Rendszeresen megkerestek, hogyan lehetne venni külföldi állampapírokat. Sláger a norvég (a norvég korona és a norvég állam stabil, sokan menekültek koronába svájci frank helyett), az ausztrál (kiegyensúlyozott, jó állapotban lévő állam és gazdaság, cikk itt.) és a vad spekulánsoknál az ukrán állampapír a magasabb hozam miatt.
Hogy választ kapjatok a kérdésekre, megkerestem szokás szerint a KBC Equitast, hogy náluk mit mennyiért lehet kapni. Az alábbi választ küldték:
"Állampapír kereskedésért jutalékot nem számolunk fel. Az árfolyamok, így a hozamok is folyamatosan változnak. Most a helyzet nálunk nagyjából az alábbi:
1. Ukrán állampapírt dollárelszámolással tudunk tradelni, hrivnyában nem elérhető
3 éves 8%
10 éves 8,2%
2. Norvég állampapír (helyi devizában)
3 éves 1,1%
5 éves 1,4%
10 éves 2,1%
3. Ausztrál állampapír (helyi devizában)
2 éves 2,2%
5 éves 2,6%
10 éves 3,1%
A pontos árak/hozamok nagyon függnek attól is, hogy az ügyfél mekkora tételt akar venni/eladni. Az állampapír piac ugyebár OTC, sajnos nem olyan transzparens itt a piaci árazás, mint egy tőzsdei részvénynél. "
Az OTC piac a tőzsdén kívüli piacot jelenti (Over The Counter, vagyis pulton át, egymás között közvetlenül kereskedve, nem tőzsdén keresztül).
Mivel a kamatok most soha nem látott mélységben vannak és ha valamerre elmozdulnak, akkor emelkedni fognak, én nem biztos, hogy vennék kicsi plusz hozamért sokkal hosszabb futamidejű állampapírt. Ugyanis amikor emelkedik a kötvények kamata, a meglévő kötvények értéke zuhan. Erről többek között itt is írtam: Befektetési alapokba áramlik a pénz.
Ukrán állampapírba fektetni most elég meredek dolog, bár a prémium is ennek megfelelő. Ami jó jelnek tűnhet, hogy a 10 éves állampapír hozama alig több, mint a három évesé. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a hozamok csökkenését várják a befektetők, vagyis a helyzet normalizálódását. Ennek ellenére szerintem csak a nagyon vagányak vágjanak bele, akik tudják, pontosan mit csinálnak.
A norvég állam hatalmas pénzhegyeken üldögél az olaj miatt, nagyon komoly államháztartási többlettel ennek megfelelően az állampapírja sem hoz sokat. Az infláció koronában 1,9% volt 2013-ban, az állampapír ennél sokkal kevesebbet fizet. (Persze, mint külföldit téged az infláció nem sokat érint, ellenben a korona árfolyama igen.)
Mivel pénzbe kerül a pénzed átváltani koronára (1% körül), majd a visszaváltásnál is hasonló összeget fizetsz, az értékpapír fenntartása is 0,1-0,15% évente, a magyar tranzakciós adót sem úszod meg (0,3% kétszer az oda-vissza utalásnál), érdemes elgondolkodni azon, mennyivel nyersz majd a legvégén a vásárlással. Ennyit szinte a befőttesüveg is hoz. Ha pedig egyszer átváltottad a pénzed norvég koronára, elég szűk a piac, ahol be tudsz fektetni norvég koronában.
Ha bármilyen más állampapírt is szeretnél venni, keresd meg a brókercéged, hogy milyen ajánlatuk van. Érdemes mástól is árat kérni, hátha olcsóbban (magasabb hozam mellett) tudsz vásárolni. Ha a saját céged nem tudja beszerezni a kért állampapírt, a KBC Equitasnál jóformán bármit megkapsz.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
