Devizahitelek: mi a valódi probléma

2013-08-24
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A svájci frank árfolyam-emelkedése sok családot hozott nehéz helyzetbe, olyanokat is, akik annak idején viszonylag megfontoltan döntöttek a hitelfelvétel mellett. Azonban rengeteg téveszme és csúsztatás van a hivatalos kommunikációban a devizahitelekkel kapcsolatban, ezeket szeretném helyretenni ebben a cikkben.

Tegnap napvilágot látott a kormány valószínűsíthető tervei a devizahitelek problémáinak megoldására. A kormány álláspontja szerint minden problémának a gyökere a devizahiteles konstrukció, "amely egy elhibázott konstrukció, amitől meg kell szabadulni.". Természetesen ez is az "emútnyócév" miatt van, mert az előző kormányzat szűkítette le a Fidesz által kitalált oly nagyszerű és népszerű államilag támogatott hitelt és "hajszolta a tömegeket a hibás devizahitel-konstrukciókba."

Ezért az a cél, hogy teljesen megszüntessék a devizahiteleket, az emberek megszabadulhassanak az árfolyamváltozás miatti ellehetetlenülésből és újra szabad és virágzó ország legyünk. Ezen túl "amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni". Értsd, szabadon leértékelni a forintot.

A kérdés, amit fel kell tenni, hogy vajon mennyi igaz a fenti népszerű és oly sokaknak kedves eszmefuttatásból.

Ezért vizsgáljuk meg, mi okozta a tömegek erőn felüli eladósodottságát, ebben mekkora szerepe volt az államilag támogatott hitelek elérhetőségének szűkítésén.

Az államilag támogatott hitelek Fidesz által kitalált verziója hatalmas érvágást jelentett a költségvetésnek. Mivel nem volt szabályozva, hogy ki, mikor, milyen célból és milyen összegben veheti azt igénybe, rengetegen vettek második-harmadik ingatlant az államilag támogatott hitelből, sőt eladták a saját meglévő házukat a saját hozzátartozójuknak, hogy hozzájussanak a nevetségesen alacsony kamatú hitelhez.

Az állami költségvetést ez rövid úton nagyon megterhelte, ezért ésszerű lépés volt korlátokat bevezetni, hogy ki, mire és milyen összegig veheti igénybe az állami támogatást. (Ha esetleg nem esne le valakinek, az állami támogatásra fordított pénzt az állam az adófizetőktől hajtja be. Vagyis azok fizették a harmadik 50 milliós villa megvételét, akiknek semmilyen támogatott hitele nem volt.)

A következő kormány relatív gyors reagálás ellenére is a lakáscélú támogatásokra az állam (értsd az adófizetők tömege) a felfutás végére már évi 220 milliárdot fordított. (Ebben már benne volt a később kreált állami támogatások hatása is.) A támogatott hitelek fenntartása esetén ez az összeg ennek többszörösére hízott volna 2007-2008-ra.

Ebből a 220 milliárd forintból is lehetett volna évi 20 ezer használt lakást venni és azt odaadni szociális alapon a rászorulóknak. (Már amennyiben az államnak mindenképpen támogatni kell a lakáshoz jutást.)

Tíz év alatt 200 ezer állami tulajdonú lakás lett volna, ez egy ekkora országban több, mint elég szociális lakásnak.

Tehát az államilag támogatott hitelek fenntartása, sőt egyáltalán a bevezetése egy hibás döntés volt.

Az emberek a devizahiteleket leginkább a magas forintkamatok miatt választották, amelynek mértékét a Nemzeti Bank határozza meg. Az MNB elnöke 2001 és 2007 között az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt. Vagyis az ő vezetése alatt magasan tartott forintkamatok okozták a devizahitelek elterjedését. Ha valahol érdemes lenne bűnöst keresni, talán itt kellene kezdenie a kormánynak.

Igaz-e az az állítás, hogy a mostani problémát a devizahitelek okozzák, a nem várt árfolyamváltozás következménye miatt?

A válasz egyértelműen nem. Ez egy igen súlyos probléma, de nem ez a fő gond.

Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lenne a devizahitelekhez képest.

Nézzük meg a statisztikákat.

Szabad felhasználású devizahitelek nemfizetési aránya 26%. (Ez azokat a hiteleket mutatja, amelyeket már több, mint 90 napja nem fizetnek és át sem lettek strukturálva)

Ugyanezen hitelek forint alapon már majdnem 29%-os nemfizetési arányt mutatnak. Hoppácska! Sokkal több a bedőlt forinthitel, mint a devizás?! De hát az hogy lehet, ha a deviza a hibás, meg a devizahitel?

Mi a helyzet a lakáscélú hiteleknél? Ott 16,5% a nemfizetők aránya a devizahiteleknél és csak valamivel kevesebb, 14,8% a piaci forinthiteleknél.

Na ne má'! Összevetve a két adatot ugyanannyi forintos hitel dőlt be, mint devizás?! Arányaiban ugyanannyi forintos adós várná, hogy megmentsék állami pénzen, mint devizahiteles?

Ezek szerint egy szó sem igaz abból, hogy a devizahitel léte a probléma alapja? Hanem inkább a munkanélküliség, a gazdaság zsugorodása, a magas adóztatás?

A meggondolatlanul felvett lakáshitelek, amit az állam erőltetett? Vegyél saját lakást úgy 10% önerő és állami kezességvállalás mellett, hogy az a 10% önerőt is az állam adja szocpol formájában.

Olyan emberek százezrei vettek lakást a biztatásra, akiknek egy fillérjük nem volt. Akik még az ügyvéd 50 ezer forintos díját is személyi kölcsönből fizették. (Konkrét példákról beszélek.)

Ha már úgysincs pénzünk, vegyünk új lakást 19 millióért, mert arra nagyobb a szocpol. A fizetésünk 75%-a elmegy törlesztőre, de sebaj, másképpen soha nem lenne saját lakásunk. A banktól úgyis kapunk pénzt, mert hülye lenne nem adni, amikor az állam vállal értünk kezességet.

Na, ez okozta a valódi problémát. A nincstelen tömegek meggondolatlan hitelfelvétele, majd a gazdasági válság miatti munkanélküliség és gazdasági visszaesés. A svájci frank felértékelődése csak csavart még egyet a problémán, ahogy a bankok meggondolatlan hitelkihelyezése is.

De ebben a történetben az állam, a hitelvevők és a bankok egyaránt sarasak, a legkevésbé bűnös pont a devizahitel, amit már több, mint száz éve is folyósítottak Magyarországon. (Ennek ellenére tényleg súlyos tévedés volt a devizahitelek ilyen mértékű erőltetése, főleg hogy svájci frankban és japán jenben folyósították azokat. Euróhitelek esetén most alig lenne komoly az árfolyamváltozás miatti emelkedés.)

Ezek után az is kérdés, miért pont a devizahiteleseket nézte ki magának a kormány és miért csak a lakáscélú hiteleket?

Aki felújításra vette fel a szabadfelhasználású hitelt, az miért menjen a levesbe? (Sokkal egyszerűbb volt azt felvenni, mint a papírmunkával pepecselni fél százalék kamatkülönbségért. Rengeteg szabadfelhasználású hitel mögött építkezés és lakásfelújítás van.)

A forinthitelesek nincsenek kisebb bajban, mint a devizások, ők mikor lesznek megmentve?

Azoknak az embereknek a lakását, amit állami támogatásból, önerő nélkül vettek, miért kellene megmentenie az adófizetőknek? Az miért is az ő lakása? Mitől?

Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?

Megannyi megválaszolatlan kérdés egy rosszul kezelt és félrekommunikált problémára.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Previous Post
Napi 08.23.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram