Erdővásárlás befektetési céllal

Gyakran visszatérő kérdés az erdővásárlás befektetési céllal. Hiszen ész nem kell hozzá, a fa nő magától, aztán jól el lehet adni 20-30-50 év múlva. (Típustól függően.)

A telek megmarad, be lehet újra telepíteni, aztán kezdődik minden elölről. Az akác meg nyárerdőt nem kell metszeni, permetezni, kiadás semmi. Csak a nagy lé, mikor vágásérett lesz az erdő.

Aha, ahogy azt sokan elképzelik.

Zsenge ifjú koromban foglalkoztam fakitermeléssel és veszélyes fák vágásával. (Na nem fűrészes voltam, hanem az üzletkötő, aki tárgyalt a megrendelőkkel, az önkormányzatokkal és a közúttal. de sokat voltam kint a kitermelésen is.)

Szóval, nem ennyire rózsaszín a kép. Először is, ha meg akarod venni, meg kell tudnod mondani ránézésre, mennyit ér egy erdő. (Vagy ami még nehezebb: mennyit fog érni 15 év múlva.) Ehhez látnod kell, hány köbméter jön ki egy átlagos fából és hány fa van a területen. De ez kevés, mert nem mindegy, hogy milyen fa és milyen minőségű. Hazai nyár, vagy nemes nyár? A fa alja export minőségű, csak bútorlap vagy még az sem, csak raklapnak jó? Ha hibásan köbölöd fel szemre az erdőt, vagy tévedsz a minőségről, 30-50%-ot is tévedhetsz, ha csak nagyjából értesz hozzá. Ha egyáltalán nem, akkor sokkal többet. (Egy szakember, ha tényleg nagyon ért hozzá, ezen a gondon segíthet.)

Ha lejtőn kell kitermelni, vagy messze az út, ahová be tud jönni a kamion a fáért, az sokkal nagyobb költség. Ha út, vagy vasút, esetleg villanyvezetékek vannak a közelben, akkor egy egyszerű brigád már nem tudja kivágni azokat a fákat, csak spéci favágók.

Te magad akarod kitermeltetni, vagy eladod lábon az erdőt? Ismersz brigádokat és szállítókat, akik kivágják és akik átveszik? Ha eladod valakinek, kapsz érte korrekt árat?

Ha sokat esik az eső, kivágáskor hasadnak a fák, mert vízzel teli vannak. Így sokat vesztesz, ha bútor alapanyagnak szántad (nyárfa). Ha enyhe a tél, a kutyának se kell tűzifa, leesik az ára, miközben kitermeltetni nagyon drága. Ha ömlik be az országba Romániából az olcsó kész raklap, nem lesz ára a nyárfának. Ha leállnak az erőművek, mert drága a magyar áram, inkább importálunk áramot, nem fogod tudni eladni a fát, amit az erőművek szoktak felvásárolni.

Na szóval, nem annyira egyszerű kenyér ez, mint sokan elképzelik. Ettől persze még van benne pénz, az erdővásárlással foglalkozó pár tucat ember nagyon jól keres ezzel az üzlettel. Csak éppen érteni kell hozzá, de nagyon és rengeteg ismeretség kell hozzá (kitermelő brigádok, faszállítók, átvevők.)

Tamás, aki erdőgazdálkodással foglalkozik, írt egy cikket, mire kell figyelni. (Ezúton is köszönjük.) Ha mindenképpen bele akarsz vágni, fontold meg, amit ír. Külön ajánlom figyelmedbe a megtérülést, amit kiszámolt, nekem nem tűnik ez alapján sem akkora bulinak, igaz, a fa drágulása feletti hozamról beszélünk. Csakhogy mostanában messze nem drágult inflációval se a nyár, se az akác. A tölgy meg a bükk 80-100 év alatt lesz vágásérett, úgyhogy az nem pálya egy kisbefektetőnek.

Szóval innentől következik Tamás írása.

Erdővásárlás, mint befektetési forma

Mire figyeljünk?

Az első, és legfontosabb dolog, hogy nem veszünk tulajdonrészt osztatlan közös tulajdonú erdőben. Csak akkor vásárolunk erdőt, ha 1/1-es tulajdoni hányadhoz tudunk jutni, esetleg még az is elfogadható, ha apu/anyu/tesó stb. a társtulajdonos, de lehetőleg minél kevesebben legyenek a tulajdonosi körben. Ez azért fontos, mert a jelenlegi jogszabályok szerint csak a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulásával fogunk tudni legálisan haszonvételt folytatni az erdőnkben.

Vásárlás előtt első a tájékozódás: menjünk be a földhivatalba és kérjük ki a tulajdoni lap másolatát, ennek díja 6250,- Ft. (Szerk. megjegyz: a betekintés ingyenes, így felesleges kifizetni, ha el is olvashatjuk helyben a lényeget.) Itt ellenőrizzük, hogy valóban az-e a tulajdonos, aki árulja az erdőt, nézzük meg, hogy nincs-e valamilyen haszonélvező, akiről esetleg nem is tud az eladó (özvegyi jogosult, stb.).

Nézzük meg, hogy van-e valamilyen teher az ingatlanon, illetve hogy élvez-e természetvédelmi védettséget, műemlékvédelmet, Natura 2000 védelmet. Az ilyeneket a legjobb elkerülni, mert sokszor komoly korlátozásokat jelentenek. Nem tilos ilyet venni, de mindenképpen nagyobb körültekintést igényel, sokkal jobban körbe kell járni a témát.

Ezután érdeklődjünk az erdészeti hatóságnál is, hogy nem sújtja-e valamilyen szankció a kiszemelt erdőt. Itt kérjünk másolatot az erdőtervből is, ez tartalmazza a haszonvételi lehetőségeket (nem akkor és annyit vágunk, amikor mi akarjuk!). A nem hiteles szemlemásolat ára erdőrészletenként 1500,- Ft.

Mennyit ér?

Az erdő értéke két részből áll össze: faállomány + termőföld. Az előbbi értékét viszonylag egyszerű meghatározni. Mindenképpen érdemes fatömegbecslési jegyzőkönyvet készíttetni szakemberrel, mert ugyan az erdőterv is tartalmaz fatérfogatadatokat, de erről fontos tudni, hogy az csak az erdőtervezés pillanatában meglévő fakészletet rögzíti, és a mérési módszerekből adódóan kevésbé pontos (10 évente erdőtervezik újra ugyanazt az erdőrészletet). Természetesen a faállomány értékét a minőség is befolyásolja. A termőföld értékét igen nehéz megbecsülni erdő esetében, országszerte is igen változó. Függ pl. a megközelíthetőségtől, utak állapotától, vadállomány nagyságától. Általánosságban elmondható, hogy értéke nagyjából a közepes szántóföld adott vidéken megszokott árának 30-60%-a.

Mennyi a befektetés hozama?

Itt mostcsak rövid vágásfordulójú akác és nemesnyár állományokra említek egy-egy példát (teljesen leegyszerűsített számítással, egy egész termelési cikusra). A komolyabb faállományok (pl. tölgyes, bükk) akár 50-100 év alatt éri el a vágásérett kort.

  • 1 ha nemesnyár erdő, 25 éves vágáskorral. Várható véghasználati fakészlet 230m3.  Az egy köbméter faanyagon elérhető nyereség levonva a kitermelés, szállítás, állománynevelés és a kitermelés utáni újraerdősítés költségeit kb. 5000,- Ft. a termőföld értéke legyen 400.000,- Ft. Így a ciklus elején az erdőnk 400.000,- Ft-ot ér, 25 év múlva pedig 1.550.000,- Ft-ot. Ez évente 5,6%-os kamatnak felel meg.
  • 1 ha akácos, 35 év vágáskorral. Várható véghasználati fakészlet 180m3. Az egy köbméter faanyagon elérhető nyereség levonva a kitermelés, szállítás, állománynevelés és a kitermelés utáni újraerdősítés költségeit kb. 11.000,- Ft. a termőföld értéke legyen itt is 400.000,- Ft. Így a ciklus elején az erdőnk 400.000,- Ft-ot ér, 35 év múlva pedig 2.380.000,- Ft-ot. Ez évente 5,2%-os kamatnak felel meg.

Az árak mai értéken értendők, ha infláció lesz, akkor többért is lehet majd eladni a jövőben a fát.

Előnyök, hátrányok

Hátránya, hogy nem lehet gyorsan túladni rajta, ha hirtelen kell a pénz. Ha két héttel a véghasználat előtt ellopják a fát, akkor semmi bevétel nincs, de az erdőfelújítást akkor is el kell végezni. Ha a sok vad miatt nem nőnek megfelelően a fiatal fák, vadkárelhárító kerítést kell építeni. Előny, hogy ha másra nem is, de tűzifára szinte egészen biztosan lesz kereslet még jó sokáig (hacsak nem valósítják meg időközben a fúziós erőművet, de akkor amúgy is elég nagy változások elé nézünk…), és valószínűleg az ipari fára is mindig lesz igény. Azt is kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy a mindenkori kormány bármilyen adót be merne vezetni a termőföldre, ellentétben mondjuk a bankbetétekkel. Ha valaki fával fűt, akkor pedig különösen jó befektetés.

Eddig a cikk. Ha van kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, Tamás majd fog rá reagálni. (Gondolom.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

53 hozzászólás

  • kisvirag

    a tulajdoni lap megnézéséhez már nem kell feltétlen bemenni a földhivatalba.
    pontos cím és/vagy helyrajzi szám ismeretében, a Földhivatal Onlineon keresztül, ha van Ügyfélkapunk, akkor 1000 pénzért letölthetünk nem hiteles tulajdoni lapot (hitelesre is van lehetőség, ha az kell, az drágább 🙂 )
    fizetni bankkártyával tudunk.

    kényelmes, egyszerű, és akár szombat este 11kor is megtudhatjuk, hogy kié a szomszéd telek 🙂

  • kisvirag

    illetve, érdemes megjegyezni azt is, hogy most ha földet akarok venni, az legalább egy 4-6 hónapos, ha nem hosszabb procedúra, mivel van egy 2 hónapos várakozási idő, amíg az elővásárlási joggal rendelkezők igényt nyújthatnak be. Utána ha leveszik a szerződést (és senki nem élt az elővásárlási jogával), a földhivatalnak meg kell küldenie egy határozatot (az önkormányzat értesítője, hogy nem volt igény, nem elég), hogy tényleg megveheted.
    na én erre a határozatra már 5 hete várok épp. (egy január 3-án beadott adásvételi után pedig még mindig nincs a nevemen a föld).
    szóval érdemes kalkulálni a földhivatal fantasztikus munkavézésével is, és az ezzel járó várakozzással6ügyintézéssel/idegeskedéssel. Mind vásárláskor, mind értékesítéskor(bár ki tudja, 25-35 év múlva mi lesz)

  • Bence

    Munkaidőben pedig egy telefon, és általában ingyen megmondják 1 perc alatt, HRSZ alapján.

  • Gábor

    Olvastam több helyen is, hogy a bambusznak nagyon jó tulajdonságai vannak ilyen téren: rendkívül gyorsan nő, jó a fűtőértéke, esztétikusan használható bútorokhoz is, sőt még az acélrudakat is tudja helyettesíteni a beton erősítésében.
    Mi a véleményetek egy bambuszerdő (vagy ültetvény?) megtérüléséről? Van ennek reális felvevőpiaca itthon vagy Közép-Európában?

  • Kiszamolo

    Gábor, mi kimentünk Vietnamba bambuszért, de még ott is olyan drága volt, hogy szállítás után brutál drága lett volna.

    Persze ettől termelni még megérheti, na de veszel földet Vietnamban?

  • Arpi

    Az igazság az, hogy idéntől törvényi szabályozás miatt már nem is vehetsz csak úgy földet, hacsak nem számitasz földművesnek, és helyben lakónak. Úgy értem, hogy tényleg nem, nincsenek kiskapuk. Amit pedig @kisvirag ir, onnantol igaz, hogy egyáltalán ez a két feltétel teljesül rád és vásárolhatsz földet, de úgy gondolom, hogy az ide irogatók nagy része nem földműves.

  • Arpi

    Bocsánat, persze mindig van kiskapu, földműves úgy lehetsz, hogy pl. megcsinálsz valami szakirányú vizsgát, pl. aranykalászos gazda, de ha jól emlékszem mostmár ezen is szigoritottak, és kb. 2 év mig elvégzed, ha pedig nem is a lakóhelyed közelében vennél földet, akkor ha be is jelentkezel egy adott lakcímre legalább 3 év míg helyi lakosnak számítasz, ezek együtt úgy gondolom, hogy csak nagyobb földdarabnál érik meg az extra nyűgöt.

  • kisvirag

    @arpi annyi “kiskapu” van még, hogy nem földművesként 1 hektár alatt vehetsz földet.
    tehát van kiskapu, ha nem egyedül teszed.
    mondjuk erdőnél nem tudom mekkora területek érik meg, és itt fontosabb, hogy ne legyen tulajdonközösség.
    De egyéb termőföldnél ez lehet megoldás (ügyvéd mondta, van aki így csinálja, tesóval, szülőkkel stb).
    (mondjuk 10ezer nm-en már egész szép dióst lehet csinálni, szerintem az is jó befektetés lehet, de erről kérlek erősítsetek vagy cáfoljatok meg 🙂

    Ja, meg a másik szintén: a felső határ meg 300 hektár.
    Árpi, én a helyben lakásról nem tudok. pontosabban arról annyit tudok, hogy a helyben lakónak elővásárlási joga van a nem helyben lakóhoz képest.
    nonszensz lenne, ha nem vehetnél meg akárhol egy darabka földet, csak ha odavalósi vagy. (én is a szomszéd városban vettem)

  • Géza

    akkor tekintenek földművesnek, ha vagy van végzettséged, vagy 3 éve ténylegesen foglalkozol földműveléssel. Ezen kívül nyilatkoznod kell, hogy tényleg te magad készülsz művelni a földet, nem fogod kiadni. (Ha kiadott földet veszel, nem hosszabbítod meg a bérleti szerződést annak lejártakor, hanem te veszed kézbe a gazdálkodást).

    Miután a fent hivatkozott elővásárlási kör lement, akkor a helyi földbizottság, majd a mezőgazdasági igazgatási szerv elé kerül az ügy, és ha ők nem bólintanak rá az adásvételre, akkor sem veheted meg. Nekik amúgy nem kell indokolniuk a döntésüket.

    Ez vonatkozik mindennemű mezőgazdasági ingatlanra, így a zártkertre is. Fejenként 1 hektár alatti terület vásárolható, ha nem vagy földműves, de a fenti adminisztrativ lépések ez esetben is elkerülhetetlenek.

    Szóval bármilyen földet befektetési céllal… majdnem lehetetlen.

  • Arpi

    @kisvirag Igen tényleg ezt az 1 hektáros határt teljesen elfelejtettem, igazából nem is gondolkodom ekkorában, ugyanis ez egy jól “belőtt” határ az állam részéről.Pl.nálunk az erdészet nem is foglalkozik 1ha-nál kisebb darabbal, vagy ha nem erdőről van szó, akkor probléma, hogy terület alapú támogatást nem vehetsz fel rá.(szintén 1ha összterület alatt)
    Ha pedig tesó/szülő vesz földet,bérbevenni akkor sem tudod ha nem vagy földműves, mert itt is él az 1ha max. Mármint persze erdőnél családdal együtti művelés működhet, az “erdős”támogatásokat nem ismerem, de nekünk nem sikerült egyesiteni a családi kisebb földeket, hogy terület alapút tudjunk igényelni.
    2.Sajnos van ez a helyben lakás dolog, gondolom a szomszéd város nálad még belefért a 15 km-be.(azt hiszem település + 15 km számit helyben lakásnak.) Nekem Budapestről nem sikerült máshol vennem 🙂 illetve egy meglevő földemen terjeszkedni

  • kisvirag

    @geza
    de, de az biztosan nem rövidtávú befektetés.
    illetve nem az a fajta, hogy megveszed, aztán jajadejó, majd valamikor eladom, ha kell a pénz.
    de ettől én még látok benne lehetőséget – ha az ember nem fél művelni azt.
    ahhoz persze dolgozni kell, és ebből még talán a legegyszerűbbnek az erdő tűnhet. (valójában csak más intenzitással és másfajta munkák vannak vele, mint egy gyümölcsössel vagy szántóval.
    mi számolgattunk, és családi szinten 8-12 éven belül megtérül az, hogy vettünk egy gyümölcsöst, és a gyümit meg a zöldségek nagy részét magunk termesztjük, és nem kell rá költeni.
    1. hosszú távon olcsóbb, mint a boltban megvenni
    2. egészségesebb, amit eszünk
    2. többet tudunk enni gyümölcsöt-zöldséget
    3. télen sem kell a jó ízeket nélkülözni
    4. ha ügyesen csináljuk, jut értékesítésre is
    5. sokat vagyunk friss levegőn és sokat mozgunk -> javul a kondíciónk és az egészségünk 🙂

  • kisvirag

    az más kérdés, h ez nem az a fajta befektetés, amiről az erdő szólt.
    de családi szinten a hol lehet spórolni és ügyesen tervezni-költeni részbe szépen belefér, és én egyébként is szeretném, ha a tudatos emberek erre az irányba mozdulnának “vissza”.
    Ha felismernék, hogy mennyivel jobb sajátot termelni és enni.
    tudom, hogy ez nem mindenkinek lehetőség, ill a most tárgyalt földtörvények nem könnyítik meg annak,aki most kezdené, de ez nem szabad, h eltántorítsa az embereket 🙂

  • Gábor

    Elvileg megél a bambusz az itthoni éghajlaton is, ha elég csapadék és tápanyag jut neki, max nem éri el azt a magasságot/vastagságot, mint amit a távol-keleten elérhet ugyanaz a fajta.

  • milyen feri?

    sajnos azt gondolom, hogy sok mas ötlettel ellentetben ez ugyan egy müködö dolog, szinte mindenhol, kiveve Magyarorszagon.
    ugyanis nalunk van egy reteg, aki abbol el, hogy totalis nyugalomban, es senkitöl sem zavartatva egesz erdöket vag ki es ad el feketen.
    ezekböl az 5.x szazalekokbol nagyon könnyen es nagyon nagy valoszinüseggel lesz 0-1%.

    amugy ha az ember tud vele foglalkozni, egy gyümölcsös es/vagy egy meheszet – igy tippre – meg tudja többszörözni az 5%-ot is.

  • SzaboZ

    Mi a helyzet azzal, ha lopják a fát ?
    Egy ismerős futott bele ilyenbe; télen ismeretlenek folyamatosan dézsmálják a fát, fél-egy méter magasan vágják ki.
    Rendőrségi feljelentést nincs értelme tenni, ő nem költözhet ki az erdőbe (amúgy sem a közelében lakik).

  • V

    a szamitasokhoz annyi lenne a megjegyzesem, hogy kezdeti koltsegkent merul fel az ujratelepites mivel csak telekarral szamol indulasnak. Ezenkivul az “allomanyneveles” – barmit is takarjon – a nevebol gondolva szinten nem a csak a vegen jelentkezik koltsegkent. Lehet hogy nem nagy osszegekrol van szo de pl egy LTP eseten is nagyon sokat szamit az a 20k HuF nyitasi koltseg, szazalekosan nagyon sokat valtoztat. Akinek kedve van szamoljon utanna.

  • kisvirag

    @arpi persze. a kormány törekvését egyébként értem, csak a zártkertesek szivatását nem teljesen (nekem is hónapokat kell várnom, most még nyugodt vagyok, de ha 1 hónapon belül nem jön meg a papír, buktam az idei telepítést, és nem is tudom, meg merjem-e egyáltalán rendelni a csemetéket…)

    én egyébként nem értek egyet a területalapú támogatással, nem érzem azt, hogy ez lenne valóban motiváló.
    más kérdés, hogy én alapból a kisgazdaságokban és kistermelőkben hiszek. legalábbis minőségi alapanyagokat szerintem csak ott lehet termelni, és inkább ezt kéne szorgalmazni, hogy ne mennyiségi hanem minőségi gondolkodás legyen, itt is…

  • Erdő dolgok

    Pár éve – messze az új földtörvény előtt – expressz fűzben + támogatásban + garantált vételi árban gondolkodtam. De láttam hogy az erőművek inkább bezárnak mint kinyitnak, hogy a paraszt sem hülye ha árazásról van szó, sok hektár kell a megtérülés esélyéhez, stb. Földem végül nem lett, de a begyűjtött okosságokat még őrzöm.

    Néhány tipp:
    – Ha erdő akkor megosz.org/
    – Itthon használható térinformatikai rendszer nincs, mint pl a cseheknél. A gazda földhivatalban van ingyen szemrevételezhető ingatlan-nyilvántartási térkép, de a kiszemelt terület HRSZ-ét kis szerencsével a településnévre + a következőkre guglizva (mellékhatásként) is ki lehet fogni: “szabályozási terv”, “településrendezési terv”, “… terv”
    – Ezekből leeshet hogy pl ásatás várható-e a kiszemelt területen. Ami szívás, mert asszem te fizeted.
    – Ugyanígy, pl egy azt átszelő elkerülőút terve is árulkodó lehet.

  • Imre

    Engem az érdekel, hogy előbb-utóbb örökölni fogok egy nem túl jó helyen lévő erdőt vagy erdőrészt és persze több tulajdobos is lesz (unokatestvérek). Azzal vajon mit kezdjek?

  • simifx

    Ha valaki gyors megtérülést akar, akkor ajánlom a kínai császárfát. Akit érdekel olvasson utána!

  • sok fa

    Sziasztok!
    evek ota gondolkozom en is hasonlon:

    Szerencsere kiszamolo megtanitott, h megalapozott szamitasok nelkul _semmit_:). Koszi!

    A gaz futest helyettesitendo (pontosabban: minimalizalo) cellal gondolkoztam a dolgon, mert valojaban szeretem az erdei fizikai munkat, ill jo erzes h ha nincs gáz, akkor is tudok futeni.

    Mekkora erdo terulet kellene ahhoz, hogy minden evben kora osszel ki tudjak vagni egy telire valo kb 60-70 mazsa fat?
    Ha jol ertem, akkor 1 hektar alatt akar bele is vaghatok (marmint a torvenyek nem akadalyozzak meg a vasarlast)?

  • bambuszné mara

    Mezőgazdaságban, erdőben elképesztő pénz LEHET, ha odaengednek.
    De leginkább az a helyzet, hogy nem engednek oda.

    Nem véletlen, hogy iszonyat támogatások mennek az agrárszektornak, amivel egyrészt a vidék éhséglázadását tudja a mindenkori kormány megelőzni, másrészt, és az sem véletlen, hogy ahogy 1 napot is késik a pénz, ami JÁR, már ordítva toporzékol az összes mezőgazdasági érdekképviselet. De ha HAGYJÁK, igen szépen meg lehet élni a dologból.

    A gond az, hogy arra a mértékű mezőgazdasági termelésre ami az EU-ban (beleértve itthon is) van, piaci alapon már réges-régóta nincs szükség. De mivel ha a szektor piaci alapon működne vidéken beállna kb. a teljes munkanélküliség (mindenhol), így sokszor még azért is fizet az állam, ha valaki nem csinál semmit.

    Nem hazai specialitás, a témában a franciák tudnak a legjobban őrjöngeni, amikor valami reform veszélyezteti a JUSSUKAT.

  • Nűnű

    Őszintén?
    Remélem nem üzlet az egyszeri kisvállalkozónak az erdő, és jól bebuknak vele.
    Csak olyan nagy cégeknek lenne való, aki társadalmi szerepvállalást is vállalnának
    (értsd ezalatt: kiadható erdészházak, kirándulókat eligazító táblák, pihenők), és nem olyanok, akik kitiltják az erdőből a népet

  • jurta

    “A tölgy meg a bükk 80-100 év alatt lesz vágásérett, úgyhogy az nem pálya egy kisbefektetőnek.”

    Pedig a garázsos cikknél meg ünnepelt ötlet volt, hogy vegyük meg a gyereknek.

  • Erdeszember

    Sok fa-nak:
    Nem tudom mekkora házad van és mennyire vagy fázós, de 60-70 mázsa nekem kicsit kevésnek tűnik (akácnál ez kb. 10 m3), nálunk egy átlagos családi házra elmegy 15-18m3 egy fűtési szezonban. Ha az általad megadott értéket vesszük, akkor elméletileg egy 30 éves vágásfordulójú akácosból olyan1,5-2ha kellene, hogy “örökké” legyen fád (ez kb. 300m3). Persze ennél inkább több kellene, hogy az ingadozások ki legyenek küszöbölve (pl. keményebb télen több fa fogy, aszályos évben nem nőnek ugyanúgy a fák stb.).

  • Erdeszember

    Bambuszné-nak:
    Az erdőre nem jár földalapú támogatás, ami igazából elég igazságtalan, mivel hosszabb a termelési ciklus, több a bizonytalanság, nagyobb hozzáértés kell és ha elrontasz valamit, akkor évtizedekig nyögheted a kárát. Igazából részben a támogatás hiánya miatt ilyen kevés a tőke az ágazatban, és ezért van a magyar erdészeti kultúra (legalábbis a magánerdős) a béka segge alatt.

  • Erdeszember

    V-nek:
    A számítás teljesen vázlatos volt, próbáltam úgy megadni a m3-enkénti nyereséget, hogy abba már minden költség bele legyen kalkulálva (ezt amúgy nyilván lehetetlen pontosan megadni, mivel az évtizedek alatt a különböző költségek aránya változik). Az állománynevelés alatt pl. gyérítések elvégzését értem, ezek a munkák mondjuk akácnál kb. 15 éves kortól 0-ra jönnek ki.

  • Erdeszember

    SzaboZ-nek:
    Hát a falopás országos probléma, és igazából a dolog jellegéből adódóan nincs 100%-os megoldás. Próbálkoznak már sok mindennel – lopott faanyag DNS azonosítása, jeladók beültetése frekventált helyeken lévő törzsekbe,kamerarendszer stb. Valamilyen a jelenleginél hatásosabb mezőőri rendszer talán jó lenne, de amíg sok helyen szolgálaton kívül a rendőr lopja a fát (saját tapasztalat), addig nincs mit tenni.

  • Erdeszember

    Nűnű-nek:
    Igazából szerintem az lenne a jó, ha a becsületes, hozzáértő erdőgazdálkodók nem buknának bele az erdővel való vállalkozásba, mert akkor nem lenne az a helyzet, mint ma, hogy rengeteg zavarosban halászó ember próbálja átverni az erdőtulajdonosokat és csak a rövid távú haszonszerzést nézi, nem pedig a több évtizedes folyamatok sikerességét,a haszonvétel természeti folyamatokba való beilleszthetőségét.

  • Erdeszember

    Nekem az őstermelői definícióból az jön le, hogy ha valaki a kertjében paradicsomot termel és eladja a piacon, már akkor is kérheti az őstermelői igazolványt. Aki pedig 3 éve őstermelő, kérheti a földművesként való nyilvántartásba vételt.

  • Erdeszember

    Nagyon jól használható interaktív erdőtérkép található a NÉBIH honlapján: erdoterkep.nebih.gov.hu/

  • Soós László

    Szevasztok !
    Sok fa részére !:)
    Erdészember írta neked mennyi fára lehet szükséged és ehhez mekkora terület kellhet.
    Nem tudom figyelted-e,de a saját erdőddel nem rendelkezel szabadon !
    Ezer évvel ezelőtt vadgazdálkodást tanultam és erdészeti alapismereteket is oktattak.Nem tudom,mennyit változtak a dolgok,erdészembert tisztelettel kérem javítson vagy helyesbítsen !
    A tanulmányaimból úgy emlékszem,hogy az Állami Erdőfelügyelet-szolgálat(nem emlékszem a névre ill most másképpen is hívhatják) ütemtervek-üzemtervek alapján rendelkezik a magánerdők felett is.Tehát amit a hivatal előír,azt be kell tartanod.A hivatal írja elő az elvégzendő munkákat ill. a növekedés ütemében(erről fent már volt szó)megmondja,hogy mikor vághatok ki a saját erdődet.A vágások után pedig újra kell telepíteni.Tehát,szerintem kevés a faanyag számolni,mert nem termelheted ki folyamatosan.

  • Soós László

    Vágásérett kor előtt a növedékfokozó gyérítések hozadékával ill.a hullott faanyaggal számolhatsz.
    Amennyiben rosszul tudom vagy írom javítsatok ebből is mindenki csak tanul,okosodik 🙂
    Öröm olyan közösséget látni akik kulturáltan segítik egymást :),nem pedig alpári stílusban tesznek egymás alá.Sajnálom,hogy nem vagyunk többen 🙁
    További szép napot a jó döntések reményében !

  • Erdeszember

    Soós László:
    Írtam is, hogy kérjük ki az erdőtervet az erdészeti hatóságtól (Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága), mert ez tartalmazza a haszonvételi lehetőségeket, A hatóság által nem erdőtervezett erdőből sokkal szabadabban termelhetünk ki fát, de az is bejelentésköteles.

  • ottar

    @ Soós László
    Nem csak végvágás létezik a világon. Van az úgynevezett készletgondozó használat is.
    Ami azt jelenti többé-kevésbé, hogy a növedéket (az egy év alatt nőtt fatömeget) veszed ki az erdőből.
    Én anno azt számolgattam, hogy két hektár tök átlagos akácossal el tudnám fűteni a családi házat.
    Úgy, hogy nem fogyna az ott álló köbméter. 🙂

  • ottar

    @simifx
    Csak abból a büdös életben nem lesz erdő. (Mondjuk ez mellékszál ha a megtérülésről beszélünk. erdő az ami a jogszabályban felsorolt fafajokból áll, elér bizonyos fizikai kiterjedést, és nem mellékesen erdőként van nyilvántartva (NEM A Földhivatalnál, hanem az Országos Erdőállomány Adattárban)

    A császárfa leginkább a csemetetermelőnek éri meg. Szerintem.

  • ottar

    @Nűnű Mostanában ezzel van tele a sajtó. Állandóan ilyeneket avatnak nagyjaink.
    Az erdőből nem tilthatnak ki. A látogatás korlátozásának elég komoly szabályai vannak. Lásd: 2009. évi XXXVII. Tv. “94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
    a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
    b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
    (2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.” És a következő paragrafus részletezi az időtartamot, módot, etc… Több európai országban a magánerdőkbe nem mehetsz be. (Sőt, azért fizetnek támogatást, ha a tulaj megnyitja a kirándulók előtt az erdejét.) Na ezt nem követendő, hanem elrettentő példaként hozom fel.. 🙂

  • Adócsaló vállalkozó

    Az az 1 köbméter nyárfa hozadékát szerintem kicsit magasra lőttétek be azzal az 5000 Ft-al. Én speciel TKGY-ből származó, 20-30 cm átmérőjű nyárfára 5-6000 Ft/m3 ajánlatokat kaptam.
    Családi ház fűtésére szerintem nem jó az erdő, mert mindig vágási engedélyt kell kérni. Inkább vegyél szántót jó vastag fasorral, a szántót add bérbe, a fasorra pedig csak bejelentési kötelezettség van.
    Egyébként az egész erdő befektetést ott érdemes szerintem elkezdeni, hogy veszel egy jókora darab olcsó szántót. Egy évre igényelsz rá területalapú támogatást, megpályázod utána a telepítést, eltelepíted. Ekkor Megkapod a telepítési támogatást, amiből kb. kijön a telepítés és a földterület árának jó része, illetve ezután 5 évig kapod a jövedelempótló támogatást (ezért kell egy évre területalapút igényelni). Én az akácra esküszöm, itt 25 év a vágásérettség, 5 évig van jövedelempótló (kb.50-60000).

  • ottar

    És ha minden igaz, a következő költségvetési időszakban még a területalapú támogatás is jár majd egy bizonyos ideig, az erdőre is.
    Jelenleg ha összeadod az egy hektáron megtermelhető kukorica árát a támogatással, nem biztos hogy megéri…

  • Adócsaló vállalkozó

    @ottar
    Megéri a kukorica, jobban, mint az erdő. Az erdőnek egy-két rossz év, egy rossz brigád, és vége, a kukoricában viszont csak az az egy év megy el, a munka és a jövedelem pedig simán magasabb, mint az erdőé.
    Azt írtam az előbb, hogy erdőnél már eddig is adták a területalapú összegét jövedelempótló néven. Akácra, nyárra 5 évig, tölgyre, bükkre 15 évig.

  • ottar

    @Adócsaló vállalkozó Azt tudom hogy eddig is volt jövpótló. 😉 De a most induló programban valószínűleg területalapú IS lesz rá.

  • Erdeszember

    Adócsaló vállalkozó:
    Azért a telepítés necces dolog, mert ha aszályos évet fogsz ki vagy nagy vadkárt, akkor nagyot bukhatsz vele. Ez egyébként még régebben igaz volt, hogy a telepítési támogatásból kijön a telepítés+a földterület költsége (bár szerintem ez sem mindenhol volt igaz), az újabb pályázatoknál már nem annyira van így.

  • ottar

    @erdeszember Plusz az erdő egy korlátozott használatú tulajdon, sok-sok kötelezettséggel. Szántónál ha egyik évben nem jön be a repce, akkor a következőben vet bele az ember napraforgót. na ezt erdőnél nem tudod megcsinálni.
    A felújítás is korlátozott, az pedig, hogy erdőből nem-erdőt csinálj (pl. szántót) szinte lehetetlen…

  • Adócsaló vállalkozó

    @erdeszember
    Igen, mert a támogatási összegek az előző 7 éves ciklus egészére voltak meghatározva. Egyesek azt tippelik, hogy az összegeket módosítják, hogy a költségnövekedés beleférjen, hiszen ha az összegek maradnak, de minden költség nő, akkor egy idő után nem lesz ember, aki erdőt telepít.
    A probléma a támogatásra erdő telepítéssel, hogy a fene se tudja, mikor fogják kiírni a pályázatokat. Én már jó ideje várok egy kiírásra…

  • Adócsaló vállalkozó

    Illetve természetesen nem az 1 millió fölötti értékű földet szánom erdőnek, bőven elég neki max. 5-600 eFt… Igen, ennyiért is lehet földet kapni, bár az másra nem is jó. Sőt, igazából az ilyen gyenge szántók hasznosításában igen fontos szerepet játszik az erdő.

  • ottar

    @adocsalo-vallalkozo
    A támogatási összegek mindig a teljes ciklusra vannak meghatározva.
    Két utat lehet választani: a: a (számlával igazolt) elszámolható költségek bizonyos %-a (Ez a 2007-2013 ciklusban maximum 80% volt az első kivitelnél (1698/2005 EK rendelet Annex I. Nem a tagállam döntése). b: normatív egységár
    Mi a b verziót választottuk, aminek a meghatározása úgy megy, hogy kiszámoljuk az egyes fafajcsoportokra az átlagos bekerülési költséget, és annak a max. 80%-a a norma, ami az ÚMVP-ben rögzítve van. B esetben az telepítéseknél nem kell számlát gyűjtögetni, hanem megcsinálod a telepítést, kapod a pénzt. Viszont ha változnak a költségek, az ÚMVP-t kell módosítani, azaz újraszámolni, indokolni, és Brüsszellel elfogadtatni. Amúgy a 2007-2013 ciklusban volt egy egységár emelés.

  • ottar

    @adocsalo-vallalkozo
    Igen, mivel vége a 2007-2013 ciklusnak, az új meg még nem kezdődött meg. Átmeneti év van, a vidékfejlesztési rendelettel nagyon megcsúszott Brüsszel. A magyar programot nem régen nyújtották be, most van a bírálat elején.

  • Én nem vagyok olyan biztos h. jók ezek a számok. Egy akác erdő telepítése géppel az 180 000 ft./ha. 14-18 ft. a csemete a többi az ültetés munkadíja (gépi ültetés). Egy hektárba 6000 db-ot ültetnek 2,3m sortávolsággal és 60-80 cm tőtávolsággal (ettől el lehet térni). Egy m3 -erdei: 1x1x1,7 méter- tűzifa ára 18000-23000 ft. + szállítás. Egy 25-35 éves akácfa 1,0-2,5 m3 tűzifát tartalmazhat. A kivágás engedély köteles. Telepítés után folyamatos a ritkítás.

  • Mészárosné Bihari Katalin

    El szeretnék adni egy erdő művelési ágú, 41 hektár6351 m2 és 98,16 AK katszteri tiszta jövedelmű, 64. sorszám szerinti és az örökhagyó nevén nyilvántartott eszmei 168/19630ad tulajdoni hányadot.Nem tudom mekkora nagy az én részem és hogy mennyiért is lehet eladni?!

    Előre is köszönöm a válaszát!

  • Hamar József

    Kedves Mészárosné Bihari Katalin!
    Az ön által írt tulajdoni hányad még az 1 %-ot sem éri el. területre átszámolva 3563 m2, vagyis kerekítve 0,36 ha. Azt, hogy milyen áron lehetne ezt értékesíteni, nem tudom. Talán max. 150-200 e Ft? Ehhez tudni kéne a fafajt, az erdő korát, az adott vidéken jelenleg szokásos árakat, stb.