A 1999-2000 évek a dotkom lufi néven vonult be a tőzsdei történelembe. A technikai cégeket tömörítő Nasdaq indexet a befektetők egészen az elképesztő 5000 pont fölé nyomták fel, megvéve minden értékpapírt, ami mögött valami internetes cég volt, függetlenül attól, hogy volt-e valódi teljesítmény a cég mögött. (Innen a buborék elnevezése: a weboldalak címében található angol ".com" azaz dot-com-ról kapta a nevét.)
A befektetők elképesztő összegeket fizettek olyan internetes cégekért, amelyek veszteségesek voltak és az sem volt világos, hogy mitől lennének valaha is nyereségesek. Esetleg a cég nyereséges volt, de olyan növekedést előlegeztek meg neki, amit soha nem tudott teljesíteni. Mindennek oka az internet elterjedésébe vetett vakhit volt. Ha több ember fog internetezni, ezek a cégek töretlenül növekednek, ergo elképesztő haszonra fognak szert tenni hamarosan. Tehát megéri őket még túl magas áron is megvenni.
Aztán gyorsan kiderült, hogy mégsem akkora aranybánya az internet, hogy minden létező cég szénné keresse magát rajta. A Nasdaq index rövid úton elveszítette értékének 78%-át, sok cég, mint a pets.com eltűnt a süllyesztőben, az Amazon részvényeinek ára 107 dollárról 7 dollárra esett, de a Cisco is elveszítette értékének a 86%-át.
Fájdalmas volt a befektetők számára a kijózanodás, hogy a fák nem nőnek az égig. Nagyon sokan a pénzük négyötödének búcsút inthettek.
Hogy miért írok most erről? Mert a Nasdaq index újra megközelítette a bűvös 5.000 pontot.
A Facebook árfolyama 72 dollárra drágult tavasszal, tavaly szeptemberben még 18 dollárért adták. A Tripadvisor árfolyama az őszi 30 dollárról 86 dollárra emelkedett. az Amazon öt év alatt négyszerezte meg az értékét, a Netflix részvényeinek ehhez már elég volt másfél év.
Az Amazon előremutató P/E rátája 107, a Netflixé 83, a Facebooké 45, a LinkedIné 105, a Tripadvisoré 66, miközben a hagyományos részvényeket felvonultató S&P 500 index hasonló értéke 16 és már ez is a több évtizedes átlag felett van. (De ha nem a bizonytalan, csak megtippelt, megelőlegezett eredményt alkalmazó előremutató rátát, hanem az elmúlt egy év valódi eredményét vetjük össze a mai részvényárral, akkor például az Amazonnak az elképesztő 514-es P/E rátája van, a Netflixnek 161, a Facebooknak 81, a LinkedIn még veszteséges, ezért nincs is P/E rátája, a Tripadvisor 71-es P/E-vel forog.)
(A részvényárhoz viszonyított eredményt (a cég éves hasznát) a P/E (Price/Earnings, vagyis a részvény ára osztva az egy részvényre jutó éves eredménnyel, azaz a cég profitjával) rátával szokták kifejezni. Ha egy cég részvénye 10-es P/E rátával forog, akkor minden mást figyelmen kívül hagyva 10 év alatt térül meg a vásárlásunk az éves eredményekből. Tehát az Amazonba fektetett pénzünk megtérülésére 107 évet kellene várnunk, vagy abban hiszünk, hogy olyan robbanás előtt áll a cég, hogy a növekedés miatt már 10-15 év után a pénzünknél leszünk, egyrészt az eredmény növekedése, másrészt ezzel összefüggésben a részvényárak emelkedése miatt. Ha a remélt robbanásszerű növekedés elmarad, akkor gondban leszünk anyagilag.)
Vajon a mostani helyzet más-e, mint az ezredfordulón kialakult buborék? Van-e alapja ennek a nagyfokú optimizmusnak?
Nézzük meg például, vajon túlértékelt-e a Facebook, a mindenki által ismert közösségi oldal részvénye?
Ha a Facebook a következő öt évben évről-évre tudná növelni 30%-kal az eredményét (éves hasznát) és a részvény árfolyama csak megduplázodna ennyi idő alatt, akkor is még mindig 24-es P/E rátán forogna a részvény. Ha azt nézem, hogy több elemző szerint az idei évben meg tudja duplázni a tavalyi eredményét, akár még hihető is az évi 30%-os növekedés. Ha azonban azt nézem, hogy felhasználói létszám növekedés már csak a fejlődő országokból és azok közül is a legszegényebbekből várható jelentős mértékben, akiken töredékét sem keresi a Facebook, mint egy amerikai, vagy nyugat-európai felhasználón, sőt, sok amerikai tinédzser már otthagyja a Facebook-ot, mert nem szeretné, hogy az anyja és a nagyanyja is kövesse a bejegyzéseit, már kérdőjelek sorakoznak a töretlen fejlődés előtt.
Persze ilyenkor mindig jön a Google sztori, amely cég a tőzsdei bevezetése óta évi 28%-os növekedést tudott elérni az egy részvényre jutó eredmény tekintetében. Márpedig a Facebook miért ne növekedhetne ennyire? Azt azért érdemes észrevenni, hogy a Google egy keresőóriás számtalan egyéb szolgáltatással, amit akkor fognak használni az emberek, amikor már senki nem fog arra emlékezni, mi is volt az a Facebook.
Sokan kezdenek el aggódni, amikor már olyan őrült felvásárlások vannak, mint például pont a Facebook által elkövetett tranzakció, amely során 19 milliárd dollárt fizettek egy vacak, tizenkettő-egy-tucat okostelefon üzenetküldő alkalmazásért, amely 2013-ban mindössze 20 millió dollár bevételt (nem eredményt!) tudott felmutatni és ha sikerül idén közel megdupláznia a felhasználói létszámot, 719 millió(!!!) felhasználó esetén sem várnak többet, mint 144 millió dollár bevételt és durván ennek a felét, mint eredményt. De ez is csak akkor lenne meg, ha ez a 719 millió felhasználó ötöde hajlandó lenne fizetni a szolgáltatásért. Jelenleg a fizetési arány messze rosszabb ennél.
De a semmi bevételt nem termelő, semmilyen üzleti modellel nem rendelkező Snapchat-ért, egy másik üzenet és képküldő alkalmazásért is kifizettek volna már 3 milliárd dollárt, miközben a bevétel hiánya mellett sincs több, mint havi 30 millió felhasználója és elképzelés sincs, hogyan lehetne hatékonyan pénzszerzésre használni a cég alkalmazását.
A Pinterest-et is 3,8 milliárdra értékelik, miközben szintén nem termel bevételt és egy tavalyi adat alapján az aktív felhasználók száma is csak 50 millió környékén mozgott.
De lehetne még folytatni a sort az 1,1 milliárd dollárért eladott Tumblr-ral és sok hasonló, profit nélküli, frissen alakult céggel.
Amikor már ilyen felvásárlási árak vannak egy-két éves cégek esetén, sokan kezdenek el aggódni, hogy visszatérnek a dotkom lufi sötét napjai, ahol szintén elképesztő pénzeket fizettek rengeteg induló vállalkozásért.
Ezzel szemben a pozitív folytatásban hívők felvetik, hogy most "csak" 30-as a Nasdaq index P/E átlaga, szemben a 2000-es száz feletti értékkel, ahogy a P/B érték is fele, mint akkor volt (Price/Book, azaz könyv szerinti érték). Ellenben tele van olyan céggel az index, ami még soha nem termelt hasznot, mint a Groupon, Zynga, Zillow, vagy az újra veszteséges Twitter. Mindeközben ezek a cégek értéke is nőtt az elmúlt évben, nem is kevéssel (kivéve a Twitter, de azt nemrég dobták csak piacra).
Másik indok, hogy a mostani Nasdaq indexben csak 41,7% a technológia részvény, szemben a 2000-es 56,7%-kal, ellenben például az egészségügyi cégek aránya 13,8%-ra nőtt a korábbi 3,9%-ról.
Egy újabb érv, hogy inflációval korrigáltan most 6.800 pontnak kellene lennie a Nasdaq indexnek, hogy ugyanannyi legyen az értéke, mint az ezredfordulón.
Úgyhogy talán azt elhamarkodott kijelenteni, hogy egy újabb buborékban ülünk, de azért azt is nehéz elhinni, hogy nincsenek erősen túlértékelve ezek a technikai cégek. Ha nem jön be az elvárt robbanásszerű növekedés, akkor komoly esés elé nézhetnek ezek a papírok. Márpedig bármikor kaphat konkurenciát akár a Netflix, akár az Amazon, vagy bármelyik túlértékelt technikai cég, hiszen videókat közvetíteni vagy termékeket eladni az interneten sokan tudnak a Netflixen és az Amazonon kívül is és az sem biztos, hogy még kétmilliárd ember fenn akar lenni a Facebook-on örökre.
A 2001-es dotkom lufi kidurranását követő recessziót az amerikai jegybank kénytelen volt egy nagy léptékű alapkamat-csökkentéssel kezelni (amivel aztán sikeresen megágyazott a subprime válságnak). Most gyakorlatilag 0% a dollár alapkamata, így nehéz elképzelni, hogyan tudná kezelni a jegybank az újabb recessziót, ha az bekövetkezne.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
