Fizetős felsőoktatás. Ez lenne maga a vég?

Folytatva a tegnapi példát, a nyugdíjkérdés után ma a fizetős felsőoktatásról szeretnék írni.

Az egész ország felbolydult, mert a kormány hozzá mert nyúlni egy másik évtizedes, bebetonozott  előjoghoz, az ingyenes felsőoktatáshoz. Az államilag finanszírozott (“ingyenes”) felsőoktatási helyeket mintegy 40%-kal csökkentették, erre kitört az egész országban a világvége hangulat.

Ellenzéki politikus nyilatkoztak népnyúzásról, a társadalom végleges kettészakadásáról, ahol mától csak a gazdag szülők gyerekei tudnak továbbtanulni, a szegények gyerekei véglegesen segédmunkásokká és kubikosokká válnak. Cikkek jelentek meg az elkeseredett diákokról, tüntetésekről, többen külföldre vándoroltak tanulni és ehhez hasonló hangvételű írásokkal volt tele az összes média.

Mielőtt továbblépnénk, fontos lenne egy dolgot tisztázni: olyan, hogy “ingyenes” nem létezik. Nincs ingyenes felsőoktatás, utazás, orvosi ellátás és gyógyszer. Pusztán olyan helyzet létezik, hogy valaki más fizeti a számlát, nem a szolgáltatás élvezője.

Az oktatásban is csak annyi történik, hogy eddig nem az állta a tanítatás költségeit, akinek abból haszna származott, hanem az adófizetők összesége.

Ennek az eredménye lett a diploma-túltermelés, a 3 éves főiskolát öt év alatt elvégző főiskolások tömege, a büfé-ruhatáros szakok népszerűsége.

Ma már egy titkárnői és területi képviselői állás betöltéséhez is alapfeltételnek írják elő a munkaadók a diploma meglétét. Igazuk is van, mert kell a diplomás végzettség ahhoz, hogy valaki fel tudja emelni a telefont, e-mailt küldjön, számlát lefűzzön, ahogy a gázpedált sem lehet nyomni egész nap diploma nélkül.

Eljutottunk odáig, hogy már annyit sem ér egy diploma, mint 15 éve egy érettségi.

Abban igaza van az aggodó főiskoláknak, hogyha fizetni kell majd a tanulásért, a diákok jobban végiggondolják, milyen szakra is jelentkezzenek.

Olvastam egy cikket az egyik egyetemi lapban, egy altaisztika szakra járó diák felháborodottan írt arról, hogy kint volt az állásbörzén és az összes munkaadó informatikust és mérnököt keresett, senki nem akarta őt, a török népek kultúrájával foglalkozó egyetemi végzettségű szakembert felvenni. A cikk után komolyan megijedtem, hogy huszonéves fiatalokat meglep az, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a török-kutató végzettségével.

Vajon igaz-e az az állítás, hogy a szegényebb sorsú diákok tömegeit rekesztették ki a felsőoktatásból?

Először érdemes azt a tényt végiggondolni, hogy a diákok mintegy fele eddig is a saját zsebéből fizette a tanulását, pedig ugyanolyan adófizető szülők gyerekei ők, mint az ingyenes képzésre járók. Ha már igazságtalanságot van kedvünk kiabálni, szerintem egyedül ezért érdemes.

Mindössze annyit változott a dolog, hogy mostantól a fele-fele arány 75-25%-ra módosult.

Ha végre egyszer elfelejtjük a 40 év szocializmus agyunkban maradt beidegződéseit és hozzászokunk ahhoz, hogy az igénybe vett dolgokért fizetnünk is kell, öszintén gondoljuk végig, valóban “mission impossible”-e kifizetni a tandíjat?

A felkapott közgazdasági szakot vizsgálva, ahol a legnagyobb lett az államilag finanszírozott helyek visszavágása, azt láthatjuk, hogy az egyik legnevesebb főiskolán, a budapesti Pénzügyi Főiskolán is csak 216 ezer forint egy félév, a kevésbé felkapott vidéki főiskolákon mindez 150 ezerből is megoldható.

Ez mindössze havi 25-36 ezer forint, még az albérleti díjnál is kevesebb, az utazásra és kocsmázásra költött pénzről már nem is beszélve.

Ezt a diák gond nélkül össze tudja szedni minden hónapban diákmunkából, vagy nyári munkából. Azt már mondani sem merem, ha végképp nincsen pénze, munka mellett, levelezőn is el lehet végezni a főiskolát, vagy egy-két évet kihagyva és összeszedve az árát lehet folytatni a tanulmányokat.

De ha a diák valamiért irtózik a munkától és esetleg éppen a munka elkerülése végett szeretne továbtanulni, akkor pedig felvehet diákhitelt a tandíjra, amit nevetséges 2%-os kamattal kell majd visszafizetnie apránként.

A következő kérdés, hogy megtérül-e valaha a tanulásra fordított pénz? Többen kiszámolták, mennyi idő alatt térül meg egy pályakezdőnek a tandíj, azaz mennyivel keres többet az egyetem/főiskola után, mint egy érettségizett társa. Ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy egy informatikusnak a drága önköltség ellenére is 16 hónap, azaz egy év négy hónap alatt megtérül a teljes oktatási költsége, de a legtöbb mérnöknek sem kell 2-3 évnél többet várnia a nullszaldó elérésére.

Természetesen a diákok által felkapott, de a munkaadók által nem preferált szakok, mint például a kommunikáció szak megtérülése ennél jóval hosszabb, de aki hobbiból szeretne tanulni, az talán már végképp ne várja el, hogy más fizesse a költségeket.

Ezért úgy gondolom, az egész felhajtás a változások körül inkább hisztin, mint valós érveken alapul. Ezeket a változásokat már 20 éve meg kellett volna lépni, bár azt elismerem, hogy a kormányunknak megint sikerült baltával műtenie szike helyett, bár jó irányba indult el, de mind a kommunikációt, mind az időzítést a szokásos módján elrontotta.

Fel kellene fogni a magyar társadalomnak, hogy a tanulás befektetés, és mint minden befektetésnek, ennek is vannak költségei.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

232 hozzászólás

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • Benke

    Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)

  • pdw

    Enis egyetertek. Viszont sztem nem tul nagy a lepes, meddig varjunk meg? Ez pont egy olyan orszag ahol drasztikusan kell csinalni mindent, kulonben sosem lesz semmi.

    En meg “mas altal fizetetten” tanultam nehany eve, igy ezeket a mostani esemenyeket mar nem kovetem annyira.
    De a bufeszakos es 5evig tanulos temakat tenyleg erosen meg kene szurni. Mi az eredetileg ~360fos evfolyambol, 70-80an allamvizsgaztunk menetrendszeruen, sot tudok 1-2 osztaly”tars”rol akiknek meg a mai napig nincs meg a nyelvvizsga miatt. En meg mar 3 eve dolgozom.

    Ellenben: probaltam tovabbtanulni, levelezo szamvitel mesterszakon a nagynevu PSZF-en. Hatalmas vicc az egesz, senkinek sem ajanlom. Pl. az elso felevben az egvilagon semmi ujat/hasznalhatot nem tanitottak, kizarolag ugyanazt amit mar ezerotszazszor tanultam az alapszakon is.

    Mellerakva a felsooktatasi intezmenyek csodas mukodeset, ott is hagytam a francba az egeszet, felevi 250er (az elso meg allamis volt, mashol ugyanez 400) a franc se fogja ezt csinalni. Pedig fizette volna a munkahelyem bizonyos feltetelek mellett. Szerintem igy sem erne meg.

  • bm613

    Benőkének igaza van. Nem is elsősorban az a durva, amit konkrétan változtatnak, hanem a következők:

    1. a hirtelen, mindenféle előzetes egyeztetés nélküli bevezetés. 2 évnél rövidebb határidővel ilyet nem volna szabad megtenni, hiszen az utolsó 2 évre már aszerint választ fakultációt a gyerek, hogy merre szeretne továbbmenni. Most nagyon sokaknak húzták keresztül a számításait. No persze eddig is mindenben így cselekedtek, leszarják, hogy mit mondanak a szakértők és az emberek, hiába hivatkoznak rájuk. Abból a szempontból persze nem baj, hogy most itt egy komplett évfolyam, akik a saját bőrükön közvetlenül megtapasztalják a fideszes módit, és akiktől 5-10 %-nál többet nem fognak kapni 2014-ben

    2. Aljas módon, jó magyar szokás szerint, itt is próbálják kijátszani egymás ellen az embereket. Arra gondolok, mikor azt hazudják, hogy a műszaki és természettudományos szakokon növelték a támogatással felvehetők számát. Végül is igen… ha a hazug módon részösztöndíjasnak nevezett résztandíjasokat támogatottnak nevezik (lásd még: adócsökkentés, nem-megszorítás, stb.). Csak az az apró bibi, hogy kiírnak ugyan hatalmas számokat erre, de úgysem lesz sok ember, aki ezekre a szakokra pénzért fog menni. Alibinek elmegy, mondhatják, hogy mi fel akartunk venni 15000 mérnökhallgatót, nem tehetünk róla, hogy a kis köcsögök nem választották közgazdász vagy történelem szak helyett…

    3. A mérhetetlen cinizmusuk. Pl. Rózsika: a tehetség nem egyoldalú, aki ezekre a szakokra készült, az tud helyette készülni másra is. Elképzelem, amikor anno neki mondták volna, hogy nem mehet orosztanárnak, legyen helyette atomfizikus… Biztos helyesnek érezte volna, ugye? Vagy Dux elvtárs, aki megmondta, hogy a közgázon úgyis adócsalást tanítanak, jogos, hogy aki ezzel fogja lehúzni a többi embert, az legalább a képzést fizesse meg. Ez neked így gazdasági szakemberként tetszett?

    4. Ez már neked szól: az írásodban elfelejteni látszol, hogy ez a költség, amit ráadásul olcsó szakokból számolsz, a drágábbakat kihagyod, az összes többi költségen FELÜL jelentkezik.

    5. Lesz Diákhitel 2, ezzel valóban el lehet odázni e költség megfizetését. De jó az, ha egyből adóssággal kezdi az életét a frissen végzett diák? És pláne jó az, hogy ez egy kamattámogatott hitel lesz, mely többe kerül majd végül az államnak, mintha ingyen taníttatta volna a gyereket? (ezt Giró-Szász is elismerte a bizonyítékok súlya alatt) Azaz: amelyik diák nem fizet saját zsebből, hanem felveszi ezt, annak ugyanúgy a többi adófizető fogja kifizetni a tanulmányait, csak később. No persze itt van benne a nagy húzás: a bevétel a pénzintézettől be fog érkezni azonnal, a támogatást meg majd a későbbi kormányok lesznek kénytelenek kifizetni a költségvetésből. Olyan ez, mint az első Orbán-kormány lakáshitelei, amik azóta százmilliárdokba kerültek az embereknek.

  • whave

    En speciel azzal nem ertek egyet, hogy MELYIK szakokat nyirbaltak meg.

    Ugyanannyi antropologusunk, filozofusunk, ornitologosunk, torokkultura-kutatonk es egyeb, viszonylag piackeptelen szakunk van. Szimatszatyros, szimplaban vergodo arcok, akik sajnaljak magukat hogy nincs munka (akar egy allasborzen is), igy valoszinutlen, hogy valaha is visszatermelnek a tanittatasukat.

    Ket olyan szakmat viszont kinyirtak, amire tenyleg van kereslet, jelenleg is. Nem mintha annyira szeretnem a jogaszokat, de egy antropologussal szemben valahogy megis tobb hasznat tudom elkepzelni hosszutavon.

    Arrol nem beszelve, hogy egyes osszeeskuves-elmeletek szerint az uj jogasz-rendszer pont azt hivatott kiszolgalni, hogy kapcsolatokkal, kormanyparti hatterrel rendelkezo, eleve ‘janicsar’-mentalitasu fiatalok kerulhessenek be inkabb ezen intezmenyekbe, a ‘hatorszagot’ erositven. De ez mar csak talalgatas persze, mondjuk oszinten, nem lepodnek meg rajta:)

    http://hvg.hu/itthon/20120227_jogaszkepzes_kozszolgalati_egyetem

  • bm613

    Kiegészítem:
    a kormányzat aljas cinizmusához tartozik, hogy a jóval kisebb összegű, és sokkal kidolgozottabb, részletesebb, időben bejelentett és előkészített tandíjváltozat bevezetését anno megakadályozták egy demagóg népszavazással.

  • whave

    ja igen, bm kollega eszembejuttatta ezt a torz diakhitel2-t is… amirol az a legenda ugye, hogy miutan nem latjuk elore a kamatot, siman lehet, hogy tobbet vesztunk vele, mint amennyit a szakok megnyirbalasaval nyertunk. way to go.

  • sigmund

    Persze, lehet viccelődni az altajisztikán, ahogy a balneológusokon is, de azért nem ilyen egyszerű a képlet. A probléma ott van, többek között, hogy milyen alapon hozták meg a keretszámokat? Bármiféle munkapiac felmérés, kutatás alapján? Nem, nagyon úgy tűnik, hogy hasra ütéssel jutottak ezekre a számokra – amit inkább szimpátia szempontok domináltak, mintsem a hosszas tervezés. S ha már ez a kiszámoló blog, akkor igazán kiszámolhatnád, hogy a jelenlegi “Diákhitel 1” és “Diákhitel 2” között mi a különbség, s hogy ez a kettes miért rosszabb még az államnak is hosszú távon, s emiatt többe fog kerülni, mintha direktbe azt a pénzt – amit akár oda is adhatna az egyetemeknek az állam – most hitel támogatásra fordíthat. Ha már felülemelkedünk azon a kérdésen, hogy miért a 14-18 évesekre lőcsöljük azt a nem könnyű kérdést, hogy úgy válasszanak szakmát, egyetemet, hogy 3-5 év múlva a munkapiacon legyen olyan kereslet a tudásukra, hogy abból hitelt tudjanak törleszteni, vagy 6-10 évig az országban tudjanak dolgozni – ez a röghöz kötési ötlet, meg akkor is agyrém, ha azért a magyarok többsége nem akar külföldre menni dolgozni.
    Ezzel a szabályozással, sajnos sem a minőségi, sem a piacközpontú oktatás szempontjai nem érvényesülnek …

  • mutyilufi

    Micsoda forró témák… 🙂 Egyébként amikor én voltam egyetemista a szakomon kb. 85-en indultunk és 4-en végeztük el időre, meg még vagy 10-en versenyben voltak kisebb nagyobb lemaradással. És ez fizetős esti szakon. A nappali még keményebb volt, 9-ed éves hallgatók, adott tárggyal ötödjére próbálkozók. Az egyik szóró tárgyat egyik félévben 500-an(!!!) vették fel stb…. Hogy a keretszámok jók vagy nem ahhoz nem értek de mindenhol azt láttam hogy a legtöbben azért jönnek egyetemre mert
    a) ingyen van és milyen jól hangzik
    b) addig se kell dolgozni (fizetős szakok esetén ősök fizetik)
    c) nem tudja még mit akar ezért a) és b) miatt kapóra jön
    És ja, én diákmunkát csináltam mellette. Így utólag visszanézve iszonyat kizsákmányolás, de a tandíjat azért bőven fedezte.

  • zaama

    teljesen egyetértek 🙂

  • zsizsik

    Amit külföldön láttam egy helyen és nagyon tetszett az az, hogy tandíj volt, de ösztöndíjat lehetett igényelni, és adott esetben elengedték a tandíj felét vagy az egészét. Ami jó volt a dologban az az, hogy az ösztöndíjat nem a tanulmányi eredmény alapján adták, hanem a szülők keresete alapján. (vagy ha diák tudta igazolni, hogy évek óta önellátó akkor a saját keresete alapján). Ott nem volt kredit rendszer, tehát akik együtt kezdték el az adott szakot, azok általában be is fejezték egyszerre. Az meg, hogy ki milyen jó szakember lesz az úgyse azon múlik, hogy annó mi volt az átlaga. Magyarországon is bevezethetnének valami hasonló rendszert…

  • nnk

    manapság kedvenc témám, a röghöz kötéssel együtt.
    @pdw: egyetértek, minek várni? tényleg csak radikális megoldásokkal lehet célt érni
    @sigmund: a fél fidesz vezérkar jogász. a jogász keretszámokat nagyon visszavágták. a mérnök, informatikus keretszámok maradtak (kis mértékben csökkentk?). én mérnökként azt látom, hogy ezeknek a szakmáknak nagyon jó lehetőségek vannak. olyan, ami az államnak is megéri (magas, fehér fizu). ezek után is azt mondod, hogy agyatlanul, pusztán szimpátia alapján lettek meghatározva a számok? szerintem nem, nekem nincs vele bajom.
    ügyvéd ismerősöm szerint a jogász kerettel sincs, elég az

    a “röghöz kötés” mizéria pedig baromság. szerintem 100%-ig jogos. ad lehetőséget külföldi tapasztalatszerzésre, de elvárja, hogy legyél szíves törleszteni a társadalomnak a kapott lehetőségedet.

    A fizetős – ingyenes felsőoktatásban nem tudok egyértelmű álláspontot meghatározni. Ami biztos, hogy államilag finanszírozni a rengeteg hasznavehetetlen szakmát, rengeteg hellyel, az őrültség. De ha befektetésként nézzük, ez végülis az államnak is befektetés. Ha a tandíj az informatikusnak megtérül 2 év alatt, az adókon keresztül az államnak is megtérül mondjuk 3-4 év alatt. emiatt van alapja az államfizeti felsőoktatásnak. Mert olyan alapon, hogy ne fizesse a felsőoktatást, mondhatjuk, hogy ne fizesse a középsulit se, se a szakmunkást, se a gimit.
    Vissza a felsőoktatáshoz: ami mindenképpen nagyon szükséges, az a színvonal emelése. Kemény felvételi, és rendes keretszámok. ez hozza a színvonalat. Mer pl a bme is felvett mindenkit, meg is kapta a fejpénzt addig míg ki nem esett. Ez a színvonal rovására ment. és szerintem a tisztán tandíjas rendszer mehet a színvonal rovására, hisz akkor tanmulhatsz, ha meg tudod fizetni, nem akkor ha jól tanultál középsuliban, és érzéked is van a szakmához. Szerintem.

    Tényleg egy jó tandíj-rendszerrel kellene kombinálni. Mondjuk első (két) évben mindenki fizet, aztán tanulmányi eredmény alapján átmehetnél ingyenesre (vagy a tandíj<=ösztöndíj). Szerintem.

  • nnk

    nem az átlagon múlik, de nem is független tőle…

  • dominicus

    “Ami jó volt a dologban az az, hogy az ösztöndíjat nem a tanulmányi eredmény alapján adták, hanem a szülők keresete alapján.”

    Hat meg szerintem pontosan ez a rossz. Osztondijat velemenyem szerint LIZAROLAG TANULMANYI VAGY MAS TELJESITMENYT FIGYELEMBE VEVE KELLENE OSZTOGATNI. En mar nagyon regota tandijparti vagyok, mert oktattam egyetemen, mielott kimentem volna kulfoldre dolgozni. Regebben kifejezetten elveztem az oktatast, de egy par eve annyira elkeserito a hallgatok ostobasaga, hogy borzalmas.
    Ezek a sracok felvettek a tortenelem szakot ugy, hogy nem tudjak, ki volt Gombos Gyula, a terkepen nem tudjak megmutatni, hol van a Delvidek. Becsuletesen bejarnak szeminariumra, ugy ulnek ott, mint a birkak, nem jegyzetelnek, nem kepesek 1 het alatt 20 oldalt elolvasni a kovetkezo szeminariumra, ha kerdezek toluk valamit, akkor lesutik a szemuket, osszeszoritjak a szajukat es max annyit szolnak, hogy “nem tudom”. Nem lehet oket kirugni (ez az ELTE policy, mert kulonben kibol elnenek meg az oktatok) nem tudnak semmit, megis megkapjak a diplomat, ami semmire nem jo az eg vilagon, mert diploma utan sem fogjak tudni hogy ki Gombos Gyula, vagy, ha megis, akkor mit ernek vele?
    A legtobbjuk kisvarosi vagy falusi gyerek, elso generacios diplomasok lesznek (mondjuk a nyelvvizsga az problemas lesz a legtobbnek). Beloluk lesznek a rossz tanarok, a soha-nem-doktoralo PhD hallgatok, meg aki diplomaval elmegy benzinkutasnak vagy a csaladi disznohizlaldaba dolgozni.
    Valoszinu szakmunkaskent, gazdakent, vendeglatoskent boldogabbak lennenek, de igy ok lesznek azok, akik orokke elegedetlenek es keseregnek azon, hogy diplomajuk van, megsem kapnak ehhez melto munkat.

    A tandij bevezetese szerintem jelentosen lecsokkentene ezeknek a szamat.

  • csizkek

    Most annyira nem ertek egyet a bloggal.:) Szerintem 2 kezzel kellene onteni a penzt az oktatasba. Szokas szerint megint semmi koncepcio a felsooktatas atalakitasaban, csak erzelmi hurokat lehet penditeni, lehet “vmi ellen harcolni” es be lehet hinteni valamit soval..
    Itt van, ahogy a finnek csinaltak. De emlithetnek egesz Skandinaviat. Norvegoknak van olaj, de a Svedek-Danok-Finneknek nem annyira. Csak tudast tudnak eladni. Mo. sincs ezzel maskepp. A makoi hagymabol nincs annyi penz, mint mondjuk a Nokiabol.. A kulcsszo szerintem a magas hozzaadott erteku, tudasalapu gazdasag lenne.

    http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=149526&bejcim=A_finn_sikermodell&todo=/

    “….. 3. innovációs stratégiát állítottak fel, és létrehozták a világ legjobb oktatási rendszerét. Azóta a finn diákok minden nemzetközi összehasonlító felmérést megnyernek, és a nemzetközi oktatási szakértők Mekkájává vált az ország.”

  • TBP

    Azt hiszem, a korábbi írásoktól eltérően itt nagyon egyszerűsít a szerző. Először is: államilag finanszírozott felsőoktatás 2008-2009 óta nincs, államilag támogatott van, ami nem egyenlő az ingyenessel! Aztán a diplomás “túlképzés” nem igaz, bár vannak olyan szakok, amelyekre igaz lehet, de összességében nem igaz, ezt a munkaerő-piaci kutatások az utóbbi években rendre igazolják. Vagyis ma is könnyebb elhelyezkedni diplomával, mint anélkül, ill EU-i összehasonlításban még mindig nálunk a legkisebb a diplomások aránya a munkaképes lakosság körében. A bolognai rendszer pont azt a célt szolgálja: legyen egy 3 év alatt megszerezhető, általánosabb képesítést adó “alacsonyabb” szintű végzettség (BA) és egy ezt kiegészítő, specializált tudást adó Master. Ide eleve a BA végzettségűek max 30%-a vehető fel, tehát csak a legjobbak… Terjedelmi korlátok miatt abba most már nem is mennék bele, hogy a felsőoktatás, ahogy egyébként a szakképzés is a normatív finanszírozás miatt hagyta magát “tömegesedni”, hogy az intézmények közt eltérőek a kapható/szerezhető ösztöndíjak, juttatások (tanulmányi ösztöndíjak közt 6-szoros különség is lehet intézmények között!!!!), ahogy abba sem, hogy egy olyan piacon, ahol a felnőtteknek sincs munkájuk, majd pont a diákok fogják agyon keresni magukat, és a “menjen levelezőre”, ami egyébként alapból drágább, mint a nappalis sem életszerű. Abban egyet értek, hogy a felsőoktatásra ráfér az átalakítás, csak ahhoz előbb el kellene döntenünk, hogy mit akar az állam a saját munkaerő-piacával, aztán ahogy tették azt a szakképzésnél egyenként átnézni a képzéseket, és hozzáigazítani a realitásokhoz (bár ez a szakképzésnél sem sikerült: kérdezem én, ha a szakképzőkben szeptembertől a gyakorlat mellett heti 10 közismereti tárgyat oktatnak, amiből 5 óra tesi, 2 óra idegen nyelv, a többi a matek/magyar/földrajz/biológia/fizika stb, akkor mennyire sikerül majd küzdeni az amúgy EU-i rekord funkcionális analfabetizmus ellen). Ehhez hosszabb előkészítés és sok konzultáció szükséges. Csak halkan jegyzem meg, hogy jelenleg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat sem rendelkezik valid munkaerő-piaci adatokkal, mert a cégeknek nem kötelező az adatközlés, de ha az lenne, akkor sincs a feldolgozására munkaerő már 10 éve… Szóval legközelebb nagyobb körültekintéssel, vagy több szempontból közelítsük meg a kérdést, mert nem ennyire egyszerű a helyzet. A felsőoktatás az oktatási rendszer 1 eleme, ne ragadjuk ki a kontextusból, az (alapfokú oktatás-)közoktatás-felsőoktatás-felnőttképzés-munkaerő-piac körből.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • viddapnzedklfldre

    a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Benke

    Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne…
    Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.

    Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.

    Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.

    Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.

    És a többi és a többi.

    A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.

    De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.

  • Kiszmol

    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂

  • Kiszmol

    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂

  • Kiszmol

    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂

  • Kiszmol

    “kedves fideszes cikkíró”. Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂