Sokan gondolják úgy, hogy a gonosz bankok mennyire lehúzzák a népet a kártyás vásárlás utáni jutalékkal, ami beépül az árba, bezzeg a készpénzért nem kell fizetni, az ingyen van. Ráadásul a pénzfelvételért is egy vagyont kérnek a bankok, néha még fél százalékot is, pedig csak kiadják a saját pénzemet.

Jellemzően azok mondják, hogy a készpénz ingyen van, akik soha nem dolgoztak még pénzzel. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, mennyibe is kerül a készpénz-forgalom az üzleteknek, a bankoknak és nem utolsó sorban az adófizetőknek.

Az adatokat az MNB tanulmányaiból vettem, illetve megkerestem a Brink’s Magyarország készpénz-logisztikai szolgáltató céget, ahol maga az ügyvezető, Kárpáti Balázs,  szakított időt arra, hogy elmondja nekünk mi mennyibe kerül. A pontos tarifák természetesen üzleti titkot képeznek, ezért a feltüntetett díjak csak átlagos piaci árakat jelölnek, pusztán hogy a nagyságrendeket tudjátok érzékelni.

(Mivel a Brink’s ilyen jófej volt, ha legközelebb készpénzszállításra van szükségetek, mindenképpen kérjetek árajánlatot tőlük is. Persze most elsősorban az üzlettulajdonosokra gondoltam. 🙂 )

Kezdjük a pénzszállítással és a kapcsolódó költségelemekkel. Lássuk egy friss, ropogós ezres útját. Az MNB-ből kikerülő készpénzt egy készpénz-logisztikai szolgáltató cég kiszállítja mondjuk egy bank részére az egyik fiókjukba. Ennek ára megállónként (bankfiókokként) 7-10 ezer forint. Az üzletek valamivel kevesebbet fizetnek a készpénzszállításért, mert ott általában kisebb összegekről van szó, mint a bankok esetében.

Minden bankfióknak van egy készpénz-limitje, amit a kirendeltségben tarthat. Ennek az egyik oka biztonságtechnikai, a másik pedig készpénz-gazdálkodási kérdés. Ha egy banknak van mondjuk 300 fiókja és 1500 ATM-készüléke, az itt heverő készpénz éves kamata 6,5%-on mintegy másfél milliárd forint. Ennyitől esik el a bank éves szinten azért, mert ezt a mennyiségeket készpénzben kell tartania. Ezért fontos a készpénz-gazdálkodás, hogy soha ne legyen több pénz egy bankfiókban, mint feltétlen szükséges. Emiatt van az, hogy ha nagyobb összeget akarsz felvenni egy bankfiókban, azt előre be kell jelentened.

Ha a nap közben összegyűlt pénz több, mint amennyi a bankfiókban maradhat éjszakára, akkor azt be kell küldeni a központba. Ilyenkor újra jön a pénzszállító, újabb 7-10 ezer forintért. Az így összeszedett pénz bekerül a pénzfeldolgozóba, ahol 30 milliós gépekkel szortírozzák a bankjegyeket, kiszűrik a hamis és a sérült (szakszóval nem forgalomképes) címleteket. A pénzfeldolgozás költsége fél-egy ezreléke a feldolgozott pénzösszegnek, ez egy újabb költség. Ezek után az ezresünk vagy visszakerül a nemzeti bankba, vagy ami gyakoribb, másnap újra kezdi a körforgást a rendszerben. Ezresünkkel az is megtörténhet – és gyakran meg is történik -, hogy másik bankhoz vagy készpénz-logisztikai szolgáltatóhoz kell átszállítani, mert a bankok gyakran egymás között is cserélgetik a címleteket. Megnyugvás lehet a számunkra, hogy ennek a cserének külön költsége nincs, a bankok egy az egyben váltják egymás között a címleteket.

A valuták útja még kalandosabb. Van olyan bank, amelyik az Európai Unió más országaiból látja el a magyar fiókjait devizával, ezért ha Békéscsabán kanadai dollárt fizetsz be, vagy veszel fel, akkor az a pénz bizony meg fogja járni az Unió egyéb országait is. Vagy onnan érkezik, vagy oda távozik a csabai bankfiókból. A pénzszállítók rendszeresen szállítanak valutákat repülőn is Európa különböző pontjaira.

A cégeknek a pénzszállításhoz 20-30 milliós autókat kell venniük, amit azután elég nehéz eladni a használtautó-piacon, ezért általában a zúzdában végzik a pályafutásukat. Ráadásul a készpénzt nem lehet csak úgy kötegekben belapátolni a páncélautó hátuljába és az utcán sem lehet nejlonzacsiban szállítani. Ehhez a cégek biztonsági rendszerekkel, festékpatronnal felszerelt, úgynevezett bankjegy neutralizáló táskákat használnak. Ezek beszerzése sem olcsó mulatság, ráadásul időnként ezeket is ellenőrizni, karbantartani kell, ami szintén pénzbe kerül. A pénzszállítást és az ATM-töltést több fegyveres őr végzi, akiknek negyedévente kell lövészetre járni. Ezen túl még ott a biztosítás és az üzemanyag költsége is. Ismét drágult tehát a készpénzünk.

Ha valaki vállalkozói számlájára maga fizeti be az üzlete, kiskereskedése aznapi bevételét, akkor azért fizet komoly pénzt a bankfiókban. A fentiek ismeretében talán már érthető, miért.

Amint látható, a pénz kezelése bizony súlyos milliárdokat emészt fel évente. Az MNB rendszeresen méri, hogy mennyit költ az ország a készpénz-forgalom miatti költségekre.

A felmérés szerint Magyarországon évente 3,7 milliárd fizetési művelet történik, ennek 84,4%-a készpénzes tranzakció, de még vállalatok között és állami befizetéseknél is nagy a készpénzes fizetés aránya. Az adatok szerint minden harmadik állami be-, vagy kifizetés készpénzes - ennek nagy hányadát jelentik például a a nyugdíj-kifizetések. Másrészről próbáltál már az önkormányzatnál valamit bankkártyával befizetni? Ugye, hogy nem lehetett.

Évente 51,5 billió forint értékben használunk készpénzt a fizetéseknél és csak 1 billió forint a bankkártyás vásárlás értéke, azaz ötvenszer annyit fizetünk készpénzzel, mint kártyával. Ez az egybillió forintos kártyás fizetés 120 millió tranzakcióból jött össze, míg 60 millió kártyás készpénz-felvétel összege meghaladja a 3,1 billió forintot. Azaz háromszor annyi készpénzt veszünk fel az automatákból, mint amennyit a kártyás vásárlásokra költünk. (Egy billió az ezer milliárd, de erről már itt írtam.)

Az így felvett pénzzel elsétálunk a postára és igazi magyar unikumként némi sorban állást követően 250 millió alkalommal összesen 3 billió forintot fizetünk be így. Mindössze a háztartások 10%-a nem fizet be egy sárga csekket sem havonta, az átlagos magyar minden hónapban 4,5 csekkel veszi útját a postára.

Az MNB szerint a készpénzes fizetések társadalmi költsége évente 309 milliárd forint, ezt a kártyás fizetések és az utalások növelésével 106 milliárd forinttal lehetne csökkenteni. A készpénzes fizetés éves költsége tehát elviszi a teljes magyar GDP körülbelül 1,5%-át.

Az MNB 2010-ben 5,9 milliárd forintot költött bankjegyek és 1,8 milliárdot érmék előállítására. (Egy bankjegy előállítása mintegy 50 forintba kerül, egy érme költsége címlettől függően 15 és 51 forint között van.)

Amint látjátok, a készpénzes forgalom a tévhittel ellentétben brutálisan sokba kerül és a költsége sokkal magasabb, mint azt a legtöbben gondolják. Ha a POS terminálok száma (azaz a kártyaelfogadás lehetősége) jobban elterjed, azon rengeteg pénzt spórolhatunk meg. (Természetesen a kártyás fizetések után a bankok által felszámolt díjaknak is van még hová csökkennie, de ez már egy másik történet.) Jelenleg Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt a sor végén kullogunk a százezer lakosra jutó POS-terminálok számában.

Van még tehát merre fejlődni.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en