Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.

Magáncsőd: kár csodát várni tőle

A hitelcsapdába került emberek jelenleg nem sok mindenben reménykedhetnek. A végrehajtó, vagy a behajtó cég még évtizedekig járhat a nyakukra és reményük sincs, hogy valaha is egyszer vége lesz a kálváriájuknak.

Ezért már régóta adós az állam a magáncsőd intézményének kialakításával, ami több országban létező intézmény, van, ahol már 20-30 éve elérhető.

Azonban rengeteg téveszme és hiú remény van forgalomban ezzel az intézménnyel kapcsolatban, ezért összefoglalom röviden, mit érdemes tudni róla.

Már elérhető egy nagyon kidolgozott jogszabály-tervezet, ami úgy tűnik, hogy beadásra kész, ezért ennek alapján fogom bemutatni a magáncsőd intézményét.

Kezdeném mindjárt a sokak számára legrosszabb hírrel: a magáncsőd nem egy újabb adósmentő program, nem adósságelengedés, hanem annak éppen az ellenkezője.

Amint a neve is mutatja, az adós számára sok veszteséggel járó, hosszú éveken át tartó folyamat, ahol az adós vagyontárgyait értékesítik, a feje fölé egy felügyelőt ültetnek, aki sok éven át helyette osztja be a pénzét.

Ezért cserébe, ha az adós végig együttműködik, az eljárás után a maradék adósságot elengedik és ő tiszta lappal indulhat.

Azonban nem véletlen, hogy ahol létezik ez az intézmény, az adósok igyekeznek elkerülni azt, hogy részt vegyenek benne.

Amennyiben valaki úgy érzi, hogy nem képes eleget tenni a törlesztési kötelezettségeinek, akkor kérheti a magáncsőd védelmét.

Ilyenkor a tervezet szerint a helyi szociális hatóságnál kell benyújtani a kérelmet, amihez csatolni kell egy tételes vagyonleltárt, nyilatkozni kell a jövedelmekről, kiadásokról, bankszámlákról, értékpapírszámlákról, stb.

Van mindenféle kizáró ok, mint büntetett előélet, nem lépett be az árfolyamgátba, több mint tíz felé tartozik, több mint 50 millió az összes tartozása, a vagyona több mint 40 millió, vagy kevesebb, mint 5 millió, egyetlen tartozás sem lehet 200 ezer alatt, stb.

A kizárásokból is látszik már, hogy se a túl szegény, se a túl gazdag adósoknak nem fogják megnyitni a magáncsőd intézményét. Ennek oka, hogy amint látni fogjuk, ez egy nagyon drága, nagyon munkaigényes folyamat. Ha még ötmilliós vagyonnal sem rendelkezik az ügyfél, vagy 20-30 ezres tartozásait sem tudja rendezni, akkor teljesen felesleges bevonni őt ebbe a körbe.

A magáncsőd csak azon a középrétegen tud segíteni, amelyiknek van vesztenivalója (munkahely, vagyon, stb.), ezért együtt akar működni a kirendelt felügyelővel.

Miután a kérelmet befogadták, a jegyző környezettanulmányt készít, majd pozitív döntés esetén az adós neve és adatai megjelenik egy nyilvántartásban, ahol felhívják a hitelezőit, hogy nyújtsák be az igényeiket. (Ebben is egy vállalati csődeljáráshoz hasonlít.)

Kijelölik a családi vagyonfelügyelőt, aki átveszi az irányítást az adós pénzügyei felett. Az adós csak a minimálbért és eltartottanként 20 ezer forintot költhet, ezen felül csak rendkívül indokolt esetben, külön engedéllyel. A bankszámlája felett sem rendelkezhet majd és természetes pénzügyi döntéseket sem hozhat egyedül.

Törlesztési tervet készítenek az adóssal közösen, amit megküldenek a hitelezőknek is. Ezután a hitelezőkkel megpróbálnak megegyezni, ha ez nem sikerül, vagy a végrehajtás meghiúsul, kezdődik a tartós törlesztési eljárás, amit a közjegyző rendel el.

Ekkor már csak a lakhatási költségeket, a kötelezettségeket (például tartásdíj) és fejenként maximum az öregségi minimálnyugdíj (28.500 Ft) másfélszeresét költheti az adós.

Megkezdődik a vagyon értékesítése is, 500 ezer forint érték felett a vagyonfelügyelő, alatta az adós értékesíti a vagyont, de a vagyonfelügyelő kontrollja mellett. Az összes vagyon, amivel az adós az eljárás elején rendelkezett, vagy közben szerzett, része ennek a folyamatnak. Az így befolyt pénzt kifizetik a hitelezőknek. Ha az adós vagyont, vagy jövedelmet titkol el, azonnal kizárják a magáncsődből. (A vagyon értékesítésekor igyekeznek a lakhatásra szolgáló ingatlant megmenteni, de ez a magyar jövedelmi és vagyoni viszonyok között elég naiv elképzelés.)

Ahogy az eddigiekből is láthatjuk, nem egy sétagalopp a magáncsőd. Pontosan azt jelenti, ahogy hívják: csődöt. Az értékesíthető vagyon elvesztését, több év szigorú pénzügyi kontrollt és egy igen szerény életvitelt hosszú éveken át. Szó sincs arról, hogy megúsznánk a vagyonunk elvesztését, vagy nem kellene visszafizetni a hitelt. Mindössze arról van szó, hogy egy gondnok segítsége mellett próbálunk meg egyenesbe jönni.

Amennyiben valaki a teljes futamidő alatt együttműködő volt, akkor az utolsó év végén mentesítik az adóst a további esetleges tartozások alól.

Összefoglalva, a rendszer egyáltalán nem alkalmas tömegigények kielégítésére. Honnan akasztanánk le 20-30 ezer családi vagyonfelügyelőt a közszférából, akinek halvány fogalma van legalább a pénzügyek alapjairól? Összesen 747 ezer bedőlt hitel mellé kellene tudni vagyonfelügyelőt rendelni, ehhez még csapjuk hozzá a közüzemi és egyéb tartozásokat is.

A leginkább gondban lévő, kis keresettel és kevés vagyonnal rendelkező tömegek számára alkalmatlan intézmény és nem utolsó sorban iszonyú drága is az üzemeltetése. A legnagyobb ellenérv ellene, hogy többe fog kerülni a leves, mint a hús. A törvénytervezet maximum napi 25 ezres fizetést ír elő a vagyonfelügyelőnek. Aztán a közjegyző, a jegyző és a többiek költsége. Ezzel szemben áll a behajtató adósság nagysága. Ha az adós elkezd feketén dolgozni, akkor máris semmit nem ér az egész rendszer. Márpedig ez idehaza több mint valós veszély.

Ezen túl ott van a kivéreztetett bankrendszer, amelyik újabb, eddig ismeretlen veszteséggel fog szembesülni. Aztán ha nem bírja, akkor majd az állam jöhet megmenteni a bankokat. Ha pedig csak az ezután kötött hitelekre lesz érvényes a magáncsőd, akkor még annyit sem nyerünk vele, mint egyébként.

Úgyhogy nem könnyű okosnak lenni, mert valamilyen megoldás kellene, de ez nem látszik arra alkalmasnak.

Ha rajtam múlna, lehet, hogy bevezetném, hogy egy-egy tartozás elévülne mondjuk 5 évvel az eredeti futamidő után, semmilyen módon nem lehetne az idők végezetéig életben tartani a végrehajtást, ahogy ez most történik.

Ezen túl gátat szabnék a behajtás költségeinek is, hogy ne lehessen egy 20 ezres adósságból mindenféle díj és kamat miatt 80 ezer forint. A kamatnak is egy ésszerű határt kellene megszabni, legfeljebb mondjuk 15% évente.

Sokkal egyszerűbb, sokkal olcsóbb és minden adós számára megoldást kínálna szerintem egy ilyen döntés. A követeléssel rendelkezők pedig csipkedhetnék magukat, hogy még elévülésen belül minél több pénzt visszakapjanak.

Ha van valami tipped, mi lenne a jó megoldás, írd le a hozzászólásokban.

Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.

Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.

Share
Kategória: Egyéb
  • Csibola szerint:

    Nem értek hozzá, de ha bevezetnék az elévülést és a 15%-os kamatplafont , szerintem annak az lenne a következménye, hogy a normális adós is csak 15%-ra kapna hitelt, mert neki kell kifizetni a veszteségeket is.
    Nem hinném, hogy egy járható út. Ha járható is, akkor sem fair.
    Továbbá megszűnne a szabadfelhasználású hitel. Én legalábbis senkinek nem adnék ilyen feltételek mellett…
    2013-11-29 - 09:45
  • Kiszamolo szerint:

    Miért, az milyen, hogy még az emberölés is elévül egyszer, ahogy bármilyen másik bűntény, de a végrehajtás soha, ha ötévente a hitelező küld egy levelet?
    2013-11-29 - 09:51
  • Varázspálca szerint:

    A magáncsőd nem a mostani akkut problémát kezelné, hanem hosszú távú megoldást biztosítana. Egy ilyen intézménynek pontosan az a lényege, amit az elején írtál: ahol van ilyen, mindenki megpróbálja elkerülni.

    A magáncsőd azt üzeni az adósnak, hogy vannak következményei a döntéseinek, felelős értük és nem várhatja, hogy majd megmentik.

    Az új pénzügyi stabilitási jelentés ábrakészletében láttam egy ábrát arról, hogy ki miért nem vesz részt az árfolyamgátban. 30% aggódik, hogy utána majd sokat kell törlesztenie, 25% egy még jobb konstrukcióra vár és 20% bizalomhiány miatt.

    A magáncsőd ennek a magatartásnak az ellenkezőjét üzeni az adósoknak.

    2013-11-29 - 09:52
  • mariann szerint:

    Az a baj, hogy itt abban reménykednek az emberek, hogy egyszer majd jön valaki, és elengedi a hiteleket. Nem fogja. Sok mindent lehet mondani a 2000-es évek közepének hitelezési gyakorlatára, de rengeteg embernek lett lakása, autója, egyéb vagyontárgya – olyanoknak is, akik főleg az első két vagyontárgyról jövedelmük és megtakarításuk alapján NEM IS ÁLMODHATTAK VOLNA. Mocskos hitelek? Anélkül még mindig anyukánál tetszenének lakni a konyhában. (Más kérdés, hogy végül nem lett euro, amire ez az egész épült…)
    2013-11-29 - 10:02
  • kutya szerint:

    Es a vegrehajtas alatti adotartozas mikor evul el?
    2013-11-29 - 10:06
  • mariann szerint:

    “Ha rajtam múlna, lehet, hogy bevezetném, hogy egy-egy tartozás elévülne mondjuk 5 évvel az eredeti futamidő után, semmilyen módon nem lehetne az idők végezetéig életben tartani a végrehajtást, ahogy ez most történik.”

    Hozzád fogunk járni hitelért, mert ha ezt bevezetnék, senki nem adna, különösen imádnák a vállalkozások ezt a lehetőséget. :) Próbáljuk ki: adj nekem 1 évre 10.000.000 forintot. Én abból kimegyek Londonba (sok sikert a behajtáshoz, vagy ki sem megyek, csak itthonról kijelentkezek), 6 év múlva találkozunk!

    “Ezen túl gátat szabnék a behajtás költségeinek is”

    Azt hiszem még nem találták fel azt a behajtócéget vagy osztályt, ahol társadalmi munkában dolgoznak a kollégák, ingyen telepítik a számítógépeket, meg az áramot is úgy adják. Ez a két rész egy kicsit demagóg, az egyébként jó cikkben.

    2013-11-29 - 10:07
  • Dörnyei József szerint:

    A Német modellt vették át. Ami kifejezetten rossz és drága, valamint nem képes tömegesen kezelni a problémát.

    A US modelt kellett volna átvenni. Ami tényleg a cégcsödre hasonlít.

    Ha egy család csödöt deklarál, arra joga van. Nincsen megkötés. Ahogy a céges csödnél sem.

    Ha a család csödöt deklarál, akkor bukik minden vagyont / kivétel olyan ingáságok, amiknek nincsen értéke, pl. ruhák, olcsóbb dolgok.

    A vagyont eladják. Amit nem sikerül eladni, azt visszakapja a család.

    Az eladott vagyonból kárpótolják a hitelezöket.

    A család ezentúl nem tartozik senkinek tiszta lappal indul. Nincsen levonás a fizetésböl.

    Nincsen csödgondnok sem évekig, egyszeri eljárás van, aztán semmi.

    2013-11-29 - 10:22
  • Janos szerint:

    Hiteleknel ugy kene, hogy maximum azt lehessen beterhelni, ami a fedezet.

    Jelzalog hiteleknel, csak a hazat… ha azt az ados atadja a banknak, akkor minden koveteles szunjon meg.

    Autohitelnel az autot, akkor is, ha az erteke joval a hitel ala ment, vagy elloptak, esetleg osszetortek.

    Aruhitelnel maga az aru legyen a fedezet, vagy az ingosagok ( elore jol meghatarozottan ), esetleg a fizetes bizonyos, torvenyileg meghatarozott maximum %-a.

    Szemelyi hitel, hitelkartya: fizetes %-a legyen a fedezet + legyen egy elevulesi ido.

    A kamatplafont feleslegesnek tartom. Ha a hitelezo, behajto nem vihet mindent + van elevules, akkor az boven megfelelo.

    2013-11-29 - 10:23
  • Kiszamolo szerint:

    A vállalkozások imádnák: miért, egy kft nem megy amúgy is bármikor csődbe egy nap alatt, ha akar? Ezért sem kap hitelt, csak fedezetre, vagy lízinget.

    Mert kimegyek Londonba: miért, ha most kimész Londonba, elér a végrehajtó? Aztán ismeretlen helyre távozottként békén hagynak, majd öt év után elévül a végrehajtás. Ez most is működik, csak éppen azokkal tolnak ki, akik nem akarnak elmenekülni.

    Nem ingyen dolgozik: nem, csak láttam egy pár papírt, hogyaszongya levontunk tőled havonta 50 ezret, ez ment a végrehajtónak, hogy levonta, a kamatod és a tőkéd meg egy fillérrel sem csökkent.

    Meg piszlicsáré tartozások híztak százezrekre a sok rárakott díjak miatt.

    Nem ingyen kell dolgozniuk, csak jobban szabályozott keretek között. Nem véletlen, hogy kihalás útján lehet bejutni a végrehajtók közé.

    Most valamit a kormány piszkált rajtuk, lett is hatalmas felháborodás.

    2013-11-29 - 10:34
  • VP szerint:


    Az emberölés elévülése is megszakadhat.
    2013-11-29 - 10:50
  • Janos szerint:

    A behajtoi koltsegekkel az a baj, hogy a tobbseg akkor mar ugyse tud semmit se csinalni. Igy vegul a behajtok annyit kernek, amennyit akarnak ( hiszen az o ugyfeluknek ingye dolgoznak ) , igy vegul a kezelheto helyzetbol kezelhetetlen lesz.

    Az elevules meg azert hasznos, mert igy, akinek van nemi egzisztenciaja, az nem fog vegkepp elkeseredni, mert valamit meg tud majd menteni. Ha nem evul el, azzal csak a keruloutak (kulfold, fekete munka, bunozes ) szaporodnak, mert az adosnak nincs mas lehetosege. Igy tehat kockaztat.

    Bar nyilvan az elevulest is ugy kell, hogy a vagyontargyait addigra adjak el szepen…

    Es ez nyilvan a hitelezokre vonatkozik ( ok mondhatnak nemet 1-1 kerelemre ) , mert a kozuzemi szolgaltatokkal szemben mar ez nem lenne fair…

    2013-11-29 - 10:51
  • Kiszamolo szerint:

    Az ingatlannál be lehetne vezetni a szabad elsétálás jogát, de csak mostantól kezdve, nem visszamenőleg.

    Az autó nem valódi fedezet, egész egyszerűen megszűnne az autóhitel, vagy ingatlant kérnének hozzá.

    2013-11-29 - 10:51
  • kötelezően szerint:

    Csak annyit pontosítanék, hogy megszakíthatatlan, folyamatos elévülés a büntetőjogban sincs. Az elévülést ugyanis félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye, ekkor az elévülés határideje újrakezdődik. Tehát nem feltétlen igaz az a szembeállítás, hogy “az emberölés is elévül egyszer, ahogy bármilyen másik bűntény, de a végrehajtás soha” (emellett vannak el nem évülő bcs-ek, de ezzel már nem bonyolítom).
    2013-11-29 - 10:54
  • Zabalint szerint:

    Én meg azonnal bevezetném, hogy mostantól:

    1. Csak jelzáloghitelt szabadjon felvennie magánszemélynek, legfeljebb a jelzáloggal terhelt ingatlan értékének feléig, de valahogy beletennék az adott terület ingatlanpiacának a likviditási mutatóját, és ez alapján egyes területeken ez csak negyede lenne. És ez minden hitelre vonatkozna, ha plazma TV-re veszi, akkor is jelzáloggal kellene terhelnie egy ingatlant, és több hitelt már nem vehetne fel ugyanazon ingatlanra terheléssel.

    2. Ugyanakkor a bank nem követelhetne a jelzáloggal terhelt ingatlan értékén túl, ha azt elárverezik, de kevesebbet adnak érte, mint a tartozás, a különbözetet a bank benyeli.

    Ezzel gyakorlatilag 100%-ban elkerülhető lenne az “adósrabszolgaság”, és drága csődfelügyelők sem lennének. A probléma, hogy visszamenőleg necces alkalmazni, mert sokan vannak sokféle hitellel.

    2013-11-29 - 11:04
  • Zabalint szerint:

    Ja, és hozzáteszem, az én elképzelésem szerint az autóhitelnél sem lehetne fedezet az autó, csak ingatlan, mert ugye az autó az nagyon gyorsan veszít az értékéből. Vagy ha mégis fedezet lenne az autó, akkor ott legfeljebb 5 évre lehetne hitelt kapni, és az autó árának 3/4-ét kellene önrészként fizetni. Az a legnagyobb idiótaság, amikor ilyen 0% önrészes, 10 éves autóhitelek voltak, a bank és a hitelfelvevő részéről is tajgetosz pozitív.
    (Nyilván lakossági hitelről beszélek, nem cégesről.)
    2013-11-29 - 11:09
  • Varázspálca szerint:


    Anélkül, hogy elemezném a javaslataidat, elmondom, hogy van most.
    1. A banki szokásjog az, hogy a hitelbiztosítéki (HB) érték és nem a forgalmi érték alapján finanszíroznak. A HB érték többek között a piaci likviditást és az általános eladhatóságot is tartalmazza. Összességében, kb. max az ingatlan forgalmi értékének felére adnak hitelt a bankot. Inkább alatta.
    Nem szokás másodhelyre jelzálogot bejegyeztetni. Tehát ha új hitelt kérsz ingatlanfedezetre, új ingatlan kell hozzá. Ha csak ingatlanfedezetre adnál hitelt, akkor teljesen megszűnne a hitelezés Magyarországon.
    2013-11-29 - 11:43
  • Varázspálca szerint:


    A gépjármű finanszírozásban a jellemző konstrukció nem a hitel, hanem a lízing. Ilyenkor tulajdonjog a fedezet és nem jelzálogjog. A lízing nem értelmezhető úgy, hogy a fedezete nem a finanszírozott eszköz.
    Létezik előírás az önrészre (minimum 25%) és a futamidőre (max. 84 hónap).
    2013-11-29 - 11:46
  • Janos szerint:

    :

    Akkor vagy megszunik az autohitel, vagy megfelelo casco biztositast kottetnek ra + eloirnak egy megfelelo onerot.

    Amugy a szabad felhasznalasu jelzaloghitelek maradnanak, igy abbol mindenki ugy adosodik el, ahogy akar.

    :

    Felesleges megmondani, hogy maximum hany % legyen. Arrol donthet a bank is, de ugy, hogy max az ingatlant viszi, tobbet nem. Ezeket nyilvan be kene arazniuk a hiteleikbe, de akkor talan kevesebb bedolt hitel lenne.

    Meg szerintem fedezetnek is barmit elfogadhasson, de azoknak a maximalis terheltsege legyen meghatarozva. Igy kelloen szigoru lenne a hitelbiralat, es talan kevesebb lenne a bedolt hitel, tonkrement elet.

    2013-11-29 - 11:47
  • Zabalint szerint:


    Tudom, hogy azóta szigorodtak a feltételek, de válság előtt azért jellemző volt a forgalmi érték felénél jóval több hitelt is adni.

    “Nem szokás másodhelyre jelzálogot bejegyeztetni. Tehát ha új hitelt kérsz ingatlanfedezetre, új ingatlan kell hozzá. Ha csak ingatlanfedezetre adnál hitelt, akkor teljesen megszűnne a hitelezés Magyarországon.”

    Amit én írtam, az azért kellene, hogy aki lakáshitelt vesz fel, az ne vegyen fel más hitelt, pl. autóra, árura, személyi hitelt, meg hasonlókat, és ha minden más hitelhez is ingatlant kellene jelzálogként bejegyezni, akkor csak az tudna többfélét felvenni, akinek több ingatlanja van. Nem a hitelezés szűnne meg, hanem az áruhitel szorulna vissza, csak lakossági hitelekről beszéltem, céges hitel az más tészta. Ez már csak azért is nagyban javítaná a pénzügyi rendszer biztonságát, mert a hitelhalmozós spirál így nem indulna el senkinél.

    2013-11-29 - 11:58
  • Géza szerint:

    A plazma TV-t ingatlan fedezethez kötni? Az értékbecslés, jelzálog bejegyzés, majd törlés irreálisan sok költséget és utánajárást jelentene. Ezért van az áruvásárlási hiteleknek magasabb kamata, és nincs jelzálog fedezete.

    Az autó hitel érdekesebb kérdés. Mivel az autó értékcsökkenését egész más grafikon írja le, mint egy lakásét, ott még normál körülmények között is eljön az az idő, amikor az autó nem ér annyit, mint a tartozás. Ezt csak úgy lehet kiküszöbölni, ha csak egy jelképes részét finanszirozzák a vételárnak, mondjuk 25%-ot. Ez meg a hitelezés végét jelentené, hiszen az autóhitelek ügyfélkörét nem azok jelentik, akiknek csak egy kicsi hiányzik. Ők inkább olcsóbb autót vesznek.

    2013-11-29 - 12:11
  • SzaboZ szerint:

    “Hiteleknel ugy kene, hogy maximum azt lehessen beterhelni, ami a fedezet.”

    Én is ezt tartom jö ötletnek; természetesen ekkor már nem lehetne önerő nélkül hitelre ingatlant venni. Szerintem 30-50% önerő elvárható lenne.

    2013-11-29 - 12:51
  • Crimson szerint:

    “Az ingatlannál be lehetne vezetni a szabad elsétálás jogát, de csak mostantól kezdve, nem visszamenőleg.”

    Szerintem is ez lenne a legfontosabb. Sokkal tisztább viszonyokat teremtene. Az ügyfél számára könnyebbé tenné a kockázat felbecsülését. A banknak persze nem, de ők tudni fogják kezelni a helyzetet. A hitelfelvétel költségei drágulnának, de ez nem baj.

    Persze a már meglevő porblémákon ez nem tudna segíteni.

    2013-11-29 - 12:51
  • Zabalint szerint:


    Éppen ezért ez esetben nem is érné meg kis fogyasztási cikkekre hitelt felvenni, csak esetleg úgy, hogy egy nagyobb hitelből veszel több kis dolgot. Nem gondolom, hogy áruhitellel kellene a gazdaságot fellendíteni, ez hosszútávon azért nem igazán járható út, mert ez esetben ugye a gyártók, kereskedők oldalán is hitel van a beruházások miatt, és a fogyasztó oldalán is, hosszútávon ez erősen csökkenti a keresletet. Szvsz ha magánszemélyként csak lakáshitelt lehetne felvenni, egyéb hitelt meg az általam említett korlátozással, akkor az fenntarthatóbb gazdasági fejlődést eredményezne. A bankok dolga elsősorban a beruházások finanszírozása lenne, nem a fogyasztás közvetlen élénkítése.
    2013-11-29 - 13:14
  • Zabalint szerint:


    Az előzőt véletlenül magamnak címeztem, az is neked ment volna.

    Ami az autóhiteleket illeti, valóban az autóhitelezés végét jelentené lakossági szférában, kivéve ha a lakásukat terhelik meg jelzáloggal a hitelt felvevők. Na de gondolj bele, eleve az egész lakossági autóvásárlás hitelből egy ésszerűtlen dolog, mert ugye a 0%-os önrész egy nonszensz, a 20-30%-os önrész pedig azt jelenti új autó esetén, hogy nagyjából egy 10 éves autót tudnál megvenni önerőből, de te veszel hitelből egy újat. Pedig a 20-30%-os önrész még mindig azt jelenti, hogy ha 10 évre veszi fel a hitelt, akkor az első néhány évben többel fog tartozni, mint amennyiért el tudná adni a kocsit.

    Nem nagyon látok olyan lehetőséget az autóhitelekkel kapcsolatban, amely ésszerűbben kezelni tudná az autóknál a gyors értékvesztés problémáját, csak az ingatlan jelzálogot.

    2013-11-29 - 13:21
  • hopkinsz szerint:

    @kiszamolo
    “Ha rajtam múlna, lehet, hogy bevezetném, hogy egy-egy tartozás elévülne mondjuk 5 évvel az eredeti futamidő után…”
    Én is úgy gondolom mint Mariann, ha ez életbe lépne, akkor az emberek felvennék a kölcsönöket, majd eltűnnének.
    Az eddig leírt megoldások közül eddigáltal említett tetszik a legjobban: “Ha a család csödöt deklarál, akkor bukik minden vagyont … Az eladott vagyonból kárpótolják a hitelezöket.
    A család ezentúl nem tartozik senkinek tiszta lappal indul. ”
    Ez azért tetszik mert szükség van egy olyan megoldáshoz ami után az adós tiszta lappal indulhat, és nem kell elbujdosnia, esetleg feketén dolgoznia ha valahogy élni akar. A cikkben említett jogszabály-tervezetben túl sok a megkötés, kizárnak rengetek embert, emellett költséges is.
    2013-11-29 - 13:51
  • Hardy szerint:

    @Zabalint: “A probléma, hogy visszamenőleg necces alkalmazni, mert sokan vannak sokféle hitellel.”

    A sok árfolyamgát, végtörlesztés meg minden szar, bankokat elvileg az adósok javára terhelő szívatás helyett arra kellett volna állami és banki forrásokat bevonni, hogy a bajban lévő hitelesek legalább egy része számára visszamenőleg is kvázi elsétálási jogot biztosítsanak a veszteségek benyelése és/vagy az ingatlanok, állami/banki felvásárlásával.

    Emelett, ha már úgyis átszabták a polgári törvénykönyvet, mondjuk rendberakhatták volna a lakásbérletre vonatkozó szabályokat, mert a jelenlegi törvények alapján(rosszhiszemű, nincstelen bérlő évekig lakhat ingyen, ha már egyszer beköltözött. erőszakkal kirakni drága és hosszadalmas) hülye az, aki idegennek lakást kiad, ami nyilván az albérletek árára és elérhetőségére is hatással van, közvetve pedig az ingatlanárakra is.

    2013-11-29 - 13:53
  • GabenHUN szerint:

    2013-11-29 – 10:23

    Valóban így kellene. Azonban ebben a tudatban a bankok a mai hitelesek kb. huszadának adnának hitelt.

    2013-11-29 - 22:02
  • Zabalint szerint:


    “A sok árfolyamgát, végtörlesztés meg minden szar, bankokat elvileg az adósok javára terhelő szívatás helyett arra kellett volna állami és banki forrásokat bevonni, hogy a bajban lévő hitelesek legalább egy része számára visszamenőleg is kvázi elsétálási jogot biztosítsanak a veszteségek benyelése és/vagy az ingatlanok, állami/banki felvásárlásával.”

    Ez így igaz. A végtörlesztéssel “megmentették” a legjobb adósokat, akiket nem kellett volna, ahelyett, hogy azokat mentették volna meg, akik amúgy normál esetben már menthetetlenek.

    Egyébként a bérlakás piacot éppen az elállás joga javíthatná, mert sok olcsó lakás lenne piacra dobva, amelyet befektetési célból meg lehetne venni, és bérbe adni az előző tulajnak. Persze ehhez valóban kellene a megfelelő jogi környezet.

    2013-11-30 - 09:47
  • Zabalint szerint:


    Egyébként a lakásbérlés jóhiszemű bérlőként is ugyanakkora szívás, még ha elméletileg több joga is van.
    2013-11-30 - 09:49
  • tgwh szerint:

    Pedig jól hangzik. De mi van akkor, ha az adós mindent átirat más nevére, pl. feleség? Akkor megint bukta az egész rendszer?
    Valamint hogy van ez, hány évig törleszt? Értékhatár, vagy lejárati idő szerint?
    Szegény ember dögöljön meg, az ismert gondolkodásmód előjön. Kíváncsi lennék, hogy egyeznek meg az uzsorásokkal…
    747 ezer tartozás mellé mennyi embert rendelnének? Egy emberre hány adós jutna? 100? 10?
    Az a gond, hogy mindenki hülye egy ilyen lépéshez… az állam, ügyintézők főleg, de még az adósok sem fogják tűrni, hogy megszabják hogyan éljenek.

    8-10 ezer közszolgát meg honnan akasztanak le? Majd az enkormányzat megoldja? 3154 település van az országban, mondhatjuk nagy átlagban, hogy két-három embert rá kell állítani településenként az ügyre – persze a főváros felé eltolva az arányt -.
    Nem tudom mennyire vannak leterhelve az önkormányzatok, de pár diplomás közmunkás segíthet..

    2013-11-30 - 10:10
  • ptk szerint:

    Az új Ptk. alapján a végrehajtó egy szem levele 5 évente nem elég az elévülés megszakításához.
    2013-11-30 - 10:31
  • denevérember szerint:

    Az elévülés szerintem sem alternatíva. A dolgok jelenlegi állása jól mutatja, hogy az emberek nagy része már most is kivárásra játszik, “hátha” alapon. Ebben az országban ( talán máshol is, de itt élünk.. ) a pénzügyi fegyelem olyan, mint a diéta. Meghallgatnak, amíg diétás somlóiról van szó.
    Csak a kényelmes megoldás létezik. Tehát egyszerűen megpróbálnának az elévülésre játszani direkt.

    A magáncsődmodell, ami a cikkben van, hibás.
    Szerintem is az amerikai walk away lenne a megfelelő, mondjuk számbeli megkötéssel, hogy ne lehessen kétévente eljátszani lakással, autóval.

    És visszamenőleg is kellene, mert ez a gond megfojtja az országot.
    Nyilván húzós lenne, ha ennyi ember elkezdene lakbért fizetni a lakásért, ami az “ővé volt”, és a bankok ingatlanmágnássá lépnének elő, de megfelelő albérletpiaci szabályozással túlélhető lenne, és az ingatlanpiacot se vinné dugóhúzóba. Talán.

    2013-11-30 - 18:29
  • Adam szerint:

    Hali
    jó a cikk.
    Egy FONTOS megjegyzés a 2014-es PTK módosításban már benne van, hogy a tartozás elévülést csak végrehajtási cselekmény szakítja meg, a levél felszólítás NEM! ergo ha valakitől 5 évig nem vonnak, nem adnak el, nem csinálnak semmit. Akkor bizony elévül…
    Olvassatok utána!
    Vélemények? Én olyan 2019-2020 ban leszek tiszta :D
    2013-11-30 - 19:36
  • jurta szerint:


    “ha már úgyis átszabták a polgári törvénykönyvet, mondjuk rendberakhatták volna a lakásbérletre vonatkozó szabályokat, mert a jelenlegi törvények alapján(rosszhiszemű, nincstele n bérlő évekig lakhat ingyen, ha már egyszer beköltözött. erőszakkal kirakni drága és hosszadalmas) hülye az, aki idegennek lakást kiad”

    Ezt a Ptk.-n kívül külön törvény is szabályozza.

    Ingatlanos oldalon olvastam (hivatkoznám, de semmi kereshetőre nem emlékszem belőle – azért nem blog szintű valami volt), hogy bele kell írni a szerződésbe: adott lakbértartozás felhalmozásakor jelen szerződés MEGSZŰNIK.
    Másnaptól a bérlőd nem bérlő, hanem illegális lakásfoglaló. Sokkal egyszerűbb kitenni.
    Aki meg nem akar szerződni a bérlőjével, mert számára a 14,4% (!!) szja-csalás a biznisz (bár ezt sosem értettem, hiszen a szerződésen kívül számtalan bizonyíték lehet a bérbeadásra), az vállalja ezt is.

    2013-12-01 - 20:22
  • Hardy szerint:

    : Sajnos semmit sem ér.

    A nem fizetés valóban elég a felmondáshoz, még csak külön rögzíteni se kell, de a felmondás már – hiába írtad bele – nem fog automatikusan megtörténni. Ki kell értesíteni csomószor tértives levélben, amiben ha egy apró hiba is van, elbukhat a kirakás a bíróságon (ilyeneken, hogy nem hivatkoztad le, hogy a szerződés melyik pontja alapján kellene fizetnie).

    Na és ez a könnyebb része, mert ha végre felmondtad a szerződést, és jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, attól még birtokon belül van, ami magyarországon azt jelenti, hogy azt csinál, amit akar, csak végrehajtó rakhatja ki. A végrehajtáshoz viszont kell egy bírósági ítélet, ami röpke 2-3 év, ha ügyesen húzzák az időt. A bíróságos részt lehet megspórolni azzal, ha közjegyző előtt kötitek a bérleti szerződést, de ez elég drága mulatság.

    2013-12-02 - 11:30
  • HNR szerint:

    Csak címszavakban:

    1., Az elévülésre vonatkozó szabályok változása miatt nem fogunk könyörögni, megpróbálni az adós érdekében mindenképp a jogi eljárás elkerülésével megegyezni, hanem hadd menjen végrehajtásra, így nem tud elévülni. Eredmény: +25-30% költség az adósnak, +0% haszon mellett a hitelezőnek, az adósok 80%-a meg sem próbál kapcsolatba lépni a hitelezővel!

    2., Kérek szépen mindenkit, nézze meg a végrehajtó irodák nyilvánosan elérhető 2012-es mérleg és erkim adatait, annak érdekében, hogy mindenki képben legyen, hogy ez a tevékenység az adósok pénzéből hogyan jövedelmez egy nagyon szűk, kb. 200 fős réteg számára.
    (Az elérhető adatok szerinti eredmények 36-200 MFt között szórnak, sokszor a net árbevétel 30-50%-a az eredmény!) Javaslom uezt a köjegyzőknél is…

    3., Ki fogja fizetni a magáncsőd költségeit? A hitelező?(miért) Az adós?(miből) Az állam?(azaz mindenki) folyt. köv.

    2013-12-02 - 12:28
  • HNR szerint:

    Magáncsőd folyt. Ha egy család csődgondnokai lennétek, mennyi idő ráfordítást jelentene szerintetek havonta az ügyek kezelése? Havi 5 óra? Havi 10? Az mennyi pénz is? 10-20e Ft MINIMUM! és hozzá a készkiadás? Levelezni pl. 5 hitelezővel + 2 adóssal + 2 munkáltatóval MINIMUM! Mekkora része lesz ez havonta a család jövedelmének? 5-10-20%-a? Remek!

    Most 33 v. 50% a max. letiltás, ebből lejönne a jövedelem 5-20% csak a csődgondnok intézménye miatt!

    És a poén a végére: a legutóbbi javaslat szerint ki lenne a csődgondnok? A közjegyző! :o)

    2013-12-02 - 12:36
  • jurta szerint:

    12-02 11:30 Ez a Ptk.-ban van, vagy hol? Tudsz pontos helyet hivatkozni? Elolvasnám. Ha bárki jogtalanul tartózkodik a lakásomban, miért ne hívhatnék akár rendőrt?

    (Amúgy – nem mentve az alkalmatlan törvényeket! – egy kis szociális nyomás szerintem elég lehet az ilyen ingyenélők 90%-ának. Több tulaj / szomszédok / közös képviselő (ha hajlandók) együttes megjelenése, határozottság stb. Nem arra játszanak ők sem, hogy nincs jogi eszközöd, hanem hogy nem leszel elég bátor szigorúnak lenni. Ha egy kicsit szembesíted őket, hamar találnak másik tulajt, aki majd nálad gyengébb kezű lesz, és ahol zavartalanul tanyázhatnak. Ha meg belefutottál a 10%-ba, akkor ez volt az üzleti kockázat – dokumentáld a folyamatot, és jó újságcikk meg nyilvános lobbianyag lesz belőle a törvényhozásnak :-))

    2013-12-03 - 08:27
  • Hardy szerint:

    : Van egy ilyen ügyünk, és (megbízható) ügyvéd mondta. Csomó helyen írják a neten is, ezért nem lepett meg, például itt: ugyvedek.net/node/108 .

    Ezért mondom, hogy rosszak a szabályok. Csak úgy lehet fél év alatt kitenni a nem fizető bérlőt, ha közjegyzői okiratba van foglalva a szerződés, de az azt jelenti, hogy annak az aláírása, a megváltoztatása, felmondása mind külön macerát, jegyzőhöz rohangálást, és drága közjegyzői díjakat jelent.

    2013-12-03 - 11:10
  • Hardy szerint:

    : Igen, valóban a zaklatás és az agresszív fellépés az egyetlen megoldás. Lehet úgy csinálni, hogy törvényes legyen, és talán sikerülhet is, de ezek után kétszer is meggondolja az ember, hogy kiad-e egy lakást. Azt meg pláne, hogy vesz-e egyet befektetésnek…
    2013-12-03 - 11:14
  • Civil szerint:

    Ez ami jelenleg Magyarországon van nem más mint az adósrabszolgaság intézménye, úgy mint a XIX. században. Az adósok börtönébe fognak becsukni 747.000 bedőlt hitelest? Már csak ez van vissza. A mai magyar törvények megengedik, hogy a végrehajtók behajtók felszámolók és közjegyzők betegre keressék magukat, így fordulhat elő, hogy a bajba került emberek valóban egy be nem fizetett parkolás, vagy minimális 10-20 ezer Ft-os büntetés miatt 80-100 vagy még több ezer Ft-ot kellene fizessenek. Na és persze üldözhetők e miatt az idők végezetéig. A szerencsétlen civil polgár meg próbáljon meg munkahely nélkül gúzsba kötve táncolni. Mert az nincs, és nem is biztogatnak vele. Hamarosan a “sohasem volt deviza alapunak” mondott jelzáloghitelek miatt pedig 400 ezer ember (család) kerülhet utcára. Nem baj, még a híd alatt, aluljáróban sem lehet aludni. Erre is meg vannak már az alaposan kitalált szabály
    2014-01-22 - 20:02
  • Kiszamolo szerint:

    Összesen van 35 ezer bedőlt deviza lakáshitel, csak úgy szólok.
    2014-01-22 - 20:24

Az email cím nem kerül nyilvánosságra A kötelezően kitöltendő mezőket *-karakterrel jelöljük

*

 karakter még felhasználható

* 5+1=?