került forgalomba, ebből 90 fektetett részvényekbe, 30 kötvényekbe, négy nyersanyagba. De ez semmi a 2011-es 287 új ETF-hez képest (majdnem minden napra jutott egy új ETF).

A rossz nyelvek szerint a több mint egybillió dollárt kezelő üzletág próba-szerencse alapján bocsát ki ennyi új terméket. Ha egy ETF nem vonz elég befektetőt, akkor egyszerűen megszüntetik. (Egy-egy sikeres kibocsátásra több kudarcot vallott is jut.)

Amint a fentiekből látjuk, az ETF egy alap, ami a mögöttes termékek nagy száma miatt olyan, mint egy normál befektetési alap, a kereskedés és az árfolyamváltozás miatt pedig részvényként viselkedik.

Miért jobb az ETF, mint egy befektetési alap?

Ezt egy szóban össze lehet foglalni: a költségek miatt.

Az átlagos európai ETF teljes költség-mutatója átlagosan 0,38%, míg a passzívan kezelt alapok átlag 0,78%-ot, az aktívan kezelt alapok pedig átlagosan 1,76%-ot számítanak fel. Évi 1,3% különbség a költségekben 10 millió forintos befektetés esetén bizony 130 ezer forint veszteséget jelent évről-évre.

(Azonban vigyázzunk, mert hasonló ETF-ek költségterhelése sem egyforma. Az iShares MSCI Emerging Markets Index Fund (EEM) és a Vanguard MSCI Emerging Markets ETF (VWO) egyformán ugyanabba fektet, csak az Ishares költségmutatója 0,69%, a Vanguardé csak 0,22%. Ezért mindig hasonlítsuk össze a költségeket.)

Ezen kívül míg az idehaza elérhető befektetési alapok száma elég korlátozott, az ETF-eken keresztül sokkal többféle befektetést is elérhetünk. Csak a KBC-nél 300 féle ETF-et vehetünk azonnal, de állítólag kívánságra a többit is beszerzik.

A teljes költségmutató nem tartalmaz minden költséget. Nemcsak a brókercégünknek fizetendő kereskedési költség, de a fentebb említett árfolyamjegyző (angolul market maker) által felszámolt vételi-eladási árfolyamkülönbség (bid-ask spread) szintén minket terhel. Ez nem jelentős tétel, ha bevásárlunk és üldögélünk a papírunkban pár évet, de ha a részvényekhez hasonlóan naponta akár többször akarunk kereskedni, már akár komoly tétel is lehet.

Európában ez a különbség általában 0,01 és 0,04% között van, de nagyban függ az adott ETF likviditásától is. Sőt, gyakran megesik, hogy az ETF kereskedése nem esik egybe a mögöttes termék kereskedésével. Például ha a chicago-i árutőzsde már bezárt, de az ott forgalmazott termékekkel kereskedő ETF-ek kereskedése még mindig aktív, akkor ilyenkor az árfolyamjegyző a kockázatát csökkentendő, sokkal tágabb spread-et határoz meg. (Nem tudhatja, hogy holnap nyitáskor mi lesz az árfolyam). Ezért még nap folyamán sem egyforma egy-egy ETF ilyen irányú költsége.

Kinek jobb mégis a befektetési alap?

Mivel az ETF-et részvényhez hasonlóan kell megvenni egy brókercégnél, sok kezdőnek ez gondot okozhat, míg a befektetési alapokat gond nélkül megvehetjük bármelyik bankfiókban is, különösebb technikai háttérismeret nélkül. Másik hátulütője az ETF-nek, hogy a legtöbb szolgáltató a részvényekhez hasonló díjszabást alkalmaz az ETF vásárlásakor, például a KBC Securitiesnél is 0,3% a vételi jutalék, de minimum 12 dollár (számlacsomag függő).

Vagyis aki a heti-havi megtakarítását akarja ETF-be fektetni, az könnyen elvesztheti az ETF költségelőnyét, ha túl apró részletekben vásárol be belőle, mert ilyenkor a minimum díjat kell kifizetnünk. (4000 dollár alatt többet fizetünk, mint amit a 0,3%-os díjjal fizetnénk.)

Mire figyeljünk még?

Adózás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy ETF kifizeti a benne található részvények osztalékát, vagy visszaforgatja. Sőt, az adózás miatt az sem mindegy, hogy a S&P 500-at követő ETF amerikai, vagy például luxemburgi-e.

Fontos szempont, hogy vajon mennyire kiegyensúlyozott az ETF mögött lévő portfólió? Például az egyik legnépszerűbb kínai részvényekbe fektető ETF csak 25 részvényt tart, ami nagyon rossz és hiányos leképezése a piacnak.

De talán a legfontosabb: pontosan tudjuk, mire vállalkozunk, amikor egy-egy ETF-be fektetünk. Mennyire vagyunk tisztában a kockázatokkal, úgy a részvénypiac, mint mondjuk a forint-dollár devizakockázatával? Pontosan értjük-e, mibe fektet a választott papír? Vajon mi alapján válogatják be az alapba a papírokat, például mit jelent a "high divident" az adott ETF üzletpolitikájában? Hogyan definiálja például a feltörekvő piacokat? Van, ahol Dél-Korea feltörekvő, van, ahol már fejlett piacnak számít. Használ-e tőkeáttételt vagy shortolást a kiválasztott ETF? (Ez nagyban befolyásolja a kockázatát és a volatilitását, de a tőkeáttétel éves költsége a hasznunkat is érzékenyen érintheti.)

Összefoglalva: az ETF egy remek termék azoknak, akik nagyobb összegeket akarnak egyszerre jól diverzifikáltan befektetni a legkülönbözőbb piacokra, azonban a körültekintő tájékozódás itt sem elkerülhető.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram