Itt az Európai Bíróság döntése a devizahitelesek ügyében

Végre megérkezett az Európai Bíróság döntése a Kasler üggyel és áttételesen az összes devizahiteles perrel kapcsolatban.

Pár napja már egy ítélet kimondta egy másik ügyben, hogy a devizaalapú hitel nem tisztességtelen, ha az ügyfeleket megfelelően tájékoztatták az árfolyamváltozás kockázatáról.

A jelenlegi per tárgya az árfolyamrés alkalmazása volt, vagyis hogy deviza vételi árfolyamon folyósította a bank a hitelt, a törlesztőrészleteket pedig deviza eladási árfolyamon számolta el. A felperes szerint ő nem tudhatta, hogy egy ilyen költséget is fizetnie kell, mert ez nem volt tételesen felsorolva a költségek között. Ezért szerette volna elérni a teljes szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását, azaz megszabadulni a devizaárfolyam változása miatti veszteségtől.

Ezzel szemben a bankok szerint a hitel deviza alapú, amit az ügyfél miatt forintra váltottak, majd a forintban történő törlesztést havonta visszaváltják devizára. Ezért a valós szolgáltatásért a szokásnak megfelelően a bank költséget számít fel, ez nem lehetett senki előtt ismeretlen, hiszen minden bankfiókban ki van függesztve a deviza adásvételi árfolyam, ahol a különbség a bank haszna a szolgáltatásért cserébe. Így egy átlagosan tájékozódó állampolgár előtt is ismertnek kell lenni, hogy a devizaváltásnak akkor is van költsége, ha az a szerződésben nincs külön nevesítve.

Az Európai Bíróság most egyrészt azt mondta ki, hogy a különböző adásvételi árfolyamok alkalmazása nem feltétlen indokolt, ez az adósoknak kedvez. A másik fontos dolog viszont amit kimondott (és ez volt a per igazi tétje), hogy ha a magyar Kúria is úgy dönt, hogy nem indokolt az árfolyamrés, akkor úgy kell kijavítani a vitatott részt, hogy a szerződés egésze ettől függetlenül megmaradjon. Vagyis ezen indokkal nem lehet kérni a szerződések megsemmisítését és az eredeti állapot visszaállítását, ami pedig szinte az összes devizahiteles per célja.

Az árfolyamrés alkalmazása is csak akkor lehet tisztességtelen, ha az adott konkrét szerződésben nem volt felsorolva, mint költség. Mivel ahány bank, annyi szerződés, sőt, bankon belül is többféle szerződés volt az idők során, így átfogó rendezés nem várható. Sokkal valószínűbb, hogy az ügyfeleknek egyenként kell bizonyítani, hogy nem tudhatták, hogy a devizaváltásnak is van költsége. Mivel az így elérhető haszon elenyésző (a hitel értékének maximum 2-3%-a) ellenben a pereskedés drága és az eddigi perekben is csak kifogás volt az árfolyamrés a teljes szerződés megsemmisítése reményében, ezért remélhetően nem lesznek újabb tömeges perek.

Ami még kérdés maradt, hogy tisztességtelennek minősíti-e a Kúria a bankok kamatemelését. De a fentiekből kiindulva, a legrosszabb ami történhet a bankok szemszögéből, hogy visszamenőleg módosítani kell a kamatokat, ami persze komoly érvágás lehet, de messze nem akkora, mintha ezzel az indokkal a szerződéseket érvényteleníteni lehetne.

Share

25 hozzászólás

  • bobsys

    Oooo, az miert jo, hogy felbontjuk a szerzodest es az eredeti allapotot vissza allitasat keri valaki? Hisz tartozik x ezer CHFel a banknak igy sokba kerulne ha egyosszegben vissza kellene fizetni a fennmarado toketartozast

  • xtaki

    Magam reszerol mar eleve nevetsegesnek talaltam az egesz idohuzo folyamatot. A PSZAF-nek kellett volna annak idejen az egyoldalu szerzedosmodositast nem megengeni. Ekkora arfolyamkockazatra nem szamitottam, de ez nem dontott volna meg. Ellenben az, hogy a bankok rovid tavu chf beszerzeset az en kockazatomra teszik meg…az meglehetosen tisztessegtelennek tunik. Egyebkent keves eselyt adok annak, hogy barki, barmi erdemlegeset lepjen ezugyben. Ezt mar meg lehetett volna lepni 2008-ban is. De eddig meg csak a sajat zsebuknek fontos ‘vegtorlesztes’-t tudtak vegrehajtani.

  • Géza

    “Ami még kérdés maradt, hogy tisztességtelennek minősíti-e a Kúria a bankok kamatemelését.” Ennél tovább mennek azért az ügyfelek, inkább azt kérdezik, hogy miért nem csökkentették a kamatukat a CHF alapkamatnak megfelelően.

  • Majomparádé

    Ez azért nem ilyen egyszerű, mert az árfolyamrés alkalmazását törvényileg eltörölték 2010-ben, tehát azért perelhetnek, hogy az előtte való időszakra visszakapják az árfolyamrésnek megfelelő összeget.

  • Én

    Ez utóbbira a legkönnyebb válaszolni: Azért nem csökken a kamat, mert a devizások nem fizetnek -> egyre nagyobb a kockázat -> nem a bank fogja kifizetni a veszteséget, hanem a becsületes törlesztők. De lehetne említeni az árfolyamgátat, a bankadót, stb …, az csak egy mese, hogy “nem az emberek fizetik meg”.

  • Géza

    @happy ez igaz, de a hitelfelvevő abból indult ki, hogy a banknak van CHF betétje, azért kínál CHF hitelt. A kötelezően átadott PSZÁF tájékoztató is csak az árfolyamkockázatra és a kamatkockázatra hívta fel a figyelmet. Ez utóbbinál kizárólag a svájci alapkamatra (“ha a svájci jegybank kamatot emel…”) utalt, országkockázatra nem. Hogy a banknak nem volt elegendő CHF betétje (aminek a kamatai egyébként itthon is lecsökkentek), hanem jórészt külföldi refinanszírozással biztosította a fedezetet, és az idővel megdrágult, hát az már az ő baja. – mondhatják az ügyfelek.

    És ha a szerződés nem utalt egyértelműen ennek a kockázatnak a továbbhárítására, akkor ez szerintem is a bank vesztesége.

    Szóval alapvetően el kell dönteni, hogy mely tényezők hathatnak ki ténylegesen a kamatra, és költségre. Azoknak viszont az ügyfél számára kedvező változását is érvényesíteni kell.

  • Gábor Balázsik

    20 millió 3%-a 600.000 – aprópénz.

  • Kiszamolo

    Mínusz a perköltség plusz bizonyítani kellene,hogy tényleg nem tudta.

    Ez már aprópénz. A perek célja a kihátrálás volt, nem nettó százezer esetleges haszon.

  • romanattila

    “Gábor Balázsik szerint:20 millió 3%-a 600.000 – aprópénz.” Ha minden igaz, a bankok swap-al fedezték a CHF-et,tehát az árfolyamváltozáson nem volt nyereségük ezért az ő nyereségük csak a kamat egy része, kb. 3% volt. Ha így vesszük, igen jelentős a másik 3%. Magyarul a haszon felét buknák a bankok.

  • V

    @en

    > Ez utóbbira a legkönnyebb válaszolni: Azért nem csökken a kamat, mert a devizások nem fizetnek -> egyre nagyobb a kockázat -> nem a bank fogja kifizetni a veszteséget, hanem a becsületes törlesztők.

    az hogy masok nem tudnak torleszteni az a bank felelotlensegebol adodik, minek adott olyanoknak hitelt akinek nem szabadott volna. Ez a bank kockazata, ez szamomra nem magyarazat arra hogy az _en_ hitelem alapkamata miert _emelkedett_ az utobbi evekben. Na en itt latom a problemat. De persze nem perelek, csak fizetek rezzenestelenul es varom hogy vege legyen. Egy per tul nagy macera lenne a jelenlegi helyzetemben.

  • Attila

    1.A bankok jelentős része anyabankjától kapta a deviza forrást.Gombokért.Itt viszont hivatkozik az országkockázatra és emel kamatot. Persze ezért a forrás költséget mesterségesen magasan ki lehet mutatni. Tiszta bűvészkedés és természetesen lehet mutogatni a veszteséget.
    2.A még fizető ügyfelekre terhelik a kockázat árát. A bakoknak, mint bármilyen vállalkozásnak meg kéne tanítani, hogy a kockázat a vállalkozás része, ha egy boltba sokat lopnak, nem lehet a végtelenségig árat emelni, mert senki nem fog vásárolni.
    3.Csak a lakáshiteleknél vezették be a középárfolyamon történő törlesztést. Amiről a cikk nem szól, mi indokolta, hogy az emelkedő árfolyamok mellett a pénzintézet akár duplájára emelte a marzsot, ami ebben az esetben lényegesen nagyobb pénztömeget jelent a törlesztő félnek.
    4.Hosszú lejáratú hiteleket rövid forrásokból? Ez pénzügy órán bukás.

    korrekt az összefoglalás:)

  • Kiszamolo

    Drága Melampó,

    Amíg ilyenket írkálsz rólam, ne gyere ide okoskodni légy szíves. Köszönöm.

    Kiszámolót lehetőleg ne linkelj ha nem akarod lejáratni magad, mert a legprimitívebb népbutítás amit csak a neten találhatsz de ez nem változtat semmit a tényeken. Jó hírem van a devizaalapú hitel tényleg deviza alapú csak semmi köze a svájci kisnyugdíjas betétjéhez.

    Ezek után idetolod a képed és itt osztod az észt?!

  • x5z7

    Nem akarom ismét a brokernetet és utódját a Quantist szidni, de ez a társaság is részt vett a devizahitelezés elterjedésében, a bankbrokeren keresztül, a bankbroker több mint 10 éve kezdett el hitelezéssel foglalkozni, a devizahitelezés közvetítésében elég aktívan részt vett, egy elég inkorrekt, hiteltelen társaság, csakúgy mint a unit-linked terjesztő brokernet és cig pannonia.

  • x5z7

    Fontos szerintem megemlíteni azt, hogy nemcsak a bankok, hanem a biztosítás és hitelközvetítő ügynökségeknek is óriási szerepe van a devizahitelek elterjedésében, szerintem komoly bírságot kellene fizetnie a Quantisnak, amely a brokernet csoport utódvállalata, hisz a bankbroker révén részt vett a devizahitelek elterjesztésében, a vállalati devizahiteleket is segítettek elterjeszteni, fogalmuk sem volt a kockázatokról, pedig szakértőknek állították magukat. A Brokernet egyetlen jó terméket közvetített eddig, a Gránit Bank számlacsomagjait, az valóban ügyfélbarát termék, a Gránit Bankkal jó ideje elégedett vagyok, sajnos vidéken nincs ügyfélszolgálatuk, ezért kénytelenek együttműködni egy közvetítővel.

  • Catinator

    Kérdeztem pár bankos ismerőst, állitásuk szerint eléggé meglepte őket is az árfolyam növekedése. Amikor elkezdték ezeket a termékeket értékesiteni akkor még kedvezőek voltak. A gond szerintem az is volt hogy sokan hajlamosak voltak túl nagy terhet bevállalni, és amikor már látszott hogy baj lesz, akkor is folytatták a nagy volumenű értékesitést.

    Kedvenc mondatom – “De hát az ügyfél követelte, hogy devizás hitel legyen!” Nehéz bizonyitani ki mit mondott, de amikor kitört a vihar még akkor is lehetett hallani az “ez csak egy pillanatnyi probléma”.

    A PSZÁF anno szórta a figyelmeztetéseket, de jórészt ignorálták, másrészt ne feledjük, hiába a jó szakembergárda és a tudás, ha a jogosultságok és a politikai akarat nincs mögötte.

    Pénzt meg onnan lehet beszedni ahol “van”. Mindig a rendesen fizető többség issza meg a levét legyen az hitel, közművek vagy bérlet.

  • Kiszamolo

    Az látszik, hogy a devizahitelesek átlagosan nagyobb hitelt vettek fel, mint a forinthitelesek. Ennek oka, hogy sokan azért választották a devizahitelt, mert úgy kaptak több hitelt. Vagyis jobban túlvállalták magukat.

  • Zsolt

    @kiszamolo “Mínusz a perköltség”
    Ha a devizahiteles pert nyer a bank ellen, akkor mintha a vesztes fél, a bank fizetné a perköltséget. Vagy rosszul tudom?

  • Catinator

    Brókernet és Quantis: Nem fogják őket megbüntetni. Ők “csak közvetitenek és nem felelősek a termékekért”. Zseniálisan megoldották már ami a felelőségre vonást illeti. Max a tápláléklánc legalján “ülő” közvetitőt lehetne valamilyen szinten felelőségre vonni – ha sikerül bizonyitani a szándékos megtévesztést – ami nehéz lesz mert a legtöbbje arendelkezésére álló korlátozott információ alapján úgy hiszi, jót cselekszik. Ők meg nem tartoznak felelőséggel a közvetitőért, hiszen az franchise rendszerben tevékenykedik náluk. És amig elég nagy volumennel jönnek a szerződések addig a panaszok süket fülekre találnak. Ezt anno az egyik magasabb szintű BNET-es mesélte.

    Úgyhogy erre sajnos nem sok remény van. Körbe vannak bástyázva, amig nem húzzák fel valamelyik hatalomban lévőt addig büntetlenül elmehetnek.

    Egy darabig még el lehet rágódni, ki miért felelős.

  • Kiszamolo

    Ja, ügyvédre elszámolhatod a per tárgyának 1-2%-át, annyit, amiért egy jobb ügyvéd egyszer sem fog elmenni a bíróságra. A többit a saját zsebedből fizetheted.

  • x5z7

    A unit-linked életbiztosításokért, amelyek óriási átverések voltak, hatalmas lehúzások, mindenképp a közvetítő is felelős, hisz tisztában van a kockázatokkal, ahogy a Brokernet tisztában volt a devizahitelezés kockázataival, ő értékesítette a terméket, tehát legalább annyira felelős, mint a bank. Ez olyan dolog hogy a drogdíler a felelős, nemcsak az aki előállítja, gyártja a kábítószert.

  • Catinator

    Én nem vitatom, hogy felelősek érte, de nem tartom valószinűnek, hogy valaha jogilag felelősségre fogják őket vonni. Felelősség alóli kibújásban nagyon jók. 🙁

    Az egyetlen amit szerintem korrektül tenni lehet – felhivni az emberek figyelmét a Brókernet útódszervezeteire és a velük és termékeikkel kapcsolatos problémákra. Gondolkozzanak és nézzenek utána a terméknek, közvetitőknek mielött üzletet köt. Nem tudom, a szabályozó és ellenörző szervezetek figyelmét hogyan lehetne felhivni rájuk.

    A devizahitelek ügyében meg még messze az alagút vége.

  • x5z7

    Ezen felül kifejezetten felháborító az is, hogy olyan személyek vannak vezető pozícióban a Quantis értékesítői hálózatában, akik nulla pénzügyi tudással érték el ezt a szintet, csak azért jutottak el ilyen magas pontig, mert jól rá tudták beszélni az embereket arra, hogy 20 éven keresztül évi 40%-os hozam lesz. Ezek az emberek kb 10-15 éve a cégnél vannak, luxusautóval járnak, amit a Brokernettől kaptak, ráadásul BNET-es rendszámuk van, ami miatt olyan nagy az arcuk, hogy hitetetlen, nagyképűek, és mivel csapatot is építettek, így még több jutalékuk volt éveken keresztül azáltal, hogy tízezrével vágták át az ügyfeleket, súlyos tíz, vagy akár százmilliárdos károkat okozva. A PSZÁF utódjának lépnie kellene, az MNB egy elég erős felügyelet, érdemes lenne fellépni az mlm rendszerben dolgozó hazug, képmutató cégekkel szemben, ennek érdekében a károsultaknak kellene hogy legyen képviselete.

  • x5z7

    Ahogy a devizahiteleseknek van érdekképviselete, hisz sokan kiállnak mellettük, úgy kellene hogy legyen azoknak is, akiket megkárosított a Brokernet, hisz azzal nem úszhatják meg, hogy Quantis Holdingra változtatták a cégük nevét, amely ugyanazt a pusztítást akarja elérni. Nagyon fontos lenne tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy a unit-linked termékek olyan életbiztosítások, amelyekkel az ügyfél csak rosszul járhat, a Quantis ezzel tisztában van, csak a jutalékért értékesíti ezeket. Itt lenne az ideje egy valóban cselekvést és tetteket is magában foglaló intézkedés sorozatnak, amelyben az MNB és a kormány közösen lép fel ez a néhány cég ellen, amely a kormánynak is érdeke, hisz az ügyfél az állami felügyeleti szerveket fogja okolni ha anyagi kár éri.

  • Catinator

    Igen, csak ehhez politikai akarat is kell. Volt PSZÁF-osok között is többen úgy vélik a devizahitelek problémájának szintjére fog emelkedni az UL biztositások problémaköre. Idővel lesznek (vannak..???) használható konstrukciók, de biztos, addig sokan igen rosszul fognak járni. És mi fogjuk a mentést fizetni. Amúgy ott a másik utódszervezet K. Erika szervezésében, a társaság másik fele, ugyanazokkal a módszerekkel, őket se feledjük. A top értékestitők jó magyar szokás szerint simán el fognak sétálni. 🙁

    Amúgy a Margit hidnál a budai oldali reklám már “piacvezező független pénzügyi közvetitő”-ről szól. A “tanácsadó” eltünt, mint ahogy sok helyről is a reklámtáblájuk. Úgyhogy némi javulás van.

    Valahol viszont találkoztam egy Brókernetkárosultak egyesülete (vagy társasága) szervezettel. Ha jól emlékszem, elsősorban devizahitel miatt.

  • ElPresidente

    Kedves Kiszámoló,

    jól tudom, vagy sem, hogy a havi deviza törlesztés mennyisége az adott deviza kamatától ( Eu kamat/CHF kamat ),a HUF/Deviza aktuális árától ( Vétel/eladás) a kamatperiódus hosszától ( havi/éves/5éves fixálás ) valamint az egyéni megállapodásoktól (ingatlan fedezet/állampapír fedezet/betétek fedezete stb) függ? Ezért ha az üzletben 2 fél érdekelt eladó/vevö, akkor a nyereségböl/veszteségböl is arányosan kellene osztozkodniuk. Pl árfolyam nyereség/veszteség arányos elosztása.
    A másik kérdés, hogy a deviza törlesztéseket a bankok hó elején szedik össze és adott hó 15.napjáig tömegesen vásárolják, amit a deviza kibocsátójának utalnak? Ezért a bankok csak a deviza adás/vétel + a szerzödési kamatot könyvelhetik el nyereségként, a régmúlt/jelen CHF vagy EU különbség nem nyereség, hiszen csak adott mennyiséget kezelnek adott idöben, amit éppen törleszteni kell.
    Saludo,
    P.