Devizahiteles, ne ülj fel az ügyvédeknek!

Egyre több ügyvéd akar megélni a devizahitelesekből, gyors és hathatós segítséget ígérve nekik, miszerint pikk-pakk érvénytelenítik a devizaszerződésüket. Mindezt interneten hirdetik, ebből a célból létrehozott ohnlapokon. Péter elment az egyik ajánlott ügyvédhez, de túl szépnek tűnt neki a lehetőség, ezért kíváncsi volt, mi a véleményem.

Ezt írta:

“Ránézett a hitelszerződésemre és kb. 15 mp múlva magabiztosan kijelentette, hogy több pont alapján is érvénytelen, szabálytalan és így voltaképp semmis, mert olyan főszabályokat sért, amik ezt kétségtelenné teszik. Szerinte ez a kiskapu jóformán minden 2010 előtti banki autóhitel szerződésre érvényes. …. Az elhangzottak alapján ehhez mindössze egy megbízást kell neki adnom, kifizetnem előre egy fix összeget + jutalékot, ha nyer, ami felől ne legyenek kétségeim, mert ő már ilyen perek tucatjait nyerte meg és tudja, hogy melyik bíróhoz kell beadni az ügyet. ….  Viszont gyanús, hogy sehol nem hallottam ezekről a fényes sikerekről, hiába kerestem rá a neten. Plusz azt sem gondolom, hogy minden bank jogi osztálya analfabéta lett volna 3 évvel ezelőttig. Egyszóval a “túl szép, hogy igaz legyen” tipikus esetének tűnik, amiről már Ön is többször írt.”

Kedves Olvasóim, nem egy ügyvéd akar még egy bőrt lehúzni a devizahitelesekről. Ezért általában előre elkérnek egy nem kevés összeget, majd ha sikerül megnyerni a pert, akkor sikerdíjat is. Egy másik érdeklődő is átküldött egy hasonlót, kérdezte, hogy beleugorjon-e. Ott a kezdeti összeg valami 200 ezer forint volt, a sikerdíj 1%. Az ügyvéd azt mondta, semmit nem veszthet, ha elvesztik a pert, nem kell semmi többet fizetnie. Ott is megnyert perek tucatjairól beszéltek.

Megkérdeztem ezt az ügyfelet, hogy nem gyanús-e neki, hogy a kezdeti fix költség hatalmas, a sikerdíj meg csak egy rossz vicc?

Meg komolyan elhitte-e, hogy egy elvesztett per esetén semmit nem kell fizetnie? Csak az alperes költségeit, plusz a perköltséget, gondolom a bank jogászai tesznek majd arról, hogy emlékezetes legyen a végösszeg.

Legjobb tudomásom szerint még egy devizás pert sem nyertek meg ebben az országban, pedig jóval ezer felett indítottak ilyen pereket. Ennek ellenére az összes ilyen zugügyvéd megnyert perek tucatjaival dobálózik.

Kedves Olvasóm, azt javaslom neked is, amit Péternek: ha már mindenképpen érdemesnek tartod a pereskedést, akkor mond azt az ügyvéd úrnak, hogy felejtse el a fix százezreket, semmit nem fizetsz előre, ha azonban megnyeri, a teljes haszon fele az övé. Ha azonban elbukja, még a perköltséget is fizesse ő.

Na kíváncsi lennék, hány nagymellényű ügyvéd vállalná el az ügyet, “megnyert perek sokaságával” a háta mögött.

Ezen túl ne legyél nyuszi, nyugodtan kérd el a “megnyert perek tucatjainak” az anyagát, hogy belenézhess. Ha jól tudom (majd a jogászok kijavítanak, ha nem), a bírósági perek ítéletei nyilvánosak, bárki megnézheti őket. Ezek után nem nagy kérés pár anyagot elkérni, amit megnyert az ügyvéd úr.

Share

121 hozzászólás

  • Oresko

    Első!

    Az egyik károsult ismerősöm meg van győződve, hogy a bankok sosem láttak devizát, és ha az adósok befejeznék a fizetést, akkor nem lenne semmi baj, csak kevesebb lenne a bevételük. Mondtam neki, hogy valószínűleg egy ügyvédtől hallotta, felvilágosítottam, hogy azóta az illrtő pert vesztett.

  • afonya

    Az egyre növekvő ügyvédi létszám fog még furcsaságokat produkálni Magyarországon…. Valamiből meg kell élnie a sok pénzéhesnek…
    A témára visszatérve: volt nemrég egy origós cikk, az jól összefoglalja ezt a dolgot.
    origo.hu/gazdasag/20130618-bankellenes-perek-tipusai-az-eddigi-iteletek-tapasztalatai.html

  • afonya

    – Doktor úr, már nem egy a szex…
    – Ugyan már, Józsi bátyám, hiszen maga már 70 éves, ebben a korban ez már természetes.
    – Na, de Karcsi 75, és azt mondja, neki még hetente háromszor megy!
    – Tudja mit? Mondja maga is!

  • ZR500

    Hát igen, vannak akik soha nem tanulnak, még a saját kárukon sem. Eredetileg sem értették meg a devizahitel kockázatát, most sem értik a per kockázatát. Továbbra is bíznak a csodában, és egy vadidegen szavában.

  • barna

    egy rejtett kamerás felvétel kéne ezekről a fókuszba…

  • Majom Eduárd

    Engedd meg, hogy ügyvédként hozzászóljak. Sajnos teljesen igazad van.

    Hozzám is jöttek olyanok, akik a hasonlók miatt azt gondolják, hogy a kölcsönszerződésük önmagában a devizaalapból fakadóan érvénytelen és ennek megállapítása gyakorlatilag automatikus. Pedig nem így van. A Kúrián felállítottak egy csoportot, amely ezekkel az ügyekkel foglalkozik és a megállapításaiból szerintem a laikus számára is világos, hogy az érvénytelenség korántsem automatikus.

    Az emberek azonban általában nem szeretnek rossz híreket hallani, hiszen olvasták, hogy nem úgy van ahogy mondom, úgyhogy biztosan elmentek egy ilyen “bátor” és nagytudású ügyvédhez, akinek nem voltak skrupulusai.
    Azt egyébként is viccesnek tartom, amikor egy ügyvéd olyanokat mond, hogy ő még nem vesztett pert. Ja, olyan egyébként nincsen, hogy egy keresetlevelet egy bizonyos bíróhoz adunk be.

  • Majom Eduárd

    Folytatva az előzőeket: aki azt állítja, hogy ezt befolyásolni tudja, az nem mond igazad, hogy finom legyek. Az ítéleteit az ügyvéd nem köteles megmutatni, csak azok az ítéletek nyilvánosak, melyeket anonimizálva a bíróság tesz fel honlapjára. Ennek ellenére persze meg lehet kérni, hogy a neveket kitakarva (ez a titoktartás miatt szükséges) mutasson egyet.

    Az ügyvédválasztás kapcsán is áll, amit a blogodon gyakran hangoztatsz: ami túl szép, az általában nem igaz.

  • Péter

    Egy kollégám is a perekre biztat, méghozzá úgy, hogy: “ha nincs elég pénzed az ügyvédre, ne fizesd pár hónapig a törlesztőt és lesz”. Horror… Ugyanő a perek céljaként a semmisséget jelölte meg, de nem hiszi azt hogy akkor semmit nem kell fizetni (megjegyzem van egy társaság a devizahitelesek között, akik kártérítést is szeretnének, meg akarják tartani a kölcsönt és még nekik fizessen a bank). Szóval állítása szerint náluk a semmissé nyilvánítás célja a jelzálogjog eltüntetése a lakásokról. Ha nincs jelzálogjog, eladhatod a lakást, elajándékozhatod, eltűnhet a nevedről. Innentől nem fenyeget a réme annak hogy kiraknak a lakásból, a semmis szerződésből maradt fizetési kötelezettséged (mert lesz ilyen) pedig törleszted a béredből vagy amiből tudod. Ha nincs munkád, nem elég a béred, nincs a neveden semmi, a bank futhat a pénze után. 3525 milliárd forint, 501.000 jelzálogalapú szerződés…

  • Zabalint

    Én a devizahitelekkel kapcsolatban látom azt, hogy mennyire nem fog változni a következő évtizedekben sem az országban. Ugyanis az emberek saját vagy mások kárából tudnak tanulni, itt viszont az történik, hogy aki nem értette a kockázatokat, az most sem érti, hogy elsősorban magát hibáztathatja, hogy rossz lóra tett, aki meg alapból is értette, az amúgy is felelősnek érzi magát. Tehát végső soron senki nem tanult belőle semmit. Maradunk következmények nélküli ország.

  • csoko20

    Péternek és a többi hasonlónak azt tanácsolnám, hogy legközelebb SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTT mutassák meg az iratokat; ha lehet olyan valakinek akinek van számológépe is és tudja/meri használni….

  • Tomy

    Pont ezen akadtam fel én is, hogy bár nem vagyok jogász, nem értek hozzá, de azon igencsak meglepődnék, ha a dolog úgy menne, hogy én választom ki a bírót.
    Sőt, már maga a gondolat is, hogy azért fog működni a dolog, mert “megvan a beépített ember” eléggé visszás.

  • Kiszamolo

    Péter írta a levelében, hogy nem gondolná, hogy a bankon kellene behajtani a saját hülyeségét, de kíváncsi volt.

    Csak én kihagytam részeket.

  • Janos

    En mar gondoltam arra, hogy ezeket a beszelgeteseket fel kene venni mobiltelefonnal, es ha valami nem ugy jon ossze mint ahogy szoban elhangzott, akkor beperelni az illetot ( Most nem csak az ugyvedek eseteben ertem, hanem a telefonos ertekesites vagy barmilyen irodai ertekesites eseteben )

    Ennek lenne ertelme? Felhasznalhato? Vagy felejtsem el, mert hivatkozhatnak arra, hogy kesobb javitottak, es nem szoltam elore a felvetel kesziteserol.

  • HNR

    Ügyvédként szólnék én is hozzá.

    Engem megkeresett egy ügynök csapat, hogy havi 50 ügyfelet hoznak, csak csináljam a bankok elleni pereket. “Ha más ügyvéd meg tudja csinálni, akkor csak nézz rá a szerződésekre, úgyis egyből látszik, hogy semmis, mert azt minden ügyvéd látja, mert egyértelmű. Csak meg kell fogalmazni 3-4 keresetlevelet és kész.”

    80e-t ajánlottak és 5% sikerdíjat.

    1., eleve nem hiszek benne, tehát nem csinálom
    2., a kamara tiltja az ilyen módon történő ügyfélszerzést
    3., nem ér meg több száz elégedetlen ügyfelet az első x hónap gyors pénze

    + bónusz költői kérdés: szerintetek kinek van meg a legtöbb ügyfél adata, akiket meg tud keresni és házalni – megint -, hogy milyen jót tud tenni velük?

    Nyertetek: egyes hitelközvetítők egyes alkalmazottai játsszák ezt a játékot.

    Persze mindez csak pletyka.

  • Janos

    Szerintem semmi szukseg arra, hogy az ember belerugjon megegyet a devizahitelesekbe. Nagyreszuk amugyis tudja, hogy O is hibas a helyzetben.

    Viszont amit barki megtehet ( devizahiteltol fuggetlenul ), bemehet a bankba, es kerhet engedmenyeket. A mutkor azt olvastam, hogy van olyan bank, ami a tartozas 80%at elengedte ( azenpenzem.hu/cikkek/devizahitelesek-segitenek-a-bankok/1416/ ) ,ugyhogy plane szerintem plane felesleges egybol a birosaghoz rohanni. En elotte parszor beprobalkoznek a banknal az enyhitesert / egy resz elengedeseert.

  • kannavarro

    Szerintetek valóban tömegesen vannak olyanok, akik azt várják el a “devizahiteles probléma” megoldásaként, hogy ne kelljen fizetniük és még a lakásuk is megmaradjon, sőt…?
    A képbe végül is belefér…

    A cikk pedig ismét a józan paraszti ész elnevezésű, nemzeti alaptantervben sajnálatosan nem szereplő évszázados magyar hagyományról szól.

    – Hogyan biztosítja a matematikus, hogy ne robbanjon fel a repülőgépe?
    – Visz magával egy bombát, mert annak a valószínűsége, hogy egy repülőn két bomba legyen….

    Értem én, hogy valakinek esetleg nincs hozzáértő az ismerősi köreiben még ebben a mindent át facebook-oló világban sem, de mitől nem kérdez meg ilyenkor még három másik ügyvédet, két internetes fórumot, akárkit, akiben megbízik saját tapasztalata alapján.
    Ahogy például Péter tette, nagyon helyesen!

  • Tulok Imre

    Szerintem van egy másik oldala is ennek a jelenségnek: mégpedig az, hogy az emberek nagy része született balek. Azaz nem látja be, hogy végső soron az övé a felelősség a az életéért és a döntéseiért. Ezek azok az emberek, akik keresik azokat az embereket, szervezeteket, akik becsapják őket vagy ha nem is becsapásról van szó, de elhallgatnak tényeket, esélyeket, stb. A dolog dinamikája egyszerű: vakon és alaptalanul bízni kezdenek valakiben (az ‘ügyvéd úrban’; a jól öltözött és kedves ügynökben) és utána csalódnak. Aztán a felelősséget – áldozatként – átteszik a tranzakció másik résztvevőjére. Így pl. devizahitelesként be lehet futni egy szép karriert: először átverte az ingatlan eladója a házzal, utána a bank a deviza alapú hitellel és végül az ügynök és az ügyvéd a semmisségi perrel. S reményvesztett földönfutóként lehet átkozni a rendszert, a kormányt és mindenkit, aki nem segít.

  • Somi

    A bankok megérik a pénzüket, főleg hogy egyoldalúan változtatták a hitelkamatot, de a hitelfelvevők is felelősek.
    Senkit nem rángattak be az utcáról, hogy vegyen fel hitelt.
    Ha nem érted, miről szól a szerződés, akkor nem kell aláírni.
    Arról nem is kell álmodni, hogy a megkapott pénzt nem kell majd visszafizetni !
    És légyszi arról se nagyon, hogy más (= állam = többi adófizető) fizeti ki helyettük.
    Arra sem kell hivatkozni, hogy “a bankok nem devizát adtak” !
    Merthogy AKKOR, amikor megkapta a pénzt, senki nem reklamált.
    Ha semmis a szerződés, akkor szerintem a korrekt út az, hogy átszámolják forinthitelre; tehát mint ha forint hitelt vettél volna fel CHF alapú helyett. Érdemes kiszámolni a HUF kamatos kamattal.

  • Devizahiteles

    Hülye aki bedől egy ilyen dumának, mindegy mennyire van bajban, bár gyakran hiszékenyebbek az emberek ha látnak valami fényt az alagút végén.

    A kockázatról meg annyit, hogy, igen felvállalta az aki a hitelt felvette, nyilván sokkal kevesebb piaci ismerettel mint a hitelintézet aki pontosan tudta, hogy forint felül van értékelve, meg a PSZÁF aki pontosan tudta, hogy hibásak ezek a konstrukciók, mert a forint FELÜL van értékelve. Közben választhattál volna forint hitelt amit elé tettek, kb 25-30%-al magasabb törlesztővel. De hitt az ügyintézőnek aki azt mondta, hogy 20 éve nem volt olyan magasan a svájci frank, hogy érdemes legyen forint hitelt felvenni. 🙂

    A következményeket is meg kellene osztani, nem azt mondani mint bank, hogy: elment az árfolyam? Szívás, én most is pont ugyanazt a hasznot akarom rajtad realizálni.

  • Molnár Péter

    Évek óta megy a vita a devizahitelesek ügyéről. A sértett mindent igyekszik felkutatni, amivel igazolva látja a helyzetét, a másik oldal pedig ugyanezt teszi fordítva. Több ezer oldalt olvashat bárki – ha bele akar mélyedni a témába – az ide vonatkozó magyar jogszabályokról, amelyek nagy része a sértettnek ad igazat. Számtalan olyan tényező van, ami valóban aggályos és támadható. Az egésszel annyi a probléma, hogy pl. a “megtévesztés” és a hasonló jogi fogalmak elég képlékenyek.

    Nem is mennék bele ennél jobban, mert tényleg lerágott csont már az egész. Azonban ha valakit szándékos megtévesztéssel beleugrasztanak egy 20 éves szerződésbe, és ez valami úton-módon bizonyítást nyer, akkor ki milyen büntetést tartana jogosnak a bankra, vagy a közvetítőre nézve, vagy akiről a szándékos becsapás ténye bebizonyosodik?

    Komolyan érdekel a véleményetek!

    A joghoz mindenkinek joga van 🙂

  • Gyula

    A forint pontosan azert volt felulertekelve, mert a bankok szamolatlanul szortak ki a devizahiteleket a lakossag/onkormanyzatok fele. Aki egy kicsit is ismeri a piac alapveto mukodeset, az tisztaban van ezzel. A hitelkihelyezeskor, foleg, ha az ennyire tomeges volt, a bankok CHF-et adtak el, hogy HUF-ot vegyenek. Ez eredmenyezte a 150HUF/CHF arfolyamot.
    Aki pedig kicsit messzebbre is ellat, az azt is latta, hogy egy ido utan a hitelkihelyezes telitodni fog, es eljon a hitelek visszafizetesenek ideje, amikor az atvaltasi irany megfordul. Tehat csak ez magaban hordozta azt a tenyt, hogy a HUF gyengulni FOG. Ez nem volt kerdes, csak a “mikor” illetve a “mennyire”. AMit en szemely szerint a bankok legnagyobb bunenek tartok az az, hogy felelotlenul helyeztek ki a hiteleket. Foleg a valsag elotti idoben. Folyt. kov.

  • Gyula

    Folyt.
    Milyen volt mar az, hogy siman felvehetett egy 5 tagu csalad 25 evre egy olyan CHF alapu hitelt, aminek mar akkor 150 000 HUF volt a havi torlesztoje, es ehhez eleg volt az akkorra mar alaposan tularazott ingatlanfedezet, meg hogy igazolnak 2x 50 000 HUF minimalbert???
    Ezen felul azt tartom gusztustalannak a bankok reszerol, hogy az egesz hitel ugy van arazva, mintha a kockazatok 100%-at a bank viselte volna, holott egy ilyen szerzodesben reszletesen le voltak irva a bank jogai es az ados kotelezettsegei.
    Szerintem a megoldas tok egyszeru lenne:
    – Biztositani a szabad elsetalas jogat
    – Kotelezove tenni a gordulekeny (egyablakos) hitelkivaltast, akar masik bankban is.
    Persze, nyilvan ez nem lesz megoldas, hiszen, akoor nem lennenek “megmentve” a devizahitelesek, hanem csak egy korrekt, igazi versenyalapu hitelezes alakulna ki.

  • Somi

    Gyula,
    a “szabad elsétálás joga” akkor működne, ha a tartozás nem mehetne az ingatlan menekülési értéke fölé; tehát nem lehetne az ingatlan árának felénél több hitelt felvenni.
    A “nem is volt deviza” kérdéshez; teljesen mindegy, hogy volt-e deviza, vagy swappal fedezték le; az a bank ügye. Az adós aláírta, hogy CHF-ben számolnak el, innentől semmi köze a bank nyereségéhez.
    Egy kicsit életszerűbben; te enni akarsz 10 kiflit, és erre kérsz pénzt. Én odaadom neked 10 kifli árát, azzal, hogy kifliben számolunk el, tehát jövő ilyenkor 11 kifli akkori árát fizeted vissza.
    A kifli ára közben felmegy; nem hőböröghetsz, hogy “nem is kiflit adtam” (mert 10 kifli ára abban a pillanatban amikor adtam, pont annyi volt, mint 10 kifli, ekvivalens volt a kettő), meg hogy nem is volt kifli… meg hogy a bank tudhatta volna, hogy alul van árazva a kifli.
    Ha a kifli ára lement volna, akkor most te örülnél.

  • KószaFeri

    Gyula, ez tuti egy bank volt? Mert bármennyire is profitéhesek voltak, erre szerintem józan ésszel ők se adtak volna 150.000-s havi törlesztős hitelt. A zug-hitelnyújtók viszont (Provident és hasonszőrűek) igen, egy ismerősöm is csak ilyentől kapott pénzt, mert totálisan hitelképtelen volt. Amúgy érdekes, hogy ott viszont fix a törlesztője (CHF-ben) már ezer éve.

  • kp

    erről szól a történet, ha csak a lényegre vagyunk kíváncsiak a részletek helyett.

    az igazán haladó szintűek ugyezt pepitában autóval&autóhitellel, nyaralással, fogyasztói csoporttal – ki tudja még mivel nem – eljátszhatják…

  • Lucifer

    Már megint előjött a devizahiteles téma és ezt kihasználva némileg védeném őket, mivel ezen az oldalon a legtöbben jellemzően minden felelősséget rájuk tolnak.
    Mennyire volt pl. megalapozott az 5-6-7%-os THM a hitelekre, ha a CHF jegybanki alapkamata ~0% volt? Mert ha emiatt 1-2-3% THM lenne a hiteleken, akkor az is nagy könnyebbséget jelentene sokaknak, és ekkor lehetne mondani azt, hogy az árfolyamnövekedés okozta a törlesztőrészletek megemelkedését.
    Egyébként az egyik devizahiteles rokonom megfigyelte, hogy adott hónapban mindig akkor volt a legnagyobb a CHF/HUF ráta, amikor levonták az adott havi részletet…

  • kp

    1. kereslet-kínálat. A bank azért (is) adhatott ilyen előnytelen feltételekkel/árazással hitelt, mert igy is volt rá kereslet bőven.

    2. Szabad elsétálás: az legfeljebb csak az ezUTÁN kötendő szerződésekre lehetne érvényes, hacsak nem akarnának ismételten visszamenőlegesen szabályozni.

    3. Az ügyvédeket meg, akik ilyen kijelentésekkel(hazugságokkal) biztatják pereskedésre szerencsétlen balekokat, egy életre el kellene tiltani minden joggal kapcsolatos tevékenységtől. Még a bírósági WC takarításától is 🙂

  • acsiba 1

    Igen van.
    Most már a törlesztöt sem fizet mondván fizetett már eleget.
    Szerinted?

  • Hitel

    remélem a hír kacsa a 80%-os elengedésről, kikérem magamnak hogy bárkinek is elengedjenek puszira bármit.
    Én kértem, örültem, hogy kaptam, most fizetem tisztességgel hónapról hónapra pontosan.
    Tanulság levonva.
    Sajnálom a nehézsorsú embereket, pusztán emberségből de ez van. Hogy jön ahhoz bármilyen pénzintézet, hogy elenegedje a tartozást? Miért kell megint a becsületeseket szembeköpni?

  • Kiszamolo

    S vajon miért akkor volt a legdrágább a svájci frank a piacon, amikor a bank vett pármilliót aznap?

  • Janos

    A penzintezet ugyanugy elengedheti a tartozas egy reszet mint ahogyan Te is megteheted ( mas kerdes, hogy asszem adot kell fizetni az elengedett resz utan, mert jovedelem, de majd valaki kijavit ha tevednek)

    A penzintezetnek meg azert lehet erdeke, mert valoszinuleg 100%ig behajthatatlan a hitel, es igy legalabb egy reszet be tudja hajtani. Azt perszer nem tudom, hogy kacsa-e, ilyen embereket nem ismerek.

  • Gyula

    Na, most akkor azért tisztázzunk valamit.
    Én NEM vagyok devizahiteles, de úgy érzem, az éremnek két oldala van, és egyértelműen a hiteleseket szidni szerintem nem menő.
    A szabad elsétálás joga pontosan arra való, hogy a bank nagyon-nagyon megfontoltan helyezzen ki hiteleket. Ídy ugyanis a banknak is van vesztenivalója az ügyleten. Illetve ez is egy biztosíték a hitelt felvevőnek, hogy nem lesz teljesen kisemmizve, mert azt azért te is elismered, hogy ezek a hitelszerződések egy kicsit sem előnyösek a hitelt felvevőknek. Az egyetlen előnyük az alacsonyabb kamat volt, de mára az is eltűnt.
    A “nem is deviza volt” témát én nem irtam le, úgyhogy azt nyilván nem nekem címezted, illetve az most szerintem teljesen mellékes dolog.
    Arról mér nem is beszélve, hogy ez az eszetlen hitlelezés fújt egy nagy ingatlanlufit, ami szépen kipukkant, főleg a 2008-as válság hatására.

  • Gyula

    Hehh, azok a fránya, piaci, kereslet-kínálati törvények, ugye?

  • Gyula

    Lehet, nem voltam egyértelmű…
    Bemondásra elhittek bármekkora családi jövedelmet, csak papíron kellett 2db minimálbérnek meglennie…

  • Gyula

    Amúgy meg tökmindegy, mert 100000 HUF családi jövedelemre max 30 000 HUF havi törleszővel lett volna hitelt adniuk.

  • szocske

    Ha valaki már egy ideje nem fizet, akkor előbb-utóbb a bank átadja a tartozást követeléskezelőnek, ilyenkor talán lehet még az árverezés előtt egy rövidebb időszak, amikor lehet alkudozni, és akár 80% kifizetésével is rendezhető a hitel.
    Folyószámlahitelnél pl. egészen biztosan működik az ilyen alkudozás, jelzálog és autóhitelnél nem tudom.

    A probléma inkább ott van, hogy a lakás még saját, de sürgős értékesítésnél sem hoz annyi pénzt, ami elég lehet az alkura.

    Akinek pedig lenne pénze a 80%-ot bármilyen egyéb forrásból letenni, az eleve nem jut el ebbe a fázisba.

  • I-Isti

    Ez a kemény, nem a vídia:

    portfolio.hu/vallalatok/penzugy/bankbetetek_csak_egyszer_tortent_ilyen_az_elmult_husz_evben.3.189734.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox

  • szocske

    ja, most látom, hogy itt nem a fizetendő 80%, hanem az elengedett összeg… Hát ez azért durva…
    Ha viszont a bank amúgy egy fillérre sem számíthatna, és semmi szükséges a jelenlegi ingatlanpiacon még áron alul is nehezen értékesíthető lakásra, akkor a 20-30%-kal még mindig jobban jár, szóval ezen a tranzakción még így is mindenki nyer.

    – A bank a 0, pontosabban az ingatlan értékesítésből egyszer majd befolyó ismeretlen összeg helyett azonnal kap 20%-ot.
    – Az adós megszabadul a teher nyomásától és “csak” a lakást bukta.
    – Az új vevő kedvező áron, kedvező hitellel vett egy lakást.

    Persze aki végigviszi a hitelét ezt érezheti igazságosnak, de cserébe ő ott maradhat a saját lakásában.

  • szocske

    Szerintem a bedőlt hitelek kezelésének legkorrektebb problémája egy olyan megállapodás lenne a bank, az állam és az ügyfél között, amely szerint egy állami ingatlankezelő “cég” megvenné valamivel a piaci ár alatt a lakásokat.
    Az adós a piaci bérleti díjtól kicsit olcsóbban hosszú távra bérbe vehetné az államtól az addig saját lakását.
    A bank pedig örülne, hogy kap valamennyi pénzt, ami még mindig több lenne a 20-30%-tól, amiről a cikk ír.

    Ezzel kialakulna egy bérlakás réteg is, ráadásul nem ömlene az amúgy is nyomott ingatlanpiacra egyszerre rengeteg lakás áron alul.
    Hogy az állam miből fedezné ezt: rövid távon pl. ócsai lakópark építési keretből, a bejövő bérleti díjból és fokozatosan értékesíthetné a feleslegessé váló ingatlanokat, amiből kiköltöznek a bérlők. (Akár önszántukból, akár azért, mert a törlesztőtől jóval kisebb bérleti díjat sem tudják már fizetni.)

  • morbiczer

    “Egyébként az egyik devizahiteles rokonom megfigyelte, hogy adott hónapban mindig akkor volt a legnagyobb a CHF/HUF ráta, amikor levonták az adott havi részletet…”
    Nekem ez az egyik konteom, hiszen ahany bank es ahanyfele szerzodes, annyifele napon vontak a havi torlesztot.

  • Kiszamolo

    Nem, eléggé fix napon. Nagyon pár banknál kérhetted csak, hogy melyik nap legyen a fizetés, általában 5. és 10. között vonták valahol.

    Ha az OTP elkezdett vásárolni mondjuk 8.-án, azért az meglátszik az árfolyamon.

  • gunnerwatter

    Sajnos én is ezt látom…

    Rövid és középtávon baj lesz.

  • Zabalint

    Szerintem az sem biztonságos, ha a fizetés harmadára adnak hitelt, az lenne a megfelelő, ha a létminimum feletti jövedelem X százaléka lehetne legfeljebb az első havi törlesztő,

  • HNR

    Ha ez valakit megnyugtat, az általam képviselt követeléskezelő cégek fedezetlen tartozás esetén a tőkéből sosem (!) engednek, a késedelmi kamatból is csak ritkán és egyösszegű fizetésnél.

    Egyébként az elengedett követelés adóköteles… de ez megér egy külön misét.

  • Lucifer

    Miért vásárolt a bank a havi törlesztés esedékessége előtt frankot, hiszen forintban kapta a részletet? Vagy a részletet átváltották frankra és ezzel csökkentették a hitelt?

  • tnt

    “Az egyetlen előnyük az alacsonyabb kamat volt, de mára az is eltűnt.”

    Azért érdekes ez az egyetlen előnyük indok vagy érvelés vagy duma, mert amikor 20-35%-kal volt drágább a forint hitel sokan körülöttem hülyének néztek, hogy 10 misi után nekem mennyi a törlesztőm 2005-2006-ban…és még néhány évig…szemben az igen kedvező CHF hitelesekkel amit ismerősök vettek fel. Mondtam nekik, hogy lesz ez még így se…csak mosolyogtak….most, hogy fordult a dolog az adófizetők pénzéből fizetni a CHF hitelesek kötelezettségeit …nos kicsit gusztustalan, ahogy kifogást keresni is….én sokuknak említettem a környezetemben, hogy a kockázat multiplikálódik a keresztárfolyam miatt és a svájci jegybank döntéséről vica-versa még nem is beszéltünk….amikor manapság beszélünk erről majdnem ugyanazzal a társasággal akkor olyanok, mint a fityesz szavazók….2010-ben.

  • tnt

    Nevezetesen agitálták az embert, hogy rájuk szavazzon, majd amikor kijelentette az ember, hogy egyikre sem fog, akkor hazaárulóztak stb…amikor most ez szóba kerül, akkor ők sem szavaztak már rájuk….szóval kajak röhej….

  • tnt

    Nevezetesen agitálták az embert, hogy rájuk szavazzon, majd amikor kijelentette az ember, hogy egyikre sem fog, akkor hazaárulóztak stb…amikor most ez szóba kerül, akkor ők sem szavaztak már rájuk….szóval kajak röhej….

  • Hardy

    Egy nagyon hülye kérdés: Ha előre lehet tudni, hogy melyik napon vásárol az OTP, akkor előző nap zárás előtt bevásárolva, az OTP megbízások utáni emelkedést kihasználva elég tetemes haszonra lehet szert tenni, nem? Pláne, ha akkora változást okoz az árfolyamban, hogy havi csúcsot csinál…

  • R3D

    Nekem csak diákhitelem volt, de igazából nem bántam meg, hogy felvettem, mert megtanította, hogy csak a leges-legutolsó utáni lehetőségnek szabad lennie a hitelfelvételnek. De nem ez a lényeg…

    Hanem azt árulja el nekem valaki, hogy az lehetséges-e, hogy ezeknek a devizahiteleseknek fogalmuk sem volt arról, hogy a törlesztőrészletek az adott deviza árfolyama szerint változnak??? Mert ha tudták, akkor most mire fel van ez a felhajtás???

    Igazából engem nem érint a dolog, nem is követem a fejleményeket, úgyhogy lehet (biztos), hogy tudatlan vagyok, és lemaradtam valamiről.