A múltkori cikkben írtam arról, hogy az anyagi előrejutás egyik legjobb módja, ha valaki ki mer lépni és vállalkozni kezd. Először munka mellett, majd ha már jobban megy a dolog, akkor akár főállásban.
Sokan kérdezték, hogyan lehetne adózni, főleg a kezdetekben, amikor még alig van belőle bevétel.
Nekik írtam egy rövid összefoglalót.
(Ez az írás csak tájékoztató jellegű és messze nem tér ki mindenre! Mielőtt belevágsz, mindenképpen beszélj egy adótanácsadóval, hogy neked mi lenne a legjobb választás!)
Az első eset, ha van főállásod, ahol napi 8 órába be vagy jelentve.
Ilyenkor lehetsz másodállásban vállalkozó vagy adószámos magánszemély.
A vállalkozóit kiváltani nem egy nagy művészet, be kell menni a helyi okmányirodába és kérni kell, hogy szeretnél vállalkozó lenni. Meg kell határoznod, hogy milyen tevékenységeket szeretnél folytatni, mindegyiknek van egy úgynevezett TEÁOR száma. Számlát arról állíthatsz ki, amilyen tevékenységeket felvettél a vállalkozói kiváltásakor. A későbbiekben ezt lehet módosítani, ha további tevékenységeket is szeretnél folytatni.
Több tevékenység engedélyhez, vagy végzettséghez kötött. Ilyenkor jöhet jól a máshová nem sorolt kategória, például az oktatásnál vagy tanácsadásnál. Ezekhez általában nem kell külön végzettség, ilyenkor "M.N.S" oktatásról vagy tanácsadásról fogsz számlát adni.
Kezdésnek érdemes alanyi áfamentességet választani. Ilyenkor évi 6 millió forintig (ami időarányos, tehát a hátralévő fél évben 3 millió forintig) nem is kell áfát felszámolnod az általad kibocsátott számlákra, de nem is igényelheted vissza az áfát az általad vásárolt termékek után.
Így sokkal egyszerűbb az élet és az adóbevallás is, illetve ha magánszemélyeknek szolgáltatsz, nem kell még további 27%-kal drágábban adni a termékeidet.
Fontos, hogy már az elején választanod kell, később nem módosíthatod. (Kivéve, ha átléped az áfahatárt, akkor automatikusan áfás leszel és ott is maradsz még legalább plusz két évig.)
Ha csak időszakosan, főállás mellett végzed a tevékenységed, lehetsz adószámos magánszemély. Ilyenkor nem kell vállalkozói sem, azonban az adózás általában rosszabb, mint egy vállalkozónak. De ha nincs főállásod, vagy a tevékenységet üzletszerűen, folyamatosan végzed, már nem választhatod ezt a módot. (Egyébként sincs sok előnye és ha cégeknek dolgozol, gond is lehet belőle.)
Jó tudni, hogy a vállalkozóit bármikor lehet szüneteltetni, akár havonta dönthetsz úgy, hogy a következő hónapra szünetelteted. Ilyenkor nem kell járulékokat fizetned, de számlát sem bocsáthatsz ki és az időarányos részbe sem számít bele. (Ha a következő 6 hónapban minden második hónapban szünetelsz, akkor az áfamentesség határa nem durván 3 millió lesz, hanem kb. 1,5 millió csak.)
Vállalkozóként kezdésnek két adózási módból választhatsz.
Az egyik az egyszerűsített adózás, a KATA. Ilyenkor időarányosan évi 6 millió forintig (megkezdett hónapok számítanak és csak véletlenül pont ugyanannyi a határ, mint az áfánál) havi 50 ezer forint az adó, ha nincs főállásod és 25 ezer forint, ha van mellette nyolc órás főállásod.
Ehhez még jön évi egyszeri 45-50 ezer forint helyi iparűzési adó.
Mindegy mennyi a bevételed és mennyi a kiadásod, havi átlag 500 ezer forintig fix adót fizetsz.
Könyvelő sem kell hozzá, maximum évente egyszer, hogy csinálja meg helyetted a bevallást, ha az neked nem menne. Ha áfamentességet kértél, még vállalkozói bankszámla sem kell hozzá, elég egy lakossági bankszámla.
Ha időarányosan évi 6 millió fölé mennél a bevételben, akkor a 6 millió feletti rész már 40%-os kulccsal adózik plusz ugye ettől függetlenül bejön az áfa is.
Kiesni úgy lehet a KATÁ-ból, ha adótartozásod van, legalább 100 ezer forint. (Nem feltétlen kell összefüggésben lennie a vállalkozásoddal.)
Ezért soha ne felejtsd el befizetni azt a nem túl sok fix adót.
Másik lehetőség a normál adózás. Ez akkor jobb, mint a KATA, ha sok kiadásod van. (Például veszel valamilyen árut és 20%-kal többért eladod a webshopodban. Ilyenkor a KATÁ-nál csak az eladási ár számít, az után adózol, normál adózásnál levonhatod a beszerzési árat és az egyéb költségeidet is.)
Ha van főállásod, akkor csak adót kell fizetned a hasznod után, durván 30-40%-ot (Most nem mennék bele, min múlik.)
Ha nincs főállásod, akkor még be is kell magadat jelenteni saját magadhoz alkalmazottnak, ilyenkor minimum további mintegy 70-80 ezer forintot ki kell fizetned járulékokra. (Pontos mértéke attól függ, hogy kell-e legalább középfokú végzettség az általad végzett munkához és felveszed-e a fizetésed.)
A megkeresett pénzből fizetsz 10% vállalkozói adót, a maradékból 15%-ot az osztalékra, 14%-ot egészségügyi hozzájárulásra (ez maximum 450 ezer forint lehet évente) valamint a bevétel átlag 2%-át iparűzési adóba a helyi önkormányzat számlájára. (Hogy pontosan mennyi az iparűzési adó alapja és mennyi a kulcsa, azt kérdezd meg egy könyvelőtől.)
Amint látod, ez fényévekkel rosszabb adózás, mint a KATA, csak akkor éri meg, ha vagy nagyon sokat keresel, vagy nagyon nagy a kiadási oldal a vállalkozásodban. Nem véletlen, hogy még a legtöbb taxis is KATÁ-zik, hiába nagy az üzemanyag-költségük és az autó amortizációja.
Mindenképpen azt javaslom, indulás előtt beszélj valakivel (adótanácsadó, könyvelő) és kérd meg, hogy segítsen elindulni. Hogyan kell kiváltani a vállalkozóit, hol vegyél számlatömböt, hogy kell azt kitölteni, mit hová kell írni, mit és hová kell lejelenteni indulásként, stb, stb.
Ha nem ismersz mást, őket is keresheted, emlékeim szerint 10 ezer forint plusz áfa egy óra, neked egy óra elég lesz ezekhez a kérdésekhez. Ha akarod, hivatkozhatsz rám.
Amint láthatod, a KATA miatt nem olyan nagy dolog az adózási rész. Ráérsz kiváltani akkor a vállalkozóit, amikor már számláznod kellene, a főállás melletti 25 ezer forint adózás pedig nem egy vállalhatatlan összeg. Maga az adminisztráció is egyszerű, évente egyszer be kell vallanod, mennyi bevételed volt. Ha ez évi 6 millió alatt maradt, más dolgod nincs is.
(A KATÁ-nál arra kell vigyázni, hogy ha egy cégnek évi 1 millió forintnál többet számlázol, azt be kell jelenteni és megvizsgálják, hogy nem bújtatott alkalmazott vagy-e.)
