Mennyit nyersz az árfolyam-gáttal?

Pár napja beindult az árfolyamgát, ezzel kapcsolatban kaptam kérdéseket, ezért most írok róla.

A kérdés amit megvizsgálunk, hogy az egész futamidőt vizsgálva vajon nyerünk-e bármit is az egész árfolyamgáttal hosszú távon? (Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet “életmentő”.)

Némelyek nem pontosan értik, mit is vállal át a bank és az állam az árfolyamgát keretein belül, ezért meg kell ismerkedni első körben az annuitás fogalmával.

Az annuitással leginkább a hiteleknél találkozhatunk. Minden hitelnél a havi törlesztő-részlet áll az aktuális tőkére vetített kamatból (ez a pénz használatának a díja) és hogy el is fogyjon valamikor a tartozás, fizetünk még vissza egy keveset a tőkéből is. Ha a tőkét egyenlő ütemben fizetnénk vissza, az azt eredményezné, hogy az első időben nagyon magas lenne a havi törlesztőnk, majd a végén ennek a fordítottja, nagyon alacsony. 

Hogy ez ne jelentsen kezdetben túl magas terhet a részletek fizetésénél, bevezették az annuitásos hiteleket, ahol a havi törlesztőrészlet fix, a futamidő alatt csak a törlesztőrészletben lévő kamat-tőketörlesztés aránya változik.

A képen egy 20 éves, öt éve felvett, akkor 5 milliós hitel havi törlesztőrészletét láthatjuk, tőke és kamat bontásában.

A grafikonról leolvashatjuk, hogyan változik hónapról-hónapra a havi törlesztőnk összetétele kamat és tőketörlesztés tekintetében. A képen segítségként bejelöltem az árfolyamgát kezdetét és végét.

Az árfolyamgát lényege, hogy a jelenlegi 240 forintos valódi árfolyam helyett fix 180 forintos árfolyamon törlesztünk 5 évig, majd utána az akkor érvényes valódi árfolyamon kell tovább törlesztenünk a hiteleinket.

A különbözet a valódi és a virtuális árfolyam között azonban nem tűnik el, a tőkerészét nekünk számolják fel (grafikonon a piros rész), a kamatokat az állam és a bank állja közösen.

A tőketartozásunk egy gyüjtőszámlára kerül, ahol az ötödik év végéig a bankközi Bubor kamattal kamatozik, majd forintos hitellé alakul (jelenleg  13-15%-os kamat mellett), aminek a havi törlesztőrészletét hozzácsapják a hitelünk eredeti törlesztőrészletéhez és együtt fizetjük a két hitelt az eredeti hitel futamideje végéig. (Az eredeti svájci frankosat és a tőketartozásból képzett forintos hitelünket.)

(Hogy milyen magasak a magyar banki hitelkamatok, arról itt írtam.)

A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket. (részletek itt, 4-5.§) 

Nézzük meg konkrét számokkal, mit is jelent ez. István most kért konkrét ajánlatot a bankjától, ezért használjuk az ő számait.

István öt éve 17.000.000 Ft hitelt vett fel svájci frankban, akkor még 5% kamatra, 20 évre. Azóta ez a kamat 7,3%-ra szökött fel. Ha ma belép az árfolyam-gátba, akkor a jelenlegi 223.000 Ft-os havi törlesztője leesik 60 hónapra 167 ezer forintra, majd 5 év múlva visszamegy az eredeti értékre, illetve még hozzáadódik az elmaradt tőketartozás miatt további 23.000 Ft, 13%-os forintkamat melletti hitel formájában. (Az árfolyamokat, kamatokat változatlannak tekintettük a teljes futamidő alatt.)

Első pillanatra, azt gondolnánk, milyen jól járt, pedig összeadogatva a számokat, kiderül, hogy mindössze 26 ezer forinttal csökkent az összes törlesztése a futamidő egészét vizsgálva!!

( A grafikont a bankometer grafikonrajzolójával készítettem.)

Egy átlagos öt éve felvett, 20 éves futamidejű 6 milliós hitelnél a teljes nyereségünk a futamidő alatt 9.472 Ft. Ha a havi fizetésünk nettó 200 ezer forint és csak két munkanapunk megy el a hitel ügyintézésére (több fog) és semmi egyéb költségünk nem lesz, akkor is a ráfizetésünk kb. 8,5 ezer forint. Ennyi a veszteségünk, ha belépünk az árfolyamgátba. (Fontos: ez csak azoknál szempont, akik egyébként tudnánk fizetni a hitelt, még akár egy további forintgyengülés esetén is. Akinek gondot okoz a havi törlesztőrészlet, annak nem kérdés, hogy be kell lépnie az árfolyamgátba.)

Az állam költsége az árfolyam-gát miatt (feleznek a bankkal a kamatra eső kedvezményes részen) százmilliárdos nagyságrendű.

Az átlagos ügyfél szintén nem, vagy nem sokat nyer az egész  árfolyam-gátos dolgon a futamidő egészét tekintve (most a pénz időértékétől az egyszerűsítés miatt eltekintettünk).

A bankok költésgének nagy része a jelenleg magas kamatok miatt várhatóan megtérül a futamidő alatt. Vajon miért? Az átvállalt kamatrész felét bőségesen kompenzálja, hogy a kedvezményes idő alatt felhalmozott elmaradt tőketörlesztést a 7%-nál alig több bankközi kamat közel kétszereséért adják kölcsön nekünk a futamidő végéig (a jelenlegi állapotokat figyelembe véve). 

Fontos! Ez a cikk csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatok mellett az árfolyamgát nem annyira vonzó lehetőség, mint aminek elsőre tűnik. A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg nem is nyer anyagilag az árfolyamgáton, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkallni és semmiképpen sem lebeszélés az árfolyamgát nyújtotta lehetőségekről.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Share

85 hozzászólás

  • gorgo

    Viszont akinek lakástakarékkal vagy életbiztosítással kombinált hitele van, amíg a hitel szempontjából csak kamattörlesztése van, egyértelműen érdemes belépnie.

  • Kiszmol

    Igen, erről írtam nemrég.

    Egyébként azt sem mondtam, hogy akinek sima hitele van, nem éri meg belépnie. Csak nehogy azt higgye, hogy milyen jó jár, mert esetleg még rá is fizet.

  • Kiszmol

    Igen, erről írtam nemrég.

    Egyébként azt sem mondtam, hogy akinek sima hitele van, nem éri meg belépnie. Csak nehogy azt higgye, hogy milyen jó jár, mert esetleg még rá is fizet.

  • Berajlany

    Tudod, Kiszámoló, én igazán nagyon szeretlek téged, de ez a cikk mélyen felháborító és végtelenül egyoldalú volt! Méltatlan hozzád.

    Az árfolyamgát arról szól, hogy a következő 5 évben nagyságrendekkel kell kevesebbet fizetni, és a törlesztő részlet kiszámíthatóan állandó marad. Megéri mindenkinek, aki számára most magas (a példabeli Istvánnak is!!!), és aki a törlesztésének viszonylag elején van. Fel vagy háborodva, hogy utána kamatot kell fizetni, mert nem az egészet vállalják át a bankok? Nincs ingyen ebéd?

    Lehet sipákolni, hogy drága a forinthitel. Nyilván ezért vették fel a devizahitelt. De aki sipákol, hogy a forinthitel drága, az ne sipákoljon, hogy a devizahitelnek magas a törlesztője, mert elszállt az árfolyam!

    Ezt neked kellene a legjobban tudnod: a kettő összefügg. A forint kamatkockázatát váltottuk át anno a forint árfolyamkockázatára.

    Én kérek elnézést. És én szégyellem magam.

  • Kiszmol

    Idézet a cikkből: “A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat.”

    Az meg miért gond, hogy megemlítettem, hogy amíg az állam bukja a maga 100 milliárdját, addig a banknak ez a pénz vissza fog jönni.

    Azt sem mondtam, hogy szemét bankok, ezt csak te olvastad bele.

    Ebben a cikkben http://kiszamolo.hu/ki-a-hibas-a-kialakult-hitelvalsagert/ pedig azt írom, hogy ” Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe. Hagyni kellene, hogy letisztuljon a helyzet, hogy azok, akik már akkor sem voltak hitelképesek, amikor felvették a hitelt, elveszítsék azt, ami soha nem is volt az övék. A maradék megmentése is éppen elég komoly érvágás lesz az adófizetők részére.”

    Ezek után nem értem, mire gondolsz. Szerintem csak félreértelmezted a cikket.

  • Kiszmol

    Idézet a cikkből: “A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat.”

    Az meg miért gond, hogy megemlítettem, hogy amíg az állam bukja a maga 100 milliárdját, addig a banknak ez a pénz vissza fog jönni.

    Azt sem mondtam, hogy szemét bankok, ezt csak te olvastad bele.

    Ebben a cikkben http://kiszamolo.hu/ki-a-hibas-a-kialakult-hitelvalsagert/ pedig azt írom, hogy ” Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe. Hagyni kellene, hogy letisztuljon a helyzet, hogy azok, akik már akkor sem voltak hitelképesek, amikor felvették a hitelt, elveszítsék azt, ami soha nem is volt az övék. A maradék megmentése is éppen elég komoly érvágás lesz az adófizetők részére.”

    Ezek után nem értem, mire gondolsz. Szerintem csak félreértelmezted a cikket.

  • Kiszmol

    Egyébként a következő cikk, amit írni akarok, hogy miért van szükség a bankokra és miért nem volt nagy ötlet szívatni őket két éve keresztül.

    Nagyon jól tudod, hogy egyáltalán nem vagyok bank-ellenes, sőt az egész agymenésben a bankoknak adok igazat, ezért nem is értem, miért olvastál bele olyat, amit bele sem írtam.

  • Kiszmol

    Egyébként a következő cikk, amit írni akarok, hogy miért van szükség a bankokra és miért nem volt nagy ötlet szívatni őket két éve keresztül.

    Nagyon jól tudod, hogy egyáltalán nem vagyok bank-ellenes, sőt az egész agymenésben a bankoknak adok igazat, ezért nem is értem, miért olvastál bele olyat, amit bele sem írtam.

  • whave

    hu, valaki bal labbal kelt, es dolgokat olvas bele mas dolgokba… 🙂

    a cikk nagyon hasznos es informativ, orommel fogom a hiteles ismerosoknek kuldeni, mint uj nezopontot.

  • Berajlany

    Hmm. Akkor egészen biztosan véletlenül értettem félre, hogy azt írod, hogy a bank nem bukik a dolgon, ugye? Sőt, kifejezetten jól jár, mert a szegény ártatlan devizahitelesen akar meggazdagodni? Aki visszafizeti a gyűjtőszámlahitelt forinthitelként? És hogy nem azt lehet először betörleszteni? Még jó! Hiszen az a forinthitel! Nem az volt a probléma, hogy árfolyamkockázat van? Hogy lehetne már a forinthitel részt először betörleszteni???? Vagy a devizahitel csak addig átverés, ameddig a devizahitelesnek kell magasabbat törlesztenie?

    Akkor vegyük ketté egy kicsit a dolgokat, amiket neked sikerült egybemosnod. Két dolog történik az árfolyamgáttal. Először is, fizetsz sokkal kevesebbet, mint kellene. Mert a mocsok bank átver téged. Másodszor pedig van a ki nem fizetett rész. A ki nem fizetett részből fizet valamennyit az állam, fizet valamennyit a bank, és valamekkora részre fizetési haladékot kapsz 5 évre. Ezt a részt kamatostul vissza kell fizetned, igen. De a többi részt nem fizeted vissza. Akárhogyan alakulnak is a kamatok. A bankoknak akkor jönne vissza az elengedett kamat, ha azt is kamatostul visszakérhetnék.

  • Kiszmol

    Már rég átírtam, olvasd el újra. 🙂

  • Kiszmol

    Már rég átírtam, olvasd el újra. 🙂

  • azenpenzem

    Kedves Kiszámoló!

    Nagyon nem értek veled egyet. Mi igenis ajánljuk az árfolyamgátat, a döntő többségnek jó.

    Az érvekről itt
    http://www.azenpenzem.hu/cikkek/arfolyamgat-fontos-konkretumok/661/
    és itt is írtunk

    http://www.azenpenzem.hu/cikkek/arfolyamgat-semmikepp-se-hagyd-magad-lebeszelni/583/ .

    A legfontosabbról egyébként elfeledkezel: ha nem jön létre az IMF-fel a megállapodás, vagy nagyon sokáig húzódik, akkor vajon hol lesz a svájci frank és az euró árfolyamának a teteje?
    Márpedig itt FELSŐ KORLÁT van, ameddig fizeted a hiteled. Ha az árfolyam tovább emelkedik a felső korlátnál (svájci frank: 270 Ft, euró: 340 Ft, japán jen: 3,3 Ft), az e feletti részt az állam fizeti már. Tehát korlátos az adós kockázata. Szerencsére nincs deviza lakáshitelem, de biztos, hogy nem rizikóznék, mert már a múlt héten is szépen 250 forint fölé mászott a svájci frank ára.

    Nem értem a gondolkodást sem, ami arra vezet, hogy ne lásd az árfolyamgát előnyeit: a jellemző hitelek esetében a törlesztőrészlet kétharmada kamat, tehát a 180 forintos svájci frank feletti rész kétharmadától megszabadul az adós. Ez ajándék! (Azzal egyetértek, hogy amit az állam fizet, azt mind fizetjük, tehát társadalmi igazságosság nincs benne, de sok másban sincs, amit az állam ad.)

    A pénz időértékétől pedig pénzügyi blogként ne nagyon tekints el! Ha a 180 forint feletti részből a tőketartozásnak megfelelő összegnek (ami a gyűjtőszámán BUBOR-ral kamatozik az árfolyamgát lejártáig) megfelelő pénzt bőven ekkora kamattal le tudod kötni bankban vagy állampapírt is vehetsz rajta, így az árfolyamgát végén több pénzed lesz belőle, mint amennyi a gyűjtőszámlán összejött. (És akkor még mindig nem számoltunk azzal, amit megnyertél, mert az állam bácsi és a bank fizette.)

    Attól sem tekinthetsz el, hogy 5 év múlva – mindenki ezt reméli – egészen más árfolyam lesz és más kamatok. A konstrukcióról lebeszélni az embereket nagyon nagy felelőtlenség.

  • Kiszmol

    Hol beszélem le az embereket?!

    “Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet “életmentő”.”

    “(Még egyszer: időt viszont nyerünk, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket.)”

    “A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. ”

    Ennél szájbarágósabban már nem akarom leírni, hogy ez a cikk nem lebeszéli az embereket az árfolyamgátról, csak felhívja a figyelmüket arra, hogy nem anyagilag nyernek rajta, ezért akkor kérjék, ha szükség van rá.

    Az állami korlátlanság pedig csak a kamatra vonatkozik, a tőke továbbra is gyűlik.

    Sokan beleolvasnak olyat a cikkbe, ami nincs benne.

  • Kiszmol

    Hol beszélem le az embereket?!

    “Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet “életmentő”.”

    “(Még egyszer: időt viszont nyerünk, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket.)”

    “A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. ”

    Ennél szájbarágósabban már nem akarom leírni, hogy ez a cikk nem lebeszéli az embereket az árfolyamgátról, csak felhívja a figyelmüket arra, hogy nem anyagilag nyernek rajta, ezért akkor kérjék, ha szükség van rá.

    Az állami korlátlanság pedig csak a kamatra vonatkozik, a tőke továbbra is gyűlik.

    Sokan beleolvasnak olyat a cikkbe, ami nincs benne.

  • glezmen

    ezt a marhasagot ki mondta neked hogy NAGYSAGRENDEKKEL kevesebbet kell fizetni? :S

  • Berajlany

    Drágám. Amit sokan beleolvasnak, az benne van. A kommunikáció kudarcáért mindig a küldő felet terheli a felelősség.

    Az árfolyamgát anyagilag is nagyon megéri. Nem csak rövid távon, hanem a full futamidőre.

    Akinek anyagilag nem éri meg, az te vagy. Meg én. Meg mindenki, aki forintban adósodott el, vagy nem vett fel hitelt egyáltalán, vagy most szándékozik hitelt felvenni. De a devizahiteleseknek megéri.

    A banki költségek pedig nem térülnek meg, mivel a gyűjtőszámlahitel valóban forinthitel lesz, amiért a bank forint forrásköltséget, bubort fizet. Amíg a pénz gyűlik, az adósnak is csak a forrásköltséget kell fizetnie rá, nincs rajta kamatfelár, ami a megtérülést biztosítaná.

  • Kiszmol

    Ennél dedósabban már nem tudtam beleírni azt, miről szól és miről nem a cikk.

  • Kiszmol

    Ennél dedósabban már nem tudtam beleírni azt, miről szól és miről nem a cikk.

  • concret

    Kár, hogy a vitát túl erőszakos stílusban folytatod. Nekünk civileknek nem kellene a politikusok szintjére süllyednünk :D, észrevételt, kiegészítő- vagy ellenvéleményt barátságosan is lehet fogalmazni.
    Nyilvánvaló, csakis egyenértékű alternatívákat érdemes összevetni. Mert ha valaki mérlegelhet, hogy belépjen-e az “árfolyamgát”-ba (imádom a kormány kommunikációs szóalkotási bravúrjait, egyedül ebben kreatívak kellően), akkor az képes kipengetni a havi részletet (mert ellenkező esetben nem mérlegelhet, hanem muszáj neki belépni).
    Ha pedig képes a “gát” fölötti részletek megtakarítására, akkor a megspórolt törlesztési részt tegye csak szépen félre minél magasabb hozam mellett, és akkor már egyszerű számolással is bizonyítható, hogy jól járt, eléggé jól.
    Ehhez képest lehet optimalizálni is, miszerint a megspórolt részletből kb annyit takarítok meg, hogy az fedezze a gyűjtőszámlán gyűlő tőkerészt kamatosan is. Ekkor a nyilvánvaló nyereség a havi elkölthető részem összege.
    Legvégül pedig: aki semmit sem képes a csökkentett törlesztőrész felett megtakarítani, az meg azért jár jól, mert 5 évig nem mondják fel a hitelszerződését, nem árverezik el a lakását, ami után akár még tartozása is maradhatna. 5 év nem kis idő, meg is kell még érni azt, ez sem csekély nyereség.

    Én összességében jónak, informatívnak tartom a bejegyzést, attól függetlenül, hogy nem próbálkozik a teljes igazság hiánytalan feltárásával.

  • Pedratya

    “A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket.”

    Megtennéd, hogy idecitálod a paragrafust? Ez az “apróság” ugyanis eddig valahogy elkerülte a figyelememet. Meg nem csak az enyémet…

  • Pedratya

    “A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket.”

    Megtennéd, hogy idecitálod a paragrafust? Ez az “apróság” ugyanis eddig valahogy elkerülte a figyelememet. Meg nem csak az enyémet…

  • concret

    Csak még annyit:

    Aki korábban forintban adósodott el, az nagy valószínűséggel államilag támogatott kamatozású forinthitelt vett föl (annak megszűnte után a bankok de facto nem hiteleztek forintban), vagyis a kezdetektől fogva ktgvetési pénzügyi segítséghez jutott és jut a törlesztése lejártáig.
    Ezt csak azért fűzöm hozzá, mert a forinthiteleseink fölényérzete, illetve devizaadós-támogatásellenessége baromi gyenge lábakon áll. Én is szívesen vettem volna fel támogatott kamatozású forinthitelt, csak már nem volt. Én is támogatom közvetve a forinthiteleseket az adómmal, most csak a devizahitelesek is jutnak egy kis közpénzhez (így állítva helyre a dolgot).
    Persze, aki soha, semmilyen központilag támogatott hitelt sem vett fel (3%-os OTP-t sem az átkosban), az szegény tényleg csak a terheit látja a dolgoknak. De ők elég kevesen lehetnek, hiszen minimum a szülőktől is örökölhettek korábban megtámogatott hitelű ingatlant.

    Nem egyszerű a hazai redisztribúció története, ne sajnáljuk a másiktól, ha ugyanúgy jut egy kis közlóvéhoz, ahogyan és is hozzájutottam.

  • Pedratya

    Node akkor mire találták ki az “oszd meg és uralkodj” elvet? Igenis utálnia kell a hiteltelennek a hitelest, meg a forinthitelesnek a devizahitelest. Nincs apelláta!

  • Pedratya

    Node akkor mire találták ki az “oszd meg és uralkodj” elvet? Igenis utálnia kell a hiteltelennek a hitelest, meg a forinthitelesnek a devizahitelest. Nincs apelláta!

  • concret

    teljesen igazad van, köszönöm lényeglátó megjegyzésed 😀

  • concret

    Na például ezért is informatív a poszt, mert ezt eddig én sem tudtam, pedig igyekeztem tájékozódni, mielőtt beleléptem az árfolyamgátba.

    Igaz, ez nem befolyásolta volna a döntésem, de későbbi anyagi tervezgetésemhez hasznos ismeret.

  • Kiszmol

    (5) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön
    végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét – a hiteladós
    életkorát is figyelembe véve – úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is
    figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas
    havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg.

    Forrás: http://www.kormany.hu/download/7/63/80000/Árfolyamgát törvény 2012 április 1-jétől.pdf

  • Kiszmol

    (5) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön
    végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét – a hiteladós
    életkorát is figyelembe véve – úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is
    figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas
    havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg.

    Forrás: http://www.kormany.hu/download/7/63/80000/Árfolyamgát törvény 2012 április 1-jétől.pdf

  • Kiszmol

    A negyedik paragrafus 5. pontja, csak hogy ne kelljen sokat bogarásznod a törvényt.

  • Kiszmol

    A negyedik paragrafus 5. pontja, csak hogy ne kelljen sokat bogarásznod a törvényt.

  • concret

    “A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket.”

    Én a jogszabály citált pontját úgy értem, hogy a pénzintézet nem szabhat meg rövidebb törlesztéslejárati időpontot, mint az alap hitelszerződésé, ez pedig számomra nem egyenlő azzal, hogy én nem fizethetem hamarabb vissza a gyűjtőszámlás forinthitelt, mint az eredeti hitelt (lásd: idézet).

  • concret

    bocs: az időpont nem rövidebb, hanem közelebbi

  • Kiszmol

    folytatva a törvény idézését:

    lkalmazását megszünteti.
    5. § (1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget – amennyiben a devizakölcsönből eredő
    tartozása a hiteladósnak még fennáll – a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a
    devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a
    gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön
    részleges vagy teljes előtörlesztésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak tényleges elszámolásakor a
    pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor

    Tehát a futamidő nem lehet rövidebb, mint a devizahitel futamideje.
    Valamint bármikor előtörlesztesz, az a devizaszámlából fogják leírni, nem a forintos gyüjtőszámlából.

    Tehát ebből logikusan következik, hogy amíg egy cent devizás tartozásod is fenn áll, a gyüjtőszámládat nem tudod előtörleszteni.

  • Kiszmol

    folytatva a törvény idézését:

    lkalmazását megszünteti.
    5. § (1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget – amennyiben a devizakölcsönből eredő
    tartozása a hiteladósnak még fennáll – a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a
    devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a
    gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön
    részleges vagy teljes előtörlesztésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak tényleges elszámolásakor a
    pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor

    Tehát a futamidő nem lehet rövidebb, mint a devizahitel futamideje.
    Valamint bármikor előtörlesztesz, az a devizaszámlából fogják leírni, nem a forintos gyüjtőszámlából.

    Tehát ebből logikusan következik, hogy amíg egy cent devizás tartozásod is fenn áll, a gyüjtőszámládat nem tudod előtörleszteni.

  • Pedratya

    Köszönöm!

  • Pedratya

    Köszönöm!

  • concret

    Igen, ez így már helytállónak tűnik.

    Ezzel együtt is erősen az a véleményem, hogy ha az ember él az árfolyamgáttal, és a halasztott törlesztőrészt konzekvensen megtakarítja (na ezt kell összehozni külső kényszer nélkül :D), akkor az 5 év lejártakor jobb adósi pozícióban lesz majd, mintha árfolyamgát nélkül törlesztett volna. Persze nem vezettem le, de ismerve a mostani részletem törlesztés-kamat összetételét (1:4), én kizártnak tartom, hogy ne nyerjek rajta.

  • Pedratya

    Bénázok itten.

    Szóval Kiszámolónak köszönöm, Neked meg szívesen 🙂

    Igyekszem “lényeglátó” lenni 😉

  • Pedratya

    Bénázok itten.

    Szóval Kiszámolónak köszönöm, Neked meg szívesen 🙂

    Igyekszem “lényeglátó” lenni 😉

  • concret

    Számomra amúgy a legfőbb szempont a mai gödörfenék-közeli érzetből fakadó pozitív jövőkép: lehetünk még ennél rosszabb helyzetben is, de 5-8 éven belül szinte kizárható, hogy ne induljon be pozitív változás pl a banki hitelezésben. Ha pedig a mai setét helyzetet sikerül egy fél évtizeddel későbbre prolongálnom, akkor a mai gond jobb viszonyok közepette talán kicsit kisebb gond lesz majd.

  • Pedratya

    Nálunk még durvább az arány. Kb 13% a tőketörlesztés. Nekünk már csak azért is megérte meglépni, mert sajnos a nagyonhülyék táborába tartozunk, akiknek több devizahitele is van. Viszont 5 éven belül 3 kifut, így az időnyerés/életnyerés okosság esetünkben vastagon megáll.

    Csak azért lepett meg az előtörlesztés fent idézett korlátozása, mert többen is megkerestek bennünket, hogy milyen buli most lakáskasszázni, mert abból a gátlás után egy összegben le lehet tudni a gyűjtőszámlát. Erre kiderül, hogy nem…

    Mindegy, most már csak a munkahelyemen kell erősen belekapaszkodnom a székbe a következő 20 évre és már meg is úsztuk 😉

  • Pedratya

    Nálunk még durvább az arány. Kb 13% a tőketörlesztés. Nekünk már csak azért is megérte meglépni, mert sajnos a nagyonhülyék táborába tartozunk, akiknek több devizahitele is van. Viszont 5 éven belül 3 kifut, így az időnyerés/életnyerés okosság esetünkben vastagon megáll.

    Csak azért lepett meg az előtörlesztés fent idézett korlátozása, mert többen is megkerestek bennünket, hogy milyen buli most lakáskasszázni, mert abból a gátlás után egy összegben le lehet tudni a gyűjtőszámlát. Erre kiderül, hogy nem…

    Mindegy, most már csak a munkahelyemen kell erősen belekapaszkodnom a székbe a következő 20 évre és már meg is úsztuk 😉

  • kija1984

    pro és kontra. De.

    Pl ott van anyám, aki fix összegű nyugdíjából egyre nagyobb részt kénytelen törlesztésre fordítani, neki igenis segíteni fog, még ha csak átmenetileg is. Aztán, hogy 5 év múlva mi lesz, az egy másik kérdés. Ha ez nem lenne, neki nagyon hamar elfogyna a levegő, mehetne az utcára.

  • Kiszmol

    Még egyszer: a cikk nem azoknak szól, akiknek szükségük van az árfolyamgátra. Nekik ez nagy segítség.

    Csak arról szól a cikk, hogy aki anyagi haszon miatt akarnak csak belépni.

  • Kiszmol

    Még egyszer: a cikk nem azoknak szól, akiknek szükségük van az árfolyamgátra. Nekik ez nagy segítség.

    Csak arról szól a cikk, hogy aki anyagi haszon miatt akarnak csak belépni.

  • Kiszmol

    Lehet lakáskasszázni, szerintem én voltam az első, aki erről írtam.

    Csak az ott összegyűlt pénzt a devizahiteled törlesztésébe fog menni.

    Ha viszont csinálsz egy 13,5% hozamú lakáskassza szerződést, hogy cserébe kapj egy 13,5% kamatú hitelt, nem biztos, hogy egy fillérrel is gazdagabb lettél.

  • Kiszmol

    Lehet lakáskasszázni, szerintem én voltam az első, aki erről írtam.

    Csak az ott összegyűlt pénzt a devizahiteled törlesztésébe fog menni.

    Ha viszont csinálsz egy 13,5% hozamú lakáskassza szerződést, hogy cserébe kapj egy 13,5% kamatú hitelt, nem biztos, hogy egy fillérrel is gazdagabb lettél.

  • Stiel

    ‘A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkalni.’

    Ennek olyan szaga van, amit nyugodtan be lehetne rakni innentől minden cikk végére 🙂 Részben az előző poszt miatt is. (Amúgy sarkall, két l-lel.)

  • Pedratya

    Persze hogy lehet. Csak nekünk nem éri meg. Mi maximum úgy csináltuk volna, hogy havi 5-6-8 ezer, hogy a végére összejöjjön annyi, amennyi a gyűjtőszámla lenullázásához kell. Merugyanis jelenleg nem futná többre (tudom, havi 20-nál éri el az állami kiegésztés a plafont).