Egészségügyi statisztikák

Közkívánatra szeretnék írni az egészségbiztosításokról.

Egészségbiztosítást két okból köt valaki: vagy a felmerülő betegségek anyagi fedezetét szeretné megteremteni magának, vagy az államinál jobb orvosi ellátást szeretne vásárolni előre biztosítási rendszerben.

Az első esetben az egészségbiztosítás nem más, mint egy kiterjesztett kockázati életbiztosítás. A mi életbiztosításunk a legtöbb nehéz helyzetben fizet, ezt egészíti ki egy egészségbiztosítás például műtéti térítéssel, kórházi ápolás esetén járó napi díjjal, stb.

Egy baleset vagy betegség esetén a bevételünk radikálisan lecsökken, miközben a kiadásaink radikálisan megnőnek. Ilyenkor jön jól egy biztosítás, vagy egy megfelelő nagyságú megtakarítás. A példa kedvéért: egy maradandó rokkantság esetén minimum 4-5 millió forint csak a lakás átalakítása, miközben nagyon kell örülnünk, ha akár csak 100 ezer forintot kapunk az államtól havonta. De ehhez már jó bejelentett fizetés is kell és nagyfokú rokkantság.

De ugyanez a helyzet egy rák, vagy agyvérzés esetén is. Minimum fél éven át maximum táppénz kapunk, miközben a kiadásaink az addigi többszörösére fognak rúgni.

Az egészségbiztosításról szóló cikk előtt arra gondoltam, érdemes szembesülni azzal, mekkora statisztikai esélye van egy átlagembernek, hogy balesetet szenvedjen, csökkent munkaképességűvé váljon, rákot állapítsanak meg nála, kórházba kerüljön 8 napra, hány járóbeteg ellátásban vesz részt egy év alatt és mennyi gyógyszert vált ki.

Ezek a számok egyrészt szerintem riasztóak, másrészt kijózanítóak. Mit gondolsz, mekkora az esélyed, hogy idén orvosi ellátást igénylő balesetet szenvedsz, vagy hány millió ember fog kórházba kerülni idén? Naponta hány emberrel fogják közölni, hogy rákos és ebből mennyi lesz 40 év alatti? Mennyit kapsz maximum, ha rehabilitációs ellátásban fogsz részesülni?

Olvasd figyelmesen a számokat és gondold végig, felkészültél-e ezekre a helyzetekre. Csak a bolond ember dugja homokba a fejét, ha valamiről nem tud, akkor az őt biztos nem érinti. Az adatoktól nem félni kell, hanem józanul mérlegelni, hogyan állok én ehhez képest.

Orvosi ellátást igénylő balesetek száma évi 690 ezer. A legnagyobb veszélyben otthon vagy, az itt történt balesetek adják az esetek mintegy felét. A legnagyobb hírverést a médiában a közlekedési balesetek kapják, viszont csak a balesetek mintegy 15%-át teszik ki a közlekedési balesetek.

Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma 2015-ban (frissebb adat még nincs):

Meghaltak száma: 644 fő

Súlyos sérültek száma: 5.575 fő

Könnyű sérültek száma: 15.324 fő

Összesen: 21.543 fő

Legalább háromnapos távolmaradást okozó munkahelyi balesetek száma 2015-ben: 21.088.

Halálos kimenetelű háztartási balesetek száma: 1.759 eset

A balesetben vagy betegségben átesők igen komoly része az élete következő részében átmenetileg, vagy végleg csökkent munkaképességű lesz. Ebben a pillanatban a 19-64 éves lakosság 11,3%-a, 681 ezer fő tartozik ide.

Az állam nem éppen bőkezű a táppénzre, vagy rokkantsági ellátásra jogosultakkal. Táppénzt maximum egy évig lehet kapni, utána jellemzően három évig rehabilitációs ellátás jár, majd rokkantsági ellátás.

A táppénz a fizetésed maximum 60%-a, de nem lehet több havi bruttó 255 ezer forintnál.

A rehabilitációs ellátás a fizetésed 35-45%-a, de maximum havi 46.500 Ft, a rokkantsági ellátás a végleges rokkantság fokától függően 40-70%, de maximum 41.850-139.500 Ft.

Ennyire vagyunk egészségesek:

Táppénzes napok száma 2015-ben: 23,2 millió nap.

Járóbeteg szakellátás: 65,4 millió eset.

Fekvőbeteg szakellátásban elbocsátott betegek száma: 2,39 millió fő

Ápolási napok száma: 18,7 millió nap

Igénybe vett CT vizsgálatok száma: 1,02 millió

Igénybe vett MRI vizsgálatok: 371 ezer db.

Otthoni szakápolási vizitek száma: 1,24 millió darab.

Beváltott vények száma a gyógyszertárakban: 149,6 millió darab.

Meghalni nem csak baleset, hanem betegség miatt is lehet. Sőt, a balesetek csak egy kis százalékát teszik ki a haláleseteknek. A szív és érrendszeri és a daganatos betegségek adják a halálesetek 73,2%-át.

Halálozás oka szerinti megosztás (összesen 131.697 fő 2015-ben):

szív és érrendszeri betegségek: 44,3% (az uniós átlagérték duplájánál is magasabb érték 100 ezer főre vetítve)

daganatos megbetegedések: 28,9% (az uniós átlagérték közel duplája, a legrosszabb érték az egész Unióban.)

emésztőszervi megbetegedések: 4,9%

légzőszervi megbetegedések: 5,8%

A fenti adatból következik, hogy okkal a két legrettegettebb betegség a rák és a szívinfarktus.

Rákos esetek száma 2000 és 2014 között (évente átlag: 85.272 új eset)

Férfiak: 633.497 eset

Nők: 645.585 eset

A rákot bár kifejezetten csak időskori betegségnek tartjuk, az igazság az, hogy már viszonylag fiatalon is sok emberrel végez.

Életkor szerinti eloszlás:

Halálozási arány életkor szerint:

A férfiak több mint ötöde 40 és 59 éves kora között hal meg, amikor még javában családfenntartó.

40 éves korban várható hátralévő átlagos élettartam:

Sokan a forráshiányos magyar egészségügy miatt rettegnek leginkább a betegségektől.

Várólistás műtétek száma 178.979 db és az átlagos várakozási idő:

További statisztikák.

Ennyi adat talán ad egy kis látást, statisztikailag milyen eséllyel következhet be egy-egy káreset.

Következőleg a nem állami egészségügyről szeretnék írni, mint alternatíváról, majd ezután az egészségbiztosítási termékekről.

 

Share

73 hozzászólás

  • Családfő

    Nem fair ilyesmit este posztolni, mert az emberfia (-lánya) rosszat álmodhat…

    Plusz jó statisztika lenne kimutatni, hogy a cikked olvasásának hatására mennyivel nőtt az infarktusok száma. 🙂

  • Nightbob

    Reggel sem lenne jobb, akkor meg a napunkat rontaná el…

  • hahaha

    Bár a cikk olvasása kezdetén felugrott egy külön ablakban, a cikk végén mégis hiányoltam a egy linket, ami a Kiszámolós életbiztosításhoz vezet 😉 😛 😀

  • Imikee

    Alig várom épp kérni szerettem volna egy ilyen cikket majd

  • Eltévelyedés

    Engem az érdekelne, hogy a fenti számok milyen kockázatú emberekhez társulnak?

    Stressz? Elhízás? Rendszeres sport? Dohányzás? Alkohol?

    Szeretném azt hinni, hogy a kockázatom a legtöbb dologra mérséklődik, ha alacsony a stressz szint, ha nincs túlsúlyom, ha rendszeresen edzek, nem dohányzom, alkalmanként, összejövetelen megy le csak pár pohár, eszek répát is nem csak cukros zsírt, stb.

    Tudom, a fentiek nem garancia arra, hogy elkap a rák, infarktus is lehet simán, a baleset ellen meg főleg nem véd, de azért csak csökken a kockázatom.

  • Eltévelyedés

    Ami még szíven ütött, az 1759 haláleset, ami otthoni baleset miatt következik be. Azt hogyan??? Ennyien nem eshetnek le szerencsétlenül a hokedliről! Szóval ilyenkor az okok érdekelnek, leginkább tanulási célzattal.

    Ugyanúgy, mint például egy motoros balesetnél mindig érdekel, hogy történt, ki volt a ludas, nálam fennáll-e a kockázat, velem megtörténhet-e?. (Igen, a motorozás kockázatnövelő tényező nálam) Sajnos nagyon sokszor derül ki, hogy a motoros a vétkes, szabálytalankodás és alapos sebességtúllépés kombó sosem jelent jót. És persze néha van a védhetetlen, ahol a legnagyobb odafigyeléssel sem volt esély a baleset elkerülésére, de ez a kisebb százalék.

  • sokasebi

    Ez csak statisztika, olyan mint az atlagfizetes, engem nem erint. 🙂

  • Fairy

    Bocs, de most azt kell mondanom, hogy ez a cikk felér azzal, amit a biztosítási ügynökök mutogatnak paráztatás végett.
    Nyers adatok, számok, egy éves átlagok, négy éves átlagok, teljes életre vonatkozó arányok, statisztikai összehasonlítás országok között, minden sok, összekeverve, bogozza ki akinek hét anyja van.
    Ami engem érdekelne, ha azon gondolkoznék, hogy megéri-e nekem biztosítást kötni:
    – Mennyi az esélye egy évben, hogy egy adott fokú balesetet szenvedek, illetve egy bizonyos betegséget (pl. rák) kapok
    – Mennyibe kerül nekem az adott esemény kezelése
    Ezt a kettőt összeszorozva kapom meg, hogy mennyi a kitettségem. Ha a biztosítási díj ezzel arányban van (összeadva mindent, amit fedez, a fedezeti értékeket is figyelembe véve), akkor megérheti. Ha sokkal több, akkor nem. Ha sokkal kevesebb, akkor valaki elszámolt valamit.

  • Fairy

    Ha jól értem, te azt tanítod, hogy ne érzelmi alapon hozzunk pénzügyi döntéseket, hanem számoljuk ki. Ez a cikk pont az ellenkezőjére tanít – félj, és cselekedj a félelmed által motiválva.
    Ez nem volt eddig jellemző arra, amit írtál, jellemző viszont gyakorlatilag mindenre, ami körbevesz (aktuálpolitika, marketing, média…).

  • Kiszamolo

    Fairy, mi van? A legracionálisabb döntés az adatok alapján eldönteni, valaminek van-e esélye.

    Nem lehet beszélni egy biztosításról, hogy megéri-e az árát, ha nem tudod, mekkora az esély a kárra.

    Mennyit ér egy beázás vagy tűzeset elleni biztosítás, ha fogalmad sincs, hány tűzeset vagy beázás van egy évben és mekkora az átlagos kár.

    Ha meg ezekből a szájbarágós adatokból is képtelen vagy kiolvasni a lényeget, az talán már nem a cikk hibája.

  • Kiszamolo

    Eltév, természetesen ez így van, az életmódod nagyban befolyásolja, mekkora eséllyel leszel beteg.

    A magyarok a harmadik legelhízottabb nemzet, nem járunk szűrésekre és sok a gond az alkohollal is, ez látszik a statisztikákban is.

    Ettől még valós veszély egy betegség, vagy baleset amire jól teszed, ha felkészülsz.

  • Zabalint

    Ha az embernek nincs elég határozott fellépése, és a hálapénzes, magánúton államiba betolós módszerektől meg undorodik, akkor úgy kell tekinteni az állami ellátásra, hogy nem létezik, a befizetett egészségügyi járulék csak egy sarc, olyan mint egykor a tized.

  • jOy

    Feltűnt, hogy a keringési- és szívbetegségek jóval magasabbak Európa közép-keleti részén, mint bármely más régióban. Mi lehet mögötte? Túlhajszolják magukat az emberek?
    Utol akarják érni a nyugatot, még ha bele is döglenek (szó szerint)?

  • Somez

    A nem állami egészségügyről szóló cikket nagyon várom, mert komolyan érdekel, hogy mennyibe fájna havonta egy normális ellátás. A TB-re egyre kevésbé számítok ahogy telik az időnés rohasztják le az egész rendszert.

    Ez a cikk is hiánypótló és szerintem be fogok nevezni a kiszámolós életbiztosításra.
    Köszi Miklós!

  • jurta

    Mondjuk ha van helyben egy rendesen odafigyelős háziorvosod (mint nekem), akinél a vizsgaidőpontra szóló kamu igazoláson, utólagos táppénzen és jogsi hosszabbításán túl is jártál :-), valószínűleg máris sokkal pontosabban ismered a saját kockázatszintedet és annak fontos összetevőit, mint ezekből a szélsőségesen általános országos adatokból, kellően készült vagy, és ha kell, teszel is magadért. Nem is zaklatott fel a cikk.

  • Zabalint

    @Fairy
    Ezek puszta statisztikák, pont az lenne az érzelemre hatás, ha azzal jönnél, hogy a szomszéd Pistának végbélrákja volt, aztán biztosítás hiányában teljesen tönkrement a családja, most a gyerekei meg az asszony éheznek, vagy a Józsi bácsi egész életében ivott, bagózótt aztán 90 évesen elcsapta a traktor.

  • Zabalint

    Egyébként amit természetes halálnak szokás mondani, az is szív- és érrendszeri betegség, hiszen általában ilyebkor az idős embernek leáll a szíve, esetleg a végletekig elmeszesedett erei okozzák a halált.

  • Regimodi

    Elnézve a lehangoló statisztikákat, felmerül bennem a kérdés, hogy akkor miért is tegyek félre most 40 évesen havonta százezreket nyugdíjra, ha majd 60 és 79 éves korom között 50%-os eséllyel meghalok ??
    Nem beszélve arról, hogy addigra (2050-re) kb. min. 70 év lesz a nyugdíj korhatár … 🙂

  • Lóth István

    A biztosítások matematikai várható értéke az ügyfél számára negatív! Ezt kár számolgatni, a biztosítók már kiszámolták, nagyon jól megélnek belőle.

    Más kérdés, hogy van az ún. alacsony kockázatú de nagy hatású esemény. Emiatt kötünk biztosítást, valamint azért, mert a várható érték csak nagy mintavétel esetén releváns. Az életünk hossza nem elég nagy mintavétel, szóval a mi szempontunkból a kimenetel nem feltétlen tart a várható értékhez.

    Kicsit pongyolán fogalmaztam, de a hozzászólásom nem a biztosítás-matematikusoknak szól :).

  • maveryck

    Kiegészítés: egyre tovább élünk, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy valami tragédia ér bennünket, így a fenti statisztika még rosszabb is lesz.

  • kismókus

    Nem tartozik ugyan ide, de az új munkahelyemen adnak majd cafetériát is, amit én egyáltalán nem látok át.
    Erre a pénzre a mindennapokban nincs szükségem, tehát nem kenyeret vagy gyógyszert akarok venni belőle. Hallottam, hogy lehet valahogy úgy kérni, hogy azután adóból leírható/visszaigényelhető legyen valahogy. Esetleg befektethető valahogy?
    Miben/hogyan érdemes ezt kérni, hogy minél több pénz legyen belőle a végén?

  • NAR

    Az a 4-5 millió forintos átalakítás hogy jött ki? Sajnos történt a családban maradandó rokkantság, a fürdőkádra kellett valami kütyü, a vécére extramagas ülőke, egy kapaszkodó mellé, egy kapaszkodó az ágy mellé és kész. Nem tudom a pontos költségeket, de nem milliós nagyságrend…

  • kismókus

    A témához:
    Ez azért még statisztika marad.
    Magadnak kell tudni felmérni, hogy neked mekkora esélyed van az egyes problémákra. Ugyanis -szerintem- hiába mutatja azt a statisztika, hogy otthon vagy legnagyobb veszélyben, mert ebbe a csoportba azok is beletartoznak vastagon akik pl. nem takaríttatják a kéményt és télen megfulladnak. Vagy levágja a rotakapa a lábát a kertben.
    Szerintem az itt kommentelők nagy részére ez pl. egyáltalán nem valós veszély, hiába mutatja a statisztika.
    Gerincsérved persze lehet, de ha nem csak az irodában ülsz, csinálod a gerinctornát, akkor máris jóval kevesebb az esélyed rá. Ez persze más dolgokra is igaz. Statisztika ide vagy oda, jelentős részben rajtad múlnak ezek a dolgok (vajon teszel e fel védőszemüveget amikor lyukat fúrsz a plafonba… stb.).

  • Padre

    Szerintem ez így tényleg nagyon hiányos adathalmaz. Persze lehet azt mondani, ha érdekelnek a részletek akkor járj utána, de valahogy jelezni kéne a cikkben is, hogy nem teljes a kép.

    Ennyi tűzeset van az országban. Ok. Hány háztartás van? Egyáltalán a tűzesetek hány %-a történik háztartásban és hány ipari környezetben? Az otthoni tűzeseteknél milyen eloszlás a különböző épületek, fűtések, lakóövezetek között.

    Ugyanígy a megbetegedéseknél. Ennyi rákos van 20-30 éves korosztályban. Ok, rákeresek hány 20-30 éves van az országban. De ebből hány dohányzott, hány sportolt heti 3-4 alkalommal rendszeresen, hány volt túlsúlyos?

    Ezekből az adatokból nem tudsz egyénre vonatkozó dolgokat leszűrni, csak azt, hogy ÁTLAGOSAN ennyi 20-30 éves magyarból ennyi lesz rákos.

    Persze felülbecslésnek jó.

  • Kiszamolo

    Nar, ja aztán a konyha, a küszöbök, a magas szekrények és még ezer más. S akkor lépcső nem is volt a lakásban. Nem egy ülöke meg egy kapaszkodó az átalakítás.

  • Kiszamolo

    A statisztika már csak ilyen. Az átlagot mutatja. Nem mondja meg, én meddig fogok élni.

    Pedig engem egyedül az érdekel, semmi más.

    Akkor ki is kukázhatjuk az összes statisztikát, mind csak az átlagot mutatja.

  • ügyvéd

    A legveszélyesebb otthoni eszköz szerintem a létra… Egyszer sikerült egy képpel a kezemben úgy leesni róla, hogy semmi bajom nem lett, és a kép is épen maradt. Ha eltörik az üvege, és elvágja a nyakam game over… Ennyin múlik néha.

  • szocske

    @Regimodi, mert nem tudod, hogy 60 és 79 éves korod között 61 vagy 78 évesen halsz meg, és van esély arra, hogy azt is túléld.
    Ha elköltöd minden filléred és jól élsz, majd 60 évesen meghalsz, akkor szerencséd volt.
    De ha elhúzod 93 éves korodig és közben száraz kenyéren kell élned, az nem lesz olyan vicces.

  • Zabalint

    @Lóth István
    “Más kérdés, hogy van az ún. alacsony kockázatú de nagy hatású esemény. ”

    Csak a baleset és a fiatalkori betegség az. A halál az 100%, de hogy 40-70 között valami krónikus betegségem lesz, amit vagy túlélek vagy nem, annak a valószínűsége bőven 50% felett van. Igazából szerintem a racionális döntés valami olyasmi, hogy balesetre, hirtelen halálra, lebetegedésre fiatalon valami biztosítás, de 50 utánra már megkell lennie a felhalmozott tőkének krónikus betegség esetére. Emellet lehetőleg nem túl káros életmód és szűrővizsgálatok (pofázok, pedig soha nem voltam ilyenen…:-( )

  • Maki verem

    “Eltévelyedés
    2017-02-09 at 04:04
    Ami még szíven ütött, az 1759 haláleset, ami otthoni baleset miatt következik be. Azt hogyan???”

    Sok öngyilkosság balesetként van feltüntetve, ne rombolja a közhangulatot.

  • Padre

    “A statisztika már csak ilyen. Az átlagot mutatja.
    Akkor ki is kukázhatjuk az összes statisztikát, mind csak az átlagot mutatja.”

    Ez így féligazság. Mert igaz, hogy az átlagot mutatja, de ha figyelembe vesz a statisztika több szempontot, mint amiket írtam, akkor egy pontosabb átlagot fog mutatni.
    Mert mondjuk azt mondom, hogy van X% esélyem rákosnak lenni Y évesen de ha nem dohányzok, nem vagyok túlsúlyos, nem iszom és sportolok, akkor Z% esélyem van. És általában X>>Z.

    Én azzal fejeztem be a kommentem, hogy felülbecslésre jó ez az átlag, szóval nem kell kukázni, csak például ezt is lehetne olyan körültekintően kezelni, mint a pénzügyeket ; )

    De azt is eltudom képzelni, hogy az a jó ha a felülbecsült átlag szerint kötök biztosítást, mert akkor tuti be vagy biztosítva. Nem tudom mennyit spórolna az ember ha utánajárna, hogy ő személy szerint milyen százalékkal van kitéve veszélyekre.

  • tip

    @regimodi azaz a hosszú, egészséges élet is kockázat, amit az egyén csak biztosítással tud fedezni. Figyelem, a “kifizetjük neked a tőkét 10-15-20 év alatt, és ha utána még mindig élsz, akkor gratulálunk, de nem fizetünk többet” az nem biztosítás, habár akként árulják.

  • Bnal

    @Eltévelyedés
    Szerintem az időskori otthon elesésből következő combnyaktörés – majd az ebből következő halál – simán kihozza ennek a felét vagy még többet…
    Személyesen tudok több esetről is… (Ez utóbbi persze önmagában semmit nem jelent)
    Azt persze jó lenne tudni, hogy mondjuk a leforrázásból eredő kórházi kezelés során elkapott halálos fertőzés a végén otthoni balesetnek számít-e…

    Amire egyébként én személy szerint kíváncsi lennék – hogy a többiek hogy haltak meg?
    Mert a hivatkozott EU táblázatban minden sor végösszege más. (hisz 100 ezer lakosra van) Amivel a sok időssel rendelkező országok (mint mi) kapásból magasabb számokat kapunk azoknál ahol arányaiban kevesebb idős (vagyis több gyerek pl.) van…
    Tehát nem a 100 ezer lakosra, hanem a 100 ezer halálesetre kéne számítani ezeket valahogy…

  • a Yeti

    A nem állami ellátástól ne várjatok sokat. Tudtok olyan magánklinikát, ahol például megműtenek egy daganatos beteget, vagy sugárterápiát kaphat? Persze hogy nem, mert ezek baromi drága cuccok, nagyjából senki nem tudná megfizetni. A komolyabb rákgyógyszerek havi adagja simán lehet 1-2 millió forint. A magánklinikák meg pont jól elvannak a mellnagyobbító műtétekkel, és a fogkő leszedéssel.

  • Panasonic

    A cikk celjaval es mondanivalojaval nem vitatkozva azert tegyuk hozza hogy 1990 ota, tehat bo 25 ev alatt a halalos haztartasi balesetek szama kevesebb, mint felere csokkent, a vegzetes kozuti balesetek szama pedig lenegyedelodott. Mas megkozelitesben egy 50 ezres varos teljes lakossaganak megfelelo szamu ember nem halt meg a fejlodesnek koszonhetoen. A lelki egeszsegunk erdekeben azert szerintem ezzel is jo tisztaban lenni.

  • ajsa

    Azért annyit hozzátennék a haláloki statisztikához, hogy mindenki, akinél nem volt egyértelmű halálok, keringési elégtelenségben hal meg, és a BNO kód alapján a szív- és érrendszeri betegségekhez sorolódik. (Persze, ez nemcsak itthon igaz, hanem mindenütt egyformán “torzító” hatású).

    A másik az otthoni balesetek: én nem sokallom a megadott 1759 esetszámot, nem is gondolnátok, mennyien halnak meg úgy, hogy elesnek és beverik a fejüket. Arról nem is beszélve, hogy ebben mennyire “elősegítő” tényező az alkoholos befolyásoltság; mindjárt nem is tűnik magasnak az a szám. (Ebbe egyébként az is beletartozik, aki nem hal meg rögtön, hanem pár nap/hét kórházi ápolás után.)Szóval nem feltétlen kell itt mindenféle szofisztikált módra, pl. CO mérgezésre vagy rotakapára gondolni. 🙂

  • Dörnyei József

    A rákos betegségek magas aránya kiváló EÜ rendszert mutat. Ez az a betegség, amit nem lehet gyógyítani, tehát aki ebben hal meg, az nem másban hal meg. Ergó jó az EÜ rendszer.
    A magyar arány magasabb annál, amit írtál, de sokkal alacsonyabb, mint pl. a Német. Németországban már valahol 70% körül van a rák okozta halál. Ahogy írtam, szinte minden mást tudnak gyógyítani.

    Ha valaki a “rettegett” betegséget kapja el, keringési vagy rák arra nem lehet felkészülni és nem is érdemes. Arra életbiztosítást kell kötni, ami remélhetőleg eltartja a családot addig, amíg kell.

    Amire érdemes felkészülni és ami a legnagyobb bajt okozza minden szinten, az a rokkantság. Az állami pénz nagyon kevés. Erre szvsz. érdemes külön biztosítást kötni. – esetleg ha lehetséges és van ilyen, akkor egybe az életbiztosítással.

  • The_Strider

    “A mi életbiztosításunk a legtöbb nehéz helyzetben fizet, ezt egészíti ki egy egészségbiztosítás például műtéti térítéssel, kórházi ápolás esetén járó napi díjjal”
    Nem úgy van, hogy egyszerre egyféle biztosítást lehet igénybe venni? Ha egy eseményt mindkét biztosítás fedez, akkor melyik fog fizetni? Amelyiket én választom (mert többet ad)?
    Ha részben fedez, akkor mi a helyzet (pl. kórházban vagyok + műtétem van) – napi díj és / vagy műtét díja… Vagy még inkább: napi díjat és /vagy műtéti díjat mindkettő ad, de egyiknél napi díj, másiknál a műtéti díj az erősebb…

  • andatti

    Engem egy pár hónapja, (tavaly nyár vége-ősz eleje) nagyon érdekelt a dolog…
    Akkor láttam, hogy az Allianz-nak van egy konstrukciója, amit, ha egy évig fizet a manus, utána kérhet egy személyre szabott genetikai vizsgálatot… Nem kis utánajárásomba került, hogy kiderítsem, egy külföldi labor csinálja a személyre szabott elemzést, nagyjából 100-120 e-ért… De mire idáig eljutottam találtam Pesten is vagy 3-4 genetikai kutató laboratóriumot, ahol (szintén) csomagban egy csomó mindent meg lehet nézetni… Pl. Kávét is van, aki 1-et sem iszik, mert nincs rá szüksége, van aki 4-től “fejre áll” és ismerek olyat, aki napi 15-18-at is megiszik naponta….. és van erre is genetikai vizsgálat, hogy milyen az egyéni felszívódás koffenire… Ha jól emlékszem 20 ezernél kevesebbe kerül. Van 30 (darabra-fajtára) feletti vizsgálat is olcsóbban, vagy annyiért, mint a biztosítós, “rablánc” nélkül.

  • andatti

    folyt.
    Csak azt akartam ezzel mondani, hogy egy jó elővizsgálat (genetikai) nagyon sok mindenre fényt deríthet, és akkor már végképp irreleváns, hogy a nagyszülők/szomszéd/rokon/főnök/ismerősök is mit ettek-ittak-csináltak, sose lett semmi bajuk se, vagy fordítva ez-az-amaz a baja lett és így és így járt…

    Persze ettől még lehet rosszul lépni, leesni egy létráról, autóbaleset vétlen utasai is lehetünk stb.

  • Kiszamolo

    Dörnyei, ott a táblázat, hány ember hal meg rákban 100 ezerből az EU országaiban.

    Ebből azt olvastad ki, hogy Németországban a legtöbben.

    A rák nem feltétlenül halálos.

  • Balint

    Ezt a cikket most én sem tudom értelmezni.
    Az adatokat külön-külön értem, de nem világos az, amire szeretnél rámutatni, miszerint
    “Az egészségbiztosításról szóló cikk előtt arra gondoltam, érdemes szembesülni azzal, mekkora statisztikai esélye van egy átlagembernek, hogy balesetet szenvedjen, csökkent munkaképességűvé váljon, rákot állapítsanak meg nála, kórházba kerüljön 8 napra, hány járóbeteg ellátásban vesz részt egy év alatt és mennyi gyógyszert vált ki.”

    Azt nem látom, hogy mikor érné meg biztosítást kötni.
    Ezeket a nyers adatokat (pl. táppénzek száma, de az összes munkaórát nem írtad, amihez tudok valamit számolni) hogyan tudod lefordítani bekövetkezés valószínűsége*kezelés ára / biztosítás költsége*évek száma relációba?

    Illetve egy off megjegyzés, sajnos mostanában sokszor nagyon lekezelően írsz a kommentelőknek, aki nem érti azt ,amit át szeretnél adni.

  • Fuff

    “A magyarok a harmadik legelhízottabb nemzet, nem járunk szűrésekre és sok a gond az alkohollal is, ez látszik a statisztikákban is.” Igen és hipochonderek is vagyunk, meg a dokitól sem jövünk ki addig, amíg nincs egy recept a kezünkben, mert az nekünk jár. A magyar eü meg egy rossz vicc – biztosítással, vagy anélkül – amikor egy eü intézményből rosszabb állapotban jössz ki, vagy hozod ki a szerettedet, mint ahogy bementél, vagy vitted őt be. És ezen a biztosítás sem segít, meg a Dárius kincse sem. A nemtörődömséget, az “én mindent megengedhetek magamnak, mert úgysem rúgnak ki, hisz úgysem találnak mást” mentalitást nem lehet kigyalulni pénzzel. Tehát – jelenleg – én azt látom, hogy tök mindegy, hogy van pénz, vagy nincs, amíg ilyen elcseszett emberállománnyal és a jelenlegi kutatási eredményektől évtizedes elmaradásban lévő felfogással állunk szemben a szent magyar “egészség”ügyben.

  • Fuff

    Még egy: szűrővizsgálat. Elmész, találnak valamit, megműtenek, egy év tömény szenvedés a műtét után. Újabb szűrővizsgálat egy év múlva egy másik orvosnál, első kérdése, mikor legyen a műtét, ugyanis kiújult a probléma. Nem vállalsz újabb év hiába való szenvedést, életmódot váltasz, keresel alternatív megoldást, majd boldogan élsz 20 éve újabb fájdalom és szenvedés nélkül. Ja és azt említettem már, hogy mivel a TB jobban fizet az amputációért, mint az érműtétért, ezért lelkes orvosaink inkább vágnak? Akkor is, ha később kiderül, hogy hát mégsem lett volna indokolt. És ki tudja, hány ilyen rejtett akna van még az egészségügyben, ami nem szól másról, csak arról, hogy hogyan lehet még több pénzt kipumpálni az rendszerből, államtól, embertől. Egy biztosítás ezen mennyiben segíthet? Nem azt mondom, hogy felesleges, mert kell, jó az, hanem azt, hogy ez is csak a sakálok etetésére menne.

  • VAG

    @a Yeti
    Igen, csak az államiban vársz 2-3 hónapot a CT-re, MR-re, miegymásra, mire kiderül, milyen rákod van, meg még egy hónapot, mire elkezdenek kezelni (valami olyan kemoterápiával, amit szerencsésebb országokban már senkinek nem adnak, mert ott nem csak tízből egy rákbeteg biológiai kezelésére van pénz, mint itthon). Egy magán MR meg 3 nap. Ezeken a hónapokon, amit az állami “ellátás” elbök, az életed múlik.

    PS. Egyébként ha a rákról van szó, mindenki tanulmányozza a D-vitaminra vonatkozó kutatásokat az utóbbi 3-4 évből. Aztán kezdje szedni nagy erővel.

  • Kiszamolo

    Bálint, ez a cikk bevezető az egészségbiztosításhoz. A következő a magán ellátásról szól, árakról, lehetőségekről.

    A kettő fényében lehet eldönteni, ér-e egy biztosítás mondjuk havi 30 ezer forintot. Mire fizet, mekkora eséllyel következik be és mennyibe kerülne az alternatíva.

    Igen, néha elegem van már abból, hogy sokan csak kommentelni akarnak, olvasni nem. A hozzászólásnak akkor van értelme, ha hozzáad a cikkhez, vagy rávilágít egy tévedésre, vagy másik oldalról kifejt valamit.

    Az, hogy valaki hozzá akar szólni megszokásból, de ahhoz is lusta, hogy megértse a mondanivalót, abból már elég.

  • Zander

    Teljesen off: Letezik az AK -nak egy napos vagy 1 hetes futamideju papirja? Ilyet atlagember is vehet, vagy csak a penzintezetek kivaltsaga?

  • jOy

    Amúgy a közel 1800 otthoni halálos baleset, messze jobb adat, mint az autós 640.
    Csak ki kell számolni, hogy töltesz-e min. 3x annyi időt az autóban, mint otthon. Ha nem, akkor neked otthon statisztikailag biztonságosabb. (Ja és ebben benne vannak a fentebb említett időskori otthoni balesetek.)

  • Zelle

    Olyan borzasztóak ezek a dolgok, az átlagember nagyon jól tudja az ép eszével, hogy nem ártana betegbiztosítást fizetni, meg nyugdíjra takarékoskodni, meg félretenni váratlan gond esetére, meg a gyereknek egy kicsit életkezdéshez – csak aztán az átlagcsalád örül, ha hó végére mindent kifizetett, nemhogy efféle “luxusdolgokra” fussa,mint a betegbiztosítás. Ha kierőlteti magából, annak meg simán az a vége, hogy ott áll 70 évesen, milliók a számláján, csak közben elment mellette az élet, miközben mást sem tett, csak kuporgatta magának a megtakarításait, de minek, semmirevaló, üres életet még élni is kár…

    El kell gondolkodni, vajon mi a fontosabb, nyugdíj-előtakarékosságot fizetni vagy betegbiztosítást? Lehet, hogy mindkét dolog utolér bennünket, lehet, hogy egyik sem.

  • Zelle

    Azt is fejtegettétek, miért van ennyi beteg, ennyi rákos, szívbeteg és haldokló fiatal meg középkorú…?

    A válasz egyszerű: mert egészségtelen életmódot folytatnak, tisztelet a kivételnek (számít a genetika is, persze, főleg rák esetén, de az életmód még többet befolyásol). Ez nem magyar-hiba egyébként, az egész fejlődő világra jellemző, hogy napi szinten mértéktelenül tolják a finomított szénhidrátot, fehér lisztet, cukrot, húst hússal, édességet és a műanyag, adalékos löttyöket, közben tespednek a gép előtt, nem mozognak, nem ülnek ki a napfényre egy csöndes félórára, nem járnak el szűrésekre.

    Az egészséges étkezésnek is vannak szélsőséges nézetei, ami ettől függetlenül alapvető: teljes kiőrlésű gabonák, sok zöldség-gyümölcs, sovány húsok (és azt se mindennap), olajos magvak és lehetőleg csak vizet igyunk (nézettől függően kihagyható valami). Ez sem garancia önmagában, de jó alap.