Lakáseladás tombolával

Több országban nagy divatja van annak, hogy nagyértékű vagyontárgyakat sorsolással adnak el. Nem 2 milliót kérsz az autódért, hanem 500 érdeklődőnek adsz négyezer forintos tombolát, ha úgy tetszik és egyvalaki nyeri meg az autót.

Te azt nyered rajta, hogy gyorsabban (esetleg drágábban) adod el az autódat vagy lakásodat.

Már többen kérdeztétek, mi a véleményem a dologról, ez menne-e nálunk is, érdemes-e kipróbálni.

Nem is az a nagy kérdés, hogy menne-e, hanem hogy szabad-e.

Bár sejtettem a választ, megkérdeztem a Szerencsejáték Felügyeletet, akik hivatalhoz képest meglepően gyorsan válaszoltak.

A lényeg: mivel az eseményhez csak az csatlakozhat, aki pénzt fizet be és főleg a szerencsén múlik, ki nyeri meg a felkínált nyereményt, ezért ez kimeríti a szerencsejáték-szervezés fogalmát, ami engedélyköteles. Ennek hiányában a büntetés akár 100 millió forint is lehet.

Szóval az ötlet remek és sok országban működhet, itthon ne próbáld meg, mert a törvény tiltja. Marad a hagyományos eladás.

Share

39 hozzászólás

  • Kaizen

    Régebben volt egy hasonló dolog, ami nem tombola volt. Emlékeim szerint az volt a lényege, hogy valaki a házát úgy adta el, hogy nevezési díjat szedett, meg kellett érinteni a házat és aki a legkésőbb dőlt ki azé lett a ház. Itt viszont már semmi köze nem volt a szerencsejátékhoz.

  • Halmos Csaba

    Na és ha megpróbál valaki engedélyt szerezni? Lehetetlen dolog? Esetleg állami monopóliumra hivatkozva elutasítják? Jó lenne ennek utánajárni, mert egyébként hatalmas ötlet szerintem. Beragadt árukészletek értékesítése, gyenge forgalom felpörgetése…
    Valami ilyesmi amúgy a még mindig létező autónyeremény-betétkönyv is.

  • Tamás

    Igazából nem egészen. A példabeli autóhoz nem azért kell engedély, mert a szerencsén múlik és mert pénzért árulod a tombolajegyet, hanem mert nem fel meg az engedély nélkül tartható tombola szabályainak.

    Lásd 1991. évi XXXIV. törvény 16.§

    16. § (1) Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
    a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és
    b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

    net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100034.TV

  • homo oeconomicus superior

    A kereskedelmi tévék emelt díjas betelefonálós műsorai ezt úgy játszották ki, hogy olyan egyszerű kérdést tettek fel, amire bárki tudott válaszolni (kábé azt, hogy mennyi kétszer kettő), így viszont már nem szerencsejátéknak minősült a műsor, hanem műveltségi vetélkedőnek. Legalábbis egy ideig 🙂
    vg.hu/gazdasag/adozas/nav-tiltott-szerencsejatek-a-betelefonalos-musor-359330

  • Kiszamolo

    Tamás, én kétmilliós autót, illetve ingatlant írtam, arra írták ezt. Nem részletezte, hogy 500 ezer alatt mehet-e.

    A SZJTV 37.§ 14. pontjára hivatkozott.

  • Jenő

    Ez eddig jól hangzik, de ha komoly blogger-újságíró lennél, esetleg a forrásaidat is feltüntethetnéd. Köszönöm! 🙁

  • Kiszamolo

    Jenő, parancsolj:

    e-mail egy
    e-mail kettő
    Google
    Blogok és online portálok
    Szerencsejáték Felügyelet e-mailes megkeresés.

    Remélem nem hagytam ki semmit és jól fogsz tudni aludni.

  • Tamás

    A 37.§ (14) egy fogalomértelmező mondat:
    “14. Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.”

    De ez nem indok 🙂

    A kétmilliós autó az idézett 16.§ miatt (elsősorban az értéke miatt) lesz engedélyköteles. Ha viszont engedély nélkül szervezed, akkor tiltott szerencsejáték lesz, mert a 37.§ 14 szerint az a tiltott, ami engedélyköteles lenne, de nem kértél rá engedélyt.

    De ettől még egy olcsóbb autót vagy motort akár eladhatsz így is, ha a 16.§-ban foglalt – szerintem egyszerű – szabályokat betartod. Akkor nem kell engedély csak be kell jelenteni.

  • Topfly

    Jobb is, hogy tiltják, mert ez valóban szerencsejáték. Egy pénzügyileg józan embernek, alapvetően nem szabadna szerencse játékot játszania. Ez alól a kivétel, ha valaki kis összegben játszik és valóban szórakozásnak és élvezetnek fogja fel a dolgot. Aki heti 1000 forintot elkölt szerencsejátékra és ennek a fogadásnak az élvezeti értéke megegyezik például két korsó sör élvezeti értékével, az játszón, de ennyit. Két korsó sör helyett megihatunk két pohár vizet is, de azt gondolom mindenki érti, hogy két korsó sörnek nagyobb az élvezeti értéke és megéri egy kis felárat fizetni ezért. 100 lottószelvénynek vagy 100 korsó sörnek viszont már nem százszor nagyobb az élvezeti értéke, sőt kifejezetten káros is és élvezet helyett anyagi és egészségügyi károkat okoz.

  • taxifaxni

    …egy nyer, a másik 399 feljelent, hogy csaltál a húzásnál, és követeli vissza a pénzét. Eljárás indul, évekig lehet bíróságra járni, a pluszbevétel elmegy ügyvédre, vagy az illető személyes biztonságára.

    Ma 5000 forintért simán ölnek.

  • Panasonic

    A torvenyessegi problemak mellett a sorsolasos ertekesitesben elvi szinten azt nem ertem, hogy ha – a 2 millios peldanal maradva- nem jon be sorsjegyekbol ennyi penz, akkor mi van? A kiiro koteles akar 100 ezer forintert odaadni az autot? Vagy ilyen edetben visszajar a penz? De hogy keres meg adott esetben tobb szaz embert? Es ki fizeti a kommunikacio es a penztranszfer koltsegeit. Es mi van, ha 10x annyi sorsjegy fogy? Ekkor a vevo mondhatja, hogy o nem erre a valoszinuseggel bekovetkezo nyeresi eselyre fogadott! Hogy csinaljak ezt, mert nyilvan valahogy kozmegelegedesre mukodik ez a cikkben idezett orszagokban. Van errol valami info?

  • Dani2

    @kiszamolo

    A Jenőnek írt válaszodon hangosan felnevettem 😀
    Nem rossz ötlet szerintem, de ha el kéne adni 500 tombolát, akkor azt hirdetni is kéne valahol (pl. facebook), és ez már macerás. Mindjárt jobb lenne, ha létezne egy ilyen célú oldal (mint a kuponos siteok), és nekik lehet, hogy adnának engedélyt is.

  • Kiszamolo

    Panasonic: mondjuk eleve a résztvevők száma szerint határozzák meg a tombola árát?

  • Kiszamolo

    Dani, ott van még a közjegyző, a nyertes adózik a nyeremény után és a többi.

    Akkor sem egyszerű, ha van engedély.

  • emberes

    @taxifaxni

    25 vagy 50 éve nem öltek ennyiért? 😉

  • Peti123

    2012-ben eszembe jutott ugyanez az otlet. En is leleveleztem veluk… ugyanezt mondtak 🙁

  • Géza

    @kiszamolo “a nyertes adózik a nyeremény után” és az is kérdés, hogy az eladó (aki jelen esetben egyben szerencsejáték-szervező) hogyan adózik. Szerintem többet, mint sima adásvételnél.

  • V

    > mivel az eseményhez csak az csatlakozhat, aki pénzt fizet be

    arra gondoltam kombinalni lehetne egy onkentes alapon szervezett felujitassal, aki segit kifesteni annak ingyen jar a tombola igy nem csak penzbefizetessel lehet csatlakozni.. de latom mas akadalya is lenne, felso ertekhatar stb…

    egy site jo otletnek tunne, ma ugyis divnak az ilyen kozossegi alapon szervezodo dolgok. majd valaki biztos raharap az otletre.

  • Laya

    nem elég, hogy a dolog tiltott szerencsejáték, de emiatt az arra buzdító magatartás (reklám) és segédkezés (weboldal) is az. Ezért nem lehet pl. hirdetni fogadóirodákat. “Nem jó a király erdejében vadászni”

  • Peti

    Na most mivel el tudom képzelni hányan szerveznének büdös nagy csalásokkal teli nyereményjátékokat, ezért csak egyetlen módszert tudnék elfogadni a dologgal kapcsolatban:

    – Lakástulajdonos besétál a Csalogány utcai Szerencsejáték Zrt-hez(fejlettebb verzióban már bármelyik lottózóban el lehet indítani a folyamatot) és jelzi, hogy ennyit és ennyit szeretne a lakásáért.
    – Hitelesen leigazolja, hogy övé a lakás, és nem csak a főbérlő házát akarja eladni, amíg az külföldön van.
    – A Szerencsejáték Zrt-vel közösen kiszámítanak egy összeget a sorsjegy árára, amely fedezi majd az átírási költségeket, az adókat, illetékeket, közjegyzői díjakat valamint az állami cég jutalékát a szervezésért.

  • Peti

    – A Szerencsejáték Zrt. saját felületén meghirdeti a sorsjegyeket és ugyanezen rendszeren értékesíti is azokat. Lehetne olyan, mint bármelyik fogadóiroda honlapja: a userek egy előre feltöltött egyenlegből vásárolgatnának tetszőleges sorsjegyet, amelyeket előtte pár képpel, alaprajzzal, szóval a szokásos ingatlanhirdetési elemekkel illusztrálnának nekik.
    – Amint az összes sorsjegy eladásra került, a cég megszervezi a sorsolást, akár emberi akár gépi sorsolással, közjegyzővel hitelesítve.
    -Megvan a nyertes, megkapják egymás kontaktjait és lebonyolítják az átadást.
    – Amint a nyertes megkapja a kulcsot, a Szerencsejáték Zrt. kiutalja a tulajdonosnak az adókkal és saját hasznával kurtított összeget.
    – A nyertest szerződéssel eltiltani, hogy 10 éven belül értékesítse a lakást és nem is adhatja ki azt(különben igen szép haszonleső maffiahálózatra számíthatnánk)
    Kész.

  • Peti

    Ha még nem is kap olyan nagyon nagy hasznot az eladó, azért pár dologgal még így is nagyon jól járt:
    – Teljes áron eladhatja akár a lakást, alkudozás nélkül
    – Nem kell rohangálnia megmutatni minden egyes érdeklődőnek, mert aki 2000 forintot áldoz egy lakásra, szerintem annak is örül, ha az Pusztaottlaka mellett van és 50 kilométtere van a legközelebbi Tesco.
    – Nem kell ingatlanosra költenie a pénzét
    – Viszonylag hamar el tudja adni a lakást, különösebb fejfájás nélkül

  • Kiszamolo

    Peti és ez miért is jó a Szerencsejáték Zrt-nek? 🙂

    Vesz lakást magának és ahhoz ad ki sorsjegyet.

  • Peti

    Nem feltétlenül jó neki. Csak arra gondoltam, ha már beszabályoznám, akkor végezze azt az arra jogosult állami cég.

    Szép is lenne ha mindenféle Kovácsék sorsjegyeznének a faluban, beszednék a pénzt, aztán az egyik rokonnak adnák a lakást áron alul. Ezért gondoltam egy központi szervre, aki lebonyolítja a sorsolást, hogy ne lehessen csalni.

    Persze nem tudom általad említett országokban hogyan védekeznek a csalások ellen. (melyek ezek az országok egyébként?)

  • Kenrich

    Mik a részletek? (Ki húzza?) Mert így szerintem könnyen bundázható történet ez.

  • Penge

    @Peti: Csak piackutató legyen a talpán, aki akár csak megbecsüli, hogy 1-1 ingatlanra mennyi sorsjegy fog elkelni. Akárki szervezi a profitmaximalizáció a célja, ezért budapesti lakásokra simán százmilliónyi(!) értékben kelhetnének el sorsjegyek (nem lenne érdemes maximalizálni a számukat), amiért végül a nyertes kapna egy lepukkant dél-pesti panelt.

    Ugyanakkor az észak-keleti régióban meg örülnének, ha 1-2 százezer összejönne a sorsjegyekből és végül még jobban lenyomná a lakásárakat, mert most sem az a baj, hogy 2-3 millióért mennek, hanem, hogy nem lehet eladni. Ha felteszed félmillióért a jófogásra is legalább egy hónap, mire jelentkezik egy befektető, mert hiába venné meg Mari néni rögtön, ha félmillió hitelt sem kap, még a Providenttől sem, mert BAR listás.

  • Penge

    folyt. Szóval 1-1 ingatlannál (ahogy az árverések is) biztosan nagyot lehetne vele kaszálni, ahol kvázi mindenki jól jár, mert a sorsjegy darabja nem drága, aki meg eladja az többszörös áron adja el, mintha meghirdette volna. De szervezetten nem érné meg csinálni (különben már rég csinálnák), mert Budapesten enélkül is pörög az ingatlanpiac, vidéken meg változó, a dzsumbujban (észak-kelet) meg olyan durva mélyszegénység van, hogy az ember örül, ha 50 ezres közmunkás fizetésből tud a kútról hordani vizet, a sparhelten megmelegíteni, meg gallyakat gyűjteni a közeli erdőben, mert ingyen, illetve jelképes összegért adják ki a lakásokat, de még csak rezsiért is sokaknak drága a panel. Düledező viskóban jobban tud spórolni, ha kinő a fa a parketta közepén, majd visszanyesi és lesz tüzelő.

  • Hunor

    Nem tiltot hanem engedély köteles úgyhogy nyugottan bárki bármikor csinálhat ilyent 🙂

  • SzaboZ

    @Kiszámoló: “Panasonic: mondjuk eleve a résztvevők száma szerint határozzák meg a tombola árát?”

    Honnan tudják előre, hogy hányak fognak majd tombolát venni ?
    Ha csak a fele fogy el ?

  • Kiszamolo

    szabóz, azt mondod, hogy ahányan jelentkezni fognak, annyi felé lesz elosztva a vételár. Ennyi.

  • SzaboZ

    @Kiszamoló: “szabóz, azt mondod, hogy ahányan jelentkezni fognak, annyi felé lesz elosztva a vételár. Ennyi.”

    Ez eléggé életszerűtlen.
    Vagy egy 20 milliós lakásom, meghirdetem hogy lehet venni tombolát; de milyen árat adjak meg ?
    Ha csak 100 embert érdekel, akkor 200e Ft/db ?
    De ha 100ezret érdekel, akkor 200 Ft/db ?
    Ha nem mondok árat, nem fogom tudni, hogy hány embert érdekel.
    Nyilván annak a függvényében “érdekel” embereket, hogy mennyibe kerül.

  • Kiszamolo

    Szabóz, ezek az emberek nem venni akarnak, hanem játszani és nyerni. Azt mindenki felfogja, hogy minél kevesebben vagyunk, annál drágágg a jegy, de annál nagyobb is az esélyem nyerni.

  • headset

    @Kiszamoló: “szabóz, azt mondod, hogy ahányan jelentkezni fognak, annyi felé lesz elosztva a vételár. Ennyi.”

    Jelentkezik 100 ember úgy, hogy fogalma sincs, mennyibe fog kerülni a sorsjegy. És amikor be kellene fizetni a megállapított 250 ezer Ft-ot, akkor a fele nem fizet. 🙁
    Foglalót is nehéz kérni, ha nem is lehet tudni, hogy milyen nagyságrendű lesz a sorsjegy ára.

    Inkább úgy kellene meghirdetni, mint egyes befektetési alapokat. Szabott árú sorsjegy, amit előre ki kell fizetni (jegyezni), de sorsolás csak akkor lesz, ha előre meghirdetett számú jelentkező van. Egyébként a pénz visszajár.
    A kibocsájtott sorsjegyek számát lehet rögzíteni (kiszámítható kockázat a jelentkezőknek), vagy nem (az eladónak lehet extra nagy haszna).

    De ez csak üres elmélkedés. A fő probléma az engedély, ahogy a cikkben és a kommentekben is szerepel.

  • headset

    De az engedély nélküli sorsolás szabályaira lehetne egy nyereséges tevékenységet alapozni. 🙂 Persze nem “folyamatosan”.

    Elmegy az ember egy vásárba, bérel egy asztalt és felrak rá egy átlátszó sorsolási kereket.

    Aki befizet 600 Ft-ot, kap egy kettétéphető sorsjegyet mindkét felén számmal. Az egyik felét összehajtva bedobhatja a kerékbe. Egy fekete táblán krétával ki van hirdetve a nyerhető összeg, ami minden bedobásnál növekszik 500 Ft-al.

    Ha a nyeremény eléri a 400 ezer Ft-ot vagy egy meghirdetett időpontban, egy véletlenszerűen kiválasztott helyi lakos kihúz egy nevet. Lehetőleg akkor, amikor éppen arra sétál a rendőrjárőr. Utána gyors fizetés és pucolás.

  • SzaboZ

    @Kiszamoló:
    “Szabóz, ezek az emberek nem venni akarnak, hanem játszani és nyerni. Azt mindenki felfogja, hogy minél kevesebben vagyunk, annál drágágg a jegy, de annál nagyobb is az esélyem nyerni.”

    Te vennél úgy sorsjegyet, hogy nem tudod az árát ?
    100,- vagy 100.000,-Ft ?
    Hiába az utóbbinál 1000x akkora a nyerési esély, de egészen más vásárlói kör fog venni (vagy nem venni).

  • szocske

    index.hu/kulfold/2016/11/02/sorsolassal_akarta_eladni_hazat_otmillios_birsagot_kapott/

    szlovákiában sem lehet…

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos

    index.hu/kulfold/2016/11/02/sorsolassal_akarta_eladni_hazat_otmillios_birsagot_kapott/

    16 ezer eurós (közel 5 millió forint) büntetést kapott egy alsómislyei férfi, mert sorsolás útján akarta eladni a házát, írja a szlovákiai Új Szó.

  • Novák Zoltán

    Én erre már 2009-ben kidolgoztam egy modellt, amely az akkor Szerenejáték Zrt és NAV szerint (és a hatályos jogszabályok szerint) nem minősül(t) szerencsejátéknak. Viszont nagyon sok támadás érte, így nem folytattam a tevékenységet. A rendszer elsősorban lakásra, házra és személygépjárművekre lett kihegyezve, de alkalmazható a modell bármilyen ingóságra is. Ha érdekel vkit, szívesen eladom a know-howt 🙂

  • rm

    @Novák Zoltán
    Mondd, érdekesnek hangzik. 🙂