Bevásárlás: mit jelent a felirat a terméken?

Bemész a boltba bevásárolni és hatalmas áruözön fogad a polcokon, minden cég azt akarja, hogy az ő termékét vedd meg. Ezért mindent meg is tesz, ami még nem lépi át a tisztességtelenség határát.

Ezért remélem, elolvasod, mit veszel, mielőtt berakod a kosaradba a kiválasztott terméket.

Egy gépsonka mennyi húst tartalmaz? 50%-ot, vagy 98%-ot? Mi a maradék 50%? Vajon olcsóbb-e egy 50% húspépet és 47% vizet tartalmazó termék 250 forintért, mint 98% sonkát tartalmazó 350 forintért?

Érdemes értelmezni is, mit olvasol, gyakran teljesen más jelent a valóságban a felirat, mint elsőre látszik.

-“Ice tea eredeti gyümölcslével ízesítve”. Jelentése: van benne 2% gyümölcslé koncentrátumból, a többi aroma. Senki nem állította, hogy csak a gyümölcslétől kapta az ízét. 5%-ban attól, 95%-ban aromáktól. Csak valamiért az aromát nem írták rá öles betűkkel a csomagolásra. Te meg azt gondolod, milyen egészséges terméket vettél. Ahogy az “eredeti gyümölccsel” készült joghurt nagy része is káros cukor, sűrítőanyag és egyéb hasonló jóság, 1% gyümölcsöt azért tartalmaz, hogy rá lehessen írni a dobozra a hívószót.

– Ehhez hasonló a “teljes kiőrlésű rozslisztből készült” és minden hasonló felírat. Ha elolvasod az összetevőket, azok mennyiségi sorrendben vannak felsorolva. Az első a listában a közönséges búzaliszt, a második valami hasonló és csak a harmadik a teljes kiőrlésű rozsliszt. Vagyis a helyes kifejezés az lenne, hogy nyomokban teljes kiőrlésű rozslisztet is tartalmaz a termék.

Szintén az egyik kedvencem az állateledelek. Kutyakonzerv lazaccal, kacsahússal és a többi. Összetétel: gabona(!), vágóhídi nyesedék, 2% kacsahúspép. Szerinted érzi az ízét a kutya annak a 2%-nak? :-) Arról is jobb elfeledkezni, mit jelent a vágóhídi nyesedék és a húspép kifejezés.

-“100%-os gyümölcslé, tartalmaz mangót, passionfruit-ot és almát.” A dobozán gigaméretű mangó és passionfruit, a háttérben egy szelet alma. Mindezt aranyáron árulva. Elolvasva a címkét: 93% almalé, 4%  mangó, 3% passionfruit. Vagyis almalevet veszel méregdrágán. Továbbragozva: a koncentrátumból vagy magyarosabban sűrítményből azt jelenti, hogy lekvárt, vagy szörpöt főznek a gyümölcsből a gyárban valahol Kínában vagy Thaiföldön, majd idehaza 1:4 vagy 1:8 arányban felhígítják vízzel, így készül a 100%-os gyümölcslé koncentrátumból. Ja és még egyszer felforralják, amikor pasztörizálják csomagoláskor. Mivel lehet, hogy már egy éve a hordóban áll a sűrítmény és sokat vesztett az ízéből, csaphatnak hozzá egy kis aromát, hogy legyen valami íze.

A legolcsóbb gyümölcslevek: alma, szőlő, narancs, ananász és talán még a meggy. Ezeket fillérekért lehet venni a gyártóktól. Ezért mindig nézd meg, az 50-70-100% gyümölcslének mekkora része az olcsó tölteléklé. Éppen most büntették meg az Egyesült Államokban a Coca-Colát, mert a gránátalma-áfonya itala 99,5%-ban csak alma és szőlőlevet tartalmazott. Gondoltad volna, hogy az agyonreklámozott gránátalma-lé 0,3% gránátalma és 0,2% áfonya tartalommal büszkélkedhet?

minute-maid

Azzal már nem is akarlak sokkolni, hogy például a gyümölcsrostot (pulp) külön árulják, ezért a rosttal teli narancslé lehet, hogy nem sok narancsot látott, csak vettek bele rostot kilóra.

– “30%-kal kevesebb cukor/zsír/só”. Na ja, csak mihez képest? Ha egy ilyen üdítő még mindig 320 kcal-t tartalmaz literenként, nehogy azt gondold, hogy valami egészségeset veszel. Ahogy a chips sem lesz egészséges attól, hogy csökkentett a sótartalma. Legfeljebb kevésbé ártalmas ebből az egy szempontból.

-“Magas C-vitamin tartalom”. A C-vitamin antioxidáns, más néven aszkorbinsavnak hívják. Azért használják, hogy a termék például ne barnuljon be a levegőtől. Tehát nem egészségmegőrzés, hanem a termék állagának tartósítása céljából használják. De milyen egészségesnek tűnik tőle a termék, ha ráírják a csomagolásra.

– Túl sok a kalória a termékben? Írjuk rá, hogy egy adagban mennyi van. A csokinál ez legyen egy kocka csokoládé a táblából, a majonéznél meg egy 15 grammos evőkanál. Mindjárt nem olyan sokkoló, mint azt mondani, hogy egy tábla csokival megeszed a napi kalóriaszükségleted harmadát, ha nő vagy.

De nem csak élelmiszernél bevett gyakorlat a mókusvakítás. Ilyen például a gyerekeknek vett “48 darabos fa vasúti sínpálya”. Ez is azt jelenti, hogy van benne 20 darab valódi sín és 28 darab egyéb filléres vacak, mint 4 centi magas műanyag fa, közlekedési tábla és hasonló. (Közlekedési tábla egy vasúti szettben. Jó, mi?) Vagyis a pénzedért csak 20 darab sínt kapsz és 28 darab értéktelen szemetet.

Nagyon gyakran a dobozon látható termékfotónak sincs semmi köze a termékhez. Erről már itt írtam.

Egy szó, mint száz, érdemes a hiperben is elolvasni az apróbetűt a termékeken.

(Arról már nem akartam írni, hogy a frissfölnek semmi köze a tejfölhöz, a habspray sohasem látott tejszínhabot és a szendvicsfeltétet nem véletlenül nem merik sajtnak hívni.)

Neked miről van hasonló tapasztalatod? Oszd meg a hozzászólásokban, hadd legyen más is tudatosabb vásárló, akit kevésbé lehet rászedni a marketingszöveggel.

Share

117 hozzászólás

  • Petike

    Pedig naívan milyen sokáig gondoltam azt, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret eszek. Persze abból is készült a kenyér, csak 7,7%-ban. :) Aztán egyszer ettem egy teljes kiőrlésű kenyeret és csodálkoztam hogy miért ilyen kemény, biztos régi. Hát nem, csak teljes kiőrlésű lisztből készült.

  • Stan Icli

    Ugyanez a helyzet a gyümölcsteáknál. Mindegyikben szárított almadarabkák vannak, csak az aroma más és más. Almadarabkás teát bárki tud otthon csinálni, felesleges az aroma és a szép doboz miatt méregdrágán megvásárolni.

  • Györgyi

    Aki valaha életében ivott már valódi gyümölcsből kifacsart levet vagy abból házilag készült szörpöt, az be nem veszi, hogy a boltban kapható gyümölcsleveknek, szörpöknek bármi köze van a gyümölcshöz. Én émelygek már a szaguktól is. A chips sem nagyon láthatott krumplit, ráadásul van benne valami savanykás-csípős mellékíz, amit utálok. Ha már mindenáron chips-re vágyom (nagyjából egy évben kétszer), uborkareszelőn lereszelek krumplit, és kisütöm. Akkor legalább tutira tudom, mit eszem, és még az íze is finom. Az élelmiszeripari termékek nagy része ehetetlen, számomra rejtély, miért tudják eladni. Jó minőségű alapanyagot kell venni vagy ha lehetőség van rá, termeszteni, abból otthon minden elkészíthető. Néha megkívánok egy-egy felvágottat, aztán elolvasom az összetevőit, és elmegy a gusztusom tőle. Maradok a vajban kisütött csirkemellnél, ha szendvicset akarok.

  • Ab

    Nagyon jó cikk!

  • Petike

    @gyorgyi Csak sajnos nem tudod, az a csirke mit evett… Sajnos ő is ugyanúgy “gyári”. :(

  • Nesz Elek

    Az mondjuk elég nagy baj, ha ez egy jó cikk! Mindezt minden felsőtagozatosnak rég tudnia kéne…

  • Kiszamolo

    És szerinted hányan tudják?

  • tmelinda04

    Nagyon szeretem ezt a tárgyilagos, közérthető stílusodat (ami néha sokkoló is a felismeréstől). Sőt, a pénztárcám is kifejezetten kedvel téged :) A marketinges nagyistenek szemében meg szépen lassan (de akár pillanatok alatt is) Te leszel a fekete húsvéti bárány :)

  • fincsi

    Nincs ingyen ebéd… 😉

    Lehet szerezni tényleg 100%-os levet, csak annak 1000 litere… 😉

  • Györgyi

    @petike

    Mindent nem lehet kikerülni, manapság 100%-osan tiszta élelmiszert nemigen találni. Szoktunk időnként házi csirkét venni valamelyik környező faluból, de nyilván már ott sem házilag termesztik a takarmányt, hanem megveszik nekik a kész tápot. Lehet, hogy az egészségem szempontjából tökmindegy lenne, de íz szempontjából még mindig lényegesen jobb, mint a vizes-adalékanyagos húsnyesedék.

  • Kocsis Tibor

    En maradok mindenbol a legolcsobbnal. Ugy legalabb biztos nem ertektelen vackot veszek dragan, hanem ertektelen vackot olcson :)

  • Györgyi

    @fincsi
    Ha 100% gyümölcslevet akarsz inni, azt nem boltban kell venni. Leszeded a gyümölcsöt a fáról, vagy ha nem terem itthon, megveszed a boltban, és beteszed a gyümölcscentrifugába/citrusfacsaróba. Már azon visítva felröhögtem, amikor a boltban egy ilyen “100% gyümölcslés” dobozon megláttam az összetevők listáját. Ha 100%-a gyümölcslé, akkor milyen más összetevő fér egyáltalán bele? Ha más is van benne, akkor meg mi a fene az a 100%? Vagy ez valami másféle matek, mint amit a suliban tanultam?

  • tmelinda04

    @nesz-elek : mindenkinek van hova fejlődni, mert a marketingesek és a gyártók is mindig találnak ki újabb és újabb parasztvakítást. Egyébként igazad van, ezt már felső tagozatban is tudni kellene, sőt kapásból fel tudnék még sorolni pár olyan alapvető tudnivalót az életről, amit lehetne tanítani az iskolában a sok érdektelen tananyag és értéktelen tudás helyett. Nagyon sok olyan fölösleges dolgot tanulnak az iskolában a gyerekek, amire soha az életben nem lesz szükségük – de ez is lejárt lemez, az oktatást nem (sem) reformálják meg.

  • Györgyi

    @tmelinda04
    Még egyetemista koromban voltam az angoloknál diákcserén, egy napot látogattunk általános iskolát is. Ötödik osztályba mentem be, ahová ott a kilencévesek járnak (ötévesen kezdik a sulit). Házi feladatnak előzőleg össze kellett gyűjteniük mindenféle címkéket élelmiszerekről (joghurt, csoki, cornflakes stb.), és azoknak a tartalmát elemezgették együtt. Nálunk is inkább ez kellene ahelyett, hogy mindenféle absztrakt szabályokat, meg átlagember számára lényegtelen lexikális adatokat magoltatnak be az iskolásokkal. Sosem értettem, miért fontos információ egy tízéves számára, hogy a mezei pocoknak milyen fogazata van.

  • Zolee

    A másik tipikus dolog a zárójelezés:
    Összetevők: x, y, gyümölcspép 2% (gyümölcs 90%, egyéb 10%),…
    Aki nem figyel alig veszi észre, hogy valójában 2%-nál is kevesebb gyümölcs van benne…

  • Garbo

    Mindig olvasok-olvasunk bevásárlásnál. Kizárólag tiszta alapanyagokat veszünk, nem készítményeket, pépeket stb. Még mindig olcsóbb a tiszta sonkaszelet (az egészségről nem is szólva), mint a “készítmény”, vagy olcsóbb venni 100%-os és frissen préselt levet, majd tetszőlegesen higitani, mint pénzt adni a 25-50-12%-os löttyökért.

    Évek óta hallgatom, hogy “kinek van ideje olvasgatni a közértben?” és egyéb sirámokat, amiken csak mosolygok és tudom, hogy egységnyi pénzből én ezerszer jobb minőségű, egészségesebb és tiszta ételeket veszek, mint a másik, aki sír, hogy nincs ideje olvasni.
    Más kérdés, hogy én ezt tökélyre vittem (igen, teljes állás mellett, mert lebontva nem sok meló 2 főre) a cukormentes házilekvár/szörp/befőtt/anyámkínja készítését, így azért egyszerű gyümölcsjoghurtot készíteni. De kajanáci vagyok, kenyeret is sütök, sütőben. Összesen 5 perc munka. Annyi azért akad :)

  • Garbo

    @Györgyi: lehet kapni valód, 100%-os, frissen préselt, valódi leveket is.

  • Nem védendő a gyártókat, mert való igaz, hogy mindent elkövetnek, hogy eladják a termékeiket és az a minőség rovására megy. DE! Gondolkodjunk el azon, hogy miért alakult ez így ki: a kereslet-kínálat a meghatározó itt is. Azaz amíg van élelmiszernek hívott szemétre kereslet, addig lesz is a polcon ezekből. Sőt mi több, a vásárlók generálják ezeknek a termékeknek a nagy részét. Pl. ma már elvárás, hogy a gyümölcsjoghurt álljon el 5-10 napig hűtőben. Készíts már otthon egy gyümölcsjoghurtot, másnapra szétválik egy híg vizes részre és egy sűrűbb, tejes részre, harmadnapra pedig megromlik. Ha ez lenne a polcon megvennéd? Valószínűleg nem… így szoktatjuk rá a gyártókat, hogy minőségi alapanyagból készült friss áru helyett hosszan eltartható, gagyit áruljanak…

    Ja és a kedvencem: “válogatott gyümölcsből”. Aha, válogatott, csak épp nem a legjobb, hanem a legsz@rabb megy a joghurtba… :)

  • Garbo

    @tamas
    A joghurtos példádhoz szólva: nem romlik meg harmadnapra. Akkor nem volt friss a tej. Másfelől: a “vizes rész” meg a többi elválása a fizika törvényeinek engedelmeskedik: a savó könnyebb, így a tetején marad. Addig is benne volt, csak vált el. Keverd össze :)

    A kereslet inkább az illúziókeltés miatt alakult ki, véleményem szerint. A jutalmazó vásárlósok miatt, meg mert “menő”, aki x-et eszik, szép, aki x-t stb. Van ebben komoly marketingmunka.

  • Györgyi

    @garbo
    Tudom, vannak ilyen gyümölcslé-standok a nagyobb bevásárlóközpontokban, ahol az orrod előtt facsarják ki a gyümölcsöt, amit kérsz. Amíg a fővárosban éltem, sokszor ittam ezeken a helyeken. Most kisvárosban élek, itt nincs ilyen. És ha már úgyis pénzügyi blogba kommentálunk, hát nekem valahogy gazdaságosabbnak tűnik behozni a gyümölcsöt a kertből és kifacsarni, mint elutazni gyümölcsléért Budapestre. :)

  • KZoli

    Tudom, h idealista gondolat és sose lesz így, de akkor is mennyivel jobb lenne, ha olyan lenne a törvényi szabályozás, h ezt az ügyeskedést valahogy bütesse. Így nem kéne egyáltalán olvasni az apróbetűs szöveget.

  • sild

    Jó cikk!
    Nekem még annyi jutott eszembe, hogy ebben a témában van egy jó honlap, ami pont a tudatos vásárlást segíti. Terméktesztek is vannak.

    tudatosvasarlo.hu/tesztek
    Én már egy ideje olvasom a kiszámoló mellett 😀

    Van pl egy tök praktikus kis táblázatuk is az idénygyümölcsökről/zöldségekről, amit ki lehet pl tenni a konyhában és mindig tudod, miből érdemes főznöd

    tudatosvasarlo.hu/idenynovenyek

  • Gabi

    Törekszem elolvasni az apróbetűs szöveget, de sajnos nem mindig sikerül. Ezt is kellene szabályozni, hogy ne lehessen 2-es betűmérettel írni. Jó, tudom nálam lehetne mindig az olvasószemüvegem, egy nagyító és egy zseblámpa, esetleg megkérhetnék valakit hogy olvassa fel.

  • Garbo

    @gyorgyi
    Csak a félreértések elkerülése végett: dobozos formában árulnak ilyet. Aldiban pl. almát és körtét, azok frissen préselt, 100%-os cuccok. Ezeket szoktam venni.
    Az orrodelőtt préselős cuccok mindennek számítanak, csak gazdaságosnak nem :)

    Szerintem egyébként nincs olyan törvényi szabályozás, ami “megvéd”. Olyan ez, mint elvárni, hogy a banknál az érdekeimet nézzék és ne eladni akarjanak valamit. Az én dolgom, az én felelősségem a saját érdekeimet nézni, nem másé.

    Arról nem is szólva, hogy ha és amennyiben a dobozon szerepel a pontos összetevőlista, súly, stb, akkor nem értem, miért lennénk “átverve”. El kell olvasni a feliratot és eldönteni, hogy megfelel-e az igényeknek a termék. Ha nem felel meg, akkor ott kell hagyni.

    Jelzem, ezzel a hozzáállással nem tudom megvenni a dolgok 90%-át, de üdítően lerövidül a bevásárlás időtartama :)

  • Benőke

    Engem az asszony szoktatott rá az apró betűs rész olvasására. Kisebb világ omlott bennem össze, mikor 15-20 összetevője volt egy kakaós csigának. Vannak termékek amiket pl ABC -ben nem is veszünk. pl ilyen a Sajt, egyszerűen szemét mind, egyedül a cserpest vagy a piacit szoktuk. Drágább valóban, de sajt és nem adalékanyag amit veszek. Gyakorlatilag az élelmiszerek 90% -at már a piacról szerezzük be, nem csak a minősége jobb mérföldekkel, hanem egyszerűen olcsóbb is. Kevesebb megy el élelmiszerre egy hónapban, és akkor az impulzív vásárlást még nem is számoltam :) Ha valami új termék van, nagy olvasgatásba kezdek mi van ráírva. Ha van belőle magyar és az jó, nem is nézem a külföldi mibe kerül. Főleg eü papír, zsepi, konzerv, fűszerek miatt lépem át a hiper, vagy a bolt bejáratát. Húsvétra is a tormát kistermelőtől veszem vagy csináljuk sk, mert így ehető, a boltiak max szemétre valóak.

  • Györgyi

    @kiszamolo
    Írhatnál egyszer egy cikket a fogyasztói társadalomról. Kíváncsi lennék a véleményedre.

  • Benőke

    Sajnos ezt az ügyeskedést a magyar élelmiszer könyv is segíti, mivel jóval engedékenyebb mint amilyennek lennie kéne… Ezért lehet valamit 10% -nak hívni ha nem is az… stb
    de pl csokiban is itthon 50% már étcsoki, EU -ban 70% tól lehet annak nevezni, addig csak tejcsoki.

  • fudosin

    Nekem a kedvencem a joghurt ital, ami hatalmas betűkkel rajta van valami ilyesmi:”FITT! Csak 0,1% zsírtartalom!” Cserébe tele van cukorral…
    Erre szoktam mondani, hogy kétféle fitnessz kaja van: a cukor, mert nincs bent zsír, és a zsírszalonna, mert nincs bent cukor :)

  • Oscee

    @gyorgyi erdemes lenne akkor jobban korulnezni, ne plazaban gondolkodj. Videken vannak termelok, akik ilyesmivel foglalkoznak, tipikusan 5L-es kiszerelesben vehetsz termelotol igazi gyumolcslevet.

  • Bonifác

    Az én kedvencem a “sütő runn” :). Az ember csak otthon veszi észre, hogy rum aromát vásárolt.

  • okoska

    Nekem a hiperes “akciók” a kedvenceim. Kiteszik a sor végére nagy halomban pl. a mosószert, ráírják, hogy akció!!! De ha végigsétálsz a mosószeres soron, tuti fogsz találni olyat, ami hasonló minőség és alapáron olcsóbb, mint a hirdetett akciók. Sőt a kedvencem az volt, mikor az 56 db-os mosogatógép tabletta volt akciósan drágább, mint a sor közepén ugyanannak a márkának a 72 db-os doboza. És nem az egységár volt olcsóbb, rendesen a doboz került kevesebbe!
    Mindig érdemes végignézni a polcokat és végigböngészni az árakat jelölő kis cetliket, érhetik az embert meglepetések:)

  • Nekem az egyik nagy dél-koreai gyártóról.
    Pl.: vettem egy laptopot ami 7 óra üzemidőt ígért a honlap szerint a nagyobb akumlátorral, ezzel csak az volt a gond, hogy itthon nem kapható az akumlátor. Az egyébb minőségi dolgokról ne beszéljünk.
    Egyik lakásunkban ugyanazon gyártó klímája volt található, annak rendje és módja szerint elromlott garanciális időn túl (nálam és három másik szomszédnál szinte egyszerre) írtam az ügyfélszolgálatának és közölték, hogy bizony garanciális időn túl nem javítják , a kijelölt szervizből is elhajtottak mert ebből a márkából annyi a rosz, hogy nem győzik szezonon kívül sem szerelni. Szóval képzelj el egy prémium terméket és éld át a valóságot.
    Nem teljesen ide vág de amikor nem a gyártó képviselete van Magyarországon hanem XY szerencse huszár aki megszerezte a forgalmazási jogot akkor ez történik.

  • Györgyi

    @bonifac
    Ha az ember rumot akar, nem sütőbiszbaszt vesz, hanem egy üveg Bacardit.

  • Benőke

    okoska: Ja hát az akciók is megérnek egy misét. Asszony nem bír leszokni a gyógyszerízű gyümölcslevekről. Egyik héten még 389Ft a másik héten akcióban már csak 429FT. Akció után 458FT, majd 1 hónap múlva 358. Aztán kezdik előröl. Ennyit az akciókról :)
    A mosószerek is megérnek egy misét, mert próba képen mósódióztunk aztán mosószódáztunk, az jött ki, hogy nem csak jelentősen olcsóbb így, hanem semmivel sem rosszabb mint a marha drága vackok… Szóval ezeket se használjuk már… A mosogató gép tabletta pedig megér egy misét valóban :) Vad árak vannak, de a kedvencem az öblítő, egyik drágább mint a másik, és katasztrofálisak, viszont próba képen ecetet öntöttem az öblítőbe, és láss csodát!!!

  • Imre

    Több kapcsolódási pontom is van:
    1. Én is rendszeresen olvasok a boltban, egységárat is. Újabban bevezették azt, hogy amióta mindenki tudja, hogy a nagyobb csomagolás olcsóbb, valójában drágábban adják.
    2. Sonka meg ilyesmi őstermelőknél jobb. Ők még az igazi házi minőséget hozzák, kb. annyiért, mint a bolti átlag (nemrég vettem: Kolozsvári szalonna Tesco: 2.000 körül egy kg, piacon magasan jobb: 2.200.-)
    3. Azért vannak ilyen cuccok, mert a vevők ezt keresik. Pl. nálunk a kisboltban nincs natúr joghurt, mert nem keresi senki (kb. 3.000 ember él a vonzáskörzetében).
    4. A témához kapcsolódó könyv: Az E-számokról őszintén. konyv-ujsag.zsibvasar.hu/gasztronomia/elelmiszerek-alapanyagok/toth-gabor-az-e-szamokrol-oszinten-6167121.html
    5. Én azt gondolom, hogy rá kell szánni az időt a bevásárlásra, ismerve szükségelteinket és listával. Ez az impulzusvásárlások 90%-ável végez szerintem.

  • Imre

    @okoska! Teljesen egyetértek! Én is bevezettem ezt a taktikát és gyakran ez odáig fajul, hogy észre sem veszem az akciós cuccokat, mert mindig a helyére megyek, ahol lennie kell.
    A másik taktikám: mindig én vásárolok be, jó a memóriám és emlékszem az árakra, tehát meg tudom mondani, hogy ez most tényleg olcsóbb vagy nem.
    A harmadik taktikám meg az, hogy listával vásárolok, hetente max. kétszer és közben be sem megyek, semmiért. Így tutti, hogy nem veszek felesleges dolgokat.
    A negyedik: a gyerekek szigorúan otthon maradnak :-)
    Az ötödik: viszek mindig szatyrot: rablás, hogy egy sima zacskoért elkérnek 90.- Ft-ot, pl. a Sparban.

  • Crimson

    @kzoli “mennyivel jobb lenne, ha olyan lenne a törvényi szabályozás, h ezt az ügyeskedést valahogy bütesse”

    Ezzel nem értek egyet. A saját józan goldolkodásod helyett miért vársz az államra? Ezzel kábé ugyanoda jutnánk, hogy fel kelljen írni a mikrohullámú sütőre, hogy ne tegyél bele élő macskát.
    .
    A jelenlegi szabályozás szerintem elegendő. Még az ilyen “frissöl” és hasonló termékeknél sem érezném szükségét a szigorításnak. Amikor először láttam ilyent, megnéztem, elolvastam, visszatettem. És egyáltalán nem éreztem magam átverve. Aki ilyesmivel meg lehet vezetni, az megérdemli. Akinek pedig csak ilyenre van pénze, azt sajnálom, de őt sem azért, mert megvezették volna.

    Aki szar terméket gyárt, az általában nem azért teszi, mert nem tudna jobbat, hanem azért, mert ezt veszik meg. Ha a polcokon igénytelen termékek vannak, az elsősorban a vásárlóközönséget minősíti.

  • Imre

    És még egy: én sokat utazom. Már legalább két éve rászoktam, hogy mindig csináljak szendvicset. Azért, mert útközben vagy Fornettit és hasonló cuccokat lehet kapni, amik nagyon drágák és zsírosak plusz ki tudja, mi van bennük. Ha meg szendvicset csinálok, akkor még jó kenyérrel és akár pármai sonkával is jobban jövök ki, mintha valamit ennék egy bevásárlóközpontban.

  • Györgyi

    Azt nem értettem soha, hogy mindig megy a nyávogás a környezetszennyezésről és a túltermelésről, de nem tesznek érte törvényileg semmit. Mindenféle elektromos berendezésnél lazán felemelném a kötelező garanciális időt 8-10 évre. Ha a 40 évvel ezelőtti technikával tudtak tartós fogyasztási termékeket gyártani, akkor most is menni fog. Legfeljebb nem abba az irányba mennek majd a kutatások, hogy hogyan mondhatná be a mosógép, laptop stb. az unalmas pár év után. Ez egyébként pénzügyi szempontból is előnyösebb lenne. Régen az ember egyszer felszerelte a háztartását mindennel, és az kiszolgálta legalább egy generáción keresztül. Ma a családok vésztartalékának a nagy része arra megy el, hogy a tönkrement háztartási eszközeiket cserélgetik.

  • Crimson

    @imre “Sonka meg ilyesmi őstermelőknél jobb. Ők még az igazi házi minőséget hozzák, kb. annyiért, mint a bolti átlag”
    .
    Ezzel azért csak óvatosan. Jó dolog ez a parasztromantika, de attól, mert valami házi, még nem jelenti automatikusan azt, hogy jobb mindőségű.

    origo.hu/itthon/20140417-ket-tonna-hust-foglaltak-le-egy-gusztustalan-telephelyrol.html

  • Imre

    Még valami eszembe jutott: amikor több hasonló termék van kitéve egy nagy akciós táblával, meg kell nézni, hogy mindegyik változat akciós-e. Pl. egyszer 7-féle májkrém és sonka volt kitéve az akciós tábla alá, a megszokott 250.- Ft-os ár helyett 135.-ért. Vettem a sonkából, ami persze nem volt akciós. Így a pénztárnál nem vettem meg. És jogilag a boltnak igaza volt, mert ki volt írva, hogy mi akciós, de szerintem az már a megtévesztés határán van, hogy mást is odapakolnak, amiről azt lehet gondolni, hogy szintén akciós. Azóta mindig elolvasom, pontosan mire vonatkozik az akció.

  • Imre

    @crimson : Igaz, de ha ismert és bejáratott a termelő, akkor igen.

  • Györgyi

    Nem tudtok véletlenül olyan termelőt Magyarországon, akik hagyományosan érlelt sajtot készít? Olaszoknál is, franciáknál is voltam családi sajtüzemben, elmagyaráztak mindent, szó nem volt semmiféle oltóenzimről, viszont több hónapos, alkalmanként éves érlelésről igen. És a végeredmény mennyei volt. Létezik nálunk egyáltalán ilyen?

  • Imre

    @györgyi: Van ilyen, mintha a hvg.hu közölt volna vele interjút fél éven belül.

  • okoska

    Az akció témához: már beszéltük a férjemmel, hogy lassan körül kellene nézni iskolaszer ügyben is. Ilyentájt szokták kiszórni a tavalyi készleteket, hogy aztán augusztusban kétszer ennyiért árulják ugyanazt csak más figurával díszítve. Szerencsére a gyerek nem kényszeres ilyen dolgokban, hogy csak pókemberes füzetbe lenne hajlandó írni. :)

  • Garbo

    @crimson
    Pontosan. Amióta divatos lett a házi meg a termelői cucc, azóta minden vacakot el lehet adni a sok hülyének, már elnézést, de ötszörös áron. Hiszen nem tudja a szerencsétlen, hogy mi az, amit néznie kellene, mi mennyibe kerül reális áron stb. Vigyázni kell ezzel a műparasztkodással nagyon, legalább annyira lehúzzák a jónépet, mint a sokat szidott multik, ahol legalább minőségi kontroll van (alapesetben) az előállításnál, termelésnél.

    Egyetlen kivétel valóban, ha régi, bejáratott embereid vannak, akikkel kölcsönösen számíthattok egymásra. Szerintem önjáró felnőtt embernek legyen egy méhésze, egy hentese (jó esetben egy megbízható vadászt is ismerjen), egy zöldségese meg egy tejszállítója. Akkor nem lehet baj. Némi utánajárást igényel, de megfizethetetlen a bizalom.

    Ja és rum: sütni csak Stroh-t vegyetek! :)

  • Györgyi

    @garbo

    Azóta nem bízom a piaci áruban, amióta tudom, hogy nálunk például pontosan ugyanarról a nagybani piacról hozzák a zöldséget a kofák, ahonnan az üzletek. A piac már rég nem arról szól, hogy a környéken megtermelt dolgokat eladják. Ha házi terméket veszünk, azt csak közvetlenül háztól, olyantól, akit közelről ismerünk. Mellesleg életem legrosszabb lekvárját kézművespiacon vettem. Elcsábultam a meghirdetett ízkavalkád, fűszeres ízesítés miatt, aztán tömény cukorszirup volt, gyümölcsnek alig volt nyoma benne.

  • Ez vagyok

    Györgyi
    hazisajt.hu/sajt_webaruhaz/index.php?page=shop.browse&category_id=1&option=com_virtuemart&Itemid=3

    Más:
    Nem értem ezt a gyümölcslé mizériát akár gagyi, akár 100%-os.
    A gyümölcsöt nem inni, hanem megenni kell. Amit lehet pl. alma, szőröstül-bőröstül, sőt magostul, mert abban van a B17 “rákellenes” vitamin.
    Ráadásul a fogorvoshoz sem kell annyit járkálni…

  • Crimson

    @gyorgyi “szó nem volt semmiféle oltóenzimről”
    .
    Tudtommal a legtöbb sajtba kell oltóenzim, kivétel a friss sajtok egy része (pl. mascarpone). Lehet, hogy azért nem mondták el, mert titkos. :-)

    Ezen az oldalon fel van sorolva néhány. Én a Nárcisz Birtok sajtjait kóstoltam már, az nagyon bejött.

    kisshazisajt.hu/index.php?page=msc

  • Garbo

    @gyorgyi
    Megértelek. Sokakban úgy él, hogy a “házi” a “minőségit” jelenti. Pedig, elég abba belegondolni, hogy hányan főznek bűn rosszul vagy hány rossz ízű házisüteményt evett már az ember vendégségben, esetleg abba, hogy másoknak milyen eltérő fogalmai lehetnek a higiéniáról, mint nekünk… Szóval, a kendős öreg néni is lehet koszos, meg az őstermelő is hazudhat :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 4+1=?