Miért nem a Zembereknek adják?

Nünü kérdezte, hogy az államok miért a bankoknak adják a megmentésre való pénzt, miért nem a fizetni nem tudó adósoknak, hogy ebből törlesszék az adósságaikat.

 

Kicsit visszamegyek az időben, hogy megértsétek, miért fontos a bankok megmentése.

 

A most kialakult válság a túlzott hitelkihelyezés miatt történt. A bankok, miután a jó adósaik elfogytak, a kihelyezési kényszer és a profitvadászat miatt a rossz minőségű adósok felé fordultak és megjelentek az úgynevezett ninja-hitelek (no income, no job, no asset, azaz se bevétel, se munka, se vagyon típusú ügyfeleknek adott hitelek.) Aztán rövid úton kiderült, hogy a rossz ügyfelek tényleg rossz ügyfelek és hogy az ingatlanárak tényleg nem nőnek az égig.

 

Ha azt gondoljuk, hogy a világválság a bankok rossz hitelkihelyezése miatt történt, akkor nagyon tévedünk. Ha csak ennyi lett volna a gond, akkor a rosszul gazdálkodó bankok tönkrementek volna, a jól működő bankok felvásárolták volna őket és a világ ment volna tovább.

 

A gond azzal volt, hogy nagyon ravaszon a hitelt kihelyező bankok nem tartották meg a követeléseket, hanem szépen becsomagolták őket és piacra dobták, mint értékpapírokat, ahol a pénzáramot az aktuális törlesztőrészletek jelentették. Minden nagyon szép volt, az értékpapír mögött jelzálog fedezet volt (az ingatlanoknak egyébként is már sok éve csak nőtt az értéke), a hitelminősítők is a legjobb, „AAA” jelöléssel ajánlották ezeket a papírokat. Vették is a befektetők, bankok, mindenki ezeket az újracsomagolt jelzálog-követelésen alapuló értékpapírokat, mint a cukrot.

 

Aztán beütött a krach, kiderült, hogy sokkal többen nem tudják fizetni a hiteleket, mint számították és ráadásul a fedezetet jelentő ingatlanok ára is meredeken esni kezdett. Ezért ezek az értékpapírok egyik pillanatról a másikra elértéktelenedtek.

 

És itt jött a rendszerszintű probléma: senki nem tudta, hogy melyik bank, vagy pénzintézet mennyire vásárolt be ezekből a papírokból, melyik került csődközelbe a légvár összeomlása miatt.

 

A bankok nagyon élénk kereskedést folytatnak egymással, az egyiknek felesleges pénze van, a másiknak szüksége van rá, kamatcsere ügyleteket és sok hasonlót végeznek napi szinten egymás között, sokmilliárd dollár értékben.

 

De mivel senki nem tudhatta, hogy a partnere mennyit vett ezekből a mérgező papírokból, senki nem mert senkinek kölcsönadni, mert honnan tudta volna, visszakapja-e valaha. (Az igazi csapást a Lehman Brothers csődje jelentette, amelyik még délelőtt azt kommunikálta, hogy semmi baj, délután pedig becsődölt. Ez indította el az igazi lavinát.)

 

Ezek után azok a bankok is csődközeli helyzetbe kerültek, akiknek egyébként semmi bajuk nem volt, egész egyszerűen a források váratlan elapadása hozta őket veszélyes helyzetbe. (Mint ahogy te is gondba kerülnél a számlák befizetésével, ha váratlanul csúszna fizetésed pár hetet.)

 

A dominó-elv szerint, a bankközi összefonódások miatt egy-egy újabb bank csődje azonnal továbbiak bedőlését okozta volna, ami a gazdaság leállásával is együtt járna. Megismétlődött volna az 1929-es válság. (Ott sem a részvényárak zuhanása volt a gond, hiszen az csak a befektetőket érintette volna. Akkor is a bankok kényszerű hitellezárásai tették tönkre a gazdaságot, akik jobb híján visszakövetelték a vállalatokhoz kihelyezett pénzüket, akik ebbe szépen belerokkantak. Így az emberek az utcára kerültek, nem fogyasztottak, ami újabb gyárbezárásokat okoztak, amik újabb munkanélküliséget és így tovább.)

 

Ezért fontos a bankok fizetőképességének és a rendszerszintű bizalom fenntartása. Ezen nem segít az, ha a zemberek adósságát az állam átvállalná.

 

Remélem, kicsit sikerült megvilágítani, hogy miért fontos a bankok megmentése, még komoly áldozatok árán is.

 

(Mielőtt bekommentelnéd, hogy dögöljön meg az összes bank, olvasd el még egyszer, hátha másodjára megérted. Egyébként már régóta akarok arról írni, hogy miért van szükség a bankokra, legyen ez annak a posztnak a bevezetője.)

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

14 hozzászólás

  • N.N.

    *Alvarez:*
    Mit szólsz ahhoz a pletykához, hogy az unortodox gazdaságpolitika újabb lépéseként a forint gyengítésével akarnak növekedést elérni? Már több kormányzati szereplő is tett erre utalást. Ha így lesz, akkor teljesen újra kell gondolni, hogy mit kezdjünk a megtakarításainkkal rövid és hosszú távon. De főleg rövid (lesz itt mindenki).

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Alvarez: ez nem pletyka, Orbán az első naptól ezt akarja, csak a sok devizahitel megköti a kezét. Ezért akarják eltüntetni bármi áron a devizahiteleket, hogy leértékelhessék a forintot.

  • N.N.

    *Alvarez:*
    Akkor meg is találtuk a következő posztod témáját:) Mibe érdemes fektetni, hogy kivédjük az forint romlását? A német márka persze triviális:), de vannak egyéb lehetőségek is: pl külföldi részvény, állampapír, nyersanyag, stb

  • N.N.

    *Illye26:*
    @Kiszámoló:Ha jól tudom (nem néztem most hirtelen utána), akkor ez a Ceausescu féle román út, nem?

  • N.N.

    *Non est volentis:*
    @Alvarez:<br />
    <br />
    “A német márka persze triviális:)”<br />
    <br />
    Én inkább pengőbe, vagy koronába fektetnék… 🙂

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Illye26: mire gondolsz pontosan?

  • N.N.

    *Illye26:*
    @Kiszámoló: Arra, hogy ott is elértéktelenedett a Lej, az ország segge kilógott (mármint a lakosoké), de az államadósságot sikerült leküzdeni…

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Illye26: sajnos azt nem tudom, ott hogy volt.

  • N.N.

    *Nűnű:*
    Én eddig azt hittem, hogy a kormányok azért a bankokat támogatják az adósok helyett, mert:<br />
    1. a bankok irányítják a kormányokat<br />
    2. technikailag könnyebb néhány bankot támogatni, mint lakosok és cégek millióit.<br />
    <br />
    Vagyis itt technikailag az történt, hogy:<br />
    1. az ember fölvette a hitelt, ezzel tartozott a banknak,<br />
    2. a bank a tartozást eladta annak, akiknek befektetni való pénze volt,<br />
    3. az első ember nem tudott fizetni,<br />
    4. így az eladott tartozás nem ért semmit?

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Nűnű: a bank azért adta el a követelést, mert így kikerült a mérlegéből, ergó nem kellett rá 8%-os tőkemegfelelési tartalékot képeznie, így több pénzt tudott kihelyezni.<br />
    <br />
    egyébként igen, az értékpapír elvesztette az értékét, amikor kiderült, hogy a végső adós, a hitelfelvevő nem fizet.

  • N.N.

    *stones:*
    A gazdaság motorja a hitel.<br />
    Csakhogy a fent is ismertetett kvázi fedezet nélküli hitelkihelyezési gyakorlat és annak újbóli eladása, mit értékpapír már több mint spekuláció – nálam már a csalás és lopás kategóriája!

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @stones: minden jelzálogbank ezt csinálja, ez az egyetlen tevékenysége. Kötvényt bocsát ki, aminek a fedezete a behitelezett ingatlanok. Így jut forráshoz. Semmi gonosz nincs benne.

  • N.N.

    *stones:*
    @Kiszámoló: <br />
    Te írtad: csakhogy elfogytak az igazi hitelképes ügyfelek, ezek a bankok adtak fűnek-fának hitelt. Majd továbbpasszolták ezeket a kockázatos papírokat a jóhiszemű* befektetőknek! <br />
    <br />
    *A hitelminősítő cégek cinkostársak voltak a felületes AAA minősítéseikkel.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @stones: de nem a rizikó miatt passzolták tovább, hanem, hogy kikerüljön a mérlegükből, így nem kell rá tőketartalékot képezniük.