Ma volt valaki tanácsadáson, akinek jó pár befektetési alapja volt, amit forintért vett az egyik bankban. Az alapok legnagyobb része amerikai és európai részvényekbe és kötvényekbe fektetett. A bamosz.hu-n megnéztük az alapok teljesítményét, amik elég mutatósak voltak az elmúlt egy évben.

Csakhogy. Sokan elfelejtik, hogy ha forintért vetted az alapot, akkor az elért hozam nem csak az értékpapírok árfolyamváltozását, de a forint-euró vagy forint-dollár árfolyamváltozását is mutatják.

Vagyis az elmúlt éves hozam nagy része most nem (csak) az emelkedésből származik, hanem abból is, hogy az euró egy éve 292,7 forint volt, ma 309 forint, a dollár 211,8 forint volt, ma 245 forint.

Csak egy példa: a GE Money Euró Rövid Kötvény Alap forintos verziója 8,8%-ot hozott az elmúlt egy évben. Ugyanez az alap eurós verziója csak 3,2%-ot. Vagyis 5,6% a hozamból pusztán a forint meggyengülése miatt van. Ezt tartsd szem előtt, ha most akarsz belépni akármilyen alapba. A fent említett alaptól a reális hozamelvárás 3,2%, de ha még vissza is erősödik a forint jövő ilyenkorra, akár negatív is lehet a hozamod az árfolyamváltozás miatt. Csak azért szólok, ne lepődj meg, ha nem lesz jövő ilyenkorra 8,8%-kal több pénzed, pedig te úgy tervezted.

Egy másik dolog: mostanában volt valaki tanácsadáson, akit már annyiszor felültettek a "pénzügyi tanácsadók", hogy inkább vagyonkezelést választott. Egy CFA végzettségű úr (ez az egyik legrangosabb végzettség a szakmában, az EFFAS amerikai megfelelője) vállalta, hogy majd ő szakértő kezekkel gondozza a befektetést, évi 1%-ért cserébe.

Bár ez nem kevés pénz (egy 50 milliós vagyon esetén félmillió évente), de hát akár meg is érheti, ha tényleg szakértő kezek kezelik a pénzed.

Nos, a fenti úr annyit csinált, hogy berakatta a pénzt a Partner Bank különböző alapjaiba, melynek combos költségeit elolvashatod a linken.

Vajon miért pont ide és miért pont befektetési alapokba és nem ETF-ekbe. tizedakkora költség mellett? (Ha valaki CFA-t végzett az állítása szerint, pontosan tudnia kell, hogy miért nem választunk befektetési alapot és azokból sem a legdrágábbakat nézzük ki.)

A válasz sajnos rém egyszerű: itt osztják vissza a legtöbb jutalékot neki. Az évi 1%-on túl, amit kért, további 1,5-2%-ot visszakapott a banktól is.

Hogy az ügyfél bukott vagy 3-4%-ot egy olcsó ETF vásárlásához képest, az kit érdekel? (A fentebb említett 50 milliónál akár évi 2 milliót is.)

Ha az úr tényleg valódi vagyonkezelést folytatott volna, a legkisebb költségű ETF-eket vette volna meg a lehető legolcsóbb helyen.

(Hogy mennyit számít a költség, arról többek között itt is írtam.)

Hogy ebből mi a tanulság? Attól, hogy valaki képzett és még fizetsz is neki nem keveset, egyáltalán nem biztos, hogy azt kapod, ami neked a legjobb. Újra ugyanoda lyukadunk ki: sajnos nem úszod meg, hogy te magad ne érts legalább alapfokon a pénzügyekhez, hogy ne lehessen hintába rakni lehengerlő beszédekkel, vagy a szakértelem látszatával.