Mennyi pénz jár vissza a devizahiteleseknek?

Mivel számtalan kérdést kapok ebben az ügyben, röviden és egyszerűen igyekszem összefoglalni, kinek és mennyi jár vissza a devizahiteléből.

Első körben azt érdemes tisztázni, kinek jár(hat) vissza pénz.

Röviden: szinte mindenkinek. Deviza lakás és autóhitelesnek éppúgy, mint a forintos hiteleket felvevőknek.

Ennek oka, hogy a mostani döntés azt mondta ki, hogy a bankok jogtalanul számoltak fel árfolyamrést, mint költséget a devizahiteleknél (miközben azt is kimondta a bíróság, hogy tényleg volt devizaváltási vagy swapköltség. Ez így együtt mindenesetre érdekes.), illetve ha nem tudják bizonyítani, hogy nem jogellenesen emeltek kamatot, akkor az összes plusz kamat is visszajár.

Logikusan a forinthiteleseket csak az utóbbi érinti, az is csak akkor, ha volt kamatemelés a hitel felvétele óta és nem a 2010 utáni referenciakamat-árazású hitelt vették fel.

A bankoknak esélyt sem adtak, hogy bizonyíthassák, hogy volt tisztességes oka (is) a kamatemelésnek, olyan feltételeknek kellett volna megfelelniük ezzel kapcsolatban, amik eleve úgy voltak megírva a törvényben, hogy ne lehessen megfelelni nekik (az erről szóló komoly alkotmányossági vitáról cikk itt, bár sejtem, hogy fog dönteni az Alkotmánybíróság.), ezért borítékolható, hogy mindenkinek vissza kell adni a pénzt, akinek volt kamatemelése.

Most sokan támadják a devizahiteleseket, hogy megint őket mentik más pénzén. Nos, most nem erről van szó, elvileg azt kapja vissza mindenki, amit jogtalanul elvettek tőlük tisztességtelennek mondott kamatemelések során. (Ami gyakran valóban fennállt.)

Tehát nem egy kedvező devizahitel-kiváltásról, vagy csak a devizahiteleseknek szóló külön kedvezményről van szó, mint a végtörlesztés, vagy az árfolyamgát esetén.

Ki nem kap semmit?

– Aki 2004 áprilisa előtt vette fel a hitelét.

– Aki 2009. júliusa előtt lezárta a hitelét. Ha ezelőtt a dátum előtt kiváltottad a hiteledet, akkor az új hitelre jár(hat) vissza pénz, de a régi hitelre már nem.

– Akinek nem volt olyan devizaváltási költsége, vagy kamatemelése, amit a törvény tisztességtelennek minősített. (Mivel minden kamatemelést annak minősített élből, így egyszerűbben: nem emeltek neki kamatot.) Devizaváltás esetén ilyen lehet az, aki devizában vette fel a hitelét, de abban is törleszti havonta.

– Akinek államilag támogatott forinthitele volt, hiszen ott a kamat mértéke az ötéves állampapír kamatszintjétől függött.

Ki kap keveset?

Mivel a bank az eddig adott kedvezményeket leírhatja a visszafizetendő összegből, ezért a 180 forintos mesterséges frankárfolyamon visszatörlesztők nagy eséllyel már nem kapnak semmit (az eddigi 25%-nyi ajándékon túl).

Ugyanígy az árfolyamgátasoktól is le fogják vonni azt, ami kedvezményt eddig kaptak.

Ki kap sokat?

Arányaiban legtöbbet a devizás autóhitellel rendelkezők fognak kapni, lévén ott rövid a futamidő és magas a kamat, illetve több kamatemelés is lehetett a futamidő alatt. Egy-egy “szerencsésebb” akár az eredeti hitelösszeg felét is visszakaphatja.

Mikor lesz az elszámolás?

Sok mindentől függően (melyik bank perelt, melyik nem, stb.) 2015 januárja és augusztusa között lesz az elszámolás. A legtöbben február-márciusban számíthatnak erre, a végtörlesztők augusztusban. (Mondjuk csúszás elképzelhető, ennek okairól ebben a cikkben olvashatsz.)

Mit kell tennem?

Alapesetben semmit, kivéve ha már lezártad a hitelt, vagy kiváltottad, akkor jelezd a banknak az új címedet és bankszámlaszámodat.

Kifizetnek készpénzben?

Ha van még élő hiteled, annak a tőkéjét csökkenti a visszajáró pénz (vagy az elmaradásodat, ha van ilyen), pénzt csak akkor kapsz, ha az adott hiteled megszűnt azóta, vagy a visszajáró pénz miatt fog megszűnni és még marad plusz pénz.

Mennyi jár vissza?

Mindenkit ez érdekel, de sajnos ahány bank és ahány hitel, annyi eredmény. Mikor melyik banknál vetted fel, volt-e kamatemelés, stb.

Egy nyolcmilliós, átlagos devizahitelnél az árfolyamrés miatti visszatérítés 300-350 ezer lehet, a kamatemelés miatti csökkentés egy 2006-2007-ben felvett hitelnél mintegy 1-2 millió lehet, de mint mondtam, hatalmas a szórás. De ebből is látszik, nem jelentéktelen az összeg.

Várj türelemmel, vagy fizess némi pénzt a bankodnak, hogy idő előtt kiszámolják a te hiteledet. Ha jól értettem, ennek díja 10 ezer forint lehet.

Honnan tudom, jól számolt-e a bank?

A bankoknak az MNB által megadott képleteket kell használni, amit az MNB ellenőriz is. A Nemzeti Bank szeretne kitenni majd egy kalkulátort a saját oldalára, amibe te is be tudod majd írni a számaidat és meglátod, hogy jól számolt-e a bankod. Ha szerinted nem, akkor élhetsz panasszal.

Végrehajtás közben mit kell csinálni?

Ha az adósság miatt már végrehajtás stádiumában van az ügy, a pénz akkor is visszajár, más kérdés, hogy segít-e rajtad valamit.

Lesz forintosítás kedvező árfolyamon?

A hírek alapján lesz forintosítás, viszont úgy tűnik, normál piaci áron, legalábbis ezt lehet leszűrni például a jegybank nyilatkozataiból. Vagyis várhatóan további hitelcsökkenésre már kár számítani, de hát ebben az országban bármi megtörténhet akár egy hét alatt is.

Remélem, sikerült mindenre válaszolni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

113 hozzászólás

  • Zoli

    Arról van valami információd, hogy mi van a Céges autóhitelekkel? Arra is jár vissza, vagy csak a magánszemélyek esetén?

  • Bicskei Balázs

    A cégeseknek nem jár vissza, a cikk elolvasása után fel is hívtam a bankot, akinél volt a hitelem, ők tájékoztattak erről.

    Pedig pont jól jártam volna, már lezártam, 2008-ban vettem fel, sokat fizettem. 🙂

    Sebaj, jó lesz ez sok mindenkinek.

  • Ha ki akarod számolni a visszajárót, tételesen tudnod kell minden hónapban a törlesztésedet, az arra hónapra érvényes kamatot, tudnod kell a kezelési költség elszámolásának módját, stb.
    Nem lesz egyszerű ellenőrizni.

  • Kiszamolo

    Ki kell postázni az ügyfeleknek a listát a változásokról, vagy 10 oldal lesz, abból be lehet pötyögni a kalkulátorba az értékeket.

  • kridli

    Én csináltam egy szép bonyolult excel táblát, kigyűjtöttem bele az összes törlesztőmet (kamat és tőke külön), minden törlesztési napra az árfolyamokat, az aktuális kamatot, és az alapján kiszámoltam. Kicsit macerás mindent kigyűjteni, de nem egy lehetetlen feladat. Nekem a jelenlegi tartozásom kb 7%-a fog visszajárni.
    Egyedül az árfolyamgát miatt vagyok bizonytalan, mert arról még nem olvastam semmit, hogy azt milyen módon kell elszámolni.

  • Balázs

    Hát igen, a céges devizahiteleseket nem kecsegtetik sok jóval – vagy hallott valaki esetleg bíztatót? Én ennyit gugliztam a témában össze-vissza, de őszintén szólva nem ismerem őket egyáltalán: megbizhatougyvediiroda.hu/ceges-devizahitel-van-kiut/

    Kérdés, érdemes-e perelni azon az alapon, hogy a cég is fogyasztó, a törvény pedig valami olyasmit állít, hogy a fogyasztókat megilleti a kompenzáció…

  • Kiszamolo

    kridli: amit nyertél az árfolyamgáton eddig, azt levonják a neked járó pénzből.

  • kridli

    @kiszamolo igen, de nem mindegy, hogy hogyan. Hasonlóan, mint a visszajáró pénzt, vagyis mint akkori dátumú “negatív” előtörlesztés, vagy utólagosan korrigálják. A részletek nem tiszták.
    Egyébként én úgy tudom nem a teljes engedményt kell levonni az árfolyamgátnál, csak a felét.

  • kridli

    Rákerestem, jól emlékeztem, árfolyamgátnál a felét kell levonniuk, idézet az elfogadott törvényből:
    “A  devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a  lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről
    szóló törvény alapján az  állam által megtérített mentesített követelésrész 50%-ával megegyező összeg az  5.  §
    (6) bekezdés alkalmazásában kedvezménynek minősül.”

  • “A bankoknak esélyt sem adtak, hogy bizonyíthassák, hogy volt tisztességes oka (is) a kamatemelésnek, olyan feltételeknek kellett volna megfelelniük ezzel kapcsolatban, amik eleve úgy voltak megírva a törvényben, hogy ne lehessen megfelelni nekik”

    Nem szimpatikus ez a megfogalmazás: a 2014/38 törvényben nem szerepel olyan új feltétel, amelyet a bankok ne ismertek volna kb 15 éve.

  • czako lászlo

    üdv.ha 2011-ben eladtam a járművet hitelátvállalással, akkor jár visszatérítés arra a két évre amíg én fizettem a hitelt? köszönöm a választ

  • DIEGO

    Na és abban az esetben mi van, ha időközben a hitelemet átvittem más bankhoz?

  • HKaroly

    @kiszamolo

    Az normális, hogy aki 2008-ban eladta a lakását annak nem jár semmi?
    Ha tisztességtelen volt 2009-ben egy hitel, tisztességtelen volt 2008-ban is nem?

    Szerintem ez így ismét teljesen inkorrekt.

    Szerintetek nem érne meg egy Alkotmánybírósági kört?

  • Mugerin

    Ha a magánszemélyeknek jár, de a cégeknek nem az nagyon nem korrekt.
    Ha a bankok törvénytelenül jártak el, akkor logikailag az kellene következzen, hogy a jogtalanul beszedett összegek mindenkinek visszajárnak.
    Ha a bankok mindent jogszerűen csináltak, akkor senkinek nem járna vissza semmi.

    Az viszont, hogy a magánszemélyeket és a cégeket ilyen tekintetben megkülönböztetik az már egy félig nyílt szavazatvásárlásnak felel meg.

  • A napi.hu cikkében felsorolt kifogások kapcsán:

    1. A 93/13/EGK irányelvet 1999-ben emelték be a magyar jogrendbe. A követelményrendszer 15 éve ismert.

    2. A 93/13/EGK irányelv az ÁSZF-ekre vonatkozik, nem konkrét szerződésekre. Vannak “gumi” követelményei, de ez nem alkotmányellenes.

    3. A felkészülési idő szoros, de elegendő. Lazsálásra nem ad lehetőséget.

    4. Előre nem ismert, a perindítókra hátrányos jogkövetkezmény bevezetése a későbbi törvényben valóban alkotmányellenes LEHETETT VOLNA

    5. A határidők szorosak, de tarthatóak. Lazsálásra nincs mód.

    6. A törvény meghatározta az érvényességi időszakot, tehát az elévülési szabályokat.

    7. Az illeték megfelel a PTK-ban található összegeknek.

    8. Az egyedi ügyek felfüggesztése ésszerű, a döntés halasztása nem alkotmányellenes.

    9. A határidők feszesek de tarthatóak, lazsálásra nincs mód.

    10. Miről kellett volna konzultálni az ECB-vel?

  • Kiszamolo

    Kridli, azért mert a felét az állam állta.

  • Kiszamolo

    diego, attól függ, 2009 előtt vitted-e át. Benne van a cikkben.

  • Kiszamolo

    HKároly, van elévülés.

  • @hkaroly

    az normális, hogy aki 2008-ban adót csalt, az idén májusban megkönnyebbülten shreddelte be az akkori bevallásait…?

  • HKaroly

    @kiszamolo

    Mármint az elévülésre hivatkozva megtehető?
    “HKároly, van elévülés.”
    Szerintem itt az elévülés nem értelmezhető, mivel mondjuk az én tudomásomra csak a most megalkotott jogszabállyal jutott az, hogy a bank tisztességtelenül járt el, tehát nem évülhetett el még.

    Nem érne meg egy pert a magyar állam ellen?.-)

  • hitel

    Segítsetek pontosítani….

    Tehát a már lezártaknál külön kell kérni (10000-ért) , hogy vizsgálják meg, ha jár vissza, akkor visszajön a 10es ha nem akkor bukod azt. Ezt így értelmeztem egy másik cikkben

    VAGY

    Alapból minden pénzintézet szépen előveszi a szórásba eső hiteleket és előbb utóbb “elszámol” és plusz 10-ért előrevesz?

    VAGY
    egyéb, vagy egyéb ezek kombinációja?!?

  • Adócsaló vállalkozó

    @mugerin
    A magánszemélynek van szavazati joga, a cégnek nincs… Tehát ez tényleg szavazatvásárlás.

  • Gábor

    Mi a konkluzió? Végül is jól jártak a devizahitelesek, vagy sem?

  • birocsucsu

    És mi van velünk,akik nem vettek fel deviza hitelt. Nekünk mennyi jár vissza? Mindig a szegényember jár jól:-) Na, meg a nyugdíjas.

  • GaramT

    én arra leszek kiváncsi, hogy mivel kötlezik majd a magánszemélyeket, hogy kiváltsák a devizahitelüket jövő év elején..
    miért kellene realizálnom 250 ft-os chf árfolyamnál az árfolyamveszteséget, ha bízok abban, hogy középtávon lesz ez még 220 is? utána ki fog kompenzálni, ha egyszer arra köteleztek (!) hogy váltsam ki a hitelemet magas árfolyamon és utána 10-20%-ot is változik kedvező irányba?
    a devizahitelt én vettem fel, vállaltam a devizakockázatot, mérsékelten meg is szívtam, de ne kötelezzenek már arra hogy rekordárfolyamon bukjak további pénzeket.
    ezentúl az is érdekes kérdés, hogy mivel nem otthon élek, nem otthon dolgozok, hogy leszek vajon egy magyarországi banknál hitelképes otthoni jövedelem nélkül? hazaugrani se túl olcsó mulatság egy másik kontinensről.
    és ebben a szituban még egyszer szívás, hogy a hazautalt pénzt még valahogy át is kell váltani, újabb bukó az árfolyamon.

  • blc27

    Nehany pontositas a cikkhez:

    “Várj türelemmel, vagy fizess némi pénzt a
    bankodnak, hogy idő előtt kiszámolják a te
    hiteledet. Ha jól értettem, ennek díja 10 ezer
    forint lehet.”
    Nem, rosszul erted, a fix arfolyamon vegtorlesztok igenyelhetnek kalkulaciot 10 ezer forint elleneben, 2015. marciusaban. Ido elotti kiszamolasra nincs mod.

    “A Nemzeti Bank szeretne kitenni majd egy
    kalkulátort a saját oldalára, amibe te is be tudod
    majd írni a számaidat és meglátod, hogy jól
    számolt-e a bankod. Ha szerinted nem, akkor
    élhetsz panasszal.”
    Kivancsi leszek, a kalkulator hogyan kezeli majd az ezernyi specialitast (kesedelem a futamido soran, kedvezmenyek, kamatelteres az ugyfel javara, ugylet atstrukturalasa, devizanem valtas futamido soran stb.). Az ugyletek kozel fele ilyen.

    “Ha az adósság miatt már végrehajtás
    stádiumában van az ügy, a pénz akkor is
    visszajár, más kérdés, hogy segít-e rajtad
    valamit.”
    Ha az adossag vegrehajtas alatt all, akkor jo esellyel van lejart tartozas, es a torveny szerint eloszor abba kell beszamitani a fogyasztoi kovetelest.

  • blc27

    @DIEGO:
    “Na és abban az esetben mi van, ha időközben a
    hitelemet átvittem más bankhoz?”
    Akkor az elozo, kivaltott hiteleddel kapcsolatban az elozo bankod fog Veled elszamolni, a jelenlegivel kapcsolatban pedig az uj bank. Fontos, hogy a 2010. nov. 26. utani hiteleket az elszamolasi torveny alapbol tisztessegesnek velelmezi, ezert azokra nem kell a bankok elszamoljanak.
    (@Kiszamolo, ez is hianyzik a cikkbol.)

  • Péter

    Erről tudsz mondani valamit részletesebben?

    “Várj türelemmel, vagy fizess némi pénzt a bankodnak, hogy idő előtt kiszámolják a te hiteledet. Ha jól értettem, ennek díja 10 ezer forint lehet.”

    Ez hogy működik?

  • Kiszamolo

    blc, benne van, 2010-es dátummal.

  • blc27

    @Péter
    10e Ft: ld. kettovel ezelotti hozzaszolasomat. Nincs ilyen lehetoseg. Orulnek a bankok, ha februarra ki tudjak szamolni.
    @Kiszámoló
    2010-es, referenciakamatozasu hitelek: bocsanat, valoban benne van a cikkben, beneztem.

  • graphite

    @gabor “Mi a konkluzió? Végül is jól jártak a devizahitelesek, vagy sem?”

    60-as évek, Szovjetúnió. Hosszú sor áll a pékség előtt. Kijön a pék:
    – Elvtársak nem jut mindenkinek kenyér, a zsidók menjenek haza!
    Eltelik egy óra, pék ismét ki:
    – Elvtársak, már alig van lisztünk, aki nem párttag, menjen haza!
    Újabb egy óra, pék ismét ki:
    – Sajnálom elvtársak, elfogyott a liszt. Nem lesz kenyér.
    A tömegből egy hang:
    – A rohadt életbe, már megint a zsidók jártak jól!!!

  • blc27

    @hitel:
    A fix arfolyamon vegtorlesztok igenyelhetnek kalkulaciot 10 ezer forint elleneben, 2015. marciusaban. Ha nem kerik, akkor rajuk a bank nem vegez elszamolast. Viszont ha kerik, akkor is csak novemberben kapjak meg a kalkulacio eredmenyet a vegtorlesztok.

    Mindenki masra (a mar lejart hitelekre is) a bankok keres nelkul kiszamoljak a kulonbozetet a torvenyi hatatidore (2015. februar-marcius) es megkuldik a postacimedre. Ido elotti kiszamolasra nincs mod.

  • lejárt

    Szerintetek mennyi jár vissza?
    CHF hitel, 1.500.000,-Ft
    7 éves futamidő (2005-2012)

    Tőke törlesztés: 1.502.147,-Ft
    Kamat: 685.296,-Ft
    Tőke árfolyam különbözet: 331.755,-Ft
    Árfolyam különbözet: 16.831,-Ft
    Összes befizetés: 2.540.531,-Ft

  • @mugerin

    “Az viszont, hogy a magánszemélyeket és a cégeket ilyen tekintetben megkülönböztetik az már egy félig nyílt szavazatvásárlásnak felel meg.”

    Nem hiszem. Az az uniós irányelv, amelyre hivatkozott az Európai Bíróság, és amelynek érvényt szerez a mostani törvény, hangsúlyozottan fogyasztóvédelemről szól, és azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szolgáltató vagy eladó ÁSZF-ben foglalja össze a feltételeket a fogyasztó számára.

    A vállalkozó a szerződéskötés idején hatályos PTK-ra hivatkozva egyedileg perelheti a bankot.

  • @lejart

    Nem lehet így megtippelni, hogy mennyi jár vissza.
    Minden pénzintézet másként próbálkozott kamatemelésbe csomagolva “szétteríteni” a különféle eredetű veszteségeit. A példádban szereplő hitel 2012-ben lejárt, a bankok ceruzája általában 2008 végétől kezdett el vastagabban fogni, amikor a tartozás felét te már kicsengetted.

  • milyen feri?

    “Most sokan támadják a devizahiteleseket, hogy megint őket mentik más pénzén. Nos, most nem erről van szó.”
    es a bankokat ert bö 1000 milliardos kar utan meg nem fizetett bankado kinek a penze? meg ha most demagogoskodom is, mert amugy az a bankoke.
    kivancsi vagyok, egy ev mulva mennyi lesz az EURHUF arfolyama. miutan mindent forintositottak, kirugnak majd 1-2 labat az arfolyamot tarto samlibol, aztan irany az adossag elinflalasa.

  • Udvarhelyi Bálint

    A “2004 április előtt felvett hitelekre nem jár semmi” kikötést kerestem a törvényszövegben, de nem találok róla semmit. Csak azt találom, hogy ha 2009. július 26-án volt követelés, akkor van elszámolás. Ha az EU csatlakozás számít, akkor az május 1. volt. Ebben az esetben “2004 áprilisban vagy az előtt” a pontos megfogalmazás, vagy “2004 május 1, előtt”. Illetve, ha valaki 2004. februárban vett fel devizahitelt, és még most is fizeti, azzal nem kell elszámolni? Vagy a 2004 május 1. előtt kötött szerződés akkor esik ki, ha már le van zárva, függetlenül attól hogy 2009/7/26 előtt vagy után zárták le?
    Még egy dolog: a már lezárt, de 2009 július 26-án még élő szerződések esetén az árfolyamréssel és a kamatokkal a szerződés kezdetéig kell elszámolni, vagy a 2009. július 26. után esedékes törlesztőrészletekkel?

  • barna

    a bankok nem fognak Brüsszelig menni emiatt?

  • Gábor

    Mai hír: “Egész nap tüntetnek a devizahitelesek”……”emberek csak 10 százalékát kapják vissza a pénzüknek, miközben 90 százalék járna vissza”.

    Szerintem kötelezék a bankokat, hogy hitel néven, mindenkinek ingyen vegye meg az általa kiválasztott lakást és házat. Örület ez az egész historia.

  • @milyen-feri

    “kivancsi vagyok, egy ev mulva mennyi lesz az EURHUF arfolyama. miutan mindent forintositottak, kirugnak majd 1-2 labat az arfolyamot tarto samlibol, aztan irany az adossag elinflalasa.”

    Az árfolyam közvetlenül a forint iránti kereslet-kínálati viszonyok függvénye. A kereslet-kínálat több tényezőtől függ: külkereskedelmi mérleg, vagy inkább az adósságszolgálatot is magába foglaló folyó fizetési mérleg, tőkemérleg … illetve a gazdaság hosszú távú teljesítményére (előbbi mérlegek jövőbeni egyenlege) tett fogadások jelen pillanatra való transzformálásából adódó kereslet-kínálat.

  • hungaroborg

    Én arra leszek kíváncsi, hogy ha ez az egész vekengés lemegy, egy év múlva ugyan mennyi lesz a nemteljesítő hitelek aránya. Gyanítom, hogy majdnem ugyanennyi, de csak kicsivel kevesebb. Akkor majd megint ki lehet találni valamit.

  • Zedder

    “kivancsi vagyok, egy ev mulva mennyi lesz az EURHUF arfolyama.”

    Sosem késő mozdulni, hogy az ember euróban kapja a fizetését, és függetlenítse magát attól a banánköztársaságtól, ami piros-fehér-zöld színeket használ…

    Már csak a saját és gyerekeink jövőjére nézve is.

  • joosbalazs

    Kedves Kiszámoló!!!

    Én vagyok az ostoba, vagy a bankok valóban még így is jól jártak a kamatkülönbözet ügyében?
    Mert ugye a kamat több összetevős dolog! És piaci kamatozású hiteleknél azt hiszem “forrásköltség” címén a hitel kamata együtt nő/csökken a forrás (jelen esetben a svájci frank deviza) jegybanki alapkamatával. Elvileg így kellene papíron lennie nem?
    Ez mindazért lényeges, mert svájci jegybanki alapkamat tudtommal csökkent, ha nem tévedek nullára le is ment, vagy a közelébe! És ha jól értem, most arról szól a fáma, hogy az a pénz jár vissza a hiteleseknek, amit jogszerűtlenül EMELTEK a kiinduló kamathoz képest! De az adóst nem illetné az a különbözet a Te meglátásod szerint, amivel elvileg csökkennie kellett volna a jegybanki alapkamat esése miatt?? Mert valódi “piaci kamatozású” hitelnél én ezt így tudnám értelmezni!

  • joosbalazs

    Egyébként nekem az a véleményem, hogy az árfolyam növekedése miatt senkinek nem lehet egy rossz szava sem! Ennek a kockázatával igenis tisztában voltak a hitelesek, és sajnos teljesen jogos az ebből eredő törlesztőnövekedés!
    Az árfolyamrés, és az indokolatlan kamatemelés miatt viszont keményen sárosak a bankok, bűnhődjenek is meg érte! Megérdemlik!

  • Kiszamolo

    Balázs, az alapkamatnak meg annak, hogy egy bank mennyiért kap hitelt, nem sok köze van egymáshoz.

  • lejárt

    Mészáros László

    Köszi szépen. hogy foglalkoztál a kérdésemmel 🙂

  • Tamás

    @balazs : “Kérdés, érdemes-e perelni azon az alapon, hogy a cég is fogyasztó, a törvény pedig valami olyasmit állít, hogy a fogyasztókat megilleti a kompenzáció…”
    A cég nem fogyasztó. Fogyasztó elve csak természetes személy lehet. Lásd 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2.§ a)

  • Ken

    Kedves Miklós!

    Többek között azért olvasom a cikkeidet, mert logikusak és főként a “józan ész” jön le belőle. Ezért kérlek, hogy nézd meg ebből a videóból, ha más nem csak az első 20 percet:
    youtube.com/watch?v=vRGzew31hZE

    Külön örömmel töltene el, ha kommentálnád. Érdekelne, hogy mi az amit ebből cáfolnál, és miért…? Nem hülye emberek beszélgetnek.. Köszi.

  • Tamás

    Bár nem engem szólítottál meg, de megnéztem.

    Én nagyon nem értek egyet az indoklásokkal. Amit Róna úr becsapásnak hív az egyszerű kockázatvállalás, amiről mindenki tudott, hiszen az volt a konstrukció lényege.

    Léhmann úr pedig többször elmondja, hogy így rossz, meg úgy hibás termék, sőt létre sem jött a szerződés, de nem igazán mondja meg, hogy miért. Amikor a “tanár úr is elmondta” félmondatot a PTK-hoz köti, szerintem ott sincs igaza, mert a tanár úr fix össszeget emelegetett, míg a PTK-ban nincs ilyen megkötés.

    Az is meredek, hogy Léhmann úr azt súlykolja, hogy “mi nem hibáztunk [csak a bank]”, hát nem tudom, volt választási lehetőség, nem volt kötelező devizahitelt felvenni, volt forinthitel is, tehát a “mi nem hibáztunk” elég necces kijelentés.
    [folyt köv]

  • Tamás

    Később Róna úr is idézi a PTK-t, de ott már nem fix összeget mond, hanem – helyesen – csak meghatározottat. Ami azért lássuk be, nem egyenlő a fix-szel, így szerintem az ebből levont következtetése is hibás.

    Amikor az “erkölcsi oldalról” érvel, azt elfogadom, de ez szerintem csak annyit jelent, hogy nem lakossági termék és nem azt, hogy en bloc hibás.
    Az erre épített további gondolatai viszont ismét csúsztatásba mennek át. “Ha már a bírók sem értik”…. Hát izé bizony vannak olyan jogesetek, amikor a jogi rész megítélése csak akkor lehetséges, ha megértik a szerződés (vagy általában az ügy) tárgyát. Informatikai területen tapasztalam többször is, hogy a jogász megmondja nekem, hogy mire számíthatok, ha el tudom neki ember nyelven magyarázni, hogy mi is történt az informatikai incidens kapcsán.
    [folyt köv]