Mi számít lopásnak?

Vannak témák, amikről nagyon fontos lenne beszélni, de akkora ellenkezést vált ki az érintettekből és akkora vihart kavar, hogy amíg lehet, igyekszem kerülni a témát, mert nem vagyok mazochista.

Pedig pont ezek a témák, amikről nagyon sokat kellene írni, mert itt vannak a legnagyobb problémák.

Olyanok ezek, mint a bőr alá begyulladt szálka: ha hozzáérsz, teljes hangerőből felkiált, akit érint.

Pár éve még mekkora vihart kavart, amikor le mertem írni, hogy neked annyi jár az élettől, amennyit elérsz benne, vagy hogy ne akarj autót venni és saját lakást, ha nincs rá pénzed. Hogy élj a lehetőségeiden belül, mert nem lehet büntetés nélkül állandóan túlköltekezni.

Annyi feldühödött embert, akik akkor estek neki a billentyűzetnek a hozzászólásokban, régen láttam. Eszembe is jutott a mondás: az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég.

Mára ez a gondolat már úgy-ahogy elfogadottá vált sokak számára, de addig évek teltek el.

Írtam az adakozásról meg hogy az átlag magyar mit, mennyit és hogyan adakozik? Nézd meg, mennyien kiborultak. Pedig még a felmérések szerint is csak összesen 18 ország van a világon, ahol még nálunk is kevésbé adakoznak az emberek, tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy finoman szólva sincs kultúrája nálunk az ilyesminek. Persze, a cikk szándékosan provokatív lett, de attól még az utolsó szóig igaz. Csak sokan nem szeretik, ha tükröt tartanak eléjük és azt mondják, nézd csak milyen kócos a hajad.

(Már 3 hónapja írtam egy másik cikket a témában, de még nem mertem élesíteni. Eddig öt év alatt kétszer írtam a témában, de sokaknak még ez is túl sok(k) volt.)

Ugyanilyen téma, amiről már öt éve akarok írni, de még nem mertem megtenni, az a lopás kérdése, pontosabban az, hogy mi is számít lopásnak és mi nem.

Ezen is egyszer át kell esni, úgyhogy nem halogatom tovább. Mivel most az egyik legutóbbi poszt alatt újra kialakult a vita, hogy lopás-e ingyen filmeket vagy könyveket letölteni, éppen aktuálissá is vált a kérdés.

A lopást a közvélemény nagyon helyesen elítéli, hiszen mást megkárosítani bűn, már csak önös érdekből is így gondolják az emberek, mert ki szeretné, ha valaki őt is meglopná?

Azonban rengeteg olyan terület van, ahol az emberek felmentik magukat, megideologizálják, hogy amit ők csinálnak, az miért nem bűn és ők miért különbek, mint mások, akik ugyanezt csinálják.

Hány embertől hallom, hogy ő például márpedig nem fizet a buszon, mert az koszos, büdös, akkor is jár, ha ő nem száll fel, különben is mennyit ellopnak a BKV-nál a vezetők (nokiás doboz, meg a többi), azért meg miért fizessen.

Klasszikus példája az önfelmentésnek, hogy egy közönséges lopásból hogyan lesz önfeloldozás.

Ha te nem fizetsz egy szolgáltatásért, legyen az akár egy hajvágás, vagy utazás, az ugyanolyan lopás, mintha egy videokamerát lopnál el a boltból. Az, hogy nem buksz le a buszon, mert nem jött az ellenőr, az ugyanolyan, mintha a boltban nem buknál le, mert nem csipogott be az áruvédelmi rendszer.

Nem csak a közlekedési vállalatot lopod meg, de meglopsz engem is, aki kifizetem a szolgáltatás árát, sőt azt a kárt is beépítik a bérlet árába pluszban, amit a nem fizetők okoznak és ráadásul ott tehénkedsz az ülésemen, amire azért nem tudok leülni, mert te ott vagy. Miattad, a tolvaj miatt kell nekem, a fizető utasnak állnom.

Az is hazugság, hogy te nem lopnál a BKV-tól milliókat. Csak azért nem teszed, mert nincs rá módod. Az, aki lopja az utazást, ellopná a milliókat is, pont úgy, mint azok, akik hozzáférnek. Csak te nem férsz hozzá, ezért nem tudod ellopni, mindössze ennyi a különbség. Nem pedig az, hogy te egy kicsit is erkölcsösebb lennél azoknál.

Ha koszos, büdös a busz, akkor meg ne használd. Járj gyalog, kerékpárral vagy autóval. De ha használod, fizesd ki, ez ilyen marha egyszerű.

Igen, ha olyan utazási kedvezményt használsz, ami neked egyébként nem járna, az is lopás.

Mindenki megveszi a lehető legdrágább számítógépet, amire még futja, de szigorúan operációs rendszer nélkül, mert úgymond drága a Windows, aztán otthon okosba’ felrakatja rá a lopott operációs rendszert.

Nem értem az ilyen embert. Miért nem loptad el a számítógépet is? Úgy még olcsóbb lenne.

Ha szerinted nem ér annyit a Windows, amennyit kérnek érte, akkor ne használd. Ott a Linux, az ingyen van.

Ja, hogy kihullik a hajad, mire egy nyomtatóhoz driver-t találsz vagy egy a Windowson pofonegyszerű dolog elvégzéséhez segítséget kell hívnod? Hogy egy átlaguser előbb-utóbb idegbajt kap, mert sok mindent nem tud megoldani a Linuxon?

Na, ezért ingyenes a Linux és azért ad a Microsoft több tízezer embernek fizetést, hogy a Windows viszont használható legyen. Ezt kell kifizetned a vételárban. Ezért ingyenes az egyik és fizetős a másik. A több tízezer alkalmazott bérét kell kifizetned, akik használhatóvá tették az operációs rendszert, hogy még te, a tökéletesen hozzá nem értő átlagos felhasználó is tudd használni.

Ha nem akarsz fizetni, akkor viszont elégedjél meg a Linux-szal. Vagy vegyél húszezerrel olcsóbb számítógépet, kicsit rosszabb grafikus kártyával vagy kevesebb memóriával és kérd hozzá a Windowst jogtisztán.

Szerinted drága a Windows, nem ér annyit, azért lopod inkább el, fele ennyiért megvennéd?

Ha valaki meg akarja venni az autódat, de sokallja, amit kérsz érte, ezért inkább elhajt vele fizetés helyett, akkor az már nem is lopás ezek szerint, hiszen szerinte te sokat kértél érte.

Nincs jogod felülbírálni, hogy mennyit kér érte, akié az adott termék vagy szolgáltatás. Ha drágállod, vegyél mástól.

“Nem lesz szegényebb attól, hogy én ellopom tőle, ez nem olyan, mint egy videokamera.”

De, pont olyan. Ha nem fizettél érte, pedig fizetned kellett volna, akkor ugyanolyan lopás.

Egy nagyobb szoftveren, egy filmen ezrek dolgoznak, akiknek fizetést kell adni előre, amit majd a szoftver, film készítője majd az eladásból fog viszontlátni, ha éppen nem lesz veszteséges a film. Te ezt a több százezer munkaórát lopod el.

A fodrásznál miért nem pattansz fel a székből és szaladsz el fizetés nélkül? Nem lett szegényebb, amúgy is ott lett volna a fodrászüzletben. Most azt a fél órát igazán kibírja.

Drága a Photoshop? Ezer másik ingyenes képszerkesztő van, ami persze sokkal gyengébb. Office helyett ingyenes LibreOffice. Nagyjából mindennek van ingyenes párja, ezért ez nem lehet kifogás. (Egyébként az sem, ha nincs.)

“De hát azoknak annyi pénzük van, nem fog hiányozni nekik az enyém.”

De. A lopás akkor is lopás, ha szegénytől lopsz, akkor is, ha gazdagtól. Semmi különbség nincs közötte.

Ki mondta neked, hogy egy filmet neked azonnal meg kell nézned, amikor megjelent?

Várjál két évet, amikor ezer forintért adják DVD-n, meg ingyen lemegy a tévében. Miért gondolod, hogy az idei filmtermés egy kicsit is jobb, mint volt három éve?

Ki mondta, hogy neked egy számítógépes játékkal akkor kell játszani, amikor még 15 ezer forintért adják?

Két év múlva odaadják majd kétezer forintért is, addig pedig játssz azokkal a játékokkal, amit most is odaadnak kétezer forintért.

(Egyébként ha neked 15 ezer forint sok pénz, az egy intő jel, hogy sokkal fontosabb megoldásra váró dolgok vannak az életedben, mint hogy egy játékkal játsszál. Majd ráérsz akkor ilyenre pazarolni az idődet, amikor egy ilyen kis összeg már nem lesz sok pénz a számodra. Addig tanulj nyelveket, szakmát, képezd magad és gondolkozz azon, miért sok pénz neked pár ezer forint, hol rontottad el a dolgot.)

Már többektől hallottam, hogy a szellemi kincseket közkinccsé kell tenni, azok az emberiség javai. Ezért nem bűn ellopni őket. Na, ezt azok szokták mondani, akik még semmit nem tettek hozzá az emberiség javaihoz, de fizetni nem akarnak senkinek semmiért. (Ezeket hívják más szóval ingyenélőknek.)

Hajrá, kezdd el. Forgass egy filmet másfél éven át 2.000 emberrel, hetven millió dollárból, aztán töltsd fel ingyen a torrentoldalakra, mert az közkincs.

Írj egy könyvet fél éven át, éjt nappallá téve, írd át hússzor, fizess egy korrektornak kétszázezret, egy tördelőnek és egy grafikusnak hasonló összegeket, aztán nézd örömmel, ahogy emberek ellopják és ingyen letöltik, ahelyett, hogy kifizetnék a te fáradozásaidat.

Miután így jártál, kezdj neki azonnal a következő könyvednek, hiszen neked csak az a fontos, hogy az emberiség javát szolgáld.

De zenélhetsz is, kifizetsz pár milliót stúdióra, próbáltok hosszú heteken-hónapokon át, aztán nézd elégült arccal, ahogy fizetés nélkül viszik, amiért te egy évet dolgoztál.

Azok az emberek, akik szerint a szellemi dolgok ellopása nem bűn, teljesen fel lennének háborodva, ha a főnökük úgy fizetné ki az ő munkabérüket, ahogy ők fizetik ki a szellemi javakat előállítók munkabérét.

Nem is értem, min problémáznak, ha nem kapnak fizetést a hónap végén? Azt a hónapot így is, úgy is valahogy eltöltötték volna, nem teljesen mindegy, hogy kapnak-e érte fizetést, vagy sem? Ha szerintük nekik mást kifizetni felesleges, miért haragszanak a főnökükre, ha ő is pont így gondolkodik az ő munkabérükről?! Hangoztassák akkor is, hogy az így van jól.

“Már kifizettem mindent a beépített jogdíjakban.”

A magyar törvények nem büntetik az illegális letöltést. Azonban attól, hogy valamit a törvény nem büntet, még nem lesz etikus. A házasságtörést sem bünteti a törvény, de attól azt még azok is bűnnek gondolják legalább a szívük mélyén, akik elkövetik.

A termékekbe épített jogdíj meg leginkább vicc. Vesd össze, mennyit fizettél ki ilyen címen egy év alatt és hány filmet, könyvet, zenét loptál össze. Ugye, hogy nincs összhangban a kettő.

“Azért töltöm le a filmeket, mert a filmek zöme hulladék. A legtöbbet törlöm le 20 perc után. Ilyen minőségért nem fizetek.”

Rendben van. S azokat, amiket megnézel, azzal mi lesz? Azokat megveszed DVD-n? Letöltöd valamelyik videótárból fizetős verzióban is?

Ha nem, akkor maximum annyi a mentséged, hogy csak a filmek tizedét lopod el a letöltöttek közül, mert a többit nem nézted meg.

 “Azért töltöm le, mert nincs pénzem megvenni.”

Egyrészt ha neked sok pénz pár ezer forint, akkor a legutolsó, amit tenned kell az életben az a filmnézés és a zenehallgatás.

Másrészt nehéz elhinni, hogy nincs havonta két-háromezer forintod egy-egy cd-re, vagy előfizetni a korlátlan zenehallgatást biztosító deezer-re vagy az online videotéka netflixre. Vagy hogy nem találsz néznivalót egy háromezer forintos Digi műholdas előfizetésen a 80+ tévécsatornán.

De még ha így is lenne (amit kétlek, mert mennyit is költesz mondjuk cigire vagy péntek esti bulizásra?), akkor se ment fel ez téged.

“Azért töltöm le, mert nem lehet megvenni.”

Na, ezt is nehéz elhinni a mai világban. Még egy húszéves norvég művészfilmet is meg lehet venni valahol az interneten, ha mást nem, írsz a szerzőnek egy e-mailt és átutalod paypalon, amit kér.

De ha tényleg nem lehet megvenni és te nem tudsz nélküle élni, akkor töltsd le nyugodtan. De ez a letöltések egytized ezreléke sem lehet.

Talán a legtöbb kifogást és önfelmentést sikerült végigvenni.

Nem akarok én senki felett ítélkezni, csak gondoltam, egyszer érdemes nevén nevezni a gyereket. Nincsenek illuzióim, de ha csak pár tucat ember gondolja meg magát és érti meg, hogy milyen károkat okoz másnak az, amit csinál, már megérte megírni ezt a cikket.

Share

243 hozzászólás

  • Tibor

    En se ertem az ilyet. Minek megideologizalni meg onfelmenteni? Igen, en is letoltom torrenten a filmet, es tudom hogy ez nem etikus. Nem azert csinalom mert megmagyarazom hogy hadeezzel nem csinalok rosszat, hanem mert meg tudom uszni buntetes nelkul, ennyi.
    A legtobb ember nem azert nem kovet el valamit mert az rossz, hanem azert mert tart tole hogy elkapjak, kovetkezmenyei lesznek. Amit kovetkezmenyek nelkul meg lehet tenni, azt megtesszuk. Tisztelet a kivetelnek (en nem tartozom kozejuk: ha lenne egy kartya amivel kovetkezmenyek nelkul le tudok venni mondjuk szazezer dollart Bill Gates szamlajarol, levennem)

  • Családfő

    Miklós, ez szép volt, remekül összefoglaltad!

    Aki ezeket nem érti, vagy kifogást keres, ott komoly morális problémák vannak. Az a minimum, hogy ha mégis vétkezik valamiben a fentiek közül, akkor legalább szégyellje magát és szokjon le róla. Mi ezt az utat járjuk.

  • Bence

    “Grab your popcorn, it’s time to read the comments!”

  • dreamer

    @tibor Miért nem veszed meg/kölcsönzöd ki online a filmet, ahelyett, hogy letöltöd?

  • Gejza

    Lol, nem mondom sok mindenben igazad van, de összességében tévedsz. Pl. a Windows azért annyi amennyi, mert belekalkulálják a sok lopást. Hogy egy pénzügyi példával éljek: Nálunk azért annyi a kamat, mert sokan nem fizetik vissza, így a becsületes adósok szívnak. Sok mindenbe bele tudnék még kötni, de mint írtam alapvetően igazad van.

  • Aomame

    Jajj, minden szavával egyetèrtek, de sajnos èn is lopok egy csomó mindent. A bkv-èrt többnyire fizetek, de könyörgöm találjanak már ki egy èpkèzláb tarifarendszert, mondjuk mint az amsterdami.
    Filmet kettőt ha nèztem az elmúlt egy èvben, helyette olvasok, na jó, nèha lopott e-bookot, de èn nyomtatottat is veszek rendszeresen.
    A zene miatt nem fogok a kardomba dőlni, az előadók már megemèsztettèk, h mindenki ingyen jut hozzá a zenèhez, ezèrt a koncerttarifák szöktek az ègbe.
    Az viszont h bármihez hozzá lehet jutni, sántít, egy holland nyelvű ebookot nem tudtam megvenni, nem tetszett nekik a számlázási címem.Mondjuk kinti ismerős által meg lehetne oldani. Ingyen esèlytelen, a hollandok szerintem nem kalózkodnak az effèle javakkal. Soha semmit nem találok meg.

  • Balázs

    Nagyon jó írás! A Windows-os példát (“Akkor miért nem loptad el egyből a gépet is?”) már mondtad korábban is és nagyon tetszik, szoktam tovább is mondani.
    Én magamba néztem (torrent…), remélem még sokan lesznek így!

  • hnoja

    Igazat adok neked, és tényleg nem lesz népszerű a téma. 🙂 Említhetjük még a munkahelyen való nyomtatást is.

  • Bambula

    “Azért töltöm le, mert nem lehet megvenni.”

    Ezzel az egy ponttal vitatkoznék, mert ebbe én már futottam bele.

    Találtam egy zenét, amit szerettem volna jó minőségű MP3-ban megszerezni. Se Beatport és társai, egyedül a brit Amazon oldalán találtam meg, azonban ott csak Nagy-Britanniából lehetett volna megvenni. Próbálkoztam mindenfélével: számlázási cím átírása londoni címre, VPN, de sehogy sem működött. Miután félórát elpocsékoltam az életemből arra, hogy pénzt adhassak a kinézett zenéért (“Shut up and take my money”), káromkodva hagytam az egészet és letöltöttem egy orosz oldalról.

    Szóval de, ez a probléma igencsak valós, mind a mai napig létezik, és geo-blockingnak hívják. Menj fel a Netflixre és nézd meg a Magyarországon elérhető kínálatot, majd hasonlítsd össze egy amerikaival mondjuk.

  • Liv

    Szia Miklós, én az adakozós cikknek is nagyon örültem és ennek is! Egyszerűen szükség van rá, hogy szembesítsd az embereket az önfeloldozásukkal/önfelmentésükkel/önigazolásukkal. Hosszú út lesz, de valahogy el kell kezdeni… És a 200+ komment garantált. 🙂

  • Interplanet88

    Ha ezek után még fizetsz és vinnyogsz akkor gratulálok a rabszolga mentalitásodhoz.

    Egyébként csak zárójelben kérdezem, szerinted mennyire tisztességes, hogy az átlag 120.000-es fizetéshez képest 10.000 Ft-ba kerül egy budapesti havi bérlet? Linzben ahol laktam 1200 € fizetés mellet 25€ a felnőtt havibérlet. Nem a hangyákba kéne beletörölnöd a lábad, hanem észre kéne venned tényleg mitől ilyen kurva drága a budapesti közlekedés.

  • tip

    A Linuxos rendszerek nem azért “ingyenesek”, mert nem kellett volna fizetni az alkalmazottaknak, akik kifejlesztették őket, vagy mert spóroltak volna a fejlesztésen, és csapnivaló lett a végeredmény.

    Hanem azért, mert az üzleti modelljük más. Nem a (majdnem) ingyen létrehozható másolatokért kérnek pénzt, hanem másért. Ezért nem is kell felvállalniuk a konfliktust a másolókkal. Sőt, számukra hasznos a másolás.

  • Garbo

    Nos, igen, az ember emberi. Ami a közkeletű tévedéssel ellentétben nem azt jelenti, hogy jó, erkölcsös és szelíd, hanem éppen az ellenkezőjét. Ez sem felmentés, nem indok, csak magyarázat. Csak a civilizációs máz, a törvények vagy (akiket) a vallás tart vissza a szabadrablástól és egyéb jóságoktól. Leginkább azért, mert a világ így működik körülöttünk, és igazság szerint pontosan tudjuk, ha ha mi nem, akkor más szó nélkül.
    Tudom, hogy légy magad a változás, amit a világban látni akarsz, de Gandhit, Teréz anyát és Mandelát is azért ismerjük név szerint, mert az x milliárdból csak ők változtak.
    A közerkölcs pedig … nem létező dolog. Simán tükörbe néz bárki reggel a szellemi alkotások ellopása után is. Minden fennakadás nélkül. Mert nincs következmény-csak az tart vissza bármitől. Így működik az ember ebben a társadalomban.
    Nem feltétlen egyetértéssel, de nyitott szemmel írtam ezt le.

  • mtoma73

    Na azt hittem ez a cikk nem is fog ide kikerülni. Várom az önfelmentő kommentcunamit. :))
    Egyébként teljesen igazad van a cikkben írtakkal kapcsolatban. Én is hasonló helyzetben vagyok mint @tibor, mondjuk én nem is reklámozom, és nem is vagyok rá büszke, mint a korábbi cikkben egyesek, hogy de én napi szinten 200 GB-ot töltök, mert UHD, meg 3D, stb. Szerintem inkább csöndben kell maradni.
    Hétvégén egy áruház parkolójában amikor bevásárlókocsiért mentem ott lógott egy Telenoros papírszatyor, benne a frissen vásárolt huawei telefonnal. szerződéssel. Egy pillanatig nem merült fel, hogy eltegyem. Szépen bevittem a Telenorhoz, hogy keressék meg, aki vette és juttassák vissza neki. Remélem így is tettek. És jelentem jó érzés volt így tenni.
    A cikk hatására elgondolkodtam, hogy otthon majd próbából át is állítom a családot linuxra.

  • Mate12345

    Tetszik a cikk.

    Két részével nem értek egyet, de javíts ki, ha tévedek.

    Az “illegális zeneletöltés”-részhez:
    Magyarországon az Artisjus kilobbizta, hogy minden adathordozó után kapjon jogdíjat, hogy ezzel kompenzálhassa az illegális zeneletöltés miatt kieső bevételt, cserébe Magyarországon a letöltés legális. Innentől ha én zenét töltök le, az szívem joga, mert az adathordozókon ott virít a hologramos matrica akkor is, ha csak a Windows-t telepítem rá. (Bár hogy a filmek és játékok letöltése miért legális, azt nem tudom.)

    Ami pedig a Linux-ot illeti:
    Egy átlaguser-nek teljesen mindegy, hogy Linux vagy Windows, mert a Chrome mindkettőben ugyan ott van, a motorháztető alatti részekhez meg ugyanúgy béna mindkét rendszer esetén.
    A Steam-nek hála már játékok is vannak rá. Inkább a magyar oktatás Windows-centrikussága tehet arról, hogy egy átlag user megijed a pingvintől.

  • piz

    Ez sajnos full igy van, ahogy leirtad, Kiszamolo. Sz@r ugy, foleg a Torrent a fajo pont, de az ugyanugy lopas. Szembe kell ezzel nezni, felsleges az onamitas.
    Csak egy kerdes marad, lesz@rom es lopok tovabb vagy azt csinalom, ami a helyes es tul tudok lepni azon a gondolatmentetn, hogy “miert pont en legyek becsuletes, ha a masik (is) lop”.

  • skimmm

    Nagyon jó írás, mint mindig, köszönet érte. Egy fogalmat kiragadnék a cikkből, az ingyenességet, aminek témája lehet nem futná ki egy újabb bejegyzésre: tulajdonképpen semmi sincs ingyen, a szó klasszikus értelmében. Amiről úgy gondoljuk vagy érezzük, hogy mégis, ott az időnkkel, a kapcsolatainkkal, a lelkiállapotunkkal, a máshová elfolyt anyagi és természetbeni javakkal, elvesztegetett lehetőségeinkkel (ami akár nem is tudatosul, de attól még bukjuk) és még ki tudja mivel fizetünk…mindenből lecsippan egy kicsi rész, hol innen, hol onnan, amitől mindig egy kicsivel kevesebb, de főleg gyarlóbb lesz az ember. Ezt kell ellensúlyozni valami plusszal, a mérleg a végén mindig egyenesben áll.

  • alitak

    Sziasztok,

    a cikk lényegével abszolút tudok azonosulni. Engem például nagyon kevés számítógépes játék köt le, de azt a néhányat, amely nagyon tetszett, utólag megvettem dobozos példányban is.

    Amit viszont szeretnék kiemelni, az a Windows-Linux dolog. A Linux (ami nem operációs rendszer, csak egy kernel) nem azért ingyenes, mert használhatatlan. Évek óta dolgozom vele, szívfúj. Azért ingyenes, mert közösségi fejlesztéssel készül, vagy esetleg valamilyen alapítvány van mögötte (Ubuntu – Canonical). A Microsoft meg egy profitorientált cég, valóban rengeteg dolgozóval. De ott van példának okául a Red Hat Linux, ami nem ingyenes, mégis Linux-alapú operációs rendszer, aminek a CentOS az ingyenes verziója.

    Tudom, nem ez volt a cikk lényege, de kérlek mégse sarkítsuk ki ennyire a dolgokat. A cikkből az jött le, hogy a Linux-alapú rendszerek használhatatlanok.

  • Tamás

    Egyet értek Tiborral. Emberek 99%-a kívülről irányított. Nem azért nem rabolja ki a bankot, mert az ellentétes az erkölcseivel, hanem fél a következményektől. Ez hasonló ahhoz, mint hogy ki miért takarít otthon. Alapvetően azért takarítasz otthon, mert igényes vagy magaddal szemben. Akkor jó a közérzeted, ha tisztaság van körülötted. De rengeteg ember van, aki csak azért takarít ki, mert jönnek át a vendégek, és mit gondolnak majd róla, ha meglátják, hogy mekkora disznóólban él.

  • vgaborka

    Tényleg nem akarok trollkodni, de nekem az illegális letöltésről ez a SP rész jut eszembe: youtube.com/watch?v=Af0wXeN6_FY
    Az elmaradt bevételnél pedig valószínű azok hisztiznek a legjobban, akiknél nem számít, 10 vagy akár 100 ezer illegális másolat, viszont a kicsiknek tényleg gáz. A zeneipar szerencsére kínál egy teljesen jó alternatívát (spotify és tsai), ill. Mo-on a saját kiadású album (lsd: TCS saját lemezei a nagy benzinkút hálózaton terjeszve). Ill kedvenc zenekarom albumai Google Playen 900 Ft-ért. Kb 1X éve saját kiadót üzemeltetnek.
    A filmipar van egy kicsit lemaradva, de már látszik valami: Netflix, Amazon, stb.
    Viszont a hazai ebook kínálat az egyszerűen pocsék, ott vagy veszel papíralapon (esetleg kölcsönkérsz v. könyvtár), vagy letöltesz egy scannelt változatot.
    A sorozatoknál az a gáz, hogy mire elér Mo-ra, addigra már elspoilerezte mindenki.
    -folyt.-

  • Peter Molnar

    Ez jo lett, de ugy erzem csak a jeghegy csucsa. En ugy erzem, minimalberre bejelentve, kenyszervallkozokent pont ugyanugy lopjuk meg az allamot, mint ahogy azt fentebb leirtad. Sajnos a legtobben azt nem latjak at, hogy ezzel sajat magukat is meglopjak, mert ezert (is) nem elerheto a normalis egeszsegugyi ellatas, a szinvonalas oktatas, stb…

  • Laci bácsi

    A cikk nagyon jó lett. Úgy érzem, mintha rólam is szólna. Mindig igyekeztem “okosban” megoldani a dolgaimat. Ars poeticám: “ingyé, vagy még olcsóbbé!”
    Leírnám, hogy nálam ez mit is jelent ez konkrétan. Nincs olyan nap, hogy a torrent oldalra ne néznék fel, ha már ott vagyok, akkor pár dolgot le is töltök. /apk., filmek, op. rendszerek, programok, zenei albumok. szóval minden evő vagyok hál’ Istennek/
    1996-ban vettem utoljára Bkv. bérletet, azóta sajnos mindig elfelejtem. A nejem nyugdíjas bérlettel utazik; úgyis mindenhol azt lehet olvasni, hogy nem lehet eléggé ideje korán a nyugger évekre felkészülni. Azért ő rajta van a témán.
    Persze van még néhány “okos dolog” az életemben, amiről nem írnék szívesen. pl. évi 1 hónap táppénz,stb.
    Szóval én azt látom,hogy tiszta hülye, aki nem normális.

  • vgaborka

    Tudom, mindent meg lehet magyarázni. Nem is ez volt a célom, csak tényleg fontos lenne, hogy pl a filmekhez geográfia korlátok nélkül hozzá lehessen jutni (ahogy a zenéhez), csak ott mindig a különböző jogdíjak, meg egyebekkel jönnek a kiadók.

  • danka90

    Én a témában önfelmentek. Mindig azt nézem, hogy összegtől függetlenül megvenném-e, ha nem lehetne letölteni. pl GTA5: kérdés nélkül megvettem, érdekel, szeretem, megérdemli a kiadó. Kecskeszimulátor: ezért a baromságért pénzt nem adnék, de mivel le tudtam tölteni, 1szer röhögtem rajta és töröltem is le, ha nem lehetett volna letölteni, szegényebb lennék egy óra hülyéskedéssel, de meg nem veszem. Filmmel ugyan ez a helyzet, aminek az elkészültét támogatom és szeretnék még sok ilyet, arra elmegyek moziba és megveszem DVD-n. De az igénytelen tucat amcsi vígjátékokért akkor sem fizetnék, ha nem létezne más lehetőség.
    Ez persze nem ment fel, attól még lopás minden letöltés. De azon is érdemes elgondolkodni, hogy hányan fognak rákeresni a kecskeszimulátorra ez után a komment után, míg ha nem töltöttem volna le, most nem olvasnának róla.

  • Naiva

    Ide lehet venni a munkahelyen fénymásolást, nyomtatást, a papír-, toll-, post-it, gemkapocs stb. irodai cuccok “hazamentését”, merthogy ugye az az övé – ez mondjuk sztem a régi vállalati rendszerben szocializálódottaknál erős..
    És a “számla nélkül olcsóbb?” nézetet, merthogy az is lopás ám.. – más kérdés, hogy abnormális árak jönnek ki, ha mindent tisztán szeretne az ember..

  • Anti

    A témáról az jutott eszembe, hogy ha nem lehetne ingyenesen hozzáférni ezekhez a tartalmakhoz/szolgáltatásokhoz, valószínűleg az emberek jobban megválogatnák, hogy mit fogyasztanak, ami közvetett módon a javukat szolgálná.

    Most azt látom a környezetemben, hogy sokan az információ dömping miatt állandóan csak fogyasztanak (filmet néznek, zenét hallgatnak, játszanak, híreket olvasnak, stb.). Egyre kevesebbjüknek van értékteremtő célja és ha néha “tiszta pillanatuk” (vagy üresjáratuk) támad, depressziósak lesznek, mert nem tudják, mihez kezdjenek magukkal.

    A reklámblokkolók használata pedig ugyanez a téma. Naprakész híreket és információkat szeretnénk, de azt nem, hogy aki előállítja, az bevételhez jusson legalább oly módon, hogy fizetett hirdetéseket jelenít meg az oldalán.

  • Rolee

    Külön várom azokat a kommenthuszárokat, akik informatikus szakmai dolgokban nem értenek egyet (pl Linuxon nyomtatót telepíteni hogy kell, stb…) mintha releváns lenne 🙂

  • Mina

    Nagyon jó cikk,és maximálisan egyet értek veled.

  • Stanlee

    Ahol szerintem felborul a film/sorozat letoltesenek az analogiaja egy fizikai lopassal az az, amikor egy adott termek vetitese csak egy meghatarozott teruletre van lekorlatozva es majd egyszer talan eljuthat a felhasznalohoz az adott tartalom egy adott kozvetiton keresztul. Pl.: a BBC keszit egy sorozatot, amit lead foldi es muholdas sugarzassal. Az Mo-n elo fan megnezi muholdon, a kozben levo reklamokat is megnezi, de attol meg o nem fogja tudni megvenni a reklamozott termekeket, mert Mo-n nem elerhetoek. A BBC a reklamot vevoktol igy nem tud tobb penzt behajtani, mert hiaba mondja a Tesco Bank-nak, hogy ezen kivul meg megnezte 10 e magyar is a reklamodat – a TB-nek edes mindegy. Szoval ha siman letoltik az a BBC-nek nem valos kar, mert amugy sem tudta volna penzze teni ezt a nezocsoportot. DE: ha az illegalisan letoltoknek megvan a lehetosege arra, hogy legalis forrasbol beszerezzek

  • csakapontosságkedvéért

    Pontosan tudom, hogy nem ez volt a cikk lényege, de
    “Ja, hogy kihullik a hajad, mire egy nyomtatóhoz driver-t találsz”. –> ez hülyeség, bedugod és megy. -Nagyon- Régen igaz volt ez, de ma már a 61 éves anyukám is linuxot használ, mert semmivel nem nagyobb kihívás mint bármi mást használni. Annak problémás aki valami szoftverhez van kötve (modellezés, céges szoftverek, komoly játékok stb. ) ami más platformra lett írva.

    Ezt csak azért, hogy ne vegyük el -hibás információval- azok kedvét akik elgondolkodnak azon, hogy felhagynak a lopással.

    Egyébként én emiatt tértem át 9 éve végleg a linuxra. Akkor már jó fizetésem volt és úgy gondoltam, hogy “na, egyszer az életben megveszem a windowst, elvégre megengedhetem magamnak.” Majd megnéztem mennyibe kerül. Miután ismét kaptam levegőt (nekem akkor sem érne annyit ha megnyerném az ötöst a lottón), eldöntöttem hogy ez bizony linux lesz.

  • Dezsike

    Akkor vizsgáljuk most meg a vevő szemszögéből:
    A BKV már lassan 20 éve elavult tarifarendszert alkalmaz. Annak idején amikor bevezették ez volt a normális, azonban azóta jelentősen megváltoztak az utazási szokások és ehhez szinte minden külföldi közlekedési társaság alkalmazkodott is. Az a lopás, hogy duplán fizetsz A-ból B-be jutásért A-ból C-be jutáshoz viszonyítva csak azért, mert nem közvetlen járat megy oda, hiába van C akár háromszor messzebb B-nél.
    A játékokhoz manapság nem készül demó, így nem tudod eldönteni, hogy tetszik-e és megveszed a teljes játékot, vagy nem. Nem marad más választásod, le kell tölteni, aztán ha tetszik utólag fizethetsz érte akár egyszer egy nagyobb összeget, akár mikrotranzakciókkal.
    A zene is manapság demóként fogható fel, letöltöd, meghallgatod és ha tetszik elmész utána koncertre, megveszel kapcsolódó termékeket.
    A film, oprendszer valóban problémásabb.

  • Leszek én akit utálni lehet

    Kiszámoló! Szerintem elég nagy ziccert hagytál ki azzal, hogy ezt nem kötötted a politikához. Gondoljunk csak bele, ha mindenki lop, akkor miért szidja mindenki a politikusokat? Hiszen azok is hasonszőrűek mint mi. Ugyan úgy lopnak, csak nagyobb tételben, mert hozzáférnek. Ameddig az emberek gondolkodása nem változik ebben a lopás témában, addig a vezetők/menedzserek/polgármesterek/stb. mindenféle valódi következmény nélkül lophatnak és csalhatnak ahol csak tudnak.

  • csakapontosságkedvéért

    Ma már ugyanolyan grafikus felület van mint más operációs rendszereken és ugyanúgy a firefox ikonjára kell kattintani ha netezni akarsz. Az otthoni felhasználónak tökéletes alternatíva. Egyszerű és biztonságos(abb). ÉS INGYENES.

    OFFolás OFF. 🙂

  • Stanlee

    DE: ha az illegalisan letoltoknek megvan a lehetosege arra, hogy legalis forrasbol beszerezzek az adott tartalmat, akkor igen, szerintem is lopas, mert megtehettem volna, hogy fizetek erte, de inkabb valasztottam a letoltest, ahelyett, hogy lemondjak az adott tartalomfogyasztasrol. En pl. nagyon sok filmrol/sorozatrol mondok le azert, mert egyszeruen nem tudom megideologizalni, hogy miert fizessek 3-6 eurot azert, hogy megnezzem, igy inkabb hagyom.

    Zenet sem szoktunk letolteni, mert ami tenyleg tetszik, azt megvesszuk, ha meg csak aezrt kell, hogy valami menjen, akkor hallgatunk radiot. Letolten is csak olyat szoktam, ami tetszik, de nem tudom pl. amazon-on megvenni sem digitalisan, sem CD-n.

  • Ewaf

    Hmmm. Az a baj, hogy igazad van…

  • Totka

    @dezsike : attól még, mert valami rosszul/igazságtalanul van árazva, nem lophatom el.
    Ha rossz az árazás – valóban az – , akkor ne használd, megannyi alternatíva van.
    Ezzel pont a cikkben említett önfelmentést csinálod.

  • Panasonic

    Egyetértve veled és részben Tiborral is annyit tennék hozzá, hogy az internetről letöltött anyagok esetében azért egy átlag júzer számára nem evidens, hogy amit csinál az lopás. Pl. A film eddig is “ingyen jött” a TV-ből, látszólag most csak a technológia és a választás szabadsága más. Vagy eddig fizetni kellett a hírekért, ha napilapot vettél. A neten deklaráltan ingyen van, pedig szellemi tulajdon. Az appok (=szoftverek) döntő része kvázi ingyenes. A mobilhoz adott oprendszer ingyenes. Ilyen környezetben ha ott egy letöltő link a windowsra, akkor miért kéne kinyomozni, hogy hátha ez valójában lopás, hadd fizessek 30+ ezer forintot, hogy a világ leggazdagabb embere még gazdagabb legyen. “biztos most már ez is ingyenes” Vagy itt vagy pl Te Kiszámoló. Amit csinálsz rendkívül értékes, hiánypótló. Pedig látszólag “ingyen vagy”. Most akkor én lopom a szellemi tulajdonod és az idődet?

  • Norbert

    Bár többnyire egyetértek a leírtakkal a Windows vs. Linux mellett nem tudok szó nélkül elmenni, mert a bejegyzés ezen része nem kicsit félrevezető a felhasználók számára és degradáló a Linuxra nézve. Az árkülönbséget nem a minőségi különbség hanem a két “cég” különböző üzletpolikája okozza. Az átlag felhasználó Windows-hoz van szokva, ezért idegenkedik a linuxtól, jóllehet a mai linuxok már sokkal használhatóbbak korábbi verzióiknál az az ő számukra is. Nálunk pl. a gyerekek tudatosan Linuxos gépet kaptak itthonra, és mivel ők ezt szokták meg, egy Windows elé ülve értetlenül néznek, hogy miért nem akar nyomtatni, vagy miért nem szól az USB-s fejhallagtóból a zene, ha egyszer bedugták a csatlakozót. (Mert ugyebár “kihullik a hajad, mire egy driver-t találsz”, Linuxon meg csak bedugod és működik.) Egy a lényeg, amit megszoktál az tűnik egyszerűbbnek, noha a másik se rosszabb semmivel.

  • Timi

    Miklós, mintha az én gondolataimat írtad volna le. Szoftveres vagyok és nem kicsit dühítő, hogy hányan (tömegek) akarják ellopni azt a terméket, amiben munkám, vérem, verítékem, lelkesedésem van. Nagyon szeretnék olyan embereket alkalmazni, akik szellemi terméket lopnak (tök mindegy, hogy film, könyv, szoftver stb.), mert hó végén, fizetéskor én is elhajtanám őket, hogy nem fizetek. Ja, hogy akkor munkaügyi bíróság és társai. Mi a különbség? Semmi. Ők se fizetnek már ember munkájáért és én se.

    Privát vonalon pedig pl. nem veszek olyan ruhát, amit topmodellekkel reklámoznak, mert a ruha árába igen szépen bele van építve az ő horror fizujuk is. Ha mégis, akkor lenyelem ezt a békát, hogy igen, én is fizettem Gisele-nek. Ha ennyi az ára, akkor eldönthetem, hogy mennyire kell nekem azt a ruha. Take it or leave it, ahogy az amcsi mondja.
    folyt.

  • Timi

    A legnagyobb igazság, amit leírál Miklós, az az, hogy nincs jogom felülbírálni, hogy mennyibe kerül egy adott szolgáltatás, termék. Annyi szavazati jogom van, hogy nem veszem meg, mert nekem nem ér annyit/nincs rá pénzem/ennyiért nem akarom. De amíg mások kiadnak érte annyit, amennyit kér, addig mi a túróért adná kevesebbért az eladó/szerző? A szellemi terméket lopók kérték már a főnöküket, hogy adjon kevesebb fizetést?
    Úgy érzem, nem leszek népszerű… 🙂

  • vgaborka

    Kicsit off. A filmes témához készült egy nagyon jó videó: youtube.com/watch?v=cnTF3guz7EQ
    Nevek helyett a kereset. Érdemes végig nézni egyszer.

  • Én is akarok kommentelni

    Más is megkaparta már a dolgot, de ebben az országban azért lesz mindig is “elfogadott” a lopás, mert semmi mást nem lát a feje felett az ember, csak a lopást.
    És itt szeretnék elnézést kérni az MNB jógaoktatójának adott milliós fizetésért és még sorolhatnám.

    “Ha ők ellophatnak százmilliárdokat évente büntetlenül, akkor én miért ne lopjak?”

  • Andras

    Mentegetozes on
    A gond az, hogy mig egy filmet letolteni kenyelmes, addig megvenni rohadt bonyolult.
    Van hbo go elofizetesunk, de csak sorozatot nezunk rajta. Volt netflix is de nem volt megfelelo a valasztek. Valojaban mar az hbo elofizetest is megbantuk, mert nem hasznaljuk ki, mashogy kicsi a valasztek mint netflixen.
    Van spotify elofizetes, de szinten sok zene nem elerheto. Epp most tesztelem az apple musicot de igen hasonlo a kinalat.
    Bar nalam a spotify elerte hogy szinte nem is toltok le mp3at, az hbo go/netflix ezt nem tudta megtenni a filmekkel.
    A tv adas szinten nem jatszik, mert ha elindul egy jo film, amit megneznek, akkor az elso reklamnal letoltom es folytatom full hd minosegben, reklam nelkul.
    Mentegetozes off
    A neteado bar kicsapta a biztositekot, ha jo helyre menne a penz, az is megoldas lenne. En adnek havi plusz par ezret, amit szetoszthatnak a kiadok/szerzok kozott

  • Tamas

    Azért ez elég összetett kérdés, hogy ennyire le legyen egyszerűsítve. A BKV-s dologgal egyezek, bár a tarifa régen elavult és nem ügyfélbarát, de mindenki vegyen jegyet/bérletet, ezt adom. A letöltéses dolog is hasonló, de mégsem. Példa: kedvenc zenekarom új albumát letöltöm ingyen, de MINDIG megveszem CD-n is az elvek miatt. Ha van egy zene ami érdekel, letöltöm, meghallgatom és utána eldöntöm, hogy megveszem-e vagy törlöm. Volt olyan zene amit azóta veszek például. Ergo ez lehet egy motiváló dolog is a vásárláshoz. Ha nem tudnék belehallgatni, biztos nem venném meg. A másik meg a nagy cégek jogdíjai: azt is vegyük akkor ide, hogy mekkora állami/EU kedvezményeket kapnak munkahelyteremtésre majd mennyire élnek ezzel vissza (könyvelési trükkök stb). Tehát ők is cinkelt lapokkal játszanak, ami nem mentesít a letöltés alól mezei emberünket, de nem vethető össze egy bolti lopással az egész.

  • Andrew

    “A megszokott nem feltétlenül jelenti azt, hogy normális.”
    Aki hozzászokott a torrentezéshez, annak ez a cikk nagyon jól felnyithatja a szemét.
    Kell hozzá intelligencia, hogy megértse (és el is fogadja) az olvasó a cikk tartalmát.
    Természetesen én is szoktam letölteni dolgokat internetről, de amit “visszateszek a polcra”, azaz letörlöm, azért nem fizetek. Viszont amit megtartok vagy értékesnek találok, annak a szerzőjét támogatom PayPal-on keresztül. Mindenre van megoldás, csak akarni kell 😉

    Még több ilyen cikket!!!

  • StalkerinPripyat

    Tök jó dolgokat írtok, most nekem is eszembe jutott sok minden. Én a könyvekkel szoktam azt megcsinálni, hogy letöltöm ingyenes pdf-ben, beleolvasok, megnézem, aztán pedig megrendelem őket a neten a kiadótól kedvezményesen és úgy folytatom, mert szeretem kézben fogni és jól mutat a polcon. A zeneipar megint egy érdekes kérdés, mert a legtöbb előadó átállt a koncertezésre, mint biztos bevételi forrásra; mondván, a zenéjét úgyis letöltik valahonnan (sőt, van olyan, hogy ő maga teszi ingyen elérhetővé/vagy ld. Bandcamp, jelölj meg egy árat és annyiért odaadjuk/a nulla is ár/). Még a kazettás időkben volt olyan, hogy egy-egy előadó a két-három befutott kislemezét adta ki albumon, jól hallhatóan töltelék számokkal kiegészítve azt 10-12 felvétellé. Ha úgy vesszük, ez is lehúzás. Mindenki emlékszik arra is, hogy milyen elenyésző hányadot kapott a műsoros CD-ből maga az előadó.

  • Tamas

    “Timi
    2016-09-14 at 10:30
    Szoftveres vagyok és nem kicsit dühítő, hogy hányan (tömegek) akarják ellopni azt a terméket, amiben munkám, vérem, verítékem, lelkesedésem van. Nagyon szeretnék olyan embereket alkalmazni, akik szellemi terméket lopnak, mert hó végén, fizetéskor én is elhajtanám őket, hogy nem fizetek.”

    Nem kicsit frusztrált ember lehetsz. Mi is fejlesztünk termékeket (nem szoftver), amit a konkurensek simán lemásolnak, ellopják az ötletet stb, de ez egy ilyen szakma, el kell fogadni, hogy mindenki versenyképes akar lenni és a mi fejlesztésünk hoz másnak egy új fejlesztést ami egészségügyi cuccként előrébb viszi a betegek komfortérzetét. A fejlődéssel lehet harcolni, de kérdés, hogy érdemes-e. (lásd UBER. Ők akkor tolvajok? Hiszen meglopják a taxisokat). Az meg költői kérdés, hogy itt szinte minden hozzászóló patyolat tiszta és minden csapszerelésről számlát kért mindig ugye.

  • Jenő

    Kettő. Etika. Senkit nem biztatok a törvények megsértésére, de az amúgy megvan, hogy egy nagyon komoly intellektuális irányzat, filozófia áll amögött, hogy szüntessünk meg minden szerzői jogot, és előbbre jut a világ? Radikális, de van benne igazság. Beírtam pár keresőszót és ilyenek jöttek ki: Against intellectual property – Brian Martin (Science, Technology and Society, University of Wollongong, NSW 2522, Australia)

    Against Intellectual Property – Stephan N Kinsella, Mises Institute

    Három. Törvények. A törvények addig jók, amíg a törvényalkotóknak ereje van a törvények betartására. Senkit nem biztatok a törvények megsértésére, csak mondom, hogy az elmúlt 15 évben történt olyan, hogy egy ország külföldi állampolgárt egyszerűen elrabolt a másik ország területéről, a kétoldalú egyezmények ellenére. Kína svédet Hong Kongból, az USA mexikóit Mexikóból. Csak mondom.

  • Schundler

    @vgaborka ha már homár: youtube.com/watch?v=ALZZx1xmAzg

    Amúgy tényleg hiánypótló cikk, és egyet tudok érteni vele, csak általában a tálalás módja tényleg kiábrándító – lásd az idézett South Park rész.

    Másrészt ennek a kérdésnek is van egy másik fejlett-fejletlen világ közti ellentét dimenziója: Kína és egyéb távol keleti országok nem ismerik el a nyugati rendszerű márkavédjegyeket, vagy legalábbis annak egy részét. Akkor ha megveszem az olcsó kínai cuccot, ami ellopta a nyugaton kifejlesztett technológiát, az is lopás? Elvégre asszisztálok egy lopáshoz…

  • Jenő

    Adakozás. Az a régi modell, hogy az egyik oldalról mint gaz kapitalista elveszed, és ebből bűntudatból visszaadakozol. Az újabb irányzat az, hogy lehetsz társadalmi vállalkozó, social entrepreneur is. Nem csak a profit számít egyedül, hanem “triple bottom lines”, “multiple bottom lines” (ez egy szakkifejezés: people, planet, profits). Ez egy ilyen újabb keletű mozgalom. Érdemes, így is lehet.