Így könnyű

Kijöttek a legújabb számok Meseország teljesítményéről, az év-év alapon 2,7%-os recesszióról és a soha nem látott nagyságú államadósságról, illetve a legalacsonyabb beruházási rátáról.

Nem is szeretnék ezzel sokat foglalkozni, sokan megtették már helyettem.

Egy dologra szeretném csak felhívni a figyelmet, ez pedig az államháztartási hiány nagysága. A minisztérium ünnepélyesen jelentette be, hogy sikerült 3% alatt tartani a hiány nagyságát, amire régen volt példa utoljára Magyarországon.

Igaz, ennek olyan hatalmas megszorítás volt az ára, ami éppen a fenn említett recesszióba taszította az országot.

Ami hatalmas csúsztatás ebben az adatban, ami összeveti a mostani hiányt a kormányváltás előtti hiánnyal, hogy ez a kormány beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat és az addig odafizetett pénzeket is ő szedi be.

Eddig évi 340-360 milliárd forint hiányt okozott a költségvetésben a magánnyugdíj-pénztárakba befolyt pénz, ami miatt a költségvetésnek kellett kipótolni a nyugdíjkasszát. Ez a kiadás a nyugdíjpénztárak felszámolása miatt megszűnt. Ez okozta a költségvetés egyenlegének látványos javulását, hiszen eddig a teljes magyar költségvetés 2-2,5%-át elvitte a magánnyugdíj-pénztárakba befolyó pénz pótlása.

Így számolva az előző kormányok is hozták több évben a kormány által ünnepelt államháztartási hiányt. Úgyhogy ezekre a számokra sem kellene annyira büszkének lenni.

Share

25 hozzászólás

  • Halász Antal

    Nem azért, de a privatizáció kimaradt. Szocik ebben élenjártak, és el is költötték.

  • Kiszamolo

    Még véletlenül sem mondtam, hogy a szocik jól csinálták volna.

  • wolff

    Jó érv lenne, ha igaz lenne. De a privatizációs bevételt már Bokros idején is az államadósság csökkentésére költötték. Meg lehet nézni a számokat, GDP arányosan 1994 vége és 1997 vége közt 90%-ról 62%-ra csökkent. Ebből 7 százalékpontot a privatizációs bevételekből kifozetett adósságelemek tettek ki. Volt olyan, hogy a privatizációs bevétel ellenére nőtt az államadósság, 1990 és 1993 között.
    http://www.gki.hu/en/node/350
    Amióta EU tagok vagyunk, azóta pedig nem is tudjuk elkölteni bármire, mert az EU szabályai szerint az ilyen bevételt nem lehet folyó kiadásokra elszámolni, így ha arra költenék, akkor is magasabb államháztartási hiányt mutatna ki az Eurostat. Egy példa erre:
    http://hir6.hu/cikk/12969/080711_a_mav_cargo_bevetel_elszamolasa_a_felhasznalastol_fugg

  • KZoltán

    Az alapvető probléma, hogy nem az államadósság és a költségvetési hiány számít, hanem a bruttó külső adósság és a fizetési mérleg. (Nem véletlen, hogy nem ezeket a mutatókat nézik, mert akkor rögtön kibukna, hogy a németek meg a hollandok mekkorát kaszálnak az EU-n.) A bruttó külső adósságunk kb. a GDP 150 %-a. (Ebben a mutatóban csak olyan ‘gazdasági nagyhatalmak előznek meg’ minket, mint pl. Burundi, Gambia, Libéria.) Ez számít, mert ezt kell esedékességről esedékességre törlesztetnünk. Hogy ebből mennyi az állam- és a mennyi magánadósság, az csak azt szabja meg, hogy kinek-kinek mennyi jut belőle. (Mellesleg legkésőbb bankmentéskor minden külső adósság államadóssággá válik, lásd Izland, Írország, Portugália, Görögország; ami azért is érdekes, mert bankot menteni kötelező, de pl. kolbászgyárat kifejezetten tilos.) Na, most ha az egész ország adósságot törleszt, akkor miből lenne növekedés?
    Különben ha megnézzük a külső adósságunk alakulását 1990-től máig, akkor azt látjuk, hogy évi átlag 10%-kal nőtt $-ban számolva. Levonva ebből a $ inflációját, legyen évi átlag 4%, évi átlag nettó 6%-os növekedést kapunk. A GDP meg alig nőtt évi átlag 1%-ot (arról a nüánszról ne is beszéljünk, hogy a külső adósságot nem a GDP-ből, hanem a GNI-ból törlesztjük). Tehát a külső adósságunk évi átlag ~5%-kal gyorsabban nőtt az elmúlt 22 évben, mint a jövedelmünk, amelyből törleszthetnénk.

  • Majomparádé

    Amit a magánnyugdíjpénztárba kellett fizetni kötelezően, 1998 előtt az állami nyugdíjkasszába ment. Onnan ki lett véve és azt valamivel pótolni kellett. Ha az az ára ennek a fajta öngondoskodásnak, hogy drága hitelből kell pótolni a kiesett bevételt, akkor nem sok értelme van. Nyugat Európában is a magánnyugdíjpénztárak az itthoni ún. önkéntes nyugdíjpénztárnak felelnek meg.

  • barna

    akkor sokkal nagyobb a baj, mint ami látszik, vagy amit láttatni engednek?

  • Kis Tamás

    Hát ha egyik párt se jó,akkor alapítsunk Kiszámoló pártot.

  • Zsolt

    Most újraindult a http://kiszamolo.blog.hu/ ? Ez volt az első blogod emlékszem, most véletlenül odakeveredtem s megint frissítve van. Vissza a gyökerekhez? 🙂
    Ráadásul ott újabb cikk van mint itt, ez amiben viszont most írok, az nincs ott meg.

  • Ervin

    Nemsokára véget ér a nyugdíjasok évi 4000 Mrd-os szórakoztatása….Románia és Szerbia útján vagyunk….

  • Kiszamolo

    Itt vannak olyan cikkek, amik ott nincsenek, az ott lévő cikkek másnap jelennek meg itt.

  • Bud Fox

    Az oktatásra jóval többet kellene költeni, jó szakemberek képzésére lenne szükség és a külföldi működőtőke vonzására, hisz tudják az ipari beruházók h jók a magyar mérnökök, a Hyundait ide kellett volna vonzani. A felsőoktatást gyakorlatiasabbá kéne tenni, a szociális rendszert pedig igazságosabbá, a magas jövedelműeknek ne járjon családi pótlék, a szegény sorsú gyerekeket pedig fel kell zárkóztatni, hiszen ha érdekelné a romákat a tanulás, akkor értékes tagjai lehetnek a társadalomnak.

  • kp

    MANYUP téma: normális országban ugy működne, h. azt költjük el, ami van. Ha ksv kb 2.5%-al kevesebb a bevétel (pl kiteszünk öngondoskodásba mint a manyup 98 után) akkor annyival kevesebbet költünk nem pedig “drága hitelekkel pótoljuk a hiányzó bevételt”.
    Lenne vagy 10 pgdn a felesleges kiadások listája – szerintem.
    Közhely: ebben a tekintetben az ország vezetése az őket megválasztó félanalfabéták szintjén áll…

  • Egy másik Zoltan

    Vagy harmad, negyednap! 🙁

  • deke

    Sajnos a helyzet még árnyaltabb, ugyanis a felhalmozott vagyon kamatkiadását is megspórolja most a költségvetés. Azok számára, akik ezt a rendszert támadták érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy hogyan lesz egy tőkében szegény országnak reménye arra, hogy egyszer legyen valamiféle felhalmozott tőkéje, mint takarékoskodással. Én a néhány oligarha helyett vagyonos, egymással versenyző nypénztárokat látnék szívesen. Bár ezt nem nagyon kérdezték mostanában…

  • Majomparádé

    Ez rendben volna, csak a bevételkiesés nem 2,5% százalék volt, hanem sokkal több. Ezért ha csak annyit költöttünk volna, amennyi van, akkor csökkenteni kellett volna jelentősen a nyugdíjakat. Ez egy opció, csak még eddig ilyet egy kormány sem vállalt fel.

    Egyébként meg nem nevezném igazi öngondoskodásnak azt, ha a kötelező nyugdíjjárulék egy magánszámlára megy. Öngondoskodás az, amit a nettó jövedelmemből saját magam félre teszek.

  • Gaben

    Régi rózsaszín álmom jutott újra eszembe.

    Vajon mi lenne a hatása, ha mindenki mindenről számlát (blokkot, stb.) kérne és ezeknek egy jól kikalkulált %-át elszámolhatná év végén?

    Úgy fehérítenénk a gazdaságot, hogy minden egyes vásárlót tennénk érdekelté.

    Túl nagy lenne az adminisztrációs költség?

  • cabala

    Gaben: teljesen így látom én is. Szomorú, hogy az APEH (NAV) trükközései miatt kell nekünk polgároknak is trükköznünk a bevételekkel/kiadásokkal. HA mindenkinek érdeke lenne a számlák gyűjtése – mert pl. év végén csökkenti az adómat/elszámolhatom/stb. akkor egyből jobban kifehéredne a gazdaság.

  • mikve

    majd én megmondom! :))
    tönkremenne a KKV szektor alsó 90%-a, és az összes kényszervállalkozó. ugyanis az adózással, járulékkal növelt árakat a kedves vásárlók (céges megrendelők) már nem fizetnék meg.

    nézz körül, így is hányan vásárolnak a kínaiaknál (ők mindig 3x fizetnek: először amikor megveszik a terméket, másodszor, amikor végül venni kell helyette egy rendeset, harmadszor, amikor helyettük leveszik róluk az adót – ugye, így már nem is olyan “olcó?”).

    persze lehet mondani, hogy ok, a sok adóval, számlával trükköző vállalkozó menjen tönkre. ám ezek az emberek rövid időn belül kenyérért fognak jelentkezni a Kossuth téren, és NEM-el szavaznak a következő lehetőségnél.

    valami egészen hasonló zajlik az agrárgazdaságban, csak nem így hívják: kismillió jogcímen fizetnek támogatást (vagy azért, hogy termeljen, vagy azért, hogy ne csináljon semmit), különben vidéken 60% lenne a munkanélküliség.

  • Kiszamolo

    Nem hinném. Ki az, aki azt mondja a szobafestőnek, hogy márpedig neki számlával kell, akkor is, ha számla nélkül 200, számlával 270?

  • mikve

    cabala: nem a NAV trükközik itt, hanem gyenge a gazdaság, nincs pénz az embereknél, alacsony a vásárlóerő. ez a fajta “számlatudatosság” kiválóan működik – Svájcban. Itt nincs hozzá elég pénz a rendszerben egyszerűen, ezért megy minden “okosba”. (Persze a számla nélküli festés adóját is megfizeti a kedves megrendelő más címeken, ahogy a rezsicsökkentést is ki fogjuk fizetni valami más címen, de az összefüggés nem eléggé direkt ahhoz, hogy a többség elgondolkozzon rajta).

  • pdw

    Peldaul akinek allami tamogatashoz szamlaval kell igazolni a felujitast. Nem tudom hogy van e meg, de anno volt a NEP – Nemzeti Energiatamogatasi Program. Mi pl. ezzel csereltunk ablakot + futesrendszert (asszem olyan 800e ft volt) ebbol ~250-300at visszakaptunk. Igy meg szamlaval is megerte.

    (Az mondjuk maskerdes, hogy egy ablakcsere, festes stb. nem olyan rizikos, de egy komplett futesrendszer kiepitest igyis ugyis csak szamlaval csinaltatnek, hogyha barmi gebasz van lehessen menni verni az asztalt.)

  • Gaben

    Esetleg az, aki pl. 50-et elszámolhat, 20 meg megéri neki a mindenkori gariérvényesítést…
    (Úgy kezdtem: “Régi rózsaszín álmom jutott újra eszembe.” 🙂 )

  • szofter

    Valami hasonló célú, de harmatgyenge próbálkozás, úgy tudom, volt pár éve. Egy bizonyos összeghatár fölött beküldhetted valahová a blokkjaidat, aztán a végén a beküldők között kisorsoltak valamit. Nemrég olvastam az Indexen, hogy most a szlovákok akarnak hasonlót. Itt nem mindenki kedvezményezett, de a sorsoláson bárki az lehet. Ha háromszor annyival több áfa folyik be, mint amennyit a játékra rá kell költeni, már simán megérte.

  • Németországban működik ez a rendszer, elég “fura” dolgokkal lehet csökkenteni az adót. Ami viszont megdöbbentő, hogy azért ott is vannak iparágak, ahol nem szeretnek számlát adni (pl. átvették a fodrászok a magyar szokást, hogy számlával vagy a nélkül is ugyanannyiba kerül a vágás).

    A magyar kkv-k meg hülyének nézik az embert. A minap volt egy javítási szolgáltatás, amit igénybe vettem egy kisebb cégnél. Közelebb voltak, mint a tényleges szakszerviz, de a javítandó cucc gyártójának weboldalán mint hivatalos szerviz voltak feltüntetve. Megrendeltem a szolgáltatást, 3000 Ft-ért ajánlották meg. Mentem fizetni, kérdezik, kell-e számla, mondom nem: akkor 2000 Ft. OK. Otthon pechjükre megtaláltam a hivatalos szerviz számláját a javítandó portékában, az ÁFÁ-val növelt szerelési díj 1000 Ft volt. Innentől kezdve miről is beszélünk? kétszeres áron ad el számla nélkül egy szolgáltatást a kkv, ha kértem volna áfás számlát róla, akkor meg áfa nélkül mindösszesen csak háromszoros áron adta tovább nekem a szolgáltatást, amihez nem tett semmit hozzá. Tanulság: többet nem megyek majd ehhez a kkv-hoz, hanem 5 perccel többet autózom, és megveszem direktben a tényleges munkát végző cégtől olcsóbban. Na ezért is hanyatlik az ország.

  • Az agráriumos példa nagyon jó. Amikor egyetemista voltam, egy tantárgy keretében egy hús-vér “kistermelő” gazdaságát kellett elemezni és a jövőre vonatkozóan tervet készíteni rá, hogy mennyire lesz gazdaságos, fenntartható a termelése. Az emberemhez elmentem, csak 400 ha-on növénytermesztésből élt meg a “családi gazdaság”. Megkérdeztem, mennyi a havi munkabér, amit magának és a feleségének felszámolna. Elhangzott egy szám, ami mai fejjel nézve is igencsak jó havi keresetnek tűnik, nemhogy akkor. Elkezdtem feltölteni a számoló táblázatot, és furcsa mód, az jött ki a végére, hogy az egész kóceráj masszívan veszteséges, de a gazda arról regélt hogy ő milyen jól eléldegél a családjával. Persze amikor prezentáltam a tapasztaltakat és a kőkemény számokat a tanáraimnak, kemény vita alakult ki, hogy ez hogy is lehet. A valóságban ez úgy működött, hogy a gazda saját pénzkezelése egyenlő volt a gazdaság pénzkezelésével, és minden, ami csak lehetséges volt, számla nélkül működött, ill. mindenki minimálbérre volt bejelentve, nem pedig az áhított nagy jövedelemre. De az “áfamentesség” miatt csak a terményértékesítésben ennek az egy gazdának több, mint 10 m Ft jövedelme volt éves szinten, amit nem keresett nála senki, ő meg nem jelentett be. Míg ezt a pénzt egy kft-nek be kellett volna fizetnie az államkasszába, ő nyugodtan használta. Nem sajnálom tőlük, nehogy bárki úgy értse, csak sok lehetőség van/volt a mismásolásra a mezőgazdaságban.