A blogban korábban már megbeszéltük, hogy a legtöbb életbiztosítás a rengeteg költség miatt felejtős, hogy ha beszálltunk egy életbiztosításba, akkor bármit is csinálunk, a kezdeti költséget mindenképpen elbukjuk. Ellenben a nyugdíjmegtakarításról szóló írásban azt mondtam, hogy mégis érdemes életbiztosítást kötni nyugdíjcélra.
Ezt szeretném ma kifejteni nektek, hogy ne örlödjetek kétségek között, hogy akkor most jó az életbiztosítás, vagy sem. 🙂
Ennek megértéséhez meg kell ismerkednetek a TKM mutatóval. Ezt a mutatót a biztosítók vezették be, megelőzendő a PSZÁF sokkal szigorúbb terveit. A TKM jelentése a Teljes Költség Mutató és egy unit linked biztosításhoz kapcsolódó összes költséget tartalmazza százalékos formában 10, 15 és 20 éves futamidő mellett.
Mivel a mutató csak egyetlen értéket vizsgál (35 éves férfi, éves díjfizetés, átutalással, évi 232 ezer Ft díjfizetés, minimálisan előírt kockázati elem), ezért torzít, hiszen sok biztosításnál a havi díjfizetés drágább, mint az éves, a nagyobb havi/éves befizetésnél adnak kedvezményt és a minimálisan előírt kockázati elemek sem ugyanazok.
Ezektől a hibáktól eltekintve viszont jó összehasonlítási alapot kínál az egyes biztosítások között, mert az összes költséget tartalmazza, beleértve az alapkezelői díjakat is.
A költséget százalékosan fejezi ki, ami azt jelenti, hogyha 7% a TKM és adott biztosítás hozott 9%-ot, akkor igazából 2% a valódi hozamunk a költségek levonása után. Nominálisan, mert az infláció miatt tulajdonképpen buktunk 3%-ot.
Nézzünk néhány elrettentő példát életbiztosítások TKM-jére a MABISZ honlapjáról:
Nagyon sok biztosítás 10 éves futamidőnél 9-11% TKM-mel fut, de van 12% feletti mutató is! Azaz, ha az infláció 5% és a biztosításunk hoz 16%-ot minden évben, akkor vagyunk a még csak a pénzünknél, azaz minden évben, amikor nincs 16% hozam, csak bukunk a befektetésen.
Hát, ezt elég nehéz lesz kigazdálkodni....
Aki szörnyülködni akar itt megteheti.
De ezt a táblázatot vizsgálgatva azért fel kell annak is tűnnie, hogy van egy kevés kedvező költségű biztosítás is a piacon, főleg az Allianz és az Axa kínálatában.
Fontos új infó! Kérlek, olvasd el ezt az új cikket az Axa költségeiről!
Hasonlítsuk össze ezeknek a költségeit az egyéb lehetőségekkel (most nyugdíj célú húsz éves távlatban gondolkodunk).
Amit fontos tudatosítani magunkban, hogy a biztosítás költségei már magukban foglalják az alapkezelői díjat is! (Ezért is van tól-ig megadva a TKM értéke. Mert egy pénzpiaci alap kezelési költsége jóval kevesebb, mint egy ázsiai részvényalap kezelési költsége.)
Mi lenne, ha csak simán alapkezelőnél gyűjtenénk a pénzt?
Ott is kellene értékpapírszámlát nyitni, ami legtöbbször havi 500-1000 Ft vagy az alap 0,11%-a közül a nagyobb érték. Ott is kellene alapkezelői díjat fizetni, ami 1,2-3%!! Ennek mértékéről az alapok szép színes prospektusai gyakran mélyen hallgatnak. Találomra kerestem egy alapkezelői díjat, kizárólag a tájékoztató 142. oldalán találtam meg, azt is csak azért, mert tudtam, hogy mi az a tájékoztató és mit és hol kell keresnem. Ebből kiderül, hogy az adott alap kezelési díja maximum évi 2,55% plusz maximum évi 2% egyéb díj. Gyakori a forgalmazási jutalék is, ami akár 5%-is lehet. A befektetési alapokról egyébként itt már írtam.
(Gyakorló feladat: ennek a befektetési alapnak ezt a tájékoztatóját kapod meg a privátbankárodtól. Keresd meg az alapkezelői díját a fenti segítség felhasználásával. Akinek először meglesz, kap egy dicsőségtáblán való elhelyezést. 🙂 ) Segítség: ugyanazon a weboldalon fogod megtalálni.
A példákat teljes hasraütéssel választottam, se a cég, se a példák semmit nem jelentenek, bármelyik céget választhattam volna.
Ilyen alapkezelői díj mellett (amiben nincs benne a számlavezetés és az oda-visszaváltás sem!) soknak tűnik-e az Allianz 0,97% - 1,72%-os költségmutatója, vagy az Axa 0,75% - 1,94%-os költségmutatója? Továbbá a biztosításban gombokért átrendezhetjük a portfoliónkat bármikor, ez az alapkezelőnél elég combos kiadást jelentene. Az alapkezelőnél általában fizetünk kamatadót, a biztosításnál 10 év után nem. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek az életbiztosítások simán verik a legtöbb alapkezelő díjait.
Hoppá.
Hasonlítsuk össze a nemrég bemutatott Malacpersellyel.
A Malacpersely egy likvid megtakarítás, költségek nélkül, éves 6-6,5% kamat mellett. A biztosításnak vannak költségei, 1-1,5%, de 10 év után kamatadó mentes! A 6,5% a kamatadó miatt tulajdonképpen 5,46%, tehát ugyanott vagyunk, mint a biztosítással. A biztosítás kockázatosabb alapjaiban hosszú távon várhatóan nagyobb hozamot is elérhetünk.
A Malacpersely előnye és hátránya is egyszerre a likviditás. Sajnos sokkal hamarabb fog az itt spórolt pénzünk átlényegülni lakásfelújítássá, vagy új autóvá, mint egy biztosításban.
Na, remélem mindenkit kellően összekavartam. 🙂
Amit tudnotok kell, ezek az olcsó biztosítások azért is olcsók, mert az ügynök alig keres rajtuk. Ezért könnyen lehet, hogy mást akar majd rátok dumálni.
Ha akarsz kötni jó életbiztosítást, ismerek alkuszt, akit megbízhatónak tartok. Ha majd hozzájárul, esetleg megadom itt a telefonszámát, ha van rá igény.
Remélem, ma is sikerült valamit átadnom. 🙂
Ha igen, nyomj egy kövér lájkot, hadd olvassák az ismerőseid is. 🙂
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo
