Category Archives: Nincs kategorizálva

Mibe fektessük a pénzünket?

A legutolsó bejegyzésem a unit linked biztosításokról szólt, ennek a cikknek a kommentjeiben vita alakult ki, hogy érdemes-e befektetési alapokba, vagy részvényekbe fektetni.

Erről szeretnék most pár szót szólni.

Sokan megszólnak, hogy az embereknek bankbetétet és prémium állampapírt javaslok, ami sokak szerint nem túl szofisztikált, ott van a sok befektetési alap, meg részvény, hosszú távon biztos jobb lesz, mint a bankbetét.

Az első, amit tisztázni kell, hogy például Németországban, ahol a bankbetét kamata 1,5%, az infláció pedig közel 3%, még véletlenül sem javasolnék hosszú távra bankbetétet.

De jelenleg Magyarországon 8-9%-ot adnak bankbetétre 5,2% infláció mellett és mi itt élünk.

Olvasd tovább

Share

Ki kössön életbiztosítást?

Múlt hét csütörtökön a Kossuth Rádióban voltam a reggeli műsorban, az életbiztosításokról, azon belül is főleg a unit linked biztosításokról volt szó. A vitapartnerem egy életbiztosítások értékesítéséből élő úr volt, így finoman szólva is nem voltunk egy véleményen. Sajnos a műsor elég rövid volt, így sok kérdést nem tudtunk megvitatni.

Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni. (Aki tud egy linket a rádióműsorhoz, az tegye meg, hogy belinkeli a kommentekhez.)

Röviden, mit is hívunk életbiztosításnak és milyen fajtái vannak.

Olvasd tovább

Share

Így tudod kiszámolni – egy kalkulátor okostelefonokra

Rendszeresen megkerestek, hogy segítsek mindenfélét kiszámolni nektek, mint például ha elteszel havi 30 ezret 10 évig 7% kamaton, mennyi pénzed lesz a végén, meg mennyi tartozásod lehet még az öt éve felvett 10 milliós hitelen és a többi.

Arra gondoltam, akkor jár legjobban mindenki, ha megmutatom nektek, hogyan kell kiszámolni ezeket. :-)

Kezdésnek olvasd el ezt a bejegyzést a értékpapírszámtan alapjairól.

Mivel egy annuitás képlettől már ránézésre is megijednél, egy programot fogok bemutatni, ami mindent kiszámol helyetted. Ez a program okostelefonokon működik, biztos találsz a neten egyéb alkalmas programokat is.

Olvasd tovább

Share

Ennyit értünk a pénzügyekhez

Mióta pénzügyekkel foglalkozom, mindig szomorúan tapasztalom, hogy a legkisebb mértékben sem értünk a pénzügyekhez. Még megtippelni sem tudjuk, hogy egy 10 milliós lakáshitelnél mennyi kamatot fizetünk a banknak havonta, ha a hitel kamata 13% évente. (Mindenki 20-30 ezer forintra szokott tippelni, a helyes válasz 108.333 Ft/hó. Ez csak a kamat, erre jön még a tőketörlesztés összege.)

Amikor fiókvezető, vagy prémiumbankár voltam, azt láttam, hogy a kétdiplomás emberek éppúgy, mint a sikeres vállalkozók a legnagyobb tanácstalansággal állnak a bankban és a leghalványabb fogalmuk sincs, mit és hogyan döntsenek pénzügyekben. Nem termékismerettel volt a baj (melyik a jobb: a sávos, vagy a küszöbös kamatozású bankbetét?), hanem a legalapvetőbb pénzügyi és matematikai ismeretekkel.

Olvasd tovább

Share

Lehúzás felsőfokon

Ha most (is) felmész például a Facebookra, a reklámmezőben láthatsz egy reklámot, ami arra buzdít, hogy próbáld ki az intelligenciádat, mondd meg például, hány háromszög található a képen és nyersz egy Ipad-et.

Ekkor a quizshuttle.com oldalon találod magad, ahol meg kell fejtened, hogy 13 háromszög van a képen. Beírod a helyes megfejtést, de nyeremény persze semmi, hanem továbbdob a calivary.com oldalra, ahol négy különbséget kell megtalálnod egy képen, itt állítólag Iphone-t lehet nyerni.

Miután ezt a nem túl komplikált kérdést megoldottad, nyeremény továbbra sincs, mert ahhoz add meg a telefonszámod.

Olvasd tovább

Share

Megúszható a tranzakciós adó?

A kormány a mengnemszorítás politikáját tovább gondolva, jövőre bevezeti a banki forgalom egy ezrelékes adóját, amiből a legújabb hírek szerint évi 320 milliárd forint bevételt vár.

(Hogy tudjuk hová tenni ezt az összeget, idén a kormány például a társasági adóból 356 milliárd forinttal számol.)

Ez a teher több, mint duplája az egyedülállóan “brutális mértékű” jelenlegi bankadónak. (Idézet a miniszterelnök úr bécsi beszédéből.)

A lakosság ebből keveset fog észrevenni (egy egymilliós utalás költsége ezer forint lesz), annál inkább a cégek, akik milliárdos tételben utalnak a mindennapi üzletmenetükkel kapcsolatban.

Olvasd tovább

Share

Hitelcsapda – nincs kiút

A nem kellően felmért hitelfelvétel, illetve a nem várt devizaárfolyam-változás sok embert sodort az adósságcsapda karmaiba, amiből nem látszik kivezető út.

A magyar jogból fájdalmasan hiányzik a vállalkozások csődeljárásához hasonlóan működő magáncsőd intézménye.

Ha egy vállalat fizetési nehézségbe kerül, kérhet csődvédelmet. Csődvédelem ideje alatt a hitelezőknek meg kell egyezniük a csődvédelmet kérővel, aki ez idő alatt egy kirendelt felügyelő mellett átszervezéssel, felesleges dolgoktól való megszabadulással megpróbál egyenesbe jönni. Racionalizálja a költségeit, kiadásait és a bevételeit.

Olvasd tovább

Share

A hat alkalmas pénzügyi oktatás most csütörtökön indul

Ahogy már volt róla szó, a hat alkalmas Kiszámoló-Akadémia csütörtökön 18:30-tól 21:00-ig újra elindul.

Még van pár hely, ha akarsz, tudsz jelentkezni.

A tanfolyam ára: 20.000 Ft/hat alkalom.

A pontos cím: 1143 Budapest, Semsey Andor u. 25. Vincotte székház. Ez a Hungária körútról nyílik, a Thököly út-Hungária krt. sarkától egy utcányira, a Burger King mögötti épület. A parkolás ingyenes, a közelben áll meg a 7, 173, 5, stb buszok, illetve az egyes villamos. A zuglói vasútállomás 4-5 perc sétára van.

Első alkalom: Bevezetés a pénzügyekbe. Pénzügyi tervezés, tudatos pénzügyi döntések. Hogyan tegyünk félre és mennyit. A nyugdíjkérdés.

Második alkalom: Banki és biztosítói termékek. Életbiztosítás, lakástakarék, bankbetétek. Mi a különbség a normál, sávos és a küszöbös kamat között? Mi az az EHM, EBKM, THM, TKM és társaik? Hogy működik a betétbiztosítás és mi az a BEVA? Bankkártyák típusai. Milyen számlát válasszunk?

Harmadik alkalom: Portfólió-képzés. Mi az a kockázat és hogyan mérjük? Hogyan lehet ellene védekezni? Egy kis számtan: jelenérték, jövőérték, kamatos  kamat számítás.

Negyedik alkalom: Részvények és a tőzsde. Mi befolyásolja a részvények árát, mit kell tudni a részvényelemzés alapjairól? Mi az az elszámolóház? Ki vehet részvényeket? A tőzsdeindexek típusai.

Ötödik alkalom: Kötvények, állampapírok. Mit nézzünk egy kötvénynél, milyen típusai vannak? Nettó és bruttó árfolyam, névérték és eladási ár közötti különbség. Mi a kötvény kamata és mi a hozama?

Hatodik alkalom: Befektetési alapok. Hol vehetünk és megéri-e venni? Milyen típusai vannak? Mit kell tudni a likvidációs, pénzpiaci, kötvény-túlsúlyos, alapok-alapja, abszolút hozamú alap és többi befektetési alapokról? Hol lehet megnézni az eddigi teljesítményüket?

Share

Amit az inflációról tudnod kell

Többször többen kérdeztetek már az inflációról, ezért most röviden összefoglalom, amit tudnotok kell róla.

Az infláció eredetileg egy orvosi kifejezés volt, a jelentése felfúvodás. Az infláció alatt az árak nővekedését értjük. Ennek oka, hogy több pénz került a gazdaságba, miközben a belőle megvásárolható áru mennyisége nem nőtt arányosan a pénzmennyiség nővekedésével.

Az infláció mértékét mindenki másként érzékeli, a gyógyszerek áremelkedése jobban érinti a nyugdíjasokat, mint egy 30 éves vállalkozót, a kisjövedelműeket, akik a bevételük legnagyobb részét rezsire és élelmiszerre költik, kevésbé érdekli a luxusautók esetleges árzuhanása. A felvágott áremelkedését, amit naponta veszünk, hamarabb észreveszük, mint a bőrcipők árcsökkenését, amiből évente kétszer vásárlunk.

Olvasd tovább

Share

Ezért nem lesz nyugdíjad

Amikor pénzügyekről beszélgetek emberekkel, mindig felvetődik a nyugdíj kérdése. A szomorú a dologban az, hogy a legtöbbször nekem kell felhozni a kérdést, az emberek legnagyobb része nem is törödik a nyugdíjjal.

Akinek mégis eszébe jut, az eltesz havi 10-20 ezer forintot és azt gondolja, hogy ezzel meg van oldva a probléma.

A nyugdíjjal kapcsolatos gondok sokkal nagyobbak, mint az emberek gondolják, ezért írok most róla pár szót újra.

Olvasd tovább

Share

Mennyit nyersz az árfolyam-gáttal?

Pár napja beindult az árfolyamgát, ezzel kapcsolatban kaptam kérdéseket, ezért most írok róla.

A kérdés amit megvizsgálunk, hogy az egész futamidőt vizsgálva vajon nyerünk-e bármit is az egész árfolyamgáttal hosszú távon? (Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet “életmentő”.)

Némelyek nem pontosan értik, mit is vállal át a bank és az állam az árfolyamgát keretein belül, ezért meg kell ismerkedni első körben az annuitás fogalmával.

Az annuitással leginkább a hiteleknél találkozhatunk. Minden hitelnél a havi törlesztő-részlet áll az aktuális tőkére vetített kamatból (ez a pénz használatának a díja) és hogy el is fogyjon valamikor a tartozás, fizetünk még vissza egy keveset a tőkéből is. Ha a tőkét egyenlő ütemben fizetnénk vissza, az azt eredményezné, hogy az első időben nagyon magas lenne a havi törlesztőnk, majd a végén ennek a fordítottja, nagyon alacsony. 

Hogy ez ne jelentsen kezdetben túl magas terhet a részletek fizetésénél, bevezették az annuitásos hiteleket, ahol a havi törlesztőrészlet fix, a futamidő alatt csak a törlesztőrészletben lévő kamat-tőketörlesztés aránya változik.

A képen egy 20 éves, öt éve felvett, akkor 5 milliós hitel havi törlesztőrészletét láthatjuk, tőke és kamat bontásában.

A grafikonról leolvashatjuk, hogyan változik hónapról-hónapra a havi törlesztőnk összetétele kamat és tőketörlesztés tekintetében. A képen segítségként bejelöltem az árfolyamgát kezdetét és végét.

Az árfolyamgát lényege, hogy a jelenlegi 240 forintos valódi árfolyam helyett fix 180 forintos árfolyamon törlesztünk 5 évig, majd utána az akkor érvényes valódi árfolyamon kell tovább törlesztenünk a hiteleinket.

A különbözet a valódi és a virtuális árfolyam között azonban nem tűnik el, a tőkerészét nekünk számolják fel (grafikonon a piros rész), a kamatokat az állam és a bank állja közösen.

A tőketartozásunk egy gyüjtőszámlára kerül, ahol az ötödik év végéig a bankközi Bubor kamattal kamatozik, majd forintos hitellé alakul (jelenleg  13-15%-os kamat mellett), aminek a havi törlesztőrészletét hozzácsapják a hitelünk eredeti törlesztőrészletéhez és együtt fizetjük a két hitelt az eredeti hitel futamideje végéig. (Az eredeti svájci frankosat és a tőketartozásból képzett forintos hitelünket.)

(Hogy milyen magasak a magyar banki hitelkamatok, arról itt írtam.)

A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket. (részletek itt, 4-5.§) 

Nézzük meg konkrét számokkal, mit is jelent ez. István most kért konkrét ajánlatot a bankjától, ezért használjuk az ő számait.

István öt éve 17.000.000 Ft hitelt vett fel svájci frankban, akkor még 5% kamatra, 20 évre. Azóta ez a kamat 7,3%-ra szökött fel. Ha ma belép az árfolyam-gátba, akkor a jelenlegi 223.000 Ft-os havi törlesztője leesik 60 hónapra 167 ezer forintra, majd 5 év múlva visszamegy az eredeti értékre, illetve még hozzáadódik az elmaradt tőketartozás miatt további 23.000 Ft, 13%-os forintkamat melletti hitel formájában. (Az árfolyamokat, kamatokat változatlannak tekintettük a teljes futamidő alatt.)

Első pillanatra, azt gondolnánk, milyen jól járt, pedig összeadogatva a számokat, kiderül, hogy mindössze 26 ezer forinttal csökkent az összes törlesztése a futamidő egészét vizsgálva!!

( A grafikont a bankometer grafikonrajzolójával készítettem.)

Egy átlagos öt éve felvett, 20 éves futamidejű 6 milliós hitelnél a teljes nyereségünk a futamidő alatt 9.472 Ft. Ha a havi fizetésünk nettó 200 ezer forint és csak két munkanapunk megy el a hitel ügyintézésére (több fog) és semmi egyéb költségünk nem lesz, akkor is a ráfizetésünk kb. 8,5 ezer forint. Ennyi a veszteségünk, ha belépünk az árfolyamgátba. (Fontos: ez csak azoknál szempont, akik egyébként tudnánk fizetni a hitelt, még akár egy további forintgyengülés esetén is. Akinek gondot okoz a havi törlesztőrészlet, annak nem kérdés, hogy be kell lépnie az árfolyamgátba.)

Az állam költsége az árfolyam-gát miatt (feleznek a bankkal a kamatra eső kedvezményes részen) százmilliárdos nagyságrendű.

Az átlagos ügyfél szintén nem, vagy nem sokat nyer az egész  árfolyam-gátos dolgon a futamidő egészét tekintve (most a pénz időértékétől az egyszerűsítés miatt eltekintettünk).

A bankok költésgének nagy része a jelenleg magas kamatok miatt várhatóan megtérül a futamidő alatt. Vajon miért? Az átvállalt kamatrész felét bőségesen kompenzálja, hogy a kedvezményes idő alatt felhalmozott elmaradt tőketörlesztést a 7%-nál alig több bankközi kamat közel kétszereséért adják kölcsön nekünk a futamidő végéig (a jelenlegi állapotokat figyelembe véve). 

Fontos! Ez a cikk csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatok mellett az árfolyamgát nem annyira vonzó lehetőség, mint aminek elsőre tűnik. A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg nem is nyer anyagilag az árfolyamgáton, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkallni és semmiképpen sem lebeszélés az árfolyamgát nyújtotta lehetőségekről.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Share

Rám lécci ne kenjétek a dolgot.

Nagyon sokan vagytok, akik azért nem köttök meg egy életbiztosítást, vagy nem ugortok be egy hitelbe, mert utána olvastatok és rájöttetek, hogy nektek ez nem éri meg.

Ennek nagyon örülök, de szeretnék egy dolgot kérni a legteljesebb komolysággal.

Ne rám hivatkozzatok, amikor az ügynök megkérdezi, hogy miért gondoltátok meg magatokat.

Nem tudjátok, de nekem írnak néha (finoman szólva is) negatív hangvételű leveleket csak azért, mert azt találtam írni/mondani, hogy nem biztos, hogy egy életbiztosítás olyan nagy üzlet a szerzödőnek.

Legutóbb egy fundamentás ügynök már etikai bizottsággal fenyegetözőtt, mert valakinek azt merészeltem mondani, hogy nem biztos, hogy 170 ezer forintos fizetésre bölcs dolog 130 ezer forintos havi törlesztésű hitelt bevállalni 25 évre. Mivel ezután a fundamenta sem kellett az érdeklödőnek, az ügynök elesett vagy 100 ezer forint jutaléktól. Erre egyből billentyűzetet ragadott.

Csak hogy értsétek őket: egy kisebb havidíjú életbiztosítás jutaléka is akár 200-300 ezer forint lehet. Persze, hogy idegesek lesznek, amikor már gondolatban előre elköltötték a pénzt, te meg azzal jössz, hogy olvastad a Kiszámolón, hogy mégse köss életbiztosítást.

A másik: azt végképp ne mondjátok, hogy én bármit is tanácsoltam. Nem véletllenül fogalmazok úgy, hogy “ezt is érdemes figyelembe venni”, meg “érdemes azt is meggondolni”. Soha senkinek nem mondtam, hogy ne kössön életbiztosítást, vagy lakástakarékot.

Szóval kérek mindenkit: ne küldözgessétek át az ügynököknek az oldal linkjeit, meg az esetleges leveleket, amiket tőlem kérdeztetek.

Mondjátok azt, hogy átgondoltátok és mégsem kell nektek a termék.

Köszi, hogy megértettétek.

Share

Így járhatsz, ha nem értesz hozzá

Többször volt már szó a blogban olyan termékekről, amik felületes olvasás alapján jó befektetésnek tűnnek.

Ilyen például a devizapáros üzletek garantált 15%-os hozammal (cikk itt). Ezek legális ámbár veszélyes üzletek, szemben az átverésekkel és átverés gyanús esetekkel, mint az azóta gyakorlatilag befuccsolt emgoldex (cikk itt), és a garantált havi(!!!) 20%-os hozamú eurós “befektetések” (cikk itt).

Ottó is egy szinte kockázatmentes hasonló üzletbe vágott bele 2008-ban, svájci frank-forint devizaswapot vett, kockázat alig-alig, a várható nyereség három hónap alatt akár 10-13% is lehetett volna.

2008 nyár végén hallgatott a privátbankárára, aki megkereste ezzel a lehetőséggel. Az ügylet szerint ha a következő három hónap után a svájci frank árfolyama 162 forint alá esik, nyer 13%-ot a befektetett 30 milliójára és megszűnik az ügylet, ha 185 Ft felé megy az árfolyam, neki kell fizetnie a futamidő végéig, ami öt év, két forintonként egy milliót.

Gyönyörű grafikonokkal győzték meg, hogy a svájci frank árfolyama évek óta stabil és biztos, hogy 162 forint alatt fog maradni. Megjegyzem, a “stabil és biztos” már önmagában nem igaz, mert a svájci frank mindig is menekülő deviza volt, az ára minden nagyobb válság esetén megerősödik, utána általában leesik. Tehát egyáltalán nem statikus az árfolyama, igaz, 2008 előtt pár évig az volt.

Az ábrán az amerikai dollár-svájci frank keresztárfolyamát láthatjátok, ez minden, csak nem statikus.

Hogy tudjuk értékelni a 162 forintos limitet, 2008 nyár végén 144 forint volt a svájci frank. Tehát a múltat kivetítve a jövőre, nem volt benne semmi kockázat.

Ottó könnyű szívvel belevágott a biztos 4 milliós haszon reményében. A többit már ki tudjátok találni: jelenleg 35 milliós vesztesége van a befektetett 30 millióból és még egy kamatforduló hátravan. Ismerve a svájci frank árfolyamát, további 5-10 milliós veszteség elé néz.

Ha ehhez az összeghez hozzádobjuk még az elmaradt kamatokat is, ami öt évre kamatos kamatszámítással mintegy 15 millió forint lett volna (mínusz kamatadó), akkor a végeredmény: mintegy 55-60 milliós veszteség öt év alatt egy tutinak látszó ügyleten.

A tanulság? A pénzpiac veszélyes üzem, ne hidd el a bankárodnak, hogy egy-egy ügyleten szinte csak nyerni lehet. Gondolkodj el a másik oldalon is: miért fizetett valaki azért közel 4 millió forintot, hogy biztonságban legyen a svájci frank árfolyam-elmozdulásától, úgy hogy ezt a pénzt el is bukhatta az első három hónap után?

Vagy ő a hülye, aki nem ért hozzá, vagy neked nem tárták fel teljesen a veszélyeket. A bank jellemzően nem áll be a hasonló ügyletek mögé, csak közvetíti őket. Ha annyira veszélytelen az üzlet, vajon miért nem veszi meg a bank a lehetőséget saját számlára, miért von be téged is? Mert ő a közvetítésért kap pár százalékot biztosan, esze ágában sincs felvállalni a kockázatát. (Azért írtam, hogy általában, mert a bank is köt saját számlás ügyleteket, de ezek elenyészőek a közvetített ügyletekhez képest. Ebben az esetben lehetséges, hogy a bank a svájci frankos hitelei miatt adott el devizaswapot.)

Ha nem akarsz úgy járni, mint Ottó, akkor csak úgy vágjál bele bármilyen ügyletbe, ha pontosan utánajártál a kockázatoknak és teljesen biztos vagy abban, hogy minden kockázatot megértettél, valamint a várható nyereség bőségesen kompenzálja a kockázatot. Ottó esetleges 13% nyereségért korlátlan veszteséget vállalt be 5 évre.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Share

Ki tudja kihasználni az adóamnesztiát?

Felröppent a hír a napokban, hogy meg fogják szüntetni a 10% lefizetése mellett érvényes adóamnesztiát. Többen kérdeztétek tőlem, szerintem érdemes-e addig élni vele.

Mivel sok a félreértés ezzel kapcsolatban, irok róla egy pár sort.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az amnesztia kizárólag a külföldön keletkezett pénzekre vonatkozik, jellemzően az offshore vagyonokra.

Vagyis a Magyarországon eltitkolt jövedelmet nem lehet ilyen módon tisztára mosni.

A külföldi jövedelemnek is 2011 április 30-a előtt kellett keletkeznie, hogy vonatkozzon rá az engedmény.

A hazahozatal menete: az erre kijelölt magyar bankoknál kell ilyen célból számlát nyitni, majd oda kell utalni a hazahozni kívánt vagyont. Az utaláshoz be kell mutatni a külföldi bank igazolását, amely tanúsítja, hogy a szóban forgó összeg már a 2011-es dátum előtt is a külföldi cég számláján volt.

A utalást követően a bank levonja a 10% adót, amit névtelenül, a többi levont adóval együtt a következő hónapban elküld az adóhivatalnak.

Az adózás tényéről a bank állít ki igazolást, ezt lehet bemutatni az adóhivatalnak egy esetleges vizsgálat során.

(Megjegyzés: gyakran a bankok is kérnek ügyintézői díjat, ez például az MKB Banknál 1,5%. Ezt még érdemes belekalkulálni a költségekbe (ahogy a többi bankköltséget is.))

A törvény másik eleme, hogy a belföldi magánszemély megveheti az offshore cég Magyarországon található vagyonát, jellemzően ingatlant, gépjárművet. anélkül, hogy az adóhatóság firtathatná az erre fordított pénz eredetét.

Ezen a linken bővebb és pontosabb információt találtok, a legtöbb olvasóm számára egy a lényeg: ez a szabály rájuk nem vonatkozik.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Share

Megéri-e adót csalni?

Amikor egy vállalkozó tanácsot kér a pénzügyeivel kapcsolatban, a legelső kérdésem mindig az, hogy ez a pénz le lett-e adózva.

Az esetek közel 90-95%-ában a válasz az, hogy nem, csak “okosan” ki lett víve a cégből, EVA-s számlákon, meg költségeléseken keresztül, majd ez az összeg banki széfben, vagy otthon a spájzban, egy beföttesüvegben várja a sorsát.

Ilyenkor kénytelen vagyok felvilágosítani a tanácsot kérőket, hogy ezzel a pénzzel nem tudunk semmit kezdeni, mert amint megjelenik a pénzügyi szektorban bármilyen formában, az adóhivatal számára láthatóvá válik.

Hiába viszed ki a pénzed egy offshore cégen, vagy az unokatestvéred EVÁ-s cégén keresztül, az a pénz nálad adózatlan jövedelemként fog feltünni, hiába sikerült kilapátolni a cégedből “okosba”.

Sokan nem veszik elég komolyan a vagyonosodási vizsgálatot, sőt, nem is készülnek fel rá. Ha valaki egy ötvenmilliós házban lakik, két autó van a családban és két gyerek is, mindezt két minmálbérből tartják fenn és még megtakarításuk is keletkezik, az elég nehezen védhető egy vizsgálat során.

Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte.

Még a napi kiadásaink alapján is meg tudja fogni az adókerülést, a bankszektorban elhelyezett megtakarításainkról már nem is beszélve. (a vagyonosodási vizsgálatról itt írtam)

A nagyobb volumenű vagyonodási vizsgálatnak semmi technikai akadálya nincs, csak a politikai akarat hiányzik hozzá. Mivel az adóhivatal kezeli az illetékeket is, bármikor csinálhat olyan lekérdezést, hogy listázza ki a rendszer mindazok nevét, akik négy évnél fiatalabb autó tulajdonosai, de a családban egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint mondjuk 90 ezer forint. Vagy mindazok nevét, akik 100 négyzetméternél nagyobb házban laknak minimálbérből. Esetleg ezt szűrhetik irányítószám alapján is. Az adóhivatal lehetőségei végtelenek ilyen szempontból.

Ha adózatlan pénzből van megtakarításunk, azt vagy a széfben tartjuk, vagy kivisszük olyan országba, amelyik nem ad éves jelentést a magyar adóhivatalnak (erről itt írtam), ott combos 1-1,5%-os eurokamatot kapunk rá.

A széfben tartott pénz legnagyobb problémája, hogy soha nem lesz legális pénz. Az adócsalás elévülése öt év, a bevallás beadásától számítva. De a széfben tartott pénzről nem tudjuk bizonyítani, hogy mikor került a birtokunkba! Az adóhivatal általában ötszázezer forintot fogad el otthon tartott készpénznek, afelett nem tudjuk bizonyítani, hogy már 10 éve is megvolt ez az összeg.

Az adóelkerüléssel szerzett vagyonból havi 150-200 ezret tudunk legfeljebb értelmesen úgy elkölteni, hogy ne maradjon nyoma sehol. Efelett már csak elpazarolni tudjuk a pénzt olyan dolgokra, amik nem maradandó értékek. (Úgy élünk, mint amiről ebben a cikkben írtam.)

Ez legalább akkora butaság, mint a spájzban tartott pénz.

Mennyit bukunk az adóelkerüléssel? Számoljuk ki melyik éri meg jobban: ha adózunk, vagy ha adót csalunk?

Vizsgáljuk meg öt év távlatában egy adózott és egy adóelkerüléssel szerzett vagyon sorsát.

A cégből való kiügyeskedésnek van költsége (számlát kell vennünk, stb.) Ezt vegyük minimum 5%-nak alsó hangon, ennyibe kerül eltüntetni a nyereséget a cégből és kivenni onnan.

Tehát a modellünkben van éves 10 millió adózatlan haszon a cégben, amit kivehetünk leadózva, vagy “okosba” is.

Mennyit kell adózni a cégből való kivét esetén?

Fizetünk 10% társasági adót (ez még a cég költsége), a maradékból 16% SZJA-t és 14% Eho-t, de maximum évi 450 ezer forintot.

Ha hivatalosan adózunk a cégben és vesszük ki a pénzt, marad kb. 7,1 millió forint, 100%-ban leadózva. (Mivel a hely iparűzési adó forgalomfüggő, ezt a profittól függetlenül mindig fizetjük, ezért ezzel most nem kell számolnunk, mert mindkét esetben fizetni kell.)

Ezt berakjuk TBSZ számlára, kamatadó mentesen 5 évre, prémium állampapírba, jelenleg 9,4% kamatra.

Ekkor öt év után lesz belőle 11.126.151 Ft-unk. (kamatos kamat számítása, lásd itt)

Ha csak 8%-ra tesszük be bankbetétbe, akkor is lesz belőle 10.432.229 Ft öt év múlva.

A dunyhába dugott pénzünk, amit soha nem tudunk legálisan felhasználni, öt év múlva is csak 9,5 milliót fog érni. (5%-ot ugye kifizettünk a számlavásárlásra.)

Az osztrák bankbetétbe kimentett pénzünk 1,5%-os izmos kamat mellett szűk 10 millióra hízik öt év alatt. (A kamatadót levontam.)

Tehát az adóelkerüléssel öt év távlatában több, mint másfél  milliót bukunk még akkor is, ha az adóhivatal nem jön rá.

Ezért cserébe még csak fel sem tudjuk használni a pénzünk, ha otthon tartjuk, bármikor ellophatják.

Tehát feltenném az egyszerű kérdést: melyik kerül többe: az adófizetés, vagy az adóelkerülés?

Érdemes néha kicsit nagyobb időtávban gondolkodni.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Share
1 2 3 12