Miért ennyivel tartozom a devizás hitelemnél?

Gyakran kapok az alábbihoz hasonló leveleket:

“2007 október 5.-én vettem fel 8,5 millió forintot a X banktól, svájci frank alapon. A szerződésben 62054 CHF (svájci frank) van feltüntetve, de az akkori árfolyam nincs. Akárhogy is számolom, nem 137 forint volt akkoriban az árfolyam.

Most akkor át vagyok verve? Hogyan lehetséges ez?”

Először emlékezzünk vissza, hogy a pénzt nem feltétlen akkor kaptuk meg, amikor a szerződést megírták. Könnyen lehet, hogy napokkal-hetekkel utána kértük a pénz folyósítását. Ezért a szerződésben lévő összeg csak körülbelüli összeg, gyakran oda van írva, hogy maximum ennyi CHF, de nem több, mint X forint.

Ennek oka, hogy a bank sem tudhatta, hogy a folyósítás pillanatában mi lesz az aznapi CHF árfolyam. Ezért is lehet eltérés az ott szereplő összeg és a valóban felvett összeg között. Neked a felvett összeget kell visszafizetned.

Másrészt az sem mindegy, mi az a szerződésben szereplő összeg? Zálogjog mértéke, vagy felvett hitel összege? A kettő nem feltétlen egyezik meg.

Az OTP Világhitele például szabadon átváltható volt japán jen-euró-svájci frank-forint között bármelyik hónapban. Viszont a japán jen nagy árfolyamkockázata miatt 140%-os jelzálogjogot jegyeztek be.

Tehát ha 100.000 CHF-et vettél fel, 140 ezerre jegyeztek be jelzálogjogot. De ez csak akkor érdekes, ha nem tudsz fizetni. Akkor is csak a tartozást hajtja be a bank, ezzel csak védte magát a nagy árfolyamkockázat miatt. Tehát a szerződésben szereplő zálogjog mértéke nem egyenlő a tartozás mértékével.

Aztán itt vannak a kezdeti költségek, amik igen jelentősek is lehetnek. Értékbecslés, közjegyző, folyósítási jutalék és a többiek. Ezek mértéke összességében olyan átlag 300 ezer forint környékén volt.

Volt, hogy kifizetted ezeket a hitel felvételekor, volt, hogy ezek nagy részét a bank átvállalta, de olyan is sokszor volt, hogy nem átvállalta, hanem csak meghitelezte, vagyis hozzácsapta a tartozásodhoz.

Így te bár 8,5 milliót vettél fel, de a költségekkel is tartozol, ezért valójában 8,8 millió volt a kezdeti tartozásod. Ez is okozhatja az eltérést. (Hogy eddig mennyit fizettél vissza és hol tartasz most, itt tudod kikalkulálni: Annuitás kalkulátor)

Mennyi volt az árfolyam aznap? Ezt vagy az MNB oldalán tudod megnézni (devizaárfolyamok időintervallum beállításánál írd be a dátumot), vagy a saját bankod honlapján, ha az közli a régebbi árfolyamokat. (Például MKB árfolyamok itt)

Ha még ezek után sem stimmel a dolog, akkor keresd fel a bankodat és kérj részletes kimutatást. Javaslom, hogy nagy fiókba menjél be, az ott ülő hiteles kolléga(nő) valószínűleg nagyobb rutinnal és tudással rendelkezik, mint egy kis fiókban lévő alkalmazott, akinek évente háromszor van dolga hitelekkel.

Bónusz: sokan kérdezitek, mi legyen a devizahiteletekkel? Egyrészt kérjetek ajánlatot a kiváltásra mindenképpen, mert most sokkal olcsóbb a forinthitel (Cikkek: Ideje fixálni a kamatokat, Váltsd ki a meglévő hiteledet), de ne csináljatok semmit, lassan kiderül, lesz-e mentés és ha igen, mennyit nyertek rajta. Szeptemberre ígérik a szappanopera végső megoldását, addig érdemes türelemmel lenni.

Share

64 hozzászólás

  • Interesting

    Valaki elhiszi egyebkent, hogy tomegeket erinto effektiv megoldas fog szuletni? Evek ota ez megy, hogy majd osszel, majd tavasszal, majd osszel, majd tavasszal…
    Olyan ez, mintha csak melegitenenk a vizet a teahoz, de nem hagynank felforrni.

  • Kiszamolo

    Lehet, de szeptember már nincs messze. Ha van ajánlatod hitelkiváltásra, aztán semmi nem történik, azonnal tudsz lépni. Két hónapon már nem sok minden múlik.

  • Zsoca

    Lassan csak kibukik hogy a hitelfelvevők 99%-nak fogalma sincs arról hogy mi van a szerződésben, és hogy mit írt alá. Persze “newspeak” nyelven azt hogy “úgy írtam alá a szerződést hogy fogalmam se volt hogy mi van benne” úgy mondják hogy “csúnya gonosz bank átvert”.

  • charlie

    Ha bekövetkezik ez a “devizahiteles megmentés”, mennyire fog beborulni a gazdaság? EUR elmegy 320-ig?

  • Kiszamolo

    Hát, minden esély megvan rá, de nem tudjuk még a részleteket. De olvasd el a kettővel ezelőtti cikket erről.

  • Poszáta

    @zsoca Azért ne általánosíts kérlek, a hozzászólásodból az jön le, hogy aki hitelt vesz fel majd mind ostoba, mondhatni analfabéta. Erős túlzásnak érzem.

  • Bence

    Kedvencem, amikor pénzügyi döntéseket érzelmi alapokra helyezve elemzünk 🙂

  • Tarzaan

    @charlie

    “Ha bekövetkezik ez a “devizahiteles megmentés”, mennyire fog beborulni a gazdaság? EUR elmegy 320-ig?”

    Hagyjuk már ezt az ostobaságot, hogy beborul a gazdaság. Speciel pont a forint gyengülő árfolyama az, ami életben tartotta a magyar gazdaságot 2009 után (és csinált egy igen masszív fizetési mérleg többletet).

    A forint jelenleg is túl erős, még most is komoly kamatfelárba kerül az árfolyam erősen tartása, de szerencsére az MNB már jóideje igyekszik faragni a kamaton.

    Ui: aki szerint butaság, amit írok, annak ajánlom figyelmébe pl. a kamatparitás elméletét.

  • Tarzaan

    A kérdezőnek: Hpt 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
    a) a szerződés tárgyát,
    b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
    c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
    d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
    e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
    f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
    g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megj

  • Zsoca

    @poszata Már elnézést kérek, a hozzászólásomból hogyan jön az le hogy “aki hitelt vesz fel majd mind ostoba, mondhatni analfabéta”? Semmi ilyesmire nem utal a hozzászólásom, ezt csupán te magyarázod bele. Ellenben kérdezz már meg 100 devizahitelest hogy mit tartalmaz a szerződése, a többségnek garantáltan még nagy vonalakban sincs fogalma róla. SZERINTED az ilyen ember ostoba és analfabéta, szerintem csak felelőtlen.

  • Nűnű

    @poszata :
    pedig de, a hitelfelvevők mind rossz döntést hoztak.
    Én például kiszámoltam, hogy ha az elmúlt 1 évben félretettem volna a törlesztésre befizetett pénzt, akkor már mos megvehetném a lakást.
    Úgy, hogy nekem államilag kamattámogatott hitelem van

  • Kiszamolo

    A fizetési többletnek semmi köze a forint árfolyamához. Az ország egy “kicsi, nyitott gazdaság”, ahol semmit nem okoz a forint leértékelődése.

    A 2008-ban idejött autógyárak termelésének van köze a többlethez, meg az ország elszegényedésének (nincs miből vásárolni, ergo nincs import). A forint árfolyamának, annak a 8%-os gyengülésnek ehhez semmi köze.

  • Zsoca

    “Speciel pont a forint gyengülő árfolyama az, ami életben tartotta a magyar gazdaságot 2009 után”

    LOL

  • xezs

    Zsoca alapvetően nem mond hülyeséget. Kiszámoló is írta valamelyik bejegyzésében, hogy egy csomó olyan hitel folyósításánál volt jelen, ahol a hiteligénylő azt mondta a közjegyzőnek, hogy ő nem akarja végighallgatni a rizsát, neki a pénz kell. A hitelfelvevők nagy részének tényleg fingja sincs arról, hogy mit írt alá.

    Ez az adósmentés meg egy populista baromság. Aki nem bírta fizetni, az már kibukott az évek során, szóval alapból most azoknak fog kedvezni az adósmentés, akik egyébként is bírják fizetni. Igen, én is devizás vagyok és alapvetően örülök, hogyha jobban járok mint számítottam, de azzal is tisztában vagyok, hogy paraszt dolog visszamenőleges törvényeket hozni és szarrábüntetni a bankokat, csak azért, “mert nekik sok van”. Ilyen alapon büntessük meg azokat is, akiknek fél millió Ft-nál több van a számlájukon (folyó, takarék, bármi) csak “mert nekik sok van”.

  • HNR

    Szept-re nem fog kiderülni sok. Legnagyobb jóindulattal viseltetünk valamennyi érintett irányában, akkor sem. Okai:

    – a T465/2014 törv. jav. (devhitelesek megsegítése) olyan határidőket rögzít, melyek kizárják, hogy szept-re érdemi lényeges dolog történjen kb. aug. 25 peresítés határidő, kb. szept. 25 elsőfokú ítélet; kb. okt. 10. az első jogerő (!), utolsó deviza kamatváltoztatós ÁSZF jogerő akár dec. 15 is lehet! +30 az elszámolás

    – forintos ügyek +90 nap

    – szept-re kiderül, az “elszámolás” lehetetlen 30 nap alatt (bocs’, a hely rövidsége miatt nem írom le részletesen, de lehetetlen 2004-től mostanáig átszámolni 30 nap alatt);

    – ha mégis átszámolnák a dev. árfolyamrés miatt, akkor x hónap múlva újból a kamatváltozások miatt és y hónap múlva a forintosítás miatt megint át kellene;

    – szerintem nincs elemzés a bankok teherviselő képességéről, szeptemberre sem biztos hogy lesz;

  • Fa*akasza

    Én örülök a devizahitelnek, 20 milliós házat most nem tudtam volna megvenni 14,5-ért ha az előző gazdájának nem lett volna…

  • pez

    @tarzaan
    1) Nem vagy tisztában az idézés és a forrásmegjelölés alapvető szabályaival.
    2) Valótlanságokat állítasz. Köznyelven: hazudsz.

  • hungaroborg

    @faszakasza

    Te karvalytőkés! Amúgy mi is hasonlóképp jártunk. Az előző tulaj még a kovácsoltvas-márvány kombó kerítés építésére is svájci frank hitelt vett fel. A ház és a 2 kocsi után az volt nekik a sokadik deviza hitelük, 2008 elején dobták be a törülközőt, pedig akkor még nem is volt elszállva a svájci frank ára. Csak nem ment úgy a vállalkozás, ahogy szerették volna.

    De kifejezetten jól jártak. Felmérték, hogy ez így nem mehet tovább, a házat eladták, minden adósságot letudtak és nyugodtan aludtak. Vettek egy 40 nm-es házat, azt kezdték el bővíteni. Minden hónapban kiizzadtak valamennyi összeget építőanyagra, amennyi jutott, ha jelentősebb mennyiség összegyűlt, nekiálltak a munkának. Lehet, hogy így kicsit többe került az építkezés, mintha vesznek fel hitelt, egyben megvesznek mindent és hívnak egy gárdát, de nem akartak tovább törlesztőket fizetni.

  • Lizzike

    Én speciel megnéztem,hogy a szerződés aláírásának időpontjában mi volt az árfolyam, s mi volt akkor, amikor fél évvel később folyósítottak. Aztán kértem szerződés módosítást, hogy az akkori aktuális árfolyamon vehessem fel a CHF hitelt, ne a korábbi szerződésben rögzítetten.
    Más: az adósmentés miatt morgok. Amikor volt a 180-as végtörlesztés, minden megtakarításunkat beáldoztuk, forint hitelt vettünk fel, ami közel 13% thm-es volt. Aztán a forint hitelből átmentünk Lakáskassza kölcsönbe, amit kb év végén le is zárunk. Így a deviza hiteles mentésből semmi nem jut. A volt bankom (hitel lezáráskor annyit kekeckedtek, hogy inkább otthagytam őket) nagy ívben tesz a fejemre a banki költség és díjmódosítások tekintetében. (Értsd: több milliós összegek mozgatásának a díjait simán lenyelték, de akkor lássam inkább őket, amikor piros hó esik, nem hogy pereskedjek velük.)

  • Mettőr

    xezs szerint

    A te szerződésedben minden rendben van?

  • Mettőr

    “ahol semmit nem okoz a forint leértékelődése.”
    Import alapnyagból,import gépalkatrészekkel termelve tényleg semmi gondot nem okoz.

    Ezt viccnek szántad?

  • Tarzaan

    @kiszamolo

    “A fizetési többletnek semmi köze a forint árfolyamához. Az ország egy “kicsi, nyitott gazdaság”, ahol semmit nem okoz a forint leértékelődése.”

    Már hogy a fenébe ne lenne. Az importtal szemben egyfajta védővámként viselkedik, az exportot meg támogatja.

    Egyrészt a gyengülő forint visszafogta az importkeresletet, adott némi versenyelőnyt a hazai szereplőknek a hazai piacon, másrészt versenyképesebb tette az exportot (pl. az idegenforgalmat is).

    Ezt az autógyáras dolgot meg jó lenne elfelejteni. Igaz, hogy nagy exportőrök, de nagy importőrök is, igen alacsony hazai hozzáadott értékkel. Ráadásul a pozitív egyenleg akkor is megvolt, amikor pl. a Suzuki termelése visszaesett és a Mercedes sem termelt még.

  • Tarzaan

    @kiszamolo

    Igen, az elszegényedés – részben a bankok hitelezési politikája miatt – is szerepet játszott a dologban, de az okos árfolyam-politika is.

    Megjegyzem 10 éve pont a mesterségesen (magas kamatok majd a bankok részéről a külföldi forrásbevonás – miatti túl erős forint generálta pl. pl. a deviza alapú hitelek felfutását valamint egy rakás magyar cég/vállalkozás csődjét, akiket kicsinált az olcsó import ill. nem bírták a versenyt az exportpiacukon.

  • Tarzaan

    @pez

    Egy törvény szó szerinti szövegét idéztem, ráguglizhatsz. Azért nem írtam többet, mert épphogy belefért a karakterlimitbe. Egyébként ott van a forrás is: Hpt 213. § (1) ebből egy átlagos agymérettel tudnod kéne honnan az idézet.

    Hazug lennék? Miért is? Mi nem igaz? A Hpt 213 – ami 2010 nyárig volt érvényben (azt hiszem azóta is megvan ez a passzus, csak az utsó két sora össze lett vonva). A kamatparitás dolognak is utánaszámolhatsz – már ha egyáltalán tudod, hogy az mi fán terem.

  • Kiszamolo

    Tarzan, az megint nem jut eszedbe, hogy az elszegényedés esetleg a hitelfelvevők okozták saját maguknak.

  • Kiszamolo

    Tarzan, az ország olyan kis pont, hogy semmit nem jelent az árfolyam, de ezt már sok közgazdász kifejtettem előttem.

  • napalm

    @hungaroborg
    “Minden hónapban kiizzadtak valamennyi összeget építőanyagra, amennyi jutott, ha jelentősebb mennyiség összegyűlt, nekiálltak a munkának. Lehet, hogy így kicsit többe került az építkezés, mintha vesznek fel hitelt, egyben megvesznek mindent és hívnak egy gárdát, de nem akartak tovább törlesztőket fizetni.”
    Ezt kifejtenéd?
    Miért került így többe nekik?

  • hungaroborg

    @napalm

    Jajj, csak picivel. Nem tudsz alkudni, mint nagy tételnél, plusz többször kell fizetni a szállításért.

    Viszont most, hogy így visszaolvasom, van egy olyan olvasata a hozzászólásomnak, hogy a hitellel jobban jártak volna, de nem arra akartam kilyukadni. Csak az lett volna a lényeg, hogy egy összegben olcsóbb lett volna, mint elaprózni. Kissé pongyolára sikeredett a megfogalmazás, azt elismerem. Nem a hitel lett volna a lényeg, csak az “egy összeg vs. több részlet”. (Sőt, úgy értelmét is vesztette volna az egész, mármint újabb hitellel.)

  • hungaroborg

    Több ismerősöm is csinálta, hogy amint elkezdett felfelé kúszni a CHFHUF, eladták a házat és lezárták a hitelt. Mondták is utána, hogy az volt életük legjobb döntése. Persze jó volt új házban lakni egy vadonatúj lakóparkban, de az örökös bizonytalanságnál jobb volt, hogy kissé lejjebb adtak az igényekből, de nem kell kötelezően kiizzadni a törlesztőt, különben úszik az egész. Amíg a víz felett voltak, addig egy kvázi tisztességes áron el tudták adni, nem várták meg, míg elárverezik. Érdekes, hogy az ismerősök közt az ragaszkodik a legjobban a házhoz, aki a legrosszabbul áll. Aki 2 100E ft-os fizetésre vett 30M-ért házat gyakorlatilag 0 saját önerővel, annak fordul meg legkésőbb a fejében, hogy szabadulni kellene tőle.

  • graphite30

    @kiszamolo

    “hogy az elszegényedés esetleg a hitelfelvevők okozták saját maguknak.”

    Teljesen egyetértek. Remélem ebből tanul ez a generáció, sőt az utódaiknak is átadják a tudást: Magyarországon működő bankkal sosem szabad üzletelni.

  • mutyilufi

    @hungaroborg
    Nem tartozik szorosan ide, de pont az ilyen apránként toldott-foldott házak a legrosszabbak, volt szerencsém párhoz amikor nézelődtünk. Legtöbb építőanyagnak még beépítve sem tesz jót ha sok nedvesség/hideg/meleg éri, mert 1-2 télen át még nincs tető/ablak/stb. Csak egy példa: Az asztalostól frissiben kapott kerítéslécek 3 hét(!!) alatt képesek kiflibe vetemedni, ha addig nincsenek festve, és felcsavarozva. Saját tapasztalat… Ráadásul az építőanyagot és a szakértelmet nem lehet találékonysággal pótolni, az ilyenek szoktak masszív gányolásba torkollani. A hozzászólásod másik részével egyébként egyet értek, de ilyenkor szerintem össze kell várni a tervezett módosításhoz szükséges összes pénzt és akkor nekiállni és nem apránként.

  • Kiszamolo

    vagy átadják a tudást, hogy üres zsebre és lyukas nadrágra nem kellene 25 évre eladósodni és hogy nem az álmok, hanem a bevételek szerint kellene vásárolgatni.

  • hungaroborg

    @mutyilufi

    Persze, igazad van, de az egy másik témájú bloghoz tartozna. A pénzügyi része lett volna a lényeg, de az látom átjött. Ezen nem fogunk összeveszni.

  • graphite30

    “vagy átadják a tudást, hogy üres zsebre és lyukas nadrágra nem kellene 25 évre eladósodni és hogy nem az álmok, hanem a bevételek szerint kellene vásárolgatni.”

    Igen is meg nem is. Akinek olyan a családi háttere (pl. tanárok gyermekei) hogy nulláról indulnak, igenis nagy segítség lehet egy kiszámítható hitel. Ilyen esetben el tudok képzelni egy állami bankot, ami segít az ilyen helyzetben lévőknek lakáshoz jutni. A devizahitelezés kapcsán sok ilyen fiatal is csapdába került. Rajtuk kellene segíteni, úgy gondolom, mert a piacgazdaság nem írhat felül minden szociális igényt. De amúgy igazad van, aki vakmerően kockáztatott, az viselje a következményét is (de akkor ez legyen igaz a bankokra is). Mert ebben a bankok is sárosak voltak, hogy nyakló nélkül szórták a hiteleket abban a hitben, hogy a jól fizető adósoktól beszedhetik a felárat.

  • Kiszamolo

    Egy magyar már el sem tudja képzelni, hogy béreljen lakást, a magyarnak saját kell, mindenáron. Ha kell, adjon az állam.

    A csóró németek, svájciak, osztrákok, hollandok tudnak úgy élni, hogy csak 40%-uknak van saját lakásuk.

    Pedig kiszámítható bankjaik vannak, fix eurós kamataik, de valamiért mégsem vesz mindenki lakást magának, pedig hitel van dögivel, olcsón.

  • graphite30

    “Pedig kiszámítható bankjaik vannak, fix eurós kamataik, de valamiért mégsem vesz mindenki lakást magának, pedig hitel van dögivel, olcsón.”

    És akkor megint eljutottunk az állam szerepéhez. De azért vedd figyelembe, hogy azokban az országokban nem volt kommunizmus. Márpedig a kommunisták nagyjából (országa válogatja) az ingatlant hagyták meg egyedül mint vagyontárgy.

  • Kiszamolo

    Meghagyták? Elvették mindenkitől, akinek kicsit is nagyobb volt, vagy több, mint másnak.

    Inkább később túl sok embernek adtak, így a lakás egy alapjuttatás sok ember agyában a mai napig, el sem tudja képzelni az életét, hogy neki nincs.

    Még akkor se, ha nincs rá pénze.

  • graphite30

    “Inkább később túl sok embernek adtak, így a lakás egy alapjuttatás sok ember agyában a mai napig, el sem tudja képzelni az életét, hogy neki nincs.

    Még akkor se, ha nincs rá pénze.”

    Akkor viszont itt az alkalom. Amennyire értem az általad olvasott blogból, nem vagy az átlag ember ellensége, tehát Neked, mint civilnek, lehetőséged lenne, hogy egy civil szervezet által segítsd a “népet”. Ezek a problémák nagyrészt oktatással javíthatóak, úgy gondolom.

  • Kiszamolo

    Miért, a blogírás nem tartozik a nép oktatása tárgykörébe, ahogy a témában ingyen vállalt tévé és rádiószereplések sem?

  • Aleks

    Albérlőként mondom. A nyugati lakáskiadási környezetet nem lehet összehasonlítani a magyarral. (Pl.: nálam volt olyan hogy a tulaj meg akarta mondani hogy milyen színű legyen a függöny, amit én veszek a saját pénzemből.)
    Ezenkívül minél drágább az ingatlan annál jobban megéri bérleni. Most nem kotrom elő a példát, de lényeg az volt, hogy 200 ezerért simán bérelt az illető olyan házat ahol a törlesztő 400 ezertől kezdődött volna.

  • graphite30

    “Miért, a blogírás nem tartozik a nép oktatása tárgykörébe, ahogy a témában ingyen vállalt tévé és rádiószereplések sem?”

    De, ez így van. Csak akiknek szükségük lenne rá, nem olvassák a blogot. Akik olvassák a blogot, azoknak meg nem lenne szükségük rá 🙂 (érzésre a blogot olvasók 75%-nak nincsenek napi anyagi gondjaik.)

  • Zsoca

    @tarzaan “Ezt az autógyáras dolgot meg jó lenne elfelejteni.” Csak óvatosan, nélkülük, az általuk megteremtett munkahelyek és befizetett adóik nélkül ez az ország tényleg elmerülne!

    @aleks Sajnos tényleg vannak ilyen bérbeadók, a te példád is azt mutatja hogy a társadalom mentálisan nagyon beteg állapotban van, az emberek nem látják hol a határ, mit lehet és mit nem, péel nem mondom meg az albérlőmnek hogy a saját pénzén milyen színű függönyt vesz, ami az övé lesz nem az enyém, függetlenül attól hogy az én lakásomat bérli…

    @graphite30 Na, a lényeg hogy a lakás (vagy inkább ház) mindenkinek JÁR, és ha ezért felelőtlen döntéseket hozott, ami bajba sodorta, akkor megsimogatjuk a buksiját és mások kárára, mások tönkretevése árán, de megmentjük, hiszen neki ez JÁR.

  • pez

    @tarzaan
    Te nem idéztél semmit. Az alábbiaknak például nem tettél eleget:
    (A) 1999. évi LXXVI. törvény 34. § (1)
    L.: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV&celpara=#xcelparam
    (B) Magyar Helyesírás Szabályai 256.
    L.: /mek.oszk.hu/01500/01547/
    Tehát nem igaz az, hogy idéztél volna.

    Ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényre gondoltál, akkor azt így rövidítik: „HPT.”
    Ez a jelenleg hatályos törvényt jelenti, ami a 2013. évi CCXXXVII. törvény. Ebben a 213. § (1) így kezdődik:
    „213. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki […]”
    Forrás: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV

    Azaz nem igaz, hogy a HPT. 213. § (1) tartalmazna a kölcsönszerződés semmiségéről bármit.

    Továbbá elkövetted az alábbi érvelési hibákat:
    http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyeskedes
    http://a.te.ervelesi.hibad.hu/mazsolazgatas

  • Ras Al Ghul

    Egyszer bementem a bankomhoz,ahol a hitelem van.
    Egyszerűen egy ilyen kérdést tettem fel az ügyintézőnek,hogy nézze meg legyen kedves mióta vagyok jól fizető adós.Megnézte,hogy 8éve.
    Azt mondtam neki,hogy kérek elbírálást arra,hogy a folyószámlát ahol történik a hitelfizetés tegyék ingyenessé.
    Válaszlevél nem tudjuk 285.-Ft-ról van szó.
    Semmi rosszat nem kértem szerintem,de nekik kell ez.

  • Poszáta

    @zsoca Nem vitatkozni akarok, de egyrészről a hozzászólásodban azt írtad, hogy a hitelfelvevők 99%-a (számomra ez azt jelenti,hogy majd minden hitelfelvevő) nem tudja, hogy mi van a szerződésben amit aláír. Azaz, vagy ostoba, aki aláír valamit elolvasás nélkül, vagy elolvassa, de képtelen felfogni hogy mi áll benne, azaz fogalma sincs arról amit aláír. Ezt funkcionális analfabétának szokás nevezni. Vagy Te minek neveznéd ezt? Nem azt vitatom, hogy minden egyes hitelfelvevő tisztában lenne a szerződésének a tartalmával, de a 99%-ot ÉN túlzónak találom.

  • Poszáta

    @Nűnű Ne haragudj, de ha 1 év alatti hiteltörlesztés összegéből megvehetnéd a lakást, akkor minek a forinttámogatott hitel? Meg hát ezek szerint Te is hitelfelvevő vagy, azaz rossz döntést hoztál. Mert Zsoca nem devizahitelt felvevőkről beszélt, ha megnézed a hozzászólását. De ne rugózzunk ezen. Nem vitatom, hogy sokan meggondolatlanul, az akkori árfolyamon számolva a határig mentek el, amit nem sikerült a válság kezdete után tartani, ez valóban az ő felelősségük. De lássuk be az egész történetben a pénzintézetek sem hótiszták. Túllépve hazánk keretein, érdemes megnézni a Bennfentesek c. filmet a pénzügyi világ globális válságáról és el lehet dönteni,hogy csak a hitelfelvevők tehetnek-e minden esetben a kialakult helyzetről. Persze az egész devizahitles történetben az a szomorú, hogy az egész média az egymás elleni hangolásról szól, mint annyi egyéb esetben. Hagy rágódjon a jónép rajta.

  • Tarzaan

    @kiszamolo

    Sok oylan kölcsönfelvevő lesz, aki még most sem tudja fizetni majd a kölcsönét, mert ők tényleg hülyék voltak, mert teljesen kicentizték a lehetőségeiket – DE – nekik eleve nem lett volna szabad kölcsönadnia (hisz a bankrendszer feladata pont az lenen, hogy a megtakarításokat, szabad forrásokat ésszel ossza szét a forrást igénylő szereplők közt) egy, a tulajdonosi vagyonnal felelősen sáfárkodó banki dolgoznak.

    De sajnos a banki dolgozókat kb. semmi nem ösztönözte a felelős hitelkihelyezésre, csak a mennyiségi kihelyezésre, mert attól függött a prémiumuk – nem véletlenül vizsgálták felül a válság után pl. az usákoknál is a banki fizetési gyakorlatot.

    ***

    Teljesen mindegy, hogy kis, vagy nagy pont vagyunk, a forint árfolyama bizony masszív szereppel bír a hazai gazdálkodók külfölddel szembeni versenyképességébe.

    Ez gazdaságpolitikai tény.

  • Tarzaan

    @pez Te kezdtél el személyeskedni, amikor hazugnak neveztél.

    Miért érdekelne engem a jelenlegi Hpt, amikor 2010 nyara előtt nem az volt hatályos? Egyébként pedig elég nagy debilnek kell lenni, hogy ne tudd, hogy a “Hpt 213. §” ebben a környezetben mit is jelenteni.

    De ezek szerint maga a Kúria is rosszul tudja:

    kuria-birosag.hu/hu/elvhat/42012-szamu-gazdasagi-elvi-hatarozat

    Végig, következetesen nagy kezdőbetűvel, de utána kis betűvel írják benne a Hpt-t meg a Ptk-t is.

    Azonnal protestálj náluk is!

    Amúgy tessék, itt egy 2010 nyaráig hatályos fullos verzió:

    gvh.hu/data/cms1024022/1996_evi_CXII_torveny.pdf

    Magad is megtalálhattad volna, ha már ilyen okos vagy. Ez meg a törvény 96-os változata:

    complex.hu/kzldat/t9600112.htm/t9600112_19.htm#kagy160
    vagy
    ec.europa.eu/internal_market/finances/docs/actionplan/transposition/hungary/d1.1-hu.pdf

  • jurta

    @graphite30 07-11 23:15

    “Akik olvassák a blogot, azoknak meg nem lenne szükségük rá 🙂 (érzésre a blogot olvasók 75%-nak nincsenek napi anyagi gondjaik.)”

    Óriásit tévedsz. Sokkal több embernek van szüksége pénzügyi blogra (magyar nyelven nem tudok a K.-hoz hasonlót, ha lenne, azt is olvasnám), mint azok, akiknek napi anyagi gondjaik vannak. Magamat is ebbe a bővebb részhalmazba sorolom.

  • jurta

    @graphite30 07-11 22:24
    “Akinek olyan a családi háttere […] hogy nulláról indulnak, igenis nagy segítség lehet egy kiszámítható hitel. […] el tudok képzelni egy állami bankot, ami segít az ilyen helyzetben lévőknek lakáshoz jutni. A devizahitelezés kapcsán sok ilyen fiatal is csapdába került. Rajtuk kellene segíteni, úgy gondolom, mert a piacgazdaság nem írhat felül minden szociális igényt.”

    Akinek olyan a családi háttere, hogy nulláról indul, még nagyobb segítség, ha megtanítjuk, hogyan takarékoskodjon, fektessen be és növelje munkaerőpiaci értékét (hal helyett hálót neki). Te ehelyett el tudod képzelni, hogy azért adóztassunk másokat még jobban, hogy ők piaci ár alatt vagy hamarabb kapjanak ingatlanhitelt. Saját lakóingatlan mint “szociális igény”? Igen jómódú társadalom…

    Figyeld a fogalmazásodat: “csapdába KERÜLT”. Megtörtént vele. Véletlenül sem ő tette.

    Kádár népe, hej!