Emelik a nyugdíjkorhatárt

Egy kormánytervezet szerint emelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre.

Na nem itt, hanem Ausztráliában, de érdekes megnézni a helyzetet, mert nálunk is előbb-utóbb hasonló várható. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy szemben a magyar demográfiai válsággal, Ausztráliában évente 1,09%-kal nő a népesség a sokkal jobb szülési arány és a bevándorlás miatt. Ennek ellenére fontosnak tartották meglépni ezt a lépést.

Az ausztrál gazdasági lapok most arról cikkeznek, hogy ideje elkezdeni félretenni pénzt az államilag támogatott, “super”-nek hívott és nagyon népszerű nyugdíjelőtakarékossági számla mellett is. Ugyanis a nyugdíjkorhatár emelésével (ami mindenkit érint, aki 1966 után született) a saját nyugdíjmegtakarítási számla hozzáférését is emelik.

Így aki nem szeretné (vagy például az egészségi állapota miatt nem képes) aktív munkában megvárni, amíg 70 éves lesz, az pórul fog járni, ha csak állami keretek között takarított meg a nyugdíjára, mert annak ellenére, hogy az az ő pénze, nem fog hozzájutni, ha emelkedik a korhatár. Egyébként is még kérdéses, hogy attól, hogy emelik a korhatárt, lesz-e hely a munkaerőpiacon a 68-70 éves embereknek, különösen ha fizikai munkát végeznek.

Egyébként éppen az állandó változtatgatások miatt az 50 év felettiek 45%-a aggódik a “super”-ben lévő pénze miatt, 9%-a pedig egyáltalán nem bízik a rendszerben.

Ezért van az, hogy az ötvenes-hatvanas éveikben járók inkább fektetnek ingatlanokba, mint nyugdíj-előtakarékosságba.

Ezen túl is belecsapott a kormány a lecsóba, a meglévő nyugdíjakat is több ponton csökkentené, különösen a magasabb nyugdíjak esetében. Csökkentenék a nyugdíjak éves növelését, illetve a meglévő vagyon feltételezett hozamát is figyelembe veszik a járandóságnál. Ezen túl még egyéb kedvezményeket is eltörölnek, illetve csökkentik az adómentes összegek felső határát.

Bár Ausztrália messze van innen, azért írtam róla, mert ez a mi szempontunkból is érdekes lehet, ha fel akarunk készülni a jövőre.

Ha a nyugdíjmegtakarításod túl nagy része van állami keretek között szabályozott formákban (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, unit linked biztosítás), ugyanezzel a problémával fogsz szembesülni: az állami szabályozások ellen védtelen leszel, ahogy a korhatár-emeléssel szemben is. Ha a NYESZ számládról csak nyugdíjba vonuláskor veheted ki a pénzt, akkor annak felhasználhatósági ideje is együtt fog emelkedni a korhatárral. (Ezen túl is az elmúlt években csak hátrányára változott meg az összes államilag támogatott nyugdíjmegtakarítás, jellemzően szigorították a feltételeket és csökkentették a támogatás mértékét.)

Másik érdekes dolog a meglévő vagyon feltételezett hozama, ami beleszámít abba, hogy mennyi juttatásra vagy jogosult, vagy milyen adókulccsal adózol ezen juttatások után. (A legtöbb országban sávosan kell adózni a nyugdíjak után is. Itthon is csak egy tollvonás lesz a bevezetése, így csökkentve főleg a magasabb nyugdíjakat.)

Megjegyzem, ez nem új találmány, a második világháború előtt is csak akkor járt a nyugdíj idehaza, ha a jogosultnak nem volt annyi vagyona, amiből feltételezhetően meg tudott élni. Egy kellően nagy földbirtokkal rendelkező személyre azt mondták, éljen meg a vagyona hozamából. Ha majd a minimálbéres, vagy be sem jelentett tömegek nyugdíjba kerülnek, miközben az eltartók egyre kevesebben lesznek, könnyen lehet, hogy itt is hasonló rendszer alapján fogják szűrni a rászorultságot. Ha valamilyen államilag támogatott rendszerben gyűjtötted a pénzed, még letagadni sem fogod tudni.

Úgyhogy érdemes ezeken gondolkodni, illetve figyelni az ausztrálhoz hasonló nyugdíjreformokat, mert idehaza is valami hasonló változásokra lehet majd számítani, ha már végképp nem lehet tovább elódázni a probléma megoldását.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

197 hozzászólás

  • almastaska

    Ezek után akkor ténleg nem igazán marad más megtakarítási forma mint a befőttes üveg…. Bármi más ami olyan helyen van amit az állam lát, azt csak megszívod, mert
    1: lenyúlják
    2: számolsz vele, hogy mennyi lesz az annyi, aztán kiderül hogy mégsem annyi…

    Ezek után már csak az a kérdésem, hogy mi a különbség a szerencsejáték és a nyugdíj előtakarékoskodás között? Mert nekem úgy tűnik hogy semmi. Mindegyikbe beletolhatsz lóvét és vagy viszont látod vagy nem….

  • Tibor

    @almastaska : Az a kulonbseg, hogy lottot nem vagy koteles venni a fizetesed felebol minden honapban…

  • almastaska

    @tibor
    Az államnak befizetett nyugdíj pénzt én úgy tekintem mintha nem is lenne, egyáltalán nem számolok vele, ugyanis gyakorlatilag nem lesz.

    Afelett gondoskodnék én magamról, csak nem tudom milyen formában, mert ha viszont önként félreteszek, azt azért már szeretném úgy eltenni, hogy ugyanannyit viszont lássak mint amennyit elteszek (ez szerintem nem lenne egy nagy elvárás egy normális országban). Felháborító, hogy többszörösen lenyúlják amit az ember félretesz…

  • Tibor

    @almastaska : igyekezne az ember, dehat amig normalis valutaban 1-2%-nal magasabb kamat nincs, es meg forintban se nagyon van 3-4 folott, addig csodat se lehet tenni. Azert megse eljek most harminc evig csirkefarhaton, hogy nyugdijaskent majd jusson neha parizer is a zsomlebe.

  • slyderman02

    Nem a nyugdíj korhatár emelése lenne szerintem a megoldás,hanem munkahelyeket kellen teremteni ahhoz,hogy a mostani fiatalok bátran merjenek gyermekeket vállalni,akik aztán a majdan meglévő munkahelyeken megtermelik a szüleik,nagyszüleik nygdíját….

  • hitel

    1-et értek almástáskával, egyre jobban úgy néz ki, ha legálisan akarsz félretenni (állam láthatja) bármikor elvesztheted azt egy “tollvonással”.
    Legyen az betét, nyp, bármilyen előtakarékosság, nem beszélve esetleg államkötvényekről ha ingatlanod van, majd arra vetnek ki brutál adót.
    Ezeket mind-mind láthatja az állam. Ráadásul egyre több külföldi nagybank is le lett térdeltetve h ki kell adnia a betéteseinek adatait.

    Látta vki az Eldorádót? (Eperjes hatalmasat alakít) Ő az aranyban hitt, lehet idáig jutunk? Padlóba rejtegetve?
    🙂

  • Balázs

    Nyilván nem ajándékba kapod a magasabb kamatot, garantált hozamot, adókedvezményt, jóváírást, stb., az állami önkény plusz kockázati tényező. Ezt is úgy kell felfogni, mint egy bármely más befektetést, magasabb hozam = magasabb kockázat. És mint befektetés: mindig érdemes diverzifikálni.

    Így ha a tervezett nyugdíjbavonulásodkor zárolják a NYESZ-számládat még +5 évre, akkor sem leszel bajban, legfeljebb másik megtakarításból élsz addig.

  • Poszáta

    Igaza lehet Almástáskának, sajnos nem csak az államban, de egyes pénzintézetekben sem lehet megbízni maradéktalanul. Személyes tapasztalat, hogy a magánnyugdíjak központosításakor szembesültünk azzal, hogy nagy hírű-nevű pénzintézetnek az átlagfizetést meghaladó jövedelem után befizetett nyugdíjjárulékokat sikerült úgy forgatni (leginkább saját javára), hogy mínuszos eredményt hozott ki, azaz nem kaptunk hozamból semmit, miközben a család más tagjának alacsonyabb fizetés után sikerült pozitív hozamot realizálni. Persze mindez a korábban kiküldött egyenlegértesítőkből nem volt látható. Szóval mi akkor a megoldás?

  • Zabalint

    A nyugdíjkorhatár felfelé tologatása szükséges lesz, azonban az alapproblémát nem oldja meg, márpedig azt, hogy a várható élettartam gyorsabban növekszik, mint a várható munkaképes élettartam. Alapvetően nekem is ez a problémám a NYESZ-el, pedig jó konstrukció lenne az állami támogatással, csak ha mondjuk 78 év lesz a nyugdíjkorhatár, én meg 60 évesen már nem leszek képes dolgozni, akkor megszívnám rendesen, ezzel szemben ha az önkéntes nyugdíjrendszereken kívül tartom a nyugdíj megtakarításom, akkor ilyen probléma nem merülhet fel.
    @slyderman02
    Nem a létbizonytalanság miatt van kevés gyerek, sőt ahol nagy a létbizonytalanság, ott jellemzően sokkal több gyerek születik.

  • pemetepocok

    @slyderman02:

    “hanem munkahelyeket kellen teremteni ahhoz,hogy a mostani fiatalok bátran merjenek gyermekeket vállalni”

    Teremteni kellene, csak ugye nem nagyon sikerül, az ugyanis nem megy, hogy hétfőn teli torokból acsarkodounk a multikra, kedden meg udvarolunk, hogy hozza már ide az üzemét…Közép-Európa munkaerőköltség szempontjából egyre drágább hely, amíg a Távol-Keleten tizedennyiért lehet dolgoztatni, nem fognak rohanni ide a gyárak felszívni a képzetlen betanított tömegeket.

    A fiatalokkal meg (én is fiatal vagyok) jórészt az a baj, hogy az a része vállal gyereket jórészt, akinek nem nagyon kellene. Aztán néznek nagyokat, hogy ez milyen sokba kerül. Megfigyeltem, hogy mostanában egyre többen a gyerekszülés UTÁN kezdenek el gondolkodni…

  • Andras

    Az a néhány osztrák nyugdíjas, akit láttam, nem volt elhízva, és vidáman csevegett síruhában. Ilyen szellemi-fizikai állapot mellett ki lehet bírni, hogy 70 éves korig kelljen dolgozni. Mondjuk 4-6 órában szakértő tanácsadóként 55 éves kortól :-).

  • Tibor

    @zabalint “ha mondjuk 78 év lesz a nyugdíjkorhatár, én meg 60 évesen már nem leszek képes dolgozni,”

    arra van kitalalva a rokkantnyugdij, ha valaki mar nem munkakepes, azt le kell szazalekolni.

    Sot, eleve ne is legyen nyugdij, mindenki dolgozzon ameddig bir, aztan majd ha belerokkan, na akkor kap valami rokkantsagi jaradekot, es kesz.

    Szep uj vilag, vagyishat nem is annyira uj…

  • kritizator

    @slyderman02:

    “A fiatalokkal meg (én is fiatal vagyok) jórészt az a baj, hogy az a része vállal gyereket jórészt, akinek nem nagyon kellene. Aztán néznek nagyokat, hogy ez milyen sokba kerül.”

    Akinek viszont kellene vállalni, az mért is nem vállal gyereket?

  • mesterséges unintelligencia

    “meglévő vagyon feltételezett hozama”

    Ez kötelező vagyonbevallást jelent? És aki nem éri el a feltételezett hozamot, azt még meg is büntetik? 🙂

    Ez nem túl egyszerű. Pl, mi alapján feltételeznek? 100% bankbetét vagy 100% részvény? Bruttó vagy nettó vagyon, azaz beleszámolják-e az adósságokat?

  • mesterséges unintelligencia

    This article lists the statutory retirement age in different countries. In some contexts, the retirement age is the age at which a person is expected or required to cease work and is usually the age at which they may be entitled to receive superannuation or other government benefits:
    wikipedia.org/wiki/Retirement_age

    Ha minden igaz, akkor jelenleg még Izland és Norvégia vezet 67 évvel.

  • Kiszamolo

    mu, nagyon sok országban a tőkejövedelmedet hozzá kell csapni az egyéb jövedelmedhez és az aktuális kulcs szerint adózol utána, nincs fix 16 kamatadó, mint nálunk. Ebből következik, hogy az adóbevallásodban minden évben ott van, hogy mennyi tőkejövedelmed keletkezett.

    Fix értékkel számolnak, talán valami 3,5%-kal ebben az esetben.

  • Gábor

    Akkor ideje elgondolkodnom azon, hogy mi a fenét tudnák kitalálni, amit 60-65évessen is jól eltudok- végezni és a pénzt is hoz a házhoz.
    Mert hogy nem fog alkalmazni senki, az biztos, persze az is kérdés, hogy addigra milyen lesz az egészségi állapotom.
    Ez a folytonos emelés mit old meg? Mert az egyént nem az érdekli, hogy akkor az államnak jobb, az egyént az érdekli, hogy neki legyen jobb. De ha már 70éves korhatár, akkor tényleg, minek fizetjük a nyugdíjjárulékot, ami így már teljesen felesleges adó.
    Tehát egyénileg kell megoldani a megélhetést életünk végéig, így itt az ideje ezzel a kérdéssel mélyebben foglalkozni.

  • x

    -Ha ingatlanba fektetsz: építmény adó/garázs adó van, ingatlan adó idő kérdése mikor lesz, bevétel után 16% SZJA + EHO bizonyos összeg felett

    -ÖNYP/NYESZ/unit linked: majd 70 évesen megkapod, még az sincs leszabályozva most hogy hogyan lehet majd kivenni (egyben v járadékként). Ha valami komolyabb pénzt összeraksz rajta akkor majd állam bácsi azt mondja hogy nyista nyugdíj mert nem vagy rászorulva.

    -Bankbetét: nevetséges kamatok, bármilyen komolyabb banki bedőlésnél szépen hozzá lehet majd járulni az újratőkésítéshez hiába van OBA… (pár országban már közel állnak ehhez a törvényhez)

    -Állampapír: ha gond van az állammal majd befagyasztják a kifizetéseket határozatlan időre (lásd ingatlan alapok 2009 felé ha jól emlékszem ) te meg vegyél kenyeret a KTJ-ből…

    Kezdek arra az elhatározásra jutni, hogy tényleg az csinálja jól aki a mának él és elb@ssza a pénzének a nagy részét!

  • x

    ebben az országban nem érdemes takarékoskodni mert így vagy úgy de végül lehúz az állam!

  • Kiszamolo

    x: ne vetítsd ki a mát 40 évre. Most alacsonyak a kamatok és most alacsony az infláció. Ha megnézed az elmúlt negyven évet, volt ott minden. A következő negyven évben is lesz még minden.

  • x

    igazából a kamat mindegy mennyi mert “többé-kevésbé” az inflációval együtt mozog, szóval hiába kevés a kamat az árak nem nőnek. ugyanott vagy mintha 15% kamatot kapnál de ugyanilyen magas lenne az infláció…

    A fő gondolat továbbra is érvényes: bárhová teszed a pénzed lehúznak csúnyán, ami ma “garantáltnak” van hirdetve állam által azt egy tollvonással elvehetik bármikor te meg mehetsz Strasbourgba ha nem tetszik.

    Ennyi!

  • Zabalint

    @tibor
    Kétlem, hogy lesz rokkant nyugdíj akkor, másrészt nekem elég, ha a rövidtávú memóriám megy gajra (van rá a családban precedens), ezért nem végezhetek szellemi munkát, ezért nem fognak leszázalékolni, 60 évesen meg fizikai munkára nem fognak fel venni (ez csak példa, sok oka lehet, hogy valakit nem százalékolnak le, pedig dolgozni sem tud).

  • Tibor

    Egy jarhato ut van: nyugaton dolgozni normalis fizetesert, aztan majd a nyugati szemmel nevetseges nyugdijbol Magyarorszagon csak el lehet valahogy vegetalni.

  • Zabalint

    @kritizator
    Én azt látom az én generációmban (huszonéves korom végén vagyok), hogy alapvetően két csoport különül el (nem számolom bele a kisebbségeket, de közülük a normálisabbak is az első csoportba tartoznak). Az egyik csoport leérettségizik vagy megcsinálja a szakmunkás vizsgát, aztán elmegy dolgozni. Náluk jellemző, hogy már 18-22 éves koruk körül gyereket vállalnak, és egyáltalán nem érdekli őket a hosszútávú megélhetés, valahogy mindig volt, meg a család amúgy is segíti egymást. Így nem ritka a sok gyerek sem.

    A másik csoportba többnyire diplomások vannak. Pár évet csúszva (ez az átlag) elvégeznek egy szakot (vagy alap+mester, szintén csúszva), amihez hozzá jöhet még pluszban Erasmus, meg a nyelvi előkészítő középiskolában, így átlagosan 25 évesen állnak munkába.*

  • Zabalint

    *Folyt
    A szerencsésebbeknek ekkor már megvan a párja, viszont a nőnek ahhoz, hogy elmehessen nyugodtan szülni, kell pár év szakmai tapasztalat, miközben az anyagi alapokat is le akarják tenni, de a jó keresethez kell még jópár év. Így mire a gyerekvállalás szóba jöhet, arra már 30-on túl vannak, így sokkal megfontoltabbak, nem szeretnének nagyot kockáztatni, valamint a pénzügyi előrelátás is fontos tényezővé válik, na meg a feleségnek sem ártana időben visszatérnie dolgozni, hogy folytassa a karrierjét, ahol félbehagyta. Ezért aztán vállalnak 1 vagy 2 gyereket, 3 vagy többet közülük sokkal kevesebben, mint az első csoport, ráadásul mivel később teszik, ezért nyilván kevesebb gyereket fogsz látni ebből a csoportból, mint az alacsonyabban iskolázottak körében.

    (Most abba az extrém példába bele se mennék, ha mondjuk orvos párról van szó nem orvos szülőkkel…)

  • András

    pár % reálkamatot kicsiholni érdemes, nem azt kell názni, hogy magas legyen a %. Mert ha az infláció magasabb, akkor semmit nem ér a nayg kamat a bankbetétre… a 2-3 % reálhozam, az meg 3-4% -nál is ugyanannyi mint 25 %-os inflávió mellett a 27 %-os betéti kamat. csak szebben néz ki… értékre ugyanazt tudja.
    az mondjuk nagyobb baj, hogy a maginfláció az nem 1,3 %…

  • Balage

    Olyan nagy baj nincs azert a 3-4%-os beteti kamatokkal, ha elhiszed a 0%-os inflaciot…

  • Molmedve

    Nos kedves x hozzászoló!

    Nyugodtan fordulhatsz Strasbourghoz.., de pl a szolgálati nyugdíjak ügyében a kisembereket elmeszelték.. a kormány meg dörzsöli a markát.

  • x

    Molmedve: pont erre céloztam, hogy elmehetsz bárhová de esélyed sincs az állam ellen…! szóval ugyanúgy látjuk 🙂

  • HJP

    Nyugi, bankszámla külföldön is létezik. Meg kell nézni a forint árfolyam trendjeit és tádámm! Megvan a reálhozam. Már ha itthon akarja valaki tengetni nyugdíjas éveit. 🙂

  • Agoston

    @kiszamolo Erdemes lenne arrol is irnod, hogy mi az osszefugges a penz es a gazdasagi teljesitmeny kozott.

    Sok ember abban a tevhitben el ugyanis, hogy ha o egy bankszamlan osszegyujt nyugdijat, akkor majd oregkorara jol fog elni. Holott ez a ketto csak valami halvany osszefuggesben all. A jelen nepesedesi trendeket figyelve ugyanis cca. 30-40 ev mulva, mire a mostani fiatal generacio nyugdijba megy, a gazdasag valos teljesitmenye kb. feleannyi lesz, mint amire most mindenki szamit (kevesebb gyerek + azok is kevesebbet dolgoznak). Marpedig a penz pusztan a gazdasag altal megtermelt javak elosztasara szolgal. Ergo ha van X penzunk Y mennyisegu termeleshez, akkor Y/2 termeles eseten X penz _erteke_ is X/2 lesz.

    Parasztra forditva: ha senki se dolgozik, inflacio lesz, es a nyugdijad szart se fog erni.

    Tudnal errol egy szep cikket kerekiteni? Sokaknak nem artana, joforman senki se latja.

  • Imre

    Ajaj,kiszámoló,megint politikailag igen kényes téma.
    Amíg nálunk a korfa tetején egyre terebélyesedő és könnyen megvezethető szavazótömeg van (nézz meg egy rezsifórumot, 60+ÁFA az átlagéletkor),addig,ha az aktív beledöglik is, de az a nyugdíj emelve lesz.Azzal az apró szépséghibával nem számolnak,amíg a gyermekszám csökkenése tervezhető (már most látod, 18-20 év múlva kb. mennyien lépnek be a munkaerőpiacra),addig a kivándorlás kevésbé,ráadásul jellemzően a magasan képzett,és így általában jelentősen többet keresők hagyják el az országot lökésszerűen,nem a 80 nettóért a CBA-ban keccsölők.Őket viszont nem lehet pótolni,ma már jellemzően a határontúliaknak is csak egy állomás vagyunk Németország/Anglia fele.

  • V

    @kritizator

    “Akinek viszont kellene vállalni, az mért is nem vállal gyereket?”

    Mi ez hogy “kellene”? Mi alapjan “kellene” valakinek is gyereket vallalni? Ezt sosem ertettem.

  • Aleks

    Árnyalja képet, hogy a jövőben valószínűleg kevesebb munkásra is lesz szükség az automatizálás miatt. Nyilván ez legjobban a nem túl IQ igényes munkákat fogja sújtani, de azért nem csak kizárólag. Pl.: hangfelismerős fordítóprogram tolmács helyett. Könyvelő program könyvelő helyett.

  • Gábor

    A teljes vagy sokkal magasabb foglalkoztatottság teljesen irreális, két okból.
    1. A munkaképesek egy jelentős része (én ezt ~ 8%-ra teszem) SEMMILYEN munkára nem alkalmas, képesség, tudás, hozzáállás miatt. De nyugdíjasok ők is lesznek.
    2. A gazdaság hatékonysága folyamatosan nő. Durván számolva: ha a GDP 2%ot nő a hatékonyság meg 3%-ot, akkor 1 %-al kevesebb erőforrás képes ezt végrehajtani. Ennek minimum fele a közvetlen munkaerő.

  • almastaska

    @pemetepocok

    Teremteni kellene, csak ugye nem nagyon sikerül, az ugyanis nem megy, hogy hétfőn teli torokból acsarkodounk a multikra, kedden meg udvarolunk, hogy hozza már ide az üzemét…Közép-Európa munkaerőköltség szempontjából egyre drágább hely, amíg a Távol-Keleten tizedennyiért lehet dolgoztatni, nem fognak rohanni ide a gyárak felszívni a képzetlen betanított tömegeket.

    Sikerülne, ha végre felismernék akiknek az lenne a dolguk, hogy Mo-nak NEM a gyárakból kellene elképesztő profitot termelni, hanem a találmányokból, fejlesztésekből, technológiai újításokból. Ezekbe kéne lóvét tenni, ami aztán sokszorosan visszajönne. Ezeket pedig viszonylag kisebb beruházással is lehetne gyártani/gyártatni nagy profit mellett. Persze amíg az itteni feltalálókat elüldözik az illetékesek meg sárba tiporják, addig nincs miről beszélni….

  • almastaska

    @aleks

    Árnyalja képet, hogy a jövőben valószínűleg kevesebb munkásra is lesz szükség az automatizálás miatt. Nyilván ez legjobban a nem túl IQ igényes munkákat fogja sújtani, de azért nem csak kizárólag. Pl.: hangfelismerős fordítóprogram tolmács helyett. Könyvelő program könyvelő helyett.

    Persze, persze, ezt hallgatjuk 20-30 éve. Valójában nincs szükség kevesebb dolgozóra, vagyis inkább más jellegű munkásokra van szükség. Hangfelismerő tolmács helyett: ezt már 30-40 éve kísérletezik és még 30-40 év mire valójában használható is lesz. Könyvelő program: ezt se olyan egyszerű, mert az összes szabályt kb. lehetetlen leprogramozni, mire leprogramozod jön az új szabály. Könyvelő program sokat segít, de a könyvelőt nem váltja ki. Kiskaput a könyvelő program nem fog keresni, a könyvelőnek pedig ez a munkája…Új szakmák jönnek létre amik korábban ismeretlenek voltak.Aggodalomra nincs ok

  • augustulus

    @agoston Azért nincs igazad, mert 30-40 év múlva a fizikai munkásokat robotok, a nem kreatív szellemi alkalmazottakat pedig algoritmusok fogják leváltani.
    A Foxconne most állít be 10ezer robotot a termelésbe, néhány éven belül egymillióra fog nőni a számuk.
    A hong kongi metró karbantartásának irányítását nemrég egy algoritmus vette át, ami olyan hatákonyságnövekedést okozott, hogy jelentősen csökkent a munkaórák száma.
    Nem is beszélve az önvezető autókról pl.
    És ez még csak 2014, nem 2050

  • kamiy

    Valaki írta, hogy több munkahelyet kellene teremteni.

    Az a helyzet, hogy a trendek ennek az ellenkezőjét mutatják.
    Az autóipar erre jó példa. Több ezer négyzetméteres csarnokok köpik ki az autókat, ahol alig látni embert, mert mindent robotok csinálnak.
    Egy irodai dolgozó több ember munkáját végzi el a fejlett kisegítőszoftverek használatával.
    Lassan drónok hozzák haza a postát (lásd Amazon). Sőt Kínában már működik egy olyan vásárlási rendszer, hogy pl. Metróban reklámtáblákon láthatod az élelmiszert és a mellette leolvasható QR kóddal megrendelheted és kiszállítják, mire hazaérsz. Cél, hogy ez elterjedjen és ilyen, eladó nélküli boltok lennének sok nagyvárosban. Vagy akár itthon a Tescoban önkiszolgáló pénztárak is üzemelnek. Ha beválik, egyre kevesebb pénztáros lesz.

    Nem lesz több munkahely. És nem lesz számunkra munka 70 évesen, mert ami lesz, azt a fiatalok fogják végezni.

  • pemetepocok

    @almastaska: “Valójában nincs szükség kevesebb dolgozóra, vagyis inkább más jellegű munkásokra van szükség.”

    Új munkakörök létrejönnek, csak századannyi munkaerő kell hozzájuk. Néhány éven belül már csak mutatóba fogsz látni jegypénztárost, eladót, postást, adminisztratív jellegű irodai dolgozót, betanított gyári munkást. Ezeket már mind elvégzik a programok, a gépek és a robotok és az automaták.

    Hogy miből fogsz többet látni? Biztonsági őrből. Örökké jó buli lesz a mezőgazdaság is, mert sehol az EU-ban nem merik megmondani ezeknek az embereknek, hogy pusztán gazdasági szempontból nincs szükség arra, amit termelnek, hiszen szinte minden tizedannyiért előállítható külföldön. Ez a világ egyik legjobb bulija, agyontámogatják a vidéket, hogy ne lázongjon., Ha kiderülne a valóság, 60% lenne a munkanélküliség.

    Ő termel, ha kell, ha nem, úgyis megveszik tőle, ha meg nem, tüntet. EU-szerte.

  • Györgyi

    Számomra teljesen érthetetlen, hogy ha én egy magánbiztosítónál önkéntes nyugdíjpénztári számlát vezetek, ahhoz mi köze az államnak? Értem én, hogy adójóváírás jár, na de én inkább lemondanék arról az összegről cserébe azért, ha biztosra tudnám, hogy a szerződés megkötésekor érvényes feltételek megmaradnak, és nem változnak a mindenkori kormány elképzelései szerint. Már azt is neccesnek tartom, hogy ha előbb veszem fel a megengedettnél, akkor a TŐKE után kell adót és járulékot befizetnem. MILYEN ALAPON??? A hozam utáni adózást megérteném, az teljesen logikus lenne, de a tőkét a már leadózott jövedelmemből fizettem be.

  • Azügynök

    Végig olvasva a cikket és az eddigi hozzászólásokat, feltűnő, hogy mennyire a politikával van baja a hozzászólóknak. Csupa olyan probléma fogalmazódik meg, (Meddig lesz érvényes a jogi szabályozás, lenyúlja-e az állam a megtakarításokat, lesz-e munkahely, lesz-e dolgozó, aki eltart bennünket stb.) ami a politikai vezetésen múlik. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a hozzászólók a politikai döntéseik (választás) során milyen mértékben és milyen módon veszik figyelembe az itt megfogalmazott kifogásaikat. (Úgy tűnik, hogy a blognak amúgy nem profilja a politika, és ha ez továbbra sem kívánatos, akkor kérem, jelezzétek, mert egyébként óhatatlanul belecsúszik -ha még nem csúszott bele- )

  • A Yeti

    olyan hű de nagy szükség már nincs a munkára, ezért van annyi műkörmös, síoktató, közbeszerzési szakértő, online pokeres, politikus, ezért importálunk ásványvizet Olaszországból, hogy aztán ugyanoda ásványvizet exportáljunk, stb.

    ezalatt a közbeszéd százéves fogalmakat használ az úgynevezett “megélhetéssel” kapcsolatban. nem vesz tudomást arról, hogy a történet már rég nem arról szól, hogy ne ázzon be a tető, és legyen krumpli az asztalon.

    persze, ha egyszer a dolog kitudódna, és a nagyvezírek kiállnának a nép elé, és azt mondanák, hogy menjen mindenki szépen haza, mert tök fölöslegesek vagytok emberek, az lenne az igazi balhé…

  • mesterséges unintelligencia

    “They found that almost all the jobs that had disappeared in the past four years were not low-skilled, low-paid roles, but fairly well-paid positions in traditionally middle-class careers. (…) Oxford academics Carl Benedikt Frey and Michael A Osborne have predicted computerisation could make nearly half of jobs redundant within 10 to 20 years”

    theguardian.com/technology/2014/jun/15/robot-doctors-online-lawyers-automated-architects-future-professions-jobs-technology?

  • mesterséges unintelligencia

    Pl. de az újságírók itt látják a kiutat:

    “Such changes would mean fewer lawyers were needed to meet existing clients’ needs. But there is an upside: as costs fall and lawyers serve more clients, small businesses and private individuals will suddenly be able to afford legal advice.”

    “Yet, despite the large parts of the role that technology will take from them, he does not expect a collapse in our demand for doctors any time soon – largely because we already need so many more than we have. In the US alone, for example, experts predict a shortage of up to 91,500 physicians by 2020.”

  • Zoli

    @Györgyi Vagyonszerzési illeték gépjárműre és ingatlanra is a leadózott jövedelmedből, adóval már sokszorosan terhelt javak megszerzésekor fizetendő sarc. 🙂

    Nyugdíjra már nem nagyon számíthatok 32 évesen.
    Csak tényleg az egekbe emelt nyugdíjkorhatárt kitaláló politikusok láttak már munkában leélt életet? 70 évesen örülök, ha még élek és nem visz el addig valami. Bár megoldás a temetés utánig tartó munkaképes kor is. 🙂

    Valóban a tücsköknek áll a zászló, esetleg a vándorhangyáknak. 🙁

  • Zsoca

    @gyorgyi A tőke utáni adózásnak az a funkciója hogy ha idő előtt veszed fel a pénzt akkor így fizettetik vissza veled az adókedvezményt.

    Szerintem azt sosem fogják meglépni (nálunk legalábbis biztosan nem) hogy aki el tudja tartani magát az nem kap nyugdíjat, ennek egyszerű az oka: a törvényalkotók (kedvenc politikusaink) saját magukkal is kibabrálnának, márpedig egyik sem fog lemondani az egymilliós havi keresetének 170 ezerrel történő kiegészítéséről (a példa Pintér Sándoron alapul, de bárkit vehetnénk példának). Sosem fognak hozzányúlni a nyugdíjakhoz, szerintem megvárják amíg a mai, igazságtalanul sok nyugdíjat kapó nyugdíjasok kifutnak és helyükbe lép a sok minimálbéren/részmunkaidőben/feketén foglalkoztatott, nekik olyan kevés nyugdíj fog járni hogy az már nem lesz teher a rendszernek.

  • Gábor

    @gyorgyi
    “na de én inkább lemondanék arról az összegről cserébe”
    Ha az állami támogatást nem veszed igénybe, akkor semmivel nem jobb üzlet ide fektetni, mint akárhová.
    És ezt ma is megteheted.
    Választasz egy bef alapot és fizeted a kamatadót.
    versus
    Ugyanazt a bef alapot választod, de TBSZ-re teszed. Megnyered a kamatadót, és cserébe az állami kontrollt + 5 év várakozást.

    “MILYEN ALAPON?”
    Az állam bármikor bárkit tetszőlegesen megadóztathat (meg is teszi igen gyakran). Bármilyen pénzintézetet is, ami nyilván továbbhárítja rád a terheket, azaz nem tudsz az állami befolyástól függetlenedni.

    Külföldre lehetne menni?
    Kis tőkével nem éri meg, mert a járulékos költségek elviszik a hasznot.
    És ott is politikusok irányítják az országot, baj esetén ott is emelhetnek adót.

    A kulcs, amit korábban írt valaki: A pénzed/befektetésed annyit ér, amilyen állapotban a gazdaság van. Nem rajtad múlik.

  • Zabalint

    Automatizálás és munkaerő hiány:
    Az a baj ezzel, hogy a demográfiai változások tovább fogják növelni a strukturális munkaerő hiányt és strukturális munkanélküliséget, ugyanis mint korábban volt róla szó, kevesebb gyerek a középrétegben születik, nem az alsó rétegben, a középréteg gyerekei pedig többet kapnak otthonról, tehát nagyobb eséllyel lesznek diplomások, nagyobb eséllyel lesznek pl. mérnökök, akik az automatizálást megvalósítják. Mivel nekik kevesebb gyerekük lesz, így kevesebb magasan kvalifikált munkaerő lesz, és emiatt ott munkaerőhiány lesz, az egyszerűbb munkakörökben meg továbbra is munkanélküliség, mivel az ipar és a szolgáltatások fentről építkeznek. Szóval az automatizálás nem fogja megváltani a világot, hiszen az automatizáláshoz túl kevés szakember fog rendelkezésre állni.

  • mesterséges unintelligencia

    A politikusokra egyébként miért nem érvényes a nyugdíjkorhatár? 🙂
    65 év felett ne lehessen miniszter, képviselő, polgármester valaki, stb.