Régóta akartam írni arról, vajon megéri-e napelemet telepíteni.
Szöcske, aki régi olvasó és mellesleg több éve egy napelemes rendszer tulajdonosa, magára vállalta a cikk megírását.
A cikk inkább lett gyakorlati útmutató, mint megtérülési számítás, de attól még hasznos, ezért közzéteszem.
Egy kis bevezetés a cikk elé:
- A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel. (Az évek múlásával csökken ez az összeg, ahogy termel a napelem áramot. Úgy viselkedik, mint egy 25 éves lakáshitel, amit havonta fizetsz. Az elején alig csökken a tőkéd, ezért a kamatterhed is magas, de ez az évek során lassan változik.)
- Amortizáció: ha a rendszer átlag élettartama 25 év, akkor nem csak a fent említett kamatokat kell kitermelnie, de ezen túl még a teljes befektetett tőkét is, hiszen azt is elbukod, ha a kétmilliós berendezésed nullát fog érni 25 év múlva. (Persze ez csak elméleti kérdés, valamennyit akkor is fog termelni. De számolj ezzel is.)
- A szervizköltség sajnos nem elhanyagolható költség. Ha a 300 ezres inverter 8 évente meghasal, az megint csak durván 40 ezres kiadás évente. Ha csak ezzel és az elmaradt kamatokkal számolunk (az amortizációval nem), ez így már évi százezer forint a kezdetekben.
Kockázatok:
- A legvalószínűbb kockázat, ha úgy tetszik, hogy vajon ott fogsz-e lakni, ahol most 25 év múlva is. Az átlagember 5-9 évente költözik, gyerekek számának a növekedése, csökkenése miatt, munkahely-váltás, anyagi helyzet javulása vagy romlása miatt.
Ha majd el akarod adni a házad, nem fogják kifizetni a napelem árát (ahogy a réz ereszcsatorna és a többi ráfordítás árát sem). Hamarabb eladod, könnyebben eladod, de az árban nem fogod tudni érvényesíteni a beruházásodat.
- Meddig fogja átvenni az áramszolgáltató a felesleges áramodat? Most törvény kötelezni erre a szolgáltatókat, de meddig? A hálózat egy nagy ingyenes akkumulátor neked, ahol a napközbeni és nyári túltermelést ingyen tárolják a számodra. Ha ez megváltozik, borul minden megtérülés. Egy megfelelő méretű akkumulátor közel milliós nagyságrend, ha pedig mondjuk 15 forintért fogod eladni az áramot és 37 forintért vásárlod vissza, más lesz a megtérülés és (nagyon más), mintha ezzel nem kellene számolnod.
- Mennyi lesz az áram ára a következő évtizedekben? Amikor 2012-ben azt mertem írni, hogy a kőolaj és a gáz ára csökkenthet is, nem csak nőhet, mindenki ellenmondott, mert hogy lehet ilyen eretnekséget írni. A gáz és az olaj ára csak nőhet, ezzel párhuzamosan az áram ára is. Hát, látjuk mi lett belőle. Hosszú ideje 40-50 dolláros olaj és olcsó gáz korszakában élünk már egy ideje. Ezt senki nem gondolta pár éve.
Ha sok napelemet telepítenek, az is az áram árának a csökkenését okozza. Vagyis elképzelhető, hogy akár lényegesen olcsóbb lesz az áram, így a napelem megtérülése is hosszú évekkel kitolódik. (Persze ha saját napelemed van, az áram növekvő árának kockázatától is megszabadulsz.)
Mindezek nem azt jelenti, hogy nem éri meg a napelem telepítése, mert szerintem megéri, de a megtérülése 15-20 év is lehet. Ha nagyobb rendszert veszel és mondjuk fűtésrásegítésre is használod, lehet, hogy jelentősen csökken a megtérülésed.
Ennyi bevezető után következzen Szöcske cikke, ha pedig tapasztalatod vagy véleményed van, a hozzászólásokban oszd meg velünk.
Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat:
Gyakran keverik a napelem és a napkollektor fogalmát: a napelem áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet készít.
A napelem egyenáramot állít elő, amit egy inverter alakít át a hálózatra vezethető váltakozó árammá.
A rendszer részeként a „hagyományos” villanyórát „ad-vesz” órára cserélik. Ez a fogyasztás mellett méri a visszatáplálást is. A megtermelt áram első körben házon belül kerül felhasználásra, ha éppen nincs akkora belső igény, mint a fogyasztás, akkor kimegy az áramszolgáltató hálózatába, és általában a szomszédoknál kerül felhasználásra. Az órát évente olvassák le, ezt szaldós elszámolási rendszernek nevezik.
Ha a leolvasáskor a fogyasztásunk több, akkor azt kiszámlázzák, ha viszont a termelésünk volt több, azt odaadhatjuk ajándékba a szolgáltatónak vagy kiszámlázhatjuk és kifizetik. A számlázáshoz (magánszemélyként) adószámot kell igényelni a NAV-tól, és természetesen adót is kell fizetni a bevételből.
Fontos megemlíteni a telepítés hivatalos ügyintézését is: mivel a „nagy közös” elektromos hálózatra táplálunk rá, az áramszolgáltatók biztonsági és üzembiztonsági okokból teljesen jogosan elvárják a megfelelő tervezést és megfelelő készülékválasztást. Maguk a napelemek kevésbé kritikusak, az inverterekre viszont minden szolgáltató kényes.
Szerencsére a szolgáltatónk honlapján megtalálhatjuk az általuk elfogadott inverterek listáját. Akinek van némi villanyszerelői tudása, akár saját kivitelezésben is megoldhatja a szerelést, amivel jelentős költségmegtakarítást érhet el, azonban a tervezést általában megkövetelik a szolgáltatók.
A szolgáltatói ügyintézés menete vázlatosan:
- Először be kell adnunk a szerződésmódosítási igényt a megfelelő dokumentációval ún. háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létesítésére, melyre a szolgáltatónak 30 napja van, hogy elfogadja vagy hiánypótlást kérhet.
- Ha megkaptuk az engedélyt kezdődhet a kivitelezés, ami egy átlagos háztartási rendszernél max. 1 napos munka egy 2-3 fős rutinos kivitelező csapatnak.
- Ezután készre kell jelenteni a kivitelezést, amelynél elvárás lehet pl. az épület érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve is.
- Itt újabb 30 napja áll rendelkezésre a szolgáltatónak, ha mindent rendben találtak időpontot egyeztetnek az ügyféllel az oda-vissza mérő villanyóra felszerelésére. Hivatalosan tilos az invertert bekapcsolni az áramszolgáltatói átvétel időpontjáig, mert a szolgáltató csak ekkor ellenőrzi le a megfelelő kivitelezést. (Régi analóg villanyóránál nem feltétlenül veszik észre az áramszolgáltató szakemberei, ha korábban is működött az inverter, újabb típusú digitális órák viszont a mérőeszköz külső befolyásolási kísérleteként észlelhetik a visszatáplálást, amiért akár bírságot is kiszabhatnak.)
Ezt az eljárást végignézve érdemes alaposan megfontolni, mielőtt valaki saját kivitelezésbe kezd. Ha több kört kell futni a szolgáltatóval, mert nincs elsőre rendben minden, akkor előfordulhat, hogy akár fél évig is csak a ház dísze lesz a napelem mező, mert elhúzódik a szolgáltatóval való ügyintézés.
A napelemes rendszer „mértékegysége” a kWp (kiloWattpeak), ami a rendszer névleges csúcsteljesítményét jelenti. Erre van egy szabványos mérési módszer, adott hőmérsékleten (25 ⁰C), adott légnyomáson és 90 fokos napsugár beesési szögben ennyit termelne a rendszerünk.
A valóságban számunkra fontosabb a gyakorlati termelés, Magyarország éghajlatán úgy számolhatunk, hogy 1kWp ideálisan telepített rendszer évente 1100-1200 kWh áramot termel, Magyarország északi részén inkább 1100, délen akár 1200 felett is lehet.
A telepítésnél nagyon fontos az ideális tájolás, ami szintén éghajlat-függő, nálunk a délre néző 35 fokos dőlésszögű elhelyezés az ideális.
A napelem a hideget „szereti”, tehát télen szikrázó napsütésben a névlegestől magasabb is lehet a pillanatnyi termelés, nyári kánikulában pedig kevesebb, persze ezt kompenzálja, hogy nyáron jóval több a napsütéses órák száma, így a napi csúcsok inkább nyáron, de nem a legmelegebb napokon jellemzők.
Ebből az is következik, hogy ha nem rendelkezünk tisztán déli tájolású tetősíkkal, viszont délkeleti és délnyugati is van, akkor a délkeleti a kedvezőbb a termelés szempontjából, hiszen a reggeli hidegben hatékonyabbak a cellák, mint a délutáni melegben.
A napelem panelek részbeni árnyékoltsága is sokat ront az egész rendszer teljesítményén. Ezért minden zavaró tényező (kémény, kutyaólszerű tetőablak, műholdantenna, stb.) helyét és napjárás közbeni árnyékterületét figyelembe kell venni a kiválasztáskor.
A telepítés helyét illetően ezért izgalmas, hogy egyáltalán lehet-e a tetőn elegendő területet biztosítani egy igényekhez szükséges napelemes rendszer számára. Ha kevés az egybefüggő síkfelület, akkor akár két különböző irányba néző tetősíkra is helyezhetjük a paneleket, de ehhez drágább inverter szükséges, amely az ilyen rendszer többféle teljesítményszinten érkező egyenáramot kezelni tudja.
Telepíteni persze nem csak lakóingatlan tetejére lehet. Ha más nincs (pl. egy gépkocsibeálló), némi kompromisszumok árán a kert rovására a földre is telepíthetőek a panelek, ilyenkor az extra tartószerkezet fogja kicsit megdrágítani a beruházást.
Az elmélet után térjünk rá a számokra:
1 kWp napelemes rendszer telepítésének költsége 400.000-500.000 Ft között van, attól függően, hogy
- mekkora rendszert telepítünk (a költségek egy része nem nő arányosan a rendszer méretével, a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb)
- a márkás napelemes paneleket és invertert vagy inkább az olcsóbbat részesítjük előnyben
- melyik kivitelezőt választjuk és milyen árat sikerül vele kialkudunk.
A tervezéshez elég korrekt számokat ad a http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php oldal.
Az alapértelmezett 14%-os rendszerveszteséget nyugodtan le lehet csökkenteni akár 5%-ra, mert az oldal mögött lévő adatbázis régebbi, a maiaktól rosszabb hatásfokú rendszerek adatain alapul.
Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható.
(Megjegyzés: illene számolni a beruházás elmaradt hozamaival is, vagyis azzal, hogy ha befektetnénk ezt a pénzt másba (bankbetétbe, kötvénybe, részvénybe, stb.), az ott is termelne pénzt, amitől elesünk, ha helyette inkább napelemeket veszünk. Ezért a valós megtérülés ennél pár évvel több.)
A megtérülésnél fontos kérdés, hogy milyen fogyasztókat akarunk kiváltani, mert az „Aha” tarifán kívül minden szolgáltatónál van „B” (vezérelt) tarifa is, amit régen „éjszakai áramnak” hívtak. Ezzel jellemzően villanybojlereket vagy ritkábban hőtárolós villanykályhákat táplálnak, nekünk az a lényeges, hogy ennek mai ára kb. 22 Ft/kWh, tehát ha a villanybojlert kötjük át „nappali áramra” a napelemes termelés miatt (csak az „A” tarifára van szaldós elszámolási lehetőség), akkor máris csak 25000 Ft körül lesz az éves megtakarításunk 1 kWp rendszerrel.
Mennyi a rendszer várható élettartama? A napelemekre a gyártók többnyire 25 éves 80%-os teljesítménygaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva a panel még képes lesz az újkori termelésének 80%-ára. Magyarországon nem igazán vannak ilyen régi rendszerek, ezért ezt csak külföldi példákkal lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani.
A németországi 30 év körüli napelemes rendszerek jellemzően még a névleges teljesítményük 90%-a felett teljesítenek. Remélhetőleg a gyártási technológia sem romlott az utóbbi évtizedekben, ezért számolhatunk legalább 30 éves élettartammal.
Itt fontos megemlíteni, hogy olyan forgalmazót / kivitelezőt érdemes választani, amely várhatóan 25 év múlva is utolérhető lesz, és behajtható rajta a vállalt garancia.
Több áramszolgáltató is hirdet az utóbbi időben napelemes rendszereket saját kivitelezésben. Az ügyfelek (helyenként az interneten, fórumokban is olvasható) gyakorlati tapasztalatai szerint sajnos nem feltétlenül jelentenek garanciát a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézésre, mert valójában nem mindig egy nagy és komoly cég végzi a kivitelezést, hanem egy alvállalkozóként szerződött partner, akitől akár a szolgáltatótól függetlenül is megrendelhetjük a kivitelezést.
Sokan választják őket azért, mert ők kisebb eséllyel tűnnek el a garancia időtartama alatt, ebben lehet valami, bár hosszú távú tapasztalat jelenleg még nincs erről. Egyébként ezek szolgáltatói partnercégek eleinte jellemzően az átlagos piaci ártól magasabb árakon vállalták a rendszer telepítését, majd rájöttek, hogy így nem lesz elég ügyfelük, így manapság jellemzően árban versenyképes ajánlatokat szoktak megadni, így pénzügyi okokból nem feltétlenül kell egy kisebb céget megbízni.
Azonban ugyanez igaz lehet fordítva is: az áramszolgáltatótól teljesen függetlenül működő kisebb- nagyobb cégek is vállalni szokták az áramszolgáltatóval a gyors és gördülékeny ügyintézést, ha meghatalmazást adunk a cég képviselőjének, akár be sem kell mennünk egyszer sem a szolgáltató ügyfélszolgálatára, minden megoldható emailben.
Mindenkinek azt javasolnám, hogy érdemes több kivitelezőtől is ajánlatot kérni, mielőtt valakivel szerződést kötünk, és ne az ár legyen az egyetlen szempont a döntésnél.
A rendszernek gyengébb pontja az inverter. Ennek ára manapság kapacitástól és márkától függően 150-300 ezer Ft között szóródik (legalábbis amíg háztartási, és nem ipari méretekről beszélünk).
Az inverterre a legtöbb gyártó 5 éves garanciát nyújt, ami extra pénzért általában kiterjeszthető 10 évre.
A külföldi példák alapján 13-15 évet szoktak működni. Az élettartamuk szempontjából lényeges az elhelyezésük. Alkalmasak kültéri telepítésre is, azonban a benne lévő kondenzátorok nem szeretik a szélsőséges hőmérsékletet, így ha megoldható érdemesebb egy kamrába vagy garázsba telepíteni, ahol egész évben 10-30 fok közötti, nem pedig -20-40 fok közötti hőmérsékleten van.
Aki csak kívül tudja elhelyezni, arra mindenképp ügyelni kell, hogy ne érje közvetlen napsütés. Lakótérbe én nem tenném, még a passzív (ventilátor nélküli) hűtéssel szereltek is halkan, de folyamatosan zúgnak működés közben.
A megtérülési számításokhoz visszatérve tehát 30 éves élettartam mellett számolnunk kell legalább egy inverter cserével, bár szerencsés esetben javítható is lehet az eszköz, és 10 év múlva valószínűleg olcsóbban vehetünk majd újat, mindenesetre az inverter várható cseréje 1 évvel hosszabbítja a megtérülést.
A fentiekből már azt hiszem egyértelműen kiderült, hogy olyan sok a megtérülést befolyásoló körülmény, hogy nagyon nehéz általános receptet adni a megtérülési számításra.
A cikk elején említettem, hogy a túltermelés kiszámlázható a szolgáltató felé. Ezért adózás után kb. 15 Ft/kWh-t kaphatunk, így egyértelmű, hogy a mai bekerülési és átvételi árak mellett nem érdemes túltermelni, a rendszer méretét úgy érdemes belőni, hogy éppen nullázza az éves fogyasztásunk.
Egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztását 3-4kWp rendszer fedezi, így azzal számolhatunk, hogy 1,2-2M Ft közötti beruházás szükséges az éves fogyasztás nullázásához.
Az áramszolgáltatók egy fázisra maximum 4-5 kWp rendszerek telepítését szokták engedélyezni, ha valaki ettől nagyobbat szeretne, már 3 fázisra kell visszatáplálnia, bár egy átlagos családi háznál a tetőfelület sem mindig elég nagyobb rendszerekhez (egy panel mérete 1x1,6 m, egy polikristályos panel teljesítménye jelenleg 250W, monokristályosból van már 300W-os is azonos méretben, de ezek fajlagosan drágábbak).
Ha pesszimistán 13 évnek vesszük a megtérülést, akkor úgy tekinthetjük, hogy a beruházással előre kifizetjük 13 évre a villanyszámlánkat, cserébe utána legalább ugyanennyi ideig ingyen kapjuk majd az áramot.
Sajnos itt jön a képbe jónéhány ha…
Nem tudjuk, hogyan fog változni 30 év alatt az áram ára a lakosság számára, mert ez leginkább a mindenkori kormányon múlik.
Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerrel gyakorlatilag egy végtelen kapacitású ingyenes akkumulátorként használhatjuk az áramszolgáltató rendszerét, amit nappal termelünk felhasználhatjuk éjjel, és ami még jelentősebb, a nyári túltermelést télen fogyaszthatjuk el.
Nagy kérdés viszont, hogy ezt a rendszert mikor változtatják meg…
Ha változik a rendszer, a nappal-éjszaka ciklusok esetleg megfizethető áron akkumulátorral áthidalhatók, de a téli-nyári termelés között már akkora a különbség, hogy ez manapság akkuval nem oldható meg, ráadásul jellemzően a téli fogyasztásunk a magasabb.
A marketing sokszor mondja, hogy a napelemnek nem napsütés kell, csak fény. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, ez csak reklámszöveg. A saját rendszerem csúcstermelése 17 kWh/nap, ezzel szemben egy ködös-esős napon ugyanez a rendszer csak 0,5-1,5 kWh között termel, és télen megesik hogy 1-2 hétig alig látjuk a napot…
Havi átlagot tekintve nincs harmincszoros szorzó a jobb és rosszabb hónapok között, csak 4-5-szörös, azaz a szaldós „ingyenakku” nélkül egy nyári időszakra méretezett rendszer télen csak a fogyasztásunk 20-25%-át termelné meg, ha pedig a téli fogyasztáshoz választunk rendszert, akkor nyáron 4-5-szörös túltermelésünk lenne, amit csak olcsón vesz át az áramszolgáltató.
Aki egy egyértelmű megtérülés-kalkulátorra vagy konkrét válaszra számított csalódnia kell, túl sok az előre nem ismert körülmény.
Ha valaki biztosra akar menni, egy dolgot javasolhatok:
Olvassa le a villanyórát néhány nyári napon napkeltekor és naplementekor, majd ehhez méretezze a rendszerét. Amíg házon belül elfogyasztjuk a pillanatnyi termelést, addig bárhogy is változik az elszámolási rendszer, biztosan kevesebbet kell majd fizetni az áramszolgáltatónak. Kicsit lehet javítani a mérleget, ha a nagy fogyasztású eszközök üzemeltetését a kora délutáni órákra időzítjük.
Így persze nem nullázható a villanyszámla, télen biztosan fizetnünk kell majd a korábbi 75-80%-át, és nyáron sem lesz nulla a számla.
Aki optimistább, telepítsen akkora rendszert, ami éppen nullázza az éves fogyasztását. Rövidtávon nem túl nagy az esély a szaldós rendszer eltörlésére, mert Magyarországnak EU felé vállalt kötelezettségei vannak az áramtermelésben a megújulók arányának növelésére, amihez a mai napelem árak mellett szükséges valamilyen támogatás. Nálunk nem közvetlenül támogatják a telepítést, hanem „ingyen akkut” kell adniuk a szolgáltatóknak.
Én úgy számolok, ha csak addig marad a szaldós rendszer, amíg behozza a rendszerem a beszerzési árát, akkor hiába lesz rosszabb később az elszámolás, bármennyit is termel majd 20 év múlva a rendszerem, azt egy olyan rendszer teszi majd, ami nekem már „ingyen van”.
