Gyerekek pénzügyi nevelése: mi így csináljuk

Gergő küldött egy levelet, amiben arról írt, hogyan nevelik a gyerekeiket a pénzügyekre. Mivel sok hasznos tipp van benne és remélem, hogy ti is tudtok még hozzátenni, ezért közkinccsé teszem.

(Egyébként a cikkben szereplő perselyt én is megvettem a gyerekeimnek, de pont a cikkben említett számolási nehézségek miatt egyelőre eltettem és maradtunk az egyszerű bedobálós perselynél. Amíg a gyerekek nincsenek tisztában a számokkal és az osztással, feleslegesnek találtam, hogy négyfelé gyűjtsék a pénzt. A nagyobbik négy és fél éves, majd ha jobban megy a matek, újra nekilátunk a csoportosításnak.)

Következzék hát Gergő levele:

Azért írok neked, mert a blogodon annak idején írtál többször is a gyerekek pénzügyi neveléséről és arról is, hogy fiadnál is elkezdtél ezzel foglalkozni. Gondoltam leírom az én tapasztalataimat, viszont szívesen olvasnék arról, hogy nálatok mi a helyzet? Milyen nehézségekbe, vagy nem várt akadályokba ütköztetek (ha volt ilyen) és hogy most hol tartotok (mit gondol most a pénzügyekről), stb. Szóval az én tapasztalataim a következők (ha hasznosnak találod, akkor kiteheted a blogodra is):

Mielőtt lányaimmal bevezettük a malacperselyt, előtte már használtunk egy jutalmazási rendszert. A lényege az volt, hogyha valami olyasmit csinált meg amit előtte még sosem, vagy ügyes volt, esetleg még tanult is valamit, tehát bármi olyan ami kihívást jelentett neki, akkor kapott érte egy mágneskaticát a hűtőre (mindenkinek volt a hűtőn egy avatarja). Ha összegyűjtött 5 db katicát, akkor kapott helyette egy szivecskét és az 5 szivecske összegyűjtése után pedig kérhetett valami ajándékot. Pl. barbibabát. Fontos, hogy ezeket sosem veszíthették el, még ha rosszak is voltak. Egy szivecske 1000 Ft-nak felelt meg.
Nagyon motiváltak lettek egy idő után, pl. az egyik gyerek minden nap felmosott magától. Fontos volt a következetesség, hogyha egyszer jutalamztuk valamiért, akkor legközelebb is kellett. Ezzel a játékkal megtanulták, hogy a játékok amit kaptak nem ingyen van (persze ezt sokszor el kellett mondani), tetszett nekik, hogyha ügyesek, akkor kapnak végül majd ajándékot.
Egy idő után nem mindig az 5000 Ft-os játékot válaszották, volt hogy a 3000 Ft-os tetszett, volt hogy a 9000 Ft-os. Ezért már nem az volt a lényeg, hogy 5 szivecskét gyűjtsön össze, hanem, hogy 3 esetleg 9 szivecskét, attól függően melyik játék tetszett meg neki. Így tanulták meg egymáshoz hasonlítani az árakat szivecske árfolyamon.
A lányaimmal körülbelül egy éve kezdtük el gyűjteni a pénzt perselybe ekkor öt és fél évesek múltak. Ugyanazt a malacperselyt rendeltem meg nekik, amelyről korábban már a blogon is szó volt (Malacpersely piaci körkép). Nagyon örültek, hogy kapnak egy perselyt és kapnak majd zsebpénzt is. Persze mikor megkapták, akkor az első kérdésük az volt, hogy sellő formájú nem volt? Hát, legalább a színt eltaláltam (lila és rózsaszín).
Amikor megkapták azzal kezdtük, hogy célokat találtunk ki. Persze el kellett nekik magyarázni, hogy miért is van ennyi rekesz a perselyben, de hamar ráállt az agyuk. Azt beszéltem meg velük, hogy hetente kapnak majd zsebpénzt, fejenként 400-400 Ft-ot. Utólag azt gondolom, hogy nagyon sokat kapnak, de most már beleültem ebbe a csónakba.
Az első nehézség akkor jelentkezett, mikor az első zsebpénzt kapták. Kiosztottam nekik az aprókat és egyből mondta az egyik, hogy ő kevesebbet kapott mint a másik. Kérdem, miért gondolja, hogy kevesebbet kapott? Kiderült, hogy ő darabszámra nézte, hogy ki mennyit kap, nem pedig a pénz értéke szerint. Ugyan tudta, hogy van különbség az érmék között, de nem tudta, mekkora (pl. hogy a 100Ft-os kétszerannyi, mint az 50 Ft-os). Ebből tanultam, így elmentem a postára és váltottam egy tonna 50 Ft-ost. Otthon megbeszéltem velük, hogy minden héten 8-8 db 50-est kapnak. 5,5 évesen még nem tudták összeadni a különböző érméket, egyszerűbb volt darabszámra menni.
További nehézség volt, hogy nem tudják hány 50-esből jön ki egy-egy ajándék. Mennyi egy fagyi ára 50-esben kifejezve? Mennyibe kerül egy Barbie baba? Erre rajzoltam nekik egy pénzmércét. Ugyanúgy működött, mint egy fali centi amit az ember a falra ragaszt és havonta megméri a gyerekével, hogy hány centit nőtt az elmúlt időszakban. Itt a pénzt mértük meg. Egy hosszú vonalat beskáláztam 0-5000-ig és ezen a skálán bejelöltem az 1000Ft-os sávokat plusz az egyes ajándékokat is berajzoltam rá. Pl. 200 Ft-nál egy egygombócos fagyit, míg a 600Ft-nál a három gombócos fagyit. Ugyanígy a mozijegyet (kb. 1250.-) és a tetején a Barbie-t (kb. 5000.-). Persze ha volt olyan célja amit konkrétan megnevezett mondjuk egy mesekönyv, akkor megnéztük mennyibe kerül és berajzoltuk a pénzmércére is. Ezek után minden héten mikor berakta a zsebpénzét, akkor egy csíkot húztunk addig amennyi pénz volt. Így látta, hogy mennyit növekedett a pénze. Ezzel érzékelte, hogy milyen “messze” van még az céljaitól. Minden kategóriának (megtakarítás, “költős” pénz és adomány) külön színe volt a pénzmércén, így külön-külön nyomon lehetett követni, hogy melyik hol tart.
Fontos, mikor zsebpénzt kaptak, akkor három felé kellett szétosztanuk a pénzt. Mindegy milyen arányban osztották szét, a lényeg, hogy legalább egy érme kerüljön egy kategoriába.
Kamatot is kaptak a pénzük után. Amit befektetésbe tettek, az után heti 20% kamatot kaptak. Mivel még nem tudtak kamatot számolni, ezért mindig katonás sorrendbe állítottuk az érméket. Minden sorba 5 db érmét kellett tenni és ha ezzel megvoltak, akkor minden ötödik érme után kaptak egy hatodikat. Most már úgy érzem, hogy kamatot is sokat adok, de legalább rájöttek, hogyha nem költik el, akkor egyre gyorsabban gyűlik a pénzük és annál hamarabb lesz meg amit szeretnének. Lehet, hogy azért egy kamat plafont bevezetünk, hogy ne kelljen 5000 Ft után is heti 20% kamatot fizetni. 🙂
Egy idő után annyi 50-est gyűjtöttek be, hogy elfogyott amit beváltottam, így elkezdtem bevezetni az 1000 Ft-ost és a 2000 Ft-ost. Most már tudják, hogy az 1000 forintos 20 db 50-es és a 2000 Ft-os kétszer annyi mint az 1000 Ft-os. Sőt azt is tudják, hogy 1000 Ft után 4 db 50-est kapnak kamatnak, 2000 Ft-os után pedig nyolcat. Lassan előbb megtanulnak számolni, minthogy az iskola megtanítaná őket.
Még egy problémával szembesültünk. Szinte sosem hozták magukkal a zsebpénzt és mindig akkor akartak költeni belőle. Eleinte próbáltuk magunkkal hozni a zsebpénzüket, de egyrészt elkezdtek elfogyni az 50-esek, másrészt nem igazán működött. Mindig valahogy otthon maradt. Mostanában azt csináljuk, hogy elektronikusan is lekövetem mennyi van az egyes keretből és ha költeni akarnak, akkor odaadom nekik a készpénzt, ők megveszik a boltban és otthon pedig visszaadják a perselyből. Ez most működik.
Most itt tartunk, ha megtanulnak számolni, akkor elhagyjuk az 50-eseket, majd később lehet elektronikusan is követhetik majd.
Eddig a levél. Ha van olyan trükk, vagy ötlet, ami nálatok bevált, akkor tedd közkinccsé a hozzászólásokban.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

67 hozzászólás

  • Mate12345

    Én még messze vagyok a gyerekvállalástól, ezért inkább, mint kíváncsi kívülálló kérdezem:
    * Születésnapi/karácsonyi/egyéb ajándékok ebbe a rendszerbe nem zavarnak be? Hogyan kommunikáljátok, hogy olyankor “ingyen” van az ajándék?
    * Az adomány mit jelent? Azt mire költik el?
    * Kicsit félnék, hogy a gyerekeket egy idő után csak a pénz fogja motiválni. Erre biztosan ti is gondoltatok. Ezt hogyan kerülitek el? (Pl.: Az iskolában nem azért kell tanulni, hogy rövid távon pénzt kapjon, hanem hogy hosszú távon tudást.)
    * Ilyen fiatalon mennyire tudnak előre gondolkodni? (Hogyhogy nem csábulnak el egy gombóc fagyira, amikor egy Barbie-ra gyűjtenek? Ez a legtöbb felnőttnek sem megy. :D)

    Nagyon jó és tanulságos a levél. (Főleg, ahogy áthidaltátok a matek hiányát.) Biztosan bevezetem én is, ha majd aktuális lesz. Köszönjük. 🙂

  • graphite

    Mi az itteni Commerzbank gyerek betétet használjuk, adnak egy szép sárga perselyt, abba lehet gyűjtögetni, majd ha megtelik, el lehet menni a bankba, ahol az automatába be lehet tölteni a sok aprópénzt, és azt jóváírja a gyerek számlájára. Van saját betéti (chipes) kártyája, és 3 havonta kap értesítőt a számlájáról, mint a felnőttek. Jelenleg 3% pa a kamat 3000 EUR-ig, csak gyerekeknek, és kezdetben kaptak 20 EUR jóváírást. Jelenleg havi 5 EUR a zsebpénzük, ebből likviden tartanak kb. 20 EUR-t, (ha pl. gumimacit akarnak venni, vagy LEGO-t), a többit megtakarítási számlán. 8 és 6 évesek a gyerekek. Mi nem adunk pénzt mint jutalom, hanem elmegyünk pl. sütizni a cukrászdába, ha valamit ügyesen csináltak. Adakozni a saját pénzükből szoktak (pl. magyar koldus a templomnál), ez saját belátásukra bízzuk, mennyit, de a boltokban kihelyezett gyűjtőkbe is szoktak dobni az afrikai gyerekeknek.

  • hungaroborg

    “Az iskolában nem azért kell tanulni, hogy rövid távon pénzt kapjon, hanem hogy hosszú távon tudást.”

    Szerintem erre még felnőtt korban sem jött rá az emberek nagy része. 😀

  • Gejza

    Szólj ha eladósorba került a lányod, hátha érdekelne :-). Viccen kívül ha így van nevelve egy gyerek, akkor nem fogja elvárni hogy a pasija kifizesse neki a napi szoláriumját, fodrászát, mert tisztában lesz a pénz értékével. Csak irigyelni tudom, mert ezzel annyi pluszt adsz nekik amiért örök életre hálásak lehetnek. Ezt kellene tanítani az iskolában, nem a sok hülyeséget.

  • okoska2

    Ellenzem a külső motivációt a jó cselekedetekre, ezért nálunk alanyi jogon van zsebpénz:) Büntetés tárgya sem lehet pénzmegvonás, mert a zsebpénzzel a pénzzel való bánást tanítjuk. Nincs szabály, mire költhet és mire nem, hiszen ez az ő pénze. Természetesen sokszor beszélgetünk róla, mi éri meg, mi butaság stb. De a döntés az övé.

    Már iskolás a kisfiam, tud számolni, és ami még fontosabb: a büfé és egyéb kortárs helyzetek miatt sok a pénzköltési kísértés. Heti zsebpénzt kap, amit magánál tarthat, 500 ft-ot. Ami hét végén megmarad, betesszük egy perselybe. Ha akar, költhet belőle következő héten, vagy gyűjtheti. Ami hónap végén megmarad, megy a számlájára. Ha a családban pénzt kap, azonnal megy a számlára.

    Ott gyűlik a pénz, és ő mondja meg, mi a célja vele. Most egy menő lego készletre gyűjt, nagyon ügyesen menedzseli a pénzügyeit, büszke vagyok rá! 🙂

  • Györgyi

    Szerintem ez egy teljesen felesleges túlzás. Én legkorábban akkor kezdeném el a gyerekem pénzügyi nevelését, amikor már rutinosan számol. Semmi értelme óvodás gyerekeket pénzzel meg persellyel csesztetni. Én 9 évesen kaptam az első perselyemet, az ötösökért kapott 5 forintosokat tettem bele, de még akkor is telenyomtam színes gombokkal, hogy minél hamarabb tele legyen. Nem a pénz érdekelt, hanem hogy kibelezhessük végre a macit (nem malac formája volt, hanem medve).

  • Stiel

    @okoska2 melyik készletre gyűjt? (Elég egy sorszám, és bocs az offért. :))

    Nálunk amikor eltörte a karácsonyra kapott tabletjét, megbeszéltük, hogy vehet másikat zsebpénzből. Volt valamennyi zsebpénze éppen, és még 2 hónap gyűjtögetéssel meglett (nálunk napi 200 forint a zsebpénz). Konkrétan azzal a nagy kupac 200-assal fizettük ki a boltban, mókásan festhettünk. 🙂

  • gombócné teri

    Nagyon szimpatikus módszer. Nekem egyedül az “adomány” kategóriával van némi fenntartásom, amit nagyon sokan amolyan politikailag korrekt tevékenységként élnek meg, de sajnos hazánkban ez a műfaj a legtöbb esetben arról szól, hogy “adomány” címén valaki jól megszedi magát. Ld. például a vörösiszap-katasztrófára begyűjtött lakossági pénzbeszedés, melyből végül egy fillért sem használtak fel az eredeti célra…

    mno.hu/belfold/vorosiszap-adomanyok-hova-lett-10-millio-forint-1257937
    nol.hu/belfold/20111130-einstandolt_adomanyok-1289823

    ..és hogy ne csak szűk hazánkban mozogjunk: utánanézett BÁRKI hogy mire költi az adományokat a Vöröskereszt, vagy a Greenpeace, egyáltalán kik vezetik ezeket a szervezeteket? Khmm…

  • szárnyas freivadász

    “Az iskolában nem azért kell tanulni, hogy rövid távon pénzt kapjon, hanem hogy hosszú távon tudást.”

    Iskolába nem azért járunk, hogy tanuljunk, hanem azért, hogy barátokat szerezzünk 🙂
    A kapcsolatrendszer sokkal fontosabb, mint a másodfokú egyenlet megoldóképletének ismerete. Az érettségi után azt úgyis gyorsan elfelejti az ember.

  • Panasonic

    A nehezsegek gimiben jonnek, amikor a rosszul nevelt barati kor ketnaponta mekibe, moziba, plazazni stb hivja a gyerkocot es rajon, hogyha racionalisan banik a penzzel akkor csoringer luzerkent a tarsasag peremere kerul. Ebben az eletkorban ez komoly flusztracio. Mi igyekszunk beleallni a problemaba, de nem konnyu, sok nehez pillanatot szul.

  • Ras Al Guhl

    Én nem szeretném megírni a nagyon kicsi korától hogyan csináltuk,abban azt hiszem mindenki próbál saját maga boldogulni.
    Azt viszont tudom javasolni,hogy 10éves korától mi hogy csináltuk.Így:
    Pénteken átnéztük az ellenőrzőt ha csak 4-es és 5ös volt akkor kapott 250Ft anyjától 250Ft apjától.Ellenben ha volt beírás vagy 3-as 2-es -1es akkor megkapta a pénzt de másnap szombat reggel együtt elmentünk a közértbe és azt az 500Ft-ot a családra kellett költenie.Pl.Liszt,Tea,Kávé vagy hasonló,hogy lássa a különbséget.Nem az van hogy elvesszük tőle.
    Színötös a kislányunk.:)

  • Bea

    @okoska2 Egyet értek, a jó cselekedetet pénzzel jutalmazni hosszú távon nem jó út. Én egyébként a heti zsebpénznek is ellene vagyok (bár még nincs gyerekem, szóval lehet, hogy élesben majd lesz ilyen – én nem kaptam rendszeres összeget, mégis azt gondolom, hogy felnőtt fejjel tudok bánni a pénzzel). Szerintem a szülő felelőssége eltartani a gyereket, akinek a játék ugyanolyan létszükséglet mint a kaja – csak ez többnyire a szellemi fejlődéséhez szükséges. Azt pedig, hogy hogyan kell a pénzt kezelni, a szülők (esetleg a tágabb család) példájából tanulja. Ha a szülő akár magának akár a gyereknek megvesz minden szart, nem spórol a rezsin (villany lekapcs, vizet nem folyatjuk stb), hó végére nem marad semmi a számlán, akkor gyűjtheti a gyerek malacperselybe a százasokat, később ugyanazok a hiányosságok fognak jelentkezni nála is.

  • Ez vagyok

    A legfontosabb, hogy a szülők hogyan bánnak a pénzzel, a személyes példa.
    Ha jól, akkor talán nincs is szükség bonyolult szisztémákra a gyerek jó pénzügyi kultúrájának kifejlődéséhez. Neki is tudnia kell, tudja mennyi pénzre van szüksége, mikor már iskoláskorú. Ezt biztosítani kell számára. Nyilván nem a csipszre, mekizésre a barátokkal gondolok. A szükséges tárgyak, befizetések ezek.
    Előfordulhat, hogy egy egészséges pénztudatú gyereket elronthatunk a rendszeres zsebpénzadással, különösen akkor, ha ez jóval több, mint amire szüksége lenne.
    Ha már a konkrét cél és elköltenivaló helyett a rendszeres zsebpénz a gyakorlat, akkor is célszerű valamilyen elvégzett tevékenységhez kötni. Természetesen a mindennapi családi munkán kívülihez. Én azért félek, hogy az rögzül benne, ha megcsinálok valamit, pénzt kapok érte.

  • SzP

    Mi a karácsonyi, születésnapi ajándékokat oldottuk meg úgy, hogy pár éve babakötvénybe kapják az ajándék értékét “felesleges ajándéktárgyak” helyett. Igaz a gyerekeim már 13 és 16 évesek, ők már értik ezt is, bár ez nem olyan látványos.

  • Lazybones

    Györgyi: “Semmi értelme óvodás gyerekeket pénzzel meg persellyel csesztetni.”

    Szerintem Gergő kislányai élvezik ezt, nem tudom, miért számítana csesztetésnek. Bár engem csesztettek volna ilyesmivel a szüleim, nem tartott volna harminc éves koromig megnevelni saját magamat.

  • szárnyas freivadász

    Bár perselyem is volt, akkoriban (’80-as évek) még divat volt az iskolabélyeg. Az inflációt (magasabb kamatot) pedig ott tapasztaltam meg, hogy a tanév végén, amikor a bélyeget vissza lehetett váltani készpénzre, több pénzt kaptam, mint amennyit vártam 🙂

  • okoska2

    Stiel:
    Nem tudom a sorszámot, valamelyik nagyobb készlet Minecraft lego! 🙂

    Bea:
    Persze hogy a szülő felelőssége eltartani a gyereket!! Nem is kell semmi olyat vennie a zsebpénzéből, amire rendesen szüksége van.

    Azzal pedig egyetértek, hogy a szülő elsősorban a viselkedésével, példaadással nevel. Mi sem költünk hülyeségekre, nem szórjuk a pénzt, és hónap végén is mindenere jut, amire kell. / Kiszámolót olvasunk, na! 🙂

    Végülis a gyerek olyan mint mi! 🙂

  • debora

    Mi is kigondoltuk többször, hogy ki mennyi zsebpénzt fog kapni, meg jutalmat ezért-azért. Aztán volt, hogy több kellett vagy egyszerűen csak elfelejtettük, szóval elsikkadt az egész.
    Maradt a már gyerekkoromban is bevált rendszer: ha kellett pénz, kértem és kaptam, mondjuk sosem szórtam el. Amikor már saját keresetem volt, próbáltam spórolni is. Ezt láttam a szüleimtől és végül a gyerekeim is így nőttek fel.
    Tisztelem Gergőt ezért a kitartó és tudatos pénzügyi nevelésért, nekem ez borzasztó fárasztó lenne.

  • Vbzsolti75

    Sziasztok, elsőre lehet hogy lehúztok azért, amit írok… De nekem az akkor kb 6 éves fiam részére számolás/előre gondolkodás fejlődése szempontjából a Farmville játék jött be nagyon. A játékban különboző dolgokaz kell termelni és eladni a “piacon”. Minden termékből más további (és drágább) termékek készíthetők, a pénzért további beruházások és nice-to-have csecsebecsék vásárolhatóak. Emellett még arra is kell figyelni, hogy az össz raktárkészletünk nem mehet bizonyos szint fölé (ami bizonyos beruházással szintén emelhetö). Eredmények a gyereknél: számolás (pl. egy sütihez kell 3 búza, 2 tej, 2 cukor stb, 1 cukorhoz 2 kukorica), elöször kicsiben, aztán a pénz értékek miatt nagyobban is (100/1000/10000 nagyságrendek). Elöre gondolkodás: ne vedd meg most a csecsebecsét… Jobb ha elöbb egy új gyártóegységet veszel, igy tobb lesz késöbb a bevételec… Virtuális, tudom, de nekünk bejött

  • Gergő

    @Mate12345
    – Az ünnepek, miegyebek nem zavarnak be, nekik, az egy másik “rendszer”.
    – Az adomány arra való, hogy másoknak vegyenek belőle valamit, akár nekünk, vagy egymásnak, vagy akár egy segélyszervezetnek is adhatják.
    – Pénzt olyan dolgokért nem adunk ami kötelesség. Ez nagyon fontos. Pl. a szobája kitakarítása, házimunka, vagy suliért nem kapnak. Olyan jutott eszembe, hogyha lemosom a kocsit, megkérem, hogy segítsen, cserébe kap valamennyi zsebpénzt. Így tud munkával majd pénzt keresni. Tipikusan olyan munkákért kaphatnának zsebpénzt, ami nem kötelező, de nem is önként dalolva csinálnák pénz nélkül is. Ha önként csinálja, akkor eleve magát jutalmazza, hogy megcsinálhatja, akkor minek rontsam el a pénzzel? Inkább olyanért fizetnék amit mondjuk immel-ámmal megcsinál, esetleg ha felismeri, hogy így több pénzhez jut és amiatt vállalja el.

  • Gergő

    @mate12345
    – Elcsábulnak. Sőt, van hogy naponta 5x mást akar venni. A lényeg az, hogy mikor döntési helyzetbe kerül, akkor mire költi. Akkor mindig visszakérdezek, hogyha ezt megveszed, akkor a másikra még várnod kell, mert most elköltöd erre a pénzt. Ő ilyenkor mérlegel és dönt. Egyébként mivel külön kategóriák vannak nem okoz nagy gondot, hogy éppen fagyit vegyen, vagy játékbabát. Nem keverjük, a “költős”-ből vesz fagyit, ha van ott elég és a másikból meg babát, vagy mozijegyet. De volt olyan is, hogy a “költős” pénzben összegyűlt a mozijegyre való és kérdezte elköltheti e mozira. Mondtam, ha nem akar csokit, fagyit venni akkor persze. Minden az ő döntésük és nyugodtan rontsák el, majd megbeszéljük és tanulnak belőle. Inkább most mint 20 év múlva.

  • Gergő

    @graphite nem ismerem a Commerzbank-os gyerek betétet, de gondolom ez nem itthon van, ha euros a számla. Mi sem jutalomra használjuk a pénzt, nem is akarjuk erre.
    De pl. fagyit is szoktak tőlünk kapni, nem csak a saját pénzükből vehetnek. Az ökölszabály az, hogyha az egész család elmegy fagyizni, akkor mi fizetünk, vagy ha elmegyek a boltba és veszek magamnak valami nasit, akkor a gyerek is kaphat valamit. De ha csak tejet és kenyeret veszek és magamnak semmit (ez az általános), ő pedig akar magának valamit, akkor már neki kell megvennie.

  • Gergő

    @gombocne-teri
    Az adománynak itt nem annyira a pénzügyi oldala fontos, hanem sokkal inkább erkölcsi értéke. Nem az a lényeg, hogy az adományról végül kapunk e számlát és nyilatkozatot, hogy igen ezt, vagy azt vettük belőle, hanem az, hogy megtanuljuk, hogy ha megtehetjük, akkor segítsünk másokon. Idővel megtanulják majd, hogy vannak olyanok, akik lenyúlnak ebből a rendszerből, de addigra már beléjük épül az az erkölcsi értékrend ami fontos. Most ez a lényeg. Egyébként fentebb írtam, hogy az adománynál elsősorban vehetnek másoknak ajándékot és nyilván az osztálytársának vesz most még sütit ez azért nem megy annyira félre. De ebben a korban talán még az “se baj”, ha lenyúlja egy alapítvány, ha ő azt hiszi, hogy jó helyre ment (hadd legyen meg még a világba vetett hitük). Itt a tettének az üzenete a fontos.

  • Gergő

    @panasonic Ha tiniként emiatt válaszút elé érkezik, akkor el fogja dönteni, hogy kipróbálja e amit még sose próbált ki és elverje-e a pénzét, vagy sem. Dönthet így, nincs ezzel baj. Nem arra akarom nevelni, hogy így csináld, mert ez így jó, hanem hogy mi itthon így csináljuk, azt látjuk, hogy ez így jó. De ő csinálhatja másként. Én azt szeretném, ha kapna egy olyan mindset-et amit mi képviselünk, de hogy mit kezd vele később, az az ő dolga.
    De még nem tartunk ott, ha majd igen, akkor írok arról is, úgyhogy jó lenne, ha 10 év múlva is menne még ez a blog. 🙂

  • rm

    “[…] ha költeni akarnak, akkor odaadom nekik a készpénzt, ők megveszik a boltban és otthon pedig visszaadják a perselyből.”

    Akkor lassan elkezdhetnél hitelezni nekik, 40% THM. 🙂
    Kicsit tompítja a magas bevételt és betéti kamatokat.

  • Teddy

    Sok felnőttnek sem ártana malacpersely. Ahová hónap elején kötelező lenne meghatározott összeget betenni, de tilos lenne kivenni.

  • gombócné teri

    @Gergő: igen, lehet igazad van. Sajnos én eddigi életem során nagyon rossz példákat láttam, és azt, amit te is írsz: az emberek szeretik az hinni, hogy az adomány jó helyre ment. Klasszikus példám erre az 1990 óta a Széll Kálmán téren “vonatjegyre” gyűjtögető asszonyság, Erdélybe szeretne hazajutni.

    Egyszer csak úgy próbaképpen megkérdeztem, hogy és tessék mondani, honnan indul a vonat? A Déliből – hangzott a válasz.
    Emberemlékezet óta nem ment onnan Erdélybe vonat :)))

  • mandm

    sztem te nem vagy normális! kiszámoló is már kezd elmenni egy olyan irányba, ahol minden a spórolás, meg a pénz!

    A gyereknek hagyjuk már meg a gondtalan gyerekkort!!! Én is figyelek a tudatossagra, de 50 Ft spórolásért nem fogok egy csokiért a 2 km-re lévő boltba menni! nem lehet allandóan a kuponokat nézni, meg az akciókat, elmegy az életkedved is ettol…

    azért a pénzvilagnal fontosabb az érzelmi vilag! persze, beszéljen a gyereked 5 évesen mar hat nyelvet, tudjon derivalni 8 évesen, aztan majd nézhetsz, mikor infantilis felnott lesz belole, mert tulterhelted a szellmét!!!

    kiszamolo is mar ott van, hogy tulzasokba esik szinte minden téren… huuu, 5 ft-tal olcsóbb percdij… ki nem szarja le? azt az idot amit olcso dolgok keresésére hasznalsz, inkabb toltsd a gyerekeddel! akinek érzelmeket adj gyerekkorban, ne pénzügyi tudast!!!! idióta…

  • Kiszamolo

    Mandin, nem érted. Ez NEM a spórolásról szól, hanem a pénzkezelésről való játékos ismerkedésről.

    Ennyi erővel mondhatnád azt is, hogy milyen bolond az, aki hagyja a gyereket segíteni a konyhában sütni vagy mosogatni, rabszolgát csinál belőle 5 évesen, ahelyett hogy élvezné a gondtalan gyerekkort.

  • Mate12345

    @mandm
    Csak kíváncsiságból, te elolvastad a cikket is, vagy megragadtál a címnél? Hol van ebben a cikkben akár csak egy szó is a spórolásról?
    (Egyébként azzal Kiszámoló is sokszor példálózott, hogy aki 50Ft-ért átmegy a 2km-rel messzebb lévő boltba, az nem teljesen racionális.)

  • Franklin

    @kiszamolo

    Amellett, hogy értem, mégis kérdések merülnek fel bennem.

    “Nagyon motiváltak lettek egy idő után”

    Az egyedüli motiváció a pénz, gyerek a szüleivel üzletel és másoknak adományoz. Szülővel üzleti alapon adok-kapok, másoknak önzetlenül csak adok. Jó ez? Hol van az érzelmi motiváció? pl. egyszerű szóbeli dicséret, önzetlen segítség a családi közösségért. Sarkosan fogalmazok: ha a szülők idősek otthonába kerülnek, akkor pénzért és nem szeretetből fogják látogatni?

    Az ajándékozás nem jutalmazás. Hogyan választja szét a gyerek, hogy most csak úgy kapott ajándékot?

    Persze nem látom a család teljes életét, csak azt a szeletet, amit ide leírt.

    A gyerek

  • Gergő

    @franklin Nem szoktunk üzletelni és a pénzt még csak nem is motivációnak használjuk. Az, hogy neki tetszik, hát hajrá, de nekem nem ez a lényeg. Az életünk egy apró szikrája a pénzügyek, mondhatni kiegészítője. Heti kb. fél óra órát foglalkozunk összesen a pénzzel.
    Ebben a cikkben nem a gyermeknevelésről akartam teljes képet adni, hanem csak egy témát ragadtam ki. Itt most nem foglalkoztam azzal, hogy mennyire fontos a lelki egyensúly és az odafigyelés, szeretet, stb.
    A gyerek nálunk nem kap csak úgy ajándékot, mert egy idő után elvárás lesz a részükről. Általában vmi eseménynél kapnak ajándékot (pl. óvodai balalgás, névnap, stb.). Csak úgy nem. És ez nem azt jelenti, hogy nem szeretjük, hanem azt, hogy nem “szórjuk el” a pénzünket (ez is a pénzügyi nevelés része). De pont ezért kap zsebpénzt, hogy bármikor tudjon venni magának valamit ha akar és nem akar várni vmi ünnepre.

  • Sonkafiu

    Felmosást és egyéb dolgokat pénzzel jutalmazni? Ez a módszer szerintem hamarosan visszaüt, csak azt fogják később csinálni, amiből anyagi hasznuk származik.

  • Gergő

    @mandm Senki nem vitatta szerintem, hogy az érzelmi világ nem fontosabb mint a pénz. Sőt. De ez a cikk nem is erről szólt. Amúgy az 5-6 éves korban isszák a szülők szavait. Nem gondos neki hallgatni amit a pénzről beszélsz neki. Érdekli őt, kérdezget, hogy hogyan működik. Meg akarja ismerni a világot. Eszébe nem jut, hogy ettől egy centivel is távolabb kerül a “gondtalan gyermekkortól”.
    Tegnap takarítottam és odajöttek hozzám, hogy hadd segítsenek. Azután azon vitáztak, hogy ki hol söpörjön fel. Élvezték az egészet, akkor lettek volna lelombozva, ha nem engedem meg. Most mondtam volna, hogy nem moshatnak fel, nehogy elvegyem a “gondtalan gyerekkorát”? Ugyanez van a pénzügyekkel is, úgyhogy mesélek nekik és ki is próbálhatják. Hadd legyen tényleg “gondtalan gyerekkoruk”…

  • Steve

    Gyerekekkel tavalyi nyaraláson egyik este kicsit “összevesztünk”. Akartak egy idióta játékot venni, hiába mondtam, válasszanak másikat, mert ebből már 100db van otthon, vegyünk inkább valami értelmesebb dolgot, de nem, nekik az kell. Nyaraltunk, meg amúgy is megígértem nekik, hogy veszek nekik valamit, így hát megvettem. Csak zavart a dolog, meg az is, hogy ilyen hülyeség miatt kellett “összevesznünk”. Hazatérve bevezettük a zsebpénzt, és mondtam nekik, azt vesznek belőle amit akarnak, én abba nem szólok bele, max ha kérik tanáccsal látom el őket.
    Idén is el tudtunk menni nyaralni szerencsére.Előtte odaadtam nekik a nyaralásra szánt zsebpénzt(10EUR) meg volt még 1-2 EUR-juk amit innnen-onnan összegyűjtőgettek, szóval kb 18-18EUR-al a pénztárcájukkal indultak. A nyaralás végén 16-16EUR maradt, mert vettek 1-1 nyaklánc-karkötő szettet.Muszáj a kezükbe adni a pénzt, mert különben nem értik

  • eferix

    Azért bennem felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e erre ebben a formában?

    Saját példám alapján: Apám világ életében szórta a pénzt (ami jött, rögtön elszórta valamilyen felesleges kacatra vagy eljátszotta), mindeközben anyám kockás füzetben vezette a kiadásokat/bevételeket, és kilómétereket biciklizett egyik boltból a másikba, mert mindent ott vett meg, ahol épp a legolcsóbb volt, hogy valahogy kijöjjön hóvégén. Anyámnak hála (ill. apámnak a rossz példáért), tudtam, hogy melyik a helyes út, mivel én a locsólópénztől a zsebpénzig minden pénzt elraktam, diákként pedig már sokat dolgoztam, hogy megvehessem magamnak a félretett pénzemből, amit a szüleim nem tudtak megvenni.

    Vagyis, ha látja a gyerek otthon, hogy TE MAGAD hogy bánsz a pénzzel, akkor ő is úgy fog bánni vele, és ehhez nem kell se katica, se szívecske.

  • eferix

    Illetve egy másik szempontból nézve: mi értelme feltalálni a spanyolviaszt? Már régen kitalálták a Gazdálkodj Okosan és a Takarékoskodj Okosan című játékokat. Emelett, ha visszagondolok, mennyit játszottam anno stratégiai játékokkal, ami a látszat ellenére nem háborúskodásra tanított meg, hanem arra, hogy termelj pénzt, amiből fel tudsz építeni valamit és azt fent is tudod tartani, de nem mindegy mit milyen sorrendben csinálsz, hiszen ha nincs meg a pozitív cashflow, akkor az ellenfél legyőz.

  • mandm

    Ebben a korban nincs helye az ennyire tervezettz pénzugyi nevelésnek! a pénz a legutolsó, amit meg kell tanitani, de igazabol nem is kell, mert a gyerek masolja a szulot! nem kell pluszt hozzatenni. takaritani is azért akar, mert anyu csinalja… de ez nem rideg pénz! nem hiszem hogy anyut latja malacperselybe dobalgatni vagy készpénzt szamolni! plane a bankszamlak koraban.

    pénzugyi nevelés boven elég 14 éves kortól.nem, nem késo, pont ott van az ideje. a csokija beosztasaval is pénzugyi alapokat tanul stb. a pénz mesterségesen behozott plusz, a takaritas természetes! ez a kulonbség.

    mg.: nem tartanék igényt a lanyodra. vtam ennyire tudatosra nevelodott lannyal, tényleg spórolt, tudatos volt, cserébe napi 10x ejtette ki a pénz szó vmilyen formajat, és 1x sem beszélt érzelmekrol. rideg is volt mint egy jegcsap… csak annak irtam, aki szerint fonyeremény lesz. hat nagyon nem lesz az.

  • Kiszamolo

    mandm, azért egy ilyen prófétai kinyilatkoztatás elé illene legalább egy annyit hozzátenni az elejére, hogy szerintem…

    Szerintem meg egyáltalán nincs igazad.

    Az érzelmi problémák pedig nem a pénz miatt vannak, hanem attól teljesen független probléma.

    Az egy nettó hülyeség, már elnézést, hogy ha a gyerek kap anyagi nevelést is, akkor érzelmi problémái lesznek, vagy anyagias lesz, meg az összes ilyen blődség.

    Ha tanítod főzni, akkor emésztési gondjai lesznek és csak az étel körül fog forogni minden gondolata. Ugye mekkora marhaság ez is?

  • Gergő

    @sonkafiu Igen, visszaüthet, de csak az opcionális feladatokban. Ami pl. házimunka, ott pénzt se kapnak. Azt egyszerűen meg kell csinálni, mindenki vegye ki a részét. Amiért pénzt kaphat, az sosem kötelező. Eldöntheti, hogy akarja, vagy Megéri e neki ennyiért, vagy sem.

  • Gergő

    @steve Tök jó az ötleted, lehet mi is alkalmazzuk majd nyaraláskor. 🙂

  • knorti

    Hú, akkor én nagyon sóher vagyok, havi 10 % kamatot adok csak a gyerekeknek. 🙂

  • Zedder

    @mandm

    “vtam ennyire tudatosra nevelodott lannyal, tényleg spórolt, tudatos volt, cserébe napi 10x ejtette ki a pénz szó vmilyen formajat, és 1x sem beszélt érzelmekrol.”

    Te figyi én meg olyan csajjal jártam, aki ugyan a pénz szó egyik formáját sem ejtette ki a száján, ellenben imádta költeni. A családjában azt látta, hogy pénz az nincs, de ha mégis van, akkor el kell verni, mielőbb.

    Mondjuk az ágyban jó volt, valszeg így szedett össze tehetősebb fickókat. Nálam lapátra került, mert hamar levágtam, hogy mi a szitu. Igazából most így visszagondolva sajnálom őt.

  • persely

    Nagyon szuper a malacpersely, amit a másik posztban ajánlasz. Tetszik hogy átlátszó, látja hol mennyi van benne. Nálatok bevált? Hogyan értelmezitek a különbséget a save és az invest között?

  • kisvirag

    azoknak, akik szerint nem kell nevelni a gyereket, mert elég, ha látja, mit csinál a szülő.
    Van két unokaöcsém (több is van,de itt most ők érdekesek 🙂 )
    Ugyanaz a szülői példa volt előttük, a szűkösen, de jól kijövünk, át kell gondolni mikor mit veszünk, hónap végén lehetnek gondok,de nincs igazából hiány.
    22 és 20 évesek, így korban sincs nagy eltérés.
    Ehhez képest az egyikük kezéből kifolyik a pénz (hiába próbálják a szülők rábeszélni a takarékoskodásra, ésszerű költésre)
    A másik meg arra sem akar költeni, amire kéne. (szintén alig lehet rábeszélni, h vegyen már meg valamit, amit már neki kéne)

    Szóval, mennyire is elég a szülői példát látni?

  • mandm

    @kiszamolo

    mivel mindenki a sajat véleményét irja, egyértelmu a szerintem szó mindenkinél! te minden mondatod elé kiteszed hogy szerintem,,, vagy én ugy gondolom… vagy én belatasom alapjan… vagy a hitem alapjan…

    legyunk mar felnottek, hogy tudjuk értelmezni a masik szavait. nyilvan mindenki a maga nevében beszél. hadd ne irjam mar oda minden mondatom elé…

    nyilvan, mindenki ugy neveli a gyerekét ahogy akarja… engem senki nem nevelt malacpersellyel, azt beképzeltség nélkul, elég sok mindenkit elozok matekban is pl.

    ha tudsz mutatni gyerekeket akik tudatosak lettek az ilyen neveléstol, hat hol vannak? fogadjunk, hogy mutatok olyanokat, akiknek nem kamatos kamattal adtak a zsebpénzt, mégis tudatos felnottek…

    ezzel a tulneveléssel csak elveszitek a gyerek felszabadultsagat, de ti dolgotok. az élet ennél egyszerubb.. nem kell tulkomplikalni 5-6 éves gyerekeken… SZERINTEM!

  • Zabalint

    @eferix
    Nem értek egyet, sokkal többet tanul az a gyerek, akit valamilyen formában be is vonnak a pénzügyekbe, mit aki csak látja kívülről. Az, hogy neked lett pénzügyi kultúrád, nem bizonyítja, hogy amiket a cikkben leírtak ne jelentenének pluszt a jó példán felül.
    @mandm
    Az, hogy valakit pénzügyileg tudatosan nevelnek, nem jelenti azt, hogy érzelmileg elhanyagolnak. Bár tudom, hogy mostanában divat lett szembeállítani az érzelmeket a pénzzel, a kettő azonban nem zárja ki egymást. Egyetlen felnőtt nő alapján ilyen messzemenő következtetést levonni nem túl bölcs dolog. Főleg, ha arra gondolsz, mennyi pénzügyi kultúra nélküli emberre igaz ugyanez, hogy állandóan csak a pénz foglalkoztatja. Te összemosod az anyagiasságot a pénzügyi tudatossággal.

    A bankszámla helyett pedig azért van a malacpersely, mert abban a bankszámla még nehezen felfogható.

  • Zabalint

    @steve
    Nincs még gyerekem, de előre tudom, hogy hülyeségnek fogom tartani azon dolgok legalább egy részét, amiket meg akar majd kapni. Ahogy így volt ez szüleimmel, akiktől azon álláspont miatt nem kaptam zsebpénzt, hogy úgyis megveszik nekem, amire tényleg szükségem van. A baj az, hogy ami a szülő szemszögéből hülyeség, az a gyerek szemszögéből lehet a legszórakoztatóbb játék, később amit akar, az lehet akár hasznos is, csak a szülő nem abban a korban nőtt fel, nem érti a hasznosságát. Szóval a tudatos pénzügyi nevelés mellett emiatt is kell a zsebpénz a gyereknek, mert bármennyire is azt gondolja a szülő, hogy tudja mi kell igazából a gyereknek, ez nem mindig igaz.

    Most példának nem saját, hanem a feleségem példája jut eszembe, aki tizenévesen hordozható mp3 lejátszót akart, az anyja meg annak ellenére nem értette, hogy ő meg tizenévesen könyörgött egy walkmanért.

  • Zabalint

    @mandm
    Nem vesznek el semmit a gyerektől, a gyerek élvezi a pénzesdit, még játéknak fogja fel. Attól még ugyanúgy megvan a gyerekkora. Az a baj, szerintem ez az ezzel elvesszük a gyerekkorát dolog egy olyan szemléletből ered, hogy hülyének nézzük a gyerekeket, azülőként Istenként tetszelgünk előttük, míg rá nem jönnek, hogy nem vagyunk azok.

  • Franklin

    @gergo

    “Egy szivecske 1000 Ft-nak felelt meg. Nagyon motiváltak lettek egy idő után, pl. az egyik gyerek minden nap felmosott magától.”

    Te írtad, ebből következtettem, hogy a pénz a motiváció. Ugyanakkor én írtam, hogy “Persze nem látom a család teljes életét, csak azt a szeletet, amit ide leírt.”- és az így elég rémisztő volt, de a hozzászólásomra adott válaszod megnyugtatásul az eredeti levélben is elfért volna.

    Csak annyit írnék, hogy én gyerekkoromban egyrészt azért takarítottam, mosogattam, főztem stb., mert kialakult ez a rendszer, szeretem a rendet és a tisztaságot, másfelől a szüleim elég sokat dolgoztak, természetes volt, hogy amit tudok megcsinálom.

    Tapasztalatom szerint a pénzkezelést lehet tanulni, ehhez aktuális információkat beszerezni, pénzügyi tanácsadóhoz fordulni!!!:-), de valahogyan ez alapjaiban, egy meglévő, veleszületett tulajdonság.