A bankbetétek kamatainak látványos zuhanása sok kisbefektetőt csábított át a befektetési alapokba. Csak márciusban 173 milliárd forint érkezett az alapkezelőkhöz, ebből 61 milliárd kötvényalapokba (főleg magyar állampapírokba fektető magyar kötvényalapokba), 40 milliárd pénzpiaci és közel 14 milliárd tőkevédett alapba.
Nem is lehet ezen csodálkozni, amikor a tavaly májusi 9%-os akciós betéti kamatok átlag 4-4,5%-ra zuhantak, ezzel szemben a magyar állampapírokba fektető úgynevezett hosszúkötvény alapok 15-19%-os hozammal büszkélkedhetnek az elmúlt évben, ugyanígy a pénzpiaci alapok 5-6,5% közötti hozamuk is magasan veri a jelenlegi 4-5%-os betéti kamatokat.
Mondhatni, logikus befektetői döntés volt átcsoportosítani ezekbe az alapokba a pénzt. Alacsony kockázat, elképesztő hozamok.
Azonban nem volna baj, ha megértenénk, miért ilyen elképesztően magasak a magyar állampapír-alapok elmúlt éves teljesítményei, illetve miért magasabbak a pénzpiaci alapok hozama a bankbetétnél és ebből próbálnánk meg következtetni arra, hogy vajon várhatóak-e ehhez hasonló hozamok az előttünk álló évben.
Legelső lépésben nézzük meg, milyen hozamok mellett vették meg a befektetők a magyar államkötvényeket az elmúlt szűk másfél évben:
(A kép kattintásra nagyobban megnyílik.)
Azt láthatjuk, hogy amíg tavaly januárban még például csak 10,47%-os hozam mellett voltak hajlandóak 3 éves magyar államkötvényt venni a befektetők, tavaly május elején 8,86%-ért, ez mostanra fokozatosan leesett 4,66%-ra, vagyis majdnem 6%-kal kevesebb hozammal is beérik a befektetők most, mint bő egy évvel ezelőtt.
Ennek oka egyrészt belső, de nagyobb részt külső ok. Az amerikai jegybank és részben az európai jegybank is olyan mennyiségű pénzt öntött a piacra és úgy lenyomta a fejlett piaci kötvények hozamát, hogy a befektetők kénytelenek voltak többek között a magyar piacon is keresni olyan kötvényeket, amik még pozitív reálkamatot kínálnak. (Az amerikai 5 éves állampapír kamata jelenleg 0,3% évente, miközben az infláció mintegy 2% dollárban. Vagyis évente garantált 1,7% bukást jelent amerikai állampapírt tartani jelenleg. Ezért tolong sokkal több külföldi vásárló a magyar piacon is. )
Ez a kereslet lenyomta a magyar állampapírok kamatait is.
De miért fontos ez nekünk?
A fentebb említett hosszúkötvény alapok olyan állampapírokat tartalmaznak, aminek a lejárata több, mint 3 év múlva lesz.
Annyit kell tudni az állampapírokról (és általában a kötvényekről), hogy a futamidő végéig ugyanazt a kamatot fizetik, amit kezdéskor megállapítottak. (Van pár kivétel, de azok főleg csak lakosság által megvehető termékek, ezért ezekkel most nem kell törődnünk. A kötvényekről itt írtam bővebben.)
Ha ezek az alapok bevásároltak tavaly januárban 10,46%-os hozam mellett magyar állampapírt, akkor azok a papírok a lejáratukig ilyen hozamot fizetnek.
Ha ugyanezek az alapok most vennének ugyanilyen állampapírokat, csak 4,6%-os kamatot kapnának a futamidő végéig.
Ebből következik, hogy a tavaly vett állampapír, ami közel két és félszer több kamatot fizet még akár 5 évig, sokkal értékesebb, mint a ma vásárolt társa.
Ha el akarnák ezt ma adni, nem névértéken tennék, hanem sokkal magasabb áron, hiszen egy egymilliós 5 éves állampapír összességében közel 300 ezer forinttal több kamatot fog fizetni a következő öt évben, mint a ma megvett, más szempontból teljesen ugyanolyan másik állampapír.
Vagyis az állampapírba fektető befektetési alapok elmúlt másfél éves magas hozama kizárólag ennek a változásnak (vagyis az állampapír kamatok drasztikus zuhanásának) köszönhető, semmi másnak.
Mi kellene ahhoz, hogy a következő egy évben is meg tudják ismételni ezt a magas hozamot?
Az, hogy a ma vásárolt állampapírok éves kamata szintén 4,2%-kal (8,86%-4,6%) magasabb legyen, mint az egy év múlva vásárolt papíroké.
Tehát csak akkor tudják megismételni az elmúlt éves 15-19%-os hozamokat a befektetési alapok, ha jövő ilyenkorra 0,4%-ra zuhan a magyar állampapíroktól a befektetők által elvárt hozam.
Hát, mit mondjak? Jó lenne, de aligha reális elképzelés.
Mi történik akkor, ha a jelenlegi szinten marad a magyar állampapírok kamata a következő egy évben?
Akkor az elvárt hozam változásából eredő haszon nulla lesz, marad mindössze a 4,6%-os kamatozás, mint haszon. Ebből lejön az alapkezelői díj, az egyéb költségek, mint értékpapír-számla éves 0,11%-os költsége, stb. A nettó hozam körülbelül combos 3-3,5% lesz. Ennél még a 4,5%-os bankbetét is jobb. Tehát ebben az esetben bukni fogunk a kötvényalappal a bankbetéthez képest.
Nos és nézzünk szembe a legveszedelmesebb lehetőséggel is. Mi történik akkor, ha elromlik a nemzetközi hangulat és egy év múlva ilyenkor megint 10,64% lesz az elvárt hozam a magyar állampapíroktól? (Ez bármikor megtörténhet, elég megnézni csak az elmúlt öt év történéseit.)
Sajnos akkor a ma vett 4,6%-os állampapírunk értéke hatalmasat fog zuhanni, hiszen ki lesz az a bolond, aki megvenne egy állampapírt, ami még mondjuk 5-6 évig 4,6%-ot kamatozik, miközben vehetne 10,64%-os kamatozásút is?
Ekkor a meglévő még alacsony kamatozású papírok értéke hatalmasat fog zuhanni, a remélt 15-19%-os hozam helyett körülbelül ugyanennyi bukást fogunk realizálni. Ez a lehetőség sajnos vastagon benne van a pakliban. (Természetesen ha csak 2-3%-kal nő meg az elvárt kamat, akkor arányosan kisebb lesz a veszteség is, de veszteségünk lesz.)
Nos, most hogy így kicsit bővebben kifejtettük a magas hozam okát, remélem már nagyobb körültekintéssel tud dönteni a kedves olvasó.
(Ha szeretne érteni a befektetésekhez, jöjjön el az Akadémiára, ha tanácsadásra van szüksége, arra is van mód.)
A pénzpiaci alapok főleg bankbetétbe és kisebb részben rövid futamidejű állampapírokba fektetnek, így nyilván nem fognak többet hozni, mint a bankbetétek maguk, hiszen lejönnek még az alapkezelői költségek is. A csalóka az, hogy a pénzpiaci alapok tavalyi teljesítményét vetjük össze a bankbetétek következő évre kínált kamatával. Erről itt írtam bővebben.
Szintén becsapós, hogy a tőkevédett alapok tőkéjének legnagyobb része magyar állampapír, ezért az elmúlt éves hozamuk papíron sokkal jobb, mint amit a következő években várhatunk tőlük. Erről itt írtam bővebben.
Ugyanígy az abszolút hozamú alapok is a pénzük nagy részét állampapírban tartják, ez is meglátszott az elmúlt év teljesítményén. Ott azonban már nem ennyire egyszerű a képlet, ezért arról legyen szó legközelebb.
Fontos! A cikk NEM arról szól, hogy rossz döntés lenne befektetési alapokba fektetni a pénzt a bankbetétek helyett. Mindössze segítséget akarok adni, hogy egy kicsit legyen fogalmad arról, mit miért csinálsz.
Update: Itt szó nincs valami titkos összeesküvés leleplezéséről, vagy átverésről. Senki nem csap be senkit, egyszerűen csak a kisbefektetőknek nincs halvány fogalmuk sem arról, hogyan kell értelmezni a látott adatokat.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
