A héten megjelent a KSH lakáspiaci körképe, ami már tartalmazza a tavaly harmadik negyedéves előzetes adatokat is.

A fővárosban háromnegyed év alatt egyharmaddal, a megyeszékhelyeken 14%-kal csökkent a forgalom. (Ezzel függhet össze, hogy most januárban 57%-kal több budapesti és 53%-kal több megyeszékhelyi ingatlanhirdetés van az ingatlan.com-on, mint tavaly ilyenkor.)

A kereslet ilyen szintű visszaesése sem akadályozta meg azt, hogy a budapesti használtlakások átlagára további 4,1 millió forinttal tovább nőjenek. Azonban mindez úgy igaz, hogy a harmadik negyedévben már csökkenésnek indultak az árak az év eleji robbanás és az alig emelkedő második negyedév után.

10%-kal bő 35%-ról 32%-ra csökkent a társasházi lakások aránya, miközben a panellakások aránya nem változott (15%) s ez utóbbiak ára még további 22%-kal tudott nőni nem csak Budapesten, de a megyeszékhelyeken is.

Szűk öt év alatt országosan 68%-kal nőttek az árak, ezzel toronymagasan a legnagyobb drágulás Magyarországon volt az ingatlanárakban. A második Izland és a harmadik Lettország messze lemaradva követ bennünket, ráadásul Izland esetén különösen olyan pici országról beszélünk, hogy néhány tucat vásárlás már jelentősen eltéríti az átlagárat, de Lettországban is még kétmillióan sem laknak. Az uniós átlag 20,7%-os drágulás 2015 elejétől.

A számokból egy komoly keresleti esést és ezzel összefüggésben nagy kínálati többletet lehet kiolvasni, amit azonban az árak (még) nem követtek le. A következő néhány hónapban kiderül, hogy ez a sokak által várt trendforduló vagy csak egy komolyabb időszakos visszaesés az ingatlanpiacon.