Folytatva a nyugdíjkérdésről szóló sorozatot, Mónika most az özvegyi nyugdíjról írt. Kinek jár, mikor jár, mennyi jár.
Következzen az ő írása.
Cikkeimet próbálom az előző írásaim hozzászólásai alapján megírni és egyben válaszolni is a feltett kérdésekre.
A múlt havi cikkem után többek között kérdésként merült fel, hogy a nappali tagozatos főiskolai oktatás ideje szolgálati időnek számít-e.
Erre a válasz az, hogy amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, azaz betöltötte a korhatárt (az 1957-ben vagy azt követően születtek esetén ez 65 év), akkor a nappali tagozatos főiskolai és egyetemi évek szolgálati időnek minősülnek, de maximum a képestés megszerzéséhez szükséges évek mértékéig.
A másik nagyobb kérdéscsoport az özvegyi nyugdíjhoz kapcsolódott, ezért a következőekben ezt szeretném kifejteni.
Özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások körébe tartozik.
Özvegyi nyugdíjat igényelhet az elhunyt nyugdíjas házastársa, élettársa vagy elvált házastársa.
Az ellátás akkor is igényelhető, ha elhalálozás időpontjában még nem volt nyugdíjas az elhunyt, de nyugdíjjogosultságot szerzett.
Az elhunyt élettársa két esetben lehet jogosult igényelni az özvegyi nyugdíjat:
1- Egy éve megszakítás nélkül együtt élt az elhunyttal és gyermekük is született.
2- Megszakítás nélkül 10 évig éltek együtt.
Mind két esetnél vizsgálni kell, hogy az igénylő ezen időszakok alatt részesült-e özvegyi nyugdíjban. Ha igen, akkor az igénylését el fogják utasítani.
Az elvált vagy több mit egy éve különélő házastárs akkor igényelheti az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyttól tartási díjban részesült a halál bekövetkeztéig.
Tehát az elhunytnak kell nyugdíjjogosultságot szereznie, amit az elhalálozásának időpontjában betöltött életévei és a megszerzett szolgálati ideje alapján lehet meghatározni az alábbiak szerint:
- 22 évesnél fiatalabb volt és iskolai tanulmányait követő 180 napon belül hunyt el, vagy összesen legalább két év szolgálati időt szerzett iskolában vagy munkával,
- 22 éves elmúlt, de 25 évnél fiatalabb volt és legalább 4 év szolgálati időt szerzett,
- 25 éves elmúlt, de 30 évnél fiatalabb volt és legalább 6 év szolgálati időt szerzett,
- 30 éves elmúlt, de 35 évnél fiatalabb volt és legalább 8 év szolgálati időt szerzett,
- 35 éves elmúlt, de 45 évnél fiatalabb volt és legalább 10 év szolgálati időt szerzett,
- 45 éves elmúlt és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.
- nyugdíjasként hunyt el.
DE! Ha az elhunyt nem szerezte meg a kora alapján előírt szolgálati időt, azonban az eggyel alacsonyabb életkorig megszerezte az ahhoz kacsolódó szolgálati időt, még mindig lehet jogosult, ha az azt követően megszerezett szolgálati idejében a haláláig nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.
Ebben az esetben a szolgálati időnek számít, ha rokkantsági nyugdíjban baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült az elhunyt.
/Szolgálati idő: Azon időszakok összessége, amely alatt az igénylő nyugdíjbiztosítási járulék fizetésre kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, illetve biztosítási jogviszonyban állt. - Ilyen lehet: munkaviszony, GYED, GYES, GYET, szülési szabadság, sorkatonai szolgálat, stb.../
Először Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár:
Az elhunyt halálától 1 évig,
fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek ápolása esetén a gyermek 3 éves koráig,
másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegy esetén az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj után özvegyi nyugdíjat kérhet aki:
- házastársa halálakor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,
- házastársa halálakor megváltozott munkaképességű volt,
- házastársa halálakor árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő,
- házastársa halálakor legalább két árvaellátásra jogosult gyermeke van.
- a házastárs 1993.03.01-je előtt hunyt el és a fenti feltételek nem az elhalálozáskor, hanem az azt kötő 15 éven belül következnek be,
- a házastárs 1993.02.28-a után huny el és a fenti feltételek nem álltak ugyan fenn a halálozás időpontjában, de 10 éven belül következnek be.
Az özvegyi nyugdíj mértéke:
- Az elhunyt halála időpontjában megállapított nyugdíjának 60%-a jár az özvegynek.
- Az elhunyt nyugdíjának 30%-a jár az igénylőnek, ha bármilyen más ellátásban részesül az igénylő.
- Az elvált házastársnak járó tartásdíj összegénél több nem lehet.
Mi történik, ha többen is igényelhetik az özvegyi nyugdíjat?
Ha az elhunytnak van házastársa és elvált házastársa is, ez esetben egyenlő arányban meg kell osztani az özvegyi nyugdíjat. Peres úton igényelhető az elosztás megváltoztatása.
Az özvegyi nyugdíjat meg kell szüntetni, ha:
- ha az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatára előtt,
- az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű,
- árvaellátás miatt igényelt özvegyi nyugdíj esetén, már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
Újra igényelhető az özvegyi nyugdíj:
- Ha nem a házasságkötés miatt szűnt meg az özvegyi nyugdíj és a jogosító feltételek valamelyike bekövetkezik.
- Ha házasságkötés miatt szűnt meg, majd a házassága felbomlott és az özvegyi nyugdíj amúgy megilletné.
Érdekességek:
- Eltűntnek nyilvánított hozzátartozó után is igényelhető az özvegyi nyugdíj.
- Az özvegyi nyugdíj összege nem lehet kisebb az üregségi nyugdíj legkisebb összegénél. 2017-ben 28.500 Ft-nál.
- H egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akkor az ellátások közül csak az egyik igényelhető, a jogosult választása szerint.
