Tamás kért ma tanácsot, hogy átnézzem a némileg kaotikus pénzügyeit. Volt ott minden, unit linked, egy összegű unit linked, jó sok pénz pénzpiaci alapban a bankbetéteknél is alacsonyabb hozamra, felesleges folyószámlák több bankban, 200 ezer forintnyi értékpapír miatt fenntartott értékpapír-számla, ez a számla miatt fenntartott folyószámla, a helyi takszövben 2%-os kamaton ketyegő milliók és hasonló dolgok.

Az engedélyével néhány érdekességet kiemelek, amiből ti is tanulhattok. (Természetesen szokás szerint az adatokat a lényeg meghagyása mellett megváltoztatom, hogy az anyja se ismerjen rá. 🙂 )

- Az első, hogy a sok egyösszegű unit linked biztosítás azért volt a portfóliójában, mert a bankban Jucika ezeket ajánlotta. Már többször mondtam, hogy szegény Jucikának azokat kell ajánlani, amiből tervszáma van. Abból van tervszáma, amin sokat keres a bank. Ezért ne hallgassunk Jucikára, mert úgy járunk, mint Tamás. (Egy felmérés szerint a magyarok 52%-a a legelső helyen (!) a legelső lehetőségre(!!!!!!) leköti a pénzét. Vagyis még azt sem kérdezzük meg Jucikától, hogy esetleg valami mást tud-e ajánlani. Arra csak a honfitársaink 32%-a vetemedik, hogy átmenjen egy másik pénzintézetbe is körülnézni. )

Tamás például 2.000.000 forintot tett az egyik biztosításba, az két év után 1.820.000 forintot ért úgy, hogy a mögöttes alap (magyar kötvényalap) szárnyalt az elmúlt másfél évben. Na igen, a fránya költségek. Az egyösszegű unit linkedről itt írtam jó régen. Ha ezt a pénzt egyszerűen betette volna egy magyar kötvényalapba, most 2,4 milliója lehetne. De Jucikának unit linkedet kellett eladnia abban a hónapban.

Örökölt egy 15 milliós házat is, amit el kellene adni, de nincs ideje vele foglalkozni. Ezért most ingyen albérlők vigyáznak rá. Mondjuk ez azzal jár, hogy hol ez romlik el, hol az, amit meg kell csináltatni, erre és az állagmegőrzésre is elmegy évi egy-kétszázezer forint.

Ez egy visszatérő motívum, hogy nincs időm lekötni a 20 milliómat, eladni a házat, elrendezni a dolgokat.

Ilyenkor ki szoktam számolni, mennyit is bukunk azon, hogy másfél éve 1,5%-ot kamatozik a 20 milliónk, vagy mennyit hozna, ha eladva a házat, betennénk a bankba a pénzt.

Mindig az jön ki, hogy legalább egyhavi fizetést bukik rajta az elfoglalt ügyfél, de inkább jóval többet. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy ha másképpen nem megy, vegyen ki egy hónap fizetetlen szabadságot, még mindig jobban jár anyagilag. A ház ára még 4%-os banki kamatokkal is évi 600 ezret fialna a bankban. Az esetleges (évek óta nem létező) ingatlan-áremelkedést kioltja a házra fordítandó éves kiadások sokasága.

De ami a legérdekesebb volt, hogy beszállt egy vállalkozásba, ahol ő egyedül adta a tőkét, a 10 millió forintot, amiből vettek ugrálóvárat és hasonló dolgokat.

Ezzel járnak hétvégenként mindenhová és így keresnek pénzt. Levonják a költségeket, mint benzin, áram, könyvelő és hasonlóak és a maradékot elfelezik.

Az éves nettó haszon fele 800 ezer forint, vagyis 8%-os megtérülést hoz a befektetés a 10 millióra vetítve, ami a 4%-os banki kamatok mellett nem is rossz üzlet.

Gondolta az ügyfelem. Aztán sajnos el kellett vennem a kedvét egy kicsit.

Az első: a finanszírozás ugyanolyan költség, mint a benzin, az áram és a könyvelő. Ennek a költségét ugyanúgy le kell vonni a bevételből, mint bármi mást.

Vagyis nem az évi 1,6 milliót kell kétfelé osztani, hanem kiszámolni azt, hogy mennyit hozna a bankban az a pénz, amit az ügyfelem inkább a vállalkozás finanszírozására fordít minden évben, de még inkább, hogy mennyit kérne a bank egy ilyen 10 milliós hitelért.

Ha a bankban kapok 4%-ot biztosan, akkor nem nagy elszállás 6%-ot számolni finanszírozási költségnek a magasabb kockázat miatt.

Vagyis ki kellene fizetni évente 600 ezer forintot az ügyfelemnek a közös cégből a csak általa állt finanszírozási költség miatt és a maradék 1 milliót kétfelé osztani. Ez csak így lenne fair. Még egyszer: a tőke költsége ugyanolyan költség, mint bármi más.

A második: amortizáció. Annyira evidens és elképesztő módon minden második-harmadik kisvállalkozó teljesen elfelejtkezik róla.

Csak annyit kérdeztem, hogy ezek a motyók meddig bírják. Kiderült, hogy 10 év múlva a kukában kell, hogy kikössenek, addigra tökéletesen nullára amortizálódik az összes ugrálóvár, hinta és egyebek.

Hoppá. 10 év alatt a 10 milliós tőkémből kerek nulla forint marad. Most a lehető legegyszerűbben (ha nem is feltétlen pénzügyileg helyesen) számolva, évente egymilliót bukok a tőkémből a befektetésen.

Nézzük csak. Elesek évi 400 ezer banki kamattól, ha a felvállalt kockázatot is nézem, akkor számoljak 600 ezerrel. Ezen túl még évente bukok egymilliót a tőkémből.

Az évi 1,6 millió veszteség. Akkor most ehhez mérve a 800 ezres "tiszta" hasznot, hány százalékot is hoz a befektetésem évente?!

Na de menjünk tovább. A mostani, pár hónapos időszakot leszámítva, 5-7%-ot bármikor megkapom a bankban minden kockázat nélkül.

Ha igaz lenne a 8% (de nem az), akkor miért is kockáztatom a pénzem? Évi 1%-ért?!

A legvégén az jött ki, hogy a legjobbnak gondolt befektetés még a legborzalmasabb unit linked biztosításnál is sokkal rosszabbnak bizonyult.

Úgyhogy most törheti az ügyfél a fejét, hogyan tud a legkisebb veszteséggel kihátrálni belőle. Te ne járj így, minden vállalkozás előtt számold ki a finanszírozási és amortizációs költségeket is.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára. Részletek itt.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en