Mi volt a leghaszontalanabb ajándék, amit valaha is kaptál karácsonyra?

Nyakunkon a karácsony és ha még nem sikerült elintézned a rokonokkal, hogy nem vesztek semmit egymásnak, akkor bizony főhet a fejed, hogy kinek mit vegyél, ami nem drága, látványos és nem tűnik fel egyből, hogy igyekeztél minél hamarabb és minél olcsóbban letudni az egész karácsonyi őrületet.

(Cikk: Így ne menj csődbe karácsonykor)

A szokásos zokni-nyakkendő-tusfürdő-új kenyérpirító-aromalámpa-vasaló-büdös parfüm körön kívül is vannak még rossz ajándékozási lehetőségek.

unwantedchristmas_1211160c

Összeszedtem néhány dolgot, amit az emberek, mint a leghaszontalanabb karácsonyi ajándékot tartanak számon az életükben. Leginkább azért, ha még nem késő, gondold végig, te veszel-e hasonlót valakinek.

A hozzászólásokban pedig írd le, te milyen felesleges, értelmetlen, vagy egyenesen borzalmas ajándékot kaptál, amit azóta sem felejtesz? Hadd okuljunk a te esetedből is. 🙂

– Elektromos automata lábmelegítő papucs, amit a férjemtől kaptam. Azóta sem használtam, egyszer sem.

– Egy olasz selyeming, amit apámtól kaptam. Amikor kibontottam, észrevettem, hogy az ő monogramja volt a zsebére hímezve. Valakitől kaphatta évekkel ezelőtt, aztán kibontatlanul nekem ajándékozta.

– Elektromos konyhai szeletelőkés. Sok helyet foglal, mindig tölteni kell és borzasztó nehéz elmosni. Egy éles, hagyományos késnek sokkal jobban örültem volna.

– Egy műanyag vörösfejű kanadai réce, fészekkel, tojásokkal, amit a kanadai unokatestvéremtől kaptam. Két év múlva jött látogatóba, még szerencse, hogy a feleségemnek eszébe jutott és lehoztuk a padlásról, ahová felvágtuk a többi kacat közé.

– Egy méregdrága, hivalkodó gyémánt fülbevaló, amit a férjemtől kaptam. Semmi szükségem nem volt rá, utáltam, mert túl feltűnő volt, ráadásul pont akkor vettünk házat és született a gyerekünk, úsztunk a hitelekben, a legutolsó, amire szükségünk volt, az egy ilyen drága ékszer.

– Egy takaró, amit a nagynénémtől kaptam. Vissza akartam vinni az áruházba, ott azt mondták, ezt a modellt már négy éve nem árulják.

– Egy aranyhörcsög, amelyiket amikor ki akartam venni a ketrecből, beleharapott az ujjamba. Ijedtemben eldobtam, az leesett a földre és elszaladt a lakásban. Azóta sem láttam, sokat gondolkoztam, mi lehetett végül vele.

Te milyen ajándékot kaptál, amit azóta is emlegetsz? Vagy milyen ajándékot vettél, amire rájöttél, hogy nem kellett volna? (Például akne tisztító készlet a legjobb barátodnak)

Share

120 hozzászólás

  • Maxi

    Illatgyertya, brutális tömény édeskés szagú, kilós finomlisztes pakknyi méretű dög nehéz tömb, valami fém tartóban.

  • Családfő

    Egymással ellentétes vélemények is bőven elhangoztak eddig, és ez így van jól, nincs egy, mindenkire alkalmazható forgatókönyv.

    Részemről: nem szerettem a sokadik pulóvert, inget stb gyerekként, felnőttként meg gyorsan leszoktattam mindenkit ezekről + tusfürdőről, parfümről.

    A családban mi is lényegében csak a gyerekeknek ajándékozunk (levelet írnak a Jézuskának), remekül működik. Házastársnak, szülőnek élményt, maximum.

    Nekünk – itt sokakhoz hasonlóan – az együtt töltött idő a legfontosabb.

  • Zsolti2

    Nálunk minden évben a pezsgő vagy valamilyen szeszes ital jut. Én konkrétan sosem iszom alkoholt, úgyhogy teljesen értelmetlen pénzkidobás ez az ajándékozó részéről, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a legolcsóbb italokat kapja az ember (na nem mintha szakértő volnék 🙂 )

  • Jimbo

    Nagynénémtől egy falra akasztható bizbasz, amiben van egy notesz + tollnak luk, majd kb 3 év múlva még egy ilyen, ez lehetett a helyi vegyesboltban nagyfiús dolog.

  • Apuka

    Ritch
    2016-11-30 at 13:01
    ” sokaknak az idő a legnagyobb ajándék — akkor tessék rajzolni egy séta/bicikli/házivacsora/stb utalványt és azt átadni,”
    Mindig gondban vagyok az ajándékokkal. Köszönöm a tippet!

  • tgwh

    Hát igen 😀
    Tesómmal megbeszéltük, hogy semmire sincs szükségünk, majd talán később, így abban maradtunk, hogy nem kell semmi 😀 de hát hogy néz ki, így külön-külön eszünkbe jutott, hogy mégis csak kéne valami. Adtunk egymásnak egy-egy tízezrest, mindenki jól járt, és legfőképp mindenki örült a meglepetésnek 😀
    A műanyag giccsektől rosszul vagyok. Gyerekeknek az ijesztő műanyag játék, na az szintén dobogós.
    Gyereknek csakis megbeszélés után, vagy vegye meg a szülő. Ahol meg tömve a gyerekszoba játékkal, ott úgyis mindet unja, eljátszik inkább egy kartondobozban 🙂
    Apámnak csakis könyv, annak örül, az meglepetés.
    Én örülök az illatos gyertyáknak, magamtól nem vennék, de elhasználom 😀
    Nagynénémtől meg mindig olyat kaptunk, ami itthon nem volt kapható, így szinte minden ajándék jó volt 😀

  • Zsolti2

    Nem olvastam a hozzászólások között, vagy csak figyelmetlen voltam, de nálunk még régebben divat volt, hogy pénzt kaptunk gyerekként (5-8 éve kb.). Mostanában pedig, ahogy írtam följebb, piát kapok jelképesen, amit persze nem én iszok meg, pedig tudvalevő, hogy semmilyen rokoni összejövetelen nem iszok alkoholt, mégis ezt kapom…

    Én egyébként tavaly egy 60 perces masszázst ajándékoztam egyik idősebb rokonomnak, mert az évközbeni látogatások során folyton panaszolta, hogy itt fáj, ott fáj, aztán a masszázs után megkaptam a jól megérdemelt mondatokat, hogy “mintha újjá született volna” – na ezek azok a dolgok, amiért érdemes ajándékozni. Ja és persze a masszázs sem helyben volt, hanem 60 km-rel arrébb, hogy legyen idő az utazás közben egymásra. Az együtt töltött idő és szerintem az egészségünkért tett dolgok azok (mint a masszázs vagy egyéb), amiket az ember talán nem utasít vissza.

  • tgwh

    @István
    Olvasom a modoros linkedet, jók 😀
    A pénzt mondjuk nem értem, nálunk teljesen elfogadott, pl. 5 vagy 6 éve telefont akartam venni, mindenki dobott bele egy 5 ezrest, én meg megvettem, mindenki örül.
    Na nézzük tovább:
    ,,Egy bazi nagy könyv a teákról”
    Kövezzetek meg, de én ennek örülnék 😀

    A másik ami eszembe jutott, a fénykép. Talán a number1… elmennek karácsonyi fotózkodni, de mivel sok karácsonyi fotóstúdió van, biztos a legbénábbat fogják ki, a fotós szerint remek kellékekkel, amiknél kb. a padláson jobbakat találok…
    És minden évben kapsz egy fényképet anyukáról, apukáról, a kislányukról meg a kisöccséről… kész…

    A kézműves cuccok szerintem megint rendben vannak, ha olyat adsz a másiknak, amit szeret. Nem a divat kézműves cuccokról beszélek, hanem arról, ami tényleg jó. Mondjuk egy tábla szalonna hülyén nézne ki becsomagolva 😀

  • Gyöngyvér

    Én például tök örülnék egy oldal szalonnának 😀
    Mi amúgy csináljuk azt, hogy ünnepekkor megveszünk olyan puccos kajákat, amiket amúgy drágállunk, de szeretünk. Egyik karácsonyra a férjem vett nekem több kiló pisztáciát, még be is csomagolta. Nagyon örültem neki, talán azóta is a legjobb ajándék az volt 😀

  • Béla

    Enyhén képmutatónak tartom ez a karácsonyfikázást, de közben kicsit felsőbbségesen mondani, hogy “az együtt töltött idő fontosabb”. Mintha a kettő kizárná egymást. Nálunk van ajándék is (és nem okoz hatalmas fejtörést kitalálnunk, hogy milyen apróságnak örülne a másik), meg van együtt tölött idő is.

  • untermensch4

    @István, a tábla szalonnából domborműnek kifaragva valami jó kép… az viszont nagyon király kézműves ajándék lenne. 🙂 Kitaláltam még tavaly a világ leggenyóbb kézműves ajándékát, nem a téli napforduló alkalmából de poénból adtam is vkinek: gravírozott villanykörte. Van ugyan rajta egy (jó esetben) szép kép de csak közelről látható, dísztárgyként hülyén néz ki messziről de mint villanykörte legalább sokkal hajlamosabb lesz az üvegburok megrongálása miatt tönkremenni. 🙂

  • untermensch4

    @Feri78 A “kedves hagyomány” már le lett nullázva amikor a “szeretettel összegyűlünk” helyett egy kényszeres szezonális ajándékozássá vált a dolog. Én már évek óta egy látszólag nagyon egyszerű dolgot kérek ajándékként, hagyjanak békén a téli napforduló körüli őrülettel kapcsolatban. Aki ajándékot akarna adni nekem az fordítsa azt az energiát a saját kényelmére inkább, ha X összeget nem költ el az elmebetegek között tolongva és annyival kevesebbet kell dolgoznia meg tolongania, az a tudat nekem nagyobb élmény mint kapni akármit. De a kényszeresség abból is látszik hogy senki nem érti meg ezt, mintha kötelező lenne karácsony. Ha idén sem sikerül kivonnom magamat belőle akkor februárban elkezdem csesztetni az érintetteket a John Frumm Day miatt, én azt akarom kötelezővé tenni. Az is egy nagyon kedves hagyomány.

  • Pekárovics Gábor

    Élmény + egyutt töltött idő a legértékesebb, ezért Karácsonyra nem veszünk egymásnak semmit a Feleségemmel, hanem elmegyünk inkább szupi helyre december végén, január elején. Nekünk ez a legnagyobb boldogság. Ettől függetlenül évközben van, hogy megajándékozzuk egymást, de ezeket is sokszor megbeszéljük előre, vagy annyira egyértelmű, hogy nem kell sok ész a kitalálásához. A gyerekek persze kapnak a fa alá ajándékot, a nagyobbik már ír a Jézuskának, de ésszel. A nagyszülők helyett mi vesszük a gyerekeknek az ajándékot, úgy is mi tudjuk, hogy mire van szüksége (pl. a ruha nálunk teljesen OK). Olyan boltban meg nem vásárolunk, aminek nem úgy kezdődik a neve, hogy www vagy http://, így a karácsonyi plázás-bevásárlós őrületről csak a hírekből tudnunk (illetve abból sem, mert nem nézünk TV-t). A könyvnek régen örültem nagyon, ma már sajnos porfogó, mert leginkább e könyvet olvasok.

  • Futrinka

    Rolam tudjak h nem birom a gagyit es minden lomot kidobok, szoval anyosektol egy kosarat szoktunk kapni, nassolnivaloval, annak orulunk. A gyerekeknek viszont megveszik a 10 dollaros szart a kinai boltbol, es erdekes modon ezek altalaban nem elik tul a karacsonyi vacsorat, meg ott, anyoseknal tonkremennek. Ez nagyon bant, mert megengedhetnenek maguknak egy normalis ajandekot venni az unokanak, es ha felhivna elotte tudnek tippeket adni normalis ajandekra, ami belefer a nagylelku 10 dollaros keretukbe es a gyerek honapokig eljatszik vele. Nagyon kinos az ajandekbontogatas, mert a csaladi beke jegyeben nagyon koncentralok, h ne vagjak pofat vagy ne szoljak be.

    Kivancsi vagyok mi lesz az iden, mert a gyerek dicsekedett a multkor h milyen szep ruhat es profi kifestot kapott a potnagyszuloktol, akik mindig eltalaljak mire vagyik. Az se volt sokkal tobb 10 dollarnal, nem a penzen mulik.

  • Eltévelyedés

    @tgwh Mondjuk én most pont örülnék egy tábla szalonnának, olyan helyen lakok, ahol nem elérhető, így egy piros, karácsonyfás hóamberes csomagolópapírpan piros göndör szallaggal átkötött zsíros húsos szalonnatábla eléggé nyerő lenne.

  • David

    Nagyanyamtol egy kis (tenyérnyi), feher keramia, koporso formaju targy. igenytelenul korbefuttatva szines cernaval, a tetejen kereszt. Szerinte jopofa ekszertarto. Dobbent csend volt a szobaban percekig. (Nem vagyok vallasos es ferfikent csak karoraim vannak)

  • Thomas

    @tgwh: “egy tábla szalonna hülyén nézne ki becsomagolva” Igaz, fel is lehet akasztani a fára 🙂 Amúgy engem is megkövezhetnek, de ahogy eszembe jutott egy kis abált fokhagymás paprikás szalonna a hasaaljából, bizony elindult a nyálelválasztás…
    A magam részéről listát szoktam közzétenni, s mindenki szabadon választ róla ha nincs jobb ötlete. Így általában nem kapok “bizbaszokat”. És igen, szoktam zoknit kapni, de egyáltalán nem bánom.
    A tágabb családban már évek óta nem ajándékozgatunk kereztbe-kasul, de összejön a tágabb család (unokatestvérek, másod unokatestvérek) férjel, feleséggel, a komolyabb pasival/csajjal, gyerekekkel…. vagyunk páran. Nem csak itt találkozunk egész évben, de mégis érdekes, hogy mindenki számontartja és számít is rá. Lehet azért is, mert szigorúan egy egész nap szokott lenni, így nincs rohangálás, hogy még ide-oda is el kell menni, van időnk így egymásra

  • Zsuzsi

    A “kedvenc” ajándékom: egy piskótaszeletelő sógornőmtől, amit 1 évvel azelőtt tőlem kérdezett meg, jó ajándék-e nagymamának, én mondtam neki, hogy teljesen használhatatlan…

  • sokasebi

    Gyerekkoromban egy ismerostol kaptam 3 konyvet. Ledobbentem, mert felismertem hogy ezek korabban az illeto polcain alltak mar evek ota. Aztan azt mondta: ezek mostantol a te konyveid, de legyenek itt, és azzal vissza is tette azokat a polcára.

  • Feri78

    @untermensch4 Én azt a részét nem értem az írásodnak, hogy azt kéred “hagyjanak békén a téli napforduló körüli őrülettel”. Konkrétan ki az, aki ezzel piszkál? Jönnek szembe az utcán emberek és felelősségre vonnak, hogy nem ünnepled meg a karácsonyt? A munkahelyeden listát írnak, hogy kiknél nem volt karácsonyfa, és azok kevesebb bónuszt kapnak? Szenteste a keresztény rendőrség jár lakásról lakásra, és ahol nincs karácsonyi díszkivilágítás, ott büntetnek? Hol történnek meg ezek a dolgok? 🙂

  • Alapisten

    @zsoca:

    Ez a Balós történet ez mi volt?

  • hungaroborg

    Én mindig csokit, vagy olyan édességet kérek, amit szeretek. 2 hétig elnézegetem, aztán megeszem és nincs rá tovább gondom. Nem kell őrizgetni, nem foglalja a helyet, nem kell azon törni magunkat, hogy x éve kapott ajándék pont kint legyen, mert különben megsértődik, akitől kaptuk. Nem lesz belőle porfogó sem egy szekrény tetején.

  • MZ/X

    Anyostol: Kocsiba valo, szivargyujtorol mukodtetheto shiatsu masszazsos-melegitos szekre valo nem tudom mi. Nincs is kocsink es kepes volt megvenni, mert hogy a kanapen is milyen jo lesz majd azon massziroztatni. Verig sertodott, amikor megjegyeztem, hogy megis hova a fenebe csatlakoztassam? Mert nem tudok ertekelni semmit…a haszontalant tenyleg nem. Inkabb semmit se adott volna.

  • Liv

    Én már hosszú évek óta csak élményt adok ajándékba felnőtteknek: színház, koncert, mozi, masszázs, szállás egy hosszú hétvégére, uszodabérlet, cirkuszi vagy állatkerti belépő…
    A tárgyi nyereményekkel nem vagyok jóban, azt csak a gyerekek kapnak, bár idén először nekik is lesz élmény. (5 és 3 évesek.)

  • dingdong

    Ez a cikket olvastam már valahol. Csak angolul… Egy forrásmegjelölés elment volna.

  • Kiszamolo

    tényleg, dingdong? mert én még nem. Öt cikkből vettem ki a számomra érdekeseket. De hajrá, mutasd meg a linket, nagyon várom. Jó keresgélést.

  • T contractor

    @dingdong: Ugye, nem gondolod te sem komolyan, hogy kiszamolo irt most eloszor karacsony elotti ilyen temaboan? Az olvaso kozonseg szerintem tudja, hogy tucatjaval keringenek hasonlo tartalmu irasok az interneten.

    De ha te raakadtal arra, ahonnan Miklos egy egyszeru copy paste-t hasznalt, akkor miert nem osztod itt meg, ha mar veszed a faratsagot es beirsz?

    Nem ertelek.

    Amugy karacsonyra meg soha nem kaptal semmi faszsagot?

    En nem igyenlek semmit karacsonyra. Foleg targyi ajandekokat.

    Kivetel:
    A zokninak es az alsogatyanak kifejezetetten orulok. Mutteromtol meg a pulovereknek is.
    En ugyanis nem jarok vasarolni, nem nagyon veszek maganak ruhat. Ido es erdeklodes hianyaban.
    Igy ezek legalabb letudva. Szoval szamomra valoban hasznos.

    Az osszes tobbi amiket kapni szoktam haszontalan hulyeseg. A komoly dolgokat meg mind megveszem magamnak olyat amit szeretnek.

  • Zabalint

    Az “élményt” adóktól kérdezem? Az mitől jobb, mint a tárgyi ajándék? Éppen attól rossz egy rosszul megválasztott ajándkl, hogy bele próbál kényszeríteni valamibe, amit nem szeretnél, mint pl. az általam említett kapszulás kávéfőző ilyen. Az, hogy ez tárgyi vagy egy szolgáltatás, teljesen mindegy, sőt egy tárgyi ajándéknál, amit ki lehet dobni, el lehet sózni, még rosszabb is lehet egy színház vagy egy wellness hétvége, amennyiben az illető nem szeretné vagy nem azt szeretné (pl. nem arra az előadásra). Meg ha az idő a legértékesebv az embernek, akkor szeretné már maga beosztani.

  • T contractor

    Igen, az elmeny adasahoz nagyon nagyon jol kell ismerni a cel szemelyt.
    Vagy a megajandekozott egyszeruen ignoralni fogja az elmenty.
    Ez viszont mind a ket felet kellemetlen helyzetbe hozza.

  • Feri78

    @MZ/X az anyósok ilyenek… 🙂

    @zabalint Az élményt, akárcsak a tárgyakat, lehet jól és rosszul csinálni, annyi hátránya van, hogy ha nem tetszik, nehezebb tovább ajándékozni.

    Az öncélú, értelmetlen és bosszantó ajándék problémakörre nem a karácsonyi ajándékozás beszüntetése a megoldás. Ilyen alapon a születésnapot és a házassági évfordulót is be lehetne fejezni.

    A megoldás az, hogy az ünnepekre értelmes ajándékot kell adni, amelynek a megajándékozott ember örül. 🙂 Felnőtt embereknél szerintem a legjobb megoldás, ha megbeszélitek, ki mit kér, minek örülne.

    Ha erre semmiképpen nincs lehetőség, akkor érdemes egy kicsit a másik fejével átgondolni, minek örülne. Például, aki rendszeresen sportol, az egy sportboltba szóló ajándékutalványnak vélhetően jobban örülne majd, mint egy operabérletnek, egy nagymama pedig valószínűleg egy fényképnek az unokákról, mint mondjuk egy szelfibotnak.

  • TS

    Nem igazán értem azokat a hozzászólásokat, hogy aki nem tud igazi ajándékot venni a másiknak relative olcsón az nem figyel oda rá. Szerintem a tusfürdő csoki kávé es bor kombináció semmivel se jobb. Olyan drágát nem kapok ami különleges, az olcsot meg tudom venni magamnak. Arról nem beszélve, hogy a rovid soha nem fogy el a bor se mindig a csokidogyasztast pedig igyekszem limitalni.
    Elmenyajandekokkal viszont egyetértek, az tényleg olyan hogy foglalkozni kell vele szervezni es rendkívüli oromet okozhat. De a teszko italpolcarol leemelt gagyira nincs szükségem!

  • TS

    Zabalint Nyilván ha ebből is csak veszel vmi hülyeséget akkor semmit nem ér, de élményajandekot olyan közel állóknak veszünk akiről tudjuk, hogy ezt vagy azt a programot szívesen megnézné viszont kacattal mar tele a padlás.
    Persze ha az illetőt Ennyire nem ismeri az ember akkor bármilyen ajándék kár bele 😀

  • Családfő

    @Zabalint
    Nálunk ez rém egyszerűen működik. Mivel csak a legszűkebb körben – házastárs, szülő – alkalmazzuk (ha egyáltalán), ezért tökéletesen tisztában vagyok/vagyunk azzal, hogy mi érdekli, és mikor ér rá. Vagy olyat kap, ami rugalmasan beváltható. Személyre szabottan megy.

    Amire te gondolsz, az akkor probléma, ha az ajándékozó felmegy valamelyik kuponos oldalra, és megveszi a legolcsóbbat, de legalábbis nem tölt időt azzal, hogy személyre szabja. Mint nálatok a kapszulás kávéfőző. Ekkor valóban nem különbözik az “élmény” semmiben sem a haszontalan tárgytól.

    @tgwh
    Szóval cseréltetek egy tízezrest? 😀

    @Béla
    Én is írtam, hogy azt együtt töltött idő a legfontosabb. Ettől még a karácsony nincs fikázva (ez a szó nem is illik az ünnephez…), továbbá nincs képmutatás és felsőbbségesség (felsőbbrendűségre gondolhattál…) sem. Komolyan nincs. 😉

  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    @zabalint

    abból a szempontból mindenképp jobb, hogyha kidobod (mint a fölösleges ajándékok nagyrészét), akkor nem nagyon növeled a hulladéktömeget…

  • Gábor

    Az élményre egy példa, ha lehet jó ötleteket is…
    A párom tavaly kapott 10 db 1 órás masszírozó/simogató bónt, amely bármely pillanatban beváltható.

    Nálunk is az a “probléma”, hogy ha kell valami, akkor megvesszük akkor, amikor felmerül.
    Meglepetések persze lehetnek, de csak ha van jó ötlet.
    Most pl. sétarepülésre megy a család majd tavasszal.

  • Deviáns

    @Serrin
    Mármint szülőktől kapni ruhát, amit amúgy is meg kellene venniük. Játék helyett.

  • F.Timi

    Iskolában (felsőtagozat és szakközép is), volt egymás ajándékozása. Kihúztál egy osztálytársat és megajándékoztad. Az egyik ilyen alkalommal, kaptam egy pirosas-rózsaszín, csillámos, műanyag, elemes, világító templomot…Azt hiszem ez volt a legrosszabb ajándék, amit valaha is kaptam.

  • untermensch4

    @Feri78 : Konkrétan olyan dolgok történnek amiket összefoglaló néven pszichológiai nyomásgyakorlásnak lehet nevezni. Olyan alkalmakkor amikor szóba kerül a karácsony (nem én hozom szóba). Egyébként a születésnapot is befejeztem, a házassági évfordulót meg el se kezdtem. 🙂

  • Nűnű

    A születésnap és névnap más, mint a Karácsony.
    Születésnapja akkor ott egy embernek van. Olyankor jó adni neki valamit, aminek örül, esetleg összebeszélhet a kör(rel), és egy komolyabb dolgot is ki lehet hozni. Én pl. így kaptam egy pofásabb okostelefont. Egyben magam sajnáltam volna rá annyi pénzt.
    Karácsonykor viszont mindenki ad mindenkinek, és ez sokszor nem más, mint javak kicserélése. Ilyenkor tényleg érdemesebb az együttlétre koncentrálni, esetleg családilag összeállni, és egy olyan komolyabb dolgot venni, aminek mindenki örül. Gyereknek, akinek nincs jövedelme, vagy tényleg idős rokonnak, aki már nem járkál vásárolni, lehet venni ajándékot, de felnőttek, akik dolgoznak, és saját pénzük van, minek?

  • jurta

    Reggelinél a röhögéstől alig bírtam felolvasni a legjobb történeteket a többieknek. KÖSZI! 🙂

  • jurta

    @Feri78

    “Én azt a részét nem értem az írásodnak, hogy azt kéred “hagyjanak békén a téli napforduló körüli őrülettel”. Konkrétan ki az, aki ezzel piszkál? […] Hol történnek meg ezek a dolgok? :-)”

    Elmesélem, én hogy élem meg ezt a dolgot Budapesten: az év vége mindenhol (főleg cégek) egy súlyos határidő, ameddig mindent be “kell” fejezni. Nem is 31-éig, hanem 23-áig. Akik ajándékoznak, azzal való foglalkozásra is időt fordítanak. Akik ünnepi menüt készítenek, azok arra is. Sok karácsonyi program, évzáró összejövetel van, amire sokan szintén mennek és idejük megy rá. Ettől az emberek egyrészt kevésbé érnek rá és általában fáradtabbak.

    Engem ha nem is érdekel a karácsony, mind a közterületeken, mind az ismert helyeken ezek a figyelmetlenebb, stresszesebb emberek vesznek körül.

    Folyt. —>

  • jurta

    @Feri78

    “Én azt a részét nem értem az írásodnak, hogy azt kéred “hagyjanak békén a téli napforduló körüli őrülettel”. Konkrétan ki az, aki ezzel piszkál? […] Hol történnek meg ezek a dolgok? :-)”

    —> Folyt.

    Másrészt ezen megnőtt elfoglaltságaik miatt közlekednek, és a hideg miatt a szokottnál többen autóba ülnek (ha az ajándékot, kaját nem házhoz szállítással szerzik be, akkor a csomagjaik miatt annál inkább). Az utakon dugó lesz. Dudálni, ordítozni kezdenek. Elkezd hullani a hó, havas eső. A csúszós felületen a gyakorlatlan vezetők egymásnak koccannak, a forgalom megáll, a városlakók pedig a kontrollt elvesztve tombolnak.

    Nekem, ha nem is érdekel a karácsony, ezeken az utakon, ezen emberek között kell decemberben is élnem. (Sajnos. Tavaly elmenekültem nagyon-nagyon messzire, de minden évben nem tudom csinálni.)

  • jurta

    @zabalint

    “egy tárgyi ajándéknál, amit ki lehet dobni, el lehet sózni, még rosszabb is lehet egy színház vagy egy wellness hétvége, amennyiben az illető nem szeretné vagy nem azt szeretné”

    Ha élményt adok, én magam általában nem szoktam részt venni benne, így ugyanúgy diszkréten kidobhatják, továbbajándékozhatják, mint a tárgyakat (NEM faggatom őket utána, hogy milyen volt, mert ha tetszett, beszámolnak). De ezt számomra eleve sokkal kevésbé kínos előre megbeszélni, mint a tárgyakat, talán azért, mert gyakrabban én teszem az ajánlatot, ahelyett, hogy szabad kérdést tennék fel. És ha nem kérik, az az érzés sem nyom minket, hogy akkor adnom kell helyette valami mást (a tárgyaknál bizony nagyon is ezt érzem).

    De lehet, hogy mind a három csak az én hozzáállásom, és nem az élményajándék lényegéhez tartozik! 🙂

  • Zabalint

    @Családfő:
    “Amire te gondolsz, az akkor probléma, ha az ajándékozó felmegy valamelyik kuponos oldalra, és megveszi a legolcsóbbat, de legalábbis nem tölt időt azzal, hogy személyre szabja. ”

    Nem, nem erre gondolok. Pont, hogy a személyre szabással lehet a legdurvábban félrelőn, ráadásul akkor a legnagyobb a sértődés esélye, hiszen az ajándékozó foglalkozott a dologgal, az ajándékozottnak mégsem tetszik, mégis jó pofát kell hozzá vágnia.

    Pontosan azért szűntettük be a feleségemmel az egymásnak ajándékozást, mert magunknak jól tudom, hogy amúgy is megvesszük, amit kell, amikor kell. Csakhogy ez kicsit távolabb, testvérek, szülők, barátok szintjén is így van, csak sokan hajlamosak a saját zsenialitásukat felülértékelni, hogy megtalálták a tökéletes ajándékot, csak valójában épp az információhiány miatt hiszik ezt, hiszen az illető nem véletlenül nem vette meg magának, csak még nem tudják.

  • Garbo

    Az a baj az ajándék borral, hogy vagy vacak (nő vagy, jó neked az édes sz.r), vagy olcsó ÉS rossz, vagy drága, de nem megfelelő helyen tárolt, ezért már eleve tönkrement.

    Egy db vasalón kívül nem emlékszem rossz ajándékra, pontosabban: a rossz ajándékokra nem emlékszem. Azok mennek bontatlanul karitatív célra. Nem ajándékozunk, csak a legszűkebb családi körben, mert az ő vágyaikat ismerjük. Adunk élményt és tárgyat is, attól függően, hogy ki, minek örülne.

    De lábrázást kapok azoktól, akik egy pasinak csak bort/töményet, nyakkendőt, sálat, kesztyűt, pulcsit és ócska elektrokütyüt, egy nőnek meg csokit, édesbort (fúj!), ócska smukkot, háztartási eszközt tudnak adni. Vagy tusfürdőt, amit nem is értek: akkor miért nem már fogkrém? Ez miért ajándék?
    Hülyék.

    A jó ajándékozás másik titka: legkésőbb novemberben vegyél meg mindent. Decemberre meg marad a forralt borozás, oszt’ jóvan’.

  • Kopter Geza

    @Nűnű
    Aham, szoval te a crowdfundingot tamogatod. 😀

  • Garbo

    @Zabalint, mintha lebecsülnéd az ajándékok eltalálásának valószínűségét. Számomra pl. érthetetlen, de persze, elfogadom, hogy pont annak nem tudod eltalálni a vágyait, aki a legközelebb áll hozzád. Mi is megveszünk magunknak mindent, ami kell, de az ajándék nem az “ami kell”, hanem az “ami pluszt ad” kategória. Pl. fényképezőgép azért kell (nekem), de szerettem volna egy spécit a magam tudásához mérten, erre a férjem beszélt egy fotográfussal és megvette nekem a tökéleteset. Vagy parfümöt vesz az ember, mert kell, de személyes parfümtanácsadást a Zólyominál nem biztos. Estébé.

    Ez számomra az enni mindig kell, de nem a Borkonyhában degusztációs menüzöl minden kedden párhuzammal írható le leginkább.

  • Kopter Geza

    @Garbo
    Nekem meg vegre valaki vehetne egy felszaraz tokaji harslevelut. Nem keseru, asszony is megissza. De metaxat meg whiskey-t gyulolom es az osszes rosszizu dizelhez hasonaltos izet. Az unikomtol meg szo szerint hanyingerem van, fel labon ugralok, nehogy visszajojjon. Csakhat olcso bort adni ciki, igy kapom azokat a piakat, amiktol a falat lekaparom. Lyuly!

    Lenyeg ami lenyeg, ismerni kell az illetot, kulonben az eletben jo ajandekot nem lehet neki venni.

  • Ez vagyok

    Nagyon jó olvasni számomra, hogy sokan nem, vagy csak parányi karácsonyi ajándékot tartanak normálisnak.
    Egyfolytában eszemben volt Ken Follet: Elmaradt karácsony című óriási műve ebben a témában, ajánlom mindenkinek. Bár a befejezés nem az én kívánalmam szerint volt, mert visszatáncolt a karácsony előtti és alatti megpróbáltatásoktól. Talán ezt a könyvet kéne ajándékozni 🙂
    A szomszédasszony rendre áthív karácsonykor, hogy bemutassa az egyköbméternyi dobozhegyet a fa alatt. Náluk ez a nyerő. Hihetetlen.
    Mi vagyunk a lenézettek, mert nálunk ez nincs. A fiam meg konkrétan hülyének tartja őket. (Én is:)

  • Családfő

    @Zabalint

    Mint írtam :), mivel a házastárs és szülők irányába történik ilyen típusú ajándékozás, megette volna a fene az egészet, ha őket nem ismerném/ismernénk tökéletesen. Az azt jelentené, hogy a kapcsolat minőségével komoly baj van… Ha viszont nincs, akkor ehhez nem kell zsenialitás, amit az ember felülértékelhetne.

    A feleségemmel mi is mindent megveszünk, amire szükségünk van. Ettől még adott esetben meg tudjuk egymást lepni valamivel karácsonyra, születésnapra, ha éppen úgy gondoljuk. Van, amikor nem tesszük. Mint szintén írtam, nekünk az ajándékozás pont nem fontos, az együtt töltött idő, az ünnep(ek) hangulata és a gyerekeink csillogó szemei viszont igen.

    @Garbo

    Igen, az ajándékba kapott borok veszélyesek tudnak lenni… És igen, az ajándékokat be lehet szerezni (sőt, becsomagolni) jóval karácsony előtt is, aztán tülekedjen decemberben, aki akar. 😉