Befektetési alapokba áramlik a pénz

A bankbetétek kamatainak látványos zuhanása sok kisbefektetőt csábított át a befektetési alapokba. Csak márciusban 173 milliárd forint érkezett az alapkezelőkhöz, ebből 61 milliárd kötvényalapokba (főleg magyar állampapírokba fektető magyar kötvényalapokba), 40 milliárd pénzpiaci és közel 14 milliárd tőkevédett alapba.

Nem is lehet ezen csodálkozni, amikor a tavaly májusi 9%-os akciós betéti kamatok átlag 4-4,5%-ra zuhantak, ezzel szemben a magyar állampapírokba fektető úgynevezett hosszúkötvény alapok 15-19%-os hozammal büszkélkedhetnek az elmúlt évben, ugyanígy a pénzpiaci alapok 5-6,5% közötti hozamuk is magasan veri a jelenlegi 4-5%-os betéti kamatokat.

Mondhatni, logikus befektetői döntés volt átcsoportosítani ezekbe az alapokba a pénzt. Alacsony kockázat, elképesztő hozamok.

Azonban nem volna baj, ha megértenénk, miért ilyen elképesztően magasak a magyar állampapír-alapok elmúlt éves teljesítményei, illetve miért magasabbak a pénzpiaci alapok hozama a bankbetétnél és ebből próbálnánk meg következtetni arra, hogy vajon várhatóak-e ehhez hasonló hozamok az előttünk álló évben.

Legelső lépésben nézzük meg, milyen hozamok mellett vették meg a befektetők a magyar államkötvényeket az elmúlt szűk másfél évben:

(A kép kattintásra nagyobban megnyílik.)

Azt láthatjuk, hogy amíg tavaly januárban még például csak 10,47%-os hozam mellett voltak hajlandóak 3 éves magyar államkötvényt venni a befektetők, tavaly május elején 8,86%-ért, ez mostanra fokozatosan leesett 4,66%-ra, vagyis majdnem 6%-kal kevesebb hozammal is beérik a befektetők most, mint bő egy évvel ezelőtt.

Ennek oka egyrészt belső, de nagyobb részt külső ok. Az amerikai jegybank és részben az európai jegybank is olyan mennyiségű pénzt öntött a piacra és úgy lenyomta a fejlett piaci kötvények hozamát, hogy a befektetők kénytelenek voltak többek között a magyar piacon is keresni olyan kötvényeket, amik még pozitív reálkamatot kínálnak. (Az amerikai 5 éves állampapír kamata jelenleg 0,3% évente, miközben az infláció mintegy 2% dollárban. Vagyis évente garantált 1,7% bukást jelent amerikai állampapírt tartani jelenleg. Ezért tolong sokkal több külföldi vásárló a magyar piacon is. )

Ez a kereslet lenyomta a magyar állampapírok kamatait is.

De miért fontos ez nekünk?

A fentebb említett hosszúkötvény alapok olyan állampapírokat tartalmaznak, aminek a lejárata több, mint 3 év múlva lesz.

Annyit kell tudni az állampapírokról (és általában a kötvényekről), hogy a futamidő végéig ugyanazt a kamatot fizetik, amit kezdéskor megállapítottak. (Van pár kivétel, de azok főleg csak lakosság által megvehető termékek, ezért ezekkel most nem kell törődnünk. A kötvényekről itt írtam bővebben.)

Ha ezek az alapok bevásároltak tavaly januárban 10,46%-os hozam mellett magyar állampapírt, akkor azok a papírok a lejáratukig ilyen hozamot fizetnek.

Ha ugyanezek az alapok most vennének ugyanilyen állampapírokat, csak 4,6%-os kamatot kapnának a futamidő végéig.

Ebből következik, hogy a tavaly vett állampapír, ami közel két és félszer több kamatot fizet még akár 5 évig, sokkal értékesebb, mint a ma vásárolt társa.

Ha el akarnák ezt ma adni, nem névértéken tennék, hanem sokkal magasabb áron, hiszen egy egymilliós 5 éves állampapír összességében közel 300 ezer forinttal több kamatot fog fizetni a következő öt évben, mint a ma megvett, más szempontból teljesen ugyanolyan másik állampapír.

Vagyis az állampapírba fektető befektetési alapok elmúlt másfél éves magas hozama kizárólag ennek a változásnak (vagyis az állampapír kamatok drasztikus zuhanásának) köszönhető, semmi másnak.

Mi kellene ahhoz, hogy a következő egy évben is meg tudják ismételni ezt a magas hozamot?

Az, hogy a ma vásárolt állampapírok éves kamata szintén 4,2%-kal (8,86%-4,6%) magasabb legyen, mint az egy év múlva vásárolt papíroké.

Tehát csak akkor tudják megismételni az elmúlt éves 15-19%-os hozamokat a befektetési alapok, ha jövő ilyenkorra 0,4%-ra zuhan a magyar állampapíroktól a befektetők által elvárt hozam.

Hát, mit mondjak? Jó lenne, de aligha reális elképzelés.

Mi történik akkor, ha a jelenlegi szinten marad a magyar állampapírok kamata a következő egy évben?

Akkor az elvárt hozam változásából eredő haszon nulla lesz, marad mindössze a 4,6%-os kamatozás, mint haszon. Ebből lejön az alapkezelői díj, az egyéb költségek, mint értékpapír-számla éves 0,11%-os költsége, stb. A nettó hozam körülbelül  combos 3-3,5% lesz. Ennél még a 4,5%-os bankbetét is jobb. Tehát ebben az esetben bukni fogunk a kötvényalappal a bankbetéthez képest.

Nos és nézzünk szembe a legveszedelmesebb lehetőséggel is. Mi történik akkor, ha elromlik a nemzetközi hangulat és egy év múlva ilyenkor megint 10,64% lesz az elvárt hozam a magyar állampapíroktól? (Ez bármikor megtörténhet, elég megnézni csak az elmúlt öt év történéseit.)

Sajnos akkor a ma vett 4,6%-os állampapírunk értéke hatalmasat fog zuhanni, hiszen ki lesz az a bolond, aki megvenne egy állampapírt, ami még mondjuk 5-6 évig 4,6%-ot kamatozik, miközben vehetne 10,64%-os kamatozásút is?

Ekkor a meglévő még alacsony kamatozású papírok értéke hatalmasat fog zuhanni, a remélt 15-19%-os hozam helyett körülbelül ugyanennyi bukást fogunk realizálni. Ez a lehetőség sajnos vastagon benne van a pakliban. (Természetesen ha csak 2-3%-kal nő meg az elvárt kamat, akkor arányosan kisebb lesz a veszteség is, de veszteségünk lesz.)

Nos, most hogy így kicsit bővebben kifejtettük a magas hozam okát, remélem már nagyobb körültekintéssel tud dönteni a kedves olvasó.

(Ha szeretne érteni a befektetésekhez, jöjjön el az Akadémiára, ha tanácsadásra van szüksége, arra is van mód.)

A pénzpiaci alapok főleg bankbetétbe és kisebb részben rövid futamidejű állampapírokba fektetnek, így nyilván nem fognak többet hozni, mint a bankbetétek maguk, hiszen lejönnek még az alapkezelői költségek is. A csalóka az, hogy a pénzpiaci alapok tavalyi teljesítményét vetjük össze a bankbetétek következő évre kínált kamatával. Erről itt írtam bővebben.

Szintén becsapós, hogy a tőkevédett alapok tőkéjének legnagyobb része magyar állampapír, ezért az elmúlt éves hozamuk papíron sokkal jobb, mint amit a következő években várhatunk tőlük. Erről itt írtam bővebben.

Ugyanígy az abszolút hozamú alapok is a pénzük nagy részét állampapírban tartják, ez is meglátszott az elmúlt év teljesítményén. Ott azonban már nem ennyire egyszerű a képlet, ezért arról legyen szó legközelebb.

Fontos! A cikk NEM arról szól, hogy rossz döntés lenne befektetési alapokba fektetni a pénzt a bankbetétek helyett. Mindössze segítséget akarok adni, hogy egy kicsit legyen fogalmad arról, mit miért csinálsz.

Update: Itt szó nincs valami titkos összeesküvés leleplezéséről, vagy átverésről. Senki nem csap be senkit, egyszerűen csak a kisbefektetőknek nincs halvány fogalmuk sem arról, hogyan kell értelmezni a látott adatokat.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

31 hozzászólás

  • user

    “Azt láthatjuk, hogy amíg tavaly januárban még például csak 10,47%-os kamat mellett voltak hajlandóak 3 éves magyar államkötvényt venni a befektetők… Ha ezek az alapok bevásároltak tavaly januárban 10,46%-os kamat mellett magyar állampapírt, akkor azok a papírok a lejáratukig ilyen kamatot fizetnek.”

    Nincs összekeverve benne a kamat és a hozam fogalma? Mert ezt most szó szerint úgy érteni, hogy az állam tavaly év elején 10,47 %-os kamatozású államkötvényeket bocsátott ki. Pedig nem is.

    Nem arról van szó, hogy a tavalyi válság előtt kibocsátott hosszú lejáratú (alacsony kamatozású) állampapírok árfolyama a válság során csökkent és így a kamat+árfolyamnyereség (azaz a hozam) lett együttesen 10,47%? Mint ahogy az történt kb. 2003-ban, meg 2008-ban.

  • Bence

    köszi 🙂

  • user

    “Fontos! A cikk NEM arról szól, hogy rossz döntés lenne befektetési alapokba fektetni a pénzt a bankbetétek helyett. Mindössze segítséget akarok adni, hogy egy kicsit legyen fogalmad arról, mit miért csinálsz.”

    Esetleg azoknak, akik nem értenek hozzá, le lehetett volna vonni a tanulságot, hogy mikor érdemes kötvényalapot venni: ha a hosszúkötvény-alapok éves visszamenőleges hozama nulla körüli vagy negatív, akkor már érdemes rajta elgondolkodni.

  • Con_Sole

    Nagyon jó kis cikk ez. Kicsit a helyére pakolta a dolgokat a fejemben. Köszönöm.

  • Kiszamolo

    Nem, mert az akk oldaláról vettem az adatokat, az meg nem a másodpiaci hozamokkal törődik.

    Tavaly januárban tényleg ez volt a helyzet, nem emlékszel a pánikra, a 320 forintos euróra, meg mindenki rohant Bécsbe a pénzével?

    Ennyire régen volt? 🙂

  • Megint hiánypótló infó, asszem, bár sokan nyilván nem örülnek majd neki.

  • user

    Jó, nekifutok még egyszer.

    Az Y3 (hároméves lejáratú) államkötvény HOZAMA valóban 10,5% körül volt 2012. januárban.

    Innen látható, hogy az Y3 számításához abban az időszakban konkrétan a 2014/D-t figyelték.
    http://www.akk.hu/bmx.ivy?public.cat-sys-A100CD52-79F5-403F-A02A-21875F7298D7-filtergroup=user2

    Innen pedig az látható, hogy a 2014/D. nem egy 2012. januári kibocsátású, friss 3 éves futamidejű államkötvény, hanem 2011. januári, amelynek 2012. januárban kb. 3 éves volt a durationja. A kamata pedig fix 6,75 %.
    http://www.akk.hu/kepek/upload/2011/2014D_1.pdf

    Vagyis, a 2014/D árfolyama 2012. januárban annyira lecsökkent, hogy a 6,75%-os KAMAT-ból 10,5%-os HOZAM legyen.

    Azaz az állam nem árult 10,5%-os kamaton államkötvényt, de 10,5%-os hozamon lehetett államkötvényt venni. De légyszi javíts ki, ha netán tévednék.

  • Kiszamolo

    Szerintem bocsátott ki, erről cikkeztek, hogy 10% felett van az állampapírok kamata.

    De majd pontosan utánanézek, bár a lényegen nem sokat változtat.

  • user

    Ha tavaly bocsátottak volna ki 3 éveset vagy hosszabbat, itt látszódnia kellene:
    http://www.akk.hu/object.67031834-75e5-46a3-9dc9-7296e536438a.ivy

    Ha jó látom, csak a Prémium kötvényeknek van 9-10%-os kamatozása (de az más kategória és változó is).
    Szeritem nem volt 10% feletti KAMAT-tal kibocsátott fix kamatozású államkötvény.

  • KZoltán

    A nagy „Vásárolj államkötvényt” reklám is akkor indult el, miután a hozamok zuhantak. Addig a külföldi spekik magas hozammal és olcsó forinttal betáraztak, most kitáraznak, és a kettő különbségén nagyot kaszálnak.

  • nnk

    én ennek a gyakorlati oldalát nem vagyok képes felfogni.

    Ha tavaly vett az alap 10%-os államkötvényt, és jelenleg 5% az államkötvény kamata, akkor tiszta sor, hogy többet ér tavalyi, mint a mostani, HA az alapkezelő ELADNÁ. Szintén, ha jövőre visszamenne a kamat 10%-ra, akkor az idei 5%-os kevesebbet érne HA majd ELADNÁK.

    De miért adná el? Miért akarnák eladni? Ha meg az 5-ös jövőre tényleg kevesebbet és, akkor meg végképp miért adná el?
    Nem beszélve arról, hogy az alap hozamába beleszámitják, hogy kamatcsökkenés miatt megdrágult a jelenleg tartott kötvényem? Persze, többet érNE, ha eladnák. Ha eladnák, akkor realizálódna a hozam, de ha csak elvileg magasabb az ára, akkor miért számolják bele a hozamba?

    Tudom, hogy nekem van túl kocka agyam ehhez, de akkor sem értem. Ha van eurom, ami múlt héten 300 volt, most meg 295, nem mondhatom, hogy a múlt heti hozamom ennyi meg ennyi volt, hisz

  • john

    Nagyon aktuális és szemfelnyitó a cikk, köszönjük!
    Jól értem, hogy ha emelkedne az alapkamat, akkor érdemes elpasszolni a hosszú kötvényalapokat, mert árfolyamesés következhet be az alapban?
    Most bőven találni a piacon olyan alapot, ami az elmúlt 2 hónapban is csinált 10% feletti éves hozamot…

  • NxAlex

    Nekem felmerült egy kérdés:
    Más ország állampapírjait nem érdemes venni, ha nálunk épp alacsony kamatot adnak?
    Illetve honnan tudjuk eldönteni, hogy melyik ország kötvényeit érdemes megvenni? Mert gondolom előbb tudni kéne azt is, hogy áll az adott ország mielőtt vennénk tőle bármit is, meg mekkora az infláció, illetve az adott deviza árfolyama miként szerepelt az utóbbi években és mi várható.

  • gg

    Jelen esetben hozamról van szó (dkj-nál pl. kamat sincs, de pl. a hosszabb távú papírokat is úgy bocsátják ki, hogy van 5-10 %-os éves kamat, és az aukción dől el az árfolyam, ezen keresztül a hozam.)

  • Kiszamolo

    Az alapkezelőnek naponta kell értékelnie az alapokat, hiszen lehet, hogy ő nem adná el, de te bármikor eladhatod a részesedésedet belőle, vagy naponta vehetsz újat. Ezért hívják nyíltvégű alapnak.

  • voodoo

    sajnos kiszámoló keveri a hozamot a kamatszelvénnyel, a következtetése félig igaz csak; fuss neki mégegyszer mert a fent leírtak nem pontosak.

  • Kiszamolo

    Te megnézted?! 🙂

    Itt van mindjárt egy: A150111J12 3 éves, kibocsátva 2012 január, kamatszelvény 10,2%

    Köszi, hogy nem nekem kellett kikeresni.

    Tehát igazam volt, bocsátottak ki 10% felett 3 éves állampapírt tavaly.

    Aztán ezt vehették meg 99,7%-os áron, így lett a kamata 10,2%, a hozama 10,47%.

    De ez a leírtakon nem sokat változtat, bár tény, hogy pontosabb a fogalmazás.

  • Kiszamolo

    Pontosan tudom, mi a különbség a kamatszelvény és a hozam között.

    Tavaly januárban 10% felett bocsátották ki a 3 éves papírokat, keress rá például erre: A150111J12

    A kötvények kamatáról és hozamáról, nettó, bruttó árfolyamáról itt írtam részletesen: http://kiszamolo.hu/a-kotvenyekrol/

  • user

    Én is észrevettem, de ez nem az a kategória, amit a cikkben emlegettél. (“Ha jó látom, csak a Prémium kötvényeknek van 9-10%-os kamatozása (de az más kategória és változó is).”)

    1. A te általad hivatkozott állampapír, ha jól látom egy infláció+prémium, azaz változó kamatozású államkötvény.
    Nézd végig a táblázatot: 2015/J, HUF CPI referenciagörbe. Ha magas az infláció és magas a prémium, akkor a kamat is magas lesz 🙂

    2. A te bejegyzésedben fix kamatozású állampapírokról volt szó.
    Alma, körte.

    Most már marhára kíváncsi vagyok, hogy tényleg volt-e 10% feletti fix kamattal kibocsátott államkötvény.

  • Kiszamolo

    Ja tényleg, ez prémium, ezt benéztem. 🙂

    Mivel folyamatos rábocsátás van (egy adott papírt több héten át árulnak, hogy ne legyen annyi forgalomban, csak mindig más áron), ezért lehet, hogy nem jött ki papíron is 10% feletti kamatszelvényen kötvény. (Már május van, de még mindig a tavaly decemberben, novemberben kibocsátott kötvényeket árulják)

    Egyébként tökmindegy a mondanivaló szempontjából, hiszen az államnak is ugyanannyiba fáj, meg a vásárlóknak is, hogy most 8% kamatszelvény, 90%-os áron, vagy 10,5%-os kamatszelvény 100%-on.

    Egyébként azt rontottam el a cikkben, hogy rossz grafikont néztem, azt gondoltam, ez az aktuális kibocsátás grafikonja időben.

    De nem oszt-nem szoroz, azóta már javítottam a cikkben is.

  • Kiszamolo

    Mondjuk most már engem is érdekel, volt-e sikertelen aukció akkoriban. Hol lehetne azt megnézni?

  • KXaXa

    Estek a forint kamatok… 9% -> 4,75%
    Most magasak a kötvény kamatok… De azok is esni fognak.
    A külföldi tényezők miatt a külföldiek veszik az állampapírt 0,3% VS 4-5-6%, a kereslet lefele nyomja az árat: PMÁK egy éve 9,5%, és most 5,2%…
    Részvények árfolyama megy felfele, de ha a Japán, és Amerikai jegybank leáll a pénznyomtatással, akkor jöhet egy súlyos visszaesés, 10-20-30% is akár.

    Jól látom a helyzetet?
    Amúgy véleményed szerint mibe érdemes fektetni? Nem pontosan, csak távolról…

    Én két dologra szavazok:
    1) Tudás…
    2) Ez meg folyamatosan változik…

  • Tomy

    Mit jelent az, hogy “Tudás”-ba fektetni?

  • Bud Fox

    Az abszolút hozamút érdemes választani, ha 1-2 évre fektetnénk be?

  • Zabalint

    Én meg tudás helyett a képességekre szavazok, mert tudásból túl sok embernek van, használható tudásból viszont keveseknek.

  • kissbéla

    “..magyar állampapírokba fektető úgynevezett hosszúkötvény alapok 15-19%-os hozammal büszkélkedhetnek az elmúlt évben”

    Hogyan jön ki ilyen magas hozam, ha az állampapírok évi max. 10,46% kamatot adtak? Ezért?:
    “Ha el akarnák ezt ma adni, nem névértéken tennék, hanem sokkal magasabb áron, hiszen egy egymilliós 5 éves állampapír összességében közel 300 ezer forinttal több kamatot fog fizetni a következő öt évben, mint a ma megvett, más szempontból teljesen ugyanolyan másik állampapír.”

    Tehát az alapok éven belül adják-veszik a magasabb kamatozású állampapírokat és valamiféle “árfolyamnyereségük” adódik? Így érhető el a 10,46%-nál magasabb hozam? Vagy hogyan?

  • Kiszamolo

    igen, ez a lényeg.

  • kissbéla

    Számokra lefordítva:
    Van egy 10% kamatot hozó papírom, de a piacon már csak 5% kamatot hozóakat lehet kapni. Azt mondja, aki éppen most akar venni, hogy inkább venne tőlem 10%-osat, úgy hogy nekem ad pluszban még 2 %-ot. Így igaz, hogy 10% mínusz 2%-ot fog rajta keresni, de több, mint a piacon kapható 5%-os. Én meg 10% plusz 2%-ot keresek. Ha az egész állományomat eladom, akkor is csak 10% plusz amennyi különbséget hajlandó kifizetni nekem a vevő, annyit tudok megkeresni. A 10% és 5% közötti teljes különbséget nem érné meg kifizetnie a vevőnek. Hogyan érhető el akkor így 15-19%?

  • Tomy

    No, ez a topic meghalt?
    Esetleg valaki más, aki elmagyarázza, mit jelent pontosan “Tudás”-ba fektetni a megtakarítást?

  • pdw

    Nyelvtudas ill. tanulas/tovabbkepzes.

  • Tomy

    Tartottam tőle, hogy ennyiben kimerül esetleg a dolog.

    Az, hogy tegyem-e állampapírba a megtakarított 1-3-5-10-N milliómat, egy többé-kevésbé mindenkit egyforma módon érintő gyakorlati (!) kérdés. Adott időpillanatban kevés kivételtől eltekintve mindenkire azonos módon vonatkoznak a posztban leírtak.

    Ezzel szemben az, hogy fektessem-e a saját képzésembe a megtakarított 1-3-5-10 millámat csak igen kis hányadban lesz releváns gyakorlati kérdésfelvetés.

    Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy nem kell nyelvet tanulni, meg továbbképzésre menni, nagyon is kell. Csak az eredeti kérdés szempontjából ez egy részben offtopic válasz.