Az MNB két érdekes kiadványt adott ki az elmúlt héten.
Az egyik az augusztusi inflációról szóló jelentés. Ebből megtudhatjuk, hogy az infláció továbbra is negatív tartományban tartózkodik (vagyis infláció helyett defláció van), valamint azt is, hogy a zavaró tényezőktől, mint adókulcs változások, államilag előírt rezsicsökkentések és egyéb nem piaci eredetű befolyásoktól megtisztított inflációs ráta továbbra is egy százalék feletti.
A másik az úgynevezett Aranykönyv, ami a hangzatos neve ellenére továbbra is csak egy excel tábla, viszont annál érdekesebb.
A magyarországi bankok és egyéb pénzügyi szervezetek adatait tartalmazza.
Ha nem vagy otthon a számvitelben, az olyan oszlopokat, mint "Saját tőke" meg "Adózott eredmény" akkor is megérted.
Mivel fontos, hogy hol tartod a pénzed, milyen méretű és nyereséges bankban, érdemes nézegetni a számokat. Amire vigyázz, hogy csalóka, ha csak egy év adatait nézed, mert ez alapján például az OTP Bank a legrosszabb bank, mivel 98 milliárd forintos veszteséget ért el 2015-ben. De az ő esetében ez egyszeri oka volt, ráadásul az OTP Jelzálogbank kiugróan nyereséges volt. Ha több évet szeretnél nézni, itt találod az elmúlt évek Aranykönyveit.
Szintén érdemes nem elfelejteni, hogy a devizahiteleket 2015-ben forintosították, amin rengeteget buktak a bankok, bár persze erre a legtöbben már az előző évben elhatároltak pénzt. Az idei első félévben már több bank is nyereséges lett a 2015-ös vesztesek közül, még ha nem is nagy mértékben.
A forintösszegű nyereség/veszteség mellett érdemes összevetni az adatokat az adott bank méretével is, így megtudhatjuk, hogy például a Cetelem 63%-os tőkearányos megtérülést ért el, de az Unicreditnek sem kell szégyenkeznie a maga 25%-ával, vagy a Budapest Banknak a 14%-kal.
A Budacash bankjainak csődje után 40 bank maradt Magyarországon (plusz szövetkezeti és egyéb pénzintézetek), a sorrend mérlegfőösszeg alapján: OTP, Unicredit, K&H, Raiffeisen, MKB, Erste, CIB.
