Figyelj a befektetési alapok költségeire!

Írtam egy cikket pár hónapja, hogyan alakultak ki a ma ismert befektetési alapok és hogyan lettek az alacsonyabb költségeik miatt sikertermékek a tőzsdei indexeket egyszerűen csak lemásoló úgynevezett indexkövető alapok. (Itt tudod elolvasni, ha még nem tetted. Szerintem érdemes, legalábbis nekem tetszett a cikk 🙂 )

Folytatva az előző cikk gondolatmenetét, nézzük meg, milyen költségekkel találkozol egy befektetési alapnál és egyáltalán miért olyan fontosak a költségek.

A befektetési alapkezelők a szolgáltatásaikért (komoly) költséget számolnak fel. Mivel nem azért dolgoznak, hogy elfáradjanak, a munkájukért cserébe úgynevezett alapkezelői díjat kérnek.

Ennek mértéke többek között függ az alap fajtájától is, a legnagyobb költséggel általában a származtatott alapok és az ingatlanalapok dolgoznak, a legkevesebb költségűek közé pedig általában a pénzpiaci és a likvidítási alapok tartoznak.

Az átlagos költségmutató 1,66% volt 2012-ben (újabb összesítés még nincs), de hatalmas szórás mellett. Ezt a költséget már általában levonják az alap által elért hozamból, ezért mondják, hogy a közzétett hozam az alap nettó hozama. (Itt a nettó nem azt jelenti, hogy kamatadó levonása után, ahogy sokan gondolják, hanem hogy az alapkezelői költségek levonása után mennyi volt az alap teljesítménye. Ha kell fizetned kamatadót, azt még ez után kell levonnod.)

Ebben az értékben nem szerepel az alap adásvételi költsége, ami akár komoly tétel is lehet. Egy ritkán, de alkalmazott 5%-os vételi (vagy éppen visszaváltási) díj kombinálva egy éves 1,6-2%-os alapkezelői költséggel igen meg tudja tépázni a befektetésünk hozamát, ha csak pár évben gondolkodunk. Különösen a mostani alacsony kamatkörnyezetben érinti érzékenyen ez a befektetőket.

Ezekre a költségekre ezért nagyon figyeljél, hogy mennyit számolnak fel az alap vásárlásakor, vagy még rejtettebb módon, az alap visszaváltásakor. (A vásárlási költséget hívják front-end commissionnak vagy loadsnak, a visszaváltáskor felszámolt díjat pedig back-end loads-nak, vagy késleltetett értékesítési jutaléknak.)

(Amikor egy bankban veszel egy másik cég befektetési alapjából, ott is számítanak fel értékesítési költséget. Azonban lehet, hogy ez az összeg nem olyan magas, hogy csak ezért nyiss a másik cégnél is számlát. Egy ezresért kár számlát nyitni a konkurenciánál is, 2-3%-ért már érdemes elgondolkodni. Kérdezz rá, milyen díjakat és mennyit kell fizetned.)

Itt szeretnék kitérni arra, hogy a unit linked biztosítások népszerűségének hanyatlásával egyre több ügynök árul újabban befektetési alapokat a kuncsaftoknak. Ezekkel látszólag semmi gond nincs is, hiszen hasonló alapokat kapnánk a bankban is, ha oda fáradnánk be egy alapot megvenni és ezt még házhoz is hozzák.

Aha. Na ilyenkor van az, hogy a hasonló nem ugyanaz. Ne legyenek kétségeink, az ügynök fáradozását az alapkezelő pénzzel hálálja meg, amit aztán tőlünk von el változatos formában.

Lehet, hogy 3-5%-os vételi jutalékot és/vagy 3-5%-os visszaváltási jutalékot számol fel, amit nem tenne, ha egyenesen nála vennénk meg egy másik, hasonló alapot. A visszaváltási jutalék ügyes trükk, egész az utolsó pillanatig nem találkozunk ezzel a költséggel. Akkor pedig már késő.

Másik módszer, hogy az átlagosnál magasabb éves alapkezelői díjat számolnak fel, akár 1,5-2%-kal is többet évről-évre. Mivel a közzétett hozamokból ezt már levonták, ezért fel sem tűnik senkinek ez a költség, maximum annyi, hogy ez az alap nem hoz annyit, mint a hasonló termékekbe fektető másik alap. De hoz, csak a magasabb költségek miatt nekünk kevesebb marad.

Azért, hogy óvják magukat az alapkezelők, hogy az ügynöknek kifizetett jutalék biztos bejöjjön, gyakran fizetünk büntetést az ilyen alapoknál, ha 2-3-5 évnél hamarabb ki akarjuk vonni a pénzünket.

Tehát nagyon észnél kell lennünk, hogy mit veszünk, mert két látszólag egyforma alap a költségek miatt nagyon durva eltéréssel tud meglepni bennünket. Egy évi 2%-os költségkülönbség 10 év alatt már jóval 20% feletti teljesítménykülönbséget fog jelenteni és kicsit sem mindegy, hogy 10 milliót, vagy 12,5 milliót kapsz vissza két egyformának tűnő alapból. Vagy fogalmazzunk másként: egy tízmilliós befektetésnél kifizetünk évi 300 ezer forintot, ha 3%-os költséget vagyunk kénytelenek elszenvedni. Azért ez nem kevés pénz, erre már érdemes odafigyelni.

Ugyanezen értékesítési díj miatt gyakran nem éri meg váltogatni az alapok között. Az egyik privátbanki ügyfelet Ausztriában rendszeresen hívta az embere, hogy variálják át a portfóliót, legalább évente egyszer. Amikor megmutattam neki a leírásban, hogy hány százalékba kerül neki a váltogatás évente, akkor leszokott róla.

Kanadában bevezettek egy remek rendszert a fenti probléma kiszűrésére, amit talán most az Egyesült Államokban is átvesznek. (Hátha megtetszik a magyar illetékeseknek is…)

Minden befektetési alapot betűjellel kell jelölni, így ránézésre lehet látni, hogy milyen típusú költségekkel kell szembesülni.

Az angolszász országokban kicsit nagyobb a kultúrája a pénzügyi tanácsadásoknak, ott megkülönböztetnek a fee-only és a jutalékban érdekelt tanácsadókat. A fee only tanácsadók kizárólag óradíjért dolgoznak (jellemzően 150-250 dollár/óra), esetleg egy egyszeri nagyobb összegért (1200-1500 dollár) összeállítják a portfóliódat.

Ezért cserébe azonban elvárhatod, hogy az általa ajánlott termékeken semmit ne keressen, így biztosítva azt, hogy tényleg a te érdekeid szerint cselekedjen.

Ezzel szemben a jutalékért dolgozó tanácsadó nem (mindig) kér óradíjat, viszont hosszú távon részesedik a befektetésed hozamából.

Nos, ennek felismerésében segít a kanadai rendszer.

Az “A” jelű befektetési alapok egyrészt tartalmaznak egy általában (bár nem feltétlen) komolyabb kezdeti költséget (3-5%) és egy állandó követési költséget is (1-1,5% évente), amit az ügynök kap meg.

A “B” jelű alapok annyiban különböznek, hogy ott a végső kifizetésnél van a nagy levonás és ugyanúgy van követési költség.

A “D” jelű alapoknál általában 0,25% a követési költség, visszaváltási költség előfordulhat.

Az “F” jelű alapok pedig semmi követési költséget nem tartalmaznak és ha van is vételi költség, az általában alacsony.

Vagyis ha te fizetsz egy tanácsadónak óradíjat, hogy állítsa össze a portfóliódat és “A” vagy “B” alapokat akar rád sózni, akkor egyből tudod, hogy ideje új tanácsadó után nézned. Ugyanígy, ránézésre látod, hogy az “ingyenes pénzügyi tanácsadás” bizony komoly költségekbe ver téged a befektetéseiden keresztül.

Magyarországon is terjed az a szokás, hogy egyébként a jutalékért dolgozó “tanácsadók” az ügyféltől is kérnek pénzt, így akarva bizalmat szerezni. Amíg a fenti módszer nem lesz segítségedre, szerintem egyszerűen el tudod dönteni, érdemes-e fizetned: csak az a tanácsadó, aki semmit nem értékesít neked. Sem közvetlenül, sem közvetve. Mindenki más értékesítő.

Ami a befektetési alapok átláthatóságát nagyban befolyásolná még idehaza, ha az egyébként létező, a befektetési alap költségeinek nagyját bemutató TER (Total Expense Ratio) mutatót az értékesítési jutalékkal együtt fel kellene tüntetni a reklámokban és tájékoztatókban, a hitelek THM mutatójához hasonlóan. Így a befektetők tisztában lennének a várható költségekkel.

Ha még a kockázatot bemutató szórás értékét is kötelező lenne bemutatni, az már maga lenne a tájékoztatási Kánaán. Akkor a kisbefektetők talán nem csak hangzatos nevek, színes prospektusok vagy utolsó évi hozamok alapján választanának maguknak befektetési alapot. Persze a kockázatot most is jelölni kell egy ábrával, de egy kifejező szám talán kézzelfoghatóbb lenne.

Addig is, amíg ez a Kánaán nem jön el, alaposan járj utána, hogy te mennyit fizetsz a befektetési alapod után és milyen jogcímeken.

Ja és jelentkezz az Akadémiára is, most már tényleg becsszó hamarosan indul a következő.

Share

53 hozzászólás

  • majmóca

    Tisztelt kiszámoló!

    A “C” jelű alapok is vannak?
    Ennek a TER mutató bevezetésének időben mikorra prognosztizálható a bevezetése Ön szerint? (5-10 éven belül esetleg?)

  • Kiszamolo

    Olyanok nincsenek, nem tudom, miért hagyták ki (lehet, hogy volt régebben.)

    A TER mutató ma is létezik, csak éppen a kutya nem tud róla. De ha igen elszánt, azért megtalálja, hogy melyik alapnak mi volt a TER mutatója.

  • Balázs

    Köszönjük az összefoglalót, újfent igazán hasznos! A cikk olvasása közben felmerült bennem néhány kérdés a témával kapcsolatban: ha nem itthon, hanem más EU országbeli (főleg Németország érdekel a választék miatt) vagy akár Észak-amerikai, csak ott működő alapkezelőnél vagy banknál szeretnék befektetési alapot vásárolni, akkor van erre lehetőségem, mint Magyarországon élő, magyar lakcímkártyával rendelkező magánszemélynek? Találkoztam itthon olyan alapkezelővel, akinek a bef. alapjait direkt meg lehet vásárolni 2-3-5% árrésért, miközben ha értékpapírszámlát nyitok náluk, akkor maximalizált, néhány ezer vagy tízezer forintos költséggel tudom ugyanezt megtenni. Ez a magatartás jellemző a pénzintézetekre itthon vagy külföldön?

  • majmóca

    Köszönöm szépen a gyors választ!

  • csasz

    A legundoritobb az adott hataridôn belüli visszavâltást büntetô extra díj.
    Az Erste alkalmazza különösen inkorrekt módon, a webáruházuk oldalán az alap leírásából kifelejtik ezt az “apróságot”. Az adott alap 90 oldalas befektetöi tájékoztatójában lehet hogy benne van, de azt úgysem olvassa el senki. Aztán amikor pár hónap múlva eladsz akkor már úgysem tudod bizonyítani, hogy nem volt benne az összefoglaló leírásban az a büntetôszázalék…
    Csak pár hónapra parkoltatni akartad a millióidat lakásvásárlás elött, mégis milyen ügyesen levettek egy százezres nagyságrendü összegre…

  • Crimson

    Nagyon eltérő, hogy mennyire nehéz megszerezni a TER adatokat. Én jellemzően Pioneer alapokat használok, és ott ez az infó mindenhol fel van tüntetve a tájékoztatón, évekre visszamenőleg. Tájékoztatásban ők nagyon profik, azonnal át lehet látni a legfontosabb infókat az 1-2 oldalas anyagaikban. Nekem a másik véglet a Raiffeisen, ott hosszúak és bonyolultak a tájékoztatók, náluk például a TER mutatónak nyomát sem találtam.

  • Ken

    Kedves Kiszámoló! Az erste-s alapok alapja, az erste-s betéthez képest milyen? Vagy inkább máshogy kérdezném. Ha alapvetően konzervatív (tőkegarantált) befektetést keresek maximális hozammal, de 1 év alatti lekötésekkel, akkor miben gondolkodjak? Az alapok alapja, ha a többiekkel összevetve nézzük akkor jó, közepes, elmegy, v. rossz? A választ előre is köszönöm.

  • kp

    Nyilván ez a TER mutató lenne a nyerő. Azt a thm meg ebkm páros mellett ésszel is könnyebben felfogná a nép.
    Ez megint olyan abszurd: megvan a mutató, számolják is, “csak” elő kellene irni, hogy feltűnően (legalább annyira mint a múltbéli hozamot) minden kommunikáción fel kell tüntetni. Mint a hitel thm-t. Naív állampolgár gondolná ez – a jelenlegi tempó mellett – pár hét alatt bevezethető lenne. Aztán nem.

    Nem tudom mi vihet rá embereket (a végletes lustaságon túl)hogy még egy befalap kiválasztását se végezzék el maguk. Ez azért nem ANNYIRA bonyolult, s elég sok info van a neten.

    A lakosság jelentős részének szellemi színvonalát és beidegződéseit ismerve (tudva) az ügynöki (mondjuk inkább úgy, aktív) értékesítést gyakorlatilag betiltanám. Nem csak pü területen, de pl a “termékbemutató” stílusú lehúzásokat is ideértve.

  • mesterséges unintelligencia

    “még rejtettebb módon, az alap visszaváltásakor… A visszaváltási jutalék ügyes trükk, egész az utolsó pillanatig nem találkozunk ezzel a költséggel. Akkor pedig már késő”
    A hirdetmény elolvasása, csókolom! 🙂

    “Ami a befektetési alapok átláthatóságát nagyban befolyásolná még idehaza, ha az egyébként létező, a befektetési alap költségeinek nagyját bemutató TER (Total Expense Ratio) mutatót az értékesítési jutalékkal együtt nyilvánosságra kellene hozni a hitelek THM mutatójához hasonlóan.”
    A KIID-prospektust eddig mindig megtaláltam az alapkezelők honlapján.

  • mesterséges unintelligencia

    Aki arra vetemedik, hogy ügynöktől vesz alapot, az első dolga legyen, hogy elkéri a díjakat tartalmazó hirdetményt és az ajánlott befektetési alap KIID-jét. Ha nem kapja meg, nyugodtan hajtsa el az ügynököt.

  • Kiszamolo

    Túl sokat kinézel te az emberekből.

    A legtöbb azt sem tudja mije van.

    “Én alapvetően kockázatkerülő típus vagyok.”

    Igen csókolom, akkor miért van az összes pénze különböző nevű feltörekvő piaci részvényalapokban és bóvli kötvényalapokban?

    “Micsoda?”

    Tessék megnézni, itt vannak a leírások.

    “Én erről nem tudtam.”

    Na, ez egy tipikus tanácsadást kérő ügyfél. Ő már annyira tudatos, hogy legalább tanácsadást kér.

    Akkor Józsi bácsiéktól mit vársz el?

  • mesterséges unintelligencia

    “Csak pár hónapra parkoltatni akartad a millióidat lakásvásárlás elött, mégis milyen ügyesen levettek egy százezres nagyságrendü összegre…”

    Némi ellentmondást érzékelek. Ha csak pár hónapra köti le valaki, akkor leginkább likviditási vagy pénzpiaci alapot érdemes választani, azoknál meg nem jellemző a büntetőjutalék. Az leginkább az abszolút vagy részvényalapoknál van, azokat meg nem szabad pár hónapra venni.

  • Kiszamolo

    Nyilvánosságra hozni alatt azt értettem, hogy nagy ló betűkkel ráírni a reklámokra, mint a hiteleknél.

  • piroshock

    Tud valaki egy jó leírást a TBSZ és NYESZ-re vásárolható ETF-ekről?

  • MX

    Nagyon rossz véleménnyel vagyok az alapokról. Én, mint befektető amikor visszakapom a pénzemet akkor mondanak egy összeget, hogy most ennyi jár nekem. Az, hogy mi történt a pénzzel, milyen befektetések voltak, ezeknek mennyi volt egyenként a hozama teljesen ellenőrizhetetlen pl egy abszolut hozamú alapnál. A havi jelentésekből sem derül ki sok minden, csak azt adják meg, hány % van részvényben, kötvényben stb. Azt sem lehet tudni, hogy az egyes tranzakcióknál milyen jutalékot számolnak fel. Direkt rákérdeztem – de nem mondták meg. A költségeket rendszeresen növelik. Erről a befektetőket nem kötelező levélben értesíteni, csak a hirdetmény rendszeres olvasásából derülne ki. Az egyik alap pl. nemrég ötszörösére növelte a könyvvizsgálói díjat. Többször láttam a részletes tájékoztatóban hibákat, amiből látszott, hogy a PSZAF sem olvasta el. pl egyszer 365 nap volt egy év, 2 sorral lejjebb 360

  • milyen feri?

    Ha jol tudom, a TER sem mindenhato, mert ki szoktak jatszani olyannal, hogy levonnak x jutalekot, aztan a futamidö vegen visszakapod, hüdejo. Igy ez költsegkent nem jelenik meg, de az a penz addig sem kamatozott, hosszabb futamidönel meg az inflacio miatt hiaba kapod vissza azt a penzt.

  • milyen feri?

    (Es persze ezzel meg többet vesztesz, ha idö elött kiszallsz.)

  • MegettemENis

    Most, hogy olvastam a cikkeket, én is átnéztem a unit linked szerződésem tüzetesen, és mis is megszívtuk.
    Signalnál van unit linked havi 30ezerrel. Pont egy éve nyitottuk.
    Kezdeti költség: 10%
    Árrés: 5% (arra lehet számítani, hogy időközben a biztosító csökkenti ezt a %-ot?)
    Ezt a csekély 15%-ot elfelejtette említeni a kedves “tanácsadó”.
    Adminisztrációs díj: 1,75%, plusz némi számlavezetési díj
    Tehát ha a kezdeti költséget nem számolom, minimum 7,75%-ot levonnak az adott évi befizetésből. Concorde 2000 az alap, ami kb. 10%-t hozott, ami itt minden évben max 2,5% jelent.
    A már bent lévő pénz pedig kb. 2%-at viszik el.
    TKM a szerződés szerint kb. 8% 10 évre. Ez a teljes (120 hónap) befizetett összeg 8%-a?
    1 éve kötöttük, tehát kb. 40%-át kapnánk vissza jelenleg.
    Mit gondoltok, megéri folytani? Vagy szüntessük meg, s keressünk valami normális befektetést?
    Előre is köszönöm!

  • Gábor

    Engem csak egy ügynök kergetett a jobbnál jobb ajánlataival, amig nem közöltem vele, hogy a pénzemet a legnagyobb svéd bankban tartom, és köszi, ott is marad.
    Ott pedig minden alaphoz egységes felületen van bemutatva az összetétel (papírok megoszlása típus, ország, deviza stb szerint), a rizikófaktor, az összes költség (najó, a kamatadót leszámítva), és persze a múltbéli hozam 4 féle előre definiált módon rendezve, hogy ne lehessen szépítgetni a számokon.
    Nagyon kulturált, feltételezem Németországban is hasonló lehet.

  • Gábor

    Ja, és az egész netes felületen zajlik, bankban a számlanyitás óta nem jártam. Kár hogy az EU szabályok nem annyira izgatják őket, és számlát nyitni csak svéd ID-vel lehet (Talán egy bank van aki engedi EU-s ID-vel is)… szóval csak ezért nem érdemes szaladni Svédországba.

  • janos

    @megettemenis :

    a TKM-et evente vonjak. Vagyis a befektetesed hozama ennyivel csokken. Itt a Kiszamolon van egy cikk, amiben le van irva, hogy mikor eri meg megszuntetni. Most nem tudom, hogy melyik, de szerintem keresd meg.

  • CsasZ

    @mesterseges-unintelligencia
    “Némi ellentmondást érzékelek. Ha csak pár hónapra köti le valaki, akkor leginkább likviditási vagy pénzpiaci alapot érdemes választani, azoknál meg nem jellemző a büntetőjutalék.”

    De igen, ilyen alacsony hozamú stabil alap volt és mégis volt büntetőjutalék is. Csak basztak kiírni a weboldalra. Értsd: a több alapnál ki volt írva, ennél nem. Ezért vettem meg. Aztán eladásnál lestem, hogy miért vonták le a hozam háromszorosát…

  • pdw

    @csasz Ez jellemzően az ingatlan és abszolút hozamúaknál jellemző.
    Te mit csinálnál ha vki betenne az ingatlanalapodba 100M Ft-ot, abból te veszel egy irodát, majd másnap kérné vissza? 1-2 nap alatt nyilván nem lehet eladni egy ingatlant. Teljesen érthető hogy büntetnek, ha szórakozol velük.

    Ha te meg pár hónapra ilyen alapba teszed a pénzed és nem pénzpiaciba akkor nem a bank a hülye 🙂

  • pdw

    TER mutatót nem az alapoknál kell keresni, hanem a PSZÁF-nél.
    Két okból:
    a) az alapkezelőknél nehez(ebb) megtalálni, mint itt sokan írták,
    b) TER mutatónak ők a tavalyi évit szokták beleírni, amit a PSZÁF gyűjtéséből szednek.

    Ergo felesleges keresgélni, PSZÁFnál évente megjelenik az összes alap egy excel táblában.

  • pdw

    @csasz Ja és honlap alapján tájékozódni tilos. A díjakat mindig a díjjegyzékből kell nézni. Ami az Erstenél jól struktúrált és simán elérhető.

  • mesterséges unintellingencia

    @csasz “De igen, ilyen alacsony hozamú stabil alap volt és mégis volt büntetőjutalék is.”

    Meg tudnád mondani konkrétan, hogy melyik volt, hogy el tudjam kerülni? 🙂

  • Bence

    @balazs van lehetőség külföldi alapot venni magyar magánszemélyként. Én csak az ETF-ekről tudok nyilatkozni, nekem van londoni tőzsdén vásárolt ETF-m (luxemburgi és írországi bejegyzésű, dollár alapú ETF-ek). Lehet ezeket TBSZ-re is venni, és akkor nincsen itthon semmilyen adó.

    Amerikai alapot ne vegyél, mert adózás miatt rosszul jársz. Ugyanis van 15% forrásadó, ráadásul az amerikai alapokat mindig fizetnek osztalékot, abból vonják le a 15%-ot, hiába van TBSZ-en.

    Olyan alapot vegyél, amelyik nem fizet osztalékot (hanem visszaforgatja a kapott osztalékokat az alapba). EU-ban bejegyzett alapok hozama után csak itthon adózól (TBSZ-n nincs adó). DE USA alapok után vonják az osztalék forrásadót az USA-ban, olyanokat ne vegyél.

  • Bence

    @csasz a korai visszaváltást büntető extra díj nem hülyeség, a többi befektetőt védi. Gondold el, ha az alap hosszú távra fektet be, akkor nem engedi meg, hogy te meg rövid távra tegyél be hozzájuk pénzt, ez jogos.
    Az ETF-ek azért is jobbak a befektetési alapoknál, mert likvidebbek sokkal az árjegyzőnek köszönhetően, és nem zavar be, ha sokan akarnak visszaváltani.

  • mesterséges unintelligencia

    @bence
    “DE USA alapok után vonják az osztalék forrásadót az USA-ban, olyanokat ne vegyél.”

    Attól függ, hogy mi a célja. Ha az osztalék visszaforgatásával az össz-árfolyamnyereség, akkor tényleg nem. De a havi, negyedéves, éves, osztalék, mint jövedelemkiegészítő cash-flow, akkor miért ne?

  • CsasZ

    @bence
    Nem azt mondtam, hogy a konstrukció hülyesség, hanem azt, hogy néhány alapnál fel volt tüntetve az ismertető oldalon a büntető díj, néhánynál meg nem.
    Mivel én _tudtam_ előre, hogy csak pár hónapra akarom parkoltatni a pénzt, ezért olyat választottam nyilván, ahol nincs éven belüli visszaváltási büntető díj. De volt, átbasztak, nem tüntették fel a weben.
    Én hülye megbíztam bennük, hogy korrektül fel van ez is tüntetve.
    Lehet nem direkt csinálták, de nagyobb gond, hogy ezt a büdös életben nem tudod bizonyítani, búcsút mondhatsz a pénzednek.

  • CsasZ

    @mesterseges-unintelligencia :
    Nem tudom megmondani, nem fogok ezért végignyálazni több számlakivonatot, PDF-ben sem. A hozamplaza-s számlám meg már bezártam, nem tudok rákeresni.

  • CsasZ

    @pdw
    “Teljesen érthető hogy büntetnek, ha szórakozol velük.”
    Örülök, hogy sikerült megértened a lényeget.

    “Ja és honlap alapján tájékozódni tilos.”
    Ja, mert a weblapra valótlanságot kiírni teljesen normális. És nyilván sosem hallottál még megtévesztő piaci magatartásról és erőfölénnyel való visszaélésről sem.
    Nem érted a hozamplaza.hu lényegét, mind1.

  • Buga

    @bence

    Szerintem érdemes amerikai alapot venni, javaslom itt a VTI ETF-et 0,05%-os TER-el. Ráadásul a Vanguard alapja, magyarul a többi alappal ellentétben ha befektetési jegyeket vásárolsz akkor egyúttal tulajdonosa is leszel az egész alapnak, kizárva az érdekellentétet.

    Ha tudsz olyan európában forgalmazott alapot mondani nekem, melynek TER-je megközelíti ezt, a teljes amerikai piacot leképezi (ezzel általában lekörözve az S&P500-at és az európában elérhető egyéb indexeket is), az osztalékot nem fizeti, hanem visszaforgatja ráadásul a tulajdonosi struktúra hasonló, akkor azt köszönettel venném. Nekem sajnos nem sikerült ilyet találnom, és ehhez képest a 15%-os adó az osztalékon potom pénz.

    Itthon az egyetlen olyan alap melyet találtam, ami egyáltalán “indexkövető” és nagyrészt amerikai, az a CIB fejlett alapok alapja, kb 3% körüli (!!!) éves TER-el. Tavaly kb 24% hozam vs VTI 34%!

  • Bence

    @buga ne vegyél szerintem USA alapot magánszemélyként, esetleg max. cégként.
    4% kb. a reális osztalékhozam hosszú távon, namost abból levonódik a 15% osztalék forrásadó, az máris 0,6% / év költség. Tehát már rosszabbul állsz, mintha EU-ban bejegyzett ETF-et vettél volna.

    Aztán ha TBSZ-en vagy, akkor a TBSZ-re fogod kapni az osztalékokat, merthogy minden USA alap kötelezően osztalékfizető (ellentétben egy EU-s alappal). Ha negyedévente kapsz osztalékot TBSZ-re, akkor azokat folyamatosan újra be kell fektetned, különben áll a pénz, és kivenni meg nem tudod a TBSZ miatt.
    De minden újrabefektetésnél van brókeri díj és spread, brókeri díjnél minimumdíjak vannak, ha kis összeget fektetsz be, akkor százalékosan nagyon sokra jön ki.
    Ha ezeket összeszámolod, akkor látható, hogy nem éri meg az USA alap.

    Az spdrseurope.com és az ishares.eu oldalakon nézelődj, itt vannak nem osztalékfizetők.

  • Buga

    @bence

    Miért jó cégként USA alapot venni?

    Egyébként értem amit mondasz, de nekem fontos, hogy a vanguard-nál legyen a pénzem, mert egyetértek a filozófiájukkal. Van EUs alapjuk i

    Pl ezt a hármat vizslatom most:
    Vanguard S&P 500 UCITS ETF
    TER 0,09% és 2,1% osztalékhozam

    Viszont ez csak USA, úgyhogy még ez a kettő is esélyes:
    Vanguard FTSE All-World UCITS ETF
    TER: 0,25% és 2,5% osztalékhozm

    VAGY

    a jó öreg Vanguard FTSE All-World High Dividend Yield UCITS ETF
    TER: 0,29% bravúros 3,8%-os osztalékhozammal.

    Ehhez képest magyarországon a legolcsóbb alap a BUX-ot követi, és gondolom egyértelmű, hogy mennyire lesz nedves tőle a bugyim. Az összes többi meg olyan TER-el dolgozik, hogy olcsóbb a KBC-nél egyénileg kötögetni külföldi részvényt a havi 50-100,000 megtakarításommal.
    Hozzáteszem itt most a vagyonépítésről van szó, magyarul osztalékok fedezik az életvitelem típusú gondolkodásról

  • kisdosi

    És hogy fogod megvenni a Vanguard papírokat? Itthon én nem találtam rá lehetőséget.
    Amúgy itt egy S&P500 referenciaindexhez kötött alap: pioneerinvestments.hu/monthly_reports/2014_01/LU0133645597.pdf
    Természetesen kissé magasabb költségekkel, de Luxemburgi bejegyzéssel, így a forrásadót megúszod.

  • mesterséges unintelligencia

    “És hogy fogod megvenni a Vanguard papírokat?”
    Valószínűleg tőzsdén. 🙂

    A hivatkozott pdf 2. oldala nagyon tanulságos. Az alap irgalmatlanul lemaradt a bechmarktól. Jó kis TER-je lehet, nem pedig csak “kissé magasabb”.

  • mesterséges unintelligencia

    Total Expense Ratio 2.45%
    LU0133645597
    morningstar.hu/hu/funds/snapshot/snapshot.aspx?id=F0GBR04MBN

    Az adott alap akkor lenne jó, ha a PDF-edben a narancssárga vonal a kék vonal felett lenne és nem alatta 🙂

  • piroshock

    Szó volt róla nemrég, hogy egyik TBSZ-ről át lehet vinni a pénzt egy másik TBSZ-re évente egyszer. Lett ebből valami?

  • kisdosi

    Ami alapot még néztem a Pioneernál, az ez:
    pioneerinvestments.hu/monthly_reports/2014_01/LU0347184409.pdf
    Egy fokkal jobban követte a referenciaindexét, teljes költség mutatója még magasabb sajnos.
    Hiába tetszik a Vanguard VTSMX papírja, a tőzsdéhez nem értek, márpedig ahogy Kiszámoló tanította, amit nem értek teljesen, abba nem rakok pénzt:)
    De nagyon szívesen olvasnám a véleményed a fenti alapról, vagy épp hogy te mit tennél a helyzetemben.

  • Buga

    @kisdosi

    Az alapok amiket a legutóbbi hsz-ben említettem írországban bejegyzett vanguard alapok. Magyarul EGT-beliek, nincs gond az USA adókkal, törvényekkel.

    Nem hiszem, hogy valaha utánaszámoltál, hogy mekkora különbség van 30 év távlatában (de csak kettőében is!) 2,45 TER és 0,09 TER között, mert különben nem ajánlanál ilyen alapot. És sajnos itthon ezek a szokásosak, 2% alatt semmi sincs. Én nem szeretem ha meglopnak, és nem szeretek kevesebb hozamért prémiumot fizetni sem. Mert az azért elég necces.

    Passzív, indexkövető alap. Ez a válasz ha vagyonépítésről van szó a karrier elején.

    Azt tudja valaki, hogy az írországban bejegyzett ETF-ek osztalékfizetéskor a bruttót fizetik, vagy van valami adó amit levonnak? Egyezményünk van velük, plusz EGT tagállambeliek.

  • kisdosi

    Utánaszámoltam, tisztában vagyok a különbségekkel. Viszont ahogy fentebb már írtam, nem találtam vásárlási lehetőséget Vanguard alapra. írtátok, hogy tőzsdén jegyezhető, de sajnos nincs tapasztalatom a tőzsdei adásvétellel kapcsolatban.
    Portfolio Trader demo verzióját próbáltam, kicsit sok nekem, úgy érzem. Esetleg adhatnál egy párlépéses How-to leírást Vanguard alap vásárlására, igazán hálás lennék:)

  • mesterséges unintelligencia

    Kisdosi!

    kbcequitas.hu/etf
    kbcequitas.hu/kulfoldi_kereskedes

  • Buga

    @kisdosi

    Rövid összefoglaló:

    Írországban bejegyzett vanguard alapokkal a XETRA-n, LSE-n vagy Euronext tőzsdéken is tudsz kereskedni. Pl. KBC-nél nyitsz számlát, és min. 6,99 euro tranzakciós költségért tudsz kötni ezeken a tőzsdéken. Az S&P500 indexet pl a VUSA vagy VUSD kódú ETF követi, évi 0,09%-os TER-el! Keress rá a demo platformon ahol eléred a XETRÁT vagy Euronextet!
    Ha mondjuk 1,000,000 ft értékben veszel VUSA-t, akkor az össz költséged:

    Tranzakciós díj: 1M HUF * 0,3% = 3000 Ft
    éves TER: 1M HUF * 0,09% = 900 (!) Ft
    Éves hozam: Ki tudhatja?!

    Ehhez képest egy abszolút hozamú alap, ahol “megpróbálnak” profitot elérni és a referenciaindex felett teljesíteni:

    Tranzakciós díj: 0-3000 Ft között, alaptól függően
    Éves TER: 2,5% alatt nem nagyon van ilyen = 25000 Ft (!!!)
    Sikerdíj is szokott lenni, hab a tortán.
    Éves hozam: Ki tudja, de ők “mindent megtesznek”. hah.

  • pdw

    @buga Azért az alapok szokták fedezni az árfolyamkockázatokat valamennyire opciókkal. Ezeknek bár nemtom mi a költsége, e kétlem hogy átlagember olcsón tud ilyesmit csinálni.

  • Buga

    @pdw

    Van olyan alap ami fedez, véleményem szerint semmi értelme. Az FX piac nullás játék, és ha hosszú távra tervezel akkor úgy sem tudod, hogy mi lesz.
    Diverzifikáció szempontjából szerintem bőven elég az, hogy több száz vagy ezer vállalatban szerzel résztulajdont, melyek a világ számos pontján tevékenykednek, alakítottak ki piacot, szereznek bevételt és termelnek profitot. Pl. a vanguard ftse all world (VWRL) vásárlásával gyakorlatilag a teljes modern kapitalista civilizáció jövőjébe fektetsz; 2900 vállalat, 47 ország. És nulla bullsh*t “sztori”.

    Idősebb koromban más lesz azért az allokáció:
    1. VWRL vagy VUSA a részvénypiac miatt – ez véd a defláció ellen
    2. Ingatlan vagy ingatlan alap az infláció elleni védelemként
    3. Biztonságos államkötvények a fix, garantált bevételért -> ez lesz ami fizeti a “nyugdíjam” (+ az osztalékok)

    Devizát fedezni amúgy hulla egyszerű egyénileg is.

  • mesterséges unintelligencia

    A részvény védene a defláció ellen?

    One would think that people would be happier if prices were to go down. Everything becomes cheaper, and the money that we have seems to go a little further than it used to. However, when this effect drags on for too long, companies’ profits begin to decline. Economic conditions (i.e. excess supply) force companies to sell their products for even cheaper and subsequently cut back on production costs, reduce employee wages, lay off workers or even close production facilities. At this point, unemployment will increase, the economy cannot expand and people aren’t spending their money because their economic future seems uncertain.

    investopedia.com/ask/answers/202.asp

  • mesterséges unintelligencia

    Equity prices begin to decline as people sell off their investments, which are no longer offering good returns, and bonds temporarily become more attractive. Until the government can find a way to increase consumer and business spending – usually by lowering interest rates to stimulate the economy – equity prices will take a severe beating.

    investopedia.com/ask/answers/202.asp

    Egyébként amit javasolsz, olyan mint a permanent portfolió. Egyik elem ez ellen véd, a másik elem más ellen véd…

  • Buga

    Hoppsz, igazad van, félreütöttem. A kötvények védenek a defláció ellen, hiszen a fix kifizetések egyre értékesebbek.

    A permanent portfoliorol már hallottam, de nem túl mélyen. A józan ész mondatja velem, hogy valami ilyesmi stratégia jó lehet bármikor, plusz szerintem élvezetes is. Jó móka növelni a részvényportfóliót és az ingatlanbefektetés is kíváló időtöltés (bár ingtlanalap formájában nem túl izgi).

    Plusz sokkal jobb erről beszélgetni összejöveteleken, mint arról, hogy már megint mire nem elég a fizu, vagy mi volt a TV-ben.

  • Gaba2001

    Sziasztok!

    Szerintetek ez megéri? Elég régóta hirdeti a quaestor.
    Évi 7.25%, soknak tűnik nagyon, hogy igaz legyen.

    mmf.quaestor.hu/kotveny/QFF150318A12