Pénzügy és a jog II: a végrendeletről és az örökösödés szabályairól

2015-04-01
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Barnabás nem pihen, a múltkori írása után, amely a lakáskiadás jogi oldalaival foglalkozott, most az örökösödést és a végrendelet legfontosabb tudnivalóit járta körbe.

Már írtam arról, mennyire fontos nyíltan beszélni az örökségről, az örökség felosztásáról már akkor, amikor még az örökbehagyó életben van. Szerintem ez nagyon fontos téma, ha még nem olvastad, pótold be most: Beszélnünk kell róla

Barnabásunk (aki egyetemen tanít jogot) most ugyanezt a témát a jog oldaláról közelíti meg. A lehető legegyszerűbben igyekezett összefoglalni mindazt, amit mindenképpen tudnod kell a témában.

Mielőtt átadom neki a szót, még annyit: ha maradt kérdésed, vagy szívesen látnál hasonló témákról írást tőle, akkor ezt írd meg a hozzászólásokban. Reméljük, lesz ideje és ereje is válaszolni a kérdésekre, illetve további írásokkal okítani minket.

Akkor következzen hát Barnabás írása:

Sok hasznos hozzászólás, illetve témafelvetés született az előző poszt alatt, nehéz is volt eldönteni, hogy ezen a héten miről írjak, de Kiszámolóval már korábban megbeszéltünk egy témát.

Úgy gondolom, hogy nem lesz haszontalan, ez ugyanis – szemben a lakásbérléssel – sajnos mindenki „életében” bekövetkezik. A mai téma a halál és az ehhez kapcsolódó öröklési jog. Egy előrelátó örökhagyó nagyon sokat tehet a családi béke megőrzéséért, illetve tönkre is tud tenni sokéves jó viszonyt egy semmiből előkerült végrendelettel, így véleményem szerint fontos, hogy ezekről a kérdésekről is beszéljünk, homokba dugni a fejünket biztosan nem kifizetődő.

Az előző poszt végén szerepelt, de most már mindig az elején fog: jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt (és hogy ezt a témát egy egész féléven keresztül tanítjuk, így nehéz egy posztba sűríteni). Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.

Az ember halálával a vagyona egyből és automatikusan átszáll az örököseire, szinte mindig van ugyan hagyatéki eljárás, de ott csak megállapítják, hogy ki örökölt, hogy „az állam is tudjon róla” – ez csak ún. deklaratív aktus. Az örökösök a pozitív vagyont és a tartozásokat is öröklik, nem lehet azt mondani, hogy csak a házat szeretnénk örökölni, az örökhagyó 100 milliós tartozását nem. Van azonban korlátja a helytállásnak is, ugyanis csak annyi tartozást kell kifizetni, amennyit az örökölt vagyon ért; azaz ha egy 10 milliós ház volt a hagyatékban és 100 millió Ft tartozás, akkor csak 10 milliót kell kifizetni. Ráadásul az örökös első sorban a hagyaték tárgyaival felel a tartozásokért, tehát mondhatja azt, hogy akkor vigyék a hitelezők a házat. Ha a hagyatéki tárgy nincs meg (mert mondjuk eladja az örökös), akkor kell fizetnie pénzben, de itt is csak a hagyaték értékéig (tehát a példánál maradva, ugyanúgy max. 10 milliót). Figyelem: a kamatokat a saját vagyonból is ki kell fizetnie az örökösnek, kivéve ha megfogadja a bejegyzés végén található tanácsot.

Ha a hagyatékban több a tartozás, mint amennyit ér, akkor érdemes visszautasítani az öröklést (bármilyen esetben vissza lehet utasítani egyébként), ebben az esetben nem kapunk semmit, mivel nem leszünk örökösök. Ha kiskorú nevében szeretnénk visszautasítani az öröklést – mert pl. az elvált másik szülőtől „csak adósságot örökölne” -, ahhoz a gyámhatóság engedélye is kell.

Örökölni végintézkedés vagy törvényes rendszer alapján lehet, először a végrendeletet nézzük meg, utána pedig a törvényes öröklést.

Előszó: egy végrendelet akkor lesz érvénytelen, ha valaki megtámadja és ezt a bíróság kimondja; tehát ha nem támadják meg, akkor a közjegyző érvénytelen végrendelet alapján is átadja a hagyatékot – ő hivatalból nem érzékelheti az érvénytelenséget. Ahhoz, hogy valami végrendelet legyen, 3 feltétel szükséges: halál esetére szóljon, vagyoni rendelkezést tartalmazzon, úgy tűnjön, hogy az örökhagyótól származik. Ez még csak a minimum, ha egy papírlapon csak annyi van, hogy: „Erzsike, ha én meghalok, a vagyonom a magáé. Blaha Imre”, akkor ez már tulajdonképpen végrendelet, a közjegyző átadja a hagyatékot ez alapján, ha senki sem támadja meg – mert ha megtámadják, akkor érvénytelen lesz. A törvény ugyanis sok alaki és tartalmi követelményt meghatároz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy azt tartalmazza amit az örökhagyó szeretett volna – őt ugyanis nem lehet megkérdezni, mint egy szerződésnél. Van egy elv (favor testamenti), ami azt mondja, hogy lehetőleg az örökhagyó akaratának kell érvényesülnie, de alaki hibát ezzel nem lehet orvosolni.

A végrendelet lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A közvégrendeletet közjegyző készíti, aztán fel is vezeti a végrendeletek országos nyilvántartásába, így egyrészt biztos hogy előkerül az örökhagyó halálakor, másrészről pedig szinte lehetetlen sikeresen megtámadni – ha pedig mégis érvénytelen lesz, akkor komoly kártérítési kötelezettsége lesz a közjegyzőnek. Közjegyzőnél le lehet tenni a magánvégrendeletet is, akkor legalább az biztos hogy előkerül, de az érvényességre nem garancia.

A magánvégrendeletet írhatja az ember saját maga (ha saját kézzel írja, akkor tanúk sem kellenek rá) vagy írathatja mással, de akkor a két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia vagy előttük azt mondania, hogy ő írta alá. A készítés dátumának (a helyének már nem) mind a két esetben rajta kell lenni az iraton, illetve az örökhagyónak alá kell írnia (ha tanúk vannak, akkor nekik is). Ha több lapból áll a végrendelet, akkor a lapokat sorszámozni kell és minden lapot alá kell írni a végrendelkezőnek és a tanúknak is.

Végrendeletben el lehet dönteni, hogy ki mit örököljön, mekkora részt kapjon a hagyatékból, illetve ki lehet zárni az öröklésből vagy ki lehet tagadni. Aki törvényes öröklésre jogosult, azt ki lehet zárni az öröklésből, így ő – ha egyébként jár neki – akkor csak kötelesrészre jogosult, ami jelenleg a törvényes örökrész 1/3 része. Ha valakinek kötelesrészt sem szeretnének juttatni, akkor ki kell tagadni a végrendeletben, ennek azonban nagyon szigorú feltételei vannak, nem lehet mondvacsinált okokra alapítani (a Ptk. 7:78. § pontosan tartalmazza az okokat, azt kár itt részletezni). Az újabb végrendelet felülírja a régit, ha ugyanarról a vagyonról rendelkezik, illetve a végrendeletet vissza is lehet vonni – ha valaki új rendeletet készít vagy vissza szeretné vonni a korábbit, akkor már javaslom hogy menjen el szakemberhez, hogy kellően pontos legyen a megfogalmazás.

Ha nincs végrendelet vagy más végintézkedés, akkor törvényes öröklésnek van helye. Így elsősorban a gyermekek, ha ők nincsenek, akkor a szülők, ha ők sincsenek, akkor a túlélő házastárs, ha ő sincs, akkor a távolabbi felmenők és leszármazottjai örökölnek. Változás az új Ptk.-ban, hogy a házastárs mostmár gyermek mellett is örököl: haszonélvezetet az utolsó közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből.

Az örökbefogadott gyermek ugyanúgy örököl, mint a vér szerinti gyermek és utána is ugyanúgy örökölnek az örökbefogadó rokonai, mintha vér szerinti gyermek lenne. A hallgatók által is nehezen értett egy szabály a Ptk.-ban (7:73. § (2) bek.), amiből gyakran arra következtetnek, hogy az örökbefogadott „két helyről örököl” – ez azonban nincs így-; az idézett szabály azt mondja ki, hogy ha rokont fogadnak örökbe, akkor utána a vér szerinti rokonai is örökölnek. (Ez csak technikai szabály, ugyanis az első bekezdés azt mondja ki, hogy a vér szerinti rokonok nem örökölnek az örökbefogadott után; ha a második szabály nem lenne, akkor nem lehetne olyan örökbefogadott után örökölni, aki egyébként rokon is.)

A hagyatéki eljárásban minden esetben érdemes kérni a közjegyzőt a hagyatéki hitelezők felhívására, ugyanis ha erre a felhívásra nem jelentkeznek azok, akiknek az örökhagyó tartozott, akkor kamatot nem érvényesíthetnek a követeléseik után. Egyenes ági rokonok és a házastárs öröklése 2010 óta illetékmentes, így gyakorlatilag csak a hagyatéki eljárás költsége merül fel – a temetésen kívül – az ő esetükben.

Végezetül pedig még egyszer: ezt a témát nem érdemes kerülni, beszélni kell róla, mert pont a bizonytalanságból van a legnagyobb gond (nem annyit kapnak, nem ők kapják a kedvenc aranymedált, stb.), hogy nem tudják az örökösök, hogy mire számítsanak. Jellemző, hogy a legtöbb emberben még az is előbb felmerül, hogy mi lesz a pénzével, ha kitör a III. világháború és mibe érdemes fektetni, hogy akkor is meglegyen a gyermekeinek, az viszont eszébe sem jut, hogy akkor mi lesz ha holnap autóbaleset éri vagy előbb-utóbb elhalálozik – pedig a világháborúval szemben ennek 100% a valószínűsége. Ezzel megint csak nem azt akarom mondani, hogy mindenáron végrendeletet kell írni, csak ha nem ír az ember, akkor az ne azért legyen mert nem gondolt rá, hanem mert: Ez az ő végakarata.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram