Brazília: egy álom vége?

Az elmúlt évtizedben a befektetési mantra a BRIC országok voltak. (Brazília, Oroszország, India, Kína.)

Minden kisembernek azt javasolták a “tanácsadók”, tegyék a pénzt a fenti államok részvénypiacára, mert ott tuti, hogy megsokszorozzák a pénzüket (és még a unit linked biztosításuk éves 6-10%-os költségeit is ki tudják termelni).

Ennek megfelelően szinte mindenki a jó hangzó Eldorádó, Amazonas, BRIC és hasonló alapokba fektette a pénzét.

Noha számos tanulmány azt mutatja, hogy közép- és hosszútávon a feltörekvő piacok alacsonyabb hozamot kínáltak sokkal nagyobb volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett, a 2007 előtti időszakban elképesztő emelkedést mutattak a BRIC országok részvénypiacai, (miközben a fejlett piacok csak egy helyben topogtak), nagyrészt főleg azért, mert felkapott és divatos befektetési célponttá váltak.

Így lesz egy piac önbeteljesítő jóslat: ha felkapnak egy országot, legyen az a BRIC országok, Törökország, vagy akármelyik másik, akkor mivel mindenki oda akar befektetni, elkezdenek emelkedni az árak.

Mivel nagy mértékben emelkednek az árak, még többen akarnak befektetni és máris öngerjesztővé vált a folyamat.

A 2008-as válság után a feltörekvő piacok elvesztették a vonzerejüket, a teljesítményük messze elmaradt a fejlett piacok teljesítményétől, sőt nagyon kellemetlen visszaesést produkáltak.

Ennek oka a befektetési divat változásán túl a nyersanyagárak esése és a helyi devizák gyengülése is volt.

Azt ugyanis fontos szem előtt tartani, hogy amikor te Indiába, Oroszországba, Brazíliába, vagy bármelyik másik országba fektetsz pénzt, teljesen lényegtelen, hogy az értékpapírokat te forintért, euróért, dollárért, vagy bármilyen egyéb devizáért vetted. A te pénzed rúpiában, rubelben, reálban és az egyéb helyi pénzekben lesz.

A helyi deviza gyengülése vagy erősödése neked ugyanakkora árfolyam-változást fog okozni, mint magának a részvénypiacnak a változása.

Hiába emelkedett az orosz tőzsde 10%-ot, ha közben a rubel 15%-ot gyengült, te a végén 5% mínuszban leszel.

Az orosz piac is csak vergödött 2007 óta, ennek oka a politikai állapotok, a rossz gazdasági szerkezet és az elmúlt két évben a gazdasági szankciók, az alacsony olajár és a gyenge rubel.

Az orosz tőzsde teljesítménye 2007 óta dollárban kifejezve:

orosz tőzsde

Amint látható, ugyanott tartózkodik az árfolyam, mint a 2009-es mélypont, miközben a fejlett piacok tőzsdéi megtöbbszörözték az értéküket azóta.

Brazília is hasonló utat járt be, már ami a tőzsdei árakat illeti.

A nyersanyag árak esése és Kína (a legfontosabb nyersanyag-vásárló) gyengélkedése nem tett jót az országnak. Ahogyan az infláció elszállása, a magas alapkamat és a politikai korrupció sem.

A valaha magas GDP növekedés a 2010-es 7%-ról 2 majd 1% alá szelídült, sőt idén komoly recesszióba süllyedt az ország. Bár az államadósság a GDP arányában csak 66% (ez a legmagasabb érték a BRIC országok között), de a realban kibocsátott állampapírok 14%-os kamata mellett ez sokkal nagyobb teher az országnak, mint például Japán 227%-os államadóssága a fél százalékos kamat mellett, az állami kiadások 8%-át emészti fel az államadósság kamata. 2014-ben ez az érték még “csak” 6% volt, ami megint negyedével több, mint 2013-ban.

A brazil real árfolyama régen látott mélységbe zuhant, csak idén 40%-ot veszített az értékéből a dollárral szemben. Ez érzékenyen érintette az ország vezető vállalatait is, akik igen komoly dollárban felvett hitelekkel rendelkeznek. (250 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel a cégek és az önkormányzatok az alacsonyabb kamatok miatt. Ma egy cég 16%-os kamaton vehetne fel vállalati kölcsönt realban, amit képtelenség kigazdálkodni.)

A brazil real elmúlt éves árfolyamváltozása a dollárral szemben:

brazilreal

A magas kamatok ellehetetlenítik a cégek hitelfelvételét, de a magas infláció és a gyenge real nem teszi lehetővé a brazil nemzeti banknak a kamatok csökkentését.

A gyenge real nagyban segítené az exportot, ha lenne számottevő export, de ez csak a GDP 10-12%-át teszi ki, a belső kereslet viszont a magas infláció és az ötéves csúcson lévő munkanélküliség miatt mérséklődött.

Brazília talán legnagyobb baja, hogy nagyon függ a belső fogyasztástól, mivel az exportteljesítménye az ország méreteihez képest nagyon alacsony és ennek a kivitelnek is a fele nyersanyag.

A kormányzó párt nagyon kiszolgáltatott a koalíciós partnereinek és komoly vita van arról, hogyan kellene mérsékelni a kiadásokat, csökkenteni a bőkezű állami fizetéseket és juttatásokat, melyik társadalmi réteg fizesse ki a megszorítások költségeit.

Emellett áramkapacitás-hiány és vízhiány is nehezíti a gazdaság működését és az elképesztő bürokratikus terhek távol tartják a külföldi befektetőket az országtól.

Nemcsak a mostani gazdasági helyzet, de a brazil közelmúlt is sokakban rossz emlékeket ébreszt. A kilencvenes évek brazil hiperinflációja, az ezredfordulós gazdasági válság, amelynek a vége egy 30 milliárd dolláros IMF hitel lett, a Petrobras olajcég körül most kirobbant több millió dolláros korrupciós ügy a jelenben mind elbizonytalanítják a befektetőket.

Mindezek miatt a brazil tőzsde régen látott mélységekbe zuhant az elmúlt években:

braziltőzsde

Az ábrán dollárban kifejezve láthatjátok a brazil tőzsde teljesítményét. Jelenleg alacsonyabban áll a tőzsde, mint a 2009-es világösszeomlás idején, de még a tíz évvel ezelőtti értékét sem éri el. A 2007-es csúcshoz képest pedig mindössze a 24%-át éri a tőzsdeindex, csak idén 40%-ot veszített az értékéből.

A brazil történelem elmúlt 200 éve (1822-ben lett független állam) a nagy felfutások és összeomlások történelme volt. Brazília az ötödik legnagyobb ország a világon, a második legnagyobb vasérc vagyonával, a szójabab termelése és a kukorica termelése alapján dobogós a világranglistán, igen komoly olajvagyonnal is rendelkezik.

A fentiek alapján azonban a jövője igen kérdéses, egy újabb összeomlás és hiperinfláció, vagy egy újabb nagy felfutás fog következni?

Amennyiben szerinted le tudják gyűrni az igen komoly gazdasági és monetáris problémákat, akkor viszont a mostani részvényárak jó belépési pontot jelenthetnek.

Ha nem is (számodra túl) nagy összeggel, de érdemes lehet belépni a piacra. Még egyszer: ha szerinted most középtávon egy helyreállás fog következni és nem kapsz szívdobogást, ha az emelkedést egy újabb 40%-os esés fogja esetleg megelőzni.

Erre legalkalmasabb az ETF, a legismertebb ezek közül az Ishares MSCI Brazil Caped ETF, ami jó leképezi a brazil piacot.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

37 hozzászólás

  • szárnyas freivadász

    Jogos-e feltétlenül csak dollárban számolni? Lehetne két ábra, az egyik a dolláros, a másik a helyi valutás. Sőt, akár forintos is. Mivel a HUF is jelentősen gyengült a dollárral szemben 2008 óta, a feltörekvő piaci teljesítmények forintban számolva nem tűnnének ennyire rossznak.

  • maveryck

    Jaj Istenem! Egyrészt ha valaki csak itt olvas Brazíliáról, és nem tudja, hogy mi pl.: a Shiller P/E, nem olvasott írásokat a contrarian investing-ről, akkor az most lehet, hogy befektet valamennyit, de nagy valószínűséggel, nagyon meg fogy ijedni, ha tovább esik a tőzsde és be fog pánikolni. Erről könyvtárnyi irodalom van.
    Másrészt, az ajánlott iShares MSCI Brazil Capped ETF az USA-ban van bejegyezve, így adózási szempontból inkább a szintén az iShares által kibocsátott, de ír bejegyzésű iShares MSCI Brazil UCITS ETF (Acc) ISIN IE00B59L7C92 alkalmas egy magyar befektetőnek.

  • Tys

    Amugy a dollar szinte minden valutahoz kepest sokat erosodott, forinthoz kepest is kozel 15-20%-t egy ev alatt.

  • Gejza

    Had emlékeztesselek egy kb. 2 éves cikkedre: Ukrajnai bankbetét. Természetesen nem tudhattad mi várható és szerintem a világon senki, talán még Putyin sem. Komolyan elgondolkodtam a 10%+ $ kamaton, de szerencsére(?) nem volt annyim hogy megérje az 1k+ km -es utat. Aztán pár hónap múlva háború és kíváncsi lennék mi történt volna az ottani betétemmel? Visszakaptam volna az ottani OBA -tól (bárhogy is hívják)? Mindez csak figyelmeztetés azoknak akik komolyabban gondolkoznak a kockázatosabb befektetéseken. Nem véletlen volt Ukrajnában akkora kamat amekkora, ha jól tudom Magyarországon kaszált a Templeton, de Ukrajnában rengeteget bukott. Megérte nekik? Szóval csak óvatosan és max. annyi pénzt amennyit nem sajnálunk.

  • Kiszamolo

    Miért én nem szóról szóra ezt írtam akkor is és most is?

    Egyébként Ukrajnában még mindig nem mentek tönkre a bankok, a pénzét mindenki visszakapta.

  • olyan feri

    Nagyon jot szokam szorakozni a mindenfele kommentelö usafobias agytrösztökön, akik szerint a “nyugatnak” mar lealdozott es mivel összeolvastak par sületlenseget a BRICS orszagokrol, büszken hangoztatjak is hogy majd ezek az orszagok aztan hogy lenyomjak az usat meg az eut.
    (hogy ennek ök miert örülnek, magyar allampolgarkent, az nem vilagos, biztos azt hiszik hogy ha brazilianak jol megy az eu-nak meg rosszul, akkor az öket nem erinti.)
    nos nekik rossz hir lehet, hogy az amcsi kamatemeles olyan gödörbe fogja taszitani ezeket a putris BRICS orszagokat, hogy azt megemlegetik.

  • hemond

    @kiszamolo:

    “Noha számos tanulmány azt mutatja, hogy közép- és hosszútávon a feltörekvő piacok alacsonyabb hozamot kínáltak sokkal nagyobb volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett, a 2007 előtti időszakban elképesztő emelkedést mutattak a BRIC országok részvénypiacai, (miközben a fejlett piacok csak egy helyben topogtak), nagyrészt főleg azért, mert felkapott és divatos befektetési célponttá váltak.”

    Tudsz erre a részre felrakni néhány hivatkozást? Nem kételkedek benne, mert én is olvastam már róla és szeretnék még több infót ebben a témában megtudni.

  • Kiszamolo

    Drágáim, a cikk NEM arról szól, hogy most mindenki fektessen brazil részvényekbe. Mindössze azért írtam erről, mert sokan nem értik, mi lett az eldorádó meg hasonló alapjaikkal.

    Hát ez lett, ezért csuklott össze az árfolyama.

    Ha eddig a legvadabb termék, amit vettél az akciós bankbetét volt és egymillió forint neked soknak számít, akkor biztos, hogy nem szabad részvénybe fektetni a pénzed.

    Nem csak ebbe, semelyikbe.

  • Kiszamolo

    Hemond, akartam, de a tanulmány “ideiglenesen nem elérhető”. Amúgy a Credit Suisse nek vannak erről jó tanulmányai.

  • hemond

    @kiszamolo: köszi, akkor nekiugrom a google barátomnak 🙂

  • Tibor

    Oroszorszagot most politikai alapon szorongatjak gazdasagilag, ezert van ez a mestersegesen alacsony index. Fog az meg feljebb jonni.
    Mindenesetre en azt mondom az fektessen BRIC orszagba akinek van is ott valami erdekeltsege.
    Nekem pl felesegem orosz, es mi valoszinu fogunk Oroszorszagban gyujtogetni, de azert, mert a matkapital (az orosz szocpol) eleg magas, idovel akarunk venni majd ott egy lakast es akkor mar miert ne gyujtse ott az ember a penzet, ahol majd hasznalni akarja.

  • gaborr

    mikor mindenki a világ összeomlásárát várja a legjobb befektetni, kedvenc időszakom, ilyen volt 2008 is… 🙂

    a háziasszonyok már elbukták amit lehetett a brics befektetéseken, most jöhetnek a nagybefektetők és degeszre kereshetik magukat.
    persze én sem ösztökélek senkit sem bármilyen brics befektetésre, az időzítés még mindig szerintem nem megfelelő, de érdemes lehet elgondolkodni.

  • uzsolt

    “Hiába emelkedett az orosz tőzsde 10%-ot, ha közben a rubel 15%-ot gyengült, te a végén 5% mínuszban leszel.”

    Nem 1.1*0.85=0.935, azaz -6,5% ?

  • Panasonic

    Köszönjük Kiszámoló, hogy konkrét befektetési 5lettel rukkoltál elő. Tegyél így a jövőben is. Felnőtt emberek olvassák a blogot, remélhetőleg mindenki el tudja dönteni, hogy mi fér bele a kockázattűrő képességébe, viszont így számos olyan befektetési célpont is kitárgyalásra kerülhet, mely akár jó is lehet, v. az élveboncolása hozzásegít minket a befektetési gondolkodásunk színesítéséhez. A konkrét javaslatról a személyes véleményem, h. nagyon-nagyon hosszútávon, egy portfólió 1-2 százalékos elemeként jó lehet, de tisztában kell lenni azzal, hogy sem technikai elemzési szempontból, sem fundamentálisan egyelőre semmi nem utal arra, hogy az esés elérte az aljat. Tehát, ahogy Te is írtad simán benne van még újabb mínusz 40%. Személy szerint én nem vásárolok belőle, de figyelőlistára teszem. Aki hisz a sztoriban és ideje is van vegyen belőle minden év elején 1 kis adagot. Ez is egy stratégia

  • Kiszamolo

    uzsolt, de. Csak akkor el kellett volna magyaráznom, miért annyi, így meg mindenki érti, miről van szó.

  • Kiszamolo

    Panasonic, hát persze, felnőttek olvassák. 🙂

    Még egyetlen tippet sem tudtam úgy leírni, hogy ne essen nekem rengeteg ember, hiába írok le minden kockázatot.

    Nézd meg itt is a hozzászólásokat.

  • Topfly

    @tibor , lehet reménykedni, hogy Oroszország problémái csak átmenetiek, de az igazság sajnos ennél sokkal szomorúbb. Ha megszüntetik az összes szankciót az oroszokkal szemben közép és hosszútávon akkor sem fog jelentősen emelkedni az olaj és a gáz ára, mert középtávon a palaolaj, hosszútávon meg a megújuló energiák fogják lent tartani az árakat. Végső soron viszont nem csak az árak lesznek nagyon alacsonyak, de a kereslet is nagyon le fog csökkenni az olaj és a gáz iránt.

    A következő évtizedek inkább az orosz gazdaság vergődéséről fognak szólni.

  • uzsolt

    @kiszamolo ja, jó. Csak azt hittem, hogy itt valami trükk van, azért kell így egyszerűen számolni. Szerintem oda lehetett volna írni, nem baj, ha művelődik a nép 🙂

  • shylock

    @maveryck elmagyaraznad kerlek az ir bejeegyzesu ETF elonyeit? Az USA-ban az osztalek ado 15% ha a un Qualified Dividend elszamolas utan vesszuk. Az utobbi automatikusan biztositva van egy megfelelo magyarorszagi brokerszamlan. A magyar allam kiegesziti ezt 1%-al hogy legyen 16% az ado, mintha itthoni cegbol vedted volna ki.

    Ezel szemben az ir osztalekado 20%. Mivel ez tobb mind a magyarorszagi ado a NAV nem fog teged meg kulon megadozni. Ez persze hogy jo, viszont akkor is a 16% vs 20% szerint elege biztos hogy az ir ETF kevesbe elonyos. Az esetleges kisebb forgalombol szarmazo spread hatranyrol nem is beszelve.

  • Kiszamolo

    Igen, én is ezen gondolkoztam, hogy mennyi lehet az ír adó,hogy kevesebb, mint az amerikai. (Tbsz-en nem von további adót a magyar állam.)

  • shylock

    Habar a valuta arfolyamingadozas nem elhanyagolhato, az egy kicsit tulzas hogy reszvenyek eseten a befektetesed kulfodi penznemben van. Reszvenyedel tulajdonos vagy egy kulfoldi vallalatban. Hosszu tavon a valalat sikere tobbet nyom a latba. Ezt a sikert a valutaingadozas tobbfelekepen is befolyasolhatja. Pl egy exportra termelo valalkozas eseten a gyengulo valuta joval tobbet segit mind ront.

  • shylock

    @kiszamolo tevedsz. TBSZ-en is kell osztalekadot illetve kotvenyek eseten kamatadot fizetni. Ezenkivol EHO-t is hacsak nem bizoyitod hogy az eves korlatot tulepted. Ez nem azt jelenti hogy a TBSZ nem jo, hisz a eladaskor jelenkezo proftado 16% nagyobb lehet mind a kamatok / osztalekok utan fizetet 16%-os osztalekado.

  • hemond

    Szerintem emiatt javasolta az ír alapot:

    “Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.” USA nem EGT tag.

  • Kiszamolo

    Ez igaz, de alapból TBSZ számlára vesszük az ilyesmit, ott meg nem számít.

  • Kiszamolo

    Shylock rosszul tudod.

  • shylock

    @hemond: Igen az EHO valoban egy plusz teher, de ennek merteke eves szinten max 450.000 HUF. A korlatot csokenti a fizetesed egezsegbiztositasi jarulaka, es vegul globalisan minden mas jovedelem forason kell ertelmezni.

    Egyeni korulmenyeknek megfeleloen kell ir vs amerikai ETF kerdeset kiszamolni. A gorbe eleg hamar atcsap az amerikai verzio fele.

    @kiszamolo: Orvendek ha tevedek 🙂

  • Gejza

    Kiszámoló egyáltalán nem felelősségre vonás akart lenni, te az akkori ismereteid szerint írtad azt a cikket. Ha átviszem és elveszik az egyedül az én hibám lett volna, minden nyilvános információ birtokában voltam, nem is sírtam volna mint a Questorosok, “Marcsikások”. Pusztán a kockázatra hívtam fel a figyelmet, hogy a nagyobb kamatnak/hozamnak oka van, ez a kockázat. A Templeton is bukott rajta és hol vagy te az ő tudásuktól, információitól? Azt a pénzt amit a temetésünkre rakunk félre nem ilyen helyre visszük, hanem pl. Magyar Államkötvénybe.

  • L70

    @shylock

    A NYESZt keverted a TBSZ-szel osztalékadónál.

  • Tibor

    @topfly Meglatjuk. Vagy arrol, hogy kitalalnak valami mas fo exportcikket. Legutobb mikor volt egy eroskezu jo vezetojuk, elmaradott faekevel szanto agrarorszagbol lettek nuklearis szuperhatalom 🙂

  • Topfly

    @tibor Észak-Kórea is nukleáris hatalom, de mégis éhezik a nép. Soha és sehol nem vállt be, hogy a politikusok kitalálták, hogy a “Vas és acél országa” leszünk és a dolog tényleg működött volna! Az Szovjetunió és Oroszország sem volt képes nyersanyagokon kívül, semmi mást exportálni, ami érződne az orosz GDP-n. Lehet dicsekedni, az atomerőművekkel és a fegyverekkel, de azok pitiáner üzletek Oroszország méretéhez képest.

    Ami működni szokott, hogy az állam biztosítja a jogállami kereteket, garantálja a magántulajdont, kiépíti az infrastruktúrát, kiszámítható adózást vezet be és a magáncégek elkezdenek termelni. Ha elég sokáig működik a rendszer, előbb utóbb olyan cégek is ki szoktak nőni, akik világ szinten is sikeresek. Na ez hiányzik a jelenlegi Oroszországból és nem is valószínű, hogy hamarosan lesz ilyen környezet. Addig meg az ország jóléte csak a nyersanyag áraktól függ.

  • szárnyas freivadász

    “Észak-Korea is nukleáris hatalom, de mégis éhezik a nép.”
    Őszintén szólva, kit érdekel a nép, ha az elit jól érzi magát?

    “Soha és sehol nem vállt be, hogy a politikusok kitalálták, hogy a “Vas és acél országa” leszünk és a dolog tényleg működött volna!”
    Khmm, és mi a helyzet a jó öreg Joszif Visszarionoviccsal? Pár ötéves terv alatt mezőgazdasági országból ipari országgá formálta a Szovjetuniót, igaz, bele is halt pár tízmillió ember.

    “és a fegyverekkel, de azok pitiáner üzletek Oroszország méretéhez képest”
    A fegyverbiznisz nem aprópénz. en.wikipedia.org/wiki/Arms_industry

    “Ami működni szokott…”
    Lehet, hogy most nem így van, ahogy írod, de ne felejtsük, hogy a ’90-es évek vadkeleti kapitalizmusában még az oligarchák táncoltatták a kirabolt államot. Nem csoda, hogy a választópolgárok rendpártiak lettek.

  • olyan feri

    @szarnyas-freivadasz : not sure if sarcasm

  • gaborr

    sikerült €37,93-n hozzájutnom a iShares MSCI Brazil UCITS ETF (ír) ETF-hez, már most €39,54 az ára. jó lesz ez 😉
    ennek megfelelően a bovespa is szépen elkezdett emelkedni
    stooq.pl/q/?s=^bvp&c=5d&t=l&a=lg&b=0

    bár bevallom őszintén, hogy a német piacot jobban követem. és eddig nagyon szép hozamot generált nekem, de ott (az etf-be beépített) 2x tőkeáttéttel szálltam még be még nyáron a Lyxor ETF LevDAX-ba (LU0252634307).

  • mkm

    Sajnos ez az ukrán dolog nem igaz több bank is csődbe ment , egyenlőre nem kapják vissza ukrán barátaim a pénzüket , az olimpia éve jön úgyhogy a figyelem elterelődik az alap munkanélküliségről de amúgy is jól működő fekete gazdaság van a térségben az hogy nincs bejelentett munkája az embereknek nem jár pénztelenséggel államadóság csak 66% az arany tartalékait növelte magas deviza tartalékai vannak és magas gdp ami azt jelenti pénzből lehet pénzt csinálni bármelyik vállalatukat megvennék amerikaiak vagy oroszok is de nem adják el túl jó üzlet az itau unibanco , petrobras , banco bradesco stb.

  • gaborr

    Eddig bejött ez a brazil story.

    napi.hu/tozsdek-piacok/brazilia_nyert_magyarorszag_lecsuszott_a_dobogorol.612475.html

    A korábban említett etf 42 eurón forog ma, ami azért 10%+

  • beszámoló

    @kiszamolo Az orosz állampapírokban látok némi fantáziát, főleg, hogy gyenge a rubel és magas az alapkamat (10,5). Van ötleted arra, hogy hol és hogyan lehetne állampapírt/kötvényt venni oroszba? Kbc-nél nincs, kérdeztem. A legjobb lenne, ha TBSZ-en keresztül lehetne megjátszani.

    Okaim a trédre:
    -az olajpara miatt és az orosz-ukrán konflikt miatt gyenge a rubel
    -durván erős a dollár (talán a legjobb lenne dollár számlán nyitni a pozit)

    5-6 év múlva (1 tbsz-nyi idő múlva)

    *a dollárerő sok lehet Uncle Sam-nek, gyengítésre fogja sarkallni a FED-et
    *oroszok összeszedik magukat (köszönhetően az emelkedő olajárnak)
    *orosz vs. ukrán story valószínűleg már csak a múlté
    stb.

    Tisztában vagyok a kockázatokkal, portfólióm csak 5%-át dobnám rá.
    Örülnék, ha lenne ötleted, hogy honnan lenne megjátszható, előre is köszi!
    Péter

  • gaborr

    ez a brazil story egyre jobb. már 45 eurónál tartunk. 38->45 elég szép.

    @beszamolo Én hasonlóan állok a törökökhöz, ott még befigyel egy esetleges eu csatlakozás is 🙂 tisztán orosz államkötvény etf nincs, ami nagy részben tart oroszt is azok ezek:

    Vanguard Emerging Markets Government Bond ETF (VWOB)
    personal.vanguard.com/us/funds/snapshot?FundId=3820&FundIntExt=INT#tab=2
    orosz 6%

    iShares JPMorgan USD Emerging Markets Bond Fund (EMB)
    ishares.com/us/products/239572/ishares-jp-morgan-usd-emerging-markets-bond-etf
    top issuer: török, orosz, de elég sok magyar is van benne 🙂

    annyira nem kiemelkedő a hozama egyiknek sem, de azért annyira nem rossz. gyakorlatilag fixed income, osztalékot fizet.